021.6:65.012.22
; FELÜLVIZSGÁLATOK A MŰSZAKI TERHELÉSI KÖNYVTÁRI H Á L Ó Z A T ALKÖZPONTJAIBAN
Terebessy Ákos
Az Országos Műszaki Könyvtár ás Dokumentációs Központ /01IKDK/
m i n t a műszaki termelési hálózat központja 1961. május 10. - decem
b e r 31. k ö z ö t t felülvizsgálta a hálózati alközpontok könyvtári, do
kumentációs és hálózati munkáját.
1 műszaki termelési hálózaton belül 1956-ban k i a l a k u l t alköz
p o n t o k átvették a hálózati központ munkájának és feladatainak j e l e n
tés részét. A nagyobbrészt minisztériumi és kutatóintézeti könyvta
rakból a l a k u l t hálózati alközpontok nemcsak a hozzájuk tartozó mű
szaki könyvtárak munkájának ellenőrzését és irányítását kezdték meg,
h a n e m a speciális szakterületnek megfeleló tájékoztató munkát i s . E z
a tájákoztatójilletve dokumentációs munka az 1956-61 között e l t e l t időszak a l a t t szinte kivétel nélkül minden alközpontnál olyan mére
tekben fejlődött, hogy a könyvtári és hálózati munkát erősen háttér
be szorította. Az alközponti dokumc -.tációs munka megindulása után az
e g y e s tárcákhoz tartozó jelentősebb kutatóintézetekben és üzemekben
i s elkezdődött a dokumentációs tevékenység) elsősorban címfordítások, folyóiratszemlék bizonyos időközönkénti közreadásával.
A hálózati alközponti könyvtárak állományukat tekintve többsé
gükben egyrészt a megindult dokumentációs munka támogatását, más
részt a minisztériumi vagy intézeti dolgozók részérói felmerülő szak
irodalmi igények kielégítését t e k i n t i k feladatuknak. í g y a könyvtári munka egyetlen területén sem tekinthetők olyan "mintakönyvtáraknak", melyeknek tanulmányozása elősegítené a hálózati könyvtárak egységes és fokozatos fejlődését. Az öt év a l a t t végzatt munkájuk mégis Igen jelentős, mert míg saját könyvtáruk fejlesztésében bizonyos lemara
dás mutatkozik, addig a hálózat és a dokumentációs munka terén igen sokat fejlődtek)és e z z e l nagyban elősegítették az e g é B B műszaki t e r -
m e l Ő B i könyvtári hálózat fejlesztését. Több alközpontnál 1961-ben -
tehát a vizsgálat évében - ujabb nehéz feladatok megoldására vállal
koztak: könyvtári területen az iparégi központok, dokumentációs vo
nalon pedig a műszaki Információs és propaganda irodák szervezésére, ülnökét feladat megoldása olyan mérvű előkészíti ós szervező munkát igényelt, hogy az alközpontok j e l e n l e g i szűkös létszámkerete mellett koroly megfeszített munkát k í v á n t .
32
TEREBESSÍ Á.: Műszaki termelési könyvtári hálásat
A felülvizsgálat, mely nemcsak a j e l e n l e g i h e l y z e t felmérésére szorítkozott, hanem megállapította az alközpontok eddigi fejlődését és a továbbfejlesztés irányvonalait i s , nem hagyta figyelmen kivül a h e l y i adottságokat sem. P l . a könyvtári) 111. dokumentációs munka f e j lődésére elősegítő vagy hátráltató hatással v o l t a z , hogy a könyvtár felügyeletét a minisztérium, intézet melyik osztályára b í z t á k . Hason
lóképpen dönti fontosaágu v o l t az i s , hogy ax alközponti feladatokkal megbízott könyvtár régi alapitásu-e vagy sem.
Az állománygyarapítás, a könyvtári feldolgozó munka és az olva
sószolgálat területén az alközpontoknál nagyjából azonos h e l y z e t e t találtunk, b á r az állomány feldolgozásának és feltárásnak mélysége sokféle v o l t a könyv és a folyóirat állomány nagyságától függően.
A hálózati alközponti tevékenység az elmúlt 5 év a l a t t az alköz
pontok többségében eredményesen fejlődött. Az ü z e m i és kutatóintéze
t i műszaki könyvtárak munkáját az alközpontok - különösen az első négy évben - rendszeresen ellenőrizték)és megadták a könyvtárak f e j lesztéséhez szükséges módszertani tanácsokat l e . Az 1961-es évben ez a m t i valamennyire v i s s z a e s e t t , de ez főleg az - előzőleg m á r tár
g y a l t - u j szervezési feladatok miatt történt. Az iparági szervezés befejeztével valószínűleg a fcönyvtárlátogatások mind mennyiségi,mind pedig minőségi téren e l fogják érni a régi s z i n t e t .
A hálózati alközpontokban a dokumentációs murka fejlődött a l e g nagyobb mértékben é s a leggyorsabban az elmúlt 5 év a l a t t . Az alköz
pontok nemcsak mennyiségileg, de minőségileg i s eredményes dokumen
tációs tevékenységet f o l y t a t n a k . Ez különösen az utóbbi másfél év munkájáról mondható e l , amikoria egyrészt az OKKDK-val kötött megál
lapodások, másrészt a dokumentációs munka "egészséges" kiépítésére az OkEUK-tól kapott útmutatások lehetővé tették a kezdeti nagymérté
kű átfedéeek és párhuzamosságok csökkentését. Az eredményesség szem
pontjából feltétlenül nagy jelentőséggel b i r az a tény, hogy ma m á r az alközponti dokumentáció a tárca műszaki problémáinak alapos f e l kérése alapján valóban aktív támogatójává, segítőjévé v á l t a termelő és kutató munkának. Ez az előző évek mechanikus, dokumentációs mun
kájához viszonyítva kétségtelenül komoly haladást j e l e n t , sőt a f e j lődés a r r a mutat, hogy az alközpontok Információs, tájékoztató,pro
paganda irodává alakulnak ót,melyben jelentős szerepet kap az alköz
ponti dokumentáció.
A felülvizsgálat során az alközpontok könyvtárhálőzati és doku
mentációs munkájában talált néhány hiányosság megezűntetésére 117 j a v a s l a t készült, mely az alközpontok között az alábbiak s z e r i n t osz
l o t t megi
MET 1962.aog. I X . ó v f . *.szán
Ax elkészült Járásiatok t é mák s z e r i n t
Hálózati alközpontok Ax elkészült
Járásiatok t é
mák s z e r i n t ÉLIM ÉU KG* Km KPM MÁT KIM Fosta Ö B B z e s
Könyvtári 7 6 6 6 14 9 13 6 67
Hálózati 3 1 2 3 3 2 4 1 18
Dokumentációs 6 4 2 1 1 8 1 2 26
Létszám,egyéb
- - 1 1 -
1 1 4
Összesen: 16 11 10 11 21 19 19 10 117 A nyolo alközpont felülvizegálátáben 16-an vettek részt.és az általak elkészített felülvizsgálati anyag 70 o l d a l t tesz k l .
Az alközpontok munkáját egységesen az alábbi azempontok s z e r i n t vizsgáltuk meg;
I . A hálózati alközponti megalakulása, s z e r v e z e t i hovatarto
zása a vizsgálat megkesdésélg.
I X . Az állománygyarapítás e l v i é s gyakorlati kérdései.
XIX. A könyvtár j e l e n l e g i állománya, a feldolgozó munka, v a l a mint a hálózati alközponti tevékenység.
I T , Az olvasószolgálati munka.
V. A dokumentációs munka.
T I . A könyvtár személyi állománya és munkaköri beosztása.
A f e l s o r o l t hat pont s z e r i n t tehát m e g v i z B g á l t u k az a l k ö z p o n t i
nonka minden egyes fázisét, tekintetbe véve a h e l y i k ö r ü l m é n y e k e t és adottságokat i s .
Az alközpontoknak egységes szempontok s z e r i n t i v i z s g á l a t a l e h e
tővé t e t t e munkájuk és h e l y z e t ü k egyöntetű felmérését és a z t , h o g y a hibák megszüntetésére valóban operatív jellegű j a v a s l a t o k k é s z ü l j e
nek.
k 8 a l k ö z p o n t m u n k á j á n a k részletes v i z s g á l a t a l e h e t Ő B é g e t n y ú j
t o t t s z á m u n k r a ahhoz, hogy m u n k á j u k a t értékelni, i l l e t v e j e l l e m e z n i
tudjuk.
TERÉBESSY í.i Műszaki termelési könyvtári hálásat
1, Élelmiszeripari Hálózati Alközpont
A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet műszaki könyvtára, mely egyúttal az Élelmiszeripari Hálózati Alközpont feladatát i s e l látja, rövid lcő a l a t t sokat fejlődött. A fejlődés a könyvtéri, a do
kumentációs és a hálózati munka területén egyaránt mutatkozik, A könyvtári munka elsősorban az alközponti funkciók következtében a szerzeményezés és feldolgozás terén fejlődött sokat. Hegállapitottuk azonban, hogy a minősíthetetlenül rossz slhelyezés, mely eddig i s ko
moly gátat j e l e n t e t t a fejlődésben, még mindig okoz hiányosságokat az egyébként egyik legjobban működő alközpontunk munkájában. Ez aka
dályozta meg többek között a könyvek és folyóiratok egységes e l v s k s z e r i n t i központi raktározását i s .
A hálózati munkában jelentős tény, hogy az Élelmiszeripari A l központ elsőként szervezte meg az Iparági könyvtári központokat.
A dokumentációs tevékenység vonalán a j e l e n l e g i gyorsszolgálta
tás céljait szolgáló címfordítások mellett a témadokumentációs kiad
ványok i s kezdettől fogva állandó fejlődést mutatnak. A kiadványok tématerv alapján az Élelmezésügyi Minisztérium műszaki főosztályával egyetértésben rendszeresen készülnek.és az utóbbi két év témaválasz
tása Íren j ó l sikerült.
A vizsgálat ó t a az iparági központok szervezése meggyorsultjés a hálózati alközpont könyvtára i s kedvezőbb elhelyezést kapott.
2. É S Dokumentációs Tr o d a és Hálózati Alközpont
Az É H Dokumentációs I r o d a jogelődjénélj az 1954-ben a l a k u l t É K Dokumentációs és Nyomtatványellátó Vállalatnál kezdetben nem f o l y t könyvtári munka, mivel csak egy Üvegajtós szekrényben e l h e l y e z e t t néhány brosúra és szótár képezte az iroda könyvtári állományát.
1955-ben szakképzett könyvtáros került a vállalathoz, a k i hoz
zákezdett az előírásoknak megfelelő könyvtári rend kialakításához.
Az alközpont aránylag rövid;mindössze h a t éves időszak a l a t t j e l e n tős fejlődésen ment át a könyvtári, a dokumentációs és a hálózati munka minden területén.
Az iroda könyvtára Jól k e z e l t és általában a megfelelő nyilván
tartásokkal rendelkező könyvtár, mégis a kölcsönzés Jelenlegi mérté
ke a z t b i z o n y l t j a , hogy ma még elsősorban a vállalaton belül folyó dokumentációs tevékenységet igyekszik kiszolgálni. A jövőoen a kitű
n ő katalógusokkal és nyilvántartásokkal rendelkező könyvtárnak egyre inkább a r r a k e l l törekednie, hogy az építőipar minden szakemberének álljon rendelkezésére.
A dokumentációs munka ugrásszerűen fejlődött. E z t bizonyítják az elért eredmények és azok a Jövő évre vonatkozó tervek, melyek sze
r i n t a mérnököktől a szakmunkásokig mindenki számára rendszeres doku
mentációs szolgáltatásokat fognak készíteni. A fejlődést nagymérték-
MKT 1962.aug. IX.évf. 4.szám
ben segítette elő az OMKDK-val 196l-ben kötött megállapodás, mely s z e r i n t a Műszaki Lapszemiák É p í t e s z e t , Építőipar, Épületgépészet cimu sorozata 1962. január 1-től megszűnik,és helyette kísérletkép
pen az É M Dokumentációs Iroda ad k i havonta rendszeresen referáló folyóiratot. Az ÉM Dokumentációs Irodának további Jelentős szolgál
tatása az ÚJÍTÁSI TAPASZTALATCSERE FÜZETEK, melyek az építésügy vo
nalán elfogadott és bevezetésre ajánlott újításokat tartalmazzák a szükséges ábrákkal e g y ü t t .
3. Kohó- és Sápipari Könyvtári Hálózati Alközpont
A KGM műszaki könyvtára 1953-ban a l a k u l t , de rendszeres hálóza
t i alközponti munkát csak a könyvtár t e l j e s átszervezése után, 1958- ben kezdte meg. J e l e n l e g hármas funkciót végez:
I . Szakkönyvtári tevékenysége keretében ellátja a minisz
térium műszaki könyvtárának f e l a d a t a i t .
I I . Mint a Kohó- és Gépipar Információs Központja szakiro
dalmi dokumentációa és tájékoztató munkát v é g e z . I I I . Hint a müizaki termelési könyvtárhálózat alközpontja
szakmailag irányltja, ellenőrzi,, összehangolja, és f e j l e s z t i a minisztériumhoz tartozó vállalatok és i n tézetek műszaki könyvtárainak m u n k á j á t .
Az alközpont a fentlekben ismertetett hármas funkciót jól látja e l , és azoknak továbbfejlesztése l s helyes uton h a l a d . Elsősorban a hálózati munka területén végzett példás m u n k á t , bár a könyvtárláto¬
gatások száma a mult évben főleg az iparégi tájékoztató irodák elő
készítő szervezése miatt k i B s é v i s s z a e s e t t A hálózati könyvtárak munkájának összehangolása, koordinálása terén a KGM Hálózati Alköz
pontnak elévülhetetlen, úttörő érdemei v a n n a k , melyek a felülvizsgá
l a t során i s megállapítást nyertek.
4. Könnyülpari minisztérium Műszaki Könyvtára és Hálózati Al
központ
A Könnyűipari Minisztérium könyvtára 1954-ben a l a k u l t . A könyv
tér fejlődését erősen gátolta, hogy állandó létszámhiánnyal küzdött, és igy nem v o l t lehetőség a könyvtár anyagának t e l j e s és tökéletes rendezésére. Ennek ellenére a könyvtár anyagának feldolgozása ma már megfelel a követelményeknek.
A hálózati alközponti munka a könyvtári belső feladatok végzőse miatt v i s s z a e s e t t , és ez sürgetően szükségessé tette a fokozottabb iparági szervezést. Ennek gyors megoldásét az alközpont elsőrendű feladatának t e k i n t e t t e , és a felülvizsgálatot követő néhány hónap multán több iparági központot hozott l é t r e .
Az egyes terűletek egymástól meglehetősen eltérő p r o f i l j a miatt
TERBBES3I í.i Műszaki termelési könyvtári hálózat
a létrehozott Iparági központoknál igyekeznek a műszaki dokumentáció és információ egy-egy iparági speciális problémáját megoldani.
A vizsgálat a Könnyűipari minisztérium műszaki könyvtárának és hálózati alközpontjának munkáját eredményesnek értékelte, é s a t o vábbfejlesztésre vonatkozó terveket i s megfelelőnek találta.
5. Közlekedés- és PoetaUgyi Minisztérium Műszaki Könyvtára és Hálózati Alközpont
Az 1961. november 17-3o. között végzett vizsgálatot megelőzőleg 1959-ben az OKKDK m á r ellenőrizte az Alközpont munkáját, így a legu
tóbb végzett vizsgálat elBŐaorban az 1959 óta történt fejlődés f e l mérésére, valamint a különféle hiányosságok megállapítására szorítko
z o t t .
A vizsgálat megállapította, hogy a KFM Műszaki könyvtárának j e l e n l e g i állapota nem f s l e l meg a követelményeknek, hálózati és doku
mentáció a munkája pedig igen alacsony szinten mozog. A nagymértékű lemaradást egyrészt a j e l e n l e g i csökkentett létszám, másrészt az 1956-ot megelőző időszak rendszertelen munkája okozta.
A könyvtári feldolgozó munkában a különféle katalógusok készíté
sénél alapvető hiányosságok mutatkoznak. A könyvtárnak n i n c s az elő
írásnak megfelelő betűrendéa- és szakkatalógusa. A raktározásnál mu
tatkozó hibák alapvető forrása kétségtelenül a helyhiány, de sok e¬
setben az anyag megengedhetetlen elhelyezésének egyik f ő oka a szak
szerűtlen k e z e l é s .
A hálózati alközpont J e l e n l e g i munkája elégtelen, és semmiképpen sem tudja hathatósan támogatni a hozzátartozó könyvtárak munkáját,Bár kétségtelen, hogy 1956 óta ezen a területen -mitatkozott a legnagyobb fejlődés, mégis a könyvtaraknak évenként legalább egy alkalommal tör
ténő meglátogatása m é g 1961-ban sem valósult meg.
A dokumentációs munka területén az alközpont munkája minimális.
A j e l e n l e g i dokumentációs munka egyetlen megjelenési formája a sok e¬
setben célszerűtlen és igen gyenge hatásfokú cimforaitási szolgálat
ban merült k i , nem beszélve a r r ó l , hogy az Így közölt anyag legna
gyobb része azonos az OMK Figyelőszolgálata és Lapszemléje által k ö zöltekkel. A clmforditásokből készített kiadvány /Közlekedési Doku
mentációs Értesítő/ célszerűtlenBégét növeli az a tény i s , hogy éven
ként csak 5-6 szám j e l e n i k meg, és a benne közölt anyag átfutási ide
j e 6-10 h ó n a p . Az előbbiek és a vizsgalatnál m á r f e l t á r t , a Jelentés
ben Ismertetett egyéb tények i s a z t bizonyítják, hogy az alközpont dokumentációs munkája csak formális,és semmiféleképpen sem szolgálja hatékonyan a köslekedésügy vonalán a műszaki fejlesztést.
6. MAv Igazgatósági Könyvtár és Hálózati Alközpont
A mult év augusztus 27. - szeptember 4; között végeztük e l a
MKT 1962.aug. IZ.éVf. 4,szám MiV Igazgatósági Könyvtár és Hálózati Alközpont feltartsagálatát.
A MÁV Hálózati Alközpont könyvtára az egyik legrégibb alapítása szakkönyvtár. Ennek következtében állománya igen gazdag, de sok t e rületen a régi módszerekkel dolgozik, h o l o t t az ujabb, haladottabb könyvtári rendszer bevezetésével m é g fokozottabb eredményeket érhet
ne e l .
A hálózati munka területén az alközpont munkája az utóbbi idő
bon jelentősen fejlődött, A HÁT üzemi javító részlegeinél elsősorban az alközpont kezdeményezésére és ösztönzésére a l a k u l t a k műszaki könyvtarak.
A HAT-on belüli dokumentációs tevékenység j e l e n l e g i formájában nem kielégítő. Feltétlenül szükséges lenne nagyobb hatékonyságú és a
dolgozók műszaki irodalmi igényének gyorsabb kielégítését szem előtt tartó dokumentációs munka kiépítésére,
A HÁT-on belül v é g ü l komoly mértékben kifogásoltuk a műszaki könyvtár és a műszaki dokumentáció t e l j e s s z e r v e z e t i kettéosztottsá- gát, mely mindkét részleg munkáját kétségtelenül hátráltatja.
7. SIM Műszaki Könyvtár és Hálózati Alközpont
A hálózati alközpontok felülvizsgálatát 1961 májusában a HIH műszaki könyvtárának vizsgálatéval kezdtük meg. Á műszaki könyvtár és hálózati alközpont munkájának vizsgálatára elsősorban az újonnan megalakult HIH Dokurentáoiós -B Fordít* Irodának v o l t szüksége, mi
v e l s z e r v e z e t i l e g a könyvtárat az irodához csatolták.
A vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a HIM műszaki könyv
tárát meglehetősen hanyagul és szakszerűtlenül kezelték. Kétségtelen, károsan befolyásolták a könyvtári munkák j j elvégzését a gyakori sze
mélyi változások, i l l e t v e átszervezések, sok területen azonban a h i ányosságok okát a tervszerűtlenségben kereshetjük. Az előbbihez m é g komoly mértékben hozzájárult az i s , hogy egyes munkák elvégzése túl
zott adminisztrációval, ésszerűtlenül történt,
A legfőbb hiányosságok elsősorban a könyvtári munka vonalán mu
tatkoztak, ahol a feldolgozástól a kölcsönzésig jóformán minden mun
kafolyamatot helytelenül, vagy egyáltalán e l sem v é g e z t é k . Igen nagy hiba v o l t p l . , hogy az 1956-os ellenforradalmi események következté
ben e l v e s z e t t leltárkönyveket még 1961-ben sem pótolták, i g y mintegy 14 500 kötet m é g a leltárkönyvekben sem v o l t nyilvántartva. Állomány- ellenőrzést a könyvtár fennállásának 15 éve a l a t t egyszer sem végez
tek.
A hálózati munka vonalán az alközpont nem f o l y t a t o t t aktív t e vékenységet. A könyvtárak látogatását osak szórványosan végezték, és a hálózathoz tartozó nem főfoglalkozású könyvtárosok részére egyál
talán nem rendeztek minimum vizsgákat.
A HIM műszaki könyvtárának dokumentációs munkája egészen a HIH
TKRKBE33I í. t Műszaki termelési könyvtári hálózat
Dokumentációa I r o d a megalakulásáig minimális v o l t . A HIM Dokumentáci
ós ás Fordító I r o d a aránylag rövid idó a l a t t az OMKDK j a v a s l a t a i t f i - gyelembevéve kidolgozta a dokumentációs munka programját,ás a z t j e l e n l e g már hatékonyan v é g z i .
6. F o s t a Központi Szakkönyvtára és Hálózati Alközpont
A Posta Eözponta Szakkönyvtárának munkáját 1961. december 10-20.
között vizsgáltuk meg.
A könyvtár munkája az utóbbi időben erőteljesen fejlődött, é s különösen a könyvek és folyóiratok feldolgozása terén értek e l az e l múlt évekhez képeBt jelentős eredményeket. A könyv- és folyóiratállo
mány rendezése, valamint ezekről megfelelő katalógusok készítése a vizsgálat megkezdésekor m á r a befejezéshez közeledett, miután ez a munka az alközpont dolgozóinak munkaidejét nagymértékben lekötötte, a hálózati munka területén elsősorban a könyvtárlátogátasoknál és a nem főfoglalkozású könyvtárosok képzésénél mutatkozott némi lemara
d á s .
A dokumentációs munka vonalán a nemrég a l a k u l t és a könyvtár felügyeletét ellátó Fosta Dokumentációs Központ még oaak a kezdeti l é péseknél t a r t o t t , és t e l j e s mértékben elfogadta a z t a javaslatot,hogy kialakítandó dokumentációs tevékenységét az OMKDK szolgáltatásaival
Összhangban készítse.
. o .
Az i s m e r t e t t felülvizsgálatokat összefoglalva magállapithatjuk, nogy azok céljukat elérték, és a legtöbb alközpontban j a v a s l a t a i n k nyomán bizonyos Javulás mutatkozik. A munkát jelentős mértékben meg
nehezítette, hogy:
1. hasonló vizsgálatot - egy-két kivételtől e l t e k i n t v e - m é g a legtöbb alközpontban nem végeztek;
2. a könyvtárak, i l l e t v e hálózati alközpontok anyaga, nagyság
rendje, személyi ellátottsága, hálózata, valamint dokumentá
ciós munkája egymástól sokban eltér.
Mind az OMKDK módszertani munkájának jobbátételéhez, mind pedig az alközpontok munkájának megjavításához nagyban hozzájárul az, hogy a könyvtári, dokumentációs hálózati munkát részleteiben minden eset
ben több tagból álló bizottság, vizsgálta meg, és igy nagyban érvénye
sült - ebben az esetben feltétlenül előnyösen - "a több szem többet lát" - szempontja.
A tapasztalatok megmutatták számunkra, hogy nemcsak hasznos, de szükséges i s rendszeres időközönként az alközpontok munkájának a l a pos vizsgálata, mivel néhány éltalános hibát csak ezen az uton lehet teljességgel felmérni és felszámolni. J e l e n esetben a következő - elsősorban könyvtári jellegű - kérdések voltak azok, melyeknek vég-
•XT 1962.aug. Xl.évf, 4 .s z á m
leges tisztázását vagy a hálásat összes könyvtáráhan, vagy pedig csak a hálózati alközpontokban az OMKDK-tÓl várják.
1. Leltároaás, állományellenőrzés, selejtezés szabályos elvég
zése;
2. Folyóiratok raktározását
J, Fordítások kezelése éa selejtezése;
4. Prospektusok, BBabadalmak, szaovényok gytljtéss és feldolgo
zása;
5. Az BTO használata a műszaki könyvtárakban;
6. Központi katalógusok az alközpontoknál a hozzájuk tartozó könyvtárak könyv- és folyóiratállományáról;
7. A gyűjtőkör meghatározása a könyvtáraknál, a hálózati gyűj
t i köri index;
6. A kölcsönzési technika egyes kérdései;
9. Ü z e m i , v á l l a l a t i , intézeti dokumentációs szemlék készítése.
A f e l s o r o l t témák mindegyikére az OMEDK Módszertani Osztálya 1962-ban körleveleket szándékozik k i a d n i , melyek alapvetően, egysé
gesen és véglegesen tisztázni fogják a felmerült vitás kérdéseket.;, körlevelek a műszaki termelés? könyvtári hálózaton belül egyrészt néhány fontos munka egységes elvégzését célozzék, másrészt irányadó szempontokat adnak azok számára i s , akik könyvtárosi képzsttséggel m é g nem rendelkeznek, és valamilyen vállalati vagy intézeti könyvtár anyagát k e l l kezelniük, i l l e t v e feldolgoznlok.
A m ű s z a k i fejlesztés jelentőségének növekedése megkívánja a mű
szaki könyvtáraktól a tökéletes m u n k á t , hogy minden szakembernek t e l j e s mértékben valóban segítségére tudjanak s i e t n i . Ezért az a l központok munkáját - mely a hozzájuk tartozó hálózati könyvtárak szá
nára mintául szolgál - minden tekintetben tökéletesíteni k e l l , és eh
hez, reméljük, nagymértékben hozzájárul a felülvizsgálatok során ké
szített 117 j a v a s l a t .
TEBEBESST ikoe
3
TSHJ3BESSY A.: Műszaki termelési könyvtári hálózat
TBREBESSY. A.: Bevigionen i n den L e i t a t e l l e n des techniachen Betrlebabibliotheknetzes.
Die OMKDK /Ongarische Technieche landeabibliötnek und Dokumenta- t i o n s z e n t r a l e / unterwarf im Jahre 1961 die Dokumentations- und L e i - t e r a r b e l t der s e i t 1956 tatigen L e i t a t e l l e n des Bibliotheknetzes e i - ner Oberprüfung. Die Revisionen z e i t i g t e n v i e l e wertvolle Erfahrun- gen und brachten die verschiedenen k l e i n e r e n und grösseren Mangel ans L i c b t .
Die L e i t e t e l l e n habén - gemass d e r Eevisionen - i n den zwischen 1956 und I 9 6 I verstrlchenen fünf Jahren e i n e niltzliche und wertvolle Arbeit g e l e i e t e t u n d zur Entwicklung der Bibliotheken des gesamten Hetzes i n den Betrieben, Konetruktionsbüros und Forachungsinstituten i n groesem M a s s e beigetragen. Die Bibliotheken der L e i t s t e l l e n s e l b s t entwickelten zwar nur weniger, i h r e Dokumentatione- und Propágandatá- t i g k e i t wurde aber i n einar kurzen Z e i t recht wirksam. Diea übte auch aui die T a t i g k e i t der verschiedenen technlschen Bibliotheken eine gilnetige Wirkung aue. Die L e i t s t e l l e n v e r r i c h t e t e n eine beachtenswer- te Arbeit i n der Koordlnierung der üestandvermehrung der Bibliotheken und auf dsm Gebiet der Verbreitung von einheitliohen büchereitechni-
B C h e n llethoden. I n den l e t z t e n Jahren t r a t jedoch immer mehr die I n - formations- und Dokumentationstátigkeit i n den Tordergrund, die zu einem die weitere Entwicklung bestimmenden Faktor wurde.
Die Revision cntdeckte Kangel vor allém i n der Geschaftsführung der Bibliotneken. Demzufolge beziehen s i c h die seitena der die Revi- aion durchführenden Ausschüsse unterbreitéten 117 Vorschláge haupt- s a c h l i e h auf die Verbesoerung der bibliothekarischen Arbeit, wobei auch flir die Pörderung der Dokumentationetátigkeit mehrere wichtige Gesichtspunkte gégében wurden.
Die Revieion bevdes, dass die methodische Beobachtung und ünter-
3 t ü t z u n g der Arbeit der L e i t a t e l l e n von grundlegender Tfiehtigkeit i s t , und demnach auf die Entwicklung des geaamten techniachen Be- t r i e b s b i b l i o t h e k n e t z e s einen entscheidenden E i n f l u s a a u s ü b t .
o o o o
41
