1. szám _54__
céljából történő rörvid ismertetése után az árpoli- tika szempontjait és problémáit vizsgálja, különös figyelemmel a háborús anyaggazdálkodás és köz—
ellátás egyetemes gazdaságpolitikai feladataira és megállapítja, hogy az áralakulás sikeres irányítása megkivánja a piac sajátságainak részletes és ala- pos figyelembevételét. Részletesen kifejti ezután az e sajátságokból folyó követelményeket a következő fejezetekben: Az áralakulás és piaci egyensúly.
A gazdálkodás szervezése és a piaci egyensúly tar—
talma. A piaci egyensúly határozottságának módja és az ár jellege. A piaci egyensúly határozottsága mikéntjének függése a versenyviszonyoktól. Az ár magassága és a piaci egyensúly tényezői. Átalaku—
lás irányításának fontos—abb gazdaságelméleti köve- tellményei. Áralakulás irányítása és az irányított gazdaság. Ezek —— miként azt sokszor matematikai formulákkal is elemzett vizsgálata alapján meg—
állapítja — végeredményben nem mások, mint a gazdasági szakszerűség követelményei. A piaci és forgalmi egyensúlyoknak ezek szigorú figyelembe—
vételével eszközölt befolyásolása végső fokon maga az áralakulás helyes irányítása.
Szerzőnek az egységes árrendszer kialakítá- sára legföképen elméleti alapon rávilágitó tisztán tudományos vizsgálódásai eredetileg a Közgazda- sági Szemle hasábjain láttak napvilágot. E vizsgá—
lódások súlyát és értékét legjobban az mutatja, hogy a Közgazdasági Társaság szükségesnek tar- totta azokat Könyvtár című sorozatában önállóan is megjelentetni. Persze nem szabad azt gondolni, hogy aki csupán ezt a könyvet tanulmányozza át, az már elsajátította az árszabályozás összes tudni- valóit és közmegelégedésre tudja az áralakulást irányítani, mert a könyvnek mélyenszántó, legtöbb—
ször matematikai síkon mozgó fejtegetései alapos közgazdasági ismeretet tételeznek/fel. A ma gazda- ságpolitikájának avatott irányítói azonban, kiknek minden bizonnyal egyik igen fontos feladatuk a háborús viszonyokból folyó áremelkedések megaka—
dályozása, illetőleg azoknak észszerű korlátozása,
Kádas könyvében a problémák meglátására, össze- függéseik megítélés—ére s a cél érdekében eredmé- nyesen alkalmazható eszközök megtalálására igen hasznos útbaigazítást kapnak. G, G. dr.
Ladislaus Hévey: Die ungarische Boden- politik der ji'mgsten Zeit.
(Mittelungen über Ungarn.)
Budapest, 1942. 50 1. — pages.
Ennek a, németen kívül a többi jelentős európai nyclxven is megjelent, munkának célja az, hogy a külföld számára átfogó képet adjon a ma- gyar földbirtokviszonyok jelen állásáról és meg—
ismertesse az agnárviszonyaink iránt érdeklődő külföldiekkel a legújabb idők földbirtokpolitiká—
ját. Az e téren felmutatható eredményeinknek a
napi politikától mentes, tárgyilagos feltárás pedig annál inkább is szükség van, mert elle geink kitartó hírverése folytán még a külfol szemlélődők józanabb elemei is sokszor úgy vé"
hogy hazánk még ma is a fendalizmusnak egyn álló rezervációja.
A tanulmány a birtokpolitika általános nemzeti feladatainak, valamint eszközeinek bev zetésképen történő ismertetése után vázolja a m gyar birtokmegoszlás háború előtti állapotát, ma rámutat a trianoni béke következtében e tér bekövetkezett káros eltolódásokra. Érintve ezutá a birtokviszonyok javítását célzó törvényes ren delkezéseket az 1920. évi földreform törvényt kezdve az 1936. évi hitbizományi törvényig, rés letesen kifejti, hogy mindezek a törvények egy ges elgondolással állami feladatnak minősítik , föld és művelője közti viszony egészségesebbéí tételét s azt a célt tűzték maguk elé, hogy a ré birtokmegoszlás felszámolásával és az agrár prol táriátus széles rétegének földhöz juttatásával szociális megnyugvást biztosítsák és a gazdasá teljesítöképességet fokozzák. A továbbiakban bő séges statisztikai összehasonlítások alapján bem tatja a magyar birtokviszonyok alakulásában ismertetett földbirtoktörvények hatásait s tőke _ az 1935, évi mezőgazdasági összeírás eredményei—
nek részletes ismertetése kapcsán beszámol az egyes birtoktípusok arányában bekövetkezett ked-' vező Változásokról. Felsorakoztatott adatai alapján főleg német és olasz viszonyokra való hivatkozás—
sal megállapítja, hogy Magyarország már az új világháború küszöbén egyáltalán nem volt a nagy—
birtok hazájának tekinthető. A magyar földbirtok- politika azonban az új háború kitöréséig elért eredményekkel nem érte be. Ezután a szerző a legújabb földbirtokpolitikai törvények rendelkez seit ismerteti s beszámol mind a telepítési, mind a zsidótörvények végrehajtásával kapcsolatban eddig elért eredményekről. Befejezésképen pedig azt hangsúlyozza, hogy a legjobb szándékú földbirtok- politika sem elégséges magában az agrárkérdések gyökeres megoldására, ha azt nem támasztják alá általános gazdasági és szociálpolitikai tettek és nem támogatják célirányos szervezési, hitelügyi,
termelési, értékesítési és a mezőgazdasági kultúr-
színvonal emelésére irányuló törekvéSek.
G. G. dr.
Ernst Wagemann: Die Zahl als Detektív.
Heitere Plauderei über gewichtige Dínge.
Hanseatische Verlagsanstalt Hamburg, 2191. -- pages.
A könyv a modern statisdüfífwbecslésmódok alkalmazására tanít, oly összefüggések keresésére és megtalálására, amelyek a gyakor-[atlan szem szá—' _ mára észre sem vehetők. A neves szerzö nemcsak _,
a berlini egyetem tanára, hanem a_ német Kon-Vf,
_ '1. szám _55_ 1943
; junktúrakutató Intézet elnöke is, s ezért a nagy- közönségnek szánt művében szívesen vállalja a sta- tisztika Sherlock Holmes szerepét. Az a véleménye, hogy a statisztikát csak a becslés teszi igazán ter- , mékennye', az állami és gazdasági élet vezetésének gyakorlati céljaira felhasználhatóvá. Ily célokra legtöbbször elegendők a nem pontos, hanem az
esetleg csak durván becsült, erősen kikerekített
számok is. Stkraszáll az ellen a nézet ellen, hogy a kerek számokban bizonyos lelkiismeretlenség ' jutna kifejezésre, de figyelmeztet arra is, hogy van—
nak esetek, ahol a legszigorúbb pontosságra van
* szükség. A becslés négy főfaját különbözteti meg:
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications diintérét international et ouvrages théorigues.) —— Backe, Herbert: Um die Nahrungsfreiheit Europas. Weltwirtschaft oder Grossraum. 273 l. Leipzig. 1942.
Béldi Béla dr; Béke-Európa pénz- és hitelpoli- tikája. 15 1. Budapest. 1942.
Bezerédj Zoltán: A jövő útja.
2. kiad. 143 1. Budapest. 1942.
Domány Gyula dr.: A háborús közgazdaság.
Világgazdasági szemle az 1942. évről. 4-4 ]. Buda- pest. 1942. (Klny. a Külügyi szemle 1942. évi 1—6.
számából.)
Éber Antal: Közgazdasági 253 1. Szeged. 1942,
Heller Farkas: Közgazdaságtan, 4. kiad. I. köt.
Elméleti közgazdaságtan. VII -l— 253 1. Budapest.
1942.
Kádas Kálmán: Termeléselméleti meggondolá- sok a foglalkoztatási fok nagyságrendjének statisz- tikai megállapításánál. 49 1. Budapest. 1942. (Ktny.
a Közgazdasági szemle 1942. évi 7—9. számából.) Katona István dr.: A semleges tengeri keres- kedelem helyzete különös tekintettel a ,,háború" és ellenség fogalmának angolszász értelmezésére. 44 1.
Budapest. 1942.
Nagy Mózes Erzsébet: A szociálpolitika bibliai alapja és történeti fejlődése. Doktori értekezés.
98 1. Budapest. 1942
Reissick, Dr. Emil: Die Kokospalme mit beson—
derer Berücksichtigung von Ozeanien. Die Kokos—
alme als Nahrung und Werkstoff der Eingebore- en. 28 ]. Wien.
Rousseau, J. J.: A társadalmi szerződés. Ford.
a bevezetést írta: Radványi Zsigmond. 142 ].
udapest. 1942. ( Klasszikus írások.)
Szabó József: A jogászi gondolkodás bölcselete.
]. Szeged. 1941. (Acta universitatis szegediemsis.
Sectio juridica—politica. XVI. 2.)
Tallos, Dr. Johann: Die Rüekversicherungs—
k der privaten Versicherungsunternehmungen fm Gesichtspunkte der staatlichen Aufsicht. 16 l.
apest. 1942.
_Telekdy-Kováts László dr.—Csiky János dr.:
korszerű szabadföldi kísérletezés elméletének és 'korlatának alapvonalai. 59 1. Budapest. 1942.
, Országos mezőgazdasági kamara talajtani inté- _rnek kiadványai. 38.)
(Szintétizmus.)
anekdoták. V %-
i—A,
a pótló, a kiegészítő, a felülvizsgáló és az előrelátó becslést (ersetzenrde, ergánzende, nachprüfende, vorausschauende Schátzungen). Ezeknek külön—
külön fejezetet szentel. Végül az utolsó fejezet a becslés metodikáját logikai tartalma szerint vizs- gálja. Fejteg—etéseit mindvégig tanulságos példákkal illusztrálja, melyekből rendkívüli tudományos rutin és tapasztalat szól s szolgál az olvasó okulására.
Bár kerüli a nagyképű tudományosságot, a szelle- mes—humoros köntös mélyenjaró szakszerűséget ta—
kar, ,,csevegve" adja elő a legszárazabb mondani- valóját is s a nem szakember részére is érthetővé egyszerűsíti le a nehezebb problémákat.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrívés á la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statistigue.
Urbányi János dr.: A vállalatvezetés személyi—
ség kérdései. A vevő, a dolgozó, a vállalkozó pszichológiája. 223 1. Budapest. 1942.
; Magyarország. (Hongrie) —- A Biztosító inté—
zetek országos szövetségének jelentése 1941. évi mű—
ködéséről. 100 1. Budapest. 1942.
Állategészségügyi évkönyv az 1940. évről. 1941.
Kiadja a m. kir. földmívelósügyi miniszter. Buda- pest. 1942.
A mezőgazdasági munkálatok elvégzésének biz—
tosítása tárgyában kiadott rendeletek. (Lezáratott 1942 március 17-én.) 62 1. Budapest. 1942. (A m.
kir. földmívelésügyi minisztérium kiadványa.)
A Pénzintézeti központ első huszonöt éve.
1916—194/1. 175 1. Budapest. 1942.
A Pénzintézeti központra vonatkozó tömény—
ItOZáSi joganyag, III -l- 315 1. Budapest 1942, Az Ipartestülete]: országos központja IX. évi jelentése az 1943. évi január 31-én tartandó köz- gyűlése elé. 250 1. Budapest. 1943.
Deutsches Blut im Karpatenraum. Jahrbuoh des Deutschen Auslan-d-Insti-tuts zur Wanderungs- forsehung und Síppenkunde. Hrsg. durch Manfred Griesebach. XII -l— 299 l. Stuttgart. 1942.
liáborús anyaggazdálkodás és gyakorlati ár—
megallapitás. Varga József dr. ip. miniszter elő- szavával. Összeállította: Szeghalmi László dr. 268 1.
Budapest. 1942.
_ Jelentés a Fővárosi közmunkák tanácsa 1941/2. ' évi működéséről és 1942/3. évi mankat'erve'ről. 47 1.
Budapest. 1942.
Új anyagok. Tájékoztató a magyar föld kincsei- ből előállítható újabb ipari anyagokról és kész—
gyártmányokról. Összeállította a budapesti keres—
kedelmi és iparkamara. 87 1. Budapest. 1942.
vitéz Bornemisza Félix—Bartos Dezső dr.: Ma- gyarország és a tengerhajózás. 283 1. Budapest.
1942.
Farkas Árpád: Magyarország talajerőmérlege, 41 1. Budapest. 1942. (A Magyar gazdaságkutató intézet 21, számú különkiadványa.)
Farkasfalvy Sándor dr.: Statisztika a honvéde- - % lem szolgálatában. 214—228 ]. Budapest. 1942.
(Klny. a Magyar statisztikai szemle 1942. évi 4. szá- mából.)
Fehérvárg Jenő dr.: Magyar magánjog kis- tükre. 8. kiad. XV —l— 618 1. Budapest 1942.
