Ernst Wagemann: Der neue Balkan

11. szám

§

gyakoriságokra jutunk, ha a kísérleti alapfeltéte- lek ugyanazok maradnak.

7. Az az elgondolás, hogy a viszonylagos gya- koriságok a tapasztalati, ill. kísérleti alapfeltételeit

fenntartása mene—tt is valamilkiép ,,véletlenszerűleg"

lényegesen megváltozhatnának, téves.

Marbe új könyvében tovább foglalkozik a sta—

tisztikai som-ok elemeinek egymástól való függésé- vel, azzal, amit úgy szoktunk kifejezni, hogy ,,kö—

tött" tömegjelense'gekről van szó. Pxéldáinak nagy tömegét veszi Marbe ezúttal is a szerencsejátékok (fej vagy írás—játék, roulette sith.) köréből. Majd elmélete segítségével egyes nagyhírű .roulettenyer'é—

sek mechanikai és statisztikai okait is iparkodik kimutatni. Újabb statisztikai példái! a születési sta- tisztikából főleg a nemek es a többes születések gyakoriságára vonatkozó arányok állandóságára vonatkoznak. '

Kétségtelen, hogy Marbe kiváló matematikai statisztikai előképzettséggel, s más jeles szakmabeli kutatók (Pearson, Gruber, Savorgnan, Tschuprow, Reinhardt, Borkiewícz stb.) munkáinak alapos ismeretében írta meg munkáját. Kétségtelen az is, hogy hosszú időn át nagy szorgalommal végezte megfigyeléseit, s alapossággal és kitartással készí- tette el azok statisztikáit. Ez erdeme és ezt elisme- rik bírálói is, akik egyébként nem értenek minden—

ben egyet Marbe munkáiban foglalt új tételekkel.

Marbe azonban birálóinak ellenvetéseitől függetle—

nül is megérdemli a statisztikus megbecsülését, a hivatásos statisztikusét, aki hozzá hasonlóan a gya—

korlatban alkalmazza az elmélet által ismertetett sajátságú széleskörű statisztikai indukcióit, milliós tömegekre, újból és újból. Marbe munkájahasonló ehhez: nagy szorgalommal sok ezer megfigyelés statisztikai feldolgozásával felülvizsgálta némely elmélet gyakorlati érvényesülési módját; szabato- san, finoman, számszerű mértékét keresve egyes példákon az eltéréseknek s annak, hogy az, amit a matematikai statisztika íróasztal mellett, nagy általánosságban,, elképzel, a gyakorlatban egyes példákon minő mértékben, mikor és milyen arány- ban következik be. Szél Tivadar dr.

Ernst Wagemann: Der neue Balkan.

Altes Land — junge Wirtschaft._

Hamburg, 144 1. —— p.

Wagemann professzornak, aki éppoly első- rangú tudósa a konjunktúrakutatásnak, mint amily kiváló művelője a népszerű statisztikai irodalom—

nak, újabb könyve a szerzőnek egy Balkán-tanul—

mányútját követően jelent meg. Könyvének meg—

állapításait tehát, hár német szemszögből ítél, köz—

vetlen tapasztalat s helyi szakemberekkel való eszmecsere támasztja alá.

Vezérgondolata, hogy a visszamaradt, néhol egyenesen ázsiai életformákat mutató Balkán gaz-

— 1221 — 1939

dasági erőit nagy méretekben lehetne még fejlesz—

teni, sokmillió emberrel növelve e terület eltartó- képességét. Szerző szerint e feladat Németországra

hárul. ,

A Balkán államai —— Románián, Jugoszlávián, Bulgárián és Görögországon kívül szerző ideszá- mitja Törökországot is —— bár nagyjából egyforma gazdasági fokon vannak, annyira elkülönülnek egy- mástól s népileg is olyan egyveleg—et mutatnak, hogy nem lehetne együttműködésüket pl. az Amerikai Egyesült Államok mintájára megszervezni, E terü—

let iparasítása is csak bizonyos iparágakban lehet—

séges. Ezént a mezőgazdaság intenzívebbé tétele a legfőbb feladat. A 'temésátlagok Közép— és Nyugat- Európa tennésátlagainak csak feltét-harmadát te—

szik. Ha a tepmésátlagokat csak 50'%-kal emelni tudnák, mintegy 13 millió hektár föld szabadul-lna fel vexporttenmelcésre. Minthogy Németország 4 mil—

lió tonnát tevő gabonabehozatali szükségletének ki- elégítésére csak 212 millió ha terület szükséges 8 az egész német mezőgazdasági import fedezésére sem kell több .10 millió lta—nál: a Balkánon megoldásra találhatna Németország élelmezési és 4 lmiilliárd márkára rúgó agrárbehozatali szükségletének problé—

mája. _ _

A Balkán Wagemann meglátásaban parasztok és hivatalnokok földje, ahol középosztály alig van.

A parasztreteg igen széles, rajta keskeny városi iparos—kereskedő réteg,—s ezen igen vékony rétege a felső osztálynak. Maga a népsűrűség nem nagy, de nagy a mezőgazdasági népsűrűség. A technika fej' lettlefnsége és :a tőke hiánya oly korlátok, amelyek ma még akadályozzák a termelés intenzívvé tételét.

Gazdasági irányítással, tervgazdálkodással, többéves gazdasagi egyezményekkel a Balkán—államok gazda- sági életét meg lehetne élénkíteni s a külkereske- delmet sokszorosra lehetne emelni. A német kül—

kereskedelem, különösen 1933 óta, a Balkánon min- den más állam rovására teret nyert s az 19318————39- ben megnövekedett Nlémetbirodalom már közel felét veszi fel a Balkán kivitelének. Szerző szerint a német gyarmatok vilsszakapása sem okoz vissza—

esést, mert a gyarmatokből főleg trópusi cikkek jönnek be. Szerző úgy véli, hogy az angol—francia gazdasági törekvés a Balkán felé kilátástalan, vi—

szont Olaszország érdekeit a [(német expanzió nem

zavarná. E. D. dr.

Dr. Karl Sapper: Die Ernáhmngswírtschaft der Erde und ihre Zukunttsaussíchten für die Menschheit.

Strömungen der Weltwirtschaft. 5.

Leipzig, 1939. l57 !. —— p.

Tulajdonképen gazdaságföldrajzi munka, mert tárgya az emberiség élelmiszer-termelésének geo—

granada; de nem elégszik meg a táplálék—tennelés forrásainak és a termelés módjának puszta leírásá- val, hanem a források megtartásának és termelő-