BELSŐ ELLENÁLLÓ ERŐK

Az organikus belső ellenállás erőit csak a vallásos erőknek (legyen katolikus vagy protestáns) a nemzeti öntudatban való tömörülése biztosítja. A kisebb és nagyobb fölkeléseket egyenként elfojtották. Széles információs hálózatunk arról számol be, hogy két kisebb és egy nagyobb fegyveres ellenállás létezik, amelyeket még nem fedtek föl. Mi céltalannak tekintünk bármely fegyveres ellenállást.

1. A lelkek megújulásaaz ellenállás legerősebb formája, és mi tapasztaljuk ezt a látványos megújulást.

A nép nagy része a bűnbánat és engesztelés szellemében él. A papság megerősíti, hogy a vallási élet eddig nem tapasztalt buzgalommal nyilvánul meg; ez vonatkozik a protestánsokra is.

A papság nagy részében elevenen él a vértanúság lelkülete. A 10 vagy 15 év börtönre ítélt pap utolsó szava a megbocsátásé, szenvedéseinek felajánlása a szellemi tévelygésben lévő emberiség lelki üdvéért.

Új lendület figyelhető meg a férfi és női szerzetesek körében. A kétkezi munka ismét bencés programmá vált. Pannonhalmán az emberek meghatottan látják a noví-ciusok és a tanárok mezei munkáit. Kelemen Krizosztom főapát azt mondta P. Ker-kainak: sohasem volt még ilyen lelkület a konventben. Zircen a ciszterciek a meg-újulás trappista lelkületét propagálják. Ők maguk oltották el a szegény földművesek házai között fellobbant tűzvészt, és mentették meg az ő szegényes javaikat a saját maguk által vont szekereken. A hadműveletek idején 2.400 férfit fogadtak be a kon-vent épületébe és adtak nekik enni élelmiszertartalékukból. Most ők azok, akik szegényes körülmények között élnek, de ezt szívesen viselik el a közismert jólétük periódusa után. A pannonhalmi bencések is befogadtak és élelmeztek 3000 személyt.

A nővérek, a különböző szerzetesrendek női tagjai most örömmel húzzák a főváros utcáin szekereiket, rajtuk a szegények számára gyűjtött élelmiszerrel. Vég nélkül tudnék sorolni további példákat.

2. Az egyetemi ifjúságmár szervezett ellenzéket jelent. Irányító központja a Kato-likus Egyetemisták Kongregációja, P. Izay SJ²⁹vezetése alatt, amely egy többhetes lelkigyakorlatos tanfolyamon a Mária-kongregációk kb. 500 vezetőjét gyűjtötte össze Budapest egyetemeiről és gimnáziumaiból, akik égő buzgalommal tettek közös hűségi fogadalmat, ha szükséges, a vértanúság árán is. Karácsony körül fejeződik majd be az ország többi részén hasonlóan kemény ellenállást tanúsító egyetemek és az iskolák megszervezése. Ezek a fiatalok stratégiailag oly mértékben elfoglalták az egyes egyetemi karok hivatalos hallgatói egyesületeinek vezetői posztjait, hogy augusztus-ban, az ifjúsági vezetők Balatonlellén tartott országos kongresszusának 120

résztvevő-Ütközni vagy időt nyerni?

29 Izay Géza (1916–2008), 1934-ben lett jezsuita, 1942-ben szentelték, a német megszállás alatt ifjúsági csoportjával részt vett az ellenállásban. 1946 tavaszán távozott külföldre, a Jázus Társaságot elhagyva, egyházmegyés papként működött Franciaországban.

je között 42 katolikus diákegyesület tagjaként szólalt föl, egyik a másik után, s így meg tudták akadályozni a K. P. által tervezett egyetemi szövetség megalakítását.³⁰

Külön említést érdemel a cserkészmozgalom, élén Dr. Sík Sándor piaristával, egyetemi tanárral, aki az angolok közvetlen védelme alatt az ellenállás komoly tényezőjét jelenti. A Soli Deo Gloria elnevezésű protestáns hallgatói egyesületet

„szentlelkes” lelkület jellemzi, és karitatív tevékenysége miatt komoly tényezőjévé vált a belső és külső ellenállásnak.

3. Az iparos és munkásifjaknak csak egy kis százaléka szerveződött be a KIOE mozgalomba – Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete – (akiknek egyházi tanácsosa dr. Pfeiffer László³¹), de vakmerő és emberi tekintet nélküli magatartásuk rossz hírét kelti a katolikus mozgalmaknak.³²

A Kolping ifjúsági szervezetből kissé hiányzik az életképesség, de most ők is bátran viselik a kommunista sajtó ezernyi sértő és rágalmazó támadását. Protestáns megfelelőjének (KIE) jó a vezetése, és a belső antibolsevik front egyik bástyája.

4. Az agrárifjúság szervezete.P. Kerkai Jenő igazgató és közvetlen laikus mun-katársai (Ugrin József és Megygyesi Sándor) rendkívüli képességeinek köszönhetően a KALOT a magyar erkölcsi ellenállás összes erejének sajátos központjává vált.

Előttem fekszik 416 helyi beszámoló (utolsó oldalon idézek egyet) az egész or-szágból, és látom, hogy a KALOT oly könnyen azonosult a kommunista ideoló-giákkal szembeni lázadó szellemmel, hogy minden vallásos megnyilatkozást (például a misére járást) és a papok irányi hűséget is „kalotizmus”-nak neveznek. El kell visel-nie a kommunista újságok rágalmait és sértéseit, amelyekkel emiatt halmozzák el, és amelyek nyíltan követelik központi vezetőik felakasztását. Az egyes falvakban aztán egyénileg bandita módjára, hivatalosan pedig adminisztratív módszerekkel szégyen-letes módon üldözik őket, internálják és fizikailag bántalmazzák fiatal tagságát, és nem tesznek kivételt az őket irányító papokkal sem, a belügyminiszteri engedélyezés ellenére rájuk erőltetik saját szervezeteiket. A sok száz példa közül csak egyetlenegyet hozok fel: Nagybátony községben a rendőrség letartóztatta a KALOT és a KALÁSZ színházi előadócsoportjának minden tagját, és egészen máig, egy hónappal később, börtönben tartja őket.

A „modus vivendi” alkalmazója: P. Nagy Töhötöm SJ

30 Így végül csak 1945. november 22. és 24. között került sor az egyetemi és főiskolai ifjúság második diákparlamentjére, amelyen az új diákszövetség felvette a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) nevet, de 1946 első felében még jelentős szerepet játszottak a keresztény diákszervezetek. (Lásd: Vajda Tamás:A DISZ működése a felsőoktatási intézményekben. In: Belvedere, 1917/1. 46. old.)

31 Ikvay-Pfeiffer László.

32 „Ma con il loro comportamento ardito e senza rispetti umani svergognono tutti i movi-menti cattolici”.

V. BELSŐ ELLENÁLLÓ ERŐK

Az organikus belső ellenállás erőit csak a vallásos erőknek (legyen katolikus vagy protestáns) a nemzeti öntudatban való tömörülése biztosítja. A kisebb és nagyobb fölkeléseket egyenként elfojtották. Széles információs hálózatunk arról számol be, hogy két kisebb és egy nagyobb fegyveres ellenállás létezik, amelyeket még nem fedtek föl. Mi céltalannak tekintünk bármely fegyveres ellenállást.

1. A lelkek megújulásaaz ellenállás legerősebb formája, és mi tapasztaljuk ezt a látványos megújulást.

A nép nagy része a bűnbánat és engesztelés szellemében él. A papság megerősíti, hogy a vallási élet eddig nem tapasztalt buzgalommal nyilvánul meg; ez vonatkozik a protestánsokra is.

A papság nagy részében elevenen él a vértanúság lelkülete. A 10 vagy 15 év börtönre ítélt pap utolsó szava a megbocsátásé, szenvedéseinek felajánlása a szellemi tévelygésben lévő emberiség lelki üdvéért.

Új lendület figyelhető meg a férfi és női szerzetesek körében. A kétkezi munka ismét bencés programmá vált. Pannonhalmán az emberek meghatottan látják a noví-ciusok és a tanárok mezei munkáit. Kelemen Krizosztom főapát azt mondta P. Ker-kainak: sohasem volt még ilyen lelkület a konventben. Zircen a ciszterciek a meg-újulás trappista lelkületét propagálják. Ők maguk oltották el a szegény földművesek házai között fellobbant tűzvészt, és mentették meg az ő szegényes javaikat a saját maguk által vont szekereken. A hadműveletek idején 2.400 férfit fogadtak be a kon-vent épületébe és adtak nekik enni élelmiszertartalékukból. Most ők azok, akik szegényes körülmények között élnek, de ezt szívesen viselik el a közismert jólétük periódusa után. A pannonhalmi bencések is befogadtak és élelmeztek 3000 személyt.

A nővérek, a különböző szerzetesrendek női tagjai most örömmel húzzák a főváros utcáin szekereiket, rajtuk a szegények számára gyűjtött élelmiszerrel. Vég nélkül tudnék sorolni további példákat.

2. Az egyetemi ifjúságmár szervezett ellenzéket jelent. Irányító központja a Kato-likus Egyetemisták Kongregációja, P. Izay SJ²⁹vezetése alatt, amely egy többhetes lelkigyakorlatos tanfolyamon a Mária-kongregációk kb. 500 vezetőjét gyűjtötte össze Budapest egyetemeiről és gimnáziumaiból, akik égő buzgalommal tettek közös hűségi fogadalmat, ha szükséges, a vértanúság árán is. Karácsony körül fejeződik majd be az ország többi részén hasonlóan kemény ellenállást tanúsító egyetemek és az iskolák megszervezése. Ezek a fiatalok stratégiailag oly mértékben elfoglalták az egyes egyetemi karok hivatalos hallgatói egyesületeinek vezetői posztjait, hogy augusztus-ban, az ifjúsági vezetők Balatonlellén tartott országos kongresszusának 120 résztvevő-29 Izay Géza (1916–2008), 1934-ben lett jezsuita, 1942-ben szentelték, a német megszállás alatt ifjúsági csoportjával részt vett az ellenállásban. 1946 tavaszán távozott külföldre, a Jázus Társaságot elhagyva, egyházmegyés papként működött Franciaországban.

je között 42 katolikus diákegyesület tagjaként szólalt föl, egyik a másik után, s így meg tudták akadályozni a K. P. által tervezett egyetemi szövetség megalakítását.³⁰

Külön említést érdemel a cserkészmozgalom, élén Dr. Sík Sándor piaristával, egyetemi tanárral, aki az angolok közvetlen védelme alatt az ellenállás komoly tényezőjét jelenti. A Soli Deo Gloria elnevezésű protestáns hallgatói egyesületet

„szentlelkes” lelkület jellemzi, és karitatív tevékenysége miatt komoly tényezőjévé vált a belső és külső ellenállásnak.

3. Az iparos és munkásifjaknak csak egy kis százaléka szerveződött be a KIOE mozgalomba – Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete – (akiknek egyházi tanácsosa dr. Pfeiffer László³¹), de vakmerő és emberi tekintet nélküli magatartásuk rossz hírét kelti a katolikus mozgalmaknak.³²

A Kolping ifjúsági szervezetből kissé hiányzik az életképesség, de most ők is bátran viselik a kommunista sajtó ezernyi sértő és rágalmazó támadását. Protestáns megfelelőjének (KIE) jó a vezetése, és a belső antibolsevik front egyik bástyája.

4. Az agrárifjúság szervezete.P. Kerkai Jenő igazgató és közvetlen laikus mun-katársai (Ugrin József és Megygyesi Sándor) rendkívüli képességeinek köszönhetően a KALOT a magyar erkölcsi ellenállás összes erejének sajátos központjává vált.

Előttem fekszik 416 helyi beszámoló (utolsó oldalon idézek egyet) az egész or-szágból, és látom, hogy a KALOT oly könnyen azonosult a kommunista ideoló-giákkal szembeni lázadó szellemmel, hogy minden vallásos megnyilatkozást (például a misére járást) és a papok irányi hűséget is „kalotizmus”-nak neveznek. El kell visel-nie a kommunista újságok rágalmait és sértéseit, amelyekkel emiatt halmozzák el, és amelyek nyíltan követelik központi vezetőik felakasztását. Az egyes falvakban aztán egyénileg bandita módjára, hivatalosan pedig adminisztratív módszerekkel szégyen-letes módon üldözik őket, internálják és fizikailag bántalmazzák fiatal tagságát, és nem tesznek kivételt az őket irányító papokkal sem, a belügyminiszteri engedélyezés ellenére rájuk erőltetik saját szervezeteiket. A sok száz példa közül csak egyetlenegyet hozok fel: Nagybátony községben a rendőrség letartóztatta a KALOT és a KALÁSZ színházi előadócsoportjának minden tagját, és egészen máig, egy hónappal később, börtönben tartja őket.

30 Így végül csak 1945. november 22. és 24. között került sor az egyetemi és főiskolai ifjúság második diákparlamentjére, amelyen az új diákszövetség felvette a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) nevet, de 1946 első felében még jelentős szerepet játszottak a keresztény diákszervezetek. (Lásd: Vajda Tamás:A DISZ működése a felsőoktatási intézményekben. In: Belvedere, 1917/1. 46. old.)

31 Ikvay-Pfeiffer László.

32 „Ma con il loro comportamento ardito e senza rispetti umani svergognono tutti i movi-menti cattolici”.

Úgy tűnik, ismét a nagy üldözések korában vagyunk, látván ezeket a fiatalokat, akik nagy többségben ellenállnak és kitartanak zászlajuk mellett. A KALOT katolikus tartalmú népszerűsítő füzetek sorozatát nyomtatja ki, továbbá papok és a központ munkatársai által tartott konferenciák sorozatával életben tartja a vidéki egyesületek lángját. A püspöki kar elismerte a KALOT különös fontosságát a jelenlegi helyzetben, és ahogy eddig is mindig tette, különös módon támogatja azt. Excellenciás Mindszen-ty József prímás még mint veszprémi püspök, a KALOT elleni újságírói támadásokra válaszul nyílt levélben tudatta véleményét a mozgalomról (meg kell jegyeznünk, hogy csak egy újság merte közzétenni): „Akár a taglétszámot, akár a helyi szervezetszá-mot, akár a munka sokaságát és mélyszántását tekintjük, nem volt hazánkban hozzáfogható ifjúsági mozgalom. […] A magyar katolicizmus pedig a régi büszke-séggel, példás együttérzéssel tekint a mozgalomra, és ennek szabadságát az új idők komoly követelményének tekinti.”³³

A KALÁSZ-mozgalom a falusi leányifjúság szervezete, jelentőségében messze meghaladja a hasonló női szervezeteket, a KALOT-tal együtt harcol. Az újságírók kisebb intenzitással támadják, de közigazgatásilag nagyobb adminisztratív üldözésnek van kitéve; a tagság példás hűséggel viseli ezt. A többi katolikus kör is, kisebb vagy nagyobb buzgalommal, végzi tevékenységét.

5. Politikai térena különböző pártok között a Kisgazdapárt az egyetlen, amely ke-resztény alapon maradt meg, bár a harc folyamán bizonyos engedményekre kény-szerült. Kétségtelen, hogy szabad választás esetén a többi párt felett teljes győzelmet arat; sajnos azonban számos jel arra mutat, hogy a választások során a terror fog érvé-nyesülni. (A moszkvai utasítások, lásd föntebb.)

A katolikus Demokrata Néppártcsak szeptember 17-én kapott működési enge-délyt, így sajtó, pénz és idő hiányában nem tud önállóan versenybe szállni a követ-kező választásokon. Katolikus szempontból szomorú, hogy a párt vezetésében lova-giatlan versengés van két irányzat között: az egyik élén Pálffy József gróf áll, aki mögött az egykori nagybirtokosok tömörülnek, akik retrográd és antiszociális szel-leműek és már minden tekintélyüket elveszítettek a nép előtt az elmúlt 25 év „keresz-tény politikája” miatt; a másik élén Barankovics István áll, aki mögött felsorakozik a KALOT, és aki a tömegek szociális elvárásait a leghatározottabban képviseli. Pillanat-nyilag a párt vezetése, a prímás szándéka szerint, Barankovics kezében van.³⁴A ma-gyar katolicizmus jelenlegi nagy problémája ebben jelentkezik: hivatalos vezetőit a jövőben vajon konzervatív, antiszociális szelleműek közül választják-e meg, vagy győzedelmeskedik az egészségesebb és életszerűbb szellem?

Ütközni vagy időt nyerni?

33Új Ember, 1945. szeptember 23.

34 Mindszenty ekkor inkább Gróf Pálffy Józsefet szerette volna a KDNP élén.

Magyarország és a magyar katolicizmus ege fölött történelmének legsötétebb fel-hői gyülekeznek.

Az ateista és bolsevik pánszláv világ uralma teljes súlyával nehezedik e kicsiny országra, amely élet-halál harcát vívja a kereszténységért, a nyugati kultúráért és az emberi szabadságért. A konfliktus fontosságát az ország földrajzi elhelyezkedése is indokolja – maguknak az oroszoknak ez a véleménye Magyarországról, amint azt lát-tuk az orosz megnyilatkozásokból –, a Balkán és Közép-Európa kulcsfontosságú helyén fekszik. Ennek a harcnak a kimenetelétől függenek a súlyos európai prob-lémák.

Róma, 1945. október 18. 1. sz. melléklet

Helyi közlemény Az isaszegi KALOT-szervezet beszámolója

Isaszeg, 1945. szeptember 6. Tisztelt Miklósy³⁵[sic!] Titkár Úr!

Kérem, ne vegye zokon tőlünk, isaszegiektől, hogy némileg megkéstünk jelenté-seinkkel a központ számára. Sok a tennivalónk, nincs egy vasárnap, amikor ne lenne valamelyik szervezetben elfoglaltságunk. Jövő hét szerdáján tartjuk az év záróülését, azutána majd megírom az egész esztendőről szóló részletes beszámolót. A zárás után egy héttel megkezdjük az új évet, nem tarthatunk pihenőt ebben a mai időkben. Ké-rem, Titkár Úr, írja ezt is adósságainkhoz. (Felsorolja a „tartozásaikat”, majd így foly-tatja:) Azt hiszem, hogy a központ már ismeri Berkecz József* egyházi elnökünk új állomáshelyét. Mi most egyedül maradtunk. Viszont férfias lelkülettel és újult erővel folytatjuk az igazságosságért való munkálkodást. Mindent megteszünk, ami rajtunk múlik, kétség és félelem nélkül. Ezidáig nem viszonoztuk a MADISZ (kommunista ifjúsági szervezet) ütéseit, mert mindig azt tanácsolom a mi fiataljainknak, hogy ők csak kísérjék figyelemmel a nagy vitákat, a többit pedig hagyják rám, nehogy hibát kövessünk el. Ezért minden támadásra udvariasan válaszolok, ahogy már eddig is megtettem.

Megkérdeztem tőlük: Vajon demokráciának lehet-e nevezni azt, hogy fel akarnak oszlatni egy katolikus egyesületet? Vajon demokrácia jele-e az, hogy központjaikban plakáton azt hirdetik, hogy a KALOT azonos a Levente-mozgalommal? Vajon de-mokratikus eljárás-e, hogy megzavarják a falusi ifjúság nyugalmát? Nem hagyjuk, hogy fölébünk kerekedjenek, megmutatjuk, hogy mi harcolunk az igazi demokráciáért és nem ők!

A „modus vivendi” alkalmazója: P. Nagy Töhötöm SJ

35 Dr. Miklósi László (1912–2011) jogász, újságíró, 1936–1946 között a KALOT ügyvezető titkára.

Úgy tűnik, ismét a nagy üldözések korában vagyunk, látván ezeket a fiatalokat, akik nagy többségben ellenállnak és kitartanak zászlajuk mellett. A KALOT katolikus tartalmú népszerűsítő füzetek sorozatát nyomtatja ki, továbbá papok és a központ munkatársai által tartott konferenciák sorozatával életben tartja a vidéki egyesületek lángját. A püspöki kar elismerte a KALOT különös fontosságát a jelenlegi helyzetben, és ahogy eddig is mindig tette, különös módon támogatja azt. Excellenciás Mindszen-ty József prímás még mint veszprémi püspök, a KALOT elleni újságírói támadásokra válaszul nyílt levélben tudatta véleményét a mozgalomról (meg kell jegyeznünk, hogy csak egy újság merte közzétenni): „Akár a taglétszámot, akár a helyi szervezetszá-mot, akár a munka sokaságát és mélyszántását tekintjük, nem volt hazánkban hozzáfogható ifjúsági mozgalom. […] A magyar katolicizmus pedig a régi büszke-séggel, példás együttérzéssel tekint a mozgalomra, és ennek szabadságát az új idők komoly követelményének tekinti.”³³

A KALÁSZ-mozgalom a falusi leányifjúság szervezete, jelentőségében messze meghaladja a hasonló női szervezeteket, a KALOT-tal együtt harcol. Az újságírók kisebb intenzitással támadják, de közigazgatásilag nagyobb adminisztratív üldözésnek van kitéve; a tagság példás hűséggel viseli ezt. A többi katolikus kör is, kisebb vagy nagyobb buzgalommal, végzi tevékenységét.

5. Politikai térena különböző pártok között a Kisgazdapárt az egyetlen, amely ke-resztény alapon maradt meg, bár a harc folyamán bizonyos engedményekre kény-szerült. Kétségtelen, hogy szabad választás esetén a többi párt felett teljes győzelmet arat; sajnos azonban számos jel arra mutat, hogy a választások során a terror fog érvé-nyesülni. (A moszkvai utasítások, lásd föntebb.)

A katolikus Demokrata Néppártcsak szeptember 17-én kapott működési enge-délyt, így sajtó, pénz és idő hiányában nem tud önállóan versenybe szállni a követ-kező választásokon. Katolikus szempontból szomorú, hogy a párt vezetésében lova-giatlan versengés van két irányzat között: az egyik élén Pálffy József gróf áll, aki mögött az egykori nagybirtokosok tömörülnek, akik retrográd és antiszociális szel-leműek és már minden tekintélyüket elveszítettek a nép előtt az elmúlt 25 év „keresz-tény politikája” miatt; a másik élén Barankovics István áll, aki mögött felsorakozik a KALOT, és aki a tömegek szociális elvárásait a leghatározottabban képviseli. Pillanat-nyilag a párt vezetése, a prímás szándéka szerint, Barankovics kezében van.³⁴A ma-gyar katolicizmus jelenlegi nagy problémája ebben jelentkezik: hivatalos vezetőit a jövőben vajon konzervatív, antiszociális szelleműek közül választják-e meg, vagy győzedelmeskedik az egészségesebb és életszerűbb szellem?

33Új Ember, 1945. szeptember 23.

34 Mindszenty ekkor inkább Gróf Pálffy Józsefet szerette volna a KDNP élén.

Magyarország és a magyar katolicizmus ege fölött történelmének legsötétebb fel-hői gyülekeznek.

Az ateista és bolsevik pánszláv világ uralma teljes súlyával nehezedik e kicsiny országra, amely élet-halál harcát vívja a kereszténységért, a nyugati kultúráért és az emberi szabadságért. A konfliktus fontosságát az ország földrajzi elhelyezkedése is indokolja – maguknak az oroszoknak ez a véleménye Magyarországról, amint azt lát-tuk az orosz megnyilatkozásokból –, a Balkán és Közép-Európa kulcsfontosságú helyén fekszik. Ennek a harcnak a kimenetelétől függenek a súlyos európai prob-lémák.

Róma, 1945. október 18.

1. sz. melléklet

Helyi közlemény Az isaszegi KALOT-szervezet beszámolója

Isaszeg, 1945. szeptember 6.

Tisztelt Miklósy³⁵[sic!] Titkár Úr!

Kérem, ne vegye zokon tőlünk, isaszegiektől, hogy némileg megkéstünk jelenté-seinkkel a központ számára. Sok a tennivalónk, nincs egy vasárnap, amikor ne lenne valamelyik szervezetben elfoglaltságunk. Jövő hét szerdáján tartjuk az év záróülését, azutána majd megírom az egész esztendőről szóló részletes beszámolót. A zárás után egy héttel megkezdjük az új évet, nem tarthatunk pihenőt ebben a mai időkben. Ké-rem, Titkár Úr, írja ezt is adósságainkhoz. (Felsorolja a „tartozásaikat”, majd így foly-tatja:) Azt hiszem, hogy a központ már ismeri Berkecz József* egyházi elnökünk új állomáshelyét. Mi most egyedül maradtunk. Viszont férfias lelkülettel és újult erővel folytatjuk az igazságosságért való munkálkodást. Mindent megteszünk, ami rajtunk múlik, kétség és félelem nélkül. Ezidáig nem viszonoztuk a MADISZ (kommunista ifjúsági szervezet) ütéseit, mert mindig azt tanácsolom a mi fiataljainknak, hogy ők csak kísérjék figyelemmel a nagy vitákat, a többit pedig hagyják rám, nehogy hibát kövessünk el. Ezért minden támadásra udvariasan válaszolok, ahogy már eddig is megtettem.

Megkérdeztem tőlük: Vajon demokráciának lehet-e nevezni azt, hogy fel akarnak oszlatni egy katolikus egyesületet? Vajon demokrácia jele-e az, hogy központjaikban

Megkérdeztem tőlük: Vajon demokráciának lehet-e nevezni azt, hogy fel akarnak oszlatni egy katolikus egyesületet? Vajon demokrácia jele-e az, hogy központjaikban

In document Ütközni vagy időt nyerni? Katolikus alternatívák 1945 után újabb vatikáni dokumentumok fényében (Pldal 131-171)