Érdekes arányszámok. A szakfolyóiratok beszerzésének és olvasottságának elemzése megtekintése

ÉRDEKES ARÁNYSZÁMOK

A SZAKFOLYÓIRATOK BESZERZÉSÉNEK ÉS OLVASOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE • .

A könyvtári és dokumentációs szakirodalom ma már egyet­

ért abban, hogy a szakkönyvtárak éa ezen belül i s elsősorban a műszaki könyvtárak munkája mind nagyobb ós nagyobb mérték­

ben támaszkodik a folyóiratokra. A világon egyre több és több műszaki lap j e l e n i k meg - j e l e n l e g k b . 50 000, - és a műszakiak érdeklődése a technika gyors fejlődése következté­

ben mindinkább a legfrisebb.eredményeket Ős kisérleteket tartalmazó folyóiratokra irányul* Ebből a felismerésből k i i n ­ dulva e c i k k szerzői vizsgálatokat f o l y t a t t a k annak f e l d e r í ­ tésére, hogy a magyar v á l l a l a t i műszaki könyvtárak látogatói milyen mértékben igénylik és olvassák a szaklapokat. Vizsgá­

latunkat - amelynek eredményét az alábbiakban részben közre­

adjuk - csupán kezdeményező lépésnek tekintjük a helyzet felmérése és a tennivalók részletes megvilágitása f e l é veze­

tő u t o h .

A vizsgálat a Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár, valamint a Csepel Vas- és Fémművek központi műszaki könyvtárainak¬

a d a t a i r a támaszkodik, és részben kiegészül az OMK a d a t a i v a l . A kőt legnagyobb gyári-műszaki könyvtár és a hálózati központ adatai természetesen Áem adhatnak pontos és átfogó képet az egész műszaki termelési könyvtári hálózatról. A kapott kép azonban mégis általánosnak mondható, másrészt pedig példa­

ként szolgálhat a műszaki könyvtárak hasonló j e l l e g ű munká­

jának ön-elemzéséhez.

' A folyóiratok térhódítása

A műszaki könyvtárak sok mindenben különböznek az u n . közművelődési könyvtáraktól. A különbségek közül most csak

az egyiket ragadjuk k i s a z t , hogy mig a k ö z in ü v e - l ő d é a i k ö n y v t á r a k elsősorban ős csaknem kizárólagosan könyvekkel dolgoznak, addig a s z a k ­ k ö n y v t á r a k a kiadványtipusok sokkal szélesebb k ö ­

rével /szabadalmak, szabványok, forditások, prospektusok, különféle jelentősek,- mikrofilmek és folyóiratok stb»/_ k e ­ rülnek érintkezésbe. A magyar műszaki könyvtárakban az e m i i ­ t e t t kiadványfajták közül javarészt még csak a folyóiratokr .kál találkozunk, de ezek keresettsége általánosságban már

nálunk i s meghaladja a könyvekét, s e m e l l e t t mind több és több v á l l a l a t könyvtára kezd a legkülönfélébb kiadványtipu­

sok a k t i v gyűjtésével és felhasználásával i s f o g l a l k o z n i . A folyóiratok jelentősége a műszaki könyvtárakban á l t a ­ lánosan i s m e r t . Vegyünk csak egy példát erres a Csepeli Vas- és Fémmüvekben a központi szakszervezeti könyvtár 1958- ban állományBeszerzésre felhasznált összegének csupán 4 , 4 százalékát f o r d i t o t t a napilapok és folyóiratok beszerzésére, mig a központi műszaki könyvtár ugyanekkor keretének közel

50 százalékát. • A folyóiratok térhóditása azonban nemcsak a közművelő­

dési könyvtárakkal való összehasonlitásból tűnik k i . A mű­

szaki f e j l e s z t é s követelményei megkivánják, hogy az érdekelt dolgozók minél teljesebben tájékozódhassanak a l e g f r i s e b b műszaki eredményeket közlő szakfolyóiratokból. Ennek megfe-' lelően a műszaki könyvtárak ma már jelentős fejlődésen men­

tek át a t e k i n t e t b e n , hogy az egyes vállalatok mind nagyobb és nagyobb jelentőséget t u l a j d o n i t a n a k a folyóiratok beszer­

zésének a könyvekkel szemben. 5-10 évvel e z e l ő t t a műszaki könyvtárak még ^óval nagyobb-arányban vásároltak könyveket, mint f o l y ó i r a t o k a t . Ezzel szem-ben ma a nagyobb műszaki könyvtárak sorra lépik át a beszerzési összegeket felező

"Rübieont": az állománygyarapitásra előirányzott keretüknek több mint a f e l é t költik szakfolyóiratok beszerzésére. Az általunk v i z s g á l t két üzemben,a keretfelhasználást -1959-re^

p l . a következőképpen irányozták elős

Könyvbeszerzésre Győrben a devizakeret 45*5» Csepelen 50.5 százalékát k ö l t i k , - folyóiratbeszerzésre tehát ugyan­

ennek 54»5» i l l e t v e 49.5 százalékát. ..

Az ebből ^xa két számból i s megfigyelhető ős egyre t e r ­ jedő tendencia egyébként a műszaki termelési könyvtári h á l ó ­ zat munkájában minőségi változást j e l e n t . Ebből rengeteg f e l a d a t hárul az egyes könyvtárakra, de az alközpontokra és a hálózati központra i s .

A devlzaköteles külföldi könyv- és folyóiratimport ö s z - s z e s i t e t t a d a t a i t t e k i n t v e ez a változás a hálózat többségé­

ben már végbement. Az egyes i p a r i tárcák szakirodalom be»-

szerzésére f o r d i t c t t kerete ugyanis 1958-ban már*az 1. sz«

táblázatban közölt arányok s z e r i n t o s z l o t t meg.

tárca d e v i z a k : . u t a l á s ^{• i} tárca

f o l y ó i r a t r a könyvre !

Nehézipari M. _{57 % 45} i

Kohó- és Gépipari M. ^{• 56 $} 44 $ •

Könnyűipari M.. ^{' 64 %} 36%

Építésügyi M. 59 % ' • 41 $>

Élelmiszeript, M. ^{51 %} 49 i»

Közi.és Postaügyi M. 73 % 27 %

MÁV 55 % 45 $

posta ^{50 % 50 %}

> l . s z , t á b l á z a t é

A rendelések megoszlása

Következő lépésként a műszaki könyvtárakba érkező lapok megoszlását vizsgáljuk. Ez több irányban i s lehetséges. Elő­

ször nézzük meg, hogy milyen az 1959-ben e l ő f i z e t e t t s z a k l a ­ pok megoszlása nyelv s z e r i n t az Országos Műszaki Könyvtárban és a már e m i i t e t t legnagyobb két gyári műszaki könyvtárban.

/Lásd a 2 . ez. t á b l á z a t o t , /

nyelv az e l ő f i z e t e t t lapok megos zlása nyelv

az- 0MK= =ban a W.Piéck gyárban Csepelen

angol 29.0 $ 16.5

%

csehszlovák 5.0.

%

f r a n c i a ⁶.0 $ . . 2 . 9 7,0 %

lengyel ^5.0

%

-

magyar .< 1 3 . 3 í ^{3 7 . 6 15.8 $}

német ^{% 2 1.9} 3 2 . 4 5 6 . 9 %

olasz ^1.6 $ ⁰. 5 0. 6 £

orosz ^{1 1 . 2}

%

román 2^S5

egyéb 4*5

% -

2. s z^e táblázat.

7,

A 2 . s z . táblázatból kitűnik, hogy a német és az angol- nyelvű műszaki lapok az élőfizetéseknek több mint a f e l é t

t e s z i k k i . /Ezen belül pedig a németnyelvű lapok járnak a nagyobb százalékban./

A rendeléseknél a műszaki könyvtárosok és a könyvtárbi­

zottságok - mivel a v á l l a l a t i dokumentáció a nagyüzemekben i s csak részleges / a lapoknak csak egy részére t e r j e d k i , s a l i g halad t u l a cimforditás-jellegü f e l t á r á s n á l / - l e g i n ­ kább az adott h e l y z e t r e : a vállalatnál dolgozó és a s z a k i r o ­ dalom iránt érdeklődő műszakiak nyelvismeretére kénytelenek elsősorban figyelemmel l e n n i .

Az e l ő f i z e t e t t lapok országok s z e r i n t i megoszlása - amit a 3«az. táblázat tartalmaz - érdekes összehasonlításra ad alkalmat a r r a nézve i s , hogy milyen az arány

ország m

e l ő f i z e t e t t lapok száma ország

m

1

a W.Pieck gyárban Csepelen

Anglia 8. 2 % 1 2 . 2 $>

A u s z t r i a ^{— 2 . 2 #}

Belgium 1 . 5 % 1 . 0 $

Csehszlovákia 1 . 9 $ 1 . 2 #

Egyesült Államok 7.8 $ _{1 4 . 4 %}

Franciaország' 1 . 5 * 4 . 0 #

Lengyelország

-

Magyarország ^{3 7 . 6 #} 15.8 %

Német Dem Közt. ^7.8 % 2 0 . 1 $>

Német Szöv. Közt. Olaszország ' r 2 0 . 20 . 5 $

«!o

Svájc 4.8 # 4 . 0 $

, Szovjetunió ^{8. 2 %} 6 . 5 %

3. s z , táblázat.

a devizaköteles - azaz tőkés állambeli - és a szabadon r e n ­ delhető magyar és más s z o c i a l i s t a országokból érkező szakfo­

lyóiratok között. Ezt az arányt külön vizsgálva azt t a l á l j u k , hogy az összes é l ő f i z e t e t t lapoknak Csepelen 5 1 . 2 $-a, Győr­

ben pedig 4 4 . 5 származik a tőkés országokból, 'és 4 8 . 8 $-a, i l l e t v e 5 5 . 5 Í<>-&. a s z o c i a l i s t a országokból /Magyarországot i s b e l e é r t v e . /

Ezt az 50 % körüli arányt sok egyéb tényező ÍB b e f o l y á ­ s o l j a p l . az, hogy bizonyos iparágakban egyes országok több, mások kevesebb lapot adnak k i . Ennek ellenére nem v i t á s , hógy a rendelések terén az eddiginél tervszerűbb munkára van szük-

ség. Különösen nem lehetünk megelégedve, ha a s z o v j e t műsza­

k i lapok e l t e r j e d é s é t nézzük, A Szovjetunió és a népi demok­

r a t i k u s országok szaklapjainak i n t e n z i v propagandával egybe­

kötött és megalapozott erőteljesebb beszerzése a műszaki könyvtárak alapvető p o l i t i k a i f e l a d a t a i közé t a r ­

t o z i k ,

A forgalom jellemzői

A folyóiratok olvasottsága i s túlhaladja már a könyve­

k é t . Ez nyilvánvalóan kiderül abból, ha,egy-egy műszaki könyvtáron belül összehasonlítjuk.a kikölcsönzött könyvek és folyóiratok számát, A körözéssel közreadott szaklapok számát nem t e k i n t v e^{3 5 1}/ p l , a Wilhelm Pieck gyár műszaki könyvtára 1958. évi t e l j e s kölcsönzési forgalmát 100 $-nak véve, ez az arány a következő: ... . . . . .. , . .„

konyvkolcsonzések 42 % folyóiratkölcsönzések 58 %

A folyóiratforgalom elemzésénél elsősorban az o l v a s o t t f o l y ó i r a t o k n y e l v s z e r i n t i megoszlását tanulmányoztuk. /"Lásd.

a 4 , sz, t á b l á z a t o t , / Ezek az adatok azonban még érdekeseb­

bé válnak, ha összehasonlítjuk őket az e l ő f i z e t e t t lapok h a ­ sonló elemzésének eredményével,

A megvizsgált két gyári műszaki könyvtár 1958 decemberi olvasóforgalmát a hálózati központ forgalmával hasonlítottuk össze.

f o l y ó i r a t o k nyelve OMK Wilhelm Pieck Csepel angol 2 2. 8

$

csehszlovák 1 . 3

%

f r a n c i a 3 . 3

í

l e n g y e l 0 . 7

í -

magyar 3 9 . 5

$

német , ^{2 7 . 6}

$

olasz ^{0 . 6}

i

orosz 3 . 7

%

román 0 . 5

-

4. s z . táblázat.

Mindenképpen komoly hiányosságnak t a r t j u k , hogy a mai n a - p i g nincs egyöntetűen és megnyugtatóan eldöntve, hogy a műszaki kömyvtárak f o r g a l m i statisztikájában s z e r e p e l ­ jen-e és hogyan a körözött f o l y ó i r a t o k száma.

Az o l v a s o t t folyóiratok n y e l v s z e r i n t i kimutatása igen váltózatos képet mutat. A v i z s g á l t két műszaki könyvtár f o ­ lyóiratkölcsönzési forgalmában a németnyelvű lapok utáni érdeklődós abszolút mértékben vezet, utána az angol követ­

k e z i k . Az oroaznyelvü szaklapok olvasottsága nem á l l arány­

ban értőkükkel.

A nyelv s z e r i n t i megoszlás az olvasók nyelvismeretének függvénye. Éppen ezért érdekes, és j e l e n oikk céljánál t á - volabbraenő következtetések i s levonhatók lennének abból, ha az idegennye!}.vü szakirodalom olvasottságának a d a t a i t az o l ­ vasók nyelvismeretének a d a t a i v a l hasonlitanók össze. Ezzel kapcsolatban csak a r r a a legutóbbi s t a t i s z t i k a i felmérésre u t a l u n k , amelynek megállapítása s z e r i n t ma a mérnökök 6 0 . 4 százaléka'ismer egy vagy több idegen n y e l v e t . Legtöbben - 46.O $ - a német, 1 6 . 8 % az angol, 15.7 % - többnyire a, f i a t a l o k - az orosz nyelvet ismerik '

Fentiek azonban nem kizárólagosan tükrözik a szakfo­

lyóiratok olvasottságának helyzetét. Egyrészt - mint már -emiitettük- nem tartalmazzák a körözés utján t e r j e s z t e t t

lapokat /ez a százalékos arányokat i a megváltoztatja/, más­

részt nem egészülnek k i a d o k u m e n t á c i ó s uton f e l t á r t anyag a d a t a i v a l . Ez utóbbi pedig szintén elsőrendű fontosságú. Ugyanis p l . az egy bizonyos n y e l v e t beszélő mű­

szakiak száma adva van, de ha egy-egy c i k k e t vállalaton be­

l ü l lefordítanak, vagy lefordíttatnak, akkor már azok szá­

mára i s hozzáférhetővé v á l i k , akik magát a lapot kezükbe sem vették. Ilymódon. p l . a szovjet lapok hatásfoka sokkal magasabb, hiszen köztudomású, hogy a g y a k o r l a t i használha­

tóság szempontjából igen értékes anyagot tartalmaznak.

Az e l ő f i z e t e t t lapok elemzéséhez hasonlóan az olvasó­

forgalom országonkénti vizsgálata i s elvégezhető. /Lásd 5.

sz. t á b l á z a t . /

Ha az i g y kapott adatokat összesítjük, akkor azt t a ­ l á l j u k , hogy a s z o c i a l i s t a országok és a k a p i t a l i s t a á l l a ­ mok szakfolyóiratainak olvasottsága 1958 decemberében nem k i e l é g í t ő módón a l a k u l t . A s z o c i a l i s t a országok f o l y ó i r a ­

t a i t ugyanis a Wilhelm Pieck gyárban 3 7 . 8 $-ban, a Csepeli Vas és Főmmüvekben 3 2 . 6 ^-ban olvasták, /k tőkés országok szaklapjainak olvasottsága ugyanakkor 6 2 . 2 $ i l l . 6 7 . 4

A mérnökök és technikusok társadalmi-, gazdasági é 3 k u l ­ turális h e l y z e t e . Bp. 1959. S t a t . K . 1 9 - 2 6 p. ,

/ S t a t i s z t i k a i időszaki közlemények 2 0 . /

ország f o 1 y ó i r a t f o r g . a l o m ország

Wilhelm Pieck Csepel Vas- és Fémmű

A n g l i a 6 . 2 $ • 1 4 . 5 * •

A u s z t r i a ^{2 . 4 % . 2 . 7 $}

Belgium 0 . 5 $ 0 . 5 $

Csehszlovákia ^— v 0 . 6 $

- Egyesült i l l a m o k 7 * 7 $ 1 5. 8 $

Franciaország ^{3 . 0 $ 6 . 1 $}

Lengyelország ^{— 1 . 6 $}

Magyarország ^{1 9 . 4 $} 8 . 7 . $

Nőmet Denu Közte 8^S8 $ • 1 9 . 7 $

Hőmet Szöv. Közt. ^{2 % 2 $} 23.Ó $

Olaszország ^{' -} 0 . 5 $

Svájc 19.2 $ 4 . 3 $

Szovjetunió

' i i

9 . 6 $ 2 . 0 $

i , , : ,—1

5»sz® táblázat.

Ez a megbszlás - összehasonlítva a beszerzett folyóiratok k b . 50 $-oá arányával - szintén fontos könyvtári f e l a d a t o k r a mu­

t a t rá. . Az elévülés mértéke

A műszaki-lapok viszonylagos elévülésének vizsgálata so­

rán külföldön már matematikai képleteket állítanak f e l a r r a vonatkozóan, hogy a szaklapok megjelenésük után fokozatosan hogyan vesztenek újdonság-értékükből, és miként válnak egyre .

"értéktelenebbé" á legújabb műszaki problémák megoldása és a technika legújabb eredményeiről való tájékozódás szempontjá­

b ó l . Jelen tanulmány nem vállalkozik a r r a , hogy magyar v i ­ szonylatban végérvényes megállapításokat tegyen ezen a téren, csupán egy vonatkozó rész-vizsgálát közlésével kívánja egyen­

g e t n i az u t a t ebben.az irányban i s⁹

A Csepel Vas- és Fémmüvek központi műszaki könyvtárának 1958. december havi forgalmát vizsgálva / l á s d 6.sz~ táblázat/

megállapíthatjuk, hogy ott* a műszaki lapok keresettségét a l a ­ p u l véve, egy év a l a t t a szakfolyóiratok értéküknek több mint 90 $-át e l v e s z t i k az olvasófőrgalom szempontjából.

A csepeli t a p a s z t a l a t azt i s megmutatja, hogy a lapok közel 10 százalékát 10 évre visszamenőlegesen keresik* Azon

t u l már csak olyan szórványos a k e r e s l e t , hogy egy havi s t a ­ tisztikában az már k i sem mutatható.

Ez a felismerés több ^következménnyel ^ á r . p l . a raktáro­

zásnál megengedi, hogy a szakfolyóiratok 10 évnél régebbi év-

o l v a s o t t lapok • keresettség í ^!

'megjelenési időpontja # - a |

1958. .decemberig

novemberi ' 5 . 0 $ . |

1958. .decemberig

novemberi ' 1 2 . 1 $

- októberi , 1 3 . 2 $ \

szeptemberi ^{1 0 . 0 $}

augusztusi ^{9 . 8 $ |}

j ú l i u s i ^{9 . 2 $}

júniusi ^{8 . 1 $ i}

májusi /• ^{6 . 8 $ j}

á p r i l i s i ^{6 . 2 $ 1}

márciusi ^{5 . 0 $}

februári ^{4 . 6 $}

. januári •• 3 . 2 $

1 9 5 7 . évi - • 4 . 6 $

1 9 5 6 . évi ^{1 . 0 $}

j 1 9 5 3 . évi 0 . 4 $

! 1 9 5 2 . évi 0 . 4 $

1 9 5 0 . évi 0 . 4 $

6, s z . táblázat.

f o l y a m a i t e s e t l e g a műszaki könyvtártól távoleső raktárban helyezzük,.vagy zárjuk e l . De e s e t l e g f e l v e t i a gondolatát annak i s , hogy a.régi u n . muzeális folyóirat-anyagot iparági k i j e l ö l t könyvtárak vagy az alközpoatok és a hálózati központ

t a r t s a csak az esetleges érdeklődők rendelkezésére.Ilyen a l a ­ pon szempontokat kapunk a selejtezéshez i s , bár mindezek igen alapos megfontolásokat igényelnek.

x •

A f e n t i elemzések nem a t e l j e s s é g és az általános érvő- nyüsőg igényével készültek: következtetései csak a két legna-"

gyobb üzemi műszaki könyvtár és részben az 0MK adatainak

vizsgálatára épültek, ős időben sem t e l j e s e k , hiszen csak egy év / b e s z e r z é s / , i l l e t v e csak egy hónap / f o r g a l o m / százalékos megoszlására támaszkodnak. Tudatában vagyunk annak i s , hogy ez a kép a kisebb üzemekben valamint a tervező- és kútatóin-

A viszonylagos elmaradás oka, hogy december hóban a decem­

b e r i és 'novemberi k ü l f ö l d i lapok még nem érkeztek be t e l ­ jes számban.

tézetekben e l t é r az i t t f e l t á r t a k t ó l , de mégis hisszük, hogy Összeállításunk több szempontból használható.

A szakkönyvtári munka fontos területének - a szakfolyó­

i r a t o k beszerzésének és olvas tatásának - hasonló j e l l e g ű vizsgálata minden könyvtárban érdekes és értékes következte­

tésekre adhat alkalmat. Ilymódon bizonyos iránymutatást kap­

hatunk a beszerzéshez, rávilágíthatunk.-az olvasószolgálati tennivalókra, és - ami már nem e cikk f e l a d a t a v o l t - hasz­

nos útbaigazítást nyerhetünk a r r a vonatkozóan i s , hogy m i ­ lyen fő f e l a d a t a i vannak egy vállalaton b e l ü l i házi dokumen­

tációnak.

Cikkünket éppen ezért csak kiindulásnak t a r t j u k a mű­

szaki könyvtárügy e fontos munkaterületének önelemző és t e l ­ jesebb vizsgálatához.

Balázs Sándor - Terebessy Ákos

X - X - X

Magyarországon 1957-ben 9548 közművelődési / k e r ü l e t i

1

és s z a k s z e r v e z e t i / könyvtár, továbbá 2248 általános tudományos és tudományos szakkönyvtár valamint 6 9 8 I

i s k o l a i és egyéb- könyvtár, tehát összesen 18 777 kü-

| lönféle könyvtár működött. Összállományuk ugyanekkor

| 34 m i l l i ó darabra emelkedett, amiből az év folyamán

| 1,7 m i l l i ó olvasó 26 m i l l i ó darabot használt. A

\ könyvtárakban összesen 2679 főfoglalkozású könyvtári

\ a l k a l m a z o t t , 890 mellékfoglalkozású és 18 890 társa-

| dalmi munkás könyvtáros dolgozott./Kovács MátétKönyv- j tárpolitikánk alapproblémái c. ö s s z e á l l í t á s á b ó l . /

i _ "

- x —