A megállapított helyi és települési adók száma

Miután áttekintettük a települési adóra és a helyi adókra vonatkozó legfontosabb szabályokat és joggyakorlatot, érdemes azok alakulását is szemügyre venni. Ehhez viszont szükséges azzal kezdeni, hogy a bevezetett vizsgált adók pontos számára vonatkozóan nincs rendelkezésre álló közhiteles adatbázis, ezért valamennyi elérhető adat csak megközelítő jellegű. Bár a Magyar Államkincstár helyi adókra vonatkozó adatbázisa folyamatosan frissül, de nem tekinthető teljesnek és hitelesnek, viszont jó kiindulási pont lehet. A másik forrás, ami számításba jöhet, az a Nemzeti Jogszabálytár, ahova minden újonnan elfogadott vagy módosított helyi adórendeletet fel kell(ene) tölteni, csakhogy többen ennek sem tesznek eleget. Így az itt közölt általam gyűjtött adatok is megközelítő jellegűek, viszont a nagyságrendeket úgy gondolom, jól szimbolizálják.

2016. első negyedévének adatai alapján a 3178 települési önkormányzat közül 3135 vezetett be valamilyen típusú helyi adót, mely 98,6 %-os arányt jelent. 2015.

január 1.-jétől 128, míg 2016-tól 141 helyi adófizetési kötelezettség újonnan került megállapításra, azaz az önkormányzatok most érezték elérkezettnek igénybe venni a már évtizedek óta adott lehetőséget.

13. táblázat Bevezetett klasszikus helyi adók száma az egyes adótípusok bontásában

Helyi adó típusa 2015. január 1- ig

bevezetett összes helyi adó

2016. január 1-től újonnan bevezetett helyi adó

Építményadó 892 14

Telekadó 503 22

Magánszemély kommunális adója 2250 38

Idegenforgalmi adó 784 25

Helyi iparűzési adó 2767 42

Forrás: a szerző saját szerkesztése⁴⁵²

452A www.kormany.hu, a www.hakka.allamkincstar.gov.hu oldalon közzétett adatok, valamint a www.metropol.hu/itthon/cikk/1302274-meg-keves-telepules-vetette-ki-az-uj-adot (letöltés dátuma:

2015. május 20.) oldal adatai alapján.

A 13. számú táblázat adatait elemezve megállapítható, hogy leggyakrabban a helyi iparűzési adót és a magánszemély kommunális adóját vetették ki a települési önkormányzatok.

2016-ban az újonnan bevezetett adók esetében a legtöbben (42 településen) a helyi iparűzési adó mellett döntöttek, mely oka a feladatfinanszírozás körében már tárgyalt beszámítás lehet. Ugyanis, ha kivetik, ha nem a települések a helyi iparűzési adót, a számított adóerő-képesség alapján bizonyos összeg felett automatikusan levonásra kerül a támogatások egy része.⁴⁵³

A klasszikus helyi adók változását érdemes összevetni az újonnan bevezetett települési adók számával. 2015-ben a bevezetés évében 98 településen összesen 116 adófizetési kötelezettséget jelentett az új adónem. 2016-ban némiképp csökkenést mutatott a települési adók száma, s számos önkormányzat hatályon kívül helyezte települési adóról szóló rendeletét⁴⁵⁴ – ennek egyik indoka a Kúria korábban ismertetett döntése lehetett. 2017. január 1-jétől az általam gyűjtött adatok alapján 22 új települési adó került bevezetésre, mellyel együtt összesen 103-ra emelkedett annak száma, összesen körülbelül 100 település esetében.⁴⁵⁵ 2018. január elsején az ado.hu összesítése alapján pedig már 149-re nőtt a bevezetett települési adók száma.⁴⁵⁶ Ezek közül a legtöbb település a termőföld után vetett ki valamilyen adót, s olyan újdonságok jelentek meg, mint a pónilóadó vagy épp a motoros vízi járművek adója.

Előbbit Pilisjászfalu, utóbbit Nagymaros és Budapest 3. kerülete vezette be.

Megállapítható továbbá az is, hogy mindkét évben inkább több klasszikus helyi adó kivetésére került sor, mintsem a települési adó adta lehetőségeket használták volna ki.

Felmerülhet a kérdés, hogy minek a hatására történt ez, miért nem az újonnan kapott települési adó kivetésének jogával éltek. Az egyik ok az lehet, hogy az önkormányzatok nem voltak felkészülve az újonnan megjelenő lehetőségre és jobbnak látták a már hagyományosnak mondható formák közül választani, elkerülve ezzel az esetleges törvénysértést, nem beszélve az új adótípushoz kapcsolódó esetleges adminisztrációs terhekről. A másik ok a bevételek felhasználási kötöttségében kereshető, hiszen a települési adó bevételei csak fejlesztési célra és a szociális feladatok finanszírozására, míg ezzel szemben a klasszikus helyi adók – a HIPA kivételével – szabadon használhatók fel. Harmadrészt pedig a feladatfinanszírozás által bevezetett beszámítási rendszer is arra ösztönöz, hogy a klasszikus helyi adók, azon belül is a HIPA mindenképpen kivetésre kerüljön bizonyos önkormányzati kapacitás felett.

453 A beszámítás részletes szabályait a 6. fejezet 8. számú táblázata mutatja.

454 A változás iránya jól nyomon követhető az Nemzeti Jogszabálytárba feltöltött változások alapján, viszont mivel több önkormányzat nem használja az egyébként kötelező rendszert, így pontos összesítésre nincs lehetőség.

455 A 2017-es évre vonatkozó adatok a szerző saját gyűjtése a MÁK által a www.hakka.allamkincstar.gov.hu –ra feltöltött 2016-os adatok és az njt.hu oldalon közzétett 2017-től bevezetett új települési adó rendeletek figyelembevételével készült.

456https://ado.hu/ado/helyi-adok-2018-hol-mennyi/ (letöltés dátuma: 2018. június 25.)

***

Az önkormányzati finanszírozási rendszer finomhangolása még jelenleg is zajlik, mely a helyi adókat is érinti. Érdemes különbséget tenni a helyi adókról szóló törvény által több évtizede nevesített adók és a települési adók között. Előbbiekre a klasszikus helyi adók-elnevezés használatát tartottam indokoltnak, utalva arra, hogy a települési adó is helyi adó, de formája és szabályozása eltérő. A nyílt listás helyi adómegállapítás illeszkedhet a finanszírozási rendszerbe, ugyanakkor kettős képet mutat.

Rendszertanilag az ilyesfajta mód a helyi pénzügyi autonómia erősödését lenne hivatott támogatni, amely szemben áll a területen tapasztalható centralizációs folyamatokkal.⁴⁵⁷ Ugyanakkor az is lehet, hogy a jogalkotó pontosan annak csökkenése érdekében kívánt egy plusz forrást biztosítani. Viszont meglátásom szerint nagyobb sikert egy szabadon felhasználható települési adó érhetne el, ahol a településeknek nagyobb motivációja lenne azt kivetni, például a szabadon vállalt feladatok ellátása érdekében. A HIPA „pántlikázásával” együtt felmerül a kérdés, hogy a klasszikus helyi adók esetében várható-e további felhasználási kötöttség, s ez hogyan illeszkedhet az államháztartás globális fedezetének elvéhez.

Figyelni kell az egyensúlyra, amely megakadályozza a helyi önkormányzatiság kiüresedését, ugyanis a pénzügyi autonómia nagyban befolyásolja azt. A települési adó várható tendenciáit vizsgálva azt mondhatjuk, hogy valószínűleg a vagyoni típusú adók kerülnek a fókusz középpontjába, de ugrásszerű bevezetésüktől nem kell tartanunk. Több település a kivárók táborához csatlakozott, s a finanszírozási rendszer esetleges további változásaira reagálva állhatnak elő ennek az újfajta adónak a bevezetésével.

457Lásd és vö.: LENTNER Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest, 2013, 145–155.

Változó állami és önkormányzati szerepek a helyi vonzatú feladatok finanszírozásában

A helyi vonzatú feladatok köre alapvetően állandóságot mutat. Viszont ettől eltér az egyes országokban, egyes időszakokban helyinek nevezett és valójában ott megszervezett, ellátott közfeladatok köre. Elválnak tehát egymástól a fiskális föderalizmus elmélete által „javasolt” lokális vagy helyi vonzatú feladatok, és az egyes kormányzatok által az adott körülmények, politikák alapján meghatározott helyi közjavak.

Bár a feladatátrendeződések mondhatni természetszerű velejárói a modern államoknak, az utóbbi évtized gazdasági válsága felerősítette egyes országokban a reformfolyamatokat. Ennek egyik megnyilvánulási formája a kormányzati szerepek újraértékelése, mely a válság előtti liberálisabb eszmékkel szemben egyes esetekben az erősebb állami szerepekre hívja fel a figyelmet. A változás irányának vizsgálata tehát nagyon is esedékes a hazai folyamatok tükrében, ugyanis az elmúlt években hazánkban is mondhatni újraértékelésre került a lokális szint feladatellátó tevékenysége.⁴⁵⁸ Egyes helyi vonzatú feladatok centralizáltabb módon kerülnek megszervezésre a korábbi időszakhoz képest. Ennek alátámasztására azt a megoldást választom, hogy feltételezem, hogy az állami szerepek növekedése hatással volt a finanszírozásra is, mely az egyes helyi feladatokra fordított kiadásokban jelentkezik.

Tehát nem az egyes feladatok ellátásában bekövetkező változások részletes bemutatására, elemzésére törekszem, hanem az egyes közfeladatok ellátásához kapcsolódó közpénzügyi, finanszírozási változásokkal kívánom hipotézisemet alátámasztani.