Hozzászólások Györe Pál: „Az állománygyarapítás tervszerű összehangolása a kohó- és gépipari szakkönyvtári hálózatban” c. cikkéhez megtekintése

025.2:021.6

H O Z Z Á S Z Ó L Á S O K

Gyore Pál: „AZ ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS TERVSZERŰ ÖSSZEHANGOLÁSA A KOHÓ- ÉS GÉPIPARI SZAKKÖNYVTÁRI HÁLÓZATBAN" C. CIKKÉHEZ

EENCZE TIBOHNÉ, A.JARWJFEJLESZTESI IhTÉZET MŰSZAKI XÖBYVTAEOSA

A k i az állománygyarapítás tervszerű Összehangolásáról szóló v i ­ tainál tó referítuaot f i g y e l m e s e n áttanulmányozta, nem tagadhatta,hogy o l y a n b e i lésről van szó, a m e l l y e l f o g l a l k o z n i k e l l , éa amelynek szük­

ségességét i szakkönyvtárak és a szakkönyvtári hálózat fejlődése t ű ­ zött n a p i r e n d r e .

Az Országos ttiiszaki JCönyvtárcán a e g r e n d e z e t t ankét után v i s z o n t a z t a tanulságot szűrhette l e , hogy ez o l y a n kérdés,mellyel f o g l a l ­ k o z n i k e l l , de megvalósítása nem könnyű, és egyáltalán nem népszerű f c l a a a t .

Véleményem s z e r i n t mégsem szabad a z t a következtetést l e v o n n i , hogy a kérdést l e k e l l v e n n i a napirendről, vagy megoldásét késűbhi, e s e t l e g minél távolabbi Időre h a l a s z t a n i .

A nehézségeket egyrészt az okozza, hogy aa iparági műszaki tájé­

koztatási irodák, amelyekre a t e r v e z e t s z e r i n t i g e n sok adminisztrá­

ciós és egyéb f a l a d a t hárul, a i g csak a szervezés k e z d e t i stádiumában vonnak. A működésüket és pénzügyi k e r e t e i k e t maghatározó r e n d e l e t k i - aaása egyre kísik. így aztán nem i g e n tudják, m i l y e n keretekc-51 f e ­ d e z h e t i * " a t e r v e z e t elképzelésének végrehajtásához szükséges rrunkae- rőt éB gépi berendezíseket.

Eásrészt az egyes vállalatok könyvtárai aggódnak a m i a t t , hogy e¬

lég szűkre s z a b o t t beszerzési lehetőségeik e s e t l e g még tovább csökken­

nek.

Hézzük meg most már, m i t j e l e n t mindez az olvesó, a műszaki tájé­

koztatás szempontjából, m i v e l nem kétséges, hogy ezek a szempontok a döntőek. Állithatjuk-e, hogy a J e l e n l e g i körülmények között az o l v a ­ sót t e l j e s m é r t é ü D e n e l t u d j u k látni mindazokkal a dokumentumokkal, amelyekre szüksége volna? Egy iparágon belül nemcsak kutatóintézeti könyvtár létezik, amelynek v i s s o n y l a g széles a gyűjtőköre, és nemcsak

10

AZ állománygyarapítás összehangolása. /HOBíáBSÓléeok/

jól s z e r v e z e t t nagy könyvtárak vannak, hanem o l y a n o k i s , amelyeknek állománya i g e n kicsijéé főfoglalkozású könyvtárosuk s i n c s . Ennek ré­

szére a t e r v e z e t feltétlenül segítséget J e l e n t . B i z o n y o s r a veszem, hogy még a nagyobb könyvtárak könyvtárosai i s v o l t a k már o l y a n h e l y ­ zetben, amikor kiadásaikat erősen mérlegelniük k e l l e t t , vagy éppen­

séggel l e k e l l e t t mondaniok egy-egy könyv vagy folyóirat beszerzésé­

ről, mert a keretből már nem f u t o t t a .

Az olvasó érdekét t e k i n t v e a t e r v e z e t feltétlenül hasznos, ha az állománygyarapítás tervszerű összehangolását ugy értelmezzük - m i n t ahogy a z t az ankéton többen i s hangsúlyozták -, hogy az elsősorban nem beszerzési korlátozást J e l e n t az egyes könyvtárak részére, hanem beszerzési kötelezettséget, és ha e z t nem k a p c s o l j u k össze túlzott, adminisztrációa nyilvántartási f e l a d a t o k k a l . Bár az egyes könyvtárak d e v i z a k e r e t e i korlátozottak, számunkra mégis az j e l e n t nagyobb b a j t , ha e l m u l a s z t j u k o l y a n dokumentumok beszerzését, amelyek az egéaz i -

.-•arág műszaki fejlesztése szempontjából lényegesek.

Az éllománygyarapités összehangolását a t e r v e z e t 1962-ben kísér­

letképpen két iparágban, a szerszámgépiparban és a műszeriparban ka- Tánja b e v e z e t n i . Az a körülmény, hogy az u j r e n d s z e r csak ebben a két Iparágban kerül kikísérletezésre, nem J e l e n t h e t i a a t , hogy más i p a r - Agak tótlenül vérjak az eredményt. H i s z e n a kísérlet nem a r r a a kér­

désre afi választ, hogy bevezetésre kerül-e ez a r e n d s z e r , vagy sem,

•.re:, a r r a , hogy hogyan szervezzük a z t meg a leggazdaságosabban és a Legcélravezetőbben, miképpen l e h e t a t e r v e z e t b e n j a v a s o l t nyilvántar­

tásokat egyszerűbbé t e n n i , összevonni Btb.

Ebből k i i n d u l v a h e l y e s v o l n a mér ebben az évben egy-egy iparágon belül megalakítani az állománygyarapítási munkabizottságokat. Ezek a bizottságok már ebben az évben hozzákezdhetnének azokhoz a munkákhoz,

amelyeknek az elvégzésére feltétlenül s o r kerül, bérmilyen eredmény­

i v e l i s végződnének a kísérletek, tehát bármilyen módszer kerülne i s

"jsvezeté s r e .

így & bizottságok megvizsgálnék az iparághoz tartozó egyes könyv¬

tárak gyűjtőkörét, és j a v a s l a t o t tennének ezek Összehangolására, ölkészitenék az egész iparágnak járó folyóiratféleségek Jegyzé­

két, és J a v a s l a t o t tennének o l y a n folyóiratok megrendelésére,amelyek eddig még nem i s m e r t e k , de megrendelésük hasznos,

j a v a s l a t o t tennének o l y a n gépi berendezések beszerzésére, e s e t ­ leges újfajta sokszorosító eljárások bevezetésére, amelyek a további

^unkához célszerűek volnának.

Végezetül u t a l n i szeretnék a r r a , amire a vitaindító referátum Igen h e l y e s e n h i v j a f e l a f i g y e l m e t , hogy az állománygyarapítás esz- azehangolésának legelső és l e g f o n t o s a b b feltétele "az együttműködést elhatározó és következetesen végrehajtó szándék*1.

J e l e n t- e ez a könyvtárak számára b i z o n y o s többletmunkát és gon­

dokat? Feltétlenül j e l e n t , de ezeket mégis e l k e l l vállalni annak reményében, hogy mindez az olvasók jobb ellátását, a műszaki fejlő­

dén elősegítését szolgálja.

U

MKT 1962. Jun. XX. árt. 3. ásás;

FARAGÓ 1ÍSZLÓNÉ, A MŰVELŐDÉSI MHISZrÉRIÜM

KÖBIYliBI 0SZIALTA1JAK MU5KATÍBSA

Jelentős és az egész könyvtérügyet érintő, az érdeklődés közép­

pontjában állá kérdést v e t f e l Q-YÖEE Pál c i k k e : a gyűjtőköri kódex és a koordináció kérdését. A 164/1958/MK.15/MM.sz. utasitás nagy ál­

talánosságokban elhatárolta a könyvtárak gyíij tő körét, azonban rész­

letkérdésekre nem tért k i , és g y a k o r l a t b a n nem valósította meg sem a gyűjtőkörök elhatárolását, sem a könyvtárak közötti együttműködést.

Az a j szabályozás előkészítő munkálatai m e g i n d u l t a k , azonban ehhez bizonyos a l a p e l v e k tisztázása nélkülözhetetlen. A o l k k és a nyomában meginduló v i t a nagy segítséget nyújt ehhez.

Helyesen vetődik f e l a kérdés- - és megoldása: a gyűjtőköri kó­

dex kimunkálása az az a l a p , amelyen eredményesen megindulhat a k o o r ­ dinálás. Koordinálás megfelelő tájékoztató eszközök és jól működő könyvtérközi kölcsönzés nélkül nem valósítható meg. A könyvtárközi kölcsönzés t e c h n i k a i felszerelések nélkül p e d i g nem eléggé hatékony.

E gondolatmenetet szeretném néhány pontban-alátámasztani, 1 1 1 . kiegészíteni:

a/ A gyűjtőköri kódexnek, v a l a m i n t a koordinálásnak i s e g y i k l e g f o n t o s a b b a l a p e l v e , hogy nem korlátozni akar, hanem köte­

l e z n i . A d e v l z a k e r e t j o b b kihasználása a cél, az a d o t t l e h e ­ tőségeken belül a könyvtári bázis szélesítése, a fehér f o l ­ t o k felszámolása. Annak biztosítása, hogy egyes f o n t o s kér­

déskörök, határterületek i r o d a l m a ne maradjon " l e f e d e z e t l e - nül". / I . 5 . /

V Az érdekek hierarchiája m e l l e t t a koordinálás nem j e l e n t i az egyéni és a közösségi érdek ÖBBZeütközését. T e l k e l l ismer¬

n i , hogy a p i l l a n a t n y i egyéni kényelmetlenségért - egy a d o t t dokumentum körülményesebb megszerzése - messzemenően kárpót­

lást nyújt az a tény, hogy o l y a n ismeretanyag i s rendelkezés­

r e áll, amelyhez egyébként nem l e h e t n e hozzájutni, / i v . l . / 0 / A gyors tájékozódást kívánja elősegíteni a Külföldi Könyvek

Országos Gyarapodási Jegyzéke és az Országos Széchényi Könyvtár Központi Katalógusai. Mindkettő j e l e n l e g már t a r ­

talmazza az országban bárhová k u r r e n s e n , bármely formában - vétel, ajándék, csere - beérkező könyveket. A k u r r e n s folyó­

i r a t o k Jegyzéke szerkesztés a l a t t áll, még az 1963. évi f o ­ lyóiratrendelések előkészítése előtt m e g j e l e n i k . T e k i n t e t t e l a központi katalógusok munkaigényességére és költségeire, e- róeen meggondolandó a KGM vagy más tárca területén szervezen­

dő központi katalógus, amikor az országos szolgáltatások színvonala ma már biztosítja a felmerülő igények kielégité- sét.

1 könyvtárközi kölcsönzés eredményesség* érdekében ezabályo-

Az állománygyarapítás összehangolása, /Hozzászólások/

záa készül, amely a közeljövőben kerül kiadásra. / I V . V,, V I .

5. / 0 . /

d/ A gyűjtőköri kódex munkálatainál, a koordinálás kialakításá­

nál valóban h e l y e a f i g y e l e m b e v e n n i a s z a k i r o d a l m i dokumen­

tum fajtákat, de nem hanyagolható e l a n y e l v i megosztás kér­

dése sem. /V. 1-4./

e/ Megfontolandó, hogy a koordinálással k a p c s o l a t o s munkamódsze­

r e k minél egyszerűbbek legyenek, és minél kevesebb megterhe­

lést J e l e n t s e n e k a résztvevő könyvtáraknak. A c i k k b e n vázolt f o r m a , ugy tűnik, e z t a kérdést nem o l d j a meg. Az ágazati i ¬ rodák bibliográfiai apparátusának kiépítésénél i s kerülni k e l l a párhuzamosságokat. A koordináció felé az első lépést talán éppen i t t l e h e t n e megtenni. / 7 I . 5. a./b,/

E néhány megjegyzéstől e l t e k i n t v e csak üdvözölni l e h e t a széles­

körű probléma felvetése m e l l e t t a g y a k o r l a t i megvalósításra t e t t Ja­

v a s l a t o k a t . Helyes elgondolás, hogy kísérletként egy-két ágazatban i n d u l n a meg a tényleges koordináló munka, de a többi területen i s regkezdődhet a szervezés. Kívánatos l e n n e megtalálni a z t a lehetősé­

g e t , smely a folyőiratrende"' ések koordinálását a tároa egész terüle­

tén már 1963-ra - legalább i s nagy vonalakban - lehetővé tenné.

Eredményes munkát azonban csak a k k o r várhatunk, h a az alulról kezdódó felépítés m e l l e t t , egyidejűleg felülről lefelé irányuló s z e r ­ vezés i s megindul az Országos Műszaki Könyvtár és az i p a r i tárcák,va­

l a m i n t más hálózatok között.

A gyűjtőköri kódex országosan megindított munkálatainak szerves része l e s z a műszaki hálózat gyűjtőköri kódexe, m i n t ahogy a KGM t e ­ rületén meginduló koordinációt i s az országos koordinációba k e l l b e ­ i l l e s z t e n i .

Egyes hálózatok értek már e l eredményeket, talán nem l e n n e érdek­

t e l e n , h a a Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója hasábjain a felhasznál­

ható módszerekről rövid tájékoztatást adnának az érintett hálózatok, bár gyüjtőterületeikmás tudományágakat érintenek. / P l . Országos Orvos­

tudományi Könyvtár, OrazággyűlÓBi Könyvtár a Jog- ős a történelemtudo­

mány területén/.31

• 1 •

Az Országos Orvostudományi Könyvtár hozzászólását 1 . 2 1 . o l d . /Szerk.megj,/

13

MXT 1962.Jun. n. é v f . 3.szám

SKEGELX ÍGHES, AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KQHYVTÁR ÉS BOKÜKENTÁCIÓS KÖZPOHT MOTEATÍRSA

Az állománygyarapítás összehangolásának kérdése s z i n t e egyidő- ben vált időszerűvé a különböző kenyvtárhálőzatokban. így a mezőgaz­

dasági és erdészeti könyvtárbálézat részéről l s örömmel vettük a kér­

dés felvetését, éB egyetértünk az együttműködés i n d o k a i v a l , e l v e i v e l és feltételeivel i s , ahogyan a z o k a t GYÖRE Pál vitaindító cikkében összefoglalta. Helyes például az érdekek hierarchiájának e l v i rögzí­

tése még akkor i s , ha a megvalósítás g y a k o r l a t a nem f o g ugyanennyi lépcsőből állni. A j e l z e t t közösségi szellemű e t i k a i magatartásra az együttműködés során feltétlenül szükség l e s z . A z e g y ü t t - m ű k ö d é s e l ő f e l t é t e l e i h e z csak két gondola­

t o t fűznék. Az összehangolás szempontjainak és a szükséglet, f e l h a s z ­ nálás s t b , arányainak figyelembevételével felül k e l l e n e vizsgálni o r ­ szágosan a könyvtárak deviza-ellátottságát. Illetékes szerv / e s e t l e g az OKT/ keretében az eddiginél konkrétebb módon k e l l e n e f o g l a l k o z n i o l y a n másolási eljárás g y a k o r l a t i aegvalÓBitésával, amely gyorsabb, olcsóbb,' h a z a i nyersanyaggal i s működő, tehát szélesebb körben a l k a l ­ mazható, m i n t az e d d i g i e k .

A g y a k o r l a t i megvalósítás kérdésében már töob o l y a n g o n d o l a t me­

rül f e l , amely megfontoléet és megvitatást igényel. Ezekkel kapcso­

l a t b a n most csak a r r a térek k i , hogy ezek a problémák hogyan J e l e n t ­ keznek a mezőgazdasági és erdészeti könyvtárhálózatban.

A z e d d i g i l é p é s e k e t az állománygyarapítás összehangolására a központi katalógus kiépítése és a hálózat könyvtá­

r a i n a k a d o t t a l k a l m i segítség j e l e n t e t t e . Az utóbbi abból állt, hogy egyrészt devizás megrendeléseink nyilvántartását behasonlltás céljá­

r a a hálózati könyvtárosok rendelkezésére bocsátottuk, másrészt l e h e ­ tőséget adtunk a hálózati könyvtáraknak, hogy a devizákeretűket meg­

haladó l e g f o n t o s a b b igényeiket bejelentsék az OMgK-nak, a h o l a meg­

rendelések alkalmával ezeket i s f i g y e l e m b e v e s z i k , és az igénylők a beérkezó i r o d a l m a t hoBszuleJératu kölcsönként megkapják. Az 1957 éta v e z e t e t t központi katalógus és az ennek alapján készülő negyedévi gyarapodási Jegyzék szintén alátámasztja az együttműködés lehetősé­

gét.

J e l e n l e g az állománygyarapítás összehangolásának kérdé­

se csak a tudományos intézmények könyvtárait érinti, a mezőgazdasági termelőüzemekben egyelőre éppen a r r a törekszik az OMgK, hogy o l y a n kézi könyvtárak kialajcitását s e g i t s e elő, amelyek mindegyike egysége­

sen t a r t a l m a z z a a legfontoBaDb kézikönyveket és folyóiratokat.A f e l ­ sőoktatási, kutató és kisérletl intézmények könyvtáraiban a fölösle­

ges duplikácló aránylag i g e n kevéssé j e l e n t k e z i k . Ennek talán l e g ­ főbb oka az egész hálózatra Jellemző alacsony d e v i z a k e r e t m i a t t i szükségszerű f o k o z o t t a b c takarékosság. /1960-ban 29 kutatóintézeti könyvtárba összesen 448 külfölai folyóirat járt, ebből 60 alapvető folyóirat járt 3 vagy annál több intézetbe/. Fennáll v i s z o n t a másik hlányosBágs n i n c s eléggé biztosítva, hogy a könyvtárak valóban a számúkra legszükségesebb müveket a z e r z i k be, és nem marad e s e t l e g k i f o n t o s mü a beszerzésből,

Az áUamáiiygyar^j.í. tás összehangolása. /Rozzáazói.ások/

A B á l l o m á n y g y a r a p í t á s ö s s z e h a n ­ g o l á s é n a k m ó d j á r a nézve B EB EB EK Jenő Ós SIMOH Mária Anna hozzászólásához csatlakozom, v a g y i s a mezőgazdasági hálózatban i s az látszik a legcélravezetőbbnek, hogy a hangsúly a devizás meg­

rendelések ellenőrzéte é3 általában az adminisztratív intézkedések h e l y e t t a hálózat könyvtárainak szakszerű beszerzési szelekcióján és önkéntes együttműködésén l e g y e n , / A devizás megrendelések központi

•minöeégin ellenőrzése egyébként i s p r o b l e m a t i k u s / . A kiindulópont tehát a gyűjtőkörök és a gyűjtőköri kötelezettségek pontos meghatá­

rozása v o l n a a távlati t e r v e k alapján, v a g y i s annak lerÖgzitése,hogy m i t szerezzenek be a könyvtárak. E r r e épülhet a szelekció e l v e i n e k és forrásainak minél t e l j e s e b b feltárása intézményenként, 1 1 1 , intéz­

ménycsoportonként, v a g y i s annak meghatározása, hogy hogyan BZerzemé- nyezzenek a könyvtárak. A r o k o n témával foglalkozó intézmények közöe megegyezést dolgoznának k i a r r a vonatkozólag, hogy kölcsönösen tájé­

koztassák egymást, és egyeztessék beszerzéseiket,

A l e g t ö b b p r o b l é m á t az okozza, hogy miként l e h e t összeegyeztetni a könyvtárak közötti egymást kiegészítő be­

szerzést a gyors és minél t e l j e s e ' b s z a k i r o d a l m i ellátással. I t t v a ­ lóban a legnagyobb körültekintéssel k e l l eljárni, nehogy az együtt­

működés több kárt okozzon, m i n t h a s z n o t . Ennek érdekében meg k e l l ál­

lapítani a kiadványfajtáknak a z t a körét, amely tárgya l e h e t a k o o r ­ dinációnak. Egyáltalán nem jöhetnek t e k i n t e t b e a munkaeszköz jellegű kézikönyvek és a s t a n d a r d folyóiratok, amelyeket a kutatóknak állan­

dóan f i g y e l e m m e l k e l l kísérni. E z t az állandó Jelenlétet nem pótolja sem a központi dokumentáció, sem a könyvtárközi kölosbnzés, sem a j e ­ l e n l e g i színvonala fotoszolgálat. Az egyéb kiadványok beszerzését a h e l y i adottságok által meghatározott mélységig l e h e t koordinálni.

M i n d e z e k m e g v a l ó s í t á s a é r d e k é b e n az OMfeK még ebben az évben megbeszélést f o l y t a t az illetékes tudomá­

nyos intézmények könyvtári és szakmai vezetőivel az együttműködés l e ­ hetőségeiről ég módjáról, ennek alapján i g y e k s z i k megválósitani a gyűjtőköri elhatárolást a hálózaton belül, majd p e d i g szervező, elem­

ző és módszertani munkával segíti elő a könyvtárak megfelelő b e s z e r ­ zési szelekciójának és a közös megegyezésen alapuló együttműködésük­

nek a létrejöttét.

HEGEDŐS MAGBA, AZ OBSZÁGOS MÜSZAFJ KÖBYVTÁfi DOKUMENTÁCIÓS OSZTÁLYÁNAK MUNKATÁRSA

GYÖBE Pál c i k k e nagyon érdekes és nagyon hasznos kezdeményezés.

Végső s o r o n a könyvtárak, sőt a dokumentáció hálózati jellegű köz­

pontosított megoldása a beszerzések koordinálása nélkül csak l a z a , módszertani összefogást j e l e n t , és nem domborítja k i a hálózatok tervszerű együttműködését az alsó v o n a l o n i s . E d d i g t i , inkább csak a központok és egyes hálózati könyvtárak között v o l t meg a kapcso­

l a t , de a hálózati könyvtárak egymással nem működtek együtt, a háló­

z a t o k nem váltak egységes, országos tömbbé.

15

MKf 1962.jun. II.évi.. 3,ezám

A beszerzések koordinálását mindenki h e l y e s e l t e , és sok értékes hozzászólás i s v o l t , de van egy kézenfekvő szempont, a m i t e d d i g még nem e m l i t e t t e k .

A párhuzamos beszerzések i g é n y é n e k leghathatósabb e l ­ l e n s z e r e a z i r o d a l o m g y o r s , k ö z p o n t o s í ­ t o t t é n i r á n y í t o t t é s e l o s z t o t t f e l ­ t á r á s a .

A hálózati könyvtárak egy része b e s z e r z e t t anyagát szintén nem e r e d e t i b e n , hanem k i v o n a t o l v a - tartalomjegyzékfordítás vagy annotá­

ció formájában m u t a t j a be az érdekelteimen. O t t v i s z o n t , a h o l erede­

t i b e n adják kézbe az u j beszerzéseket vagy beérkezett folyóiratokat, általában vagy végleg megreked az anyag v a l a m e l y i k mérnök / e s e t l e g már az első kezbevevö/ fiókjáoan, vagy l a s s a n f o r o g /ha komolyan a¬

karják tanulmányozni/ - e s e t l e g nem i s tudnak m i t kezdeni v e l e n y e l v ­ tudás hiján. Ee amikor konkrét témához k e l l i r o d a l o m , a legtöbb e s e t ­ ben mégis a könyvtárosnak, alközpóntnak vagy az OMK-nak k e l l hozzá bibliográfiát készíteni, még az illető vállalatnak vagy intézménynek Járó legujabO folyóiratokról vagy o t t b e s z e r z e t t könyvekről i s . Van­

nak természetesen o l y a n esetek i s , hogy a kézhezkapott folyóiratból azonnal igénylik a forditést. G y a k o r l a t i l a g azonban i l y e n k o r egyréset nem éppen a l e g j o c D anyagot választják k i , másrészt i g e n sok esetben a szakemoer által egyedül kiválasztott és f i g y e l e m m e l kisért e r e d e t i i r o d a l o m i g e n szükkörü és egyoldalú s z o k o t t l e n n i . A legtöbb szakem­

ber /különösen a f i a t a l o k / nyelvtudása eem elég széleskörű, és ezért csak b i z o n y o s nyelvterületekhez r a g a s z k o d i k , és ezen belül i s vannak kedvenc szerzői és folyóiratai, amelyeken t u l a l i g f o g l a l k o z i k más szakiroda!ómmal. Ha v i s z o n t egyöntetűen m i n d e n k i a magyarnyelvű c i m - forditásokat, k i v o n a t o k a t és annotációkat k a p j a kézhez, mégpedig az egész országban rendelkezésre álló szakanyagból, akkor a tájékozódá­

s i bázis kiszélesíti, és maga a tájékoztatás i s eredményesebb, a k ­ t í v a b b és hatékonyabb I J S B .

Tehát a beszerzések túlzott bővitését az alközpontok és az OMK /s részben a hálózati könyvtárak egész tömbje/ által b e s z e r z e t t anyag központilag elkészülő és szétosztott dokumentációjának terjesztésével k e l l e n e helyettesíteni a hálózati könyvtárak munkájában.

Természetesen ehhez szükség v o l n a a könyvek megfelelő feltárásá­

r a i s . Miután az MKT megelőző számában a Műszaki Egyetem Központi Könyvtára arról ad hírt, hogy k i szeretné szélesíteni a maga részé­

ről i s a bibliográfiai, 111. dokumentációé munkát, megfontolandó v o l ­ na, hogy a folyóiratok párhuzamos feltárása h e l y e t t a MUEK vállalná az országba érkező műszaki könyvek annotélésának központi összefogá­

sát. /Az annotálést a beszerző alközpont vagy hálózati könyvtár vé­

gezné ugy, mint a folyóiratcikkek referálásét az OMK-ban - 111. a MÖEKK annotálná azokat a könyveket, amelyeket maga vagy az OMK sze­

rez be - ) a m i mégiscsak zöme az országba érkező műszaki könyveknek/.

Ez egyúttal a műszaki könyvek központi /méghozzá annotált/ Központi Katalógusának automatikus kialakulásához i s vezetne - h a ez a Közpon­

t i Katalógus nem i s v o l n a az Összes lelőhelyek megjelölése szempont­

jából t e l j e B , de mindenesetre az országba érkező műszaki könyvek zö­

mének a könyvtárközi kölcsönzésben v a l a m i l y e n hozzáférhetőségét j e ­ lentené. Ua ez az anyag, as OMK figyelőszolgálatához hasonlóan, vagy

Az állománygyarapítás összehangolása. /Hozzászólások/

e s e t l e g abba beépítve, kartonszolgálatkánt kerülne f o r g a l o m b a /a könyvek már osztályozva láván, a k a r t o n o k szakozáaa nem l s j e l e n t e n e külön költséget/, és a könyvtarosok töbo gondot fordítanának ezeknek a kartonoknak a feldolgozására, akkor a m e l l e t t , hogy r e n g e t e g v a l u ­ tát, sőt munkaráfordítást takarítanánk meg, s o k k a l jobban kiszélesül­

ne a műszaki tájékoztatás bázisa, és maga a tájékoztatás i s jobban segítené a műszaki fejlesztés céljait,

M i n d a z t még kiegészíti a már nálunk i s bőven készülő harmadfokú dokumentáció anyaga, amely a könyvtárközi kölcsönzést i s csökkentené, mert az anyag e r e d s t i b e n való tanulmányozását feleslegessé t e s z i .

Természetesen ehhez szélesebb központi apparátusra és a dokumen­

táció központilag joooan Összefogott és koordinált szervezetére van szükség, ami külön téma, és remélhetőleg rövidesen meg i s oldódik.

Mindez természetesen nem csökksntené az üzemi könyvtárak f e l a d a ­ tát a munkások műszaki műveltségének fokozása terén, és i t t nem i s l e h e t a beszerzéseket o l y a n mértékben koordinálni. V i s z o n t ezen a t e ­ rületen a felhasznált i r o d a l o m nem évül e l o l y a n rohamosan, m i n t a tudományos műszaki fejlesztés terüietán, és ezért i t t a hasonló p r o ­ filú üzemek könyvtárainak időszakos állománycseréje, i l l . a szerző által f e l v e t e t t fölöspéldányok cseréje v o l n a alkalmas az alsó- és kö­

zépfokú i r o d a l o m bázisának további szélesítésére. De ahogy a s z o c i a ­ l i s t a fejlődés során növekszik a szakmunkások és középkáderek szakmai kultúrája, o l y a n mértékben válik számukra i s mindinkább érdekessé a szakmájukba vágó egész i r o d a l o m dokumentált anyaga.

Mindehhez járul még az a tény i s , hogy a műszaki fejlődés ko­

runkban o l y a n rohamos, hogy a g y a k o r l a t i munkához és kutatáshoz f e l ­ használható egész műszaki i r o d a l o m erősen efemer jellegű: az Össze­

foglaló vagy kézikönyvszerű könyveken kívül, az egész anyag egy évti¬

zeden - néha már fél évtizeden - belül, használhatatlanná válik. Már ezért sem érdemes o l y a n nagy példányszámban f e l h a l m o z n i .

Tehát a műszaki i r o d a l o m nélkülözhetetlen tanulmányozását ma már nem elsősorban a könyvtári, hanem á dokumentációs munkával l e h e t a legnatékonyauban és ugyanakkor a leggazdaságosabban slősegiteni, ami a beszerzések koordinálását - és ennek folytán természetesen a doku­

mentációs munka k ö z p o n t i összefogását kívánja meg, anél­

kül az egész gyönyörű program megvalósíthatatlan marad.

o 0 o

PA2EK PEHEHC, A KOHÓ- ÉS GÉPIPARI MIBISZTERIÜM IEBVEZO I f i O D i l MŰSZAKI KÖNYVTAROSA.

A KGM szakkönyvtári hálózat keretén belül a f e n t i kérdés meg­

tárgyalásara r e n d e z e t t v i t a során a j e l e n v o l t a k egyöntetűen f o g l a l -

MKT 1 9 6 2 . j o n . IX.évf. 3.szám tak állást az összehangolás szükségessége m e l l e t t . Ez terméazetea l a v o l t , és az álláspont helyessége a l i g h a vitatható.

A probléma lényege abban áll, hogy egy i l y e n Jellegű összműködés m i l y e n mertékben valósítandó meg, őa hogy az miként történjék gyakor­

l a t i l a g . Mielőtt azonban e két szemponthoz hozzászólnék, előbb s z e r e t ­ nék rámutatni egy körülményre. GYÖHE Pál vitaindító tanulmányéban

több szempontot említ meg, m i n t amelyek különösen indokolttá t e s z i k az i l y e n összehangolást. E szempontok egy része /4, 5, 6 p o n t / a z z a l függ össze, hogy az egyes műszaki üzemi könyvtárak mennyiben állanak megfelelő vezetés a l a t t . Minden könyvtári probléma megoldásának elő­

feltétele azonban a z , hogy a könyvtárak irányitása megfelelő kézben l e g y e n , nagyobb könyvtáraknál p e d i g a kellő létszám i s meglegyen. Ha e z t nem l e h e t biztosítani, ugy a könyvtárak közötti minden együttmű­

ködés i s illuzórikussá válik.

Az e m i i t e t t értekezleten az a szempont került előtérbe, hogy m i ­ nél nagyobb s z a k i r o d a l m i anyag kerüljön be - legaláob egy példányban - az országba. A f o r i n t - és v a l u t a k e r e t véges v o l t a m i a t t ez szüksé­

gessé t e s z i a két vagy több példányban való beszerzés lehető elkerü­

lését.

M i l y e n anyag az, amelynek beszerzése i n d o k o l t l e n n e legalább egy példányban, de amely e d d i g nem került az országba?

1 . A német és a n g o l műszaki folyóiratok közül a másodlagos f o n ­ tosságúak, amelyek értékes anyagot t a r t a l m a z n a k ugyan, de nem o l y a n mértékben, hogy azok egy-egy műszaki könyvtár szá­

mára i s érdekesek lennének.

2. T e l j e s egészükben értékes anyagot tartalmazó, de kevésbé i s ­ mert n y e l v e n megjelenő folyóiratok.

3. Tágabb tárgykörű folyóiratok, amelyek nem egy-egy szűk szak­

területtel f o g l a l k o z n a k .

4. Konferencia-anyagok, jelentések, symposiumok s t b . , különösen ha azok nem egy szűk körre vonatkozó tanulmányokat t a r t a l m a z ­ nak, és amelyek nehezen felkutathatóak.

/is alábbiakban kevéssé i a m e r t n y e l v n e k k e l l t e k i n t e n e m s a j n o s az összes n y e l v e k e t az a n g o l és f r a n c i a kivételével, m i v e l a legtöbb könyvtár g y a k o r l a t i l a g a l i g kíséri rendszeresen f i g y e l e m m e l a többi nyelvterületekét. A nem-valutáris szakirodalommal i t t nem f o g l a l k o ­ zom, m i v e l ennek beszerzésével k a p c s o l a t b a n más Jellegű problémák j e ­ l e n t k e z n e k . /

Amikor a z t a k a r j u k megállapítani, hogy m i l y e n anyag beszerzését kívánjuk biztosítani, nem szabad f i g y e l m e n kivüi hagynunk egy f o n t o s szempontot, nevezetesen a hasznosítás kérdését. Amikor e z t az anya­

got könyvtári együttműködés keretében kívánjuk b e s z e r e z n i , ebből ön­

magától következik, hogy az anyagot a könyvtárak részére dokumentá­

ciós u t c n értékesítik. Ez más szóval a z t J e l e n t i , hogy bármennyire I n d o k o l t l e n n e i s egy-egy folyóirat vagy más kiadvány beszerzése kü­

lönben, nem i n d o k o l t annak könyvtári együttműködés keretében való be-

A* állománygyarap' táa összehangolása. /Hozzászólások/

szerzése, h a a folyóirat nem dokumentálható.

A "nem dokumentálható kiadvány" tudomásom s z e r i n t egy e d d i g nem I g e n tudatosított f o g a l o m , p e d i g bizonyára minden könyvtáros / l e g a ­ lábbis műszaki v o n a l o n / találkozott i l y e n a n y a g g a l . Egy folyóirat gyakran t a r t a l m a z nagy mennyiségű o l y a n anyagot, - apró c i k k e k soka­

sága, amelyek gyakran csak egy ábrából és néhány mondatból állanak, hirdetések s t b . , - amely csak ugy hasznosítható, ha maga a folyóirat van kézben. I l y e n például az a n g o l és főleg az a m e r i k a i gépészeti f o ­ lyóiratok jelentékeny része.

E z z e l k a p c s o l a t b a n szeretném felhívni a f i g y e l m e t a r r a l s , hogy nem minden jellegű könyvtár számára egyformán hasznos a beszerzések

összehangolása és az anyagnak dokumentációs formában való feltárása.

Különösen a konstrukciós proolémával foglalkozó üzemek könyvtáraira áll az, hogy k i v o n a t vagy cim alapján nehezen dönthetik e l , valóban érdekes-e számukra egy-egy c i k k vagy könyv. Ha minden i l y e n kiadványt be kívánnának s z e r e z n i /kölesönképpen vagy f o t o utján/, i g e n nagy a¬

nyagról lenne szó, és az ehhez szükséges munkabefektetés általában nem állana arányban az eredménnyel. Kedvezőbb előfeltételei vannak az iparági s z i n t e n végzett dokumentáció hasznosításának a tudományos k u ­ tató vagy tervező munkát végző üzemekben, a h o l általában az a cél, bogy egy-egy problémára vonatkozóan minél t e l j e s e b b i r o d a l m i anyagot gyüjthessenek össze.

Könyvek esetében - véleményem s z e r i n t - csak i g e n kevés kiadvány v a n , amely alkalmas l e n n e a r r a , hogy iparági s z i n t e n hasznosítsák. A könyvtárak j e l e n l e g i valutakeretét általában csaknem t e l j e s e n lekötik az o l y a n kiadványok, amelyek a mindennapos munkához szükségesek: ké­

zikönyvek, alapvető szakmunkák s t b . Ezen kivül s z e r e p e l néhány elmé­

l e t i m e c h a n i k a i , t e r m o d i n a m i k a i s t b . könyv, amelyek szintén o l y a n j e l ­ legűek, hogy a l i g h a gondolhatunk a r r a , hogy a z o k a t az egyes könyvtá­

r a k egymás után rövid időre megxapva, hasznosíthassák. A tulajdonkép­

p e n i könyvanyagnál s o k k a l alkalmasabb e r r e a célra az a kiadványcso­

p o r t , m e l y e t az évkönyvek, k o n g r e s s z u s i jelentések s t b . képviselnek.

Az évkönyvek, symposiumok, k o n f e r e n c i a — a n y a g o k s t b . j e l e n t i k t a ­ lán a z t a területet, a h o l elsősorban van létjogosultsága a központi szerzeményezésnek és dokumentációs feldolgozásnak. E téren az együtt­

működésnek mér a rendelés Btádiuméban érvényesülnie k e l l , m i v e l sok esetben o l y a n anyagról van szó, amelynek forrása csak nehezen álla¬

pitható meg. Ehhez járul az a tény, hogy a k o n f e r e n c i a - a n y a g o k j e l e n ­ tékeny része több nyelvű, feldolgozása tehát gyakran nehézségbe ütkö­

z i k egy könyvtáron belül. Végül, de nem utolsósorban, i g e n lényeges szempont, hogy a kiadványok beszerzési ára gyakran aránytalanul nagy.

Így ezen a téren különösen i n d o k o l t a valuta-takarékosság.

Ami mér most a szerzeményezés összehangolásának g y a k o r l a t i meg­

oldását j e l e n t i , a r r a kétségtelenül legalkalmasabb egy iparági /de talán inkább egy a KGM egészére kiterjedő/ állománygyarapítási munka­

bizottság létrehozása. Véleményem s z e r i n t azonban még helyesebb l e n ­ ne, ha e munkabizottság nem csak a szerzeményezésre, de a feldolgozás /dokumentálás/ módjára i s kiterjedő Jogkört nyerne. E munkabizottság f e l a d a t a lenne annak megállapítása, hogy a mér J e l e n l e g i s járó f o ­ lyóiratokon felül m i l y e n anyag b e h o z a t a l a i n d o k o l t - egy-egy példány-

19

MKI 1962,jan. U . é v f . 3.szám ban - az országba. Könyvek; tekintetében a bizottság az u j kiadványo­

k a t kísérne f i g y e l e m m e l , és szükség esetén j a v a s l a t o t tenne azok be­

szerzésére. A f e n t i munkát l e g h e l y e s e b b lenne talán nyelvterületi megosztásban végezni.

Legnehezebb probléma az, hogy mely könyvtárak szerezzék be tény­

l e g e s e n az i g y kijelölt s z a k i r o d a l m a t . Legegyszerűbb megoldás termé­

szetesen egy központi könyvtár l e n n e , a "könyvtárak számára létesi- t e t t könyvtár", ez azonban a l i g h a valósítható meg egyelőre. A l t e r n a ­ tív megoldás az l e n n e , ha a v a l u t a k e r o t elosztásánál előnyben része­

sítenék a z o k a t a könyvtárakat, amelyek o l y a n kiadványt r e n d e l n e k , a ¬ mely s e h o l másutt nem található meg az országoan.

A bizottság eredményes munkájának előfeltétele az, hogy m e g f e l e ­ lő tekintélyt t u d j o n t e r e m t e n i a maga számára nemcsak a vállalati könyvtárak, de az a z o k a t fenntartó üzemek vezetőségei előtt i s . Bem szabad u g y a n i s szem elől tévesztenünk a z t a tényt, hogy a könyvtára­

k a t az Üzemek maguk tartják f e n n , és a könyvtáros első s o r b a n a vál­

lalatvezetőség utasításait követi, és csak másodsorban a kívülről jö­

vő - különben bármilyen megalapozott - szaktanácsot. A j e l e n l e g i k ö ­ rülmények között nem hiszem, hogy a z alközpontnak vagy az OMK-nak módjában állana egy üzemet a r r a kényszeríteni, hogy egy bizonyos f o ­ lyóiratot megrendeljen. Természetesen a valutárls rendelések engedé­

lyezése j e l e n t szómára b i z o n y o s irányítási lehetőséget, ennek azonban megvannak a maga - meglehetősen 3zük - határai. A kérdéshez tehát i ¬ gen óvatosan l e h e t csupán hozzányúlni, és nem szabad a r r a törekedni, hogy mindjárt kezdetben töbo száz u j folyóirat megrendelését kezdemé­

nyezzük,

A vitaindító c i k k b e n f o g l a l t j a v a s l a t t a l ellentétben nem t a r t o m szerencsés gondolatnak a z t , hogy egy i l y e n központi - iparágl-bizott- eág határozza meg a könyvtárak gyűjtőkörét. Minden üzemi könyvtárnak megvan a maga természetes gyűjtőköre, és ha a könyvtáros a r r a ráter­

mett személy, és az előfeltételek biztosítva vannak, a könyvtőr gyűj­

tőkörét h e l y e s e n határozzák meg. Ha v i s z o n t nem ez a h e l y z e t , semmi­

féle külső munkabizottság nem f o g j a t u d n i b i z t o s i t a n i annak az üzemi könyvtárnak egészséges működését.

Az üzemi könyvtárak közötti együ'-tmüködés a szerzeményezés terén kétségtelenül i g e n nagy előnyöket t u d n a b i z t o a i t a n i számunkra. Véle­

ményem B z e r l n t a KGM könyvtárak szerzeményezési körén belül i s megle­

hetősen nagyszámú /százas nagyságrendű/ u j folyóiratot l e h e t n e az o r ­ szágba behoznijós ezek sok esetben rendkívül értékes anyagot t a r t a l ­ maznának. Ugyanez v o n a t k o z i k a könyvanyag egy /véleményem s z e r i n t lé­

nyegesen k i s e b b / részére i s . Hogy azonban ténylegesen előnyt érhes­

sünk e l , annak előfeltétele, hogy a szükséges munkaerő" rendelkezésre álljon. Ez v o n a t k o z i k a központi feldolgozásra, v a g y i s a dokumentá­

ciós vállalat vagy vállalatok e nagy munkatöbulettel meg k a l l hogy t u d j a n a k birkózni /anélkül, hogy ezáltal időbeli eltolódás következ­

nék be a feldolgozásban/, de v o n a t k o z i k az üzemi könyvtárakra is,me­

l y e k számára szintén többletmunkát j e l e n t . Ezért célszerű l e s z k i s aranyokban k s z d s n i és c s a k f o k o z a t o s a n építeni k i e z t az akciót.

Egy ténnyel tisztáoan k e l l azonban lennünk: bármi nehézségek merüljenek i s f e l , a fejlődés a szakkönyvtári együttműködés felé k e l l

Az állománygyarapítás összehangolása. /Hozzászólások/

hogy h a l a d j o n , ás e z z e l a f e l a d a t t a l : ' a szerzeményezés egybehangolá­

sának szükségességével előbb vagy utóbb, de szembe k e l l néznünk. Vé­

leményem s z e r i n t a z o n n a l i kezdeményezésre van szükség, a lehető l e g - g y a k o r l a t i b b szempontok alapján.

_. + _

TO&EAX A11CE, A2 OBSZAüOS ORVOSTUDOMÁNYI KÖNYVTÁR MUNKATÁRSA Az o r v o s i könyvtári hálózat mér 1961-ben, az 1962_es aagrendelé- aek lebonyolítása idején t e t t kezdeményező lépéseket az állománygya- rapitás összehangolása terén, ezért külön örömmel üdvözöljük GYORE Pál cikkét, amely a f e l v e t e t t probléma részletes elemezését a d j a .

Az összehangolás o r v o s i könyvtári vonatkozású problémáinak meg­

értéséhez szükséges hálózatunk felépítésének vázlatos i s a e r e t e : az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ 1960 Júli­

usában a l a k u l t meg. A hálózat irányítását alközpontjai utján végzi.

Alközpontok a négyorvoeegyetea, Budapest és a megyék vezető kórháza­

i n a k o r v o s i könyvtárai és az Országos Közegészségügyi Intézet közpon­

t i könyvtára. Összesen 29 alközpont 450 tagkönyvtárat irányit, ame­

lyekből 55-nek elhanyagolhatóan kevés könyvállománya van, azonban e¬

zek nagy része i s igényel külföldi, o l y k o r devizás-folyóiratokat i s . A hálózati felépítésből, az összehangolás megszervezése szem­

pontjából két dolog világosan kitűnik. M i v e l újonnan s z e r ^ s z e t t I n ­ tézmény vagyunk, s tagkönyvtáraink száma sem nagy, a koordinálás meg­

valósítása m i n t alapvető f e l a d a t j e l e n t k e z e t t ; ennek érdekébon a kü­

lönböző KC-k, nyilvántartások, kiadványok t e r v b e iktatása megtörtént.

Bizonyos mértókig v i s z o n t nehezébe a helyzetünk az o r v o s i könyvtárak területi rendszerű alközponti csoportosítása m i a t t . Kivétel i t t az Országos Közegészségügyi Intézet hálózata, amely szakmailag és könyv- tárllag egyaránt összefogja az ország Közegészségügyi és Járványügyi Állomásait. így problémát okoz a megyékuen lévő l - l tüdőgyógyintézet, l - l gyógyszertári központ vagy speciéils szakterületű kórház rendelé­

s g i n e k Összehangolása.

Az állománygyarapítás összehangolását lépcsőzetese.-, végezzük:

1961-ben a devizakÖteleB folyóiratok koordinálására helyestünk súlyt.

A megelőző időkben e munkát az Egészségügyi Tudományos Tanács - a devizát engedélyező s z e r v - végezte. A kórházak egyenként küldték be Igényeiket, az ETT saját elbírálása alapján engedélyezte, 1 1 1 . v i s z - szauta3Ította a megrendeléseket. Az 00K, amikor e f e l a d a t o t átvette, tájékozódott a devizaellátási problémákról, és ugy döntött, hogy a megrendelések elsőfokú elbírálását az egyes könyvtárak a d o t t s d g a i t és szükségleteit közvetlenebbül ismerő alközpontok feladatává t e s z i . Ennek első lépéseként az előző évi felhasználások alapján a d e v i z a - k e r e t e t f e l o s z t o t t a a 29 alközpont között. Nehézséget o k o z o t t , hogy 1961 júniusában még csak kevés kórházban működött függetlenített könyvtáros, i g y p l . a megyék vezető kórházai közül csak négyben. /Ma mér 16 megyei o r v o s i könyvtárosunk d o l g o z i k . / A könyvtári munkát egy-

21

MTJ 1962. Jun. IZ.éVf. 3.szám egy könyvszerető, l e l k e s orvos végezte, kisegítő, részfoglalkozésu vagy nyugdíjas segítségével, o l y k o r minden segítség nélkül.

Az o r v o s i könyvtári hálózat s z e r v e z e t i és működési szabályzata minden alközpont feladatává t e t t e egy társadalmi bizottság, Alközpon­

t i Könyvtári Tanács létrehozását, amelyekben az alközpont és a t a g ­ könyvtárak képviselői vesznek részt. E Tanácsokra támaszkodva alakí­

t o t t a k i az 00K a devizákéret célszerű felhasználásának rendszerét.

Részletes útmutatást k a p t a k a megrendelések összehangolásának szem­

pontjairól :

1 . az olvasói igények kielégítésének biztosítása, 2. átfedések és párhuzamosságok megszüntetése,

3. a folyóiratállomány továbbfejlesztése, u j folyóiratok meg­

rendelése az átfedések megszüntetése révén felszabaduló összegből.

Természetesen egyelőre erősen hatnak azok a tényezők, amelyek az egyéni e r d e k e t a közösségi érdek elé h e l y e z i k . Azonban o l y a n t a ­ p a s z t a l a t a i n k i s vannak már, hogy az e g y i k vidéki kórház sebész fő­

o r v o s a , a k i egy évvel ezelőtt élénken t i l t a k o z o t t minden koordinálá­

s i kiaérlst e l l e n , most t a p a s z t a l v a , hogy az e d d i g i két folyóirat he­

l y e t t h a v o n t a 5-6 folyóirat tanulmányozáséra v a n lehetősége, a ennek fejében csak saját folyóiratait k e l l a megyén belüli kölcaönzés r e n ­ delkezésére bocsátania, a koordinálás l e l k e s hívévé szegődött.

Különböző szempontokat k e l l f i g y e l e m b e v e n n i a k u t a t ó és a g y a k o r l ó o r v o s , i l l e t v e kutatási vagy kizárólag általá­

nos feladatkörű kórházak esetében. /Valószínűleg műszaki v o n a l o n i s szükséges ez az elhatárolás,/ F o k o z o t t a n k i k e l l elégíteni sokszor a koordinálás lehetőségs nélkül a tudományos f e l a d a t u k k a l foglalkozók igényeit. Helyes lenne k a p c s o l a t o t k e r e s n i a kutatási témákat - im­

már a s z o c i a l i s t a országok között i s - koordináló Akadémiával, i l l . Egészségügyi Tudományos Tanáccsal.

Az o r v o s i gyakorló munkához szűlaéges s z a k i r o d a l o m koordinálása könnyebb f e l a d a t .

Alközpontjaink i g y e k e z t e k a párhuzamosságok kiküszöbölésével u j folyóiratok megrendelését és megyénbelUli kölcsönzését biztosítani.

Héhány a d a t i

Tas megyében megszüntették 39 f»i« párhuzamos rendelését,helyettük 26

Szolnok • " 23 " " " " 3 9

Komárom " " 15 " • " " 1 4

u j folyóiratot r e n d e l t e k meg.

Komarom megyében a h a t kórház megrendelését ugy koordinálták, hogy egymáshoz közelfekvő h e l y e k s z e r i n t két c s o p o r t o t létesítettek, i g y Tatabanya, T a t a , Kisbér, v a l a m i n t Szőny, Esztergom, Dorog cseré­

l i k folyóiratalkat.

Az állománygyarapit á 9 összehangolása. /Hozzászólások/

Szolnok megyébe minden folyóiratfajtából, amelyet megrendeltek, csak egy példány jár. A csere kéthetes határidővel s i k e r e s e n bevált.

Nehézségeik közül az e g y i k lényeges, hogy a l e r e n d e l t folyóira­

t o k még m i n d i g /március végén i s / járnak, az újonnan megrendeltek f e ­ l e még nem érkezett meg, egy részét p e d i g csak a második számtól kszdve kapják.

Az 00K m i n t hálózati központ többféle módon segíti az összehan­

goló tevékenységet:

Bárki rendelkezésére áll az 1956 óta Magyarországra járó külföl­

d i o r v o s i folyóiratok lelőhely jegyzéke. Az 1962-es anyag már KC f o r ­ májában i s megvan.

A megrendelések alapján könyv-KC i s készül, a jövő f e l a d a t a l e s z ennek felhasználása a könyvrendelések ésszerűsítése terén. Több a l ­ központ készített már folyóirat katalógust a területére járó folyói­

ratokról, Szolnok megyében i g e n szép könyv-KC készül a megye t e l j e s k ön yvállományáró1.

Ezévi t e r v e i n k s z e r i n t tovább szeretnénk f e j l e s z t e n i a folyóira­

t o k megrendelésének koordinálását és - a szegedi Orvosegyetem példája nyomán, ahova csak e g y e t l e n példányban Járnak devizás folyóiratok - k i t e r j e s z t e n i a d e o r e c e n i és a b u d a p e s t i egyetemre i s .

Második lépcsőként p e d i g megkezdjük az egész hálózatra kiterjedő központi koordinálás megszervezését. Ennek előfeltétele az alközponti könyvtárak jő munkája és a könyvtárközi kölcsönzés kiszélesítése.

A hálózatok közötti együttműködés és összehangolás l s - J e l e n e¬

setben éppen a műszaki 03 o r v o s i hálózat között - hamarosan aktuális­

sá válhat például az o r v o s i műszer- és gyógyszeripar terén! Éppen e- zőrt külön-külön és együttesen Í B lényeges és hasznos e problémák f e l ­ vetése és széleskörű megvitatása.

o o o

23

MKT 1962.jun. 11.évi. 3.s*ám

Az MKT ezévi 1 . számában közzőtott tanulmány megvitatására a KGM hálózati alközpont 1962. márciua 27-én ankétot i s r e n d e z e t t . Az o t t e l h a n g z o t t és lapunk hasábjain m e g j e l e n t hozzászólások alapján leszögezhetjük, hogy a kérdés felvetése mindenképpen h e l y e s és idő­

szerű v o l t . Az állománygyarapítás tervszerű összehangolásának szük­

ségességét nem k e l l u j a b b érvekkel bizonyítani, annak mielőbbi meg- inditáaa feltétlenül i n d o k o l t .

A nyilvános v i t a azonban nem v o l t hiábavaló. A hozzászólók min­

den egyetértésük m e l l e t t sok nehézségre, buktatóra és hibaforrásra m u t a t t a k rá, m i n t - többek között - a legfenyegetőbb veszélyre, az elbürokratizálódás lehetőségére. Felhívták a f i g y e l m e t , hogy a célt nem a letiltásokkal k e l l elérni, vigyázni k e l l , nehogy elsősorben beszerzési korlátozást j e l e n t s e n az összehangolás, meggondolandónak tartják a z t i s , v a j o n a külön felállítandó alközponti vagy iparági központi katalógus h s l y e t t nem v o l n a - e célszerűbb az Országos Közpon­

t i Katalógus legnagyobo mérvű támogatása. /Az Országos Központi K a t a ­ lógus részletes ismertetését 1 . e számunk 2^.oldalán./

Az I t t csak k i r a g a d o t t példaként f e l h o z o t t és a hozzászólások­

ban k i f e j t e t t nehézségek azonban nem szabad, hogy meggátolják e z t a jó kezdeményezést, hanem csak még körültekintőbb, gondosabb t e r v e ­ zésre és a lehető legkevesebb adminisztrációt igénylő ésszerű együtt- müködéare k e l l hogy serkentsenek.

Éppen a felmerült problémák m i a t t t a r t j u k helyesnek, hogy az Ösz- szehangolást előbb egy f o n t o s iparágban, kísérletképpen v e z e t i k be.

Az i t t szerzendő t a p a s z t a l a t o k , e s e t l e g kisebo-nagyobb hibák, várat­

l a n u l felmerülő akadályok mind hasznos segítséget fognak nyújtani a hálózat többi alközpontjának és iparágának a koordinációs munka beve­

zetéséhez.

Ezért, ha a vitát egyelőre l e i s zárjuk, a kérdést nem vesszük l e a napirendről. A KGM hálózati alközpont ez irányú munkáját állan­

dóan f i g y e l e m m e l kisérjük, és annak menetéről lapunkban be fogunk számolni olvasóinknak.

•

• •