Azon teendők közé, melyeknek megoldását a legközelebb tartandó püspöki értekezletektől re-mélljük, lehet soroznunk a szertartás-könyv ujabb kiadásának elrendelését is, mely könyvnyomdáink raktáraiban már alig kapható. Uj kiadatását ezen körülmény tette szükségessé: egyéb okok pedig ugyanazt még akkor is sürgetnék, ha az előbbi kiadások példányai nem fogytak volna is el. Szer-tartás-könyvünkön, tekintve itt-ott nyelvét s tar-talmának mennyiségét, itt természetesen csak a nemlényeges szertartásokat tartván szem előtt, igénytelen véleményünk szerint lehetne s kellene is változtatni.
Jóllehet egyik is másik is mélyen tisztelt fő-pásztoraink gondjai s jogai közé tartozik : re-méllni mégis szabad, miszerint nem veendik rosz néven, ha e t á r g y körül nézeteinket minden to-vábbi következtetések igénye nélkül őszintén el-m o n d j u k , h o g y í g y el-mások is szóljanak, s azután azok, kik az ú j kiadást minden tekintetben körül-irandják, v a g y használják a fölemlítendő nézete-k e t , v a g y visszavessénézete-k.
Az egyházi szertartások a belső vallásos ér-zetnek kielégítő tápszerei. Az ész és szív egyaránt iparkodnak külsőleg is megmutatni, mi bennök fogamzott, sőt a belsők a lélek és test közötti szo-ros kapcsolat utján sokszor minakaratunk daczára is nyilvánulnak homlokunkon. A szív hervasztó bá-nata, a harag, az öröm, a szelíd jóakarat, a kevélység, g ő g , dacz, az alázatosság arczunkon látszik. í g y nyilvánul a vallásos érzet is, mit azután az egy-házi szertartások táplálnak, fönntartanak, öreg-bitnek ; de sőt képesek hason érzelmeket másokban is fölkelteni. Tudniillik a belső a külsőben nyilvá-nul s a külső a belsőre jótékonyan visszahat; s míg a belső a külsőnek létet s értéket a d , addig a külső amannak táplálékot s gyarapodást szerez ; s
valamint a follobogó láng lassankint a környező egész légkört megmelegíti : ú g y a külsőleg is mu-tatkozó vallási érzet megmelegíti mások kebleit, s az Isten iránti szeretetet azokban m e g g y ú j t j a . Sz.
Ágoston remete sz. Antalt s társait nem l á t t a , ha-nem csak életirásukat olvas! a, s mégis annyira föl-buzdúlt külső életmódjok értése által, h o g y elis-merné , miszerint, míg a tudósok versengéseik közt Istent elvesztik, addig a tudatlanok elragadják elő-lök mennyeknek országát; a hibának ez elismerése lett kezdete a megjobbulásnak. Az Isten iránti sze-retet kezdett szívében fölbuzdúlni s küzdelembe lépni a testiséggel. A ^zent élet vizsgálása u t j á n né-pesedett meg a tabeimei sziget, hol sz. Pacho-nius s kevés társána^ külsőleg is nyilvánuló val-lásos érzete ezereket számláló remetegyarmatot alakított. Nitria és Sketis völgyeiben ily külső val-lásos élet után szaporodott el az erkölcsgyakorlók roppant serege. Az angol-szászok között, továbbá Németország rengetegeiben sz. Benedek fiai ily uton gyüjtének harczosokat Krisztus zászlója alá Az egyház mindig meg volt győződve a r r ó l , hogy az ember vallásosságának ébresztésére külső segéd-eszközök szükségesek. í g y szól ezekről a tridenti sz. zsinat : „Cum natura hominum ea sit, ut non fa-cile queat sine adminiculis exterioribus ad rerum divinarum meditationem sustolli; propterea pia ma-ter Ecclesia ritus quosdam, u t scilicet quaedam submissa voce, alia vero elatiore, in Missa pronun-ciarentur, instituit. Caeremonias item adhibuit, ut mysticas benedictiones, l u m i n a , thymiamata, vestes aliaque idgenus multa e x apostolica disci-plina , et traditione, quo et maiestas tanti sacrificii commendaretur, et mentes fídelium per haec visi-bilia religionis et pietatis signa ad rerum altissima-r u m , quae in hoc sacaltissima-rificio l a t e n t , contemplatio-nem excitarentur (Sess. 22. cap. 5.) Mi itt a sz.
mise szertartásainak czéljáról mondatik, azt egyéb szertartások czéljáról is kell illetőleg érteni.
23
— . . 1 7 8 Mindazok arra irányozvák, hogy általok az isteni dolgok fölötti elmélkedésre buzdíttassunk. A bár-dolatlan népre , mely mélyebben gondolkozni nem igen képes, nagyobb hatás t gyakorolnak a szer-tartások, semmint a tanítás igéje ; azért is az egy-ház a népek megtérítésében különösen kiterjeszté figyelmét a külső szertartá sokra ; majd a, pogány szertartásokat u j a k k a l cserélte f ö l , majd azoknak más irányt adott, majd egészen ujakat hozott be, majd a íönnlévők öregbítése által a megszilárdult érzeteket nagyobb fokra emelni iparkodott. A Lu-percaliák helyébe lépett a gyertya-szentelés, a ber-kek- s ligetekben fölállított bálványszobrok he-lyére feszület tétetett; a pogány lakomák keresz-tényszellemü szeretetlakomákká változtak ; az édes Üdvözítő kínszenvedésének emléke szini elő-adás alakjában élénkíttetett, s a karácsoni, virág-vasárnapi, húsvéti s urnapi ünnepélyekben, me-lyeknek mind tárgyaik főlségesek mind erkölcs-képző erejök hatalmas , a szertartások öregbítése mintegy tetőpontjára jutott. Ha leginkább a tizen-ötödik század elején a szertartások gyakorlásában kinövések találtattak s panaszokra adtak okot;
annak oka nem az egyház, mely miként a tanítás-u g y az isteni tisztelet alakjának tisztaságát sür-gette mindig, han era az emberek gyarlósága, kik a szent dolgokkal is visszaélhetnek, kik be nem ha,tottak a szertartás szellemébe, s kik már nem voltak oly gyöngéden vallásosak, mintázok, kiknek számára azok közvetlen rendeltettek. Más kor, más szükségek, más eszközök e szükségek kielégítésére.
A tizenötödik század zsinatai, sőt a tridenti is, azon voltak, hogy azt, mi többé nem czéls zerü, lenyessék, s a továbbra is megtartandókat körülírják, s az önkény-megkisértette változtatásoknak határt szab-janak , korlátot vessenek. Az egyház ezen lépést is
a legnagyobb megfontolással tette : voltak ellen-ben, kik okosabbak akarván lenni, hanyatthom-lok rohantak előre, s a kacscsal gyökerestől együtt tépék ki a növényt is, mely megnyesve nemes gyümölcsöket szokott termeni. A fölvilágosodás fák-lyája körülhordatott : de e fáklyákban sem volt nagy obb köszönet, mint azokban, melyeket Sámson rókái farkaikon a vetések közt s az olajfa-kertekben széthordoztak.
A szertartás t á r g y a legyen igaz-ság, nem pedig valamely egyéni rajongó rögesz-me; alakjára nézve legyen mind erkölcsileg mind
szépizlésileg helybenhagyható ; legyen magasztos s méltóságteljes ; legyen kerekded, szóló s világos, s így alkalmascz éljára, hogy tudniillik a belsővallásos érzetet nyilvánítsa s táplálja visszahatólag, s képes le-gyen hasonló érzeteket másokban is előidézni, s hogy tanítson ; legyen az egyházi tekintély által behozva, helybenhagy va, szentesítve. Ezen tulajdonokhoz tartozik még az egyformaság mindenütt vagyis ál-talánosság, a mennyiben ez eszközölhető, már csak azért i s , nehogy a kevésbbé értelmesek más kül-szertartásalak által más tanokra tegyenek követ-keztetést, s mert különben is az egyházban min-den az egységből indul ki mintegy röp-erővel s tart oda vissza a suly-erő szerint. A szertartások itt röviden érintett minősége az, mire az egyház v i g y á z , s mit előmozdítni s fönntartani iparkodott, letiltván minden magánegyéni nézetet s önfejüleg czélba s foganatba vett változtatást. A szentségek ünnepélyes kiszolgáltatásának szertartásaira nézve kimondá a tridenti sz. zsinat : „Siquis dixerit, re-ceptos et approbatos Ecclesiae Catholicae ritus, in solemni Sacramentorum administratione adhiberi consuetos, aut contemni, aut sine peccato a mini-stris pro libito omitti, aut in novos alios per quem-cunque Ecclesiarum Pastorem mutari posse: ana-thema sit." (Sess. 7. can. 13.) A többiben még a püspökök is, valahányszor valamely újítást ter-veznek a szertartásos könyv akár nyelve akár tar-talmára nézve, mindannyiszor Romába folyamod nak helybenhagyásért, A sz. szertartás-bizottmány különösen ügyel mindezekre; s segédkezet nyújt az egyház látható fejének a szertartások elintézé-sében. Az egyház szertartásai által hat az em-berre, s így azon kell lennie, hogy szertartásai ért-hetők legyenek. Azt, mi a szertartások tárgyát s alakját czélirányosságukhoz mérve illeti, az egy-ház határozza meg; a kiszolgáló papoknak csak az marad h á t r a , hogy a szertartásokat végezvén, az egyházszándokolta eredményt iparkodják elő-idézni. Ez föladata az oltárszolgának. Voltak, s vannak jelenleg is sokan, kik azt vélik, miszerint az egyházszándokolta ezen eredmény leginkább ú g y fog létrejönni, ha a szertartás-könyv anya-nyelven szerkesztetik ; a nép így látván a cselek-vényt s hallván az azt kisérő igéket, legkönnyeb-ben kalauzoltatnék az említettük igazságok meg-értésében , s fogékony szívében legkönnyebben lángra gyúlna a vallásos érzetek sziporkája. Ezen
— M 1 7 9 e l -állításban van sok igaz, sok alapos ; de koránsem
a n n y i , mennyi első tekintetre lenni látszik. A szer-tartás nem csupa cselekvény, sem csupa ige; ha-nem cselekvény és ige egyszersmind. Azért figyel-münket mindegyikre ki kell terjesztenünk ; s alig hibázunk, ha azt m o n d j u k , miszerint a szertartá-sok kiszolgálásánál többet kell adnunk a szemnek, hogysem a fülnek.
A cselekvények előleges értelmezése, habár az csak általában történhetnék is, az iskolai oktatás-nak méltó t á r g y a legyen. Ha nincs is a népnek tiszta fogalma a pap minden mozdulatának jelen-téséről : megérti ő azt mégis, csak a pap végezze a cselekvényt ú g y , mint azt a szertartás méltósága, s az egyház, melynek nevében működik, megkí-vánják. Véleményünk szerint ez a fő : a nyelv, le-gyen az anyanyelv v a g y a nép előtt érthetlen, mel-lékes dolog. A tridenti sz. zsinat a papok általános magokviseletéről így ir: Nihil est, quod alios ma-gis ad pietatem et Dei cultum assidue instruat, quam eorum vita et exemplum, qui se divino mi-nisterio dedicarunt : cum enim a rebus seculi in al-tiorem sublati locum conspiciantur, in eos tam-quam in speculum reliqui oculos coniiciunt, ex iisque sum unt:i quod imitentur. Quapropter sic de-cet omnino Clericos, in sortem Domini vocatos, vi-tám moresque suos omnes componere, u t h a b i t u, g e s t u , i n c e s s u , s e r m o n e a l i i s q u e o m n i -b u s r e -b u s n i l , n i s i g r a v e , m o d e r a t u m , a c r e l i g i o n e p l e n u m praeseferant. (Sess. 22.
C. 1. de Ref.) Ha e szabály szerint kell a papnak magát viselnie még a templomon kivül is : minél inkább köteles azt a szent szertartások végzése alatt szeme előtt tartani ? Valóban, ha a pap ko-moly , szende, mesterkéltlenül alázatos s vallás-teljes magatartással fog a szent cselekvényhez; ha különben a templomon kivül is ú g y viselte magát, mint paphoz illik ; ha szavai nem g y o r s a k , hanem méltóságteljesek minden fohászkodó s éneklésbe átmenő, különben is alig természetes, dongás nél-k ü l : ú g y a szertartást mindennél-ki megértendi, anél-kar- akar-j u k mondani, mindenkinek vallásos érzete táplálé-kot nyerend. Nézzétek borromei sz. Károlyt az imá-dandó Oltári-szentséget kezében tartva a néphez fordulni. Nézzétek nepomuki sz. Jánost az oltár előtt térdelni. Nézzétek liguori sz. Alfonsot a fe-szület előtt. H a ajkukat föl sem is n y i t j á k , fogjá-tok érteni őket. Nagyobb, hogy sem gondolnók,
azon hatás, melyet gyakorol a lélekre a pap mél-tóságos magatartása. K épes az tiszteletre g y ú j t a n i a hűlt kebleket is. Legyen szabad e g y esetet elbe-szélnünk. A h i t e h a g y o t t Fessier 1782-ben aprilhó 23-án egyik rokonához VI. Pius pápáról, ki ez évben Bécsben volt, s onnét aprilhó 22-én eluta-zott , í g y ir : Háromszor láttam ő t , de soha oly ér-zelmek nélkül, melyeket nem vagyok képes ma-gamnak megmagyarázni ; először marczius 25-én, midőn először mutatta magát a népnek, s a fő-rangú asszonyságok at a capucinusok templomá-ba rendelte, hol zenekíséret nélkül a konstantiná-polyi czimzetes patriarcha M a r c u c c i Ferencz An-tal s az athenei czimzetes püspök C o n t e s s i n i József Mária segédletök mellett misézett. Csak há-rom lépésre állottam tőle, ú g y , hogy folyvást szem-mel tarthattam, s minden tekintetét, taglejtését s mozgását figyelemmel kisérhettem. A hit és hitet-lenség, a jansenismus s deismussoha nem küzdköd-tek bennem hatalmasban, mint e mise alatt; a győ-zelem kétes maradt a bennem fölemelkedő azon gondolat miatt, h o g y ez mind csak szemfényvesztő színpadi művészet. Mindamellett könyeim nem szűn-tek hullni szemeimből. A m i s e végével, mely 56 perczig tartott, azon meggyőződésben erősödtem m e g , miszerint én v a g y Isten iránti szeretettől égő Seraphot, v a g y a föld legnagyobb színészét láttam. A test magatartásának s helyzetének Hie-delmét s méltóságát, a mozgások kerekdedségét s hasonmértékét, a szemek égre emelésekor s minden mozdulatakor észrevett tüzet s benső szeretetet, az egész arezon mutatkozó erőt s átszellemiilést a han-gosan kimondott imák alatt, nem hiszem, hogy emberileg többre lehetne vinni, hogysem én itt azt tapasztaltam s csudáltam." (Dr. Fessler's Rück-blicke sat. 1851. 1. 61.)
Azt, hogy a pap cselekvénye ily hatást idéz-zen elő, egyedül a rubricák megtartása nem ké-pes eredményezni ; arra égő és kitörő hit is szük-séges, mely éleszsze a tagokat, s a külcselekvé-nyeknek ez által mintegy értéket szerezni iparkod-jék. A belső égő hit mindenkor s mindenütt ki szokott törni. Nem csak a test magatartásában s helyzetében, az igék hangoztatásában, hanem a szent szertartásokhoz megkívántatott edények s öl-tözékek tisztán tartásában, s a templom csinosítá-sában, s a szertartások előtt s után mondandó imák mikép végzésében is lehet jeleket találni, melyek
23*
a belső vallásos é r z e t e k r ő l t a n ú s k o d h a t n a k . E z e k m i n d szem előtt t a r t a n d ó k a sz. c s e l e k v é n y e k v é g -zésénél.
A mező v a d v i r á g a , s a v ö l g y lilioma m a g á -b a n m á r o l y s z é p , h o g y Salamon k i r á l y i p a l á s t j á n s m i n d e n ékszerein k i t e s z , s m i n k e t az isteni g o n d -viselés- s bölcseségre figyelmeztet. Miért n e m le-h e t n e e z e k k e l o l t á r a i n k a t , le-hol s z e r t a r t á s a i n k a t vé-g e z z ü k , f ö l é k e s í t n i ? Sz. Jeromos dicséri Nepotian fiatal áldozárt, h o g y ez a v é r t a n u k s í r j a i t s o l t á r a i t f a l o m b o k k a l s szőlőhajtásról szedett l e v e l e k k e l szok-t a ékesíszok-tni; szok-t o u r s i sz. G e r g e l y beszéli Severus pap-r ó l , m i s z e pap-r i n t mezei v i pap-r á g o k - s l i l i o m o k k a l diszíté föl a t e m p l o m f a l a i t ; Y e n a n t i u s F o r t u n a t u s szerint sz. R a d e g u n d i s v i r á g f ü z é r e k e t s z o k o t t az o l t á r r a vinni. H á n y i l y e t é n példát lehetne fölhozni a tör-t é n e tör-t b ő l ! Mindezek m u tör-t a tör-t j á k , m i s z e r i n tör-t a vallásos érzet s a szeretet Isten s m e g d i c s ő ü l t szentjei i r á n t i l y a l a k b a n is n y i l a t k o z i k , t e h á t vissza is h a t h a t -n a k m i -n d e z e k m á s o k érzeteire.
A p a p ez u t o n is igen sokat t e h e t . N y á r o n az egész t e r m é s z e t tele v i r á g o k k a l . Oszszel és t é l e n , h a h e r v a d is a liget s l e h u l l a n a k diszei, s t a r l o t t b o k r a i k ö z t s á r g a levél z ö r ö g , sőt h a h ó l e p e l y födi is m e z ő i n k e t : a vallásos s e g y k i s á l d o z a t r a min-d i g kész k e b l e k n e m h e r v a min-d n a k , n e m f a g y n a k el.
N a g y o n messze m e n n é n k , h a a k á r erről t ö b b e t m o n d a n á n k , a k á r ez a l k a l o m m a l b ő v e b b e n előad-n ó k , m i s z e r i előad-n t a papelőad-növeldék teeelőad-ndőihez tartozó-n a k t a r t j u k e b b e tartozó-n is i r á tartozó-n y t s izlést a d tartozó-n i a tartozó-növetartozó-n- növen-d é k p a p o k n a k , h o g y később vezetői lehessenek a n y i l v á n u l ó j ó a k a r a t o k n a k , s í g y a s z e r t a r t á s o k végzését ez á l t a l is i p a r k o d j a n a k czéljokhoz ve-zetni. (Folytatása következik.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
M a g y a r o r s z á g .
P o z s o n y , marczius 11. E lapok folyó évi 2-ik szá-mában említés történt ft. M é h e s Péter pozsonyi kanonok urnák Egyiptomba tett második utazásáról, magánlevelei-ből kicsípett rövid kivonat kíséretében. Ezen példa után indulva bátorkodik e sorok írója is a fönntisztelt t. cz. ka-nonok ur leveléből, melyet tőle e napokban venni szeren-csés volt, következő töredéket közölni. — „Cairo, február 14-én 1856. Fogadja rövid válaszomat, rövid, mert egyik lábbal már a teve hátán vagyok. Nemde kényelmetlen ál-lapot az Írásra ? Pedig úgy van. A mai nap volt elindulá-sunk napjául határozva a Sinai hegyre , de részint az idő megváltozása (esett mintegy egy negyed óráig valami 5
ízben), részint, mivel az útravaló szükséges holmit nem vásárolhattuk be, kényszerültünk a jövő hétfőig indulá-sunkat halasztani, s a tevéket egy pár napra a pusztai vagyis sivatagi legelőre — h a szabad annak mondani — kiküldeni. — Tömlők helyett, melyekben a viz tüstént pa-czal-ízt és szagot kap, hordókat vásárlottunk, ezek csu-rognak s az abroncsok pattognak, — új baj — pedig leg-alább is hét napra kell magunkkal vizet vinnünk, mert előbb a sivatagban nincs forrás. Tiz—tizenegy nap alatt reméllem a Sinai hegyet megközelítni, itt 3—4 napig nyu-godni , s egyszersmind vizsgálódni szándékozunk. A zsidó-kat akarom nyomdokolni, ha lábnyomukra akadhatok, mert sok helyen a porfelleg betakarta. Az Exodus lesz vezérköny-vem , vagyis kalauzom. A víztengeren sok bajom volt; a homoktenger temet-e el, a jó Istentől függ ; dicsértessék az ő szent neve. Ha a veres tengert átgázolhatom, szívből és hangosan fogom énekelni : Magnificat anima mea Domi-num. — Az első törvényhozás helyén, hol hallatszott a Mindenható szava, leoldom saruimat s hódol ásom jeleül homlokomat a sziklára hajtom. . . . A mint érintettem, az idő egynéhány nap óta itt is változó — a mi hallatlan volt habár csak rövid ideig is — esett ; délben elég meleg van t. i. 19—23u; de estve és reggelhüvös 12—14°. Asivatag-ban a széltől félek. Sinai hegye 6 ezer lábbal magasabb a tenger színénél. Egyik csúcsa havas. Bérbe fogadott 7 te-véből és 5 beduinból álland karavánunk. Egy Bonnból való ur csatlakozott hozzánk "
Jelentetett a „Religio"-ban, hogy ez idén Romában pünköst előestéjén sz. Ferencz rendének általános és vá-lasztó káptalana fog tartatni ; jelenleg ezen tudósítást az-zal toldhatjuk meg, hogy Krisztus anyaszentegyházának e földön látható feje IX. Pius pápa ő szentsége ezen rendi káptalanban saját legmagasabb személyében elnökölni leg-kegyelmesebben Ígérkezett. E rendkivüli kegyelmet és ki-tüntetést sz. Ferencz fiai úgy hiszszük, leghőbb fiúi alá-zattal és hódolattal iparkodni fognak meghálálni- — p — S z o m b a t h e l y , február végén. A „Religio" f. évi 15-ik számában közlött vadkerti tudósítás egy tisztán kathol. érdeket képviselő politikai napi lapnak magyar nyelven leendő megindítására nézve fölmerült óhajtást fejezvén ki, úgy hiszem, minden olvasónál élénk visz-hangra talál. Mindenki elismeri, hogy korunkban a hir-lapolvasási vágy oly nagy, miszerint némely kiadók lap-jaikat az előfizetők kezébe naponkint kétszer is juttatni nyereségnek tartják. Találtatnak ugyan jólelküek , kik a kathol. hitélet jelenetei által érdekelve, a vallási és er-kölcsi oktatásokban élvet találva, a bőtartalmu , de sok-szor igen üres okoskodásokkal teljes napi lapok helyett in-kább az erkölcsi miveltséget terjesztő hetilapokat pártol-j á k ; de a közlekedés könnyítése, az események gyors kö-vetkezése , a különféle combinatio és a divat a naponkint megjelenni szokott lapok olvasását majdnem elkerülhetlen szükségessé teszik. A katholikus érdekek védelmezése te-kintetéből egy ily politikai, mérsékelt előfizetési áru napi papnak megalapítása a magyar kath. irodalomban érezhető hiányt pótolna ki. Minden országban létezik egy kath.
— m 1 8 1 n — szellemű napi lap ; a bécsi Szeverin-egylet az előtt
heten-kint kétszer megjelent néplapját politikai napi lappá vál-toztatta. Miért nincs tehát nekünk magyaroknak tisztán kath. irányú napi lapunk ? A felelet igen könnyen követ-kezik : hason vállalatra kész, buzgósággal teljes férfiaink nem rendelkezhetnek a kivánt jelentékenyebb összegű pénzeszközökkel, más vállalkozók pedig bizonytalan sikerű vállalatba tőkéiket fektetni nem akarják. — Véleményem szerint egy kath. napi lap kiadására hazánkban a Sz.-Ist-ván-Társulat van hivatva. Ezen elegendő alapértékkel biztosított társulat a törvény által kivánt biztosítékössze-get képes kijelelni, s a vezető szakférfiak megválasztásában ügyes tapintattal birván, működésének üdvös irányát az egész hazában megismertetvén, a közbizalmat magában eddig is öszpontosította. Az említett társulat ugyan már különféle lapok kiadásának vállalatával nagy áldozatkész-séget tanúsított, s a vallásos irányú lapokban gyönyörködő olvasó közönséget magának lekötelezte. Ennek folytán az is fölhozathatnék, hogy nagyobb munkát s tetemesb anyagi segítséget igénylő vállalat által erejét túlterhelné; —ezen nehézség könnyen kiegyenlítethetnék, ha a Sz.-István-Társulat elhatározná, hogy a hetenkint egyszer megjelenő
„Kath. Néplap", s a bavonkint kétszer megjelenő „Csa-ládi Lapok" helyett kis folio alakban egy politikai kath.
néplapot fog naponkint közrebocsátani, melynek tisztán kath. iránya mellett tárgyát képeznék : a napi kérdések is-mertetése. megvitatása és fölvilágosítása, a népnek vallási és erkölcsi oktatása; tárczájában helyet foglalhatnának olyan elbeszélések, melyek eddig a Néplapban vagy Csa-ládi lapokban megjelentek. — Azon ellenvetés merülhetne itt föl, hogy a Kath. Néplap megszűntével a nép megfosz-tatnék olcsó olvasmányától, míg más oldalról a napi lap kevesebb előfizetőre tehetvén szert, a társidat czélja el nem éretnék ; az igaz , a népnek minél olcsóbb könyvet és lapot kell kezébe adni, hogy az olvasást vele megkedveltessük ; de ha meggondoljuk, hogy a Kath. Néplap előfizetői több-nyire kath. papok, tanítók, vagy a lelkesebb plébánosok közreműködése folytán összeállott társulatok (mint ezt a szombathelyi megyében tapasztalni alkalmam volt), nem kellene tartani, hogy a Kath. Néplap által czélzott hatás az átalakítás után gyöngülne ; a papság a hetenkint egy-szer megjelenő néplap mellett többnyire politikai lapra is előfizet, s föltehetni, hogy szivesebben fogja pártolni a hazai férfiak által kezelt olcsó irodalmi vállalatot, mint a hazánkat ismerni nem is akaró lapokat ; a tanítók közöl igen sokan megbírnák a magasabb előfizetést is ; a lelkes plébánosok pedig bizonynyal nem fogják elmulasztani a gondjaikra bízott községekben a gyakrabban megjelenő új-ságot megismertetni. Sokat eredményezne a mélt. megyei püspök urak fölszólítása, mint ez külföldön is történik.
Miután az új napi lapnak czélja ugyanaz maradna, melyet a Sz.-István-Társulat a Kath. Néplap és a Családi lapokkal elérni akar, az olvasó közönség semmit sem vesztene ; a társulat pedig azon csekély hiányt, mely némely jelen elő-fizetők elmaradása által mutatkoznék, oly új pártolók által bőven pótolva találná, kiknek körébe most a hetilap nem
j u t el, és hol a Sz.-István-Társulat üdvös működése s ha-tása az új napi lap mint társulati közlöny által megismertet-nék. Ezen igénytelen nézetet, azt az illető nagyérdemű urak magas figyelmébe ajánlván, a vadkerti érdemes tudósító általánosan értett szavaival zárom be : Korunknak ezen előszeretetét a napi sajtó iránt, az egyház érdekében föl nem használni, vétkes mulasztás lenne.
Nagyvárad, martius 7. Alig valának közölve nagyméltóságú S z a n i s z l ó Ferencz Kegyes püspökünk kitűnő adakozásai a „Religio" 18-ik számában, máris ujabb jótékonyságát árasztá megyénkre : midőn ismét 6,000
pen-gő forintnyi alapítványt tett az általa megindított s
pen-gő forintnyi alapítványt tett az általa megindított s