11. szám
§
gyakoriságokra jutunk, ha a kísérleti alapfeltéte- lek ugyanazok maradnak.
7. Az az elgondolás, hogy a viszonylagos gya- koriságok a tapasztalati, ill. kísérleti alapfeltételeit
fenntartása mene—tt is valamilkiép ,,véletlenszerűleg"
lényegesen megváltozhatnának, téves.
Marbe új könyvében tovább foglalkozik a sta—
tisztikai som-ok elemeinek egymástól való függésé- vel, azzal, amit úgy szoktunk kifejezni, hogy ,,kö—
tött" tömegjelense'gekről van szó. Pxéldáinak nagy tömegét veszi Marbe ezúttal is a szerencsejátékok (fej vagy írás—játék, roulette sith.) köréből. Majd elmélete segítségével egyes nagyhírű .roulettenyer'é—
sek mechanikai és statisztikai okait is iparkodik kimutatni. Újabb statisztikai példái! a születési sta- tisztikából főleg a nemek es a többes születések gyakoriságára vonatkozó arányok állandóságára vonatkoznak. '
Kétségtelen, hogy Marbe kiváló matematikai statisztikai előképzettséggel, s más jeles szakmabeli kutatók (Pearson, Gruber, Savorgnan, Tschuprow, Reinhardt, Borkiewícz stb.) munkáinak alapos ismeretében írta meg munkáját. Kétségtelen az is, hogy hosszú időn át nagy szorgalommal végezte megfigyeléseit, s alapossággal és kitartással készí- tette el azok statisztikáit. Ez erdeme és ezt elisme- rik bírálói is, akik egyébként nem értenek minden—
ben egyet Marbe munkáiban foglalt új tételekkel.
Marbe azonban birálóinak ellenvetéseitől függetle—
nül is megérdemli a statisztikus megbecsülését, a hivatásos statisztikusét, aki hozzá hasonlóan a gya—
korlatban alkalmazza az elmélet által ismertetett sajátságú széleskörű statisztikai indukcióit, milliós tömegekre, újból és újból. Marbe munkájahasonló ehhez: nagy szorgalommal sok ezer megfigyelés statisztikai feldolgozásával felülvizsgálta némely elmélet gyakorlati érvényesülési módját; szabato- san, finoman, számszerű mértékét keresve egyes példákon az eltéréseknek s annak, hogy az, amit a matematikai statisztika íróasztal mellett, nagy általánosságban,, elképzel, a gyakorlatban egyes példákon minő mértékben, mikor és milyen arány- ban következik be. Szél Tivadar dr.
Ernst Wagemann: Der neue Balkan.
Altes Land — junge Wirtschaft._
Hamburg, 144 1. —— p.
Wagemann professzornak, aki éppoly első- rangú tudósa a konjunktúrakutatásnak, mint amily kiváló művelője a népszerű statisztikai irodalom—
nak, újabb könyve a szerzőnek egy Balkán-tanul—
mányútját követően jelent meg. Könyvének meg—
állapításait tehát, hár német szemszögből ítél, köz—
vetlen tapasztalat s helyi szakemberekkel való eszmecsere támasztja alá.
Vezérgondolata, hogy a visszamaradt, néhol egyenesen ázsiai életformákat mutató Balkán gaz-
— 1221 — 1939
dasági erőit nagy méretekben lehetne még fejlesz—
teni, sokmillió emberrel növelve e terület eltartó- képességét. Szerző szerint e feladat Németországra
hárul. ,
A Balkán államai —— Románián, Jugoszlávián, Bulgárián és Görögországon kívül szerző ideszá- mitja Törökországot is —— bár nagyjából egyforma gazdasági fokon vannak, annyira elkülönülnek egy- mástól s népileg is olyan egyveleg—et mutatnak, hogy nem lehetne együttműködésüket pl. az Amerikai Egyesült Államok mintájára megszervezni, E terü—
let iparasítása is csak bizonyos iparágakban lehet—
séges. Ezént a mezőgazdaság intenzívebbé tétele a legfőbb feladat. A 'temésátlagok Közép— és Nyugat- Európa tennésátlagainak csak feltét-harmadát te—
szik. Ha a tepmésátlagokat csak 50'%-kal emelni tudnák, mintegy 13 millió hektár föld szabadul-lna fel vexporttenmelcésre. Minthogy Németország 4 mil—
lió tonnát tevő gabonabehozatali szükségletének ki- elégítésére csak 212 millió ha terület szükséges 8 az egész német mezőgazdasági import fedezésére sem kell több .10 millió lta—nál: a Balkánon megoldásra találhatna Németország élelmezési és 4 lmiilliárd márkára rúgó agrárbehozatali szükségletének problé—
mája. _ _
A Balkán Wagemann meglátásaban parasztok és hivatalnokok földje, ahol középosztály alig van.
A parasztreteg igen széles, rajta keskeny városi iparos—kereskedő réteg,—s ezen igen vékony rétege a felső osztálynak. Maga a népsűrűség nem nagy, de nagy a mezőgazdasági népsűrűség. A technika fej' lettlefnsége és :a tőke hiánya oly korlátok, amelyek ma még akadályozzák a termelés intenzívvé tételét.
Gazdasági irányítással, tervgazdálkodással, többéves gazdasagi egyezményekkel a Balkán—államok gazda- sági életét meg lehetne élénkíteni s a külkereske- delmet sokszorosra lehetne emelni. A német kül—
kereskedelem, különösen 1933 óta, a Balkánon min- den más állam rovására teret nyert s az 19318————39- ben megnövekedett Nlémetbirodalom már közel felét veszi fel a Balkán kivitelének. Szerző szerint a német gyarmatok vilsszakapása sem okoz vissza—
esést, mert a gyarmatokből főleg trópusi cikkek jönnek be. Szerző úgy véli, hogy az angol—francia gazdasági törekvés a Balkán felé kilátástalan, vi—
szont Olaszország érdekeit a [(német expanzió nem
zavarná. E. D. dr.
Dr. Karl Sapper: Die Ernáhmngswírtschaft der Erde und ihre Zukunttsaussíchten für die Menschheit.
Strömungen der Weltwirtschaft. 5.
Leipzig, 1939. l57 !. —— p.
Tulajdonképen gazdaságföldrajzi munka, mert tárgya az emberiség élelmiszer-termelésének geo—
granada; de nem elégszik meg a táplálék—tennelés forrásainak és a termelés módjának puszta leírásá- val, hanem a források megtartásának és termelő-
11. szám
erejük fokozásának, továbbá a művelési módszerek váttoztatásának szükségességét a növekvő emberiség szempontjából is vizsgálja, tehát a közgazda és a
statisztikus érdeklődésére is számot tarthat.
Általában az egész emberi nem szempontjából teszi vizsgálat tárgyává előbb a tengert, majd, ért—
hető okokból sokkal részletesebben, a szárazföldet, mint minden nép táplálékának egyedüli forrásait, de a .részletkérdtéseket a lehetőséghez képest német szemszögből is gyakran megvilágítja. Nem elégszik meg a jelen adottságok ismertetésével, hanem igyekszik arra is rámutatni, hogy a táplálékot adó források termelőképesse'gének növelésére, csökken- tésére milyen befolyást gyakorolt az emberiség a multiban és mi vánható ezen a téren a jövőben.
Részletesen vizsgálja a különféle kultúrfokon álló népek mezőgazdasági művelési) formáit és azok vál- tozásait az idők folyamán, majd a tennőképes terü- letek megtartásának, .szarporuításának, vagy pusztu—
lásának föl-dlrajzi előfeltételeit tárgyalja. Különös figyelmet érdemelnek azok a fejtegetései, melyek a mult és a ma emberének meggondolatlan, kapzsi magatartása [és a termőterületek pusztulása közti okozati összefüggésekre igyekeznek rámutatni Az emberiség káros magatartásának számtalan követ- kezménye közül legismertebbek a csillapithatatlan faigénye folytán elkarsztosított
területek.
és elsivatagosított
A föld núpeltartási kapacitását fajbioló—giai és táplálkozástani vizsgálatok alapján általában pesz- szimisztikusabban itéli meg, mint ahogy ez a népes—
ségkutatók megállapításai alapján (8—13 milliárd) a köztudatban él, mégpedig legfőképen az-éft, mert a trópusok lehetőségeit a n'épeltaurtás szempontjá—
ból nem túlságosan értékeli.
A német táplálék- és nyersanyagszükségl-etek alakulását vizsgálva az ellátás javulását a német termelésnek kémiai, fizikai és biológiai kutatások alapján való fokozásában, teljes biztositását azon—
— 1222 — 1939
3
ban csak a gyarmati kérdéseknek az ismert módon való megoldásában látja.
A munka befejező részében azt fejtegeti, hogy a termőföld megtartásához, ereje fokozásához fű—
ződő általános, nagy emberi érdekek parancsoló kötelességévé teszik az egyéneknek éppúgy, mint a népeknek a birtokukban lévő földön való tervszerű gazdálkodást, mert a folytonosan növekvő emberi—
ség eltartását hovatovább csak a minden nép és.
egyén által tervszerűen keresztülvitt és előre is néző gazdálkodás biztosíthatja. Világgazdaságról beszé- lünk, azonban ezt joggal csak akkor tehetnénk, ha a világ termőföldjének kihasználását és a föld ter——
mékeinek fogyasztását az emberi nem érdekében észszerű nemzetközi szabályok biztosítanák. A szerző e szép elgondolásának keresztülviteléhez azonban az emberi szolidaritásnak a mainál sokkal nagyobb fokú kifejlődésére volna szükség. G. G. dr.
Jahrbuch tür Auswártige Polttik.
Szerkesztette: Berber, Fritz Rédígé par Frédéric Berber.
rtugust Gross, Berlin—Wilmersdorf kiadása.
Ediíé par Auguste Gross, Berlin— Wilmersdorjí 1939. VIII 4- 512. 1. —— p.
A tetszetős külsejű, könnyen kezelhető munka
néhány időszerű külpolitikai tárgyú cikk után vázlatosan ismerteti az 1938. év politikai esemé—
nyeit. Közli ezután az év fontosabb külpolitikai dokumentumait s a jelentősebb ilyen tárgyú né—
met és külföldi könyvek jegyzékét. A munka utolsó része a világ államainak legfontosabb sta- tisztikai adatait (terület, népesség, városok, kivi- tel, behozatal) tartalmazza. Ez az anyag tulajdon—
képen statisztikai szempontból elég sovány; viszont nagy gondot fordít a mű a diplomáciai képvise—
letek ismertetésére. Magyarországot illetőleg a Kárpátaljával kapcsolatos változásokat nem veszi
még figyelembe. L. E. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrivés á la bibliothérlue (le l'Of'fice Central Royal Hongrois— de Statistigue,
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dyintéréi international ou de lhéorie générale.) —— Congrés international de la route. La Haye, 1938. Comple rendu (les travaux du congrés. Association internationale permanente des congres de la route Paris.
Le commerce international de certaines maiiéres premiéres ei denrées alimentaires [mr pays diorigine el de consommation, 1938. Société des nations.
Geneve.
Le premier recensement agricole mondial. (1930) ]. köt. Formulaire—tgpe. Étude méthodologioue. Note sur I'élaboration des résultats du recensement. ll.
köt, Allemagne. Autriche. Belgiuue. Donemark.
Espagne. Estonie. État Libre (Flrlonde. Finlande.
France. I'll. köt. Gréce. Italia Letionie, Lithuania
Norvégc. Pays-Bos. Royuume-Uni: Angleterre et Pays de Gulles, Écosse, Irlande du Nord. Suede.
Suisse. Tohécoslovwluie. Institut international d'agri—
culture. Rome.
L'habitaiion urbaine et rurale.
tions. Geneve. 1939.
Rapport épidémiologigue (miwel. Staiistigues corrigées des maladies d déclaration obligatoire, 1937. Société des nations. Geneve.
Statistigucs du commerce international, Société des nations. Geneve.
Arató László: A kisipari exporltörekvések Né- metországban, Ausztriában és Magyarországon. Rész- let doktori értekezésböl. 13 1. Budapest, 1938.
(Journoí', Antoine Augustin. Cournoi nella eco—
nomia (? nellu filosofia. irták: Amoroso, Baudin, Société des na—
1938.
.
