A minisztériumi kibocsátott termelés számbavétele a kohó- és gépiparban

SZEHLE

545

A minisztériumi kibocsátott termelés számbavétele a kohó— és gépiparban

folyó— vagy változatlan áron számított ér-

tékét mutatja, a minisztériumi kibocsátott

termelés (az ún. extern termelési érték) mutatója segítségével viszont azt állapít-

hatjuk meg, hogy a befejezett termelés- ből a minisztérium ténylegesen mennyit bocsátott a népgazdaság rendelkezésére.

A következőkben ismertetett módszerrel

számítják a Kohó— és Gépipari Miniszté- riumban a kibocsátott termelés értékét.

A módszer ismertetésével célunk egyrészt,

tásaik megszervezéséhez, másrészt, hogy az érdekeltek hozzászóljanak, és feltárják

az általunk alkalmazott módszer hibáit.

A Minisztertanács határozata nyomán

mintegy másfél évvel ezelőtt egy statiszti—

kai beszámolójelentést vezettünk be.

amely — tapasztalataink szerint —— alkal-

mas a minisztériumi kibocsátott termelés megállapítására. Vállalati szinten a ki- bocsátott termelés azonos a befejezett ter—

melés értékesített részével. Ebből kiindul-

va a következőképpen szerkesztettük meg a minisztériumi kibocsátott termelés meg- hogy más minisztériumoknak segitséget

nyújtsunk az ilyen irányú adatszolgálta—

állapításának alapját, a vállalat statiszti- kai beszámolójelente'sét:

I. A negyedévi értékesllés megoszlása*

Kesztermék-értékesítés és szolgáltatás

Sorszám Megnevezés folyóáron forgalmi adó nélkül

(ezer forintban)

0 b e

1 Exportra. ... . . . 608 369 ;

2 Belkereskedelem részére ... 259 574 i

3 Beruházási (felújítási) célokra ... 434 047 4 Egyéb szervek részére nem beruházási célokra (KGM nélkül) 329 386

5 Összesen (itel—344) ... 1631376

6 KGM szerveinek nem beruhá- ÁGM" vállalatoknak. 418 271

7 zási célokra ... . ... ROM" vállalatoknak 132 420 8 Mindössze (5 el— 6 4— 7) ... . ... 2 182 067

Folyóáron ezer forintban forgalmiadó nélkül ' forgalmi adóval

9 6. és 7. rovathól KGM értékesítő vállalatainak ... 168 910 ! 216 645 ' '*'

II. A negyedévi értékesítés az országos értékesítő vállalatok rés:c're*

' 1. tábla 9. rovat részletezése

Sorszám Vállalat megnevezése

!, forgalmi adó nélkül i forgalmi adóval

1 Szerszámkészletező Vállalat ... . ... . ... I 22 151 I 28 751

2 Szerelvénykészletező Vállalat ... . . . 14 579 19 863

3 Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat ... 92 611 i 120 432 4 Műszer- és Irodagépkészletező Vállalat ... 89 569 l 47 599 6 Fohó— és Gépipari Anyagellátó és Értékesítő Vállalat ... —— ; ——- 6 Ferroglobns Vasfe'lgyartmányokat Értékesítő Vállalat ... —— ' ——

7 Metalloglobns Fémipari és Értékesítő Vállalat ... .. —— :—

8 Összesen ... . ... . ... 168 910 216 645

l

* Az adatok mldaszerűek.

** A volt Általános Gépipari Minisztériumi, illetve El volt Kohászati Minisztérium irányítása vállalatok.

5 Statisztikai Szemle

alá tartozó

III.

Folyóáron forgalmi adó nélkül, '

Sorszám Megnevezés ezer forintban'

1 Késztermék készlet a negyedév első napján ... 313 268 2 Késztermék készlet a negyedév utolsó napján ... 310 013 8 Tárgynegyedévl befejezett teunelés ... 2 178 812

* Az adatok példaszerűek.

A minisztériumi kibocsátott termelés ki—

számításának alapja a beszámolójelentés

I. táblája. Ez a tábla mutatja, hogy a mi—

nisztérium termékeit a népgazdaság mely területein értékesítette. A jelentés 6. és 7.

rovata a minisztériumon belüli kooperá—

ciós szállításokat tünteti fel.

A beszámolójelentés II. táblájára azért van szükség, hogy a kooperáció volume- nének helyes megállapítása érdekében az egyes készletező vállalatok értékesítési

adatait forgalmi adóhélküli árszintre át—

számíthassuk.

A beszámolójelentés III. táblája az ada-

tok számszerű egyezőségének biztosításá—

szolgál.

Éli/[ivel a minisztériumi kibocsátott ter—

melés kiszámítása az értékesített termé—

kek számbavétele útján történik, egyér—

telműleg meg kell határoznunk, hogy mi tekinthető értékesítésnek.

Értékesítésnek tekintendő, ha

1. a vállalat a terméket leszámlázta és saját szállítóeszközén a megrendelőhöz el—

juttatta, vagy átadta a fuvarozó vállalat—

nak a megrendelőhöz való továbbítás vé—

gett;

2. a megrendelő a terméket a szállító

vállalat telepén átvette, és a vállalat le—

számlázta, függetlenül attól, hogy elszál—

lította—e vagy a vállalat telephelyén hagy—

ta tárolás végett;

3. a vállalat a terméket saját beruhá—

zásra vagy felújításra forditotta.

A beszámolójelentés elkészítésének bi—

zonylati alapja a kimenő számla. A be—

számolójelentés kitöltésénél problémát

okozhat, hogy a jelentés I. táblája 3. se—

rába: beruházási (felújítási) célokra szánt értékesítés, milyen értéket írjunk.

A beruházási és felújítási célokra értéke—

sített termék fogalmát a fennálló rendel- kezések értelmében az a gyakorlati kri-

térium határozza meg, hogy a vállalat a számlát a Beruházási Bankon keresztül

egyenlíti—e ki, vagy sem. Bizonyos ese—

tekben (ha az értékesítés minden kétsé- get kizárólag beruházási jellegű, például,

ha egy állami vállalat mosógépet vásárol)

a Magyar Nemzeti Bankon kereSztül ki—

egyenlített számla összege is szerepelhet ebben a rovatban. Ettől eltekintve azon- ban csak azoknak a gyártmányoknak

(szolgáltatásoknak) értékesítését kell itt

kimutatni, amelynek számláit a Vállalat inkasszóra a Beruházási Bankhoz nyúj—

totta be.

A beszámolójelentés helyes elkészítése megkívánja a vállalaton belüli szilárd bi—

zonylati fegyelmet, a számlák egyértelmű, világos kiállítását. A számlázást úgy kell megszervezni, hogy minden számlából ki—

tűnjék a megrendelő pontos megnevezése, a számla kiegyenlítésének módja, a beru-

házási célokat szolgáló termékek szám—

láinál pedig a beruházási egységszám.

Az előbbiekben azt mondottuk, hogy vállalati szinten kibocsátott termelésnek kell tekinteni mindazon termékeket, ame—

lyek a vállalaton belül további megmun—

kálást nem igényelnek. Ez tulajdonkép-

pen nem más, mint a vállalati befejezett

termelési érték, tehát a készletváltozás—

sal helyesbített értékesítés.

A bemutatott beszámolójelentés alap—

ján:

2182 067 000 Ft

3 255000 ,, 2178 812000 , Összes értékesítés

Készlétcsökkenés

Befejezett termelési érték ..

A Vállalatok a jelentést közvetlen fel- ügyeleti szervükhöz (iparigazgatóságuk—

hoz) küldik el két példányban. Az ipar-

igazgatóság egyezteti a vállalati jelenté—

sekben kimutatott befejezett termelési ér—

ték összegét az ugyanazon időszak mér- legbeszámolójában jelentett hasonló adat—

tal.

A Vállalatok az exportra történt érté-

kesítés volumenét negyedévenként jelen—

ma

SZEMLE

547

tik, a jelentésben közölt adatoknak tehát meg kell egyezniök a minisztériumi kibo—

csátott termelésre vonatkozó beszámolóje-

lentés megfelelő adataival. A közszükség- leti cikkek termelésének statisztikájában a belkereskedelmi terv teljesítését a vál—

lalatok forgalmiadós folyóáron (bruttó

termelői áron) mérik. A minisztériumi ki—

bocsátott termelés és a közszükségleti cik—

kek termelésére vonatkozó statisztika ada—

tai csak a forgalmi adó összegével térhet—

nek el egymástól.

Az adatok ellenőrzése után az iparági igazgatóságok a vállalati adatokat össze—

sítik és elküldik a minisztérium Kereske—

delmi Igazgatóságának, a termékelosztás

irányító szervének. A vállalati jelentések

összesítése után kerül sor a minisztérium kibocsátott termelésének kiszámítására.

Meg kell említenünk néhány olyan

problémát, amelyek a minisztériumi ki-

bocsátott termelés megállapítását megne—

hezítik. Az első az, hogy a Kohó— és Gép—

ipari Minisztériumnak —— de más minisz—

tériumoknak is —— vannak országos érté- kesítő (készletező) vállalatai. Az egyes

iparvállalatoknak a készletező vállalatok részére történő értékesítése nem tekint—

hető teljes egészében minisztériumi ki- bocsátott termelésnek, mert egy részét minisztériumon belül értékesítik. A kész—

letező vállalatok a .beszámolójelentésben beszerzési áron számolnak, mert az ipar- vállalatok értékesített termékeiket forgal—

mi adóval növelt áron számlázzák. A készletező vállalatok nemcsak a Kohó— és Gépipari Minisztérium vállalataitól, ha—

nem más minisztériumok vállalataitól,va-

lamint egyéb forrásokból is szereznek be termékeket. A gyártmányok sokfélesége miatt azonban nem tudják megmondani, hogy mennyit értékesítettek a Kohó- és Gépipari Minisztérium és mennyit más minisztériumok vállalatai által termelt

termékekből. Problémát okoz az is, hogy a Gépexport Iroda (GÉPEXI) a Kohó- és

Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalat, s ezért az iparvállalatok a; Gépexport Irodának eladott termékek

értékét minisztériumon belüli kooperáció- nak számolják el.

Ezek a nehézségek szükségessé teszik,

hogy a minisztériumi kibocsátott termelés értékét lépcsőzetes számítással állapítsuk

meg.

55:

— Tegyük fel, hogy az ismertetett statisz—

tikai beszámolójelentés adatait az iparági

összesítők alapján készítettük el. Ennek figyelembevételével a minisztérium által

kibocsátott termelés értéke az alábbiak

szerint alakul:

A negyedévben kibocsátott lermelés értéke 1. tábla Termelési érték

Megnevezes ezer

fOrintban * százalékban

Kibocsátott termelési érték 1 631 376 74,9 Minisztériumon belüli koo-

peráció* ... c. A 550 691 25,3

Összesen ... 2 182 067 100,2

Készletcsökkenés ... —— 3 255 —— 0,2 Minisztériumi baiejezett ter-

melés ...

!

2 173 812 ' 100,o

* A jelentés G., 7. sora.

Ezután a tényleges kibocsátás volume—

nét számítjuk ki. '

Az 1. táblában megadott ,,Kibocsátott

termelési érték"—hez hozzáadjuk a Gép—

export Iroda részére történt értékesítést.

(Ez azért szükséges, mert a Gépexport Iroda a Kohó— és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozik, és ezért a válla- latok az Irodának szállított termékek ér- tékét a jelentés 6. sorában szerepeltetik.)

A Gépexport Iroda részére értékesített

termékek volumenével növeljük a gyártó' iparág export értékesítési adatait, és

csökkentjük az 1. tábla ,,Minisztériumon belüli kooperáció" rovatát.

Tegyük fel, hogy a Kolió— és Gépipari Minisztérium egyes igazgatóságaihoz tar—

tozó vállalatok a következő értékben szál- lítottak termékeket a Gépexport Irodá- nak:

I! 4 iósá Értékesítés

ga7ga g (ezer forint)

Gépipari Igazgatóság .. ... 3520 Erősáramvú-Berendczési Igazgatóság 2642 R'iűszeripari igazgatóság ... 2990

Összesen 9152

Helyesbítve a beszámolójelentés I. táb—

lájában szereplő export kiszállítás adatát

a fenti összeggel, a minisztérium összesí—

tett adatait a következő táblában mutat—

juk be: _

**üh

Értékesítés

.). M "* '

2238

Este 3502

belkeres- bemhúzás- egyéb összesen 91 3 'a v —

Igazgatóság exportra kedelem ra, felúji- szervek ((H—blank % E a § mig???"

részére tésre részére * 4— d) % _a § ; ?

, _ , 3—- es

2§§§§

geeez

* a b c a

Erősáramú ... ... 58 425 30 429 87 502 86 311 262 757 177 027 430 784 Gépipas'i ... 85 141 10 286 146 220 61 055 301 702 105 600 407 302 Híradástechnikai 170 916 68 672 _ 40 998 31 150 311 636 50 320 370 950 Műszeripari ... 61 076 6 215 7 343 23 561 08 695 45 841 144 536 Autó- és traktoripari . 175 685 —— 100 274 87 510 363 469 107 250 470 710 Mezógépipari ... 42 663 11 293 47 145 22 452 123 553 2 719 126 272 Közszükeégletl ... 23 615 132 779 4 975 17 347 178 716 43 782 222 498

Kohó- e'a Gépipari Mi—

niszte'rium összesen . 617 521 259 574 434 047 329 386 1 640 628 541 539 2 182 067

0 A következő feladat annak a megálla—

sszefogialva, 3. tábla pitása, hogy a készletező vállalatok érté—

Temelési érték kesxtésebol mennyi a Kohó- és Gépipari

Megneyezés Minisztérium vallalatai által , gyártott

"ezer forint ! százalék

Kibocsátott termelési érték 1 640 528 75,8 Minisztériumon belüli koo-

peráció ... 541 539 245) Összesen ... 2 182 067 100,2

Készletcsökkenés ... —— 3 255 -— 0,2

!

Minisztériumi befejezett ter-

mennyiség. Erre azért van szükségünk, mert a minisztériumon belüli kooperáció (3. tábla) összegében még található olyan

érték, amelyet a kibocsátott termeléshez számíthatunk: ez a készletező vállalatok által a népgazdaság rendelkezésére bo—

csátott érték.

Mindenekelőtt nézzük meg a következő

futési érték ... 2 178 812 100,0

[ táblát: ,

Készletezó vállalatok ősszesltóje 4. iábln

Részletező vállalat Értékeáltés beszerzési ÉI'OÚ" (ezer forintban)

: . ._flx . .

Ég És %e

az; E. É E 5

*a,— a .,, a o

9 Cl 3 a ce § % § ":

07 m :; s ; o (5 ;: É

'S *? N %S 5; M —i— .,. a.)

; gÉ % § av 0 az

a o ': :? ** 2 2 2 i- PM 2

2 u 3.8 5 e " "e 5. S 4-

megnevezése 9 d a - 2 342 42 W"—

a —35 % 5 te 9 age e

,, vo ; __ ,, s :— ; H :!

.O." m 4; .... . (?

§ 528 e § e 22 g $$$ :

___—___. 4: ;. % s m , 44 $

a a 'P 5 633 0 o a ... 7,

folyó áron for- s. % § ;; : § %aá §

" galmi adó nélkül ., .o ;o 3 ** % M '" " E

' a b c d e f a h !

Villamossági és Szerelési Cikkeket .

Értékesítő Vállalat ... 105 680 92 611 -— 7 521 47 610 39 980 95 111 4 752 99 863 Műszer- és Irodagépkészletezö

Vállalat ... 43 210 39 569 —- —- 3 490 17 500 20 990 2 361 23 361 Szerszámkészletező Vállalat A 28 651 22 151 2 151 6 520 2 256 10 468 21 395 16 413 37 808 Bzetelvénykészietező Vállalat . . . 20 213 14 579 —- 3 785 2 576 8 651 15 011 7 682 22 693 Összesen ... . ... 197 754'168 910, 2 151 17 826, 55 951 76 699 152 507 31 208 183 715

* Folyóár forgalmi adóval.

SZEMLE

549

A készletező vállalatok összes beszer-

zéséből könnyen megállapíthatjuk, hogy

a Kohó— és Gépipari Mininsztérium vál—

lalatainak termeléséből milyen volumen származik. Az értékesítési adatoknál azon—

ban ezt nem lehet különválasztani, ezért

ennek megállapítása csak számítás útján lehetséges. A számítás rejt ugyan magá- ban bizonyos hibalehetőséget, de sok munkától mentesíti a vállalatokat, és a

hibaszázalék a kibocsátott termelési ér-

tékhez képest elhanyagolható.

Annak kiszámításánál, hogy a készlete—

ző vállalatok eladási forgalmából mennyi a Kohó— és Gépipari Minisztérium válla—

latai által előállított termékek értéke, fel-

tételezzük, hogy az értékesített termékek között ugyanolyan arányban találhatóka Kohó— és Gépipari Minisztérium vállala- taitól beszerzett termékek, mint az összes beszerzésben. Kiszámítjuk tehát min—

denekelőtt, hogy a készletező vállalatok

összes beszerzési értékének hány száza—

léka a Kohó— és Gépipari Minisztérium vállalataitól származó beszerzés (4. tábla . és () oszlop). .

A két összeg aránya 168 910

Tim—5717 : 0,855

Ebben az arányban kell csökkentenünk a 4. tábla összesen sorának (értékesítés

beszerzési áron) adatait is. (Az egyszerű—

ség kedvéért csak az összesített adatokkal

dolgozunk, a gyakorlatban azonban az egyes készletező vállalatok adatait külön-

külön csökkentjük.) A számítás elvégzése

után megkapjuk a készletező vállalatok minisztériumi eredetű értékesítését for—

galmiadós folyóáron. A 4. tábla összesen sora ezek után a következőképpen mó-

dosul: M

5. tábla

Értékesítés

Me ne folyóáron

g vezés forgalmi adóval

(ezer forintban)

Exportra ... 1 842

Belkereskr'delem részére .. 15 241 Beruházásra. felújításra ... 47 821 Kohó- és Gépipari Minisztériumon

kívüli egyéb szervek részére (nem

beruházásra) ... 65 492 Kibocsátott termelés összesen ... 130 396 Kohó- és Gépipari Miniszté'ium szer—

veinek (kooperációs szállítás) 26 683

Összes értdkestte'a ... 157 079

A minisztériumi kibocsátott termelési érték vizsgálata azonban forgalmi adó

nélküli folyóáron történik, ezért a kész—

letező vállalatok forgalmiadós folyóárral számított értékesítési adatait csökkenteni

kell a forgalmi adó összegével.

Az értékesítés forgalmi adó nélküli ösz-

szegét cikkenként nem tudjuk megállapí—

tani, mert az óriási többletmunkát róna a készletező vállalatokra. Ezért ismét a köz- vetett módszerhez folyamodunk. Eljárá- sunk a következő.

Az iparvállalatok a készletező vállala—

toknak történt értékesítést bejelentik

forgalmi adó nélküli és forgalmi adóval növelt folyóáron is. A két adat aránya:

' 168 910

216 645 : 0'780

Ilyen arányban csökkentjük az 5. táb-

lán található értékesítési adatokat, és ez—

zel megkapjuk a készletező vállalatoknak a Kohó— és Gépipari Minisztérium válla—

lataitól származó értékesítését forgalmi adó nélküli folyóáron. Új táblánk:

6. tábla

, Értékesítés

folyóáron tor—

e

Hegnev Zé! galmi adó nélkül (ezer forintban)

Exportra ... 1 437 Beliaereskedelem részére . .. 11 888 Beruházásra, felújításra ... 37 300 Kohó— és Gfpipari Minisztériumon

kívüli egyéb szrvek részére (nem

beinházásra) ... 51 084 Kiiocsátott termelés összes'n ... 101 709 Kohó' és Gépipari Minisztérium

szerveinek (kooperációs szállítás) . 20 813

Összes értékesítés ... 122 522

A minisztériumi készletező vállalatoka vizsgált negyedév folyamán forgalmi adó nélküli folyóáron 168 910 000 forint értékű

terméket adtak át az országos értékesítési

vállalatoknak, amelyek e termékmennyi- ségből 122 522 000 forint értéket hoztak forgalomba. Ebből 20 813000 forint minisztériumon belüli kooperációként, 101709000 forint pedig kibocsátott terme—

lésként került értékesitésre.

A 3. táblán látható, hogy a miniszté- riumon belüli kooperáció értéke 541 539 000 forint. Ebben az értékben a készletező vállalatok részére történt értékesítés

(168 910000 forint) még mint kooperáció szerepel. Megállapítottuk azonban, hogy az országos értékesítő vállalatok e fenti

értéknek csak egy' részét (20 813 000 fo—

rint) szállították a minisztérium irányítá-

sa alá tartozó vállalatoknak, nagyobb ré—

szét (101709000 forintot) a népgazdaság rendelkezésére bocsátották, a maradványt

pedig (46 388 000 forint) készletként tart—

ják;

Csökkentenünk kell tehát a 2. táblán kimutatott kooperáció értékét (f oszlop)a készletező vállalatok részére történt érté- kesítés összegével, majd pedig hozzá kell adnunk a készletező Vállalatok által for—

galomba hozott minisztériumon belüli kooperációs szállítások értékét.

A negyedév tényleges minisztériumon

belüli kooperációjának volumene tehát az

7. tábla Értékesítés

MGEWWZÉS (ezer forint)

Kooperáció a 2. tábla alapján ... 541 539 Iparvállalatok forgalmi adó nélküli

áron számított értékesítése az or-

szágos értékesítő vállalatok részére — 168 910

'Ölszesen ... 872 629

Részletező vállalatok kooperációs ér-

tékesitése . . . ; ... 20 813 Tényleges minisztériumon bel—üli koo-

peráció ... 393 4512

A készletező vállalatok ily módon ki!—

számított adatait figyelembevéve megkap- juk a minisztériumi kibocsátott termelési érték tényleges volumenét. Eddigi számi—

tásainkat az alábbi táblában foglaljuk

alábbiak szerint módosul: össze:

8. tábla

Bor- .

szám , Megnevezés Ezer forintban Százalékban

Kibocsátott termelési érték:

01 Iparvállalatok és Gépexport Iroda kibocsátása ... 1 640 528 753 02 Részletező vállalatok kibocsátása ... 4— 10l 709 4,7 03 Kibocsátott termelés összesen ... 1 742 237 80,0

Minisztériumon belüli kooperáció:

04 Iparvállalatok forgalmából ... 372 629 17 ,1

05 készletező vállalatok forgalmából . %— 20 813 1,0

06 Kooperáció összesen ...... 393 442 18,1

Késztermék készlet változás:

07 Iparvállalatoknál ...... _ 3 255 -——0,2 08 készletező vállalatoknál ...A ._ .... ..,l 46 388 $2,1 09 Készletnövekedés összesen ... . ... 4- 43 133 449

Befejezett termelési érték (03 4—06—4—09) ... 2 178 812 100,0

Megjegyezzük, hogy a Gépexport Iroda és a készletező vállalatok nemcsak a Ko—

hó— és Gépipari Minisztérium vállalatai—

tól, hanem egyéb forrásból (import, be- gyűjtés stb.) is szereznek be termékeket.

Ha figyelembevesszük az egyes források- ból beszerzett termékek értékesítését is, megkapjuk a minisztérium teljes termék- kibocsátásának volumenét.

A kibocsátott termelés mutatóinak elemzése Példánkban látható, hogy a befejezett

termelési érték mintegy egyötöde koope—

ráció, tehát halmozott érték. A továbbiak-

ban három részre kell osztanunk a koo- peráció volumenét:

a) specializálódásból származó kooperá—

ciós érték;

17) szükségmegoldásból származó koope—

rációs érték;

c) felesleges kooperációs érték.

A termelés műszaki megalapozottsága, szervezettsége és a volumen növelése ér-

dekében ki kell szélesíteni a specializáló—

dásból származó kooperációs termelést,

SZEMLE

azaz tovább kell specializálni a termelési

folyamatot.

A szükségmegoldásból származó koope—

ráció értékét a minimálisra kell csökken- teni, a felesleges kooperációt pedig teljes

egészében ki kell küszöbölni. A közel- múltban már több olyan intézkedés tör-

tént, amelyek célja a kooperáció helyes megszervezése.

551

A statisztikai megfigyelés egyik legfon—

tosabb feladata, hogy ellenőrizze ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását. Ezért szükséges a minisztérium kibocsátott ter-

melésének, valamint a kooperáció volu—

menének vizsgálata.

Az elemzés másik célja, hogy megfi—

gyelje a minisztériumi kibocsátott terme- lés értékét főbb szektoronként. Szemlélte—

tésül bemutatjuk az alábbi táblát.

A minisztériumi kibocsátott termelés megoszlása százalékban

9. tábla 1 9 5 5

Megnevezés I. II. III. IV.

Összesen

negyedévben

Exportra ... 32,3 33,4 34,8 37,9 34,9

Belkereskedelem részére ... 15,1 12,7 13,0 12,8 12,6

Beruházásra (felújításra) ... . . . 23,6 23,8 22,9 25,3 24,1

Egyéb szervek részére (nem beruházásra) ... 29,0 30,1 29,3 24,0 ESA

Minisztériumi kibocsátott termeléa ... I 100,0 ! 100,0 * 100,0

A fenti táblából látható, hogy a kibo-

csátott termelés volumene milyen arány- ban oszlik meg az egyes fontosabb célok szerint. Ennek elemzése igen fontos, mert rámutathat a meglevő aránytalanságok—

ra.

!!

A fentiekben csak dióhéjban mutattuk meg a minisztériumi kibocsátott termelés

megállapításának menetét. Ahhoz, hogye

mutató alapján megfelelő operatív intéz—

kedéseket tehessünk, a levont következ—

tetéseket jobban hasznosíthassuk, szük—

séges, hogy az irányító szervek minden

minisztériumban kidolgozzák és megszer-

vezzék a kibocsátott termelés számbavé—

teli módszereit.

Palik József

Budapest külső kerületeinek kereskedelmi hálózatáról

A főváros külső kerületei kereskedelmi hálózatának problémája szinte egyidős a szocialista kereskedelem kialakulásával.

A népi demokratikus rendszer jellege, a

munkásosztály vezető szerepe előtérbe he—

lyezte a munkáslakta külső és peremke—

rületek jó ellátását. Ennek egyik előfel—

tétele afimegfelelő bolti és vendéglátóipari

hálózat. ,

A különböző állami, társadalmi és ta—

nácsi szervek, de a dolgozók részéről is állandóan napirenden levő kérdés a külső és belső városrészek kereskedelmi háló—

zata közötti különbség, a külterületi háló- zat számszerű és színvonalbeli — tényle—

ges és vélt —— hiányosságai. Szükségesnek mutatkozik ezért, hogy e kérdés helyes megválaszolása céljából részleteiben vizs—

_gáljuk és elemezzük a külső és peremke—

rületek kereskedelmi hálózatát és ezek

alapján határozzuk meg a további fejlesz—

tés irányát, az üzlethálózat egészséges

szakmai és telepítési arányait,

E cikk keretén belül nem kívánunk rész- letesen foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy

a főváros egész üzlethálózata számbelileg és minőségileg mennyire megfelelő. Ha

mégis érintjük a főváros egész hálózatá—

nak kérdését, úgy ez elsősorban az egyes jellemző területek összehasonlítása érde—' kében történik.

Vizsgálataink során eddig csupán a

bolti kiskereskedelemmel foglalkoztunk.

a vendéglátóipari hálózat hasonló jellegű

elemzésére és ismertetésére csak későbbi

időpontban kerülhet sor.

*