A könyvterjesztés fejlődése

SZEMLE

1233

A könyvterjesztés fejlődése*

SZABÓ ENDRE Hazánkban a könyvkereskedelem mint

önálló foglalkozási ág viszonylag későn alakult ki. A kiadó, a könyvnyomtató és a könyvárus évszázadokon át többnyire azonos személy volt, gyakran a szerző

vagy fordító személyével is megegezett.

A könyvkereskedelmet csak 1772—ben mondották ki önálló foglalkozásnak, ami—

kor is űzését 6—7 évi tanulóidőhöz és 4

évi segédi gyakorlathoz kötötték, A jogo-

sitvány megszerzéséhez a német és a la—

tin nyelv ismerete mellett még egy idegen nyelv tudását követelték meg, könyvé—

szeti ismeretekből pedig egyetemen kel—

lett vizsgát tenni. A könyvkereskedők

száma alacsony volt. 1821-ben az ország akkori területén mindössze 10—12 könyv—

üzlet működött, számuk azonban 1848—ig 54-re emelkedett, A könyvek terjesztése ebben az időben általában előfizetésgyűj—

' téssel történt. Vörösmarty Mihály ,,Zalán

futása" c. művét például 88-an jegyezték

elő, Csokonai Vitéz Mihály egyik művét

pedig 183—an rendelték meg.

A tőkés fejlődés meggyorsulásával a könyvkiadás és _kereskedelem is gyors fejlődésnek indult. A kereskedők 1878—

ban létrehozták egyesületüket. Ugyanak- kor megalakult a könyvkereskedő-segé—' dek egylete is.

A Tanácsköztársaság a könyvkereske—

delmet államosította, az ellenforradalmi időszakban azonban a könyvüzletek ismét magánkézbe kerültek, és újra a polgári kultúra termékeinek terjesztőivé váltak.

Igen érdekes lenne annak megvizsgá-

lása, hogyan alakult a könyvforgalom a

két világháború közötti időszakban. Saj-

nos azonban erről az időszakról nem áll—

nak rendelkezésre könyvforgalmi adatok.

A könyvkereskedések berendezése, a tulajdonosok és az elárusítók szakmai

képzettsége nagymértékben eltérő volt.

A képzett szakemberekkel rendelkező jólfelszerelt üzletek mellett a könyves—

boltok nagy része elsősorban papírkeres—

kedés volt. A kereskedők számáról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de

* Ez a cikk szorosan kapcsolódik ,,A könyv- kiadás fejlődése" cimü. a Statisztikai Szemle 1959.

évi 4. sam—ában között cikkhez.

5 Statisztikai Szemle

ismerjük a Magyar Könyvkereskedők

Egyesületének taglétszámát.

1. tábla A kónyvkereskedők száma 1939-ben területek szerint

Fö ezé.-

Megnevezés zalék

Budapesti kereskedők ... 192 36,4 Budapest környéki kereskedők . . . . 34 64 Vidéki kereskedők ... 302 57,2 Összesen 528 100,0

A könyvkiadók nagyszámú ügynököt alkalmaztak a kiadványok terjesztésére.

A terjesztés fontos eszköze volt a könyvárjegyzék is, amelyet nemcsak ki—

adók, hanem nagyobb kereskedések —- főleg antikváriumok —— is megjelentettek.

Számuk évente 50—100 között volt. 1939- től kezdődően a Könyvker-eskedők Egye—

sülete közös jegyzékeket is kiadott. Pél- dányszámuk 100 OOO—200 000 (között moz—

gott, de tudunk olyan könyvnapi árjegy—

zékről is, amelyet 350000 példányban nyomtak ki. A nagyarányú propaganda

költségeit a magas könyvárakban a ve-

vők temészetesen megfizették.

A könyvterjesztés szervezetének kialakulása a felszabadulás után A felszabadulás után a könyvterjesztés szervezete az adott politikai és gazda- sági helyzetnek, valamint a változó szük-

ségleteknek megfelelően több ízben át—

alakult. Az első években a magánkeres- kedők nagy része folytatta működését, de

a szocialista kiadók, a Szikra, a Nép-

szava és az Új Magyar Könyvkiadó is megteremtette saját terjesztő hálózatát.

Központi nagykereskedelmi szerv ebben az időben még nem volt. A felszabadulás előtti gyakorlatnak megfelelően a kiadók évekig maguk árusították könyveiket, bár többségük nem rendelkezett saját

bolttal, de önálló raktárt tartott fenn.

Az állami könyvesbolthálózat kialakí—

tása 1949—ben kezdődött. Ekkor alakult meg a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat,

majd 1950—ben kivált belőle a, Könyves-

bolt Kiskereskedelmi Vállalat. A szoci—

alista könyvterjesztés ugrásszerű növe—

kedése 1950—ben következett be. Az ál—

lami és szövetkezeti könyvüzletek száma

egy év alatt csaknem megháromszorozó—

dott. A magánkereskedelem háttérbe szo-

rult, majd az 1952. évi államosítás után

lényegében megszűnt.

2. tábla Az állami és szövetkezeti könyvesboltok

száma az év végén

A könyvesboltok száma

Budapesten vidéken összesen

az az az

Év 1951. 1951. 1951.

szám évi szám évi szám évi sze- szá— sze— szá— sze- szá- rint zalé- rint zalé- rint zalé-

ká- ká- ká.-

ban ban ban

1949 ... 24 40,0 34 26,6 58 30,9 1950 ... 68 96,7 121 94,5 179 95,2 1951 ... 60 100,0 128 100,0 188 100,0 1952 . . . 64 106,7 145 113,3 209 111,2 1953 . . . 65 108,3 148 115,6 213 1133

1954 . . 65 1083 157 122,7 222 118,1

1955 . . . 71 118,3 162 126,6 233 123,9 1956 .. . .. 73 121,7 166 129,7 239 127,1 1957 ... 80 133,3 171 133,6 251 133,5 1958 ... 82 136,7 184 143,8 266 141,6 1959. jún. 30. 82 136,7 193 150,8 275 1463

A könyvkiadás államosítása után az adott helyzetben célszerűbbnek látszott a terjesztést egy vállalatnál összpontosí- tani. 1951. május 1—én a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, a Könyvesbolt Kiske—

reskedelmi Vállalat, valamint a Szikra és a Népszava könyvkiadók terjesztő rész—

legének egyesítésével megalakult az Al—

lami Könyvterjesztő Vállalat. Felépítése-—

nek jellegzetessége, hogy — az állami ke—

reskedelem más ágazataival ellentétben

—- maga látja el a nagy— és kiskereske—

delmi feladatokat.

A következő évek tapasztalata azt mu—

tatta, hogy a könyvterjesztésnek egy vál- lalatnál való központosítása nemcsak elő—

nyökkel jár. Az Állami Könyvterjesztő

Vállalat nagyméretű, erősen központosí—

tott apparátusa nem tudott elég rugalma—

san igazodni a körülményekhez. Különö- sen a falu könyvellátása nem volt bizto—

sitva. Ezeken a helyeken a szövetkezeti kereskedelem hálózata épült ki. A könyv—

terjesztést a földművesszövetkezetek azonban mellékes feladatként kezelték. A csekély falusi könyvvásárlásnak oka volt az is, hogy abban az időben nem je-

lentek meg kellő számban a vidéki la- kosság által keresett könyvek. Az átszer—

vezés során az Állami Könyvterjesztő Vállalat falusi boltjait a földművesszövet-

kezetek járási szerveinek adták át, folya-—

matos áruellátásuk biztosítása érdeké—

ben pedigmegalakult a Földművesszövet—

kezeti Könyvterjesztő Vállalat.

A könyvterjesztés új szervezetének ki—

építésében további lépést jelentett a Ma—

gyar Könyv Kereskedelmi Vállalat meg- alakítása, amelyet a terjesztés eddig el-

hanyagolt területeinek fokozott ellátásá—

val bíztak meg.

A korábbi években nem egy szakkiadó

részéről panasz hangzott el az Állami

Könyvterjesztő Vállalat ellen, hogyaz nem terjeszti megfelelően a termelési szempontból fontos szakkiadványokat, és tervét inkább a könnyebben elhelyez—

hető szépirodalmi és ifjúsági művek el—

adásával igyekszik teljesíteni. Ugyan—

akkor népgazdasági szempontból hát—

rányt jelentett, hogy a kiadók könyveik

fogyásában legfeljebb erkölcsileg voltak

érdekelve, így nem egy esetben felesle-

ges munkákat jelentettek meg, vagy egyes műveket túlságosan_ magas pél—

dányszámban adtak ki. A hibák kiküszö-

bölése céljából a Kossuth, az Akadémiai,

a Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadónak, valamint a pedagógiai művek vonatkozá—

sában a Tankönyvkiadónak megadták a terjesztés jogát.

A dolgozók növekvő könyvszükségleté't a lassan fejlődő könyvesbolthálózat még nem tudja megfelelően kielégíteni. 1951 és 1958 között az eladott könyvek értéke 166 százalékkal nőtt, míg a boltok száma csak 41 százalékkal. Jelenleg a könyvüz—

letek száma a felszabadulás előttinek alig több, mint a fele. Igaz, hogy ezek ál—

talában nagyobb boltok, és nem foglal—

koznak papirkereskedéssel, mint a régi könyvüzletek többsége.

A kiadott könyvek száma a felszabadu- lás előttinek háromszorosára emelkedett.

A 26 millió könyvnek és sok millió egyéb

kiadványnak a vásárlókhoz való eljutta—

tása a jelenleginél nagyobb apparátust igényel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az ötéves terv végéig a könyvkiadás teljesítménye mintegy 60 százalékkal nő.

Ez szükségessé teszi a könyvterjesztő há- lózat jelentős növelését, a boltok bővíté—

sét, korszerűsitését. Sok helyen, különösen

SZEMLE

1235

a peremvárosokban, az új szocialista tele—

püléseken és a nagyobb községekben to—

vábbi új üzleteket, könyvpavilonokat kell

nyitni.

A túlterhelt bolthálózat munkáját

nagymértékben segíti az utcai árusítás,

valamint a könyveket az üzemekbe és a legkisebb falvakba is eljuttató bizomá—

nyosi rendszer. Az országban 1959 tava-

szán 3900 üzemi, hivatali, intézményi könyvpropagandista működött, a falvak-

ban pedig 1 600 földművesszövetkezeti és

1 900 társadalmi munkás bizományos se—

gítette a könyvterjesztést. (A számok nem tartalmazzák a Kossuth Könyvkiadó

jelentős bizományosi hálózatának ada-

tait.)

Az utóbbi időben —— elsősorban falun

— mind jelentősebbé válik a házról házra való könyvárusítás is.

A könyvterjesztés főbb forgalmi adatai

A könyvterjesztés mai szervezeti felépí—

tése jól szolgálja a dolgozó tömegek kul—

turális fejlődését. Az eladott könyvek

mennyisége és értéke évről évre nő, és

a könyvterjesztés ún. ,,fehér foltjai" las—

sanként eltünnek.

3. tábla A könyviorgalom alakulása

É Millió 1951. Millió 1951.

v forint év:100 darab' , év: 100

1951 . . . . '143 100,0 12,2 100,0

1952 . . . . 161 112,6 13,9 113,9

1953 . . . . 167 116,8 14,3 117,2

1954 . . . . 185 129,4 14,7 120,5

1955 . . . . 217 151,7 15,2 124,6

1956 . . . . 238 166,4 16,7 136,9

1957 . . . . 310 216,8 21,6 177,0

1958 . . . . 381 266,4 26,7 218,9

* Becsléssel kiegészített adatok. 1951—ben és 1952-ben tankönyvek nélkül.

A könyvvásárlás nagyarányú növeke—

dése a könyvterjesztők — boltok és bizo—

mányosok — javuló munkáján túlmenően a szükségletekhez egyre inkább igazodó könyvkiadás eredménye, A növekedés

még nagyobb mértékű lehetne, ha a pa—

pírellátás terén fennálló nehézségek és a nyomdaipar szűk kapacitása nem korlá—

toznák a kiadott könyvek számát és pél—

dányszámát. Számos keresett könyvből jelenleg még nem tudjuk teljesen kielé—

5!!!

gíteni a szükségletet. A jó eredményeket

elérő bizományi hálózat további növelé—

sét a könyvek viszonylag alacsony pél—

dányszáma is akadályozza, pedig a ter-:

jesztésnek ez a formája — bár csak az utolsó években bontakozott ki — igen hatékony. Budapesten az 1953. évhez ké- pest több, mint háromszorosára nőtt a

bizományosok forgalma, Vidéken még en—

nél is nagyobbarányú a fejlődés. A fővá-

rosban 1958—ban az Állami Könyvter- jesztő Vállalat bizományosai 30 millió forint értékű könyvet juttattak el a dol- gozókhoz. Az ötéves terv során a könyv—

kiadás rendelkezésére álló papírmennyi- ség jelentősen nő. Ez lehetővé teszi a leg- keresettebb könyvek példányszámának emelését és ezzel együtt a hálózat fej—

lesztését is.

Az 1950—es évek elején a könyvkiadás

—mint ismeretes—a dolgozók kívánsá—

gát kevésbé vette figyelembe, s ezért a

lakosság viszonylag kevés könyvet vá—

sárolt, s a kiadványok mintegy fele a

könyvtárakba került. A könyvvásárlásra forditott jelentős összegek ellenére a leg- keresettebb —— főleg szépirodalmi és ifjú—

sági —- művekből a könyvtárakban is ke—

vés volt. A nagy igénybevétel folytán ezek

a könyvek gyorsan szétrongyolódtak, pót-

lásuk pedig gyakran nem volt lehetséges.

A nagyarányú kielégítetlen kereslet mel- lett más, kevésbé keresett könyvekből vi—

szont nagy készletek halmozódtak fel. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat készletei

az 1952 év végi 147 millió forintról két év alatt 240 millióra nőttek. Az 1954.

év végén a terjesztő vállalatok készá lete együttesen 260 millió forintot tett ki, az 1955. évi könyvforgalorn 120 százalé—

kát. A helyesebb könyvkiadási politika folytán a felesleges könyvek további felhalmozódása lelassult, 1958 végén a' raktárkészletek értéke 290 millió forint volt, az 1959—re tervezett 420 milliós for- galom 69 százaléka. (A könyvkészletek bizonyos szint alá süllyedése természete—

sen nem előnyös, mert szűkíti a választé—

kot. Másfelől a könyvek jelentős részé—

nek példányszámát egy évi várható for—

galomnál magasabbra tervezik.)

A készletek viszonylagos csökkenése mellett a lakosság vásárlásainak növeke—

dése is mutatja, hogy a könyvkiadási po-

litika 1953 után mindjobban igazodott a kereslethez.

4. tábla

A kőnuvforgalom értékének megoszlása vásárlók szerint (százalék)

Lakosság ] Közületek

Év Kivitel Összesen

vásárlásai

1951 . . . . 49,0 44,7 6,3 100,0 1952 . . . . 52,8 44,1 3,1 100,0 1953 . . . . 44,3 52,1 3,6 100,0 1954 . . . . "2,4 44,3 B,?) 100,0 1955 . . . . 66,4 29,9 3,7 100,0 1956 . . . . 74,4 235) 1,7 100,0 1957 . . . . 80,9 15,2 3,9 100,0 1958 . . . . 76,9 20,2 2,9 100,0

Az egyéni vásárlások indexe az 1951.

évhez viszonyítva 1958—ig négyszeresére

növekedett.

A könyvtárak által vásárolt könyvek

értéke viszont nemcsak az egyre növekvő ' könyvvásárláshoz képest, de abszolút

mértékben is csökkent. Mig 1953—ban 87 millió forint állott rendelkezésre állo- mányfejlesztésre, 1957-ben csak 47 millió, az előbbinek 54 százaléka, Az alacsony vásárlási keret egyes esetekben még az elhasználódott könyvek pótlására sem

volt elegendő.

A gazdasági élet gyors konszolidálódása 1958—ban lehetővé tette a könyvtárak vá—

sárlási keretének növelését. A közületi vásárlások összege az 1957. évi 47 millió—

ról 77 millióra (64 százalékkal) nőtt.

Az ötéves terv során a könyvtárak ál- lományfejlesztésére szánt összeg is gyor—

san emelkedik. Ez nemcsak azért fontos, mert a közületeket is a könyvterjesztő

szerveknek kell ellátniok, hanem azért

is, mert a könyvtárak nagy számban ne—

velnek új olvasókat, akik előbb-utóbb maguk is könyvgyűjtővé válnak. A szé—

les rétegek kulturális fejlődése a saját könyvtárak számának nagyarányú növe—

lését eredményezi. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a műveltebb rétegekhez tar—

hozók olvasmányai között nagyobb a sa—

ját könyvek aránya. Újabb adataink nin—

csenek, de a Központi Statisztikai Hiva—

talnak a különböző foglalkozási ágakhoz tartozók kulturális ellátását vizsgáló 1954.

novemberi adatgyűjtése erre vonatko- zóan is érdekes eredménnyel járt. E sze—

rint a parasztok 50, a munkások 46, az

egyéb foglalkozásúak (értelmiségiek, al- kalmazottak) 41 százaléka szerezte be

könyvtárból olvasmányait, míg a saját

könyvek összes olvasmányokon belüli aránya — a fenti sorrendben —- 30, 33,

illetve 38 százalék volt. (A többi könyvet egyéb és ismeretlen helyről kapták) Újabb adatgyűjtés bizonyára hasonló sorrendet eredményezne, de a saját köny—

vek aránya —— feltehetően —- minden kategóriában nőne.

Ha a falusi és városi könyvterjesztés adatait vizsgáljuk azt látjuk, hogy a föld—

művesszövetkezetek számának és az ál—

taluk kiépített bizományos—hálózatnak növekedése folytán a gyorsan emelkedő könyveladáson belül is egyre nő a falusi

terjesztés aránya. 1957-ben a falusi

könyveladás értéke az országos forgalom—

17 százaléka volt, ez 1958—ban 21 száza- lékra emelkedett. Falun általában olcsóbb könyveket vásárolnak, így a példány—

számból való részesedés még magasabb, mintegy 25 százalék. Ha figyelembe vesz—

szük, hogy az ország lakosságának 59

százaléka falvakban él, még mindig ala-

csony ez az arány, a fejlődés azonban a Város és a falu közti kulturális különb- ségek csökkenésének irányába hat-, _

Jelentős eredményeket értek el a könyvvásárlás szempontjából korábban el—

hanyagolt rétegeknél is. A Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat dolgozói rendsze-

resen felkeresik a munkásszállásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy a vidék-

ről nemrégen felkerült dolgoZók is szíve- sen vásárolnak könyvet, ha felhívják fi—

gyelmüket az őket érdeklő legérdekesebb művekre. Az egyik oroszlányi vállalat

munkásszállásán négy alkalommal ösz—

szesen 320 000 forint, Tatabányán ——

ugyancsak négy alkalommal —— összesen

200000 forint értékű könyvet vásároltak.)

Könyvterjesztésünk nemcsak eredmé—

nyesen, hanem viszonylag kis költséggel látja el feladatát. A felszabadulás előtt a művek általában előállítási áruk három-

szorosáért kerültek forgalomba. Voltak

könyvek, amelyek bolti árának 60 szá-—

zaléka vándorolt rabattként a kereskedő zsebébe. 1958—ban a könyvterjesztő válla-

latok (Allami Könyvterjesztő Vállalat,

Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat, Földművesszövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat) költségszintje 18 százalék volt.

Ezenbelül a forgalom túlnyomó részét el—

látó Állami Könyvterjesztő Vállalat 15,5

százalékos költségaránnyal dolgozott.

Könyvterjesztésiinknek a jövőben újabb nagy feladatokat kell megoldania.

Tovább kell javítani a propagandamun-

SZEMLE

1237*'

kát. Az elmúlt években számos jól ösz-

szeállitott szakjegyzék segítette a könyv—

vásárlókat az őket érdeklő munkák kivá—

lasztásában. Célszerű volna növelni ezek számát és az érdekeltekhez való eljutta—

tásukról is a jelenleginél jobban összeál—

lított címjegyzék útján kellene gondos—

kodni. A könyvpropagandára költött ösz—

szeg nemcsak a felszabadulás előtt erre

a célra fordított kiadásokhoz képest csök—

kent jelentősen, hanem általában túlsá-

gosan alacsony. 1958—ban a 381 millió fo—

rintos forgalomnak alig 0,9 százalékát

kitevő összeget használtak fel a könyvek

propagálására.

Fontos feladat a könyvterjesztési dol-

gozók szakmai képzettségének és általá—

nos műveltségének emelése. A felszaba—

dulás előtt az alacsony fizetések miatt

ritkaság volt az érettségizett könyvkeres—

kedő—segéd. Az iSkolázottság terén nagy a fejlődés, jelenleg az állami könyvesbol—

tokban dolgozóknak mintegy harmada érettségizett. A szövetkezeti kereskede- lemben azonban rosszabb az arány. Ezen a helyzeten a szakmai munka színvonalá—

nak emelése érdekében feltétlenül változ- tatni kell.

Az ünnepi könyvhetek

Az ünnepi könyvhetek a könyvkiadás

és —terjesztés nagy seregszemléi.

5. tábla Az ünnepi könyvhelek (könyvnapok) forgalm

Az eladott könyvek

száma értéke

Év az az

1951. 1951.

ezer darab évi szá- ezer forint évi szá.-

zaléká— zaléká-

ban i ban

1949 . . . . 323,0 42,8 .

1950 . . . , 470,() 623 . .

1951 . . . . 755,0 100,0 5 772,8 lO0,0 1952 . . . . 805,6 106,7 7 0545 1212 1953 . . . . 378,6 50,1 3 967,7 68,7 1954 , . . A 704,5 93,3 8 708,9 150,9 1955 , . . . 700,3 92,8 9 208,5 159,5 1956 . , . . 697,7 92,4 10 655,6 l84,6 1958 . . , . 880,0* 1 l16,6 14 500,0* 25l,2 1959 . . . . l OÚOJW 1326 16 ()O0,0* 277,2

! § L

* Becsült— adat.

A felszabadulás előtti könyvnapokra is nem egy értékes mű jelent meg, de a kiadás ebben az időben elsősorban üzleti

vállalkozás volt, és ez rányomta bélyegét

a könyvnapokra is. Ebben az időben a könyvnapok forgalma kiugró eredményt

jelentett a szokásos vásárláshoz képest, mert a könyvnapokon tíz százalékkal ol- csóbban lehetett kapni a kiadványokat.

Ma —- annak ellenére, hogy a könyvhete-

ken eladott könyvek száma és értéke az

utóbbi években állandóan emelkedik — a könyvheti forgalom nem haladja meg olyan szembetűnően az eladások szokásos

heti szintjét, mint a felszabadulás előtt.

A könyvárak

A felszabadulás előtt az értékes köny—

vek széles körben való terjesztését a magas kiskereskedelmi árak akadályoz—

ták. Az eladási ár az előállítási költség három—ötszöröse volt. Egyes kiadók még

az átlagosnál is magasabb haszonkulcsot állapítottak meg, hogy nagyobb árenged—

ményt adhassanak a kereskedőknek, mert azok elsősorban a nyereségesebb könyveket ajánlották. 1938—ban egy ab—

ban az évben megjelent könyv átlagosan

4,02 pengőbe került.1 '

Az üzleti spekulációnak megfelelően ugyanannak a könyvnek az ára jelentő—

sen változott aszerint, hogy a kiadó kis példányszám és magas ár vagy nagy

példányszám és alacsony ár mellett ta—

lálta-e meg jobban a számítását. Móricz Zsigmond ,,Légy jó mindhalálig" című művének ifjúsági kiadása például a kö—

vetkező árakon került forgalomba: 1930-

ban (könyvnapi propaganda—kiadás) egy pengőbe, 1937—ben hat pengőbe, 1938-ban

pedig (könyvnapi kiadás) 1,80 pengőbe került. A kiadót semmiféle rendelkezés nem kötötte az ár megállapításában.

A könyvnapokra azért jelentettek meg

olcsó klasszikusokat, hogy ezek ,,vigyék"

a többi, gyakran értéktelen könyvet is.

Az ilyen műveket a kiadó ugyanis a ré—

szére kiszabott könyvnapi kontingens felett hozhatta forgalomba. így adták ki 1932-ben egy pengős áron Jókai Mór

1 Az 1938—1949. évekre vonatkozó adatok dr. Bak János: ,,Jer'vzetek a magyar könyvkereskedelem 1938—1949. évi időszakáról" c. kéziratos anyagá—

ból: valók. Dr. Bak 1949-ben könyvárjegyzékek alapján minden évből 10 000 könyv árát adta össze válogatás nélkül. így jöttek létre az itt közölt -—

példányszámmal nem súlyozott -— átlagárak. 1951- től a Központi Statisztikai Hivatal könyvkiadási statisztikájának adatait használjuk. Ezek ugyan—

csak példányszámmal nemi súlyozott átlagok, így az előző évek számításaival jól: egybevethet/ők.

-,,A szerelem bolondjai" című művét, Az

1933. évi könyvnapon Petőfi Sándor ,,Összes költeményei"—t 2,40 pengőért árusitották, majd 1937-ben 1,60 pengős kiadás következett. Ady Endre ,,Összes

költeményei"—t 1938—ban 4,80 pengőért je—

lentették meg, míg Arany János ,,Toldi"

című művét 10 fillérért lehetett kapni az

1941. évi könyvnapon.

6. tábla A könyvárak alakulása*

Egy könyv átlagára Egy ív átlagára

ÉV , 1951. , 1951.

forint év : 100 forint év: 100

1946 . . . . 21,92 158,4 ——

1947 . . . . 24,86 179,8 "

1948 . , . . 20.66 149,4 ——

1949 . . . . 18,15 13l,2 —

1951 . . . . 13,83 IDOJ) 1,07 100,0

1952 . . . . 16,37 1183 13? 12453

1953 . . . . 18,61 134,6 1,3B 129,0 1954 . . . . 19,73 142,7 1,25 116,8 1955 . . . . 17,58 127,1 LOS 100,9

1956 . . . . 16,0l 115,8 LOO 93,5

1957 . . . . 16,84 121,8 1,05 98,1

* A magyar népművelési statisztika a. 64 oldal- nál nagyobb terjedelmű nyomtatott (nem sokszoro—

sított) műveket tekinti könyvnek.

Közvetlenül a felszabadulás után a tő—

kés kiadók továbbra is magas áron jelen- tették meg a könyveket. Az 1948—1949.

években mutatkozó esést a nagy kiadók

államosítása folytán kialakuló új árpoli—

tika és az Árhivatalnak a könyvárak

szabályozásáról hozott rendelete okozta.

Ez a könyvek bolti árát az előállítási

költség 2,3—szeresében határozta meg. Az

1951. évi csökkenés a kiadók teljes álla-

mosításának hatását mutatja.

A könyvek ára az egyes kategóriákban

eltérő.

7. tábla Az egyes főcsoportokba tartoz-o' művek ára

és [vára 1957-ben

Egy mű ára Egy ív ára Főcsoport

az átlagár százalékában

Átlagár ... . mao 100,o

Tudományos 233,8 134,3

Ismeretterjesztő . . . , 82, 9 103,8 Szakmai ... 110,3 114,3 Szépirodalmi ... 115,1 113,3 Ifjúsági ... 96,4 118,1 Tankönyv ... 46. 7 50, 5 Füzet ... 6,8' 60,0*

Jegyzet ... _30,0* 37,1' Zenemű ... 89, 9 253,3

* Az átlagárat számos ingyenes kiadvány jelentő- sen csökkenti.

Az alacsony példányszámban megje-

lenő és igényes kiállítású tudományos

könyvek átlagára ma is magas, annak ellenére, hogy megjelenésüket többnyire

jelentős ártámogatással segítik. A szép—

irodalmi művek átlagára is első pillan- tásra magasnak tűnik. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy példányszámmal

nem súlyozott átlagárról van szó, tehát

az egy—kétezer példányban megjelent drága bibliofil kiadvány és az Olcsó Könyvtár széles körben elterjedt kötetei egyforma súllyal szerepelnek. Szembe- tűnő viszont a jelentős anyagi támogatás—

sal megjelentetett ismeretterjesztő kiad—

ványok és különösen a tankönyvek igen alacsony átlagára.

A könyvek ára 1951—től mintegy ötödé—

vel emelkedett, de ez az átlagos terjede- lem növekedésének következménye. Az egy ívre jutó átlagár ugyanebben az idő-

szakban nagyjából változatlan maradt.

Több év adatait vizsgálva (lásd 'a a.

táblát) azt tapasztaljuk, hogy a külön—

böző főcsoportokban igen eltérően ala- kultak az árak. Míg az egy ívre jutó át- lag alig változott, addig előfordulnak

olyan csoportok, amelyekben felére csök- kent, illetve kétharmadával növekedett.

A tudományos könyvek egy ivre jutó

ára 8 százalékkal, a tankönyveké több, mint harmadával esett, mig a jegyzetek—

nél és a zeneműveknél a korábbinak fe—

lére csökkent egy ív ára. Ezzel szem-

ben — a kiadás összetételében beállott változás folytán —— tetemesen növekedett az ismeretterjesztő művek átlagára és ív-

ára. Korábban ebben a csoportban főleg

brosúrák jelentek meg (amelyeket 64 01—

dalon túl már a könyvek közé soroltak).

Ma számos szép kiállitású útleírás, az egyes tudományágakat ismertető terjedel—

mesebb könyv kerül forgalomba.

A szépirodalmi és ifjúsági művek cso—

portjában is sokkal több a szép kiállítású kötet, a bibliofil kiadvány, mint a ko-

rábbi években.

!

Az elmondottak csak vázlatos képét adják annak a jelentős fejlődésnek,

amely a felszabadulás után, a könyvter-

jesztés államosítását követően a terjesz—

tés területén végbement. E fejlődés fő

eredményeit röviden abban foglalhatjuk

össze, hogy ma már a dolgozók minden

8.tábla Kőnuvárakfőcsoportokszerint 1951195219531954195519561957 EgyEgyEEEE'Egy MegnevezéskönyvEgyívkönyvEgyivköggvEgyivgygygy önyvEgyívkönyvEgyivkönyvEgyívkönyvEgyiv

A

átlagára Forint Könyvekösszesen13,831,0716,371,33l8,611,381.9,731,2511.58],0816,011,00]6,841,05 Ebből: Tudományos...........................30,691,5433301,8644392,0653,571,8835,651,5343,141,4439,371,41 Ismeretterjesztő........................6,03(),727,58O,867,84O,9810,081,0110,871,0114,12l,]O13,961,09 Szakmai...............................12,011,1814,421,5517,541,6423,98LÖO19,811,31]5,961,0618,58LZO Szépirodalmi......................11,37O,7814,360,9616,071,03'19,051,0817,95O,9717,521,0419381,19 Ifjúsági............................,..9,340,9611,321,2312,251,1711,701,0813,291,0212,001,0416,231,24 Tankönyv...11,280,8215,271,013,19r0,8811,3O0,7111,370,6910,110,637,860,53 Füzet...O,98O,572,081,22,131,671,911,7341,060,540,590,291,15O,63 Jegyzet...3,060,814,666,530,837,870,774,96O,495,69O,495,050,39 Zenemű................................3,555,124,656,622,769,252,339,212,2614,652,4015,142,66 Az1951.éviszázalékában ..100,0100,0118,3124,3134,6129,0142,7116,8I27,1100,9115,893,5121,898,1

r—d

,

'G'HMH HU)

*"

; Könyvekösszexen........ Ebből: Tudományos100,0100,0mas120,8144,6133,8174,6122,1116,299,4140,693,5128391,6 Ismeretterjesztő100,0100,0125,7119,4130,0ISSJ167,21403180314032342152,82315151,4 Szakmai100,0100,0120,1131,4146,0139,0200,0135,6164,9nm1325989,8154,7101,7 Szépirodalmi100,0100,0126,3123,1141,3132,1167,5138,515.29mm154,1133,3170,4152,6 Ifjúsági.100,0100,0121,212s,11312mm1253112514131063128,5108,3173,8129,2 Tankönyv...100,0100,0135,4126,s116,9107,3100286,6100,8s4,1sem76,869,764,6 Füzet100,0100,0212,2212,3217,3293,0194,9303,51082M,?60250,91173110,5 Jegyzet100,0100,01523139,521341025251295,1162,169,518.1960,5165,048,1 ..,.100,o100,0131,093,9186,553,9260,645,5259444;m,?46,9426,552,0

Zenemű.....

SZEMLE

1239

rétegéhez eljut a magas eszmei tartalmú

igazi irodalom. Sokat javult a könyvek kiállításának minősége, az árak csökke—

nése pedig minden könyvszerető ember számára lehetővé teszi saját házikönyvtár megteremtését. Igen fontos momentum a terjesztőhálózatban dolgozók általános

műveltségének emelkedése is. A könyv—

terjesztés további fejlesztésének -— az eddigi célkitűzések szellemében —— to-

vábbra is arra kell irányulnia, hogy a dolgozó tömegek minél szorosabb és köz- vetlenebb kapcsolatot találjanak a szo- cialista kultúrával.

IRODALOM

Dr. Bak János: Jegyzetek a magyar könyv—kereskedelem 1938—1949. évi időszakáról. (Kézirat) Köpeczi Béla: A könyvterjeszlés felada-tai művelődéspolítikánk irányelvei alapján.

tés. Az Allami Könyvlm'jeszlő Vállalat dokumentációs közleményei.

gyanánt.)

Pálos Endre:

A Könyvterjesz—

B'ndazpest, WM, május. (Kézirat A könyvterjuesiztés feladatai. Könyvbarát. 1959. július.

Az Állami Biztosító balesetstatisztikáia

DR. GROÓ ISTVÁN Az Állami Biztosító a szocialista ma-

gyar állam polgárainak kizárólagos jogú, egyetemes biztosítója, s mint ilyen a bal—

eseti biztosítások adminisztratív és pénz—

ügyi lebonyolítását intézi. A Magyaror—

szágon közeljövőben kiépítendő biztosí—

tási balesetstatisztikai beszámolási rend—

szer lehetőséget fog nyújtani arra, hogy olyan összefüggésekről is tájékoztatást szerezzünk, amelyeket eddig a baleseti

adatszolgáltatás nem tudott felderíteni.

A kiépítendő baleseti statisztikának

a következő célokat kell szolgálnia.

1. Adatokat kell szolgáltatnia a balese—

tek fajtáira, okaira vonatkozólag és ez—

által útbaigazításokat, irányelveket nyúj—

tania elhárításukra;

2. Meg kell teremtenie a balesetelhárí—

tási előírások (biztonsági törvények és

szabályozások) és végrehajtásuk alap—

jait;

3. Módot kell nyújtania a veszélyességi

táblázatok megszerkesztésérex, lehetővé kell tennie a balesetbiztosítási díjtételek

megállapítását és a kifizetendő biztosítási összegek megállapítását.

A. balesetstatisztikai beszámolási rend—

szernek feltétlenül biztosítania kell a

balesetek okának pontos megállapítását.

Az eredményes balesetelhárításnak is el-_

engedhetetlen feltétele, hogy ismerjük a balesetek leggyakoribb kategóriáit és fo—

lyamatosan figyelemmel kísérjük a leg- gyakrabban balesetet okozó körülménye—

ket. Ezek ismerete a biztosító intézetek pénzügyi tervezése szempontjából is nél—

külözhetetlen.

Cikkiinkben elsősorban az Állami Biz-

tosító különleges balesetbiz—tosítási fel—

adatait, illetve balesetstatisztikai igényeit

——- ezek teljesítésének feltételeit és tech——

nikáját —— kívánjuk tárgyalni.

I.

A balesetekre vonatkozó statisztikai

kérdőpontok megszerkesztésénél döntő

fontosságú a baleseti okok helyes tuda-a

kolása. Hibás tudakolás esetén az egész

feldolgozás statisztikai és biztosítási szempontból is értéktelenné válhat.

Minden baleset több vagy kevesebb

együttesen ható tényező közös eredmé—

nye. Egy építmény összeomlása például számtalan közelebbi és távolabbi oknak lehet a következménye (tervezési,

anyag-, kivitelezési stb. hibák). Hasonló-

képpen van ez az üzemi baleseteknél is.

Ha egy munkás elcsúszik és megsérti

magát a kezében tartott szerszámmal, a sérülés közvetlenül a szerszámtól ered,

de a baleset okáúl mégis a csúszást fog—

juk tekinteni. Megítélésünk szerint ez

váltotta ki a balesetet, a szerszámnak

csak a sérülés súlyossága szempontjából

van jelentősége.

A balesetek kapcsán a legtöbb esetben elegendő a közfelfogás szerint közvetlen—

nek tekintett okok iránt érdeklődni, csu—

pán tömeges sérüléseknél kell a vizsgá—

latot a balesetet előidéző körülmények

egész körére elkerülhetetlenül kiter- jeszteni. Ilyen mélyebbre hatoló kutatás—

nak minden balesetnél való megkövete—