025.3:021.6
AZ ÁLLOMÁNYNYÍL VÁNTARTÁS EGYSÉGES RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA A KOHÓ- ÉS GÉPI FARI SZAKKÖNYVTÁRI HÁLÓZATBAN
/Vitaindító tanulmány/
dr. Györe Pál
A könyvtárügyről szőlő 1956. éri 5.az. törvényerejű r e n d e l e t végrehajtására k i a d o t t MT határozat a könyvtári hálózati központok feladatává t e s z i - többek között - a hálózatukhoz tartozó könyvtá
rak állománynyilvántartásának megszervezését. Az 1957 végén k i a d o t t 7312/1957 KBM s z . utasitás, amely a KGM Miiszaki Információs és For
dító Vállalat / j e l e n l e g Műszaki Tájékoztató és Propaganda Intézet/
átszervezéséről és tevékenységéről intézkedik, a Vállalatra ruházta az alközponti funkciók ellátását, s ennek keretében előírja, hogy az alközpont "megszervezi a hálózathoz tartozó könyvtárak állomány- nyilvántartását", - ez a passzus nyilvánvalóan a könyvtárügyi tör
vény végrehajtási utasításából került a rendeletbe. Meglepő v i s z o n t , hogy a K&M r e n d e l e t után kb. negyedév múlva k i a d o t t 103/1958 MM s z . utasitás e z t a p a s s z u s t nem t a r t a l m a z z a az alközpontokra megszabott feladatok között. Van ugyan ennek az utasításnak egy pontja, amely
ben az állománynyilvántartás megszervezése i s beleérthető; a 2.§ 4.
pontja s z e r i n t az alközpontok kötelesek elkészíteni a hálózatukhoz tartozó könyvtárak működési / s z e r v e z e t i / szabályzatát. Sz a szabály
zat tartalmazhatná az állománynyilvántartás egységes rendszerét i s , de az elkészült mintaszabályzat, s az ennek alapján k i d o l g o z o t t EGM szabályzat csak a kölcsönzési nyilvántartás rendszerének szabályait f e j t i k i részletesebben / l , 2/.
Az OMKDK módszertani osztálya - e l e i n t e egyedül, később az a l központokkal együttműködve - állandóan a r r a törekedett, hogy a mű
s z a k i termelési hálózathoz tartozó szakkönyvtárakban egységes n y i l vántartási rendszer a l a k u l j o n k i , a könyvtári nyilvántartásokra vo
natkozó országos szabványok alapján. A szakkönyvtárak fejlődése a¬
zonban olyan egyenetlenül ment végbe, hogy egységes nyilvántartási rendszer mind a mai napig nem a l a k u l h a t o t t k i . Ennek legfőbb oka az v o l t , hogy a könyvtári állomány egyre gyorsabb ütemű gyarapodásához képest a feldolgozás t e l j e s e n lemaradt elsősorban azért, mert a szakkönyvtárak nagy többsége nem alkalmazott / s ma sem alkalmaz/
megfelelő számú szakképzett könyvtárost / ? / . A másik ok a szakkönyv
tárak egymástól, az OMKDK-től és az Alközponttól való elszigetelő
dése v o l t . Az OMKDK módszertani osztályának, s az alközpontoknak nem v o l t , s ma s i n c s olyan apparátusuk, amely elegendő volna ahhoz, hogy a műszaki termelési hálózathoz tartozó kb. 1000 szakkönyvtár tevékenységét állandóan figyelemmel kisérhessék s bekapcsolhassák
GYÖRE P.: Központi állománynyilvántartás
őket a hálózat •vérkeringésébe. A harmadik ok p e d i g az v o l t , hogy sem az OMKDK módszertani osztálya, sem az alközpontok egyáltalán nem f o g l a l k o z t a k a z z a l , hogy az állománynyilvántartás egyes munkafázisait központi feldolgozással l e h e t n e racionalizálni.
A következőkben az állománynyilvántartás egységes megszervezé
sének lehetőségeit és s z e m p o n t j a i t vetem f e l négy könyvtári munkafá
z i s r a vonatkozóan: 1 . állományleltározás /állománybaiktatás/; 2 . f e l dolgozás /osztályozás, katalogizálás/; 3. kölcsönzés; 4. raktározás /bár a raktározás nem nyilvántartás, a s z a k r e n d i raktározás sok könyvtárban a szak s z e r i n t i nyilvántartást pótolja katalógus hiányá
ban - ezért a raktározás nyilvántartási kérdés i s l e h e t / . 1 . íllományleltározás
Bár a vállalati szakkönyvtárak nagy többsége j e l e n l e g már a MSz 3448 s z . szabványban előirt módon és formában végzi az állomány l e l tározását, van még jő néhány szakkönyvtár, amely nem szabványosan leltároz, vagy egyáltalán nem v e z e t az előírásoknak megfelelő l e l tárkönyvet. Ezért egyes szakkönyvtárakban szükség van az állomány újra leltározására. Az újra leltározás azokban a könyvtárakban i s szükségessé válhat, amelyekben a gyűjtőkör megváltozása m i a t t az ál
lományból nagyobb számú egységet i k t a t n a k k i . A visszamenőleges ál
lományiéi tározás tehát még m i n d i g "élő" probléma, ezért a nagyobb mennyiségű állomány leltározásának ésszerű, gazdaságos, gyors elvég
zését célzó nem hagyományos módszerekkel i s f o g l a l k o z n u n k k e l l . E z e nó a téren feltétlenül f i g y e l e m b e k e l l vennünk azokat a kísérleteket és eredményeket, amelyeket a G o r k i j Könyvtár f o l y t a t o t t , i l l e t v e ért e l /4/. Heg k e l l vizsgálnunk, hogy a fényképezett oimleltár t e c h n i káját hogyan a l k a l m a z h a t j u k , s hogyan köthetjük össze e s t a t e c h n i kát a feldolgozás /katalogizálás, katalógus-készítés/ munkafolyama
t a i v a l . A kísérleteket o l y könyvtárban k e l l e n e megkezdeni, a h o l na
gyobb arányú újra leltározási és feldolgozó munka elvégzése vált szükségessé.
2. Feldolgozás
A feldolgozás terén a szakkönyvtárak munkája egyáltalán nem k i elégítő. A KGM területén lévő k b . 240 szakkönyvtárból mindössze 136- ban v a n o l y a n katalógus, amelynek alapján felvilágosítást l e h e t a d n i az állomány tartalmáról. A 136 katalógusból 34 ETO rendszerű, 102 saját rendszerű. Mind az ETO, mind a saját rendszerű katalógusok nagy többsége nem eléggé mélyen t a g o l t , ezért csak megközelítően a l kalmas az állomány szak s z e r i n t i féllíárására.A katalogizálás általá
ban csak a könyvekre t e r j e d k i , nagyon kevés az o l y a n könyvtár,ahol az egész állományról komplex szakkatalógus /tárgyszókatalőgus/ ké
szül /könyv, folyóirat, szabadalom, p r o s p e k t u s , fordítás e t b . s t b . / . A feldolgozás /osztályozás, címleírás, katalógus-készités/ t e rén hatalmas munka vár elvégzésre. A l i g remélhetjük, hogy a f e l d o l gozásban mutatkozó elmaradást a szakkönyvtárak belátható időn belül
727
TUS 1963.nov.-deo. X.évf. 9-10.szám meg tudják szüntetni, na csak a könyvtárosok létszámában, szakkép
zettségében ugrásszerű emelkedés nem következik. E r r e az ugrásszerű emelkedésre természetesen nem számithatunk, ezért más lehetőségeket, módszereket k e l l keresnünk a visszamenőleges feldolgozás / r e k a t a l o - gizálás/ gazdaságos elvégzésére és a k u r r e n s feldolgozás ésszerűsí
tésére, meggyorsítására. Gyors, naprakész feldolgozás nélkül ugyan
i s minden szakkönyvtár h a l o t t . Hiába halmozzuk f e l a p o l c o k o n a s z a k i r o d a l m a t , ha nem gondoskodunk rendezéséről, felhasználhatóvá tételéről; az állománygyarapítás feldolgozás nélkül - : pazarlás!
Se pazarlás az i s , ha p l . ugyanarról a könyvről több h e l y e n készí
tünk katalóguscédulát - a h e l y e t t , hogy központi feldolgozással j u t tatnánk e l az igénylő könyvtárakhoz. A f e j l e t t országok többségében a katalogizálás kooperatív, többek együttműködésén alapuló művelet
té vált. "Értelmetlen d o l o g , hogy ugyanazon műnek minden egyes pél
dánya a n n y i s z o r l e g y e n tárgya a katalogizálási eljárásnak, ahány könyvtáros kezébe kerül" /W•
Mind a visszamenőleges állományfeldolgozás /rekatalogizálás/, mind p e d i g a k u r r e n s feldolgozás terén meg k e l l valósítanunk az
együttműködésen alapuló, s részben központosított feldolgozást. A műszaki termelési hálózatban, s közelebbről a KOM szakkönyvtári há
lózatban e z t a munkát ugy k e l l megszervezni, hogy összhangban l e gyen a központi feldolgozásra irányuló országos törekvésekkel, táv
l a t i t e r v e k k e l .
A/ Rekatalogizálás
A rekatalogizálást az alábbi főbb szempontok figyelembevételé
v e l l e h e t n e megszervezni.
a / Iparáganként f e l k a l l mérni, hogy mekkora könyvállomány r e - katalogizálását k e l l elvégezni; a felmérésben f i g y e l e m b e k e l l v e n n i as egyáltalán f e l nem d o l g o z o t t , a hiányosan f e l d o l g o z o t t ás a követelményeknek meg nem felelően f e l d o l g o z o t t állományt. A felmérést az ágazati műszaki tájékoztató irodának k e l l elvégeznie az Alközpont irányító közreműködé
sével a szakkönyvtárak gyűjtőkörének pontos meghatározása és á gyűjtőkör alapján történt ellenőrzése /selejtezés, át
adás s t b . / után.
b / A feldolgozandó állományról szerző, i l l e t v e rendszó s z e r i n t i betűrendes és as Egyetemes Tizedes Osztályozás s z e r i n t i szakkatalógust k e l l készíteni. Az BTO alkalmazását az i n d o k o l j a , hogy az OMK-ban s más nagy műszaki-tudományos szak
könyvtárakban, továbbá a KGM l e g f e j l e t t e b b műszaki könyvtá
r a i b a n e s t a r e n d s z e r t alkalmazzák, s annak ellenére, hogy sok strukturális és l o g i k a i hibája v a n , a g y a k o r l a t b a n k i elégítően használható; az egyes szakkönyvtárakban kialakí
t o t t saját osztályozási r e n d s z e r e k - bár néhol jól a l k a l mazkodnak az állomány összetételéhez - semmivel sem tárják f e l mélyrehatóbban a s z a k i r o d a l m a t , m i n t az ETO alapján ké
szült katalógusok. Az egységes feldolgozásra tehát j e l e n l e g még m i n d i g az ESO a l e g a l k a l m a s a b b .
GYÖKE ? . : Központi állománynyilvántartás
c / I l i v e l a vállalati műszaki könyvtárak többsége munkaerő hiá
nyában nem t u d j a elvégezni a rekatalogizálást, e z t iparágan
ként központi feldolgozással k e l l elkészíteni. A f e l d o l g o zásra váró állományról a leltárkönyv vagy a részben használ
ható katalóguskartonok alapján egyszerűsített címleírást k e l l készíteni, s e z t annyi példányban k e l l s o k s z o r o s i t t a t - n i , hogy kielégítse az összes könyvtár igényét. Ha az ágaza
t i műszaki tájékoztató irodának n i n c s megfelelő sokszorosí
tó apparátusa, akkor a cédulák sokszorosittatását lehetőleg bérmunkában k e l l elvégeztetni.
Az EXO j e l z e t e k e t az iparági könyvtarak EIO s z e r i n t i kataló
gusainak, továbbá a z Alközpont, az OMKDK és a EMÜEKK kataló
gusainak felhasználásával k e l l megállapítani. Az e m i i t e t t könyvtárak állományában nem található könyvek szakozását az iparág g y a k o r l o t t decimátoralval k e l l elvégeztetni.
A betűrendes és szakkatalógushoz megállapított oédulameny- nylségen t u l tanácsos egy-két többletpéldányt i s készíteni a különleges h e l y i szakozási igények kielégítésére.
A cédulákat ugy k e l l elkészíteni, hogy azok egy példánya felhasználható legyen iparági központi katalógus megszer
kesztésére i s A e l o h e l y feltűntetése/.
A rekatalogizálás meggyorsítása és egyszerűsítése érdekében kísérleteket k e l l végezni u j t e c h n i k a i eljárások kidolgozá
sára, figyelembe véve a G o r k i j könyvtár t a p a s z t a l a t a i t . K I k e l l jelölni egy' ágazati központot, amelyben 1964-ben meg
kezdhetik a kísérleteket.
d/ A rekataloglzálás megszervezése, mielőbbi lebonyolítása ér
dekében megfelelő mértékben k i k e l l építeni, I l l e t v e meg k e l l erősíteni az Alközpont és a s ágazati tájékoztató i r o dák hálózati-módszertani c s o p o r t j a i t , hogy a munkálatokat hathatósan Irányíthassák, és operatíve i s részt vegyenek a munkában. Minden iparágában felmérést k e l l végezni, hogy mi
l y e n személyi és anyagi feltételei vannak a rekataloglzálás elvégzésének. E L k e l l érni, hogy az 1964-es kísérleti e s z tendő után 1965 végére a rekatalogizálást mindenütt elvégez
zék.
B/ Kurrens feldolgozás
A folyamatosan b e s z e r z e t t szakkönyvek feldolgozásában fokozato
san ét k e l l térnünk a központi katalogizálásra, i l l e t v e a központi cédula ellátás igénybevételére.Ezzel biztosíthatjuk a címleírás egy
öntetűségét s jelentős idő- és munkaerőmegtakaritást érhetünk e l / 6 / . A magyar könyvek központi katalogizálása 1949-ben i n d u l t meg az Országos Könyvtári Központ, i l l e t v e a népkönyvtár! Központ szervezé
sében; a katalóguscédulák adréma sokszorosítással készültek. 1953-
729
TMT 1963.nov.-dec. X.ávf. 9-10.szám
tál kezdve a katalóguscédulák központi előállítását és terjesztését az állami Könyvterjesztő Vállalat Könyvtárellátó Osztálya végzi, s azóta a katalóguscédulák nyomtatásban készülnek, a címleírásokat pe
d i g as Országos Széchényi Könyvtár könyvfeldolgozó osztálya készíti.
Feldolgozzák a könyvkereskedői forgalomba kerülő összes könyvet, s a könyvtárak különféle kiadványai közül azokat i s , amelyek nem k e rülnek könyvárusi forgalomba.
A központi cédulaellátást a tudományos és szakkönyvtárak túl
nyomó többsége nem v e s z i igénybe. Ennek főbb o k a i , hogy a könyv meg
jelenésétől 5-6 hét i s elmúlik a cédulák elkészítéséig, a máshol vá
sárolt könyvekhez a Könyvtárellátó nem ad cédulát, s utánrendelés 5 nem fogad e l . A cédulák ETO j e l z e t e k k e l való ellátása a közművelődé
s i könyvtárak igényei s z e r i n t történik, ezért az e s e t e k nagy többsé
gében a tudományos és szakkönyvtárak igényeit nem elégíti k i . A cé
dulákon i g e n sok a sajtóhiba i s a nem eléggé gondos nyomdai k o r r e k t u r a m i a t t .
A központi cédulaellátás j e l e n l e g i hibáinak kiküszöbölésére, tökéletesebb megoldására kísérletek f o l y t a k és f o l y n a k az Országos Széchényi Könyvtárban. BÓDAY Pál, a Könyvtártudományi és Módszerta
n i Központ munkatársa ujitási j a v a s l a t o t készített a n y o m t a t o t t k a talóguscéduláknak z e r o z - o f s z e t eljáráson alapuló előállitisára. "Az . u j eljárás lehetőséget nyújt a r r a , hogy valamennyi magyar könyvtár minden o l y a n műről, amelyet a Magyar Kemzeti Bibliográfia közölt, központilag készített, színvonalas katalóguscédulát, i l l e t v e lemezt r e n d e l j e n . Az alumínium lemezeket rendelő könyvtárak a cédulák sok
szorosítása előtt elvégezhetik a sajátos igényeiknek megfelelő javí
tásokat, kiegészítéseket, és megfelelő számú cédulát sokszorosíthat
nak." / 7 /
Az ujitási j a v a s l a t alapján végzett kísérletek I g e n biztató eredményeket mutatnak, s e z z e l az eljárással valószínűleg rövidesen megoldódik a magyar könyvek központi feldolgozásának problémája,s a későbbiekben lehetőség n y i l i k a k u r r e n s külföldi beszerzések közpon
t i feldolgozására i s . Az előbbiek figyelembevételével a k u r r e n s könyvbeszerzések feldolgozását a KOM területén a következő szempon
t o k s z e r i n t célszerű végezni.
a/ A magyar szakkönyvek feldolgozásához igénybe k e l l v e n n i a Könyvtárellátó központi katalóguscéduláit, különösen azok
ban a vállalatokban, a h o l e d d i g egyáltalán nem, vagy nem k i elégítő módon végezték a katalogizálást.
Ha az OSZK - az e m i i t e t t eljárás bevezetésével - átveszi a Könyvtárellátótól a központi feldolgozást, i l l e t v e cédula
ellátást, akkor minden vállalati és intézeti szakkönyvtár
nak e z t a szolgálatot k e l l igénybe v e n n i e .
A Könyvtárellátó katalóguscéduláiból a n n y i t k e l l r e n d e l n i , hogy elegendő l e g y e n szerzői-betűrendes és ETO s z e r i n t i szak
katalógus készítésére. Az ETO j e l z e t e k helyességének felül
vizsgálatára minden iparágban szakozó brigádot k e l l létesi-
GIÖEE P.: Központi állománynyilvántartás
t e n i . Sz a brigád tanácsot ad az egyes könyvtáraknák, hogy a központi katalóguscédulák ETO j e l z e t e i t hogyan egészítsék k i vagy módosítsák.
b/ A devizaigényes szakkönyvek feldolgozását az ágazati műszaki tájékoztató i r o d a katalogizáló részlegében központilag k e l l elvégezni. Kísérletezni k e l l a z z a l a megoldással, hogy a központi feldolgozást az iparág l e g j o b b szakozóinak, címle
íróinak együttműködésén alapuló munkamegosztással végezzék e l ; i g y nem k e l l e n e az ágazati i r o d a könyvtáros létszámát nagyobb mértékben e m e l n i ; a feldolgozásban együttműködést l e h e t n e kialakítani az OMK, a Műegyetemi Könyvtár, az Alköz
pont és az ágazati irodák között annak érdekében, hogy a kö
zös beszerzések katalogizálását koordinálják.
A központi katalogizáláshoz gondoskodni k e l l a megfelelő sokszorosító apparátusról és mindazokról az a n y a g i és s z e mélyi feltételekről, amelyek a munka megindítását lehetővé t e s z i k .
Az ágazati irodák megszervezése és megerősödése után, 1964- ben kisérletvéppen 2 iparágban k e l l megindítani a központi feldolgozást, és az i g y s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k és k i a l a k u l t módszerek alapján 1965-től kezdve lehetőleg minden iparágban át k e l l térni a központi feldolgozásra.
Ha az OSZK megindítja a k u r r e n s könyvbeszerzésekről a köz
p o n t i cédulaellátást, akkor minden szakkönyvtárnak e z t k e l l igénybevennie.
0/ A s z o c i a l i s t a országokból származó szakkönyvek központi f e l dolgozását nagy mértékben gátolja, hogy ezek rendelése nem centralizáltan történik; ezért meg k e l l vizsgálni a z t a l e hetőséget, hogy ezek rendelése i s az ágazati irodán, i l l e t ve az Alközponton keresztül történjék. F e l k e l l mérni, hogy iparáganként k b . m i l y e n mennyiségű beszerzésről v a n sző és a központi feldolgozás m i l y e n a n y a g i és személyi feltétele
k e t kíván.
M i v e l az OMKDK a s z o c i a l i s t a országok szakirodalmát t e l j e s ségre törekedve gyűjti, meg k e l l vizsgálni, hogyan l e h e t n e az együttműködést megkezdeni az OMKDK és az egyes iparágak között a központi katalogizálásban.
Első lépésben azoknak a könyvtáraknak munkáját k e l l támogat
n i , amelyek szakkönyveikről egyáltalán nem, vagy nem megfe
lelően készítették e l & katalógust. Ezek a könyvtárak havon
t a egyszer az OMK-ban lemásolhatnák azoknak a könyveknek k a talóguscéduláit, amelyeket megrendeltek, s az OMK-ban már megvannak. Másik megoldás, hogy megbízást adhatnak a Műegye
t e m i Könyvtárnak a katalógus elkészítésére, i l l e t v e sokszo
rosítására.
TMT 1963.nov.-deo. X.évf. 9-10.szám Azoknak a könyveknek a katalogizálását, amelyek a két nagy könyvtárban nem találhatók, a már e m i i t e t t iparági szakozó, címleíró brigád közreműködésével k e l l elvégezni.
Ea az OSZK a központi cédulaellátást a s z o c i a l i s t a országok
ból b e s z e r z e t t szakkönyvekre i s k i t e r j e s z t i , a k k o r az összes könyvtárnak e z t k e l l majd igénybevennie.
Más dokumentumfajták /folyóiratcikk, kutatási jelentés, s z a badalom, p r o s p e k t u s s t b . / feldolgozásával a dokumentációs feldolgozásról és feltárásról készülő tanulmányban f o g l a l k o zom.
3. Kölcsönzés
A kölcsönzési nyilvántartások terén egyelőre nem célszerű t e l j e s egységre törekedni, m e r t meglehetősen nagy különbségek vannak a könyvtárak között mind as állomány nagysága, mind az olvasók száma tekintetében. Ezért a kölcsönzési nyilvántartást a h e l y i igényeknek megfelelő formában és méretben k e l l kialakítani. Kívánatos azonban, hogy a kölcsönzési nyilvántartás felvilágosítást a d j o n arról, hogy egy bizonyos mü kinél v a n kölcsön és arról, hogy egy olvasónál m i l y e n müvek vannak kölcsön. E s t legcélszerűbben egy könyvkártya és egy személyi l a p kitöltésével l e h e t m e g o l d a n i .
A nagy állományú és nagy forgalmú könyvtárakban, amelyekben a kölcsönzési, i l l e t v e olvasó f o r g a l o m a n a l i t i k u s elemzését és s t a t i s z tikáját i s elvégzik, célszerű l e h e t a fényképezett kölcsönzési n y i l vántartás, továbbá az olvasóknak peremlyukasztásos k a r t o n o k o n való nyilvántartása a G o r k i j Könyvtárban k i a l a k u l t t a p a s z t a l a t o k f e l h a s z nálásával /&/. A nyilvántartások kidolgozásában a r r a k e l l törekedni, hogy azok ne egyszerűen csak regisztrálják az olvasókat, hanem útba
igazító a d a t o k a t i s t a r t a l m a z z a n a k minél alaposabb megismerésük, s ezáltal az olvasószolgálat minél tökéletesebbé tétele érdekében.
4. Raktározás
Mindaddig, amig a könyvtárak szakkatalógusa e l nem készül, a könyvek s z a k r e n d i elhelyezése pótolhatja bizonyos mértékben a k a t a lógust, különösen a k k o r , ha szabadpolc r e n d s z e r t v e z e t n e k be. A r r a k e l l tehát törekedni, hogy elsősorban a k i s e b b könyvtárak állományuk feldolgozásáig o l y a n szakrendben tárolják a könyveket, hogy az o l v a sók tájékozódhassanak a vállalati p r o f i l n a k megfelelő főbb tudomány
ágakra, technológiákra s t b . vonatkozó szakirodalomban.
Egyébként a gazdaságos helykihasználás érdekében legcélszerűbb a méret s z e r i n t m e g o s z t o t t mechanikus /számrendi/ elhelyezést a l k a l mazni abban az esetben, ha a könyvtárnak az állományt kielégítően feltáró katalógusai vannak. A raktározás terén - különös t e k i n t e t t e l az állandó helyhiányra - a nagyobb könyvtárakban kísérletezni k e l l a tömör raktározással, i l l e t v e o l y a n raktározási r e n d s z e r r e l , amely a
GYÖBE P.: Központi állománynyilvántaxtáe
leható-leggazdaságosabb helykihasználást t e s z i lehetővé /9/.
A koordinált állománygyarapítás és az együttműködésen alapuld központi feldolgozás megvalósítása rendkívül bonyolult problémákat vet f e l , amelyeknek megoldási módszereit csak alapos előzetes t a n u l mányok, kísérletek alapján l e h e t meghatározni /10/. Helyes volna az OMKDK, az alközpontok, a l e g f e j l e t t e b b intézeti és vállalati szak
könyvtárak képviselőiből olyan munkaközösséget s z e r v e z n i , amely mély
rehatóan megvizsgálná az e m i i t e t t problémákat és j a v a s l a t o k a t tenne megoldásukra. Helyes volna 1964 folyamán ankétot rendezni "A közpon
t i katalogizálás problémái a műszaki termelési könyvtárhálózatban"
címmel, s az elméleti és g y a k o r l a t i kutatómunkát,majd pedig a munka megszervezését az ankéton hozott határozatok alapján végezni e l .
Egyetlen könyvtár sem képes a r r a , hogy egymaga kielégítően vé
gezze e l az állománygyarapítás és feldolgozás terén rá háruló f e l a datokat. Az eddiginél sokkal nagyobb méretű összefogásra van szük
ség, hogy eredményes munkát végezhessünk. Az összefogásra lehetősé
get ad, s egyben kötelezően sürget i s a s z o c i a l i s t a könyvtárügy a l a p vető szervezési formája: a hálózati szervezés, amelynek még mindig csak a kezdetén vagyunk. A műszaki fejlesztés támogatása parancsoló
an követeli tőlünk, hogy a hálózati elvben kifejezésre jutó együtt
működést mindennapi gyakorlattá tegyük, s ezáltal jelentős lépést tegyünk előre az állomány feldolgozásának terén mutatkozó lemaradás megszűntetésében.
HIVATKOZÁSOK:
A / BALÁZS Sándort A műszaki könyvtárak szabályzata. « Műszaki Könyv
tárosok Tájékoztatója, 1957. 1/2.sz. 49-62.p.
/ 2 / A KonÓ- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok és inté
zetek műszaki könyvtárainak működési szabályzata. Bp. 1958, KOM Müsz.Inf. és Pord.V. 8 l e v . /házi sókaz./
/ 3 / GTÖBE Pál: A könyvtártudomány öt törvénye, különös t e k i n t e t t e l a vállalati műszaki könyvtárakra. - Műszaki Könyvtárosok Tájékoz
tatója, 1959. 2.8Z. 7-17.p.
A / BABABÍSI Hezaő: Egyszerűsítsük a feldolgozó munkát /cimlapíény- képezés, feldolgozás a H o l l e r i t h és foto módszer kombinálásával/.
* Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója, 1961. l . s z . 21-36.p.
/ 5 / LASSO de l a VEGA, J . : A könyvtárosi hivatás válsága és jövője. = B e v l a t a de Arehivos, B i b l i a t e e a a y Museos, 1960. l . s z . 109-127.p.
OSZK f o r d . 2387.
