ZKE 1963.nor.-deo. X.éVf. 9-10.szán
/ 6 / RÍCZ Aranka: A központi katalogizálásról. « A könyvtáros, 1956.
5.sz. 336-338.p.
/ 7 / BERECZKT László: U j eljárás a magyar könyvek központi feldolgozá
sára. • A könyvtáros, 1961. 9.sz. 527-29.p.
/ 8 / SEBESTYÉN Géza: Egy kisárletezó magyar könyvtár. 2. Az olvasó
szolgálat u j technikája a G o r k i j Könyvtártan. - A könyvtáros, 1961. 2.8Z. 83-86.p.
/ 9 / BARABÁSI Rezső: Első lápásek a tömör raktározás h a z a i megvalósí
tása utján. * Magyar Könyvszemle, 1 9 6 1 . 2.sz. 180-185.p.
A O / MIBTO DAWSOH, John": The a c q u i s i t i o n s and c a t a l o g i n g o f r e s e a r c b l i h r a r i e s ; a s t u d y o f t h e p o s s i h i l i t i e s f o r o e n t r a l i z e d p r o c e s s ¬ i n g . - The L i b r a r y Q u a r t e r l y , 27.k. l . s z . 1957. 1-22.p.
o 0 o
AZ ÁLLOMÁNYNYILVÁNTARTÁS KÖZPONTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A MŰSZAKI TERMELÉSI KÖNYVTÁRI HÁLÓZATBAN
Benedek Jenő
Bét esztendővel a könyvtárügy szabályozásáról szóló törvényere
jű r e n d e l e t megjelenése után mindenképpen időszerű számvetést c s i nálni arról, hogy a r e n d e l e t célkitűzéseinek egyike-másikából m i v a lósult meg a mai n a p i g . A most n a p i r e n d r e tűzött kérdés: "az állo
mánynyilvántartás egységes rendszerének kialakítása a kohó- és gép
i p a r i szakkönyvtári hálózatban" nyilvánvalóan nemcsak az e m i i t e t t alközpont kérdése, hanem a műszaki termelési könyvtári hálózat egé
széé, ezért véleményünket és tennivalóinkat i s a műszaki termelési könyvtári hálózat egésze szemszögéből, minden alközpont és az alköz
pontok minden tagkönyvtára irányéban v i s e l t e t e t t felelősségünk t u d a tában k e l l kialakítanunk.
Mindjárt az elején hangot szeretnénk a d n i annak a véleményünk
nek, hogy az állománynyilvántartás egységes rendszerének kialakítá
sa érdekében a műszaki termelési hálózat központja és alközpontjai . az elmúlt évek során sokat és nem i s eredmények nélkül munkálkodtak.
E munkák részletezésére nem ez a megfelelő a l k a l o m , de ennek k i hangsúlyozása nélkül a nyilvánosság előtt könnyen az a valóságtól
73*
SEBEDET. J . : Központi állománynyilrántartáa
altérő kép a l a k u l h a t k i , mintha csupán most, a műszaki termelési könyvtári hálózat létezésének hetedik évében kezdenénk az állomány
nyilvántartás egységes rendszerének kialakításával f o g l a l k o z n i . I g a zabb a kérdést ugy beállítani, hogy meddig j u t o t t e l a hálózat ezen a téren, azaz milyen mórtékben sikerűit a mai napig érvényre j u t t a t n i a műszaki termelési könyvtári hálózatban az állománygyarapítás országosan elfogadott formáit és a feldolgozó munka egyéb országos érvényű szabványait. Az állománybavétel /és az állományapasztás/, v a lamint a oimleirás országosan egységes előírásai és szabványai, a k a - talőgusszerkesztés szabályai, továbbá a t a r t a l m i feltárás adott rend
s z e r e i ugyanis egyformán irányadók a hálózat minden tagkönyvtára szá
mára és a l i g h a kezelhetők vitaanyagként. A kölcsönzési nyilvántartá
sok bőséges változata i s inkább lehetőség a h e l y i adottságoknak l e g jobban megfelelő rendszer kiválasztására, mint annak megvitatására, hogyan lehetne azokból egyiket vagy másikat a hálózat, vagy akár v a lamelyik alközpont egésze számára uniformizálni.
Tudjuk jól: minden alközponton belül akadnak olyan üzemek, i n tézetek és vállalatok, ahol az állománynyilvántartás "elemi" szabá
l y a i , előírásai sem t a r t a t n a k be és ez a tény az egységes rendszer kialakítását és gyakorlását akadályozza. Nem vonjuk kétségbe a z t sem, hogy ez felelősséget és tennivalókat j e l e n t a hálózati központ /OMKDK/
ás az alközpontok számára. A v i t a gondolatának elvetése az eddig em
i i t e t t kérdésekkel kapcsolatban - mint j a v a s l a t - tehát nem a fenn
álló feladatok megkerülését a k a r j a célozni, hanem megoldásként a pontos helyzetkép felmérését és ebból következő konkrét - adott ü¬
zemekre, intézetekre vonatkoztatott - tennivalókat j a v a s o l az " e l e a i "
feltételek megteremtése érdekében. Vitát l e g f e l j e b b annak érdekében volna szükséges i n d i t a n i , hogy megismerjük a legérdekeltebbek véle
ményeit: hogyan és milyen utakon-módokon lehetne elérni a z t , hogy a vállalatok, üzemek és intézetek - ahol ennek szükségessége fennáll - biztosítsák a könyvtári munka normál feltételeit.
Az állománynyilvántartás egységes rendszerének a l a p e l v e i - i s mét hangsúlyozzuk - közismertek és szakkörökben elfogadottak. Ezek
nek a műszaki termelési könyvtári hálózat számára történő összegezé
se, a hálózat adottságaihoz simuló, de az a l a p e l v e k e t nem keresztező alkalmazása, a hálózati központ és az alközpontok vezetőinek e r r e a célra összehívandó munkaértekezletén kialakithatók. Ez kétségtelenül előbbre vinné és segítené az egyöntetű könyvtári munka kialakulását és ha eddig e z t nem tettük meg, a "jobb kéBŐn, mint soha" alapján tegyük meg a közeljövőben.
A KÖZPONTI KATALOGIZÁLÁS LEHETŐSÉGEI A MŰSZAKI TERMELÉSI KÖNYVTÁRI HÁLÓZATBAN
A könyvtári feldolgozó munkának általában és ezen belül az ál
lománynyilvántartás egységesítésének különösen, legmeghatározóbb
TMT 1963.nov.-deo. X.évf. 9-10.szám
mes, sőt szükséges a z z a l a kérdéssel kiemelkedően f o g l a l k o z n i , hogy nem lehetne-e e z t a munkafázist a legeredményesebben, központositás utján, a hálózaton belül az egységesítés szolgálatába állitani. A kérdés felvetése egyébként nem ujkeletü. A központosított f e l d o l g o zás, helyesebben az előzetes katalogizálás gondolata több mint egy évszázada f o g l a l k o z t a t j a a könyvtárosokat. Attól az időponttól kezd
ve, hogy S i r Anthony PANIZZI, a B r i t i s h Múzeum könyvtárának tudós osztályvezetője k i d o l g o z t a a világ első cimleirási szabályzatát /1841/, sokféle ötlet és j a v a s l a t merült f e l a z z a l kapcsolatban, ho
gyan lehetne kiküszöbölni száz és száz könyvtár azonos müvekre vo
natkozó azonos munkáját. A mai napig i s variált gondolat a z , amely az előzetes katalogizálást a kiadók feladatává kívánja tenni.Ez két
ségkívül a legkívánatosabb megoldás lenne, de s z i n t e világméretű együttműködést igényelne, és ehhez az elmúlt több mint száz e s z t e n dő nem b i z o n y u l t elegendőnek. Az alapötlet ennek ellenére újból és újból f o g l a l k o z t a t j a a könyvtáros társadalmat. A megoldást kereső legújabb lépések egy-egy nemzeti könyvtár vagy kellő pénzügyi és t e c h n i k a i felkészültséggel rendelkező tudományos nagykönyvtár felé vezetnek, ahol a nyomdát már elhagyott müvek központi feldolgozását /oimleirás, szakozés/, a cédulaanyag elkészítését és igényre törté
nő szétküldését gondolják ugy megszervezni, hogy az a minőségi té
nyezők m e l l e t t költségkihatásaiban és az idővel való versenyfutásá
ban i s racionálisabb legyen, mint az egyedi feldolgozás. Ez a "vo
n a l " annál i s inkább eredményekkel kecsegtető és érdemes a részle
tek kimunkálására, mert a s z o c i a l i s t a tervezés és szervezés lehető
ségei-, könyvtárügyünk hálózati felépítésé az országon belüli, sőt a s z o c i a l i s t a táboron belüli együttműködési lehetőségeket határtala
nul megnöveli.
E kecsegtető perspektívák azonban a z t a veszélyt i s magukban hordják, hogy a lehetőségek szigorú számbavétele h e l y e t t az i r r e a litások talajára tévedünk, számításaink és elgondolásaink nem a há
lózat tagkönyvtárainak valóságos állapotához, vagy a műszaki könyv
táraknak a könyvtárak között e l f o g l a l t speciális helyzetéhez i g a zodnak. E z z e l kapcsolatban elsősorban a r r a gondolunk, hogy a h a z a i /magyar/ műszaki szakkönyvek iránti igény kielégítése p e r c n y i kése
delmet sem b i r e l attól a perctől kezdve, hogy a kiadvány a könyv
kereskedelemben kapható l e s z . A központi katalogizálás minden elő
nye elvész, ha annak folytán az üzemi műszaki könyvtáros a hozzá fordulók igényét csak h e t e k k e l azután t u d j a kielégíteni, hogy a szó
ban forgó könyv a könyvkirakatokban látható, vagy egyéb utakon-mődo- kon már propagandát kapott. Márpedig akárhogyan ÍB szerveznénk meg a központi feldolgozást / a kiadói u t kivételével/, az 1-2 hetes ké
sedelmet j e l e n t e n e a központi szolgáltatást igénybevevők részére.
Továbbmenően: a cédulák "házhoz szállítása" kétségkívül elő
nyöket, munkamegtakarításokat j e l e n t e n e , de nem menti f e l a szak
könyvtárakat a többi, nem kevésbé igényes könyvtári munkák alól. A cédulákat komoly katalőgusszerkesztési megfontolások alapján k e l l igényelni, a cédulaanyagot rendezni, katalógusokká s z e r v e z n i , utó- lapokkal s t b . k e l l ellátni. Meggyőződésűnk az, hogy azokban a s z a k könyvtárakban, ahol a könyvtári munka elemi feltételei hiányoznak, a központi feldolgozás előnyei sem realizálhatók.
736
REKEDEK J . : Központi állománynyilvántartás Csupán e kát indok alapján, azaz:
1. a központi feldolgozásnál elkerülhetetlen késedelmes b e s z e r zés és a kirakatokban hivalkodó" kiadvány a z o n n a l i kézhezvé
telének lehetősége;
2. a hálózatban még számottevő azo'knak a könyvtáraknak a száma, amelyek az elemi könyvtári feltételek hiányában nem tudnák a központi feldolgozás előnyeit realizálni,
i s állithatjuk, hogy a h a z a i /magyar/ kiadványok központi k a t a logizálása a műszaki termelési könyvtári hálózat kurrens feldolgozd munkája számára még abban az esetben i s kétséges előnyöket j e l e n t e ne, ha a folyamatban levő kísérletek minden várt reménynek megfelel
nének.
A magunk részéről a központi feldolgozás legfontosabb produktu
mának a hálózat szempontjából a z t tekintenénk, ha a központi f e l d o l gozás "melléktermékeként" létrejönne a külföldi könyvek központi ka
talógusa. A magyar szakkönyvek központi katalógusát feltehetően sen
k i sem hiányolja, h i s z e n köztudott, hogy e z t az anyagot az OSzK, OMKDK és jórészt a BMKKK i s a teljesség igényével gyűjti, tehát e l v i l e g és g y a k o r l a t i l a g i s a h a z a i szakirodalom az e m i i t e t t könyvtá
rak állományában /és még sok más h e l y e n / megtalálható. Inkább s z o l gálná a szakkönyvtárak igényeinek kielégitését ós a külföldi könyvek szélesebbkörü felhasználását az alközpontonként s z e r v e z e t t , illető
l e g ezek ösazegezőjeként az OMKDK-ban v e z e t e t t külföldi szakkönyvek központi katalógusa.
A lehetőségek számbavételekor a "külföldi könyvek" meghatáro
zást f e l k e l l bontanunk a s z o c i a l i s t a országok és a tőkés országok kategóriáira, mint ahogyan másként történik az egyik forgalombahoza
t a l a , mint a másiké. A megkülönböztetés tehát az alábbiakban nem a fontossági szempontokat tükrözi, hanem a lehetőségeket v e s z i első
sorban számba.
A s z o c i a l i s t a országok szakkönyveinek központi feldolgozásánál jórészt ugyanazok a nehézségek jelentkeznek - főleg az időkésedelem vonalán - mint a h a z a i kiadványok esetében. Beszerzésük egyformán lebonyolítható közvetlen, de nem centralizált megrendelések utján és az AKV üzlethálózatán keresztül, normál kereskedelmi forgalomban.
A rendelések centralizálását /ártsd a l a t t a a devizaigényes könyvek rendelésének j e l e n l e g i rendjét/ nem t a r t h a t j u k kívánatosnak erre a kategóriára i s - k i t e r j e s z t e n i , a normál kereskedelmi forgalom pedig - az előzőekben e m i i t e t t késedelmi tényező következtében - s z i n t e l e hetetlenné t e s z i a központi feldolgozás gondolatát. I g y a s z o c i a l i s t a országok műszaki könyveinek központi feldolgozására vonatkozó e l képzeléseket egyelőre félre k e l l t e n n i .
A tőkés országokból b e s z e r z e t t szakirodalomnál megkövetelt kö
tött és ellenőrzött devizagazdálkodás következtében / a hátrányok m e l l e t t / érdekes módon olyan h e l y z e t a l a k u l k i , amely a tőkés orszá
gokból bejövő szakkönyvek központi feldolgozásának feltételeit meg-
XMI 1963.nov.-deo. X.évf. 9-10.szán könnyíti, az országos megszervezést reálissá t e s z i . Az egyetlen c s a tornán bejövő anyag ugyanis könnyen kézben tartható és a központi feldolgozáshoz szükséges idő sem vélik szembetűnővé, még abban az esetben sem, ha a központi feldolgozást alközpontonként szerveznénk meg. Jó példa e r r e az ÉDOK külön cikkben i s m e r t e t e t t tevékenysége.
Nagyjából ehhez hasonlóan k e l l e n e a többi alközpontnak i s a tőkés orsségok szakirodalmát központilag f e l d o l g o z n i és alközponti címtá
r a t kiépíteni. Ahhoz azonban, hogy az alközpontok állománya országos értékké növekedjék, szükséges az alközponti katalógusoknak központi katalógusokká lejlesztése. Ennek feltétele az alközpontok f e l d o l g o zó eljárásainak részletező ós elmélyült munkával való egységesitese, olyannyira, hogy a különböző alközpontok által produkált címleíráso
kat és szakozási elgondolásokat magába foglaló katalóguscédulák a központba /OMKDK/ beküldve, alkalmas alappéldányok lehessenek egy színvonalas szak- és betűrendes országos katalógus felépítéséhez. E kérdés g y a k o r l a t i továbbvitele érdekében i s az a j a v a s l a t u n k , hogy azoknak az alközpontoknak a vezetői, amelyek erre a f e l a d a t r a magu
kat alkalmasnak tartják, üljenek össze munkaértekezletre az OMKDK illetékeseivel és készitsék e l a műszaki termelési könyvtári háló
zat "háziszabványát" a devizaigényes könyvek központi feldolgozása egységessé tételének megvalósítása érdekében. Az ÉDOK és a KOM mel
l e t t bizonyára akad még egy-két olyan alközpont, amely az 1964. év folyamán felkészülhet e r r e a f e l a d a t r a , és akkor már a hálózat na
gyobb és jelentősebb részével van dolgunk, amely a tőkés országok
ból bejövő szakkönyvek központi katalógusa révén a műszaki f e j l e s z tést i s hathatósan t u d j a támogatni, az alközpontonként megszervezett központi feldolgozás utján pedig n e v e l i és s e g i t i azokat a tagkönyv
tárakat i s , amelyek állományukat a tőkés országok szakkönyveivel i s gyarapítják.
Összefoglalóan:
Az állománynyilvántartás egységes rendszere jórészt annak kö
vetkeztében fog a mainál erősebb tempóban k i a l a k u l n i a hálózatban, ha
egyrészt a tagkönyvtárak mind nagyobb részét tesszük alkalmas
sá a könyvtári feldolgozó munka s z i n v o n a l a s elvégzésére;
másrészt a központosítással nem a könyvtárak h e l y e t t akarjuk a legegyszerűbb könyvtári munkákat i s elvégezni, hanem a z t o t t a l k a l mazzuk, ahol annak előnyei kézzelfoghatóak és közérdekűek.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Az előzetes katalogizálás történetének áttekintése. /The h i s t o r i c a l background./« The Catáloguing i n Source Experimeht. A report to the L i b r a r i a n of Congress by the d i r e c t o r of the P r o c e s s i n g Department.
Washington, 1960. XI-XIX p.
BR0MME1, L.: Az országos és regionális központi katalógusok fejlődő
s e . /The development of n a t i o n a l and régiónál unión catalogues./ • 736
BEHEDBK J. i Központi moiBanyny^lvántartás
m Pódération I n t e r n a t i o n a l * de Dooumentation 26. conférence géné- r a l e . 1-13.P. 7* 2433.
STRAKA, J e s e f j a központi katalogizálás mai problémái. / D e t r e d n i Ka- t a l o g i z a o e a j e j i soueacné problémy./ • K n i h o v n i k . 4 r o o . 1959. 6.no.
181-184.P. P. 2244.
KAISEB., V a l t e r E.t A könyv megjelenésével egyidőben történő k a t a l o gizálás. /Syncbxonlzed book p r o c e e s i n g . / • I4.br* I . 8 6 . v o l . 1961.
4.no. 752-754.P. P. 2469.
KINGERY, Róbert E.: Koordinált katalogizálás. / C o o r d i n a t e d c a t a l o - g u i n g . / - L i b r . I . 8 5 . v o l . 1960. l l . n o . 2016-2019.* p .
A KC ÉS A VELE KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK AZ ÉPÍTŐIPAR TERÜLETÉN
Hárs Ferenc
0. Sápjainkban megy végbe a tudomány termelőerővé válásának f o l y a m a t a . Ez a z t j e l e n t i , hogy a tudomány és a t e c h n i k a fejlődésé
nek eredményei - a termelésben alkalmazva - éppen o l y a n óriási sze
rephez j u t n a k , m i n t a közgazdaságtani értelemben v e t t tulajdonképpe
n i termelőerők, vagyiB a munkaeszközök ás a dolgozók. /!/
A tudomány és a t e c h n i k a eredményeinek termelőerővé válását i g e n nagy mértékben segíti elő a műszaki tájékoztatás megszervezé
se. Az SzKP X X I I . Kongresszusának 1 9 6 1 . évi Programja szükségesnek t a r t j a , hogy " o l y a n mintaszerű tudományos-műszaki tájékoztató r e n d s z e r jöjjön létre, amelynek alapján minden korszerű és külföldi t a p a s z t a l a t tanulmányozása és elterjedése lehetővé válik." / 2 /
0.1 A f e n t i gondolatmenetből következik, hogy a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás bázisát az eddigieknél jóval nagyobb Intenzitással,, egyre szélesebb körre k e l l k i t e r j e s z t e n i , a műszaki könyvtárak anya
gát jobban és t e l j e s e b b e n k e l l feltárni és gondoskodni k e l l arról, hogy a f e n t i kérdéseket a legmegfelelőbb előkészületek segítségével oldhassuk meg.
0.11 A f e n t i e k megvalósítása hazánk műszaki-termelési könyv
térhálózatának f e l a d a t a . A 103/1958/MM s z . utasitás értelmében az e z z e l k a p c s o l a t o s teendőket az iparáganként s z e r v e z e t t hálózati a l központok végzik e l - működésük tehát operatív jellegű; az OMKDK, mint a hálózat központja - szükségképpen csak koordináló, irányító és vezetőszerepet játszhat ezen a téren, a sző szoros értelmében v e t t operatív tevékenység nélkül. Ezért vitába k e l l Bzállnunk a z z a l a felfogással, amely az OMKDK-nak / m a x i m a l i s t a és éppen ezért megvalósíthatatlan/ operatív f e l a d a t o k a t t u l a j d o n i t - a normális
