...."
.. ...I-lIl-Ulll' ....u-n-n-u-o-o.nil-!....
...un-o-uo-n....n-u-n-...:n-n-n-n-ncn-...nen-.lo-I-luonno-uu-ou...-...-on...-n-nnonnnuoco—ccn
9 IRODALMI SZEMLE e
*liuvvn
.. ... . UID-l..."Inn-lI.u..I-lco-nnonccl01
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Bud János: Harc a jövőért.
Jean Bud: La lutte pour l'avenir.
Budapest, 1935. 187 l. ——— p.
Az illusztris szerző munkássa-
gának körében
publicisztikai cikksorozat-át
,,llarc a jövőért" című egységes kiadványban. A
megjelent tömöríti
jól megválasztott címmel is mintegy hangsúlyozni kívánja, hogy értekezéseiben, amelyek a tárgyalás anyagát tekintve az egész társadalomgazdasági élet területét t'elölelik, kulturális harcot fejt ki mindazon igazságok mellett, amelyek érvényére nem lehet a helytelen gyakorlati alkalmazás ideig- lenes és kellőképen nem értékelhető eredményeiből következtetni. A társadalmi élet eseményeit helye—
sen kell mérlegelni, mert a megvalósításra kerülő irányelveket a józan célok szemmeltartásával lehet csak az életben gyakorlatilag átültetni és haszno- sítani. A társadalmi és gazdasági élet fejlődési folyamatainak szerves kapcsolataim való tekintet.
tel meg kell becsülni a mult értékes eredményeit is és minden hasznosat át kell menteniajövő számára a higgadt megitélés légkörének biztosításával. így tehát a szerző kellő színvonalra emeli a történelmi adottságok igaz értelmét, melyet a jövő kialakítá—
sában nem szabad sohasem szem előtt téveszteni.
A cikksorozatának anyagában problémák beállítá- sában, időrendi felsorolásában mindenütt a tudós
és a gyakorlati élet tapasztalati anyagával felvér- tezett gazdaságpolitikus
mint aki tanári működése mellett hosszú időt töl- intelmei csengenek ki,
tött felelős pozicióban közgazdasági, pénzügyi és
kereskedelmi élén. Részletesen
foglalkozik szerző az átalakulásban lévő társadalmi és gazdasági élet számottevő aktuális kérdéseivel, éspedig agrár— és iparpolitikával, valntake'r—déssel, nemzetközi vonatkozásban az antarchiával.
luta— és kereskedelmi politika különleges szemszö—
géből nézve, továbbá az állami pénzügyek alakulá—
életiinket közelebbről érdeklő minisztériumunk
a VB-
sával, a társadalmi
népesedési kérdésekkel, és mindezekkel úgy, hogy azok szintézisei egy kerek egészet alkotnak az ol- vasó szeme előtt a közeli jövő fellődésének meg- ítélése szempontjából. Andreirh Jenő dr.
Kiss György: Le Probléma de la Popula- tion au Japon. André Siegfried előszavával.
Marcel Riviere kiadása,
Paris, 1936. lIl—l—SO—l— G lap. — 17.
Japán az utolsó évtizedekben a világpolitikai helyzetnek egyaránt egyik A japán nép különböző és a világgazdasági
döntő tényezőjévé vált.
kitűnő tulajdonsága mellett elsősorban a nagy és egyre emelkedő szaporodás és népsűrűség tette ezzé. A japán gazdasági fejlődést és politikai aspi—
rációkat egyaránt csak e tényező figyelembevétele alapján lehet elbírálni. Ezért fiatal honfitársunk hasznos munkát végzett, amikor kis kötetében a japán népesedési problémára vonatkozó adatokat Összeállította. Kötetének súlyt ad a francia tudo- mányos élet kiválóságának, André Siegfriednek el- ismeréssel nem t'ukarkodó előszava.
Japán népességére vonatkozó adatok oly érde- kevéssé ismeretesek, hogy erdemes a legfontosabb adatokat a könyv nyomán röviden összefoglalni.
Japán kiterjedése 382000 kmí', de ebből csak 50.000 km2 a mezőgazdaságilag mívelhető terület _—
:ilig több,
kesek és nálunk oly
mint feleannyi, mint Magyarországon.
Lakosainak száma ma 67 millió, ami a gazdasági- lag mívelhető terület minden km2-jére számítva 1.111 főnyi népsűrűséget jelent. Ez még a belga népsűrűségnek is több, mint kétszerese s emellett folytonosan gyorsan emelkedik —— hiszen
népszaporulat hozzz'ivetőlegesen ] milliót tesz.
az évi
Japánban az európai középkornak megfelelő társadalmi állapot 1x6—(l4f—1868—ig tartott. Lakossága csak ennek az időszaknak elején gyarapodott;
1550—ben 4,90'0.0'00, 1721-ben 26,000.00*0 és 1846-ban is csak ,26,—9ll0.00'0t volt. A lassú szaporoilásnak sok oka volt. Ezek legfontosabbika a klimatikus
tényezők: fagyok, kitörések
okozta gyakori amelyeknek hatását a rossz közigazgatás, valamint a nionokultúrára épülő mezőgazdaság súlyosbított. De fontos szerepe volt a belső víszályoknak és annak, hogy a szamuráj—
osztzily az életet nagyon megvetette. És mert tár- sadalmi elismerésben elsőszülött fiúnak volt része a nagy gyermekáldást sem tekintették kívánatosnak, a gyermekgyilkosságok és az elhaj—
tások gyakoriak voltak.
1868-ban következett be a nagy változás, Új erkölcsi felfogás alakult ki az imperializmus nyo—
man:
árvizek, vulkanikus
éhínségek,
csak az
a japán ideálok megvalósítását a népesség minél gyorsabb szaporulatától remélték. Az ered—
mény: a népesség számának fantasztikusan gyors gyarapodása. A születési szám 1873—ban l7'0%o volt 1930—ban 32'40/60, mig a halálozási szám lért'flim—ről
19'0%o-re csökkent. (Az utóbbi változatlanságának okát Kiss nem ismeri fel, a rossz egészségügyi viszo.
nyakat hibáztatja azért, hogy a más országokban bekövetkezett javulás elmaradt, holott a magyará- zat nagyon egyszerű: a születések növekedése miatt
?. szám.
a csecsemöhalottak számának jelentősen emelked- nie kellett, amit az is bizonyít, hogy a bélbántal—
mak jelentősége a xhalálokstatisztikában nőtt, ——
amit Kiss szintén nem tud megmagyarázni. Ha te- hát Kiss standard-számítást alkalmazott volna, je- lentős javulást konstatálhatott volna a halálozás
terén).
A japán népesedési helyzetet súlyosbítja a ked- vezőtlen klima, valamint az, hogy az ország kevés nyersanyaggal rendelkezik. Viszont jelentős előny vizgazdagsága, ami által úgy az öntözés, mint az olcsó elektromos áramtermelés kérdését meg tudja oldani. A szükséges nyersanyagok 60%4-át impor- tálnia kell, a kivitelnek pedig 84%-a ipari gyárt—
many vagy félgyártmány. A mezőgazdaság legfon—
tosabb ága a selyemgubótermelés —— amely azon—
ban újabb keletű: a XVIl. (és XVIII. században a
bevitel 60——70%-a még selyem volt.
A népesedési helyzetet tovább súlyosbítja a kivándorlási lehetőségek ismert korlátozottsága.
Koreába sem irányulhat nagyobb kivándorlás, mert Korea népsűrűsége már amúgy is rendkívül nagy.
Kiss az élelmezési helyzettel is behatóan fog- lalkozik, amelyet ma kielégítőnek jelez. A legfon—
tosabb táplálék a tengeri hal mellett a rizs, amely—
nek termelése a mezőgazdaságilag mívelhető terü—
let felét és a búza, amely annak negyed részét
köti le, továbbá a tea, bár csak 40.000 hektáron termelik. Emellett természetesen a selyemhernyó—
tenyésztés jelentősége is rendkívüli a japán mező- gazdaság számára.
Míg a japán mezőgazdaság a lakosságnak kö—
riilbelül felét köti le, addig az ipar még mindig csak 5 millió léleknek nyujt foglalkoztatottságot.
A — több mint 500 munkást foglalkoztató —— nagy—
üzemek száma mindössze 526, 767.000 munkással.
Kiss könyvének utolsó fejezete a japán népe—
sedési probléma jövőjével foglalkozik, megvilágítá ván a különböző lehetőségeket, anélkül, hogy jós—
lásba bocsátkoznék azt illetőleg, hogy e lehetősé- gek melyike fog bekövetkezni, Japán tudósok véle—
ménye szerint a népesség gyors gyarapodásának korszaka hamar le fog záródni: Japán népessége 800—1'00 millió között fog maradni. De 1950—ben a produktív korban lévők száma mégis 10 millióval nagyobb lesz, mint 1930—ban, ami súlyos problé- mákat kell hogy felidézzen. Az ezáltal felmerülő problémák megoldásának — elméletileg hat le- hetősége van: (1) kivándorlás, b) belső telepítés, c) az életszínvonal emelkedésének megfelelő fog—
lalkozásbeli eltolódások, d) az életszínvonal leszál- lítása, e) a születések számának csökkentése és f) a gazdasági (pénzügyi, kereskedelmi vagy ipari) ex- panzió. Kiss az ezeknek a lehetőségeknek bekövet—
kezte által *kiváltandó hatásokról is megemlékezik s ezáltal valóban becses munkát végzett. Hasznos.
——638-—- 1936
hogy rámutat, hogy a Mandzsuriába való kiván—
dorlás lehetőségei korlátoltak s az inkább csak mint a japán szigeteket nyersanyagokkal ellátó terület fog jelentőségre szert tenni. A más orszá—
gokba irányuló kivándorlás lehetőségei is nagyon korlátoltak, mert Kiss felteszi, hogy Ausztrália az angol flotta hatalmára támaszkodva, sokáig lesz képes a japán bevándorlással szemben elzárkózni.
A többi lehetőség közül is valószínűleg csupán az iparosodás gyors előrehaladása az, amely alkalmas lesz a japán népszaporulat lekötésére. Ez Kiss könyvének figyelemreméltó végső következtetése.
Varga István dr.
Wagemann, Ernst : Narrenspiegel der Sta—
tistik. (Die Umrisse eines statistischen Weltbildes.)
Hanseatische Verlagsanstalt. Hamburg, 1935. 2551. -— p.
Wagemann Ernst, a német birodalmi Statisz- tikai Hivatial ny. elnökei a berlini Konjunktura—
kutató Intézet vezetője és az ottani egyetem pro—
fesszora, i. c. munkájában az elkövethető és hol tudatlanságból, hol félrevezetés szándékával gyak—
ran tényleg el is követett statisztikai hibákat kí—
vánja rendszerbe foglalni, eredetileg azzal a cél- zattal, hogy a statisztika hazug voltáról elég szé- les körben még ma is elterjedt nézeteket megcá- folja, valójában azonban" azzal az eredménnyel, hogy az inverzióinak rendszeres alkalmazása ——
mint oly gyakran a tudományban m ezúttal is a negatívumok kikutatásán sokszorosan
megismerésekre vezetvén,
túlmenő az egész statisztikának egységes, átfogó és sok tekintetben egészen újszerű bepillantásokat nyujto logikai rendszerét tárja fel előttünk.
A számok és a számolás keletkezését vázolő kapcsán a statisztikai és mate- szám közötti alapvető különbségeket is—
merteti. rámutatván arra, hogy milyen sok statisz—
tikai hiba és téves kÖVetkeztetés ered ahbők hogy a kettőt összetévesztik, illetve helytelenül kapcsol—
ják. Még az 1920-as évek elején általában a tár—
sadalmi viszonyok matematikai gya- nánt definiálták a statisztikát. Wagemann szerint is ma már ez a meghatározás nem állja meg he- lyét, minthogy a statisztika a tömegjelenségieket nemcsak társadalmi téren ábrázolja, hanem a ter—
mészettudományokban is, bevezető fejezet
nlatikai
ábrázolása
sőt a matematika és ::
természettudományok manapság már annyira kö—
zelednek a statisztikai gondolattormákhoz, hogy abszolut törvények helyett több esetben szintén csupán törvényszerűségeket állapítanak meg. Ezek kapcsán W. érdekesen ismerteti a modern termé—
szettudományi módszereket és
alapuló elmélete—t,
Míg az egyik oldalon a statisztikai gondolko—
dás a természettudományokban ily hódításokat
tesz, addíg másfelől a statisztikában, ismeretes mó.
don, a matematikai gondolkodás és kifejezésmód
észlelési néhány
ezek eredményein
