Tildy Zoltán köztársasági elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök nyilatkozatai A német nyelvű eredeti szöveg első szavai: „Als der Präsident der Republik Zoltán Tildy und
der Ministerpräsident Ferenc Nagy erfuhren”
1946 novemberében jutott el a Vatikáni Államtitkárságra Ikt. sz. AA.EE.SS. 9371/46
Jelzetek: JTMRL II. 1. Epistolae Variorum, 1946–1950 (fénymásolt) ASRS AA.EE.SS. Pio XII, Ungheria 129, ff. 3-7. (eredeti)
Készült flamand nyelvű változat is: „III. Vertrouwelíjke verklaringen van Presid. der Republ.
TILDY en van Ministerpres. NAGY, door P.J. over te brengen aan de H. Stoel.
(samengevat in één bladzijde)”
Jelzete: JTMRL II. 1. Epistolae Variorum, 1946–1950 [fénymásolat]
A Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjában készült olasz nyelvű összefoglalás címe:
„Dichiarazioni del Presidente della Repubblica Z. Tildy e del Presidente del Consiglio F. Nagy”, s. d.
Jelzete: ASRS AA.EE.SS. Pio XII, Ungheria 129, ff. 8-10.
Keresztes András fordításában, amely a német nyelvű eredetiből készült:
Amikor Tildy Zoltán köztársasági elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök tudomására jutott, hogy Rómába utazom,10megkértek, hogy a következő nyilatkozatokat hoz-zam bizalmasan a Szentatya tudomására:
I. Tildy Z. [köztársasági] elnök:
1. A Prímás egyszerűen nem vesz tudomást a Köztársaság elnökéről. Ez annál feltűnőbb, minthogy a Vatikán hajlik arra, hogy nunciust küldjön Magyarországra, ami egyet jelent a Köztársaság és az elnök személyének elismerésével.
Az elnök korábban, még (református vallású) miniszterelnökként, kötelessé-gének tartotta (egy régi szokásnak megfelelően), hogy kinevezése után rögtön tisz-teletét tegye Esztergomban a jelenlegi Prímásnál.13De a Köztársaság elnökeként ezt nem teheti meg. A Köztársaság még fiatal, óvni kell autoritását és tekintélyét. A Prí-más ezzel kapcsolatban egyszer állítólag azt a kijelentést tette, hogy Budapest éppen olyan távol fekszik Esztergomtól, mint Esztergom Budapesttől.
12 E variáns szerint a római utazás gondolata politikai köröktől független lett volna. Vagy pedig Jánosi finomított, mert nem akarta tudatni, hogy politikai megbízásból érkezett.
13 Tildy Zoltán valóban, 1945. november 16-án, miután a parlamentben bemutatta a kormá-nyát, Varga Béla plébánossal, a Nemzeti Főtanács tagjával együtt tiszteletét tette Mindszenty József prímásnál.
2. Az a szerep, amit a Prímás játszik, a legnagyobb mértékben szerencsétlen és rendkívül sokat árt – különösen az oroszokra tekintettel – mind a vallásnak, mind a hazának.
Tildy, egykor protestáns lelkipásztor, ezt rendkívül sajnálja. Így többnyire az ő személyes érdeme, hogy az utóbbi időben alábbhagytak az egyház és a Prímás személye elleni támadások; magához hívatta a baloldal vezetőit, és erőteljesen fel-szólította őket, hogy szüntessék be a támadásokat. De ez most csak szélcsend és nem nyugalmi állapot, mivel a Prímás felfogása nem változott. Emiatt félő, hogy a következő nem politikus [„unpolitisch”] megnyilatkozása vagy tette új támadá-sokat fog kiváltani.
3. Magyarország egyik legsúlyosabb és legveszélyesebb problémája a „kato-likus” vagy jobban mondva a „Mindszenty”-kérdés. [Pedig] egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy ilyen szomorú feszültség alakuljon ki az egyház és az állam kö-zött. Türelemmel és megfontoltsággal el lehetett volna kerülni a legtöbb összeüt-közést. A Prímás kezdettől fogva meg lehetne győződve arról, hogy a Kisgazdapárt kiáll a vallás és nemzet igazi kulturális értékei mellett. A Prímás nincs tekintettel azokra hihetetlen nehézségekre, amelyek körülvesznek bennünket. Mit ér el az ember azzal, ha fejjel megy a falnak? Legalább megértést mutathatna a taktikánk iránt, mely időnyerésre játszik, míg Európa és az egész világ politikai helyzete kitisztul, és világosan láthatjuk, hogy mit kell tennünk és mit remélhetünk.
4. Rendkívül kínos, hogy még nincsen nunciatúránk. Mihelyt azonban a béke-kötés után helyreáll a szuverenitásunk, jön a nuncius is. Az, hogy az oroszok hallani sem akarnak nunciatúráról, az számottevő mértékben a Prímás szenvedélyes, sőt oktalan [„unklug”] viselkedésének tudható be.
5. Rendkívül szükséges lenne, hogy az egyház részt vegyen a demokratikus intézmények kiépítésében. Egy ilyen részvétel lenne a legjobb garancia arra, hogy ne a szélsőséges irányzatok kerekedjenek felül. Különböző kísérletek történtek arra, hogy a Prímást e téren jóindulatúbb és belátóbb viselkedésre beszéljék rá, de ez nem vezetett eredményre. Azt senki nem venné rossz néven tőle, ha a vallást és az erkölcsöt védené, hiszen ez a legfőbb kötelessége; ezt ő [az elnök], [aki] maga is lelkész, teljesen méltányolja és ő is határozottan erre törekszik. De: est modus in rebus.14 A fő nehézséget számunkra azonban nem a Prímás Mindszenty okozza, hanem a politikusMindszenty.
A „modus vivendi” teoretikusa: Prof. Dr. P. Jánosi József SJ
14 Mindent megfelelő módon kell tenni [ahogy az ügy megkívánja]. (Latin)
P. Jánosi József SJIII.
Tildy Zoltán köztársasági elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök nyilatkozatai A német nyelvű eredeti szöveg első szavai: „Als der Präsident der Republik Zoltán Tildy und
der Ministerpräsident Ferenc Nagy erfuhren”
1946 novemberében jutott el a Vatikáni Államtitkárságra Ikt. sz. AA.EE.SS. 9371/46
Jelzetek: JTMRL II. 1. Epistolae Variorum, 1946–1950 (fénymásolt) ASRS AA.EE.SS. Pio XII, Ungheria 129, ff. 3-7. (eredeti)
Készült flamand nyelvű változat is: „III. Vertrouwelíjke verklaringen van Presid. der Republ.
TILDY en van Ministerpres. NAGY, door P.J. over te brengen aan de H. Stoel.
(samengevat in één bladzijde)”
Jelzete: JTMRL II. 1. Epistolae Variorum, 1946–1950 [fénymásolat]
A Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjában készült olasz nyelvű összefoglalás címe:
„Dichiarazioni del Presidente della Repubblica Z. Tildy e del Presidente del Consiglio F. Nagy”, s. d.
Jelzete: ASRS AA.EE.SS. Pio XII, Ungheria 129, ff. 8-10.
Keresztes András fordításában, amely a német nyelvű eredetiből készült:
Amikor Tildy Zoltán köztársasági elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök tudomására jutott, hogy Rómába utazom,10megkértek, hogy a következő nyilatkozatokat hoz-zam bizalmasan a Szentatya tudomására:
I. Tildy Z. [köztársasági] elnök:
1. A Prímás egyszerűen nem vesz tudomást a Köztársaság elnökéről. Ez annál feltűnőbb, minthogy a Vatikán hajlik arra, hogy nunciust küldjön Magyarországra, ami egyet jelent a Köztársaság és az elnök személyének elismerésével.
Az elnök korábban, még (református vallású) miniszterelnökként, kötelessé-gének tartotta (egy régi szokásnak megfelelően), hogy kinevezése után rögtön tisz-teletét tegye Esztergomban a jelenlegi Prímásnál.13De a Köztársaság elnökeként ezt nem teheti meg. A Köztársaság még fiatal, óvni kell autoritását és tekintélyét. A Prí-más ezzel kapcsolatban egyszer állítólag azt a kijelentést tette, hogy Budapest éppen olyan távol fekszik Esztergomtól, mint Esztergom Budapesttől.
12 E variáns szerint a római utazás gondolata politikai köröktől független lett volna. Vagy pedig Jánosi finomított, mert nem akarta tudatni, hogy politikai megbízásból érkezett.
13 Tildy Zoltán valóban, 1945. november 16-án, miután a parlamentben bemutatta a kormá-nyát, Varga Béla plébánossal, a Nemzeti Főtanács tagjával együtt tiszteletét tette Mindszenty József prímásnál.
2. Az a szerep, amit a Prímás játszik, a legnagyobb mértékben szerencsétlen és rendkívül sokat árt – különösen az oroszokra tekintettel – mind a vallásnak, mind a hazának.
Tildy, egykor protestáns lelkipásztor, ezt rendkívül sajnálja. Így többnyire az ő személyes érdeme, hogy az utóbbi időben alábbhagytak az egyház és a Prímás személye elleni támadások; magához hívatta a baloldal vezetőit, és erőteljesen fel-szólította őket, hogy szüntessék be a támadásokat. De ez most csak szélcsend és nem nyugalmi állapot, mivel a Prímás felfogása nem változott. Emiatt félő, hogy a következő nem politikus [„unpolitisch”] megnyilatkozása vagy tette új támadá-sokat fog kiváltani.
3. Magyarország egyik legsúlyosabb és legveszélyesebb problémája a „kato-likus” vagy jobban mondva a „Mindszenty”-kérdés. [Pedig] egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy ilyen szomorú feszültség alakuljon ki az egyház és az állam kö-zött. Türelemmel és megfontoltsággal el lehetett volna kerülni a legtöbb összeüt-közést. A Prímás kezdettől fogva meg lehetne győződve arról, hogy a Kisgazdapárt kiáll a vallás és nemzet igazi kulturális értékei mellett. A Prímás nincs tekintettel azokra hihetetlen nehézségekre, amelyek körülvesznek bennünket. Mit ér el az ember azzal, ha fejjel megy a falnak? Legalább megértést mutathatna a taktikánk iránt, mely időnyerésre játszik, míg Európa és az egész világ politikai helyzete kitisztul, és világosan láthatjuk, hogy mit kell tennünk és mit remélhetünk.
4. Rendkívül kínos, hogy még nincsen nunciatúránk. Mihelyt azonban a béke-kötés után helyreáll a szuverenitásunk, jön a nuncius is. Az, hogy az oroszok hallani sem akarnak nunciatúráról, az számottevő mértékben a Prímás szenvedélyes, sőt oktalan [„unklug”] viselkedésének tudható be.
5. Rendkívül szükséges lenne, hogy az egyház részt vegyen a demokratikus intézmények kiépítésében. Egy ilyen részvétel lenne a legjobb garancia arra, hogy ne a szélsőséges irányzatok kerekedjenek felül. Különböző kísérletek történtek arra, hogy a Prímást e téren jóindulatúbb és belátóbb viselkedésre beszéljék rá, de ez nem vezetett eredményre. Azt senki nem venné rossz néven tőle, ha a vallást és az erkölcsöt védené, hiszen ez a legfőbb kötelessége; ezt ő [az elnök], [aki] maga is lelkész, teljesen méltányolja és ő is határozottan erre törekszik. De: est modus in rebus.14 A fő nehézséget számunkra azonban nem a Prímás Mindszenty okozza, hanem a politikusMindszenty.
14 Mindent megfelelő módon kell tenni [ahogy az ügy megkívánja]. (Latin)
II. Nagy Ferenc miniszterelnök
1. Magyarország az egyetlen délkelet-európai állam, ahol erős és komoly küzdelem folyik egy nyugati értelemben vett demokrácia megvalósításáért. Ha ebben a küzdelemben az egyház is részt venne, az lenne a legerősebb garanciája annak, hogy a dolgok nem fordulnak rossz irányba.
A Prímás azonban többnyire passzív rezisztenciával viseltetik ezzel a demokrá-ciával szemben, és ezért nagyon elterjedt az a meggyőződés, hogy ellensége annak.
Ezzel semmiképpen nem szolgálja az egyházat, mert így azt a vádat sugallja, hogy az egyház „reakciós”; ezen kívül, úgymond, az egyház ellen hergeli a rosszakaratú elemeket, akik azután az ismert, gyakran aljas támadásokba mennek át. Az egyház természetszerűleg a legkívántabb szövetséges, de akár a legerősebb ellenfél is lehet, aszerint, hogy miként áll a problémákhoz.
Minthogy a belső nyugalom és a nyugodt fejlődés a legalapvetőbb feltétele annak, hogy Magyarországon egy nyugatias (polgári) demokráciát lehessen fel-építeni, ezért a Prímás politikája, amely ma a legjelentősebb tényezője a mostani nyugtalanságnak, árt a nyugati demokrácia ügyének és veszélyezteti azt.
[Nagy] szeretné kérni a Vatikánt, hogy világos instrukciókkal vagy más módon, állítsa meg a Prímás szerencsétlen politikáját, és bírja őt jobb belátásra.
2. Szívügyének tekinti azt, hogy a lehető legjobbak legyenek a kapcsolatok az egyház és a demokrácia között. Erről tanúskodnak ismételten a beszédei. Gyakran és nyíltan állást foglalt a vallás, az egyház, az iskolák és az egyházi intézmények jogai mellett, és ezt szívből, komolyan gondolta. Nemrég választották meg a magyar református egyház főgondokává. E tisztsége lehetővé teszi számára, hogy haté-konyan munkálkodjék a két „történelmi” egyház közötti összhang és együttműkö-dés érdekében, hogy közösen lépjenek fel a vallás és a keresztény erkölcs megőrzé-se érdekében. De e téren is a Prímás a fő akadály. Miért tudtak Németországban a katolikusok és a protestánsok együtt föllépni, amikor arról volt szó, hogy a vallást védjék a nácizmussal szemben? Bár a Prímás elérte, hogy a (református) Ravasz*
püspök vele verseng a demokrácia ellen vívott harcban, de biztos lehet abban, hogy a magyar reformátusok soha sem fognak Ravasz mögé [nagy számban] felsorakozni.
3. A kommunisták éppen most fejezték be országos kongresszusukat. A kong-resszus lefolyása megnyugtató volt. A mérsékelt irányzat került fölénybe. A fő vezérek, különösen Rákosi Mátyás, rendelkeznek felelőségérzettel, és az ország pozitív építése mellett döntöttek. Ezenkívül a kongresszuson egyetlen támadás sem hangzott el az egyház ellen.
4. A Prímás fellépése demonstratív és ismételten utcai tüntetésekhez vezetett.
Ezt az oroszok sohasem fogják neki megbocsájtani. És ami a legrosszabb, még az Ütközni vagy időt nyerni?
egyházi körmenetek is politikai tüntetéssé válnak. Ezt ő (Nagy) maga is személyes tapasztalattal tanúsíthatja. Hivatalosan részt vett a Szent István [napi] körmeneten, de a legszívesebben eltávozott volna róla, amikor látta, hogyan demonstrálnak az emberek; nem lehet csodálkozni azon, ha az oroszok nem akarnak ilyen körmeneteket engedélyezni. A Kisgazdák arra kényszerültek, hogy az országos gyűlésüket, ame-lyet hagyományosan Szent István napján (augusztus 20.) tartanak, áttegyék szeptem-ber 8-ra, mert el akarták kerülni, hogy a nagy tömeg részt vegyen a tüntetéseken, és ezáltal súlyos nehézségeik támadjanak az oroszokkal.
5. A nunciatúra kérdése. Rögtön a békekötés után, amivel az ország visszanyeri szuverenitását, a kormány első cselekedete lesz, hogy újra felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel. Ő személyesen nagyon sajnálja, hogy ezek a kapcsola-tok még nem állnak fenn. De e kapcsolakapcsola-tok felvétele tekintetében [továbbra is]
nehézséget jelentene, ha a nuncius a Prímás politikáját támogatná. Ez ugyan kevés-bé tűnik valószínűnek, de ha ennek veszélye fennállna, akkor – már csak az oroszok miatt is – rendkívül nehéz lenne a kapcsolatok felvétele.
6. Magyarország számára létfontosságú a külföld, főként az oroszok és a szom-szédok (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország stb.) szimpátiájának megnyerése ezekben az időkben, amikor Magyarország sorsáról döntenek. Sajnos, a külföldnek ezt a szimpátiáját is nagy mértékben veszélyezteti a Prímás [viselke-dése]. Sokszor azzal vádolnak és azzal hoznak minket hírbe, hogy mi reakciós ország vagyunk.
7. A kormánynak nagy a bizalma a veszprémi apostoli vikárius Bánáss iránt.
Annak idején ő volt a kormány első számú prímás-jelöltje. A miniszterelnök nagyra értékelné, ha őt kineveznék veszprémi püspökké. Nagyon okosan és óvatosan viselkedik, és nagyon megérti azokat a nehézségeket, amelyek között [ma] élünk.15
A „modus vivendi” teoretikusa: Prof. Dr. P. Jánosi József SJ
15 Bánáss apostoli kormányzóvá történő kinevezéséről november 13-án adtak hírt a ma-gyar újságok. (Jánosi október 8-tól, Nagy Töhötöm november 5-től volt Rómában.)
II. Nagy Ferenc miniszterelnök
1. Magyarország az egyetlen délkelet-európai állam, ahol erős és komoly küzdelem folyik egy nyugati értelemben vett demokrácia megvalósításáért. Ha ebben a küzdelemben az egyház is részt venne, az lenne a legerősebb garanciája annak, hogy a dolgok nem fordulnak rossz irányba.
A Prímás azonban többnyire passzív rezisztenciával viseltetik ezzel a demokrá-ciával szemben, és ezért nagyon elterjedt az a meggyőződés, hogy ellensége annak.
Ezzel semmiképpen nem szolgálja az egyházat, mert így azt a vádat sugallja, hogy az egyház „reakciós”; ezen kívül, úgymond, az egyház ellen hergeli a rosszakaratú elemeket, akik azután az ismert, gyakran aljas támadásokba mennek át. Az egyház természetszerűleg a legkívántabb szövetséges, de akár a legerősebb ellenfél is lehet, aszerint, hogy miként áll a problémákhoz.
Minthogy a belső nyugalom és a nyugodt fejlődés a legalapvetőbb feltétele annak, hogy Magyarországon egy nyugatias (polgári) demokráciát lehessen fel-építeni, ezért a Prímás politikája, amely ma a legjelentősebb tényezője a mostani nyugtalanságnak, árt a nyugati demokrácia ügyének és veszélyezteti azt.
[Nagy] szeretné kérni a Vatikánt, hogy világos instrukciókkal vagy más módon, állítsa meg a Prímás szerencsétlen politikáját, és bírja őt jobb belátásra.
2. Szívügyének tekinti azt, hogy a lehető legjobbak legyenek a kapcsolatok az egyház és a demokrácia között. Erről tanúskodnak ismételten a beszédei. Gyakran és nyíltan állást foglalt a vallás, az egyház, az iskolák és az egyházi intézmények jogai mellett, és ezt szívből, komolyan gondolta. Nemrég választották meg a magyar református egyház főgondokává. E tisztsége lehetővé teszi számára, hogy haté-konyan munkálkodjék a két „történelmi” egyház közötti összhang és együttműkö-dés érdekében, hogy közösen lépjenek fel a vallás és a keresztény erkölcs megőrzé-se érdekében. De e téren is a Prímás a fő akadály. Miért tudtak Németországban a katolikusok és a protestánsok együtt föllépni, amikor arról volt szó, hogy a vallást védjék a nácizmussal szemben? Bár a Prímás elérte, hogy a (református) Ravasz*
püspök vele verseng a demokrácia ellen vívott harcban, de biztos lehet abban, hogy a magyar reformátusok soha sem fognak Ravasz mögé [nagy számban] felsorakozni.
3. A kommunisták éppen most fejezték be országos kongresszusukat. A kong-resszus lefolyása megnyugtató volt. A mérsékelt irányzat került fölénybe. A fő vezérek, különösen Rákosi Mátyás, rendelkeznek felelőségérzettel, és az ország pozitív építése mellett döntöttek. Ezenkívül a kongresszuson egyetlen támadás sem hangzott el az egyház ellen.
4. A Prímás fellépése demonstratív és ismételten utcai tüntetésekhez vezetett.
Ezt az oroszok sohasem fogják neki megbocsájtani. És ami a legrosszabb, még az
egyházi körmenetek is politikai tüntetéssé válnak. Ezt ő (Nagy) maga is személyes tapasztalattal tanúsíthatja. Hivatalosan részt vett a Szent István [napi] körmeneten, de a legszívesebben eltávozott volna róla, amikor látta, hogyan demonstrálnak az emberek; nem lehet csodálkozni azon, ha az oroszok nem akarnak ilyen körmeneteket engedélyezni. A Kisgazdák arra kényszerültek, hogy az országos gyűlésüket, ame-lyet hagyományosan Szent István napján (augusztus 20.) tartanak, áttegyék szeptem-ber 8-ra, mert el akarták kerülni, hogy a nagy tömeg részt vegyen a tüntetéseken, és ezáltal súlyos nehézségeik támadjanak az oroszokkal.
5. A nunciatúra kérdése. Rögtön a békekötés után, amivel az ország visszanyeri szuverenitását, a kormány első cselekedete lesz, hogy újra felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel. Ő személyesen nagyon sajnálja, hogy ezek a kapcsola-tok még nem állnak fenn. De e kapcsolakapcsola-tok felvétele tekintetében [továbbra is]
nehézséget jelentene, ha a nuncius a Prímás politikáját támogatná. Ez ugyan kevés-bé tűnik valószínűnek, de ha ennek veszélye fennállna, akkor – már csak az oroszok miatt is – rendkívül nehéz lenne a kapcsolatok felvétele.
6. Magyarország számára létfontosságú a külföld, főként az oroszok és a szom-szédok (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország stb.) szimpátiájának megnyerése ezekben az időkben, amikor Magyarország sorsáról döntenek. Sajnos, a külföldnek ezt a szimpátiáját is nagy mértékben veszélyezteti a Prímás [viselke-dése]. Sokszor azzal vádolnak és azzal hoznak minket hírbe, hogy mi reakciós ország vagyunk.
7. A kormánynak nagy a bizalma a veszprémi apostoli vikárius Bánáss iránt.
Annak idején ő volt a kormány első számú prímás-jelöltje. A miniszterelnök nagyra értékelné, ha őt kineveznék veszprémi püspökké. Nagyon okosan és óvatosan viselkedik, és nagyon megérti azokat a nehézségeket, amelyek között [ma] élünk.15
15 Bánáss apostoli kormányzóvá történő kinevezéséről november 13-án adtak hírt a ma-gyar újságok. (Jánosi október 8-tól, Nagy Töhötöm november 5-től volt Rómában.)