025.2:021.6
AZ ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS TERVSZERŰ ÖSSZEHANGOLÁSA A KOHÓ ÉS GÉPIPAR! SZAKKÖNYVTÁR] HÁLÓZATBAN
Györe Pál
I . A B állománygyarapítás Összehangolásának I n d o k a i
A könyvtári hálózatok s a szakkönyvtárak kisebb-nagyobb c s o p o r t j a i közötti együttműködésnek világszerte e g y i k legnehezebb problémá
j a az állománygyarapítás összehangolása - elsősorban a külföldi be
szerzések terén / l / . I g e n nyomás i n d o k o k alapozzák meg a z t a véle
ményt, hogy a szakkönyvtárak egymástól e l s z i g e t e l v e , mintegy önellá
tásra berendezve, ma már nem végezhetnek kielégítő munkát, mert egye
dül nem tudnak megküzdeni az egyre növekvő f e l a d a t o k k a l sem az állo
mánygyarapításban, sem a feldolgozásban, sem a tájékoztatásban.
Az állománygyarapítás összehangolásának szükségességét a követ
kező főbb szempontokkal, érvekkel bizonyíthatjuk:
1 . a " s z a k i r o d a l m i áradat" o l y a n méretűvé vált, hogy a könyvtá
r a k semmi e s e t r e sem s z e r e z h e t i k be mindazt, amire szükségük v o l n a ;
2. a raktári férőhelyek o l y a n rohamosan t e l n e k meg, hogy a be
szerzést feltétlenül korlátok közé k e l l szorítani /még akkor i s , ha az un, "tömör raktározással11 maximális helykihaszná
lást l e h e t megválóéitani/;
3. a bsszerzésre - főképpen a devizalgónyes beszerzésre - f o r dítható költségkeret általában szigorúan megszabott, ezért nem l e h e t válogatás és értékelés nélkül, a gazdaságossági és takarékossági szempontok f i g y e l e m b e vétele nélkül vásárolni;
4. a könyvtári személyzet általában nem elegendő a b e s z e r z e t t nagy mennyiségű - és Bok esetben f e l e s l e g e s ! - s z a k i r o d a l o m feldolgozására; a drágán vásárolt s z a k i r o d a l m i dokumentumok egy része f e l d o l g o z a t l a n u l , felhasználatlanul hever a p o l c o kon;
5. a tervszerűtlen állománygyarapítás m i a t t f o n t o s s z a k i r o d a l m i dokumentumokat e s e t l e g egyáltalán nem szereznek b e , vagy pe
d i g o l y a n o k a t szereznek be, amire egyáltalán n i n c s szükség;
ez természetesen a műszaki fejlesztési f e l a d a t o k megoldását hátráltathatja;
4
GrOBE P.: A E állománygyarapítás öeszehangolása
6. Súlyosan sérti a könyvtári hálózati e l v e t és a s z o c i a l i s t a tervszerűséget, ha a könyvtárak nem törekednek Összefogásra, meghatározott szempontok B z e r i n t vállalt, kötelező együttmű
ködésre az állománygyarapításban.
Ezek a főbb indokok i s elég meggyőzően tanúsítják, hogy az ál
lománygyarapítás terén elodázhatatlanul szükség v a n a tervszerűen összehangolt szervezés kialakítására.
H . Az állománygyarapítás j e l e n l e g i h e l y z e t e
A l a p o s , mélyreható elemzésre v o l n a szűkség ahhoz, hogy megálla
píthassuk a szakkönyvtárak állományának J e l e n l e g i összetételét, h e l y zetét, s az elemzÓB eredményeképpen J e l l e m e z n i , értékelni t u d j u k á l lomány gyarapítási politikájukat, g y a k o r l a t u k a t . E z t az elemző munkát okvetlenül e l k e l l végezni a műszaki termelési könyvtárhálózatra v o natkozóan, h i s z e n ennek a hálózatnak állománya az, amely a legnagyobb mértékben k i h a t a műszaki fejlesztésre. Az országos távlati tudomá
nyos kutatási t e r v részére k i d o l g o z o t t könyvtártudományi kutatási t e matikában s z e r e p e l néhány o l y a n tárgykör, amely az állomány és az ál
lomány gyarapítás vizsgálatává v o n a t k o z i k / 2 / j ezeket a vizsgálatokat - lehetőség s z e r i n t - gyorsan e l k e l l e n e végezni a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, az 0X1K és a műszaki termelési könyvtárháló
z a t ! alközpontok képviselőiből a l a k u l t munkabizottságok létrehozásá
v a l s a munka tervszerű megosztásával és ütemezésével. E z t a munkát be k e l l e n e i l l e s z t e n i az előbb e m i i t e t t könyvtártudományi kutatási t e m a t i k a 5.1 pontjába, amely a tudományos könyvtárak állományának és szerzeményezési gyakorlatának vizsgálatára v o n a t k o z i k , különös t e k i n t e t t e l a " s z a k i r o d a l m i áradatra", v a l a m i n t a termelés és az oktatás igényeire. Ez a vizsgálat t e s z i majd lehetővé, hogy tudományos a l a pon tervezzük meg az állománygyarapítás összehangolását.
Az állománygyarapítás terén tervszerűen kialakított, meghatáro
z o t t e l v e k s z e r i n t működő összehangolásra e d d i g nem került s o r sem a műszaki termelési, sem p e d i g a műszaki felsőoktatási, az akadémiai és tudományegyetemi könyvtárhálózatokban /ezek vannak l e g s z o r o s a b b k a p c s o l a t b a n a műszaki termelési hálózattal/. A h a z a i h e l y z e t e t a¬
l i g h a n e m még f o k o z o t t a b b a n J e l l e m z i mindaz, a m i t 1960 elején a cseh
szlovák helyzetről o l v a s h a t t u n k : "Ha közelebbről szemügyre vesszük a csehszlovák könyvtárak állományának fejlődését, sok átfedést, f e l e s l e g e s duplicitást és multiplicitást, ösztönösséget és tervszerűtlen- séget t a p a s z t a l u n k . I g e n nagyarányú, f e l e s l e g e s és nem gazdaságos, sőt káros átfedés tapasztalható a különböző tipu.su tudományos könyv
tárak állományában ... Előfordul, hogy a könyvtárak pénzt es munka
erőt p a z a r o l n a k o l y a n anyag vásárlására és feldolgozására, mely vé
gűi i s használatlanul a polcokon h e v e r . A könyvtárak raktárait o l y a n nagymennyiaégü fölös anyag f o g l a l j a l e , hogy az elkövetkezendő évek
ben nem l e s z h e l y a k u r r e n s könyvanyag elhelyezésére. Sem k e l l e n e félnünk a gyökeres beavatkozástól, s nagyszabású akciót k e l l e n e i n dítanunk a könyvállomány duplum- Ó B többes példányainak kiiktatásá
r a " / ? / • Ez a diagnózis, amely - ismétlem _ a h a z a i könyvtárakra még inkább érvényes, jól j e l l e m z i az állománygyarapítás összehango
lásának súlyos s z e r v e z e t i betegségeit, amelyeket mielőbb o r v o s o l n u n k
5
MET 1962.febr. Et.évf. L a z á m
k e l l , ha a z t a k a r j a k , hogy szakkönyvtáraink állománya szervesen i l leszkedjék a s z o c i a l i s t a népgazdaság, a műszaki fejlesztés, az öté
ves t e r v és a húszéves távlati fejlesztési t e r v igényeihez.
I I IP Az állománygyarapítás összehangolásának s z e r v e z e t i formái Az 1956-os könyvtárügyi törvény és ennek végrehajtási utasítása meghatározta a könyvtárak hálózati elvét, és megjelölte a z o k a t a f e l a d a t o k a t , a m e l y e k e t a hálózatok központi könyvtárainak e l k e l l látni
uk. A központ f e l a d a t a - többek között - a hálózatához tartozó könyv
tárak fejlesztési t e r v e i n e k , állománygyarapításának, külföldi könyv
éé folyóiratbeszerzési t e r v e l n e k összehangolása és ez utóbbiak meg
küldése a művelődésügyi m i n i s z t e r h e z , a többi hálózat beszerzési t e r v e i v e l való egyeztetés végett. Elmondja az utasítás a z t i s , hogy azo
k a t a hálózatokat, amelyeknek könyvtárai különböző m i n i s z t e r e k n e k /országos hatáskörű szervek vezetőinek/ a felügyelete a l a t t működnek,
BZaktércenként megszervezendő hálózati alközpontok utján k e l l irányí
t a n i / 4/ i i l y e n a műszaki termelési hálózat, amelynek területén az 1956-ae r e n d e l e t t e l létrejöttek, vagy újjáalakultak az alközpontok /5/. A hálózati központ - a könyvtárügyi törvény s z e r i n t - b i z o n y o s
irányító funkciókat az alközpontra ruházhat. Az előbb említett r e n d e l e t az alközpontok f e l a d a t a i között nem s o r o l j a f e l az állománygya
rapítás Brszehangolását, V i s z o n t a müBZaki termelési könyvtárhálőza¬
t i alközpontok f e l a d a t a i n a k ellátására az OHK által 1958 elején k i d o l g o z o t t és a Műszaki Könyvtárügyi Tanács elé t e r j e s z t e t t "Irányel
vek" a külföldi könyv- és folyóiratbeszerzée irányítását, a d e v i z a - Igényes beszerzések összehangolását alközponti feladatként jelölik meg /6/. Az a f u r c s a h e l y z e t a l a k u l t tehát k i , hogy az alközpontok e g y i k l e g f o n t o s a b b feladatát r e n d e l e t nem szabályozza - az Irányel
vek u g y a n i s nem tekinthetők kötelező erejű előírásnak.
Nem kétséges, hogy a műszaki termelési könyvtárhálózat központ
jának, az OHK-nak és az alközpontoknak közös erőfeszítéssel azon k e l l munkálkodniuk, hogy az 1956-os törvényt az állománygyarapítás össze
hangolásában i s végrehajtsák, és megszüntessék az e téren uralkodó zűrzavaros és kissé felelőtlen h e l y z e t e t . Az OMK könyvosztályának v e zetője 1958 elején a Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatójában közölt cikkében már rámutatott a r r a . hogy a könyvtári törvény ellenére az állománygyarapítás összehangolására komolyabb lépések nem történtek /7/. A szakkönyvtárak hatalmas összegeket költenek a külföldi^kiad
ványok beszerzésére - "minden tényleges t a r t a l m i ellenőrzés nélkül.
Az ellenőrzés ugyanié, amely a főhatóságok részéről az u n . engedé
lyezés /"peesételés"/ formájában j e l e n t k e z i k , az e s e t e k döntő több
eégében csupán a d e v i z a - és f o r i n t k e r e t e k betartását kíséri f i g y e lemmel, Ó B csak i g e n kevée h e l y e n t e r j e d k i a megrendelésre f e l a d o t t kiadványok érdemi bírálatára".
Hagy nyomatékkal hangsúlyozzák az állománygyarapítás összehango
lásának szükségességét és a t e r v s z e r i n t i kooperáció s z e r v e z e t i f o r máinak kialakítását könyvtárügyünk második ötéves tervének Irányel
v e i i s /S/. Az Irányelvek 7 1 1 . f e j e z e t e e z e r i n t ! "Magyobb gondot k e l l fordítani a szakkönyvtárak állományára mind az i p a r b a n , mind p e d i g azokban a mezőgazdasági üzemekben, a h o l szakkönyvtár letesité-
6
GXÖSS f . t Az állománygyarapítás összehangolása
se szükséges. Valamennyi könyvtártípus állománygyarapitáeában l e k e l l küzdeni a mechanikus mennyiségi szemléletet, és e l k e l l érni, hogy c s a k a funkciójuknak megfelelő müvekkel gyarapítsák állományukat". Az Irányelvek az állomány minőségi összetételének javítása érdekéhen e- lőirják, hogy "a tudományos és szakkönyvtárak állománygyarapítási po
litikáját alapvetően a távlati kutatási, szakosítási és termelési t e r v e k r e k e l l a l a p o z n i ; k i k e l l f e j l e s z t e n i a gyűjtőköri szempontból rokon könyvtárak közötti állománygyarapitáei kooperációt. A megosz
t o t t állománygyarapítás elvét az e g y e s hálózatok között i s b i z t O B i - t a n i k e l l . Kísérletet k e l l t e n n i a szomszédos államokkal való b e s z e r zési kooperáció kiépítésére a külföldi kiadványok tervszerűen megosz
t o t t beszerzését és átkölcsönzését illetően; f o l y a m a t o s a n vizsgálni k e l l a külföldi i r o d a l o m kihasználtságét, ős minimálisra k e l l szorí
t a n i a kihasználatlan beszerzéseket".
Az i s m e r t e t e t t törvények, r e n d e l e t e k , irányelvek közvetve v a g y közvetlenül megszabják a z o k a t a szervezési formákat, amelyekben az állománygyarapitás Összehangolása megvalósítható. M i v e l hazánkban i s , m i n t a e z o c i a l i a t a országokban általában, a könyvtárak a hálózati e l v alapján végzik együttHüködési tevékenységüket, az állománygyarapítás koordinálását i s ebből a z elvből k i i n d u l v a , a hálózatok j e l e n l e g i helyzetét f i g y e l e m be v é v é k e l l megszerveznünk.
Az Összehangolást több lépcsőben s két irányban: felülről l e f e lé vagy alulról felfelé kiinduló szervezéssel l e h e t megvalósítani. A műszaki termelési hálózat sajátosságait f i g y e l e m be v é v é , az egyes szervezési lépcsők a következők l e h e t n e k , alulról felfelé irányulva:
1 . a vállalatok és intézetek közötti koordinálás iparigazgatő- Bágl vagy iparágazati csoportosításban, ágazati központi ö s z - szehangoló s z e r v irányitésával;
2. iparigazgatőságok, iparágazatok közötti koordinálás a hálóza
t i alközpont irányításával;
3. a szaktárcák közötti koordinálás a z OUK irányításával és az alközpontok közreműködésével;
4. a műszaki tudományokban és e z e k alaptudományaiban érdekelt könyvtárhálózatok - a műszaki felsőoktatási, akadémiai, t u dományegyetemi, mezőgazdasági, közgazdasági hálózat - közöt
t i koordinálás az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1 - rányitásával a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Könyv
tárügyi Tanács, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ és természetesen az érintett könyvtárhálózati központok köz
reműködésével;
5. a s z o c i a l i s t a államok közötti koordinálás a népgazdasági t e r vek egyeztetése alapján, a KGST keretében e r r e a célra létre
h o z o t t bizottság irányitésával, az egyes államok műszaki f e j lesztési vagy ennek megfelelő bizottságai közreműködésével.
A B o r r e n d - a m i n t j e l e z t e m - meg i s fordítható. Valószínű azon
ban, hogy a z alulról felfelé irányuló szervezés a könnyebben megin
dítható és megválósitható, annál Í B Inkább, m e r t az Iparági s z e r v e zésre már vannak kezdeményezések, s a KGM területén kiépítendő mű-
7
MKT 1 9 6 2 . f e b r . II.évi. l.szám s z a k i tájékoztatási e z e r v e z e t e g y i k magját az ágazati műszaki tájé
koztató B z e r v e k /irodák/ fogják a l k o t n i /9,10/.
A rokon rendeltetésű könyvtárak együttműködésén alapuló hálóza
t i szervezési formán k i v u l elképzelhető más s z e r v e z e t i megoldás,vagy többféle e l v ée szempont összekapcsolását érvényesítő szervezési f o r ma i s . Egyik i l y e n szervezési forma a regionális szervezés, amely v a l a m e l y kieebb területen valósítja meg az e s e t l e g több hálózathoz t a r tozó könyvtárak együttműködését. A vidéki i p a r i centrumok / p l . b o r s o d i iparvidék/, továbbá az egyre fokozódó vidéki ipartelepítés i n d o kolttá t e s z i , hogy az állománygyarapítás összehangolásénak regioná
l i s szervezését, továbbá a hálózati ée területi együttműködés e l v i és g y a k o r l a t i problémáit alaposan megvizsgálják, és ésszerűen k i a l a kítsák az állománygyarapítási érdekek összeegyeztetését.
Borsod negyében a I I . Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár műszaki részleget létesít ez év végén; a részleg f e l a d a t a a megyei műszaki és a g r o t e c h n i k a i tájékoztatás és propaganda fejlesztése, a műszaki i ¬ rodalom megyei felhasználásénak előmozdítása, fokozása; ebből a cél
ból a Könyvtár műszaki részlege szoros k a p c s o l a t o t épit k i a társa
d a l m i s z e r v e k k e l , vállalatokkal, intézetekkel. Az állománygyarapítás terén f i g y e l e m r e méltó kezdeményezés, hogy "szerzeményezési tanácsot"
kívánnak létrehozni a l e g j o b b szakemberekből, amely az állománygyara
pításban irényitó szerepet vállal. A tanács létrehozásában a MTESZ Borsod-megyei Intéző Bizottsága i s közreműködik / l l / .
A regionális együttműködésre külföldön i g e n sok példa v a n , A könyvtártudományi irodalomban nagyszámú c i k k f o g l a l k o z i k az együttmű
ködő könyvtári c s o p o r t o k tevékenységével; az állománygyarapítás k o o r dinálásának h e l y e s megszervezése érdekében feltétlenül tanulmányoz
nunk k e l l külföldi t a p a s z t a l a t o k a t i s . Hagyon tanulságosak l e h e t n e k számunkra az együttműködés megszervezésénsk országos és nemzetközi megoldási módjai i s , m i n t példái 1 az a m e r i k a i Farmington t e r v vagy a skandináv országok közötti együttműködésre létrejött SCAHSIA-terv A 2 , 13/.
IV. AZ állonanv^Yarapitás koordinálásának e l v e i , feltételei
M i n t a könyvtárak közötti együttműködés minden területén, az ál
lomány gyarapítás Összehangolásában i s meg k e l l t e r e m t e n i b i z o n y o s feltételeket ahhoz, hogy az együttműködés megindulhassonjés s i k e r e sen működjön. Az állománygyarapitás összehangolásának főbb e l v e i t , feltételeit az alábbiakban f o g l a l j u k össze:
1 . Az együttműködést elhatározó és következetesen végrehajtő szándék; ez a szándék o l y a n e t i k a i magatartást J e l e n t , a m e l y e l i s m e r i , hogy a közösségi érdek megelőzi az egyéni érdeket.
Ennek megfelelően a könwtárak együttműködésében az egyéni olvasói érdeket alá k e l l r e n d e l n i a vállalati érdeknek, a vállalati érdeket az iparági érdeknek, a z Iparági érdeket a¬
lá k e l l r e n d e l n i a ssakminisztériami érdeknek, a s z a k m i n i s z tériumi érdeket alá k e l l r e n d e l n i az országos műszaki f e j lesztési, népgazdasági érdeknek, s végül a népgazdasági e r deket alá k e l l r e n d e l n i a s z o c i a l i s t a tábor közös gazdaeagi,
e
6I0B2 P.: Az állománygyarapítás összehangolása fejlesztési érdekelnek.
Az érdekeknek ez a hierarchiája s ennek s z i g o r a megtartása t e s z i lehetővé, hogy az állománygyarapításban i s érvényesül
jön a s z o c i a l i s t a együttműködés szelleme.
2. A szakkönyvtárak gyűjtőköreinek pontos meghatározása; a gyűj
tőkört az éves, ötéves és a húszéves távlati fejlesztési t e r v ismeretében k e l l kialakítani olyképpen, hogy e l k e l l készíte
n i az egész müBzaki termelési könyvtárhálózat "gyűjtőköri kódexét", és e z t ösBze k e l l h a n g o l n i a rokon hálózatok gyűj
tőkörével. A gyűjtőkörök összeállítása után e l k e l l készíte
n i a z alközponti s ezen belül az iparági és vállalati f e l o s z tást; az i g y meghatározott gyűjtőkör s z e r i n t i állománygyara- pitást r e n d e l e t i l e g kötelezővé k e l l t e n n i .
3. Az állománygyarapitéabsn a z t az alapvető e l v e t k e l l érvénye
síteni, hogy a műszaki termelési könyvtárhálózat beszerszzen minden o l y a n f o n t o s s z a k i r o d a l m i dokumentumot, ami a műszaki fejlesztési f e l a d a t o k megoldását előmozdítja - éa megfordít
v a : ne szerezzen be o l y a n dokumentumokat, amelyeket a f e l a d a t o k megoldásához nem l e h e t felhasználni; a gyűjtőkörök és a fejlesztési t e r v e k ismeretében a beszerzésekről ugy k e l i dön
t e n i , hogy minden s z a k i r o d a l m i dokumentum először oda kerül
jön, a h o l a dokumentumban f o g l a l t s z a k i s m e r e t e k felhasználá
sára a legsürgősebben van szükség; e z z e l k a p c s o l a t b a n gondo
s a n mérlegelni k e l l a töboszörös beszerzés indokoltságát,kü
lönösen a devizaigényes szakfolyóiratok beszerzésében, 4. A gyűjtőkörök kialakításában a a beszerzésekről való döntés
ben f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a tudományok fejlődésének a z t a s a játosságát, hogy az egyre f o k o z o t t a b b specializálódással,dif
ferenciálódással egyidejűen a tudományok "különböző ágazatai Összefonódnak, áthatják egymást, érintkezési p o n t j a i k o n h i b r i d tudományok k e l e t k e z n e k " /14/. A tudományok specializáló
dása megkönnyíti, hibridizációja nagymértékben megnehezíti a gyűjtőkörök elhatárolását és a beszerzésre kiválasztott doku
mentumok gyűjtőköri besorolását.A s z a k i r o d a l m i dokumentumok jelentőé része u g y a n i s o l y a n jellegű, hogy komplex,több gyűj
tőkörbe sorolható I s m e r e t e k e t t a r t a l m a z , ezért szakosítása, profilozása nagy körültekintést követel,
5. Az állománygyarapitáa koordinálásénak alapvető feltétele,hogy az együttműködő könyvtárak lehetőleg gyorsan értesüljenek egymás beszerzéseiről, és hogy használhassák i s mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a többi könyvtár e z e r z e t t be.
Ez a feltétel csak a k k o r teljesülhet, ha megfelelően kiépí
t e t t központi katalógus, eredményesen működő könyvtárközi kölcsönzés és gyorsszolgáltatásokra i e képes sokszorosító, fotoapparátus támogatja, segíti elő az együttműködőst.
6. A már meglévő állomány tervszerű összehangolásának, e s e t l e géé újra elosztásénak, a kihasználatlan állomány használha
tóvá tételének f o n t o s eszköze az együttműködő könyvtárak fö
lös, nem haeznált állományából létesített letéti könyvtarak.
KKT 1 9 6 2 . f s b r . H.évf. l.szám I l y e n e k szervezésével - e s e t l e g alközpontonként - a jövőben komolyan f o g l a l k o z n u n k k e l l a j e l e n l e g meglévő és nem t e l j e s oértékoen felhasznált állomány legalább i s egy részének hasz
nálhatóvá tétele érdekében.
Az állománygyarapításnak ezen l e g f o n t o s a b b a l a p e l v e i , felté
t e l e i i g e n sokrétű, b o n y o l u l t problémát j e l e n t e n e k , s megol
dásukra valószínűleg hosszabb kísérleti időszak után l e h e t ma^d megtalálni a végleges, h e l y e 3 módszert és szervezési formát.
V. Az állonénygyarapitás koordinálása s z a k i r o d a l m i dokumentumok s z e r i n t
A műszaki könyvtárak állománygyarapítása ma már nem korlátozód
hat a hagyományos dokumentumfajtákra, hanem k i k e l l t e r j e d n i e minden o l y a n dokumentu.ura, amely műszaki i s m e r e t e k e t t a r t a l m a z . A szakköny
veken és folyóiratokon kivül gyüjteniök k e l l kutatási, k o n g r e s s z u s i , tanulmányút! jelentéseket, d o k t o r i /kandidátusi/ értekezéseket, sza
badalmakat, szabványokat, p r o s p e k t u s o k a t , - e mindezeket a dokumentu
mokat f i g y e l e m b e k e l l v e n n i az állománygyarapitás összehangolásában.
Az egyes dokumentumfajták beszerzésére vonatkozóan az alábbi főbb szempontokat k e l l érvényesíteni,
1 . A szakkönyvek beszerzésének koordinálását első lépcsőben a devlzalgényes rendelések terén k e l l megvalósítani; később k i k e l l t e r j e s z t e n i a koordinálást a s z o c i a l i s t a országokból származó könyvek beszerzésére i s A 5 / .
A devizaigényee rendelésekben a z t az e l v e t k e l l érvényesíte
n i , hogy minden felhasználható értékes könyv megrendelésre kerüljön; a példányszámok megállapításában a gazdaságossági, takarékossági szemponttal együtt f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , hogy a könyv t a r t a l m a mennyire homogén vagy heterogén /tehát több termelési, kutatási területet érintő/, továbbá - ismerve a fejlesztési ée kutatási t e r v e k r e megszabott határidőket - hogy a könyvnek kb. mennyi i d e i g k e l l feltétlenül azon a he
l y e n maradnia, ahová megrendelik, v a g y i s mikor kezdődhet meg könyvtárközi forgása, éa ez m i l y e n sebességgel történhet.
2. A szakfolyóiratok beszerzésében aoból az elvből k e l l k i i n d u l n i a beszerzés koordináláséban, hogy ez idő s z e r i n t rendkívül kevés a Magyarországra, i l l e t v e a műszaki termelési könyvtár
hálózat könyvtáraiba érkező műszaki folyóiratok száma A6/ • Feltétlenül szükség v a n tehét a r r a , hogy a sokszoros rendelé
seket csökkentsük, és a folyőiratféleségek számát növeljük.
A folyóirat rendelések terén különösen f o n t o s , hogy a k o o r dinálást lehetőleg már az első lépcsőben kiterjesszük az e¬
gész műszaki termelési hálózatra es mindazokra a hálózatokra, amelyek műszaki-tudományos folyóiratokat beszereznek.
3. A kutatási és k o n g r e s s z u s i jelentések negrendélésében f i g y e
lő
GYÖRE P,: AZ állománygyarapitás összehangolása
lembe k e l l T e n n i , hogy i l y e n Jellegű dokumentumok nagy szám
ban érkeznek caere utján l e /különösen az egyetemi és akadé
m i a i hálózatokba/, a rendelések elbírálásában, ösBZehangolá- séban a cserét folytató könyvtárak, intézetek együttműködé
sét feltétlenül biztosítani k e l l , elsősorban a devizaigényea rendelésekre vonatkozóan.
4. A külföldi devizaigényes szabványok megrendelése alközponti engedély alapján az Országos Szabványügyi H i v a t a l o n k e r e s z tül történik. Meg k e l l vizsgálni, hogy egyáltalán szükség van-e szabványok rendelésére, m i v e l az OSZH-nak a külföldi szabványokból t e l j e s gyűjteménye van; a vállalatok tehát a z OS2H támpéldányáról másolatot készíttethetnek. Csak o l y a n szatványok megrendelését k e l l engedélyezni, amelyek az OSZH szcbványgyüjteaényében nem szerepelnek; a koordinálásban az Oki szabványgyüjteményét i s f i g y e l e m b e k e l l v e n n i .
V I . Az allonánygvaranitáa koordinálásának megszervezése a kohó- és gépipari szakkönyvtárig hálózatban
Az előzőekben i s m e r t e t e t t szempontok és e l v e k alapján a kohő- és gépiparban az állománygyarapitás összehangolásának megszervezése
k o r az alábbi főbb f e l a d a t o k a t k e l l megoldani.
1 . Az összehangolás megszervezését iparági /iparigazgatósági/
s z i n t e n k e l l megkezdeni. A szervezést a közeljövőben megala
kuló ágazati műszaki tájékoztató irodáknak k e l l végezniük az alközpont irányításával.
Az iparigazgatósághoz, ágasat! irodához egyelőre nem tartozó vállalatok állománygyarapitáeának összehangolását közvetle
nül az alközpont végzi.
2. Minden iparágban állománygyarapitásl munkabizottságot k e l l létrehozni az ágazati és vállalati tájékoztató irodák /rész
l e g e k / munkatársaiból. Azokban a vállalatokban, amelyekben tájékoztató irodák egyelőre nem működnek, a könyvtári b i z o t t ságok tagjaiból k e l l v a l a k i t delegálni az állománygyarapítá
s i bizottságba. A bizottságba minden o l y a n vállalatból k e l l egy t a g o t delegálni, amely devizaigényes dokumentumokat r e n d e l . A bizottság elnökét az iparlgazgatőeág műszaki osztá
lyának vezetője jelöli k i . A bizottság megsservezésóről a KGM Műszaki Információa éa íorditó Vállalat gondoskodik.
A bizottság összetételét u g y k e l l megállapítani, hogy a r a nyosan vegyenek részt benne műszakiak /kutatók, mérnökök s t b . / és könyvtárosok /dokumentálisték/.
3. Az állománygyarapítási nrunkabliottság főbb f e l a d a t a i a kö
vetkezők:
a/ az iparág gyűjtőköri kódexének összeállítása a műszaki fejlesztési t e r v e i h e z igazodva;
1 1
MKT 1962.febr. H.évf. L a z á n b/ az iparági gjüjtJkör meghatározása alapján az iparághoz
tartozó vállalatok és intésetek könyvtárainak szakosítá
sa, gyűjtőkörének pontos körülhatárolása;
0 / a gyűjtőköri szakosítás figyelembevételével a szakkönyvtá
r a k állományának megvizsgálása abből a célbői, hogy meny
n y i r e f e l e l meg az újonnan megállapított gyűjtőkörnek; a bizottság j a v a s l a t o t t e s z a gyűjtőkörbe nem tartozó művek
nek az állományból való kiiktatására és más szakkönyvtá
raknak történő átadására;
d/ az iparág deTizaigényes beszerzéseire megállapított költ
ségkeret szétosztása az iparághoz tartozó vállalatok éa intézetek között;
e/ döntés az iparághoz tartozó vállalatok és intézetek által benyújtott devlzaigényes rendelésekről..
4. Az állománygyarapítási munkabizottság tevékenységét az aláb
b i k e r e t e k között végzi:
a/ az állománygyarapitási munkabizottság munkatervét az i p a r igazgatóság műszaki osztálya, a EGM Műszaki Információs és Fordító Vállalat és az ágazati tájékoztató i r o d a együtt dolgozza k i egy évre előre, negyedévi bontásban; m i v e l az ágazati irodák megszervezésének befejezése 1962 első fél
évének végére vérható, az állománygyarapitási m u n k a b i z o t t ságok megszervezését éa 1962 második félévére szőlő munka
tervének kialakítását 1962. június 3 0 - i g e l k e l l végezni;
b/ az állománygyarapitési munkabizottság minden negyedévben ülést t a r t ; a bizottságot az ágazati tájékoztató i r o d a v e zetője hívja egybe, te előre tájékoztatja a bizottság t a g j a i t azokról a problémákról, amelyekről tárgyalni és dön
t e n i k e l l , továbbá azokról a feladatodról, amelyeket a b i zottság t a g j a i n a k k e l l elvégezniük. Az ülésen, megállapod
nak az elvégzendő f e l a d a t o k b a n : egyénekre / c s o p o r t o k r a / elosztják, 3 meghatározzák a f e l a d a t o k elvégzésének ütem
tervét; a munkabizottsági tagok részére biztosítani k e l l a f e l a d a t u k elvégzéséhez szükséges munkaidőt, h a a f e l a d a t o k elvégzése nem munkaköri kötelességük; vagy lehetősé
g e t k e l l találni a r r a , hogy a bizottságban k i f e j t e t t kü
lön munkájukért díjazásban részesüljenek.
5. Az állománygyarapítás koordinálásának megszervezése érdeké
ben az alábbi nyilvántartásokat, szolgáltatásokat k e l l meg
valósítani:
a/ megfelelő bibliográfiai apparátust / n e m z e t i bibliográfi
ák, országos és nemzetközi központi kötetkatalógusok,cím
jegyzékek, kiadói katalógusok, k u r r e n B bibliográfiák s t b . s t b . / k e l l létesíteni az ágazati tájékoztató irodákban, i l l e t v e a EGM Műszaki Információs és Forditó Vállalatban;
b / a rendelésre kiválasztott könyvekről cédulanyilvantartáet
12
GíORE P.t Az álloinenygyarapitáe összehangolása
k e l l készíteni minden vállalatban; a cédulákon f e l k e l l tüntetni a bibliográfiai a d a t o k a t , az árat, az igénylő vállalat nevét éa e s e t l e g a z t a forrást, a h o l a könyvről ismertetés található; a cédulát 2 példányban k e l l megírni, s az e g y i k példányt át k e l l a d n i az ágazati tájékoztató"
irodának; az i r o d a a beérkezett cédulákat betűrendbe r e n d e z i , és Így m u t a t j a be a z állománygyarapítási munkabi
zottságnak, amely i g y ét t u d j a t e k i n t e n i a z t i s , hogy u ¬ gyanazt a müvet hány vállalat kívánja m e g r e n d e l n i ;
c/ annak megállapításéra, hogy v a l a m e l y mü /dokumentum/ az i ¬ parághoz tartozó vállalatokban megvan-e már, iparégi köz
p o n t i katalógust k e l l készíteni elsősorban a könyvekről és folyóiratokról.
A k u r r e n s központi könyvkatalőgus készítését ugy k e l l meg
k e z d e n i , hogy a devizalgényea rendelések először az ágaza
t i irodához érkezzenek, a csak központi nyilvántartásba vétel / e s e t l e g katalogizálás/ után kerüljenek a vállala
tokhoz; a k u r r e n s központi könyvkatalógus készítéséhez f e l l e h e t használni az Országos Széchényi Könyvtár kiadó
sában hamarosan megjelenő Külföldi Könyvek Gyarapodási Jegyzékét i s ; e Jegyzék alapján a z t i s meg l e h e t állapí
t a n i , hogy az iparágat érdeklő szakkönyvek a z iparágon kí
vül mely könyvtárakban találhatók, A KKSYJ-ének mennél teljesebbé tétele érdekében a z ágazati irodának és a z a l központnak együtt k e l l gondoskodnia arról, hogy külföldi beszerzéseit minden vállalati könyvtár b e j e l e n t s e a z OSZK-nak / l 7 / .
Az egész külföldi könyvállomány visszamenőleges f e l d o l g o zása a központi katalógus részére B u l y o s probléma. Megol
dását minden iparágban külön k e l l mérlegelni elsősorban abból a szempontból, hogy mekkora a t e l j e s iparági állo
mány, s megvan-e a lehetősége annak, hogy a z t központilag feldolgozzák, e s e t l e g egy-két f e j l e t t e b b Intézeti, válla
l a t i műszaki könyvtár vagy alközpont közreműködésével a a feldolgozást megkönnyítő t e c h n i k a i eljáráeok alkalmazásá
v a l / l 8 / . A központi feldolgozás kérdését feltétlenül t a nulmányozni k e l l , s a z e d d i g i /főleg külföldi/ t a p a s z t a l a t o k figyelembevételével k e l l a megoldást kimunkálni.
Egyszerűbb probléma a folyóiratok iparági központi k a t a lógusának elkészítése, m i v e l a z alközpontban k b , 180 vál
l a l a t bejelentés© alapján össze v a n állítva az 1945 óta b e s z e r z e t t külföldi folyóiratok cédulajegyzéke a lelőhely feltüntetésével, s ez a jegyzék ez évben sokszorosított kiadványban i s m e g j e l e n i k . Az alközponti katalóguson kí
vül az iparági központi katalógushoz f e l k e l l még hasz
nálni az OSZK-ban lévő Külföldi Folyóiratok Központi Cím
jegyzékét /19, 20/, az OKK központi katalógusát és e s e t l e g a Kultúra nyilvántartásait.
d/ sokszorosító ée fotoszolgálatot k e l l létesíteni az ágaza
t i műszaki tájékoztató i r o d a keretében s azokban a vélla-
13
MKT 1962. f e b r . H.évf. l.száB latoteben, intézetekben, amelyek nagyobb mennyiségben sze
reznek be külföldi s z a k i r o d a l m a t . E z t a szolgálatot ugy k e l l kiépíteni, hogy fennakadás nélkül, s aránylag rövid i d e a l a t t e l t u d j a látni a mikrofilmezést, i l l e t v e másolá
s i ée sokszorosítási igények kielégítését.
Gondoek:dni k e l l arról, hogy az ágazati központban és a nagyobb vállalatokban, intézetekben beszerezzenek m i k r o leolvasó készüléket}
e/ az Iparági szakkönyvtárak fölös, de még használható állo
mányának tároláeára, elosztására központi letéti könyvtá
r a t k e l l létesíteni az ágazati tájékoztató i r o d a kereté
ben, és gondoskodni k e l l arról, hogy i d e kerüljenek azok a dokumentumok, amelyeket a gyűjtőköri változás vagy s z i g o rítás folytán az egyes szakkönyvtárak állományából k i i k t a t n a k .
6. AZ iparágon belül összehangolt beezerzési j a v a s l a t o k további, iparágak közötti összehangolását az alközpont végzi. Ennek ér
dekében az alközpont állománygyarapítási egyeztető munkabi
zottságot szervez az iparigazgatóságok, a KGM I p a r p o l i t i k a i Főosztály, az Országos Műszaki Könyvtár és az alközpont e célra kijelölt munkatársaiból. Ez a bizottság hasonló e l v e k k e l és munkamódszerekkel d o l r o z i k , m i n t az iparági állomány
gyarapítási munkabizottság. Á bizottság részletes programját, adminisztratív munkamódszereit az alközpont könyvtárhalőzatl csoportjának javaslatára a bizottság maga dolgozza k i . A b i zottság az iparági munkabizottsággal egyidőben a l a k u l meg, és a z z a l párhuzamosan végzi felsőbb s z i n t e n összehangoló tevé
kenységét.
+
+ -*•
Az állománygyarapítás megszervezésének ez a vázlatos ismerteté
se I s j e l z i , hogy m i l y e n sokrétű problémakompieium megoldását k e l l elvégeznünk. A problémák alapos kidolgozására, megoldási lehetősége
i k vizsgálatarc célszerű előkészítő munkabizottság szervezése az OMK, az alközpont és néhány vállalati, intézeti szakkönyvtár /tájékoztató részleg/ munkatársaiból.
Az előkészítő bizottság f e l a d a t a l e e z , hogy e tanulmány, továb
bá a külföldi s z a k i r o d a l o m tanulságainak felhasználásával mélyreha
tóari elemezze a megoldásra váró szervezési problémákat, és az állo
mánygyarapítás összehangolását célzó g y a k o r l a t i munka megkezdésének idejére meghatározza azokat a leghelyesebbnek látszó szervezési m'd- e z e r e k e t , amelyekkel az előzőekben i s m e r t e t e t t f e l a d a t o k a t a l e g k e d vezőbben, leggyorsabban, leggazdaságosaboan l e h e t megoldani.
+ + +
14
GYÖRE ?. t Az állománygyarapítás összehangolása
I I T l I I O I l B O I i
1 . BOTOS, Bobért B.: Az állomány kérdésével k a p c s o l a t o s vizsgá
l a t o k . Könyvtártudományi kutatáeok. A L i b r a r y Trends oimü f o lyóirat szemléje. ap. 1961, OSZK-KMK. p. 55-72.
/Külföldi könyvtári s z a k i r o d a l o m . 7./
2. Az országos távlati tudományos kutatási t e r v részére k i d o l g o z o t t könyv- és könyvtártudományi kutatási t e m a t i k a . Magyar Könyvszemle, 1961. Június /különszám/, p. 133-134.
3. 1IPOVSKY, J . : A csehszlovák könyvtárak egységes rendszerének ezerepe ésufeladatai az ország s z o c i a l i s t a építésének idő- ezukában. C l t e t e i ' , 1960. l . a z . p. 1-10. OSZK P o r i , 2306.
4. A Magyar Hépköztársaság minisztertanácsának 1 . 0 1 8 / 1 9 5 6 / 1 I I . 9./ számú határozata a könyvtárügyről szóló 1956. évi 5.szá- ma törvényerejű r e n d e l e t végrehajtásáról, művelődési Közlöny, 1956. márc. 16. /különszám/ p. 3.
5. A művelődésügyi m i n i s z t e r 103/l958./M.K,2./M.M.számu u t a s i t a - ea a műszaki termeiéi! könyvtéri hálózatról. Művelődési Köz
löny, 1958. Jan. 15.p. 12-Í3.
6. Irányelvek a műszaki termelési könyvtéri hálózati alközpon
t o k f e l a d a t a i n a k ellátására. Műszaki Könyvtárosok Tájékozta
tója, 1958. 3.ez. p. 16.
7. BEH7DEK Jenő: Az állománygyarapitás kérdései a műszaki t e r melési könyvtári hálózatban. Műszaki Könyvtárosok Tájékozta
tója, 1958. l . s z . p. 35-40.
8. A könyvtárügy második ötéves tervének irányelve, A Könyvtá
r o s , 1960. 6.ss. p. 401-408.
9. DARABOS Félné: Iparági szakkönyvtári c s o p o r t o k . Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója, 1960. 6.sz. p . 1-10.
10. BALÁZSI Béla - GYÖRE P a l i Az ágazati propaganda irodák műkö
désének és szervezetének Irányelve. Bp. 1 9 6 1 , KGM Uűsz.Inf.
és Ford.V. 13 l e v . /Házi soksz./
1 1 . FAZEKAS István: A műszaki Írásos propaganda h e l y z e t e megyénk
ben, o p e r a t i v t e r v j a v a s l a t fejlesztése órdekében./Az 1 9 6 1 . o k t , 26-án t a r t o t t ankét tájékoztató referátuma./
12. GIBB, I . P . I Poréign book procurement. The d e c e n n l a l Farming- t o n P l a n , s u r v e y and a f t e r w a r d s . J o u r n a l o f Documentation, 16.k. l . s z . 1960. p. 1-9.
13. F10GSTAD, Hans: A S c a n d i a - t e r v . Együttműködésen alapuló ál
lománygyarapítás Skandináviában. Bok og B i b l i o t e k , 26,k.
4.se. 1959. p. 205-206, OSZK F o r d . 2237.
14. S Y E S Z K E J A B O T , A . H . : A tudomány u t j a i . Magyar Tudomány, 1 9 6 1 . 4.M. p. 2 1 1 .
15
HKT 1 9 6 2 . f e b r . IX.évf. l.Btáa
15. HARA5ZTHY G y u l a : A devizaigényes külföldi könyvbeszerzés e¬
lemzésének néhány tanulsága. Magyar Könyvszemle, 1 9 6 1 . l . s z . p. 91-99.
16. BALÁZS Sándor: A műszaki ismeretközlés külföldi folyóirat- bázisa Magyarországon. Az Országos műszaki Könyvtár Évköny
v e , 1 9 5 9 . Bp. 1 9 6 0 , OKK p. 1 0 3 - 1 2 0 .
1 7 . HABASZTHY G y u l a : Az országoe gyarapodási jegyzékek m e g j e l e nése elé. A Könyvtáros, 1 9 6 1 . S . e z . p . 4 5 7 - 4 5 8 .
I S . BARABÁSI Rezsó: Gyarapodási jegyzékek és kötetkatalógusok g y o r s és O I C B Ó megoldása H o l l e r i t h és f o t o módszer kombiná
lásával. Magyar Könyvszemle, 1 9 6 0 . I . B Z. p. 1-11.
1 9 . PAJKOSSY Györgyné: A Külföldi Folyóiratok Központi Címjegy
zéke /KFKC/. Magyar Könyvszemle, 1 9 6 0 . 3 . e z . p . 338-339.
20. SZ.NÉMETH Mária: A külföldi folyóiratok központi címjegyzé
kével /KFKC/ k a p c s o l a t o s munkák j e l e n l e g i h e l y z e t e . Magyar Könyvszemle, 1 9 6 1 . 3 . a z . p. 329-331.
• 0 0 o =
H O Z Z Á S Z Ó L Á S O K :
és ennek mikéntjéről beszél.
s z i n t e átláthatatlan tömege és fajtái, a s z a k . ilománygyarapitóéban munkálkodó könyvtárosokat
u t a l n i t u d a r r a i s , hogy a z állomány- tározási és feldolgozási szempontok i s n csupán "melléktermékek", és a t a n u l
ás egybehangolásónak szükségességéről
kevés könyvtárunk állíttatja magóról a ^ t , d s z e r e z n i gyűjtőköre szakirodalmáról. A l i an a központi jellegű ée a szaktudomány e ¬ eg felölelő tudoraányos nagykönyvtárakra, elentős mértékben e z a h e l y z e t a hálózato
knál /alközpontok/ és a tagkönyvtáraknál
1É
