Wagemann Ernst: Narrenspiegel der Statistik

?. szám.

a csecsemöhalottak számának jelentősen emelked- nie kellett, amit az is bizonyít, hogy a bélbántal—

mak jelentősége a xhalálokstatisztikában nőtt, ——

amit Kiss szintén nem tud megmagyarázni. Ha te- hát Kiss standard-számítást alkalmazott volna, je- lentős javulást konstatálhatott volna a halálozás

terén).

A japán népesedési helyzetet súlyosbítja a ked- vezőtlen klima, valamint az, hogy az ország kevés nyersanyaggal rendelkezik. Viszont jelentős előny vizgazdagsága, ami által úgy az öntözés, mint az olcsó elektromos áramtermelés kérdését meg tudja oldani. A szükséges nyersanyagok 60%4-át impor- tálnia kell, a kivitelnek pedig 84%-a ipari gyárt—

many vagy félgyártmány. A mezőgazdaság legfon—

tosabb ága a selyemgubótermelés —— amely azon—

ban újabb keletű: a XVIl. (és XVIII. században a

bevitel 60——70%-a még selyem volt.

A népesedési helyzetet tovább súlyosbítja a kivándorlási lehetőségek ismert korlátozottsága.

Koreába sem irányulhat nagyobb kivándorlás, mert Korea népsűrűsége már amúgy is rendkívül nagy.

Kiss az élelmezési helyzettel is behatóan fog- lalkozik, amelyet ma kielégítőnek jelez. A legfon—

tosabb táplálék a tengeri hal mellett a rizs, amely—

nek termelése a mezőgazdaságilag mívelhető terü—

let felét és a búza, amely annak negyed részét

köti le, továbbá a tea, bár csak 40.000 hektáron termelik. Emellett természetesen a selyemhernyó—

tenyésztés jelentősége is rendkívüli a japán mező- gazdaság számára.

Míg a japán mezőgazdaság a lakosságnak kö—

riilbelül felét köti le, addig az ipar még mindig csak 5 millió léleknek nyujt foglalkoztatottságot.

A — több mint 500 munkást foglalkoztató —— nagy—

üzemek száma mindössze 526, 767.000 munkással.

Kiss könyvének utolsó fejezete a japán népe—

sedési probléma jövőjével foglalkozik, megvilágítá ván a különböző lehetőségeket, anélkül, hogy jós—

lásba bocsátkoznék azt illetőleg, hogy e lehetősé- gek melyike fog bekövetkezni, Japán tudósok véle—

ménye szerint a népesség gyors gyarapodásának korszaka hamar le fog záródni: Japán népessége 800—1'00 millió között fog maradni. De 1950—ben a produktív korban lévők száma mégis 10 millióval nagyobb lesz, mint 1930—ban, ami súlyos problé- mákat kell hogy felidézzen. Az ezáltal felmerülő problémák megoldásának — elméletileg hat le- hetősége van: (1) kivándorlás, b) belső telepítés, c) az életszínvonal emelkedésének megfelelő fog—

lalkozásbeli eltolódások, d) az életszínvonal leszál- lítása, e) a születések számának csökkentése és f) a gazdasági (pénzügyi, kereskedelmi vagy ipari) ex- panzió. Kiss az ezeknek a lehetőségeknek bekövet—

kezte által *kiváltandó hatásokról is megemlékezik s ezáltal valóban becses munkát végzett. Hasznos.

——638-—- 1936

hogy rámutat, hogy a Mandzsuriába való kiván—

dorlás lehetőségei korlátoltak s az inkább csak mint a japán szigeteket nyersanyagokkal ellátó terület fog jelentőségre szert tenni. A más orszá—

gokba irányuló kivándorlás lehetőségei is nagyon korlátoltak, mert Kiss felteszi, hogy Ausztrália az angol flotta hatalmára támaszkodva, sokáig lesz képes a japán bevándorlással szemben elzárkózni.

A többi lehetőség közül is valószínűleg csupán az iparosodás gyors előrehaladása az, amely alkalmas lesz a japán népszaporulat lekötésére. Ez Kiss könyvének figyelemreméltó végső következtetése.

Varga István dr.

Wagemann, Ernst : Narrenspiegel der Sta—

tistik. (Die Umrisse eines statistischen Weltbildes.)

Hanseatische Verlagsanstalt. Hamburg, 1935. 2551. -— p.

Wagemann Ernst, a német birodalmi Statisz- tikai Hivatial ny. elnökei a berlini Konjunktura—

kutató Intézet vezetője és az ottani egyetem pro—

fesszora, i. c. munkájában az elkövethető és hol tudatlanságból, hol félrevezetés szándékával gyak—

ran tényleg el is követett statisztikai hibákat kí—

vánja rendszerbe foglalni, eredetileg azzal a cél- zattal, hogy a statisztika hazug voltáról elég szé- les körben még ma is elterjedt nézeteket megcá- folja, valójában azonban" azzal az eredménnyel, hogy az inverzióinak rendszeres alkalmazása ——

mint oly gyakran a tudományban m ezúttal is a negatívumok kikutatásán sokszorosan

megismerésekre vezetvén,

túlmenő az egész statisztikának egységes, átfogó és sok tekintetben egészen újszerű bepillantásokat nyujto logikai rendszerét tárja fel előttünk.

A számok és a számolás keletkezését vázolő kapcsán a statisztikai és mate- szám közötti alapvető különbségeket is—

merteti. rámutatván arra, hogy milyen sok statisz—

tikai hiba és téves kÖVetkeztetés ered ahbők hogy a kettőt összetévesztik, illetve helytelenül kapcsol—

ják. Még az 1920-as évek elején általában a tár—

sadalmi viszonyok matematikai gya- nánt definiálták a statisztikát. Wagemann szerint is ma már ez a meghatározás nem állja meg he- lyét, minthogy a statisztika a tömegjelenségieket nemcsak társadalmi téren ábrázolja, hanem a ter—

mészettudományokban is, bevezető fejezet

nlatikai

ábrázolása

sőt a matematika és ::

természettudományok manapság már annyira kö—

zelednek a statisztikai gondolattormákhoz, hogy abszolut törvények helyett több esetben szintén csupán törvényszerűségeket állapítanak meg. Ezek kapcsán W. érdekesen ismerteti a modern termé—

szettudományi módszereket és alapuló elmélete—t,

Míg az egyik oldalon a statisztikai gondolko—

dás a természettudományokban ily hódításokat

tesz, addíg másfelől a statisztikában, ismeretes mó.

don, a matematikai gondolkodás és kifejezésmód

észlelési néhány

ezek eredményein

7. szám.

jelentősége növekszik. Azokra a rendkívül

kes tudományelméleti és bölcseleti fejtegetésekre, melyeket W. e folyamatok leírásához különösen műve befejező részében fűz, a jelen kis ismertetés keretében, sajnos, nem térhetek ki, ki kell azon- ban emelnem idevágó gyakorlati jelentőségű meg—

állapításait, melyek szerint a legveszélyesebbek

azok a statisztikai bűnök, amelyek a matematikai és a statisztikai szám összetévesztése következté- ben állnak elő. ,,lly hibába a komoly tudományos gondolkodás is könnyen beleesik, mert a mate—

matikai logika rendkívüli szigorúsága arra csábít, hogy tekintélye előtt akkor is meghajoljunk, ha parancsait a statisztika terén osztogatja, holott itt csak vendégjogot élvez." (238. l.) A statisztika szempontjából a matematika feladata csak az le—

het, hogy a tapasztalati tények összefüggéseinek felderítéséhez és kifejezéséhez megfelelő viszony- latokat és függvényeket bocsásson a statisztika rendelkezésére, a koordináta rendszertől kezdve a normál—görbén és a korrelációs számításokon át az infinitezimális elmélet legkomplikáltabb formu- láig. Ezeket a gondolatkonstrukciókat azonban a statisztikának kell anyagi tartalommal kitöltenie, empirikus egységekkel és tömegekkel. A matema—

tika tehát mint a tiszta, az absztrakt szamok tu—

dománya a statisztikának mint az empirikus szá—

mok tudományának elkészíti ,,az építészeti terve- ket, melyek alapján a statisztika a látható és kéz- zelfogható világ változatos épitőköveit

szedi." (246. l.)

A többi statisztikai bűn kevésbbé veszélyes és egyszerű logikai hibán alapszik. VV. ezeket úgy

foglalja rendszerbe, hogy a statisztikai

érde—

rendbe-

munka

——639—— 1936

egyes fázisainak beható és a szakember részére is szinte mindenütt érdekes ismertetése kapcsán minden esetben kimutatja az elkövethető hibákat is. A statisztikai tömegképzés és a tömeget kife- jező számok, átlagok, illetve dologbeli sorok kép- zése a logikai fogalomalkotas korrelátuma lévén,

először a fogalomzavarból, illetve fogalomhamisí—

tásból származó statisztikai tévedések rendszere—

zését kapjuk. A statisztikai összehasonlítást mint a logikai ítéletképzés korrelátumát tárgyalja és ebben az összefüggésben a viszonyszámok, in—

dexek és idősorok stb. képzésénél elkövethető bű—

nöket a téves logikai ítéletek közé sorozza. A sta—

tisztikai becslés különböző módszereinek beható vizsgálata során arra az eredményre jut, hogy a statisztikai becslés mindenkor a logikai következ- tetésnek megfelelő szellemi műveletet jelent, úgy—

hogy az itt elkövethető hibák téves következteté- seknek minősülnek. VV. szerint különben a becs- lési módszerek teszik a statisztika lényegét, mert a kiaknézó statisztika ilynemű tudományos mun- kájára van szükség ahhoz, hogy a felvételi tech—

nika adminisztratív működésének eredményei a valóban termékeny megismerésre alkalmassá vál- janak. (160. l.)

Mindez számos érdekes példa kapcsán olyan egyszerűséggel, a legnehezebb gondolatok világos—

ságának és a nyelv zamatos kifejezési készségének oly magas fokán bontakozik ki előttünk, hogy W.

munkája művelt laikusok részére is élvezetes olvas—

many és ennélfogva kiválóan alkalmas arra is, hogy a statisztikai műveltségnek napjainkban is még igen szükséges népszerűsítéséhez és emeléséhez hat- hatósan hozzájáruljon Nőtel Vilmos dr.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ou'vmges arrivés á la bibliothégue de l'Of/ice central royal hongroz's de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dlintérét international et de théorie générale.) — Annuaire des statistigues du travail, 1935/6. Bureau international du travail.

Geneve.

Annuaire international des organisations coo- pératives. 9. édition. Bureau international du travail. Geneve. 1936.

Annuaire statistigue de la Société des nations,

1935/6, Société des nations. Geneve.

Apcrgu statistigue sur les fabrigues de glace, entrepóts, navires et wagons frigoriiigues, I'entre- posage et le commerce des produits irigorifiés dans divers pays. (VII. congres international du froid.

La Haye, 16—20 juin 1936.) Institut international du froid. Paris.

Comptabilite' agricole. Recueil de statistigues, 19314/2. Institut international diagrioulture. Roma.

Le probléme de I'alímentation. I. köt. Rapport prélimínaire du comité mixte pour le probléme de llalimentatíon. Société des nations. Geneve. 1936.

British universities encyclopaedia. A dictionary of universal knowledge. Edited by David Patrick and William Geddie. l—X. köt. London.

Bolgár Jenő: A ma világképe. Az Új lexikon kiadása. 255 1. Budapest. 1936.

Duorzsa'lc Dezső dr.: Politikai és nacionalizmus. 51 1. Budapest. 1936.

Eyrau—d-Roux: Sur les corrélations morphologi—

gues. Application á une statistigue diempreintes digitales, du laboratoire de police de Lyon. 27——

32. [, (Congres des sociétés savantes.)

Farkasfalvi Monks Endre dr.: Javaslat a dunai nemzetek aktuális problémáinak megoldására. 61 1.

Budapest. 1936.

Koós Zoltán: Hitelpolitikai 24 1. Budapest.

(Klny. a Közgazdasági szemle 1936. évi Lin—4. szá- mából.)

Kovács Gyula dr.: A világgazdaság újabb je- lenségei. XVI. füzet 86 1. Budapest. 1936.

Nagy, Alexis: Le probléme de la vallée danubienne. 8 1. Budapest. L936. (Klny. a Nouvelle revue de Hongrie 1936. évi júniusi számából.)

Óvári-Papp Zoltán de: L'influence des emprunts extéríeurs sur le mounement des prix et les échanges internationaux. 21 1 .Budapest. 1936.

(Klny. a Journal de la Société hongroise de statis- tigue 1936. évi 1. számából.)

gazdasági