a romániai magyarok körében
6. A médiafogyasztás nyelve
Ezeknek a mintáknak az ismeretében vizsgáljuk meg a médiafogyasztás jellemzőit, és azt, hogy hol helyezkedik el a médiafogyasztásra jellemző rangátlag más színterek, kommuni-kációs tartományok viszonylatában. A médiafogyasztás összetett jelenség, és módszertanilag hibás lett volna általánosságban kérdezni rá a médiafogyasztás nyelvére – az ez irányú kérdé-seket külön-külön a különböző médiumokra (tévézés, rádiózás, lapok olvasása) vonatkozóan tettük fel. A százalékos megoszlások (6. táblázat), illetve a rangátlagok (7. táblázat) elemzése alapján a következő általános összefoglalás adható.
Mind az egész erdélyi magyarság, mind a magyarok aránya alapján elkülönített elemzési egységek vonatkozásában minden médium (amely kapcsán rákérdeztünk a használat nyelvé-re) esetében a domináns használati nyelv a magyar.
Trendszerűen érvényesül, hogy a nyomtatott sajtó esetében elenyésző a román nyelvű ter-mékek fogyasztása, míg a román nyelvű rádiózás és annál nagyobb mértékben a román nyel-vű tévéadók nézése elterjedtebb.
Habár a magyar lakosság település szintű arányának csökkenésével nő a román nyelvű mé-diafogyasztás, az átlaghoz viszonyított variancia mértéke viszonylag alacsony, és semmilyen konkrét médium, illetve elemzési egység vonatkozásában nem éri el a kritikus küszöbnek számító 3-as átlagot.
Mielőtt összehasonlítanánk a médiafogyasztás jellegzetességeit más tartományok, színte-rek által körvonalazott nyelvhasználati mintázattal, a különböző vizsgált médiumokra vo-natkozó nyelvhasználati jelzetességeket egy mutatóval fejezzük ki: a médiahasználat nyelvi jellegzetességének összesített mutatójával. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az adatsoroknak egy mutatóvá történő összevonása nem történhet mechanikusan, ugyanis felvetődik a kitettség gyakoriságának a kérdése (mennyi időt és milyen gyakorisággal tévézik, hallgat rádiót, olvas lapot). Életszerű helyzettel példázva: lehet, hogy valaki teljes mértékben román nyelven olvas napi sajtót, de az csak egy helyi lap tíz-tizenöt perces átfutására szorítkozik. Ugyanaz a sze-mély napi 2,5 órát nézi a tévét, és kizárólag magyar adókat néz. Ha ezt a két helyzetet kell ösz-szesíteni egy egységes médiafogyasztási mutató formájában, akkor az adott médiafogyasztási nyelvhasználatnak megfelelő mutató értékét súlyozni kell a kitettség gyakoriságának értével.
A kutatás során, terjedelmi megfontolásokból, nem volt arra lehetőségünk, hogy a kitett-ség gyakoriságára is rákérdezzünk. Az adatfelvétel hiányosságát úgy hidaltuk át, hogy más vonatkozó kutatások adataiból kiindulva megbecsültük, hogy mekkora lehet az összes mé-diafogyasztáson belül a különböző médiumok részaránya. Ehhez egy 2010-es adatfelvételt, a Kulturális fogyasztás 2010-et27 használtuk fel, amely szerint a médiafogyasztásra szánt idő a különböző médiumok között a következőképpen oszlik meg.
5. táblázat: Milyen gyakran és mennyit tévézik, rádiózik, olvas sajtót, használja az internetet
Naponta,
Hallgat rádiót 18,8 18,1 10,7 9,9 4,7 37,6
Olvas újságot, folyóiratot 6,1 14,1 24,0 14,4 8,9 32,0
Tölt átlagosan a számítógép/
internet előtt – szakmai célból 8,8 11,7 6,2 5,8 3,7 60,4
Tölt átlagosan a számítógép/
internet előtt – szórakozás céljából 8,0 18,4 11,3 8,6 4,0 46,6
27 A 2010-ben elvégzett kutatás megrendelője a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. A többlépcsős véletlenszerű mintavételi eljárással kialakított minta végső elemszáma 1118, és reprezentatívnak tekinthető az erdélyi, felnőtt (18 év fölötti) magát magyarnak valló népesség viszonylatában.
A fentebbi adatokból kiindulva, a kitettség gyakoriságára a következő viszonyértékeket számoltuk: a legkisebb mértékű kitettség az újság- és folyóirat-olvasásé (1), ehhez viszonyítva az emberek 3,6-szor annyi tévét néznek, 2-szer annyit számítógépeznek/interneteznek (ösz-szesítve a szakmai célból és a szórakozásból eltöltött időt), és 1,8-szor annyit rádióznak. El-lenőrzésképpen összevetettük adatinakat az átlagos európai mintázattal, a 2012 Mediascope felmérés eredményeivel,28 amelyektől azok jelentősen eltérnek. Például az ugyancsak 1-nek tekintett újság- és folyóirat-olvasás viszonylatában a tévézés aránya csak 2-es. Értsd, az átlag európai csak kétszer annyi időt szán a tévézésre, mint amennyit a klasszikus nyomtatott médiumok fogyasztására! Ám ez nem jelenti azt, hogy számításainkba valami hiba csúszott volna, hiszen az erdélyi magyarok médiafogyasztási mintái jelentős mértékben az országos, romániai médiafogyasztási mintákhoz hasonlítanak, amelyeket ugyancsak az említett kuta-tás mutat be. Ezeknek megfelelően Romániában a televíziózásra szánt átlagos idő heti 21,6 óra, ami messze meghaladja a 16,8 órás összeurópai, vagy a 17,7 órás közép-kelet-európai átlagot.29 Ennek jegyében a különböző médiumoknak való kitettségre vonatkozó becsült vi-szonyértékek helytállónak minősíthetők.30
6. táblázat: A médiahasználat nyelvi jellegzetességeit tükröző összesített rangátlag össznépesség és a településen lakó magyar anyanyelvűek aránya szerinti bontásban
Magyarok aránya a településen Rangátlag
Egész minta 2,05
1–10% 2,59
10,1–20% 2,79
20,1–30% 2,64
30,1–40% 2,05
40,1–50% 2,21
50,1–60% 1,71
60,1v70% 2,08
70,1–80% 1,89
80,1–90% 1,86
90,1–100% 1,50
Összevetve a más nyelvhasználati tartományok által körvonalazott nyelvhasználati min-tázatokkal, elmondható, hogy a médiafogyasztás nyelve sajátosan idomul ezekhez a mintá-zatokhoz. Vagyis ott, ahol a magyarok településszintű aránya 30–40% alatt van, és a román nyelv a publikus és az intézményesült közszférában domináns, ott a médiafogyasztás nyelvi
28 MEDIASCOPE Europe 2012 Pan-European Launch Presentation Summary, http://www.iabeurope.eu/
fi les/6813/6852/2640/mediascope_2012_paneuropean_summary20launch20presentation.pdf, letöltve 2013. július 3.
29 MEDIASCOPE Europe Romania Launch Presentation Summary, http://www.iabeurope.eu/
fi les/8413/7224/0300/MEDIASCOPE_2012_ROMANIA_SUMMARY_LAUNCH_PRESENTATION.
pdf letöltve 2013. július 3
30 Ebből kiindulva a televíziózás 0,56-os, a rádiózás 0,28-as, a nyomtatott sajtótermékek 0,16-os súllyal számí-tottak bele a médiahasználat nyelvi jellegzetességeit tükröző összesített mutatóba.
mintázata inkább a magánszférára jellemző nyelvi mintázat szerint alakul. Vagyis statisztikai értelemben véve domináns a magyar nyelv, de nem számít kivételesnek a román nyelv (a magyar nyelv használatát semmiképp nem meghaladó) használata. Ez jellemző más telepü-léstípusok esetében is, ám azokban a helyzetekben a kódhasználati jellegzetességeket illetően nincs akkora törés a publikus szféra és a privát jellegű kommunikációs helyzetek között.
Úgy tűnik, hogy a médiafogyasztás esetében a nyelvi kód választását csak kismértékben befolyásolja az adott dominancia-konfi guráció. A médiafogyasztás nyelvi jellegzetességei csak kismértékben térnek el azokon a településeken, ahol a magyar nyelv zömében visszaszorult a privát szférába, azoktól a településektől, ahol más a dominancia-konfi guráció (a magyar nem-csak a privátszférában van hangsúlyosan jelen, hanem a személytelen nyilvánosság kódjaként is működik).
7. Következtetések
Az erdélyi magyarok nyelvi helyzetét sajátos dominancia-konfi gurációk jellemzik. Ezt leg-inkább az adott beszédközösségek nyelvi összetétele határozza meg, azaz hogy mekkora az arány a magyar nyelvet beszélő populációnak egy adott településen belül. Ahol kisebbség-ben vannak (30–40% alatt), a magyar nyelv többnyire a privát szférán belül dominál, más kommunikációs tartományokon (személytelen nyilvánosság, a hatalmilag ellenőrzött intéz-ményes szférán) belül a román nyelv használata a jellemző (bizonyos színtereken kizárólagos módon). A másik póluson (ott, ahol 70%-on felüli a magyarok aránya) egyértelműen más a dominancia-konfi guráció. Mind a privát, mind a publikus kommunikációs tartományok do-minánsan magyar jellegűek, és még a hatalmilag ellenőrzött, kormányzati szférára is egy sajá-tos kettős nyelvi strukturálódás jellemző: az önkormányzati hatáskörbe tartozó intézményes szférán belül nagymértékben biztosított és működik a magyar kódhasználat lehetősége, ami sokkal kisebb mértékben jellemző az államilag közvetlenül ellenőrzött intézmények esetében.
A médiafogyasztás során felmerülő kódválasztási szituációkra messzemenően nem jellemző ez a jelentős polarizáció. Általában véve a médiafogyasztás nyelvhasználata dominánsan ma-gyar. A helyzet valószínűleg új keletű, abban az értelemben, hogy ez a média, mindenekelőtt a televíziózás (az internetre nem tértünk ki a tanulmányban) technológia által lehetővé tett, hatalmilag nem megakadályozott piacosodására vezethető vissza. Az utóbbi évtized során bekövetkezett médiapiaci átalakulások olyan nyelvi strukturális lehetőségeket teremtettek, amelyek esélyt adnak az egyéni nyelvi preferenciák eddig nem tapasztalt érvényesülésének.
8. Adatmelléklet
7. táblázat: Milyen nyelven és hol beszél általában magyarul és/vagy románul (%)
Otthon Barátok Bevásárlás Orvos Munkahely Polgármesteri
hivatal Rendőrség
Csak magyarul 88,0 51,8 37,4 41,7 33,6 34,5 9,2
Nagyrészt magyarul 4,1 18,4 14,6 11,6 12,9 12,3 3,8
Fele-fele 3,7 27,8 34,1 15,2 32,5 14,2 11,6
Nagyrészt románul 1,7 1,6 8,7 9,6 10,9 11,0 19,3
Csak románul 2,5 0,4 5,1 21,9 10,2 28,0 56,1
A magát magyar nemzetiségűnek valló érvényes válaszokat adó népességen belül.
8. táblázat: Milyen nyelven tévézík, rádiózik, olvas sajtót (%)
Televízió Rádió Nyomtatott sajtó
Csak magyarul 36,8 43,8 53,7
Nagyrészt magyarul 23,5 21,2 21,5
Fele-fele magyarul 32,8 26,7 20,8
Nagyrészt románul 3,6 4,3 2,1
Csak románul 3,3 4,0 1,9
A magát magyar nemzetiségűnek valló érvényes válaszokat adó népességen belül.
9. táblázat: A különböző médiafogyatás nyelvére jellemző rangátlagok a településen lakó magyar anyanyelvűek aránya szerint
Magyarok aránya Televíziónézés Rádióhallgatás Újságolvasás
Egész minta Átlag 2,13 2,03 1,77
Szórás 1,059 1,111 0,974
1–10% Átlag 2,72 2,62 2,07
Szórás 1,171 1,221 0,92
10,1–20% Átlag 2,8 2,88 2,59
Szórás 0,925 1,123 1,025
20,1–30% Átlag 2,74 2,57 2,39
Szórás 1,233 1,191 1,097
30,1–40% Átlag 2,09 2,16 1,68
Szórás 0,845 0,999 0,851
40,1–50% Átlag 2,28 2,21 1,93
Szórás 0,954 0,953 0,904
50,1–60% Átlag 1,76 1,78 1,41
Szórás 0,91 0,996 0,731
60,1–70% Átlag 2,18 2,09 1,68
Szórás 0,863 1,197 0,922
70,1–80% Átlag 2,01 1,83 1,57
Szórás 0,915 0,873 0,836
80,1–90% Átlag 1,95 1,81 1,64
Szórás 0,932 0,975 0,88
90,1-–00% Átlag 1,58 1,47 1,25
Szórás 0,821 0,784 0,571