Prinzing: Die Methoden der medizinioschen Statistik

1926 —— 641 ——-

Ausztráliában 2,100.0CO holddal többet vetettek be, mint azelőtt. Csakhogy ez a fokozott termelés nem tartható fenn tovább, mint ameddig azért afogyasztó Európa fizetni képes. Ugyanez áll a gyapotra, gyapjúra és más nyersanyagokra. Az a gyakori tévedés, amelybe több nemzetgazda beleesik, hogy a halászatot, mint kimerithetlen anyagforrást emliti, itt is megtalálható.

Azezután következő fejezet a népesség szapo- rodásáról szól. Szembeállitva a születési és halálo- zási arányszámot, arra a meggyőződésre jut, hogya mult század nagy szaporodása nem annyira a szüle- tések számának növekedésére, mint a halálozási arányszám csökkenésére vezethető vissza. Ez az ember—plusz benépesítette Amerikát és Ausztrálázsiát.

Most vissZafejlődés áll be és mert a halálozási arány—

szám sohasem lehet nulla, a szaporodási arányszám-

ból még csökkenési arányszám is válhatik. A szüle—

tések számának csökkenését általában biológiai, pszi- chológiai és gazdasági okok magyarázzák.

Szerző a kenyérkereső nők helyzetét külön vizs- gálat tárgyává teszi s kiemeli, hogy azoknak a férjes asszonyoknak, akiknek anyagi helyzete önálló, kevés a gyermekük, az alacsonyabb osztályokban is. Példa- képen szembeállítja a textilmunkások feleségeit a bányászasszonyokkal

Abból az érdekes, de részleteiben nem tárgyal—

ható fejezetből, mely az egyes államokkal foglalko- zik, kiemeljük Indiát. Itt az élveszületések száma ezer lélekre 336, a halálozásoké 34'2; ezer gyermek- ből 250 hal meg egyéves kora előtt. Angliában _ 26'8 élveszületés esik, 15'1 halálozásra. Ugyanitt kerül

sor a háború és a kivándorlások tárgyalására is.

Végül a népelem minőségi problémáit veti fel.

Főleg a szociális szemponttal foglalkozik. Ezer 55 év alatti felső— és középosztálybeli férfinak van (Angliában és Walesban) 119 gyermeke; ugyanennyi tanulatlan munkásnak 213. Az aránytalanságot pedig csak részben egyenlíti ki az, hogy az előbbiek közül 9 hal meg egyéves kora előtt, míg a szegények közül 32.

Végeredményben —— úgy gondolja — a világ új gazdasági egyensúlyt keres, mióta Amerika iparilag önellátó lett és megszűnt Európa magtára lenni.

Ezzel szemben tág és kihasználatlan termelési lehe—

tőségek'állanak nyitva Kanadában, Dél-Afrikában és Ausztráliában. Két út áll az emberiség előtt: ered—

ményesebb termelő munka — a születések korlátozása.

Mindkettő útjában nemzeti és osztályellentétek álla- nak. Fennmarad azonban a remény, hogy a tudo- mány új módszerekkel és találmányokkal siethet az

emberiség segítségére.

A könyvhöz Maynard Keynes irt méltató előszót.

S, P. A. dr.

Friedrich Prinzing: Die Methoden der medi- zinischen Statistik. — Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden, Abt. V., Methoden zum Stadium der Funktionen der einzelnen Organe des tieri-

schen Organismus, Teil 2, Jieft ti., 517—668. ].

Raymond Pearl: Introduction to Medical Bio- metry and Statistics. Illustrated, Philadelphia and London 1923, 379. !.

Prinzing munkája többet nyujt annál, amit cimé—

ben igér. Kiterjeszkedik ugyanis a népmozgalom ter—

mészetes tényezőinek alapjában véve a népesedési statisztikába tartozó fejezeteire is. Ezzel szemben az anthropometriát kirekeszti tárgyalásából. A munka nemcsak a szorosan vett orvosi statisztika mívelőit érdekelheti, a módszerek kristályos vázolása a demo- grafns számára is hasznos, miután kevés könyv van, mely a' népesedési statisztika módszereit hasonló tömör világossággal adja elő. Amellett orvosi tudásával rávilágit több olyan, rendszerint elhanya- golt szempontra, amelyet a népesedéstán tömeg—

észlelésen alapuló különböző adatfeldolgozásainak (pl. a többesszületésekre, a csecsemőhalandóságra, a ' házassági termékenységrea vaksági, betegségi sta—

tisztikára stb. vonatkozóan) figyelembe kell venniök.

Különösen becses azonban, hogy leírja a kis tömegek, az ú., n. egyéni statisztika egyszerűbb módszertani eredményeit.

Pearl munkájának jellege merőben különbözö.

Mig Prinzt'ng a statisztikailag tárgyalandó kérdéseket egyenként tárgyalja, addig az amerikai egyetemi tanár csupán a statisztika matematikai módszereivel

foglalkozik élvezetesen és a matematikai gondol' kodásformákban kevéssé" járatos számára is érthetően.

Az, hogy Pearl az orvosi statisztikába kiván bevezetni,.

mindössze abban jut kifejezésre, hogy a tömegészlelés technikájával nem is ismerteti meg olvasóit, továbbá hogy; példáit az orvosi statisztika területéről veszi s hogy,miutánabiológnscsekélyszámú megfigyelésekkel, kis tömegekkel operál, a feldolgozás minden terén hangsúlyozza a ,,valószinű hiba" megállapításának jelentőségét.

Pearl felhivja a figyelmet a halálokstatisztika hiányaira, miután egyrészt a nemzetközi statisztiká- nak halálok-csoportjai a biológiai hasonlóságokhoz nem alkalmazkodnak s mert a halálokoknak megálla—

pitása nem veszi tekintetbe kellöen, hogy mi a halál- esetnek (az azt előidéző letális betegségnek) valóságos

végső oka. — A születések számának vizsgálatára *

,,életindex" (vital-index) megjelöléssel a születéseknek a halálesetek százalékában való kifejezését javasolja, s ezt az anyák különböző koresoportjaira nézve is kiszámítja, — Halálozási számok összehasonlitása tekintetében azt javasolja, hogy miután megállapítta- tott a standard-kormegoszlású népességnek megfelelő

halálozási száma, számittassék ki a

standard kormegoszlású népesség halálozási száma a vizsgált néptömeg standardizáló halálozási száma

arány, mely megjelöli, hogy az eltérő kormegoszlás mely mértékben befolyásolta a nyers halálozási szám

alakulását. , ,

Pearl több új matematikai módszert javasol, valamennyinek célja az eddig szokásos levezetéseket

10. szám,

——642— 1926

egyszerűsíteni, a nehezebben érthető matematikai for- mák jelentőségét pedig grafikailag szemlélteti. ——

Bevezetésként a népesedési statisztika történetét is—

merteti s a főbb eseményeket áttekinthető időrendi táblázatba sűrüsiti.

Magyarországi adat egy izben szerepel Pearl könyvében. Közli az 1915. évi magyarországi cse- csemöhalandóságot, mely a kimutatásban szereplő 29 ország csecsemőhalandósága között a legnagyobb.

Találó bizonyiték ez amellett, hogy Pearl helytele-

nül jár el, mikor (156. l.) az egy évnél fiatalabb kor- ban elhúnyt gyermekeknek a születések számához való viszonyitását megengedhetőnek tartja, noha jól tudja, hogy valamely naptári évben az egy évnél fiatalabb korban való elhalálozás veszélyének az

előző évben szülöttek is ki vannak téve még bizo—

nyos ideig, még természetesen ez a veszélyeztetettség az illetö évben szülöttek részére fennáll még a kö—

vetkező évben is, az illető gyermekek születésének első évfordulójáig. Pearl nem veszi tekintetbe, hogy Magyarországon a születések száma 1914-ről 1915-re 662.187-röl 454.630-ra csökkent s hogy az általa az 1915. évre vonatkozóan a fiúgyermekek tekintetében kimutatott 281'90/00-es és a leánygyermekek tekinte- tében kimutatott 244'60/00-es halálozási arányszám, (mely még Oroszország háború előtti csecsemőhalan—

dóságát is meghaladja), a születések csökkenésének megfelelöen helyesbitve csupán 238 8%,-et, illetőleg 208'40/00—et (mindamellett természetesen még mindig rendkivül sokat) tesz ki. V. 1. dr.

A m. kir. közp. statisztikai hiv. könyvtárába érkezett munkák.

Ouorages arrive's á 'la bibliothegue de PDI/ice central royal hongroís de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkak. (Publications the'om'gues et d'inte'rét inter—

national).

Jensen, Adolph: The representative method in practice. 61 l. Roma, 1925. (XVI. session de l'Institut íntern. de statistigue Rome, 1925.)

Jensen, Adolph: On the representative method in statistics. 241. Roma, 1925. (XVI. session de l'In- stitut intern. de statistigue Rome, 1925.)

Witte, J.: Verlustguellen in der Industria. (Waste in industry.) Bearbeitet vom Ausschuss zur Beseiti- gung industrieller Verschwendung der Federated Ame- rican Engineering Societies. iX, 85 ]. München. 1926.

Memorandum sur les monnaies et les bangues centrales. 1913/1925. I., II. kötet. Société des Nations Geneve.

L'Organisation d'hygiene de la Société des Na- tions. 38 l. Geneve.

Ausztria. (Autriche) _— Ortsverzeíchnis von Österreich. Bearbeitet aut Grund der Ergebnisse der Volksz'áhlung vom 7. Márz 1923. I. rész: Wien und N iederösterreich. Bundesamt für Statistik. Wien, 1926.

Schroetter, Dr. Hermann : L'organisation des ser- vices d'hygiene publigue en Autriche Société des Na- tions. Geneve. 1924.

Németbirodalom. (Allemagne) —— Statistt'sches Jahrbuch für das Deutsche Reich. 45. évf. 1926. Sta- tistisches Reichsamt. Berlin.

Der auswá'rtige Handel Deutschlands im Jahre 1925 verglichen mit den Jahren 1913 und 1914. I. fü- zet: Spezialhandel. II. füzet: Gesamteigenhandel.

Statistisches Reichsamt. Berlin.

Frey, Dr. Gottfried: Les services d'hygíene publi- gue en Allemagne. Société des Nations. Geneve. 1924.

Svájc. (Suisse) — Statistisches Jahrbuch der Schweiz. 34. évf. 1925. Eidg. stat. Bureau. Bern.

Eidgenó'ssische Volkszáhlung van 1. December 1920. Schweizerische Industriekarten, Eidg. stat.

Bureau. Bern. (Schweizerische Statistische Mittei- lungen. VIII/2.)

Statistz'k des Warenverkchrs der Schweiz mit dem Auslande, 1925. II. rész. Eidg. Oberzolldirektion.

Bern—Bümpliz.

Olaszország. (Italia) — Annuario, 1926. Istituto nazionale dell assicurazioni. Róma.

Franciaorszag. (France—) — Statistigue de l'in- dustrie minérale et des apparet'ls a uapeur en France et en Algéria, 1928. Min. des travaux publics. Direc—

tion des mines. Paris.

Németalföld. (Pays-Ras). — Statistigue annuelle du commerce des Pays-Bus avec les pays e'trangers.

12. köt. 1925. Bureau central de stat. La Haye.

Jaarsnerslag van het Central bureau roor de sta- tistiek. s—Gravenhage. 1925.

Jaarsverslag der Uentrale commissie voor de sta- tistiek. s—Gravenhage. 1925.

Liorganisation sam'taire des Pays—Ras. Société des Nations. Geneve. 1924.

Jitta, Dr. N. M. Josephus: Organisation des ser- m'ccs (fhygiene publigue dans le royaume des Pays- Bas. Société des Nations. Geneve.

Verslag van bestuur en staat van Nederlandsch—

Indie', Suriname en Curacao, 1925. Department van Kolonien.

Dánia. (Danemark) —- Statistisk Aarbog, 1926, (Annuaire stat.) Stat. Department, Koebenhavn.

Denmark, 1926. Danish ministry for foreign affairs and the danish statistical department. Copenhagen.

Svédország. (Suede) —— Statens vattenfallsverk, 1925. Kungl. vattenfallsstyrelse. Stockholm.

Rusdrycksfó'rsr'iljningen m. m. 1925. Kungl. kon- trollstvrelsen. Stockholm.

Do'dsorsaker, 1921.

Stockholm.

Hyresváhningen ar 1924. 11. Boendeförhállan- dena. Kungl. sooialstylelse. Stockholm.

Kungl. stat. centralbyrá.