Europa figyelme kelet felé van fordulva, melynek viszonyai rendezésével épen most foglalkoznak Europa nagy hatalmasságai Frankhon fővárosában, Párisban. Noha készséggel elismerjük, miszerint a keleten csak imént le-folyt véres dráma indokai n a g y o b b r é s z t politikai ter-mészetűek voltak: mégsem Írhatjuk alá gróf Ficquelmont-nak legújabban fölállított azon tételét : hogy a keleti kér-désre a vallási érdekeknek mi befolyásuk sem volt.*) Már két év előtt e lapokban azon nézetünket nyilvánítottuk, miszerint a keleti kérdés megoldatásának egyik főérdekét a török járom s vakbuzgóság fojtó lege alól fölszabaditan-dó keresztény egyházak rendezése képezendi. S ezen be-vallott meggyőződésünket, az imént lefolyt két év tapasz-talatai u t á n , nincs okunk visszavonni. Ugyanis köztudo-mású dolog, hogy a Párisban tárgyalandó békepontok egyike : a török birodalom területén lakó keresztény né-pek vallási s politikai hasonjogosítása a Korán követőivel.
Midőn tehát e perczben a török uralom alatt lakó keresz-tény testvérink teljes vallási fölszabadulásinak nézhetünk elébe : nem lesz érdektelen szemügyre venni, hogy eme korszakot alkotó esemény mily vallási s egyházi állapotban érendi törökországi hitsorsosinkat ? s innét mily remé-nyekkel kecsegtethetjük magunkat a jövőre nézve? Két-szeres érdekkel bir az ily kutatás ránk magyarokra nézve, úgymint kiknek a török birodalom éjszaki részein lakó ke-resztények nagy része nemcsak a romai katholika hitben, hanem a magyar szent korona alatti egységben is testvére volt. Mindazonáltal jelenleg szemeinket csupán Bosnyák-országra fordítjuk, melynek jelen egyházi állapotait hogy kellőleg méltányolni t u d j u k , szükséges, a mult századok története lapjait fölütni s Bosnyákországnak a magyar sz.
korona alóli gyászos elszakíttatását rajzolni.
Bosnyákország századokon át uralta a magyar kirá-lyokat, fejedelmei elismerek a magyar korona jogát,
mely*) Lásd a nem r é g megjelent e r ö p i r a t o t : , Z u m k ü n f t ' -g e n F r i e d e n . ' V o n C. L. Grafen Ficquelmont. 1856. Verla-g von F r . Manz.
m
165 M—
nek árnya alatt soknemü kül-elleneik ellen biztosítva vol-tak. T o m a s c h e v i e s István, bosnyák király a 15-ik század derekán czélszerünek találta hatalma biztosítására, a harczias Mohammed zultánnak évi adót ajánlani, mely-nek lefizetésével minthogy István késett, Mohammed kö-vetek által sürgette az adó lerovását 1463-ban. Tomasche-vies a követeket kincstárába vezette, s megmutatta nekik sok drága ékszereit, egy millió aranynyal tölt szekrényeit s eme büszke szavakkal bocsátotta el a nagy ur követeit :
„Ezzel fogom én saját s tartományom függetlenségét űrö-tök nagyravágyása ellen megvédeni." Mohammed a ta-vasz elejével már a Morava partján állott, sértett büszke-ségeért véres bosszút veendő. A közelgő veszély hallatára István gyorsfutárokat küldött II. P i u s pápához, a ke-reszténység segedelmét kikérni. P i u s pápa D o m o n k o s t , luccai püspököt a követekkel a velenezeiekhez s a ma-gyarokhoz küldé, hogy a szorongatott bosnyákoknak ol-talmára siessenek. Azonban minden emberi segély már ké-sőn jött. Mohammed a bosnyák eretnek patarenusok által meghívatva s segíttetve, juniushóban 120 ezer ember élén a Drino s Bosna folyamokon átkelt, István király ha-dait visszanyomta s az erős Dobovácz (Trawnik) vár ostromához fogott. István e várat két évre ellátta hadi-és élelmi szerekkel s mégis a megvesztegetett várparancs-nok , V e c z i n i c s Radimil már hatod napra föladta azt.
Thomaschevics, ki inkább ragaszkodott pénzéhez, mint koronájához, először Jaicza, innét csakhamar a Sünna partján épült Kljutsch várába menekült. A nagyvezir min-denütt nyomban követte őt s a várat körülfogván, ennek ostromlására készületeket tőn. István végromlását ek-ként elkerülni vélvén, minden kincseivel magát a nagy-vezirnek megadta, miután az esküvel Ígérte, hogy Ist-vánnak s követőinek semmi bántása sem fog lenni. A fo-goly király a zultán elébe vitetett s ettől kényszeríttetett a várak parancsnokainak meghagyni, miszerint a megerő-sített helységeket adnák föl. Ekként nyolcz nap alatt het-ven város s vár hódolt meg a zultán fegyvereseinek. A la-kosságnak mindenütt csak egy harmadrésze hagyatott meg lakhelyein, egy harmada a hadsereg közé fölosztatott, egy harmada pedig puszta földek mivelésére messze vidé-kekre elvitetett. Mohammed, mielőtt Bosnyákhont oda-hagyta volna, maga elébe hivatta a fogoly királyt s ennek rokonát R a d i v o j t. Tomaschevics a nagyvezirnek eskü-vel erősített ígéretére hivatkozott. Mohammed haraggal mondá : „A vezir az én szolgám : az én akaratom neki törvény, mely nélkül ő neked mitsem ígérhetett." Ezek után keserű szemrehányások következtek, hogy István jobban szerette kincseit, mintsem az uralmat. Végre Mo-hammed mind Istvánt mind Radivojt a sereg szemelát-tára kardra hányatta. így szűnt meg a bosnyák királyság, leginkább fejedelmének állhatatlansága, a magyar koro-náhozi hűtelensége s az előidézett veszélybeni gyámolta-lansága által. A hőskaru H o l l ó s Mátyásnak sikerült ugyan még egyszer kiragadni Bosnyákországot a török járom alól: mindazonáltal ez idő óta e szerencsétlen tar-tomány szinhelye lőn mindazon véres tusáknak, melyeket
a kereszténység századokon át vívott az islam követőivel, s végre is a moslim uralom vaspálczája alatt nyögött.
Nem fogunk csudálkozni , ha azt látjuk, hogy a szá-zadokon át sújtó nemzeti szere ncsétlenség közepette a bos-nyák nép megfogyott, életereje kimerült s hogy művelt-sége s anyagi jólléte azon alacsony fokon áll, mely a török uralom alatti népek általános jellege. Hogy a bosnyák nép végkép el nem tűnt a nemzetek sorából, csak is an-nak tulajdonítható, mert őrködött fölötte az örök ifjú élet adományozója — a k e r e s z t é n y k a t h o l i k a v a l l á s . A bosnyák nép története egy ujabb igazolása egy keresz-tény történetiró azon megjegyzésének, miszerint nincs példa arra, hogy a keresztény kath. hithez hiven ragasz-kodó nemzet a földszínéről végkép kiirtatott volna. — Mi-dőn rajzolni akarjuk a keresztény vallásnak jótékony befo-lyását a bosnyáknépre : alig járhatunk el jobban kitűzött föladatunkban, mint ha a sz. ferenczrendüek bosnyák tar-tományának rövid történetrajzát adjuk; mert a keresztény hit gyarapítása s fönntartása Bosnyákországban, az isteni malaszton kivül, sz. Ferencz hitbuzgó fiainak kizárólagos érdeme. Isten lehet csak megjutalmazója azon fáradság-nak, melyet e jeles szerzetesek az egyház érdekében tettek.
Mennyi üldöztetés, szenvedés, nélkülözés s nyughatatlan-ság közt dolgoztak ők. S mindezekért csak a túléletben vár-tak jutalmat. —
Assisi sz. Ferencz Isten szellemétől ihletve 1208-ban rendet alapított, melynek csudálatos gyors gyarapodását saját szemeivel látván, fiait s testvéreit szétküldé a széles világba, hogy az evangelium hirdetése s saját vonzó pél-dájok által a tiszta hit s erkölcs országát mindenütt ter-jeszszé.k. Ily jámbor szellemtől lelkesítve lelki fiai közöl többen még a tizenharmadik század elején az ekkori Illy-ricumba jöttek, melynek kitűnőbb részét az időben Bos-nyákország képezé. Itt közös életre egyesülvén, meg-veték alapját a hires b o s n y á k v i c a r i á n a k (Vicaria Bosnae) mely hét custodiatusra osztva, az adriai tenger-től egész Tatárhonig s a Kárpát hegyekig kiterjedt, és Bosnyák-, Magyar-, Tót-, Horváth-, Koronth-, Szerb-, Moldva-, Erdély-, Oláh-, Oroszországokat magában foglalá.
E roppant területen sz Ferencznek jámbor fiai a hitetle-nek s erethitetle-nekek megtérítésében oly buzgóságot s erélyt fejtettek ki, hogy IV. J e n ő pápa őket eme szép czimmel tisztelné meg: „Murus pro Domo Dei inexpugnabilis facti." A későbbi romai pápák is fényes kiváltságokkal ru-házták föl ezen vicaria elnökeit, kik között sok szentéletü férfira akadunk, minők voltak: Kapisztrán János, Jacobus de March ia, Nicolaus abAuxino, Fabianus de Bachia, Angelus Zvizdoviè s mások.
Ezen vicaria, mint egy magzatdús anya, sok más rendi tartományt nemzett. Ilyen volt sz. J e r o m o s n a k dalmát tartománya, melyből később a r a g u s a i támadt ; ilyen a M e g v á l t ó r ó l czimzett magyar tartomány ; ilyen a c a r n i o l i a i tartomány. Az 1514-iki aquileai általános káptalanban a bosnyák vicaria b o s n y á k a r g e n -t i n a i -t a r -t o m á n y nevé-t nyer-te, u-tóbbi melléknevé-t Srebernica (Argentina) várostól, melyben akkor a rendi
166 m—
tartománynak főkolostora volt. Mint ilyen még szinte ki-terjedt Magyar- és Dalmáthon nagyobb részére, Tót-, Bol-gár-, Erdély- és Bosnyákországokra. 1640-ben elvált tôle az e r d é l y i , 1645-en pedig a b o l g á r custodiatus, me-lyek mindegyike később tartományi rangra emeltetett.
Végre 1757 ben a Magyar- s Tótországban és Szerémség-ben levő kolostorok szinte elváltak a bosnyák tartomány-tól s K a p i s z t r á n s z . Jánosról czimzett tartománynyá alakultak. Ezen fölosztás által a hajdan oly nagykiterje-désű bosnyák tartomány három kolostorra olvadt l e , me-lyek a török iga alatt nyögvén, elveszték tartományi czi-möket s egyszerű custodiatussá lőnek. De csakhamar , t. i.
1758-ban Oéevia Fülöp atya közbenjárására XIII. Kelemen visszaadá nekik hajdani pecsétjöket s tartományi czimöket.
Ily módon tehát a hajdan oly dicső bosnyák tarto-mány, annyi rendi tartományok anyja, számra nézve
„megfogyva bár, de törve nem," szabadságot s biztossá-got nélkülözve, önmagára hagyatva, kitartó buzgósággal s erélylyel daczolt minden veszélyekkel s üldöztetéssel, ős-atyái nyomdokait követve, megvívhatlan fal lőn Istennek házaért, s Sabaoth Urának szőlejét mivelve, a hitetlenek s szakadárok közepette az igaz katholika hit magvát ama hitkopár vidékeken is megőrizte. Valóban eme térítő szer-zet megérdemlette Praynak következő dicsérő elismerését :
„Quorum, id est Fratrum minorem, in earn regionem (Bos-nam) mérita nemo unquam satis praedicaverit, cum illis servatam isthic Religionem Catholicam fere unis debemus."
A bosnyák-rendi tartomány jelenleg Bosnyákország területére szorítkozik s csak három zárdából áll, minthogy a többit a hitetlenek dühe földúlta.
Ezen zárdákban gondos elüljárók fölvigyázata alatt a szerzetesi fegyelem szigorúan megtartatik. Ugyanis min-den egyes zárdában ujonczok osztálya létezik, melyben a nép köréből kiszemelt ifjak a szerzetesi pályára úgy készít-tetnek , hogy egyszersmind jövendő lelkészi hivatalukra alkalmatosokká váljanak. Léteznek ott középtanodai osztá-lyok is, melyekben az egyházi pályára elszánt ifjak első fönsőbb képeztetésöket nyerik szerzetes tanítók által. A bölcsészet- s hittanhallgatók ő es. s apostoli kir. fölségének 1852-ki nov. 16-án kelt legmagasb határozata nyomán Diákovárott a püspöki papnöveldében neveltetnek szerze-tes elüljárók szeme alatt. De Olaszhon különféle tartomá-nyaiban szinte részesülnek bosnyák ifjak egyházi nevelte-tésben. Az egyes zárdák őrfőnökei egyszersmind a hozzá-csatolt plébánia lelkészei, kiknek segédjei az elüljáró meghagyása szerint a hiveket a szükséges lelki vigaszta-lásban részesítik. Mint térítők sz. Ferencznek e lelkes fiai a rendi tagok közöl választott püspök s apostoli helyettes alatt álnak, ki jelenleg mélt. s főtiszt. S u n j i c Marián, fölszentelt panadi püspök s Bosnyákhonban apostoli helyet-tes. Ez, egyetértve a tartomány rendi főnökével, mint mon-dani szokás, iure cumulativo kormányozza a térítő atyákat a romai hitterjesztő congregatio rendelményei szerint.
De lássuk e buzgó térítők apostoli működésének szín-helyét közelebbről. Ismertetésünk alapjául a rendi
tarto-f mány ez idei névtárát veszszük, mely a „Religio" 14.
szá-mában a 112 lapon ismertetve volt. A fönnemlített három zárda egyike a ker. sz. Jánosról czimzett zárda S u d i s-k á n , mely még az ó-s-korban épült, de 1464-ben földig lerontatott a törökök által, kik ez alkalommal több szerze-test is megöltek. Fölépíttetvén, 1524-ben a dühöngő ellen-ség által ismét annyira elpusztíttatott, hogy kő kövön nem maradt. Később 900 arany lefizetése után újból engedelem adatott annak fölépítésére, de azért azután is annyi zakla-tásoknak volt a zárda kitéve , hogy a szegény szerzetesek azt többször odahagyni kényteleníttettek. Mindezek daczá-ra a zárda jelenleg az Isten oltalma s keresz. sz. János köz-benjárása mellett nem csak biztos menedéket nyújt a szer-zetes atyáknak, hanem e század harmadik tizedében I. Fe-rencz austria császár s magyar király, és a magyar clerus bőkezűsége lehetségessé tette a zárdának két emeletteli nagyobbítását. Ezen zárda azon joggal is dicsekszik, hogy temploma nagyobb harangokat birhat, melyek kongása bár nem kevéssé sérti a törökök füleit, de mégis türetik, mint-hogy már régóta élnek a jámbor atyák e kiváltsággal. A sudiskai zárdában 11 áldozár lakik : jelenleg 15 ujonczot, s a szerzetesi pályára készülő 13 világi ifjút nevelnek.
Ezen zárda területéhez 21 részint plébánia, részint localia tartozik, hol mindenütt egy vagy néha több szerze-tes áldozár működik.
A II. zárda a Szentlélekről nevezett zárda F o j ni-k á b a n . Ezen zárda eredete szinte megelőzi a töröni-köni-k fog-lalását s az által lőn nevezetes, hogy két szenté letü férfinak szolgált lakhelyül. Ezek voltak: Jacobus de Marchia és Zvizdoviê Angyal, ki utóbbi e zárdában temettetett is el.
Holt testénél számos csudák történtek, s az épségben meg-maradt 1524-ig, midőn a zárda a dühöngő ellenség által lerontatott. A zárda sok ideig elpusztulva állott, mig végre a kereszténység kegyes adakozásai által hamvaiból újra kikelt. Azonban később is sokat szenvedett, kivált a rabló csapatok által, mi okból igen eladósodott s csak 1830 óta indult ú j virágzásnak. A fojnikai zárdában 13 szerzetes él, és 11 szerzetes növendék, meg 15 világi ifjú neveltetik. A zárda kerületéhez 27 lelkészi állomás tartozik.
A III. bosnyák zárda a szent Katalinról czímzet zár-da K r e s e v o b a n , a bosnyák püspökök hajzár-dani székhe-lyén , mely még a török dúlás előtt is különféle viszontag-ságon esett át. Ugyanis a manichaeus ok a püspököt s a ka-nonokok nagy részét legyilkolták , mire az életben maradt kanonokok s a katholikus pol gárok egy része azon helyre menekült, mely akkor Szent-Péternek neveztetett. Innét vitetett által a püspöki szék később Diákovárra. A katho-likusok másik része a Kresevo vár által védett völgyben települt meg. Ugyanezen helyen építtetett a szent ferencz-rendiek számára a zárda s a szent Katalinról czimzett tem-plom ; ki által ? az nem tudatik ; csak annyit tudni, hogy e zárda az utolsó bosnyák királynőben, Katalinban, kitűnő pártfogónőt birt. Az ország meghódíttatása után a kresevoi zárda a többivel együtt leron t á t o t t , de csakhamar fölépíté azt a keresztények jámborsága. 1524-ben ismét földulatott, harmincz év múlva azonban nagy költséggel helyreállítta-tott. 1775-ben tüz által hamuvá lőn. Jelenleg egy
nagyobb-szerű templom építtetik melléje. A kresevoi zárdában ki-lencz térítő áldozár lakik, öt szerzetes növendék s kiki-lencz világi ifjú neveltetik. Területében hat lelkészi állomás va-gyon. A bosnyák-rendi tartományhoz tartozó összes áldo-zárok s szerzetes növendékek száma 238-ra r u g , az általok lelkileg ápolt hívek száma 122,865-re. Az összes plébániák s localiák száma 54-re megy, melyekben hogy mily terhes lehet a lelkészi hivatal, már csak onnét is kitűnik, hogy ama 54 plébániához 888 fiókközség tartozik.
Minálunk ha plébániáról van szó, ez alatt mindenki e g y , minden szükségesekkel ellátott templomot is ért. De másként van ez Bosnyákhonban. Itt megvannak ugyan a plé-bániák , de az azokban szükséges templomok hiányzanak.
A hol még tűrhető, ott egy kis szobácska van, mely-ben legfölebb a pap fér el, míg az isteni szolgálaton je-lenlevő nép, gyakran hóban sárban künn áll. Sok helyütt a pap a néppel együtt a szent titkokat a szabad ég alatt kénytelen megülni. Hogy ily körülmények között minők lehetnek az egyházi öltözékek, kelyhek, könnyű elgon-dolni. Korábbi időkben a törökök nem engedték meg a templomok építését. Jelenleg szabad ugyan építeni : de hogy építsen e szegény nép magának templomot? Pedig hogy mennyire sovárog az Isten háza u t á n , a legelérzé-kenyítőbb módon nyilvánítja. Hegylánczokon át s járat-lan utakon czipeli hátán a köveket egybe H a j , de meny-nyi kívántatik még ahhoz , hogy a kőből templom legyen ! Erre pedig a szükséges költséget előteremteni a szegény bosnyák nép nem képes ; mivel az országnak a török általi elfoglaltatásakor a birtokos osztály áttért az islamra, csak-hogy birtokait megmentse. S így itt is valósulnak isteni Üdvözítőnknek szavai : p a u p e r e s e v a n g e l i s a n t u r . íme tehát itt a katholikus szeretetnek tágas tér nyilik, bő aratás kínálkozik. Remélni lehet, hogy a keresztény sze-retet , mely Chinának kitett gyermekeit fölszedi, mely a szerecsen népfaj megtérítésére térítőket küld, nem fog megfeledkezni saját hitrokonairól sem , kik nehéz üldözte-tések s a hóditó islamismus között keresztény kath. hitö-ket majd negyTedfél századon á t tántoríthatlan megőrizték.
Amint halljuk, egy nagy katholikus egylet terveztetik, melynek föladata lenne : a keleten lakó keresztények gyá-molítása. Ha ez egylet létrejövend , bizunk a magyar nép minden jót s nemeset melegen pártolni tudó férfias jelle-mébe , miszerint megemlékezendik az isteni gondviselés által neki jutott magas missiójáról, mely nem más — m i n t a k e r e s z t é n y h i t s p o l g á r i a s o d á s vé-d e l m e , t e r j e s z t é s e k e l e t i r á n y á b a n .
Bl.
Törökország.
A febr. 18-án Stambulban kihirdetett firman szöve-ge a zultán által a keresztények és más nemmohamedánok javára kiadott engedményekről :
„Neked nagy vezirem M e h e m e t-E m i n-A 1 i pasa, császári Medzsid rendem első osztályú s a személyes
ér-demrend tulajdonosának ; az Isten adjon neked nagyságot s kettőztesse hatalmadat :
Mindig legkedvenczebb ohajtásom volt az isteni gondviselés által császári hatalmam alá helyzett alattva-lóim minden osztályának jóllétét biztosítani, s trónra lép-tem óta nem szűnlép-tem meg mindent elkövetni e czél eléré-se végett. Köszönet érte a Mindenhatónak ! ezen szaka-datlan törekvésnek már hasznos és számos gyümölcse van.
Minden nap emelkedik birodalmam alattvalóinak gazdag-sága és jóléte. Megújítani és még inkább kiterjeszteni óhajtván jelenleg az új rendszabályokat, melyTek a végre álíttattak föl, hogy birodalmam méltóságához, s a civilisált népek között elfoglalt állásához méltó állapotra juthassunk, s birodalmam jogai minden alattvalóm hűsége és dicséretes törekvése, s a nagy hatalmak , nemes szövetségeseim, jóa-karó és barátságos segélye által kivülről is szentesítést nyervén jelenleg , minek új időszak kezdetének kell lenni : növelni akarom a bel jóllétet és gyarapodást, eszközölni alattvalóm boldogságát, kik mindnyájan egyenlők szeme-im előtt, s egyenlően kedvesek előttem, s kik egyesülve vannak egymás között a hazafiság szívélyes összekötteté-sei által, s biztosítani akarom birodalmam naponkint nö-vekedhető gyarapodásának eszközeit.
Elhatároztam tehát, s teljesedésbe vételét paran-csolom, a mi következik :
A gulhanei h a t t i - h u m a y u m s a t a n z i m a t * ) által birodalmam minden alattvalójának igért biztosítékok osztály- és valláskülönbség nélkül megerősíttetnek és szi-lárdíttatnak, s hatályos rendszabályok fognak hozatni, hogy teljes tökéletes érvényt nyerjenek.
A birodalomban levő keresztény községeknek s más nem-musulman felekezeteknek adott régi és korábbi sza-badalmak pártfogó védelmem alatt megerősíttetnek és meg-tartatnak.
Minden keresztény község és nem-musulman feleke-zet tartozik bizonyos határozott idő alatt, a keblében e czél-ra alakított bizottmány által, magas jóváhagyásom s ma-gas Portám fölügyelete mellett, megvizsgálni kiváltságait és szabadalmait, tárgyalni azokat, s magas Portám elé ter-jeszteni az idő s fölvilágosodás haladása által követelt re-formokat. A keresztény patriarcháknak és püspököknek II.
M a h o m e t zultán s utódai által adott hatalom öszhang-zásba fog hozatni az új helyzettel, melyet nagylelkű és jó-akaró szándékom ad ez en községeknek. A patriarcha-válasz-tás életfogytig tarpatriarcha-válasz-tásá nak elve, a mostani válaszpatriarcha-válasz-tási rend-szabályok megvizsgálása után, pontosan fog alkalmaztat-ni, beigtatási firmánjok értelme szerint. A patriarchák, me-tropoliták, érsekek , püspökök és rabbik esküt fognak le-tenni hivatalba léptök alkalmával, melynek alakja magas Portám s a különböző felekezetek egyházi elülj árói között
*) A l i a t t i - h u m a y u m , vagyis n a g y ú r i leirat 1839-ben a g ü l l i e n e i kastélyban adatott ki s Resid basa müve. A zultán alattvalóinak életét, j a v a i t és becsületét minden valláskülönbség nélkül biztosítja ezen l e i r a t által. A t a n z i m a t-törvény 1844-ben hozatott szintén a nem mohamedán alattvalók sorsának javítására.
S z e r k.
168 h—
közösen fog megállapíttatni. Az egyházi illetékek, bármi-nő természetűek legyenek is, megszüntetnek, s ezentúl meg lesz határozva a patriarchák és felekezeti elülj árok jövedel-me , s fizetésök fontosságukhoz s a papság különféle tag-jainak rangjához lesz mérve. A különféle keresztény pap-ságnak se ingó se ingatlan vagyona nem fog bántalmat szenvedni. A keresztény és más nem-musulman felekezetek kormánya a nevezett felekezetek mindenike által egyházi és világi tagjai közöl választandó gyülekezet védelme alá lesz helyezve.
A városokban és falvakban, hol a népesség egészen azonegy felekezethez tartozik, semmi akadály sem fog té-tetni az isteni tiszteletre, iskoláknak , kórházaknak és te-metőknek rendelt épületek eredeti tervök szerinti kijavítá-sa ellen. H a ú j épületek emeltetnek: ilyenek a patriarchák vagy egyházi elülj árók által helybenhagyott tervek egy-szerűen bemutattatnak magas Portámnak, melynek bizo-nyos határzott idő alatt kell azokat helybenhagynia, vagy azok iránt észrevételeit előadnia. Hol nincs más felekezet, egy vallás sem korlátoltatik külső szertartásaiban. Azon városokban és falvakban, hol a felekezetek vegyülve van-nak, minden külön városnegyedet lakó felekezet szinte ki-javíthatja , szilárdíthatja, a fölebb említett szabályokhoz alkalmazkodván, egyházait, kórházait, iskoláit és temetőit.
Midőn ú j épületek emeléséről lesz szó, a szükséges enge-dély a patriarchák vagy egyházi elülj árók által fog magas Portámtól kéretni, mely, közigazgatási akadályok nem
Midőn ú j épületek emeléséről lesz szó, a szükséges enge-dély a patriarchák vagy egyházi elülj árók által fog magas Portámtól kéretni, mely, közigazgatási akadályok nem