021.6:026:62/439/
A MŰSZAKI TERMELÉSI KÖNYVTÁRI HÁLÓZAT J E L E N L E G I H E L Y Z E T E ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A H L ÖTÉVES T E R V B E N
Terebessy ftkos
A műszaki termelési könyvtári Hálózat Magyarország legnagyobb könyvtári hálózatai közé t a r t o z i k . A s t a t i s z t i k a i l a g nyilvántartott 576 szakkönyvtár munkája szoros kapcsolatban van áz i p a r i termelés
s e l , kutatásBal-tervezissel, ezért kulcskérdés - különösen n a p j a i n k ban - a műszaki könyvtárak tevékenységének megjavítása, 111. az i p a r igényeinek megfelelő színvonalra emelése.
A hálózat j e l e n l e g i s z e r v e z e t i felépítése, valamint a szervezet
nek az i p a r felépítését követő továbbfejlesztése kétségtelenül sok lehetóeéget ad a mtiazaki könyvtárak helyzetének és munkájának megja
vítására. A meglévó problémákat azonban kizárólag Bzervezésl munká
v a l megoldani nem l e h e t , hiszen a z i p a r i vállalatok növekvó önálló
sága komoly mértékben elósegitheti vagy hátráltathatja a szakkönyv
tárak fejlesztését. Tehát a Jól s z e r v e z e t t hálózati rendszer sokban l e h e t segítségére a hálózaton, belül müködó szakkönyvtáraknak, de a l e g f o n t o s a b b a t , azaz a munka Jó elvégzéséhez szükséges anyagi és sze
mélyi feltételeket csakis a könyvtárakat fenntartó vállalatok, inté
zetek biztosithatják. A könyvtárak J e l e n l e g i helyzetét éa fejleszté
s i lehetóségeit a z elóbbiekben k i f e j t e t t Bzempontok alapján a szak
i r o d a l m i tájékoztatás távlati célkitűzéseivel összhangban k e l l meg
vizsgálni agy, hogy a hálózati szakkönyvtári munka megjavítása reá
l i a t e r v e k alapján kerül;ön megválósitáara.
A következókben röviden ismertetésre kerüló helyzetkép ée néhány fejlesztési szempont - a teljeaség igénye nélkül - a f e n t i e k h e z kíván adalékot szolgáltatni.
1. A MŰSZAKI TERMELÉSI KÖNYVTÁRI HiLÓZAT JELENLEGI HELYZETE A műszaki-termelési könyvtári hálózatot az MHK 1018/1956./III.9./
B Z. határozata a többi könyvtári hálózattal egyidóben hozta létre.
Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ /további
akban OKKEK/, mint hálózati központ, valamint az i p a r i tárcáknál lét-
TM1 lj.évf. 7.Bzám 1966.szeptember
r e h o z o t t hálózati alközpontok képezik a termeléei hálózat szakmai i - rányitó, ellenőrző s z e r v e i t . Ez a szakmai irányító, ellenőrző munka elsősorban a vállalati szakkönyvtárak munkájának helyszíni felmérése, az éves munkatervek és a devizaigényss szakirodalom beszerzésének ko
ordinálása utján érvényesül. A k e z d e t i időszakban e z t a tevékenysé
get főleg az OJ ' IXDK módszertani osztálya látta e l . E z z e l szemben Je
l e n l e g az ellenőrzési, koordinálási munka jelentős részét az azóta megerősödött hálózati alközpontok végzik. Ez alól kivételt képeznek a Közlekedés- és Postaligyi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztéri
um szakkönyvtárai, amelyek rossz személyi ellátottságuk m i a t t egye
lőre csak részben tudják a hozzájuk tartoző vállalati szakkönyvtárak rendszeres ellenőrzését, módszertani segítségét, azaz az alközponti funkciókat elvégezni.
Az 1962-63-ban megindult iparátszervezés /összevonások, trösz- tösitések/ a vállalati szakkönyvtárak területén i s ezükségszerűen u j s z e r v e z e t i formákat h o z o t t létre. Az u j s z e r v e z e t i formák egyrészt több azonos termelési profilú vállalat, üzem, i l l s t v e azok szakkönyv
tárainak összekapcsolása, másrészt az azonos profilú vállalat és k u tató-fejlesztő intézet, i l l e t v e azok szakkönyvtárainak s z e r v e z e t i összevonása, vagy két kutatóintézet öeezevonáaa utján jöttek létre.
Az Így végrehajtott összevonások nagyon sok problémát v e t e t t e k f e l a vállalati szakkönyvtárak területén. I l y e n e k : a könyvtárak állományá
nak összevonása, központi könyvtár kialakítása, letéti- és fiókkönyv
tár-hálózat vállalaton belüli kiépítése / e s e t i l e g vidéki t e l e p h e l y e k k e l / , szorosabb kapcsolat megteremtése a gyáregységi. Üzemegység!
szakkönyvtárak között, központi nyilvántartások létesítése, vállala
t o n belüli központi beszorzás ás feldolgozás megvalósítása s t b . A f e l s o r o l t kérdésekkel együtt felvetődött a szakkönyvtárak j o b b , meg
felelőbb elhelyezése és személyi ellátottságának megjavítása i s . Az összevonások következtében az előbbiekben röviden i s m e r t e t e t t problémákat csak nagyon kávás vállalatnál sikerült megnyugtató
an megoldani. Ugyanakkor az összevont vállalatok, sőt a kutatÓ-fej- leBztŐ intézetek zömében i s & szakkönyvtárak h e l y z e t e éa s z e r v e z e t i felépítése t e l j e a e n r e n d e z e t l e n maradt. Sem elhelyezési körülményeik, sem személyi ellátottságuk nem t e s z i j e l e n l e g lehetővé, hogy akár a legalapvetőbb f e l a d a t o k a t ' i a kellőképpen elvégezzék.
Azoknál a vállalati, intézeti szakkönyvtáraknál, amelyeket nem érintett az iparátszervezée, szintén alapvető problémaként merült f e l az elhelyezés és a szakképzett könyvtárosokkal való ellátottság.
A könyvtárak Jelentős részében nem alkalmazzák a Müv.Mln.103/
1958 /MK.2./ M.M.sz. utasításának 7-5-át, amely s z e r i n t "A 2000 kö
t e t e t meghaladó állományú szakkönyvtárban - amennyiben a könyvtár i - gónybevétele sztikségesBé t e s z i - legalább egy, az 5000 - 10 000 kö
t e t állományú szakkönyvtárban legalább kettő, a 10 000 kötetet meg
haladó állománnyal rendelkező könyvtárban pedig további egy-egy füg
getlenített szakkönyvtárost l e h e t a l k a l m a z n i . " így a legtöbb válla
l a t i szakkönyvtárban nem függetlenített /részfoglalkozású vagy tár
sadalmi munkás/ vagy - kedvezőbb esetben az állomány nagyságától függetlenül - egy főfoglalkozású szakkönyvtáros d o l g o z i k . Mindössze
611
TEREBESSY í.: A műszaki termaléai könyvtári hálózat caak néhány nagyvállalati vagy kutatóintézeti könyvtárban működik 2 - 6 fó műszaki könyvtáros„
Ugyancsak nem alkalmazzák a f e n t említett 103/1958.az. utasí
tás 6,5-át sem, amely a szakkönyvtárak megfelelő elhelyezését kíván
j a biztosítani.
De nemcsak a rossz elhelyezési viszonyok és az elégtelen szemé
l y i ellátottság J e l e n t i a legfőbb akadályt a hálózati szakkönyvtárak fejlesztésében, hanem az állománygyarapítást sok helyen i n d o k o l a t l a n u l gátló vállalati "szűkmarkúság" i s . A vállalatok számára biztosí
t o t t mUazaki fejlesztési alapbői sok esetben szigorúan szilkreszabott évi beszerzési k e r e t e t kap a szakkönyvtár, pedig a fejlesztési ala.p Jelentós része nem minden esetben kerül felhasználásra a vállalatok
ban. A szükséges könyvek, folyóiratok és az utóbbi Időben mennyisé
g i l e g különösen megnövekedett fordítások esetlegesen több példányos megrendelése Jelentős pénzügyi t e r h e k e t ró a vállalatokra, de egyút
t a l növeli az érdeklődést a szakirodalom iránt, és nagymértékben hoz
zájárul a vállalati szakkönyvtárak f o k o z o t t a b b használatához i s . Ez pedig közvetve feltétlenül kapcsolatban van a Jobb termelési-kutatá
s i eredményekkel, a színvonalasabb mennyiségi és minőségi munkával.
Nincs rendezve j e l e n l e g a főfoglalkozású szskkönyvtárosok bére
zésének kérdése, és a nem főfoglalkozású könyvtárosok könyvtárkeze
lési bérpótlékának a problémája i s több tárca területén még rendezet
l e n /HGM, KFM, HIM, ÉÜ/. Sem az i p a r i vállalatoknál, sem pedig a ku
tató-fejlesztő Intézeteknél és tervező irodáknál n i n c s szakkönyvtáro¬
s i munkaköri besorolás. így a szakkönyvtárosok egyik része műszaki ügyintézői besorolásban, másik része adminisztratív ügyintézői beso
rolásban d o l g o z i k . Bérük a besorolástól függően nagyon sokféle l e h e t , és csak ritkán van összefüggésben a szakképzettséggel vagy a hozzá
értéssel, sőt a könyvtári állomány nagyaága és az intézet, vállalat J e l l e g e /kutatóintézet, termelő vállalat/ aem meghatározó tényező. A főfoglalkozású könyvtárosok képzése ma már többé-kevésbé megoldott kérdés, és a szakképzettség kötelező megszerzését r e n d e l e t i s előír
j a /U8/1962/M.K.15/ M.M.sz. utasítás/. Szakképzett műszaki könyvtá
rosok munkabérénél azonban azonos nagyságrendű vállalatok és műszaki könyvtárak esetében i s i g e n nagy eltérések mutatkoznak,
A hálózathoz tartozó vállalati szakkönyvtárak többségében /az 1964. évi s t a t i s z t i k a i felméréa s z e r i n t 576 műszaki könyvtárból 598 h e l y e n / munkaidejük csekély réazében, i l l e t v e munkaidőn t u l admi
nisztratív vagy műszaki munkakörben dolgozók végzik a könyvek,folyó
i r a t o k és más dokumentumok beszerzését, nyilvántartását és kölcsön
z i 4 t . Jelentős részük a könyvtárakat társadalmi munkában k e z e l i , és m.. .iájáért semmiféle anyagi Juttatásban nem részesül. Kivételt ké
peznek a z élelmiszeripar /128/1959. /Élip.É.20./ Élm.M.sz. utasítá
s a / és réBzben a könnyűipar Aip.Ert.xm.óvf, 35.az. Bpest 1965.
okt.27. "Az iparfejlesztési főosztály közleménye a könyvtároBképzéa- ről"/ területén dolgozó nem főfoglalkozású müazakl könyvtároeok, a¬
k i k részére a szakkönyvtári mlnimumvizsga letétele után r e n d e l e t i l e g biztosítják a könyvtárosi pótdijat havonként.
A könyvtárak magfelelő kezeléae feltétlenül öeazefüggéaben van
TMT 13.ővf. 7.szám 1966.szeptember
a könyvtárosi munka díjazásával. Tehát nem csoda, ha k i9 - áo közép
vállalatok szakkönyvtárainak nagyrésze szakszerűtlenül k e z e l t könyv tár, amelyekben a nem főfoglalkozású könyvtárosok f e l a d a t u k a t társa
dalmi munkában, de elég nagy anyagi felelősséggel megterhelve látják e l . Ezekben a könyvtárakban az o l v a s d - ás dokumentumforgalom minimá
l i s , könyvtári propaganda-tevékenység pedig egyáltalán n i n c a . J e l e n ¬ l e g "jő könyvtár"-nak számit az, ahol a nem főfoglalkozású könyvtá
ros a legszükségesebb nyilvántartásokat elkészíti és a b e a z a r z e t t szakirodalmat v a l a m i l y e n rendszerben tárolja még akkor i a , ha a n y i l vántartás és a tároláa egyaránt nem f e l e l meg a ezabvány-előÍrások-*
nak, vagy követelményeknek, sőt a népi vagyon védelmét sem biztosít
j a kellőképpen.
Tehát a háldzati könyvtárak megfelelő elhelyezése, szakszerű kezelése, a könyvtárosok képzése ée s szükséges létszám biztosítása terén bőségesen van tennivaló'.
Mégis főleg az utóbbi három évben a könyvtáraknak nyújtott köz
v e t l e n segítség egyre csökken, bár a hálózat f e j l e t t e b b s z e r v e z e t i felépítésűvé vált. Ez a látszólagos ellentmondáa elsősorban a háld
z a t i tárcaközpontoknál, i l l e t v e a hálózati alközpontok tárcaközpont
tá válásánál i s lemérhető. A tárcaközpontok megalakulásává], ugyanis a felügyeletet gyakorló i p a r i tárca műszaki tájékoztatása került f o kozottabban előtérbe, ée ezen a meglehetősen sokrétű tevékenységen belül a könyvtári hálózati alközponti tevékenység elsekélyesedett.
Ez a megállapítás természetesen csak egy-egy iparágra vonatkozóan érvényes, általánosaágban a f e l a d a t o k növekedésével és az elégtelen személyi ellátottsággal magyarázható a vállalati, kutatóintézeti szakkönyvtárak "magáramáradása", Kern véletlenül hangzik több műsza
k i könyvtáros részéről az a Jogos panaaz, hogy az utóbbi években ke
vesebb segítséget kapnak munkájukhoz, mint azelőtt, v i s z o n t a műsza
k i könyvtároai munka jő ellátásával kapcaolatban a követelmények nagymértékben megnövekedtek. így az OMEDK és a tárcaközpontok által a könyvtárosok részére összeállított ée közreadott módszertani útmu
tatók, körlevelek nem minden esetben pótolják - különösen a vidéki műszaki könyvtárak esetében - a helyszíni tanácsadást, könyvtáréi"
lenórzéaeket. Az utóbbi időben többek által lebecsült helyszíni e l lenőrzések ugyanis meggyorsíthatják a felmerült problémák megoldá
sát, ugyanakkor lehetőséget adnak a könyvtárosoknak a vállalati, i n tézeti, szakkönyvtári vagy a különféle központi, tárcaközponti k i a d ványokkal kapcsolatban k i a l a k u l t vélemények közlésére. A hálózati a l központoknak és tárcaközpontoknak tehát az eddigieknél sokkal na
gyobb súlyt k e l l helyezniök a felügyeletük alá tartozó műszaki könyv
tárak helyszíni ellenőrzésére.
A hálózat további szervezésében az ágazati központi tájékozta
tási irodákon belül ágazati központi szakkönyvtárakat k e l l szükség
szerűen létrehozni, amelyek a j e l e n l e g i konstrukcióban átveszik a tárcaközpontokra, könyvtári alközpontokra eddig hárult f e l a d a t o k Je
lentőé részét. Ezt az a j s z e r v e z e t i fontát la " f e n y e g e t i az a v e szély" , hogy a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás túlzott fejlesztése m i a t t a szakkönyvtárak tevékenyéégének összefogása elmarad. I l l e t v e nem éri e l a kívánt mértéket. Az egészséges egyensúly kialakítására tehát feltétlenül nagy gondot k e l l fordítani.
513 '
TERÉBESSí Á.: A műszaki termelési könyvtári hálózat Az előbbiekben röviden vázolt s z e r v e z e t i problémák m e l l e t t kü
lön f e j e z e t e t érdemel a műszaki könyvtárak elégtelen t e c h n i k a i be
rendezéssel való ellátottsága. A legtöbb könyvtárban még Írógép sem áll rendelkezésre a katalóguscédulák sokszorosításéra, vagy egyéb könyvtárosi kendők /kül- ós belföldi könyv- folyóiratmegrendeléaek, selejtezés seb./ gyors és eredményéé elvégzésére. Ez az oka, hogy a könyvtárosot legnagyobb része adminisztratív teendők elvégzésével tölti e l munkaidejét, és nem t u d elég gonddal f o g l a l k o z n i a könyvtá
r i tájékoztató és propaganda munkával. Az 1964. évi szakkönyvtári s t a t i s z t i k a i ! adatfelmérés s z e r i n t a hálózat 5 7 6 műszaki könyvtárára csak 249 Írógép j u t o t t , ami durván a z t j e l e n t i , hogy a műszaki könyvtárak felében van caak Írógép. A többi t e c h n i k a i berendezéssel még rosszabbul állnak a hálózati szakkönyvtárak. Az ugyancsak f o n t o s f o t o t e c h n i k a i berendezésekből szintén igen kevés van a hálózat
ban. Az I 9 6 4 . évi adatok s z e r i n t mikrofilm-leolvasó 6 6 db, m i k r o f i l m - felvevő 11 db v o l t a hálózatban, és ezek nagy része a vállalatokban külön részlegként működik és csak harmadsorban áll a könyvtárak r e n delkezésére, f o n t o s tehát az ezen a téren mutatkozó jelentős hiá
nyosságok mielőbbi megszüntetése.
összefoglalva tehát a műszaki-termelési könyvtári hálózat j e l e n l e g i helyzetét, megállapítható, hogy a műszaki könyvtárak zömé
ben nem f o l y i k megfelelő szintű munka. Ez szoros összefüggésben van a könyvtárak h e l y z e t e v e i , a könyvtárosok helyzetével, v a l a m i n t a még megoldásra váró s z e r v e z e t i és szervezési kérdésskkel, azaz a könyvtárak fejlesztéae csak a problémák komplex megoldásával érhető e l . amelyre mindenre kiterjedő fejlesztési t e r v e t k e l l k i d o l g o z n i .
2. A HÁLÓZATI SZAKKÜSYYTÍBAK ÉS A MŰSZAKI IRODALMI TÁJÉKOZTATÁS Mig 1950-1960 között s u l y p o n t l l a g a hálózati szakkönyvtárak felfejlesztése v o l t az elsőrendű f e l a d a t , addig napjainkban a műsza
k i i r o d a l m i tájékoztatási tevékenység /ée ezen belül a műszaki könyv
tárak/ fejlesztése, korszerűsítése, koordinálása J e l e n t k e z i k főfel- adatként. Tehát a f e l a d a t o k bizonyos mértékig megváltoztak, de ugyan
akkor Jelentősen megnövekedtek, mennyiségileg és minőségileg egya
ránt. A hazai sajátos helyzetnek megfelelően a növekvő s z a k i r o d a l m i tájékoztatási igények hatására a nagyobb vállalati és kutató-terve
z i intézeti szakkönyvtár altban i n d u l t meg a központi /OMKDK/ és tárca- központi tájékoztatási intézetek tevékenységétől függetlenül, - minV egy az azok által készített kiadványok ős szolgáltatások kiegészíté
seképpen - a vállalati, intézeti műszaki i r o d a l m i tájékoztatás. A k e z d e t i időszakban azonban ez a tájékoztató tevékenység sok párhuza
mossághoz v e z e t e t t , azaz főleg a vállalati, intézeti szakkönyvtárak
ba beérkezett külföldi szakfolyóiratok c i k k e i n e k folyamatoa k i v o n a - tolását j e l e n t e t t e . Az i g y összeállított lapszemlék, szemlék, folyó- lratBzemlék - bár a kisebb példányszám ós az egyazerübb külső megje
lenési forma m i a t t rövidebb átfutási idővel készültek, mint a köz
p o n t i vagy tárcaközponti kiadványok -, szakszerűség tekintetében két
ségtelenül messze mögöttük maradtak. A káros párhuzamosság következ
tében ugyanakkor sok olyan szakmailag értékes dokumentum nem került
TMT 17.évi. T.SSán 1966.szoptember
t a r t a l m i feltárásra, mint p l . a kutatási Jelentések, tanulmányút!
jelentések, prospektusok s t b . , amelyekkel pedig kizárólag a válla
l a t i , intézeti szakkönyvtáraknak, vagy a később néhány helyen meg
a l a k u l t tájékoztatási irodáknak k e l l e t t v o l n a f o g l a l k o z n i o k . A tá
jékoztató irodák megalakulásáig a tájékoztatási tevékenység termé
szetesen a műszaki könyvtáraknak J e l s n t e t t munkatöbbletet, amit ál
talában változatlan létszámmal, a könyvtári f e l a d a t o k m e l l e t t f o l y a matosan k e l l e t t elvégeznie*. A s z a k i r o d a l m i dokumentációs tevékeny
ség célszerű fejlesztése vállalati, intézeti s z i n t e n elsősorban a f e l e s l e g e s párhuzamos referáló tevékenység megszűntetése és e z z e l egyldőben a szükségea, nem publikált irodalom fokozottabb feltárása, v a l a m i n t a központi, tárcaközponti dokumentációs kiadványok f o k o z o t - - tabb felhasználása, hasznosítása utján érhető e l . A könyvtárak és az ezek m e l l e t t lassan megalakuló tájékoztatási csoportok, irodák k i s létszama i s e z t a célszerű fejlesztési u t a t helyezte előtérbe.
Ennek ellenére a vállalati tájékoztató munkában még Jelenleg i s túl
ságosan sok a f e l e s l e g e s párhuzamosság, és a különféle vállalati tá
jékoztató kiadványok nagy részében sok a nagy munkaidő-ráfordítással házilag készített folyóiratcikk-referátum.
Az előbbiekben röviden vázolt h e l y z e t szükségessé t e t t e a mű
s z a k i I r o d a l m i tájékoztatás terén mutatkozó hiányosságok és szerve
zetlenség megszűntetését. Ezt tűzte k i célul az OKFB-EÁB által lét
r e h o z o t t munkabizottság, amely *A műszaki i r o d a l m i tájékoztatás rendszere és szervezete" címmel koncepciót d o l g o z o t t k i , A koncepció a meglévő helyzetből k i i n d u l v a , a szükségletet figyelembe véve, s fejlesztés legfontosabb szempontjait tartalmazza.
Bár a s z a k i r o d a l m i tájékoztatási tevéksnység néhány műszaki könyvtártól az időközben megalakított vállalati, intézeti tájékozta
tási irodák hatáskörébe került át, a tájékoztatás következtében f o kozódó s z a k i r o d a l m i igények kielégítése mégis a könyvtárak munkájá
ban j e l e n t e t t , i l l e t v e j e l e n t problémát. Az Így megnövekedett fordí
tási igények, v a l a m i n t a szintén megnövekedett könyv- és folyóirat- kölcsönzés a nyilvántartó adminisztrációs tevékenység kiszélesedésé
hez v e z e t e t t . Ez az a d o t t körülmények között f o k o z t a a létszám- és helyhiányt a műszaki könyvtárakban. A műszaki i r o d a l m i tájékoztató tevékenység fejlődése tehát f o k o z t a a könyvtárak forgalmát, azaz az azokban tárolt s z a k i r o d a l m i dokumentumok használatát, és ugyanakkor a növekvő igények kielégítésére h a l a s z t h a t a t l a n u l szükségessé vált a könyvtárak fejlesztése, korszerűsítése.
A tájékoztatási ezervek fejlődésére kétségtelenül kedvezően ha
t o t t a műszaki könyvtárakkal való közvatlsn k a p c s o l a t . íoleg a kü
lönböző információk gyors visszakeresésénéi és s gyors v i s s z a k e r e sésre alkalmas tárolásánál J e l e n t komoly Begitséget a műszaki könyv
tár és a műszaki tájékoztatási i r o d a szoros s z e r v e z e t i kapcsolata.
Nagyban elősegíti a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás fejlődését az i s , hogy a már meglévő és Jól működő műszaki-termelési könyvtári háló
zatba épül be, 111. a hálózat kisebb-nagyobb műszaki könyvtárai ké
pezik a tájékoztatás alapbázisát. Ez a beépülés, helyesebben ráépu- lés t e s z i lehetővé, hogy az iparági, ágazati, vállalati tájékoztatá
s i szervek között rövid idő a l a t t szoros együttműködés Jöjjön létre, hiszen a könyvtárak vonalán k i a l a k u l t kapcsolatok e z t nagyban elóse-
615
TEEEBESSY A.t A műszaki termelési könyvtári hálózat g i t i k . A műszaki-termelési könyvtári hálózatra épült műszaki i r o d a l mi tájékoztatási hálózat a J e l e n l e g i helyzetben az esetek többségé
ben azonos a könyvtári hálózattál. A műszaki-termelési hálózat éa a műszaki i r o d a l m i tájékoztatási hálózat tehát egy hálózatot a l k o t , a¬
melyben a műszaki könyvtárak, a tájékoztatás információs bázisaként f e j t i k k± tevékenységüket.
3. E0BCEPC1Ó A HOSZ&KX íöflTvTiRAÍ FEJLESZTÉSÉHE
A műszaki könyvtárak helyzete és a könyvtárakkal szemben tá
masztott növekvő követelmények nagymértékben előtérbe helyezték a könyvtárak fokozottabb országos fejlesztését. Ennek megfelelően az OHFB-DAB 1965-ben munkabizottságot h o z o t t létre a fejlesztés külön
böző szempontjainak megvitatására éa vázlatos kidolgozására. Az elő- Bzör 1965.december 30-án kibővített plénum előtt megtárgyalt "A mű
szaki könyvtárügy helyzetét és fejlődésének irányait tükröző könyv
tári koncepció kidolgozása" c. tanulmány elsőként kisérslts meg i n tézkedési Javaslatok formájában összefoglalni a lBgBzükségesebb t e n nivalókat. A koncepció, amelynek összeállításában az OMFB-DÁB megbí
zásából 11 szakember v e t t részt, egyaránt kitér a s z e r v e z e t i , szer
vezési, gyűjtési, feldolgozási, könyvtári tájékoztatási kérdésekre, megpróbálkozik a könyvtárakkal szemben támsaztott minimálle követel
mények meghatározásával i a . Az így elkészült tanulmány mind sokrétű
ségében, mind mélységében egyedülálló, h i s z e n eddig még i l y e n össze
f o g l a l d összeállítás nem készült, ds korántsem tekinthető végleges
nek; az i t t - o t t észlelhető hiányoaaágok pőtláaa még sok munkát kíván.
De az elkészült végleges fejlesztési koncepció i s csak akkor l e h e t hatáaoa, ha az i p a r i tárcákhoz tartozó vállalatok, intézetek vezetői, igazgatói, főmérnökei valóban magukévá t e s z i k az abban f o g l a l t szem
pontokat, a l a p e l v e k e t éa mindant elkövetnek azok fokozatoa megvalÓ- sitáaárac
A műszaki könyvtárügy fejlesztésére k i d o l g o z o t t koncepciónak több eddig megoldatlan problémát k e l l véglegesen felszámolnia. E l sődlegesen a műszaki könyvtári normatívákat, mutatókat k e l l k i d o l gozni. Ezeknek a mutatóknak a kidolgozását iparáganként, ágazaton
ként k e l l elvégezni, t e k i n t e t b e véve az iparág, ágazat j e l e n l e g i helyzetét ée a I I I . ötéves t e r v iparfejlesztési s z s m p o n t j a i t .
Bem f o g l a l k o z h a t érdemben a koncepció a könyvtárosok bérkérdé
s e i v e l , így ezeket véglegesen az i p a r i tárcáknak k e l l saját terüle
tükön megoldaniok. Érintőlegesen f o g l a l k o z i k a koncepció a könyvtá
rosok képzésével, i l l e t v e továbbképzésével*
4. A MtSZAÜ raODAHG KOHCBSCIÚ SS A SZAKKÖNYVTÁRI KOHCEPCIÓ Az előzőekben röviden i s m e r t e t e t t két OMPB-DAB koncepció a mű
szaki i r o d a l m i tájékoztatás éa a műszaki könyvtárügy helyzetét kiván-
TMT i;i.évf. 7.BSám 1966.szeptember
j a országosan r e n d e z n i . A két terület rendezése természetesen szo
r o s összefüggésben áll egymásnál, annál i s inkább, m i v e l a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás bázisát j e l e n l e g nagyréezt a műszaki könyvtá
r a k képezik. így a két koncepció együtteeen, mintegy egymást kiegé
szítve a k a r j a mind a műszaki könyvtárak, mind pedig a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás főbb problémáit összefoglalni és megoldani. M i v e l mindkét koncepció alapvetően kívánja r e n d e z n i , f e j l e s z t e n i a mű
s z a k i könyvtárak és a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás területét, Így „ ez természetesen nem máról holnapra, hanem fokozatosan, előre k i d o l g o z o t t program s z e r i n t , néhány év a l a t t k e l l , hogy megvalósuljon. A két terület J e l e n l e g i meglehetősen e l h a n y a g o l t állapotának megvál
toztatása i g y i s jelentős anyagi erőfeaziteaeket igényel, amelyek a¬
zónban kétségtelenül megtérülnek a f e j l e t t e b b és célszerűbben műkö
dő könyvtárak összehangolt munkája következtében. A fejlesztés első lépcsőjében azokat a feltételeket k e l l biztosítani, amelyek a prog
ram megvalósítása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezek elsősorban:
1 . a megfelelő elhelyezée megoldása;
?. a munka elvégzéséhez azükséges modern t e c h n i k a i felszerelés sek biztosítása;
% az a k t i v műszaki könyvtári ée műszaki i r o d a l m i tájékoztatá- aí tevékenység ellátásához azükségeB megfelelő számú könyvtáros és műszaki szakember alkalmazása.
A f e n t i szempontok mindkét koncepcióban szerepelnek, tehát a vállalatok, intézetek vezetőin m a l i k , hogy m i l y e n rövid idő a l a t t tudják megteremteni a saját műszaki könyvtáruk éa amennyiben szük
séges, saját műszaki tájékoztatási irodájuk működéséhez szükséges alapvető feltételeket.
.o.
A műszaki-termelési könyvtári hálózat fejlesztése az elkövetke
zendő évek Jelentős műszaki-gazdasági f e l a d a t a i m i a t t fokozottabban előtérbe kerül. Kétségtelen, hogy mind a vezető állami azervek.mind pedig a vállalatok, intézetek erőteljes összefogására van szükség a fennálló h e l y z e t megjavítására. Az C-KPB és a Müv.aln.Könyvtári osz
tály s z i n t e egyldőben f o g l a l k o z i k program s z s r i n t az előbbiekben f e l v e t e t t problémák megoldásával. Az állami szervek részéről tehát megtörténtek a kezdeményező lépések, a továbbiakban a vállalat-, intézetvezetéaen múlik, hogy a k i d o l g o z o t t orogramok m i l y e n mérték
ben ós hogyan kerülnek megvalósításra.
617
TEHEBBSSY A.: A műszaki termelési könyvtári hálózat
TEREBSSSY, A. i Present s t a t u s o f the net»ork o f t e c h n l c a l p r o d u c t i o n l i b r a r i e s and p o s s i M I l t i e s o f i t a development i n the t h i r d f i ve Year Plan
The network o f t e c h n l c a l p r o d u c t i o n l i b r a r i e s i s one o f the g r e a t e s t l l b r a r y networks o f Hungary. The present p o s i t i o n o f the 576 s p e c i a l l i b r a r i e s o f enterprísesi reaearch and planning i n s t i - t u t e s i s n o t s a t i a f a c t o r y i n aeveral respecta:
a/ i n respect o f accommodatíoní
b/ i n respect o f the e x t e n t to which they are provided w l t h l l b r a r i a n B who pursue t h s i r p r o f e s s i o n as a main occupation;
0/ i n respect of the e x t e n t to vrhich they are provided w i t h t e c h n l c a l equipment.
The enumerated d e f i c i e n c i e s impede the f u r t h e r development o f t e c h n l c a l l i b r a r i e s i n many placss t o a great e x t e n t , t h e r e f o r e the c o n d i t i o n e necessary f o r t h e i r succeasful o p e r a t i o n must be created i n a l l the l l b r a r i e B o f the network o f t e c h n l c a l p r o d u c t i o n l i b r a r i e s d u r i n g the t h i r d Pive Year Plan. The e a r l i e s t possible c r e a t i o n o f the c o n d i t i o n e i s preaaed alao by the f a c t t h a t the t e c h n l c a l l i b - raríeB work as bases o f I n f o r m a t i o n about t e c h n l c a l l i t e r a t u r e . The s p e c i a l l l b r a r y concept to be elaboroted by the theme committee o f the N a t i o n a l Committee o f Technlcal Development and dlscussed before the plenary meeting o f l n v i t e d s p e c i a l i s t a servea the improvement o f the present p o s i t i o n , At the same t i a e , the M i n i s t r y o f Sducation has alsó dravm up l t s plan i n v o l v l n g the development o f s c i e n t i f i c and s p e c i a l libraríea. I t depends on the leaders of e n t e r p r i e e s and i n s t i t u t l o n a belonging t o t h e i n d u s t r i a l p o r t f o l i o s how and to what extent they w i l l achieve the o b j e c t i v e s l a i d down i n the p r o j e c t s i n the development o f t h e i r own s p e c i a l l i b r a r y and ínformation o f f i c e , r e s p e c t i v e l y .
o!o
AT TEPEEEIHH: CocTOHHHe Texm<Ko-npoH3BoacTBi9HTOH .fliigjiHOTeqHoa ceTH is 103U03HQCIH ee pa3snni3 E roflH Tce?feero niTüJieTHero m á s a
-np0H3B0acTBeHflaa őHőraoieiHafl c e ? i . CynecTByeT 576 Texmi'iecKHx öHűnuQTeic, npKua^Jiezamux paaJumműí npeanpHHTHHM, HccjieaoBaTejibCKHii BHCTB7yiau tua KoacipyKTopcKiui ÖHpo, i t o flBMeTca HeyaoBaerBopHTeJiB- H U H, co cxezynwx Toqes a p e a n s :
1.1 nOHemesms,
2. / oŐeeaeieHHOCTL IETSTHÍUSII őHőJiiioTeKapaiűi, 3. / oöecneieHHOCTi. TexHHieCKHii oöopyflOBaHneiá,,
TMT 13.évi. 7.szám 1966.szeptember
JnOUHKVTHe B620CT3TKH B O HHOrUZ BeCTEtt CHJliHO nnenHTCTBVHT pa.3BíiTHD T e x H H i e c K i i x őHŐJiuoTeK, i noaTOMy B T e t e n a e T p e T B e r o I I H T H - jieTHero rmana c a e ^ y e i c o a a a i i Í C Í O B K H, B e o C x o s n u u e a r a ycneQHofl
pacom B O Bcex ÖHöJiaoieKax 3 T o a c s í n . B a H C K o p e a i e e C 0 3 a a B a e S T H X ycjiOBiia aeoCxosHuo a n o i o u y , I T O l e x a i r a e c i a i e öaönwoTeici paöoTaaT Kar. cnpaBO«HO-aH$opaanHOKHHe $O H T O no TexsureecKOH c n e i u i B T e p a i y p e , yjiyiuiSHHS) B a c T O f l s e r o nojroseaBH c i y a a T K o s n e n o a a o T S X H H I S C K K X Ő H Ö - j i w o T e K a x , EOTopafl öyaei paapaőoTaaa rocyaapcTBeHHHH K o u u T e i o u l e x -
H H i e c s o r o p a s B H t B a ti dyfle? oöcyzaeHa nJieHapima a a c e a a a i i e i i n p a r j i a - meHEHX c n e n a a j m c T O B . B T O s e BpeiiH ttasHCTepcTBO npocBeneHHa i&sxe paapaöOTaao apoeKT p a a s H t a a Hay^aux i TexHaqecitHX őHQjraoTeK. O T pyKOBOUHTeneH npeanpiíHTKH a y i p e a a e s H f l , nosBeaeiicTBeHHiix npoMHmaeH- Bwt uaHucTepcTBOM, 3aB;;c;iT T O , ESKÜM oopaaou H B Kapott uepé B H U O J I - E E S T C H H3JI0SeHHH6 B HpOSKTaX TO°HH 3peHHH B paBBHTHH T e X E H i e C K i K ŐHŐJiuoTeK ima üaOopüaiiHOHiira örapo.
• V
TEBEBESSY. /u: Gegenwartiger Stand und EntwicklungsmbKlichkel- t e n des B i b l i o t h e k s n e t z e s für Technik und P r o d u k t l o n im I I I , J t l n f - "
jahreapxan
Das B i b l i o t h e k s n e t z für Technik und Produktlon l a t eines der grössten Hetze I n Ungarn. Die gegenwártige Lage d e r 576 P a c h b i b l i o - theken der ünteraehmen, Forschungs- und E o n s t r u k t i o n s i n s t i t u t e l a t aus mehreren Gesichtspunkten b e t r a c b t e t , n i c h t z u f r i e d e n s t e l l e n d :
a/ i n H i n a i c h t der Veraorgung m i t Baum;
b/ i n H i n a i c h t der Veraorgung m i t hauptbexuflichen B i b l i o t h o - karen;
c/ und i n H i n a i c h t d e r Veraorgung m i t techniachen E i n r i c h t u n g e n . Die angefUhrten Mangel behindern h a u f i g d i e F o r t e n t w i c k l u n g der techniachen B i b l i o t h e k e n , deawegen s o l l e n lm Bahmen des I I I . Pünfjah- replanea i n sámtllchen B i b l i o t h e k e n des B i b l i o t h e k a n e t z e s für Technik und F r o d u k t l o n d i e Vorausaetzungen e i n e r e r f o l g r e i c h e n A r b e i t ge- echaffen werden. Die Slcherung dieaer Vorausaetzungen i s t aus jenem Grundé d r i n g e n d s t e r f o r d e r l i c h , nachdem d i e techniachen B i b l i o t h e k e n a l s Informationsbase der techniachen L i t e r a t u r a r b e i t e n .
Der Verbesserung d e r gegenwártigen Lage d i e n t d i e durch den Themenausachuss dea Landeakomiteea für technische Entwicklung zu v e r - a r b e i t e n d e n und v o r einem Plénum eingeladener Fachleute zu beapre- chende Eonzeption d e r F a c h b i b l i o t h e k e n . G l e i c h z e i t i g nurde auch durch das K u l t u s m i n i s t e r i u m , e i n Entwurf z u r P o r t e n t w i c k l u n g der wiaaen- s c h a f t l i c h e n und Fachbibliotheken a u s g e a r b e i t e t . Die V e r w i r k l i c h u n g der i n den Entwürfen f e a t g e l e g t e n R i o h t l i n i e n h i n a l c h t l i c h der F o r t e n t w i c k l u n g i a r e r eigecen F a c h b i b l i o t h e k e n und Informierungsorganen, l i e g t an den L e l t e m der i n d u s t r i e l l e n Unternehmen und Institutionén.
619
