• Nem Talált Eredményt

Az állománygyarapítás kérdései a műszaki termelési könyvtári hálózatban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az állománygyarapítás kérdései a műszaki termelési könyvtári hálózatban megtekintése"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

AZ ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS KÉRDÉSEI A MŰSZAKI TERMELÉSI KÖNYVTÁRI HÁLÓZATBAN

Két évvel ezelőtt, 1956. márc. 9.-ón a Magyar Közlöny 19» 3zámá"ban j e l e n t meg a könyvtárügy szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet, valamint az önnek végrehajtását b i z ­ tosító M . T . Határozat. A közelmúltban pedig napvilágot lá­

t o t t a művelődésügyi miniszter 103/1958 M . M . számú utasítá­

s a , amely k i f e j e z e t t e n a műszaki termelési könyvtári háló­

zatról, annak szervezeti felépítéséről és a hálózathoz t a r ­ tozó alközpontok és szakkönyvtárak együttműködéséről és feladatairól beszél. Az e m i i t e t t rendelet, a végrehajtási utasítás és a m i n i s z t e r i utasítás közreadásával a könyvtár­

ügy továbbfejlesztéséhez szükséges hatósági intézkedések sora bezárult és - ahogyan mondani szokás - most már r a j t u n k a sor, hogy megmutassuk: milyen tartalommal tudjuk megtölte­

n i a z t a k e r e t e t , amelyet ezen rendeletek a műszaki termelé­

s i könyvtárak hálózati központja, alközpontjai és a hálózat­

hoz tartozó könyvtárak számára megad.

Vannak könyvtári feladatok, amelyeknek jó elvégzése ér­

dekében az OMK és a jelentősebb, üzemi és intézeti szakkönyv­

tárak még jóval a könyvtárügy szabályozásáról szóló rendelet megjelenése előtt megtalálták az együttműködés útjait, azért mert érezték és felfogták a műszaki szakkönyvtárak felé meg­

nyilvánuló igényeket és nem akartak azok elől kitérni. Ma már nem i s lényeges, hogy az esetek döntő részében az OMK j e l e n t k e z e t t a szakkönyvtáraknál, hogy felhívja figyelmüket tennivalóikra. Napirenden v o l t a k azok az esetek i s , amikor az üzemi vagy intézeti szakkönyvtárak képviselői kerestékifel az OMK-t, hogy könyvtáruk legkülönbözőbb kérdéseiben kérjék segítségét. Ez az együttműködés k i f e j l e s z t e t t e a könyvtárkö­

z i kölcsönzést; szolgálta az állományvédelmet; egyre több könyvtár t e t t eleget a könyvtári feldolgozó munka elemi kö-

(2)

vetelményeinek. Az OMK szervezésében lebonyolított szak­

könyvtárak közötti versenyek helyes oélkitűzéseikkel kitű­

nően szolgálták f e n t i eredmények m e l l e t t , a szakkönyvtárak közötti szervezett tapasztalatcserét, élesen rávilágítottak a r r a , hogy a szakkönyvtárak elsőrendű kötelessége a doku­

mentációt b e i k t a t n i a szorosan v e t t könyvtári feladatok kö­

zé.

Ugyancsak még jóval a törvényerejű rendelet megjelené­

se előtt i n d u l t meg és hozott kézzel fogható eredményeket a magyar műszaki könyvtárügynek az OMK szervezésében lebonyo­

lított és ma i s folyó szakképzése, és továbbképzése a háló­

zathoz tartozó könyvtárosok számára. Nem véletlen az, hogy mind ezek a f e l s o r o l t munkaterületek o t t szerepelnek a könyvtárügy szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet 1 1 . pontjának a l p o n t j a i között. /A végrehajtási utasítás 11.

pontja kimondja a z t , hogy a könyvtári hálózat munkáját szak­

szempontból az egyes hálózatok kijelölt központjai irányít­

ják és az a - f pontokban f e l i s s o r o l j a ezen hálózati közpon­

tok f e l a d a t a i t . /

Ez a tény m i t sem von l e a rendelet szükségességéből, hanem éppen nyomatékot ad azoknak a tennivalóknak, amelyek

elvégzését az élet már i g a z o l t a . Természetesen a rendelet megjelenése és az azóta e l t e l t idő kiszélesítette és maga­

sabb s z i n t r e emelte az együttműködést a hálózati központ /OMK/ és •& szakkönyvtárak között.

I I .

Érdekes és nem l e h e t véletlen, hogy a l l / a pontban, , /tehát a hálózati központok f e l a d a t a i között elsőnek/ e m i i ­ t e t t tennivalók sem a rendelet megjelenése előtt, sem pedig az azóta e l t e l t 2 év a l a t t nem kerültek napirendre, illető­

l e g egyáltalán nem- történtek komoly lépések azok megvalósít, tása érdekében. M i t mond ez a l l / a pont? A többi között azt a", f e l a d a t o t adja a hálózati központnak, hogy hangolja össze a hálózatához tartozó könyvtárak "állománygyarapítását, t o ­ vábbá külföldi könyv- és folyóiratbeszerzési t e r v e i t , s ez utóbbiakat - a többi hálózat beszerzési t e r v e i v e l való

egyeztetés végett - a népművelési miniszternek megküldi."

Valóban az OMK, mint hálózati központ ezen a téren nem sok kezdeményező lépést t e t t és a hálózatához tartozó szakkönyv­

tárak i s csak egy-két esetben keresték meg az OMK-t állo­

mány gyarapításuk "ööszehangolása". céljából. Vajon azt j e l e n ­ t i - e ez a kétoldalú tartózkodás, hogy az állománygyarapítás hálózaton belüli "összehangolásának" nincs meg a g y a k o r l a t i j szükségszerűsége és hogy a rendelet idézett pontját ez alka-

(3)

lommal az élet nem igazolja? Bár ez nem az első eset lenne a rendeletek történetében, ugy gondoljuk mégsem erről, ha­

nem i g e n i s - a többinél bonyolultabb, de szükséges feladatról van szó» amelynek megoldásához azonban igen körültekintően és a kellő feltételek birtokában szabad csak hozzáfognunk.

Az állománygyarapítás összehangolásának szükségességét , nem k e l l sok szóval bizonygatni; A műszaki termelési könyv­

tári hálózathoz tartozó szakkönyvtárak az OMK-val együtt 1958-ban több mint 9 millió f o r i n t o t költenek e l a tőkés o r ­ szágokból évente behozott műszaki sajtótermékekre. Számotte­

vő az az összeg i s , amelyet a Sz.U. és a többi baráti állam műszaki kiadványainak behozataláért adunk k i . És mindezt - v a l l j u k be - minden tényleges t a r t a l m i ellenőrzés nélkül. Az az ellenőrzés ugyanis, amely a főhatóságok részéről az u.n.

engedélyezés formájában j e l e n t k e z i k , az esetek döntő többsé­

gében csupán a deviza- és f o r i n t keretek betartását kiséri figyelemmel,é3 csak igen kevés helyen t e r j e d k i a megrende­

lésre f e l a d o t t kiadványok érdemi bírálatára.

Az e m i i t e t t összegek nagyságából önmagában i s nyilván­

való, hogy egy komoly érdemi ellenőrzés tekintélyes összegű megtakarításokat eredményezhetne. /Nem vagyunk olyan gazda¬

gok, hogy i l y e n megtakarítási lehetőségeket még hosszú i d e ­ i g kihasználatlanul hagyjunk./ Tisztában k e l l azonban l e n ­ nünk azzal i s , hogy a műszaki termelési könyvtárak hálózatá­

hoz tartozó könyvtárak állománygyarapítása összehangolásának nem l e h e t csak a forint-megtakarítások elérése egyetlen cél­

kitűzése. Illetőleg forintmegtakaritásokat csak akkor szabad produkálni, ha az ehhez vezető utak nem sértik a megrendelő könyvtárak szakmai érdekeit. Ezt pedig egyenlőre könnyebb leírni, mint az első lépéseket ehhez megtenni. Ha csupán a napjainkban érvényben lévő jórészt formai ellenőrzést v i z s ­ gáljuk, annak a kitűzött keretek betartása m e l l e t t j e l e n t k e ­ ző másik, de hátrányos eredménye az, hogy sok esetben t o ­ vább t a r t az az u t , amelyet a megrendelés a megrendelőtől az engedélyező szerven keresztül a Kul'turá-ig megtesz, mint ma­

ga a beszerzés. Az első fontos lépés tehát az lenne, hogy amíg a formai ellenőrzést nem t u d j a felváltani egy valóságos,

t a r t a l m i ellenőrzés /a "pecsételő" szervek/ ne nyújtsák meg feleslegesen a rendelések útját. Ésszerűnek látszik az, hogy az engedélyező pecsételés munkáját a művelődésügyi m i n i s z t e r e m i i t e t t utasítása alapján lényegében termelési áganként szerveződő hálózati alközpontok megerősödésük sorrendjében átvállalják. Valószínű, hogy ezek a hálózati alközpontok na­

gyobb gondot fordítanának az alájuk tartozó könyvtárak meg­

rendeléseinek gyors továbbítására, mint a termelési tárcák­

nak az engedélyezésael eddig megbízott -szervei. A Kultúra

(4)

különben örömmel honorálna mindén olyan helyes j a v a s l a t o t , amely a megrendelések hozzá vezető útját megrövidítené• Ez a lépés - hangsúlyozzuk - hasznos és szükséges lenne, de jó megoldása esetén sem v i s z t u l bennünket a formai e l l e n ­ őrzésen. A komoly nehézségek akkor jelentkeznekm ha most már valóban, összehangoló lépésekre szánnánk magunkat, azaz•

az engedélyező munkában a következő -elemeket i» igyekez­

nénk érvényesíteni: . 1 . / Az a d o t t üzem, vagy intézet termelési f e l a d a t a i

kutatási területe, szakember-képzése alátámasztják-e' a szó­

ban foafgó kiadvány megrendelését; -

2. / a hálózati alközponthoz tartozó, szakkönyvtárak éves folyóirat- és folyamatos könyvrendelései milyen mér-, tékbeh mutatnak azonosságot, i l l e t v e dönthet-e az ellenőr­

ző /összehangoló/ szerv abban, hogy az adott könyv, folyó­

i r a t , " , vagy egyéb p e r i o d i k a megrendelése i n d o k o l t egyik,vagy másik szakkönyvtár részéről abban az eaetben, ha a szóban

forgó kiadvány egy másik szakkönyvtár állományában már meg-' van, vagy éppen rendelés a l a t t van. Meg tudná-e védeni ezsa központi véleméayező szerv a maga esetleges vétóját, azzal a műszáki könyvtárossal szemben, a k i a beszerzés jogosságát alá tudja.támasztani intézménye szakembereinek igényeivel, és termelési f e l a d a t a i k alapos ismeretével;

3. / Az előző pontban említet^ problematika továbbfej­

lesztése, azaz az azonos beszerzések helyes arányainak vizsgálata most már az egyes hálózati alközpontok állomány- gyarapitásának egybevetése utján. És végül:

4 a / az OMK mint hálózati központ állománygyarapításá­

nak összehangolása a hozzátartozó szakkönyvtárak ezirányu munkájával ugyancsak az azonos beszerzések helyes arányai­

nak megállapításával, ebben az esetben különös t e k i n t e t t e l arra,, hogy mint az ország legnagyobb műszaki alapkönyvtára és a hálózat központja a maga viszonylag f e j l e t t nagykönyv­

tár! módszereivel az állománygyarapításban számára biztosí­

tandó nagyobb lehetőségek esetén valószínűleg hathatósabban tudná segíteni alhálózathoz tartozó azon kisebb állományú szakkönyvtárakat, amelyek a beszerzési keretek'felaprózása következtében amúgy sem tudnak, eleget t e n n i a velük szern^*-:

ben támasztott igényeknek.

Az OMK mind a mai napig nem lépett f e l a hálózatához^

tartozó könyvtáraknál az állománygyarapítás összehangolásá­

ra vonatkozó igényekkel. Részben nem látszik értelme annak, hogy a napjainkban túlnyomó.részt-érvényben lévő formai vé-

(5)

leménye.zést - ha annál többet nyújtani nem tud - átvállalja, részben pedig tisztában k e l l l e n n i azzal, hogy ameddig a műszaki kiadványok központi cimtára /KC/ nem valósul meg,ne»

gondolhatunk a hálózat állománygyarapítási kérdéseinek maga­

sabb szintű összehangolására. <A műszaki folyóiratok központi címtárának építőse az OMK belső erőinek nagyobb igénybevéte­

lével már megkezdődött.- Sa : megkapja a szükséges segítsé­

get az OMK,alközpontjai segítségével meg t u d j a majd v e t n i az alapját a műszaki könyvek címtárának i s . Csakis ekkor szabad a hálózat állománygyarapítási kérdéseivel az e m i i t e t t f o r ­ mákban foglalkoznunk. J e l e n t h e t i - e ez a kényszerű megállapí­

tás a z t , hogy az OMK nem lát a maga számára .a műszaki terme­

lési könyvtárak hálózatában az állománygyarapítással kapcso­

l a t o s feladatokat? Tul azon, hogy egy p i l l a n a t r a sem kerül l e követeléseink napirendjéről a" műszaki kiadványok központi

cimtára felépítésének szükségessége, f o k o z o t t mértékben ke­

ressük azokat az u t a k a t , amelyek az adott lehetőségek f e l ­ használásával segítik a hálózat állománygyarapítási munkáját.

Az OMK az egyetlen a tudományos nagykönyvtárak között, amely állománygyarapodásáról havonta megjelenő kiadványban /ÁZ OMK UJ KÜLFÖLDI BESZERZÉSEINEK JEGYZÉKE/ ad számot, mégpedig.a

tárgyhónapot követő nónápon belüli mégjelenéssel. A kiadvány szerves része az a szintén havonként megjelenő melléklet, amely az u j beszerzések m e l l e t t a szaklapokból kigyűjtött és beszerzésre ajánlott műszaki könyveket f o g l a l j a szakcsopor­

tok s z e r i n t i jegyzékbe. /MŰSZAKI KÖNYVEK FIGYELŐJEGYZÉKE./

A havonkénti megjelenés és az anyag gyors feldolgozása első­

rendűen a hálózathoz tartozó szakkönyvtárak állománygyarapi- tó munkáját kívánja szolgálni, A kiadvány iránt állandóan fokozódó érdeklődés e z t a feltevést i g a z o l n i i s látszik.

Az utóbbi hónapok sikeresnek Ígérkező kezdeményezése az OMK részéről a hálózati könyvtárak felé az olyan jellegű és l e g f r i s e b b kiadású műszaki kiadványok ajándékként történő szétosztása, amelyek igen hasznosak és értékesek, publikál­

hatók i s , .de a normál kereskedelmi forgalomba /ÍKV/ nem ke­

rülnek I l y enek például az i p a r i technikumi tankönyvek,egye­

temi jegyzetek, különlenyomatok, kutatóintézeti jelentések, szakminisztériumi kiadványok, s t b . Ezt az anyagot az Orszá­

gos Széchényi Könyvtár kötelespéldány anyagából nyeri.az OMK, abból a helyes elgondolásból kiindulvam hogy mind az' OSZK, mind pedig az OMK számára fölös számú műszaki könyvek kerüljenek azokba a könyvtárakba, ahol azokat hasznosan f o r ­ gathatják. A kezdeményezés helyességét és sikerét mi sem b i ­

zonyítja jobban, mint az, hogy a könyvtárat más célokból felkereső könyvtárosok a l i g egy hónap a l a t t I I 5 7 kötet köny­

vet válogattak k i könyvtáraik számára. A hálózat között szét-

(6)

osztásra kerülő anyag hétről-hétre kiegészül és felfrissül, igy a hálózati könyvelosztás folyamatossága biztosítva van.

Annak ellenőre, hogy ez á* tevékenység az OMK "belső erőinek ujabb igénybevételét j e l e n t i , feladatunknak tekintjük ennek

a kezdeményezésnek kiterjesztését és kifejlesztését.

A műszaki termelési könyvtári hálózat állománygyarapi- tó munkájának"összehangolását véli szolgálni az OMK, mint.a hálózat központja-azzal a kezdeményezésével i s , hogy a saját könyvtári állományának folyamatos gyarapitó munkájába tenács- adókként igyekszik bevonni a hálózat jelentősebb szakkönyv­

tárait. Nemcsak azv látszik u . i . helyesnek, hogy az-OMK ismer j e meg a hálózatához tartozó könyvtárak ezirányu munkáját és problémáit, hanem legalább i l y e n hangsúllyal szükséges az i s hogy a hálózat i s egészséges befolyást tudjon gyakorolni az OMK gyarapítási elgondolásaira. Eddig közvetlen megbeszélő- sek alapján 12 könyvtáros vállalkozott a r r a , hogy előre e l ­ készített űrlapok, kitöltése és beküldése utján rendszeresen megküldi j a v a s l a t a i t az OMK-hoz olyan külföldi műszaki köny­

vek beszerzésére, amelyeket, vagy saját könyvtára számára meg rendelt,* vágy különböző okokból nem kiván megrendelni, de mind a két esetben szükségét látja annak, hogy a szóbanforgó müvek az ország műszaki alapkönyvtárában meglegyenek. A 12 könyvtáros és az OMK i l y e n irányú együttműködése korántsem

j e l e n t i ' a hálózat egybefógását. Ezzel tisztában vagyunk. De kétségtelenül lépés a Jó együttműködés felé. A kört tovább k e l l tágítani és feltétlenül bel© k e l l vonni a hálózat alköz p o n t j a i t is«

Az állománygyarapítás egybehangolásáról i t t elmondott néhány gondolat és az eddig megtett egy-két lépés ismerteté­

se remélhetőleg ujabb ós jobb javaslatok megtételére f o g j a s a r k a l n i azokat~a könyvtárosokat, akik az állománygyarapí­

tásnak a hálózaton belüli összehangolását helyesnek és szük­

ségesnek tartják. • Benedek Jenő

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A beszerzési kiadások megoszlása az előző évihez viszonyítva nem mutat lényeges eltérést. évi adatokhoz képest a

Mind az OMKDK módszertani munkájának jobbátételéhez, mind pedig az alközpontok munkájának megjavításához nagyban hozzájárul az, hogy a könyvtári, dokumentációs

Az eltérések közül az egyik legszámottevőbb a z , hogy a könyvtarak szakirodalmat rendszeresen tanulmányozó mérnök,tech- nikuB olvasóinak aránya a vállalatokban

tése alapján arányba állítani, hogy képet kapjunk a szovjet műszaki irodalom értékeléséről... 2.szám lősgégteljesebb helyet foglalnak e l gazdaeágunkban, semhogy komoly

AZ OMK mint a műszaki termelési könyvtári hálózat központja és az i p a r i tárcák könyvtári alközpontjai 1959* december 9-én országos értekezletet rendeztek a

A kőt legnagyobb gyári-műszaki könyvtár és a hálózati központ adatai természetesen Áem adhatnak pontos és átfogó képet az egész műszaki termelési

Az irányelveket kiválóan alkalmazó, vagy egyébként igen jő könyvtári munkát végző szakkönyvtárakban a hálózat egyéb szakkönyv­.. tárainak könyvtárosai

A hálózati alközpontok létszámát az illetékes tárcák a Művelődésügyi Minisztériummal ős a Pénzügyminisztériummal egyetértésben állapitják meg... számú