ábra A helyi önkormányzatok részére a központi költségvetésből nyújtott

alakulása 2005 – 2018 között (millió Ft)

Forrás: a KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése

388 A gyakorlat elemzésekor segítségemre volt a 2014-ben, Hajdúböszörményben e témában végzett empirikus kutatásom, melynek tapasztalatait lásd: BORDÁS Péter: Feladatellátás a testületi működésen keresztül. In: HORVÁTH M. Tamás és BARTA Ildikó (szerk.): Gyűrűk és sugarak. Mit nyújt egy magyar város? Dialóg Campus, Budapest, 2014, 229–244.

0 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000 1 200 000 1 400 000 1 600 000

Támogatás mértéke (millió Ft)

A 19. számú ábra az utóbbi 12 év központi költségvetési támogatásainak összesített alakulását mutatja. Jól kivehető, hogy változás következett be a 2011-es, majd a 2013-as években. Természetesen mielőtt elhamarkodott megállapításokat tennénk, érdemes leszögezni, hogy önmagában a támogatási szint csökkenése alapján konkrét következtetéseket nem lehet levonni, viszont a tendencia érzékelhető, az okok pedig megvilágíthatóak. A változás elsődleges oka a helyi közfeladatok csökkenése (alapfokú oktatás, majd az egyes egészségügyi és személyes jellegű szociális ellátások centralizálása) volt, mely miatt már nem volt akkora mértékű központi támogatásra sem szükség. Tehát csökkent az ellátott feladatok köre, mellyel együtt csökkent a támogatás is. A másik hatás az adósságkonszolidáció, míg a harmadik a finanszírozás megváltozása, mely megnevezhető. A csökkenéssel Péteri Gábor adatai szerint a helyi kiadások a GDP 7,1%-ára estek vissza.³⁸⁹ Ez a korábbi adatok ismeretében³⁹⁰ azt jelenti, hogy nagyjából harmadával csökkent a helyi önkormányzatok kiadása. A csökkenő központi támogatások és a változatlan formában működő helyi adórendszer azt eredményezte, hogy a saját bevételek aránya nőtt a helyi költségvetésekben. Ez pozitívan volna értékelhető már csak az új, nyílt listás helyi adómegállapítás lehetősége miatt is,³⁹¹ ha nem tudnák az imént bemutatott beszámítás rendszeréről, valamint egyes helyi adók kötött felhasználásúvá tételéről.

Érdemes részletesebben is megvizsgálni az említett 2011 utáni időszakot az egyes támogatási jogcímek tükrében. A 10. számú táblázat a két átmeneti évet és a feladatfinanszírozás négy évének adatsorait veszi górcső alá.

Az első megállapítás, amit tehetünk, hogy összességében tehát csökkent a kormányzati transzferek nagysága, még ha a 2014-es évben egy kisebb növekedés is volt látható – valószínűsíthetően az első próbaév alulkalkuláltsága korrekciójának köszönhetően, hiszen az is látható, hogy a normatív támogatások növekménye okozta mindezt. A 2011–2012-es években jól látható, hogy a forrásszabályozás idején alkalmazott támogatási formák még feltűnnek, de azok jelentősége csökken, úgymint a központosított előirányzatok, a címzett- és céltámogatások vagy épp a vis maior támogatások. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 2013-ban módosításra került, mely szinte kiüresítette azt,

„tekintettel arra, hogy új címzett támogatások 2007 óta, új céltámogatások pedig 2013-tól nem indulnak, indokolatlan a címzett és céltámogatási rendszer az eddigi formában továbbműködtetése.”– olvasható a módosítás általános indokolásban.³⁹²

A 2013-as évtől a következő főbb változásokat láthatjuk. Alapvetően a normatív támogatások kötött felhasználásúvá váltak. E támogatás között szerepel a feladatfinanszírozás keretében a korábban említett településüzemeltetési feladatokra kalkulált kiadási szükséglet alapú forrás és valamennyi egyéb feladat támogatására

389 PÉTERI Gábor (2015): i.m., 25.

390 Lásd erről részletesebben: SIVÁK József – VIGVÁRI András (2012): i.m., 173.

391 BORDÁS Péter: A települési adó rendszertani és gyakorlati kérdései. Pro Publico Bono, Magyar Közigazgatás, 2015/3. szám. 4-12.

392 A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása – már nincs hatályban.

megállapított normatíva, valamint a korábbi években külön jogcímen nyújtott helyi előadó-művészeti szervezetek támogatása is. Az egyes feladatok centralizálása okán itt érhető tetten leginkább a csökkenés.

10. táblázat A helyi önkormányzatok számára a központi költségvetésből egyes jogcímeken

nyújtott támogatások nagysága 2011 – 2018 között (millió Ft)

Támogatás megnevezése 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 által közzétett adatok alapján a szerző saját szerkesztése Bár még 2015 előtt találkozhattunk központosított előirányzatokkal, azok kikerültek a központi költségvetésből a vis maior támogatásokkal egyetemben. Bár több támogatástípus megszűnt, a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása a rendszerben maradt, sőt annak mértéke emelkedést mutat évről évre, ráadásul 2017 óta megbontva jelenik meg a központi költségvetésben működési és felhalmozási célú formában. Ez szintén azzal függhet össze, hogy az általános és az egyes feladatokhoz kapcsolt normatíva nem fedez valamennyi kiadást. Megjelent ugyanakkor az új

rendszerben az egyes önkormányzatok feladatainak támogatására forrást nyújtó jogcím. A gyakorlatban a kormányzati újraelosztás egy sajátos példáját láthatjuk, amikor is központi szintről – alkufolyamatok révén – egyes önkormányzatok külön támogatás kapnak, például stadion vagy kisvasút építésére. Az ilyen egyedi juttatások száma a több tucatot is meghaladja az egyes költségvetési törvényekben.³⁹³ A korábbi rendszerben, ahogyan azt a 4. fejezetben is láthattuk, a felhalmozáshoz kapcsolódó támogatások alapvetően a címzett és céltámogatások keretében értek el az önkormányzatokhoz, viszont ott pályázati úton. A mostani rendszer a pályáztatás ködös képét is megspórolja, s szimplán a kormányzati érdekeknek alárendelten kerülnek elosztásra a források a költségvetési törvényben.

A táblázat adatait megfigyelve még egy fontos változásra szeretném felhívni a figyelmet. 2013-tól, tehát a feladatfinanszírozás bevezetésével egyidejűleg kiiktatásra került a rendszerből a személyi jövedelemadó települési önkormányzatoknak átengedett része, a jövedelemdifferenciálódás mérséklésének támogatásával együtt.

Azaz megszűnt az egyik legfontosabb jövedelemkiegyenlítési mechanizmus, mely bár az utóbbi éveiben nem teljesen eredeti formájában működött, de mégis érdekeltséget vitt a helyi viszonyokon keresztül a rendszerbe. Ezzel, mint láthatjuk, jelentős forrásoktól estek el az önkormányzatok. Ha már e kategóriáról szó volt, érdemes utalni a gépjárműadóból származó forrásokra, mint megosztott adóbevételekre. Megosztott adóbevétel lévén a helyi önkormányzat szedi be az adót és annak a költségvetési törvényben meghatározott része gazdagítja a helyi bevételek körét. Így ez a központi költségvetés bevételei között jelentkezik, s nem kerül feltüntetésre a kiadások között, így pontos összesített adatsorokat nem tudunk készíteni róla, de a központi költségvetésbe utalt összegek, és a megosztás kulcsának ismeretében ennek mértékére tudunk következtetni. Az biztos, hogy 2012-ig a beszedett gépjárműadó 100%-a helyi szinten maradt, majd 2013-tól jelenleg is, annak csupán csak 40%-a gazdagítja a helyi költségvetési bevételeket. Tehát ha így nézzük, e közvetett, kiegyenlítő támogatási forma is csökkentette a helyi költségvetések nagyságát, a KSH adatai szerint a központba utalt 60% révén 2013-ban 41 230 millió Ft, 2014-ben 42 402 millió Ft, 2015-ben 43 919 millió Ft, míg 2016-ban 42 385 millió Ft összeggel.³⁹⁴ Bár ezen adatok az itt közölt táblázatokban nem szerepelnek, de kiemelésre érdemesek, mivel jelentős hatást gyakoroltak a helyi szint GDP arányos bevételének csökkenésére.

A 10. számú táblázat utolsó sora mutatja, hogy minden más jogcímen folyósított központi támogatással együtt mekkora összeg került a helyi kormányzati szintre. A változás a számok nyelvén azt jelenti, hogy 2011-hez képest 2016-ra annak majdnem felére, 51,77%-ára estek vissza a központi költségvetési támogatások – a minimális infláció felszámítása nélkül is. Ugyanakkor az utolsó, 2017-es és 2018-as években egy kismértékű növekedést is láthatunk, mely azt a kérdést veti fel bennünk, hogy vajon

393 Az egyes támogatott települések listáját lásd részletesen az éves költségvetési törvényekben.

394 Forrás: a Magyar Államkincstár (http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/koltsegvetes_merleg_6/227/) által a központi költségvetések bevételeiről közzétett adatok (utolsó letöltés: 2017. január 30.)

egy egyszeri korrekcióról van szó, vagy egy ismételt tendenciaváltásról. A mennyiségi változást szemléleti a 20. számú ábra az összesített adatok alapján.

20. ábra