. nun-cc-n-unnnunn "" nl-n-u-o-lln Ill!IIIIUIIIIICIIIIIIIIIIll-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII.-ICI...-Ill-IIIIIIIIIIII
!
TERÚLET És NÉPESSÉG
Népünk műveltsége, egybevetve a korral, anyanyelvvel és vallással.
Degré d'instruction de la population de la Hongrie par rapport a la langue maternelle, l'áge et les cultes.
Résume'. D*apres le recensement de 1920 le nombre total des illettre's au-olessus de 6' ans se chiffre en Hongrie a 665070. Il reoient aux groupes dláge de 6 (l 11 el de 12 a 3.9 ans les 27'9 respectivement les 23'70/0 des illettrés sur les groupes al'áge de 40 a 59 ans 25'10/0 et au—dessus de 60 ans 23'30/0. Le total oles illeltre's au-dessus de 6 ans se com—
pose de 41'60/0 Jhommes et de 58'40/0 de femmes.
Les 690/0 de la population totale ont fre'guenté guatre classes dlécolepri'maire. Parmi la population totale tous les 11—iémes ont fre'guenté 4 classes d'école secondaire tous les 25-iémes ont fréguente' 6 classes. et tous les 33-iémes ont fre'guenté 8 classes diécole secon—
daire et ce niest gue tous les centiémes gui ont regu un enseignement superieur.
Parmi la population au—dessus de 6 ans de langue maternelle hongroise les 84'80/0 et parmi la population de langue maternelte allemande 89'79/0 savenl lire et écrire. Dans
les dogrés supe'rieurs dlinstruction, llélément hongrois occupe le premier rang. Llélément le moins instruit de la population est le rou—
rnain et le ruthene. Parmi les cultes, l'israélite et le protestant comptent parmi leurs membres le moins d'illettre's.
Les femmes —— fűt-ce suivant la langue maternelle ou le eulle gulon les considore par rapport a l'instruction — partieipent partout dans les tlegre's d'instruction par un
nombre moindre.
Az ország népességének a statisztika által felállított műveltségi fokmérőjén a legalacso- nyabb fok az írni-olvasni tudás, a következő az elemi ismeretek elsajátítására hivatott négy, illetve hat elemi iskolai osztálynak az elvég- zése. Magasabb fok már a középiskola IV., VI. és VIII. osztályainak elvégzése, mely fokozatok mindegyike különböző életpályákon való elhelyezkedésre nyitja meg a kapukat és legfelsőbb fok a főiskolai végzettség.
Az 1920. évi népszámlálás alapján vizs- gálva az egyes műveltségi fokozatokba tartozók kor, anyanyelv és vallás szerint részletezett adatait, a következő érdekes és tanulságos eredményekre jutunk.
A 6 éven felüli összes analfabéták száma
(665078) az analfabétizmus leküzdése szeni—
pontjából figyelembe jöhető korcsoportok sze- rint majdnem pontosan négynegyedre osztható.
A 6—11, továbbá a 12—39 éves korúakra
esik ugyanis az analfabéták 27'9—23'7—
51'60/0-a. A 6— 11 éves korúakra azért esik nagyobb arány, mert közöttük vannak a 6 évet,
7 évet alig betöltöttek is, kiknek még nem
volt alkalmuk a betűvetés mesterségét elsajátí- tani. Az analfabétizmus leküzdésére újabban megindult mozgalom, valamint az iskoláztatás intenzívebbé tételére foganatosított legutobbi korinányintézkedések révén alapos remény van arra, hogy a legfiatalabb nemzedék mindinkább kiterjedt mértékben fog részesülni az alap- műveltség áldásaiban. Az analfabéták másik két negyedénél, a 40—59 éves (25'10/0) és a 60 éven felülieknél (23'30/0) már ezek az intézkedések nem fognak sokat segíteni.
A 12—39 évesek korcsoportjában 93'30/0 az írni—olvasni tudó, a 40—59 évesek között 82'00/0, a 63—11 évesek között 72'60/0, a 60 éven felüliek között 64'80/0. Legmagasabb az írni-olvasni tudók aránya a 20—23 éves kor- ban: 95'10/0, legalacsonyabb az ismeretlen korúaknál: 54'80/0, megjegyzendő azonban, hogy az ismeretlen korúaknak csak 19'90/0-a tulajdonképeni analfabéta, mig ?5'3 százalé- kukról a számlálólap hiányos kitöltése folytán nem lehetett megállapítani, hogy a műveltség- nek mely fokán állnak.
Az összes 6 éven felüli analfabéták 41'6 o/o-a
férfi és 5840/0-a nó. E különbségnek meg- felelően más és más az egyes korcsoportok- ban— is az írni—olvasni tudók aránya a férfiak- nál és a nőknél.A 15—39 éves férfiak között 93'90/0 ír—
olvas, míg az ugyane korban lévő nőknek csak 92'70/0-a; a 40—59 éves férfiak 86'80/0-a, a nöknek pedig már csak 77'40/0-a tud írni- olvasni; a 60 évnél idősebb férfiak között jobb az írástudók aránya: 73'80/0, mint a 6—11 éveseké között: 72'70/0, míg a nőknél a 6 —11 évesek 72'60/0-a és a 60 éven felü- lieknek csak alig több, mint a fele, 56'30/0 tud írni—olvasni, ami annak a következménye, hogy régebben a nők iskoláztatására sokkal kevesebb gondot fordítottak. A férfiak és nők
18
7—8. szám. ——_58—— 1924
A 6 éven felüli népesség megoszlása műveltségi fokozatok szerint, a korral egybevetve.
Répartition de la population au-dessus de 6 ans suivant le degré d'instruction par rapport a l'áge.
a) AÚSZOlut számokban. — En rnombres absolus.
e): m a: a: "J m '" (11 % w ** m "* m "* , , _; _ A H
Műveltség foka *033 Y,.N ' GH MN maz 2590 5300 mio ga, EÉ 585: :: §*
, ,. . _H,3 v—í's v—í'ü N'S cu'3 m'ü m'3 Led b§ ug ÉÉÉV 30?!"
Degredznstructeon His IS (§ (§) ig (% 355 13 4108 28 32293 353 x%
n'" "* 14 m * M
49 99 29 %% 3—9 9—9 99 az: 83 3—5 73045 39:
Főiskolát férfi — _— _ 3779 11870 10810 10393 23831 7198 44 67925 64146
vegzett hommes )
Ayant fré— nö — —— — 844 1677 977 689 1155 203 5 5550 4706
guente'une femme! E
e'cole su- együtt —— —— — 4623 13547 11787 11082 24986 7401 49 73475 68852
Pá,-imre (Humble !
gém —— — 9780 24514 29774 22234 20377 47034 13703 83 167499 133205-
UIN"!!!
8 nő — ——-— 4161 7384 9000 6300 4719 8816 1918 29 42327 30782
("lmtí
§: § együtt — — 13941 31898 38774 28534 25096 55850 15621 112 209826 163987
"' s m::míle
o __ %
§ § )férfi —— — 24353 27956 33101 24873 22807 54435 16247 96 203868 151559
§: Jommu
"; 6 § ;;ö — —— 11738 12080 15302 10448 7879 16802 3818 59 78126 54308
.o UD Kg emmes
; 353 együtt — — 36091 40036 48403 35321 30686 71237 20065 155 281994 205867
. enszmble
14§ ! férfi ' — 10890 54882 44397 52707 38048 34487 85371 24275 148 345205 235036
ommzs
§ 4 § "Fő — 11191 53915 43542 53438 34360 26714 x57682 13804 174 294820 186172
K a; emmzs
§ Én egyíibtlt —— 22081108797 87939106145 72408 61201 143053 38079 322 640025 421208
EYXSIIVI 2
- ;
"§! [férfi ; 8702 107292 230815 180826 220945 154899 146166 396621 127667 383 1574316 104668]
§ wmmcs ' (
6 ' .Éinő 9538112053233831190440237202158043139177 327303 93166 63931501392 955530
3 3 ' femme;
% § együtt 18240 219345 464646 371266 458147 312942 285343 723924 220833 1022 3075708 2002211
" §, ertsem/Je '
§ _ (§ férfi 110650 210838 357930 254282 309421 217729 208296 582592 213948 528 2466214 1532514
a); ;: homme:
2 4 a nő (113536 215779 366943 284232 355934 243267 217361 526460170943107124955261515036
% fenn;/csá
együtt 224186 426617 7 24878 538514 665355 460996425657 1109052 384891 1599 4961740 30475501
enyemb/e ' '
r 1 3 1
] .
férfi 403782 2486231392516 272333 332448 235594 226140 648508'256337 769 3017050 1699796
hommes
A*t-if'OIVÉS nő 01943 251714 403014 309603 390105 209925 243780 602727—207358133830815071715233
Sachant' lwe femmes !
et éorwe együtt§805725 500337 795530 581936 722553 505519 469920 1251235 463695§2107 6098557g3415029
mmmblrs !
1 !
arányszáma a 6—11 éves korban közelíti meg egymást a legjobban. Ebben a korcsoportban a férfiaknál még bizonyos hátramaradottság is tapasztalható. Ugy a férfiaknál, mint a nőknél a 20—23 évesek között legjobb az
írni—olvasni tudok arányszáma, míg azonban
a férfi nemen !óvó 20—23'évesek 95'5",/0-a
it'-olvas, addig a 20—23 éves nőknek csak 948 0/0—a. Erdekes viszont, hogy a 12—14 és 15—19 éves korcsoportban több anőknél az írni-olvasni tudó, mint a férfiak között. Ez a jelenség abban leli magyarázatát, hogy a Háború alatt iskolaköteles korban volt férfi-
_ nemzedéknek kellett a- hadbavonult idösebb
1924 7—8. szám.
A 6 éven felüli népesség megoszlása műveltségi fokozatok szerint a korral egybevetve.
Répartitio'n de la population au-dessus de 6 ans suivant le degré d'instruction par rapport á Páge.
b) oWokban. -—— En %
__ * or: a: —- c: a) ? "* __ "*
73 33 ?: ?: "e % ?"; "?; §, § gaÉ %%
Müveltség foka 97 317 127 %? ÉT %? 37 37 8 Ég gafg aZÉÉ
_ M N % §; [ §; ; a; u §) ", 3 a a)
Degre' d'e'nstruction 2 % E 3 E 3 § fg 2 g 3 53 33 § % § § §; § §§§ § $$$-ÉR;
§: §: §: §: §: %: %: §: §. 35 39313 335:
F'" k l't v' tt férfi
ms M legze hommes — — — 1-3 34 4-3 43 3-2 2-1 2-7 20 3-3
Ayzmt fre'guente nö
ime école supé' femmes — —— —- 03 04 O'?) 0'3 0'2 0'1 0'2 02 O 2
- együtt
nem ensemble — —— _ 08 18 2 2 2-1 1'6 1-0 1-3 1-0 17
férfi ; ,
hommes ——- —— 2'3 8'6 8'5 8'9 8'4 63 39 5'1 4'8 6'9
nő
: 8 2 femmes " _ 1-0 2-3 22 21 1.7 11 0-5 1—3 1-1 14
-— a) '; együtt
0 ** 's ' ensemble — ——- 1'7 51 50 52 4'9 3'7 2'2 2'9 2'9 40
x s : '
m 4) e féffl
_ bh : hommes — —— 5'8 98 95 9'9 9'4 7'3 4'7 5'9 5'9 7'8
a 6 4.) m nő
§, .a ) : femmes — _ 28 3—7 3-7 3-5 29 2-2 1-0 27 2-1 2-5
% N— efryütt
; : :. § eüsembze _ _— 43 6-5 63 6—5 5-9 4-7 2-8 4-0 3-9 5-0
.M a: "5 Wu f' fi
3 % ; el' ,
4 c: ... % hommes — 4'0 13'1 15'6 15'1 15'2 14'2 11'4 70 91 9'9 12'1
% 4 a: *a nő
§ a femmes —- 4'1 12'7 1533 128 11'5 9'7 7'4 3'7 7'8 7'9 87
k N együtt _
"3 ensemble —— 4'1 12'9 14'4 13'8 13'2 11*8 9'4 5'3 8'4 8'9 10'3
: ! férfi
2 D* % § hommes 1'6 394 551 63'4 63'1 62'0 60'3 53'1 36'8 23'5 454 5420
0 v: § nő :
§ 6 : § _ femmcs 17 413 549 533 56-6 531 50-5 42-1 253 28-87 40-5 44-6
.,. 'a együt'
._. ; 3. ensemble 16; 404' 550 80 7 596 57'1 55 1 47'5 30'8 26'6 42'8 49'1
§ ; % férfi
; § hommes 199 77'5 854 892 884 871 85'9 780 61'6 32'5 71'1 79'0
— nő
; 4 § femmes 20'5 796 862 87'0 84'9 81'7 789 67'6 46'4 48'3 673 707 együtt
3 ensemble 20'2 786 858 880 86'5 84'2 82'2 72'7 53'8 41'6 69'0 747
férfi
Ám HMS hommes 727 914 937 95-5 95—0 942 933 853 738 47-3 87-0 877
nö
Sac/zantlire ete—Mm femme: 72—6s 929 94-7 948 930 907. 88'5 77—4 563 604 83-i 901
együtt 3 "
enscmble 72'6 92'1 94'2 951; 93'9 92'3 90'7 82'0
648 548 84'8
83'7
férfi nepesseg helyett munkába állani s ezen idő alatt iskolai oktatásban természetesen nem részesülhettek olyan arányban, minta nők.
A többi korcsoportokban mindenütt keve- sebb az írni—olvasni tudó nők számaránya, mint a férfiaké, :: 34. életéven túl pedig rohamosan hanyatlik
éven felüli
annyira, hogy a 60
nők közül csak alig felényi,56'30/0 van a legelemibb alapműveltség bir- tokában.
Az elemi iskolának legalább IV. osztályát végezte a 6 éven felüli összes népesség
69'09/0—3, a 6 éven felüli írni-olvasni tudóknak
81'30/0-a. Legalább Vl, elemi iskolai osztályú végzettséggel bír a 6 éven felüliek 42'80/0—9, s a 6 éven felüli írni-olvasni tudók 50'00/0-3.18*
7—8. szám. ———260—
1924
A 6 éven felüli népesség megoszlása műveltségi fokozatok szerintavallással egybevetve ",fu—okban.
Répartitio'n de la population au-dessus de 6 (ms suivant
;
le degré fd'instruction par rapport au culle m %.
C'ulte
( g.: _. .. es az
l l [ U
Műveltség foka Drgré (1 72711-
structíon
róm.kath.? calh.rom.* gör.kath.t cath.grep. református calvíniste lulhérien grec.orizni. unitárius unitaire izraelita zsraélite összesen
ágh.ev. gör,kel. egyéb elitre total
Főiskolát végzett Ayant fréw
guentéune
école SMiLE 0'8 0'5 0'8 1'4 0'8 6'6
2'4 1'5 2'0 3'6 2014'411'1 4'1 29 32 1'9 2'6 4'6 2'717'7159 4'8' 39 74 40 55 91 5'5 270380 80 813
ti?-0303 classes——osztályátvégezte
Ayanttréguenté
§39'8 21'9 42'563'5 21'1 56" 682 40'542'8
d: 01
th
t66'7 49'8 703 802 48'1 808 859 637 69'0
i !
Azelemiiskolai]Aközépiskola. dcl'e'mlcprmtuireitd:l'écoleszcondaíre
Ált. ír-olvas
Sachanl Iire cí écrire . .
83'53696 85'9 91'6 633 922 95'6 78'4 84'8 A 6 éven felüli népesség megoszlása műveltségi fokozatok szerint az anyanyelvvel egybevetve
0/0-okban.
Répartition de la population au-dessus de 6 (ms suivant le degré d'instructíon, combine'e avec la langue mater-
nelle en 0/0_
, Anyanyelv — League maternelle
Műveltseg % É
fOka :."É § § § a: t §
zkwédtw ;? és g' § 55 as nu ne eg
- Má 53 _,s Fs es is segg NS
sm'mo" Vég És § és 25 ÉÉ es és És
Főiskolátvég— ;
:ett—Ayant [
fréguen/é L
une acadé '
íZáXLÉW. tl 05 01 02 08 02 ce 00310
!
_s 8 e § 3—1 16 0-3 0-6 2—2 0-7 1-4 2-7i 2—9
! S e :
§§A0-§_§ 42 24 04 0e 27 10 10 38339
:0 7: .. 73 ! 1
; § 4 áí—i 94 59! 1-2 22 47 2-6 4-3 7'6' 8-9
W5_§á ' , _
E§_§§1 ,
O ; ! Éli 3
E § 6 § § 42-0 55-446-8 140 15 2 40-7 240 27—442-8
E 15; § i
53 S "É . _ :
; 4 e ; 686 78 2 68'9538'7343'SÉGB'256104'489'0
Ált. !;r-ollvas " ;
ÉÉSÉe"i8488978265r3530er3710§94848
Mint az altalaban írni-olvasni tudóknál, úgy e két kategóriában is a 20—23 évesek kor- csoportjának arányszamai a legkedvezőbbek.
Ebben a két kategoriaban tovabba — bar mindinkább csökkenő mértékben — de még mindig figyelemmel kísérhető a fi— és nőneműek Végzettsége között a fineműek rovasara mutat- kozó eltolódás és pedig a IV. elemit Végzet-
teknél a20—23 éves, a VI. elemit végzetteknél
már csak a 15—19 éves korcsoportig bezárólag.Míg a IV. elemi osztályt a 6 éven felüli népességnek több, mint kétharmada, a 6 elemi osztályt közel a fele végezte el, addig az ennél magasabb műveltségi fokozatokat a 6 éven felülieknek lényegesen csekélyebb hányada érte el. Négy középiskolai osztályú végzettsége a 6 éven felüliek közül csak minden ll—iknek, hat középiskolai oszt. végzettsége minden 25—iknek, nyolc középiskolai oszt. végzettsége minden 33-iknak és főiskolai végzettsége meg éppen csak minden 100—iknak van. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ezekre az arányszámokra befolyással van azis, hogy a magasabb műveltségi fokozatokat csak magasabb korban lehet elérni.
A 20—23 éves korcsoport az összes műveltségi fokozatokon keresztül, úgy a tér- fiaknál, mint a nőknél a többi korcsoportokkal szemben a legjobb arányszámokat tünteti fel.
A közép— és főiskolát végzett férfiak és nők arányszámait külön—külön vizsgálva, ismét egy érdekes jelenség Ötlik szembe. Amig ugyanis a nőknél megfigyelhetjük azt a szabaly- szerűséget, hogy a 20—23 éves korcsoporttól úgy lefelé mint felfelé menő korcsoportokban az arányszámok fokozatosan csökkenő irany- zatot mutatnak, addig ez a szabályszerűség a férfiaknál mindjart a 24—29 évesek kor- csoportjában megszakad és csak a 30—34 évesek korcsoportjától felfelé menőleg folyta- tódik tovabb zavartalanul. Ez a jelenség szintén nem egyéb, mint a közelmnlt háborús esztendők sötét árnyéka. A 24—29 éves férfiak arányszámaiban mutatkozó hiányosság ugyanis a tartalékos tiszteknek a háborúban történt tömeges elesése következtében a maga- sabb műveltségű férfinépességben beallt vér—
veszteség, részben pedig a háború folytán katonai szolgálatra bevonulni s ezzel tanul—
mányaikat abbahagyni kényszerült ifjak jelen—
tékeny szama révén kerül ki.
Attérve az anyanyelvi adatokra, amagyar anyanyevű (természetesen itt is a 6 éven felüli) népesség írni—olvasni tudasa teljesen egyező az összes 6 éven felüli népesség írni-olvasni tudásának átlagos arányával 8480/0411. Ennél egyedül a német anyanyelvűek irni-olvasni
1924
——261—
7—8. szám.tndóinak aránya kedvezőbb: 89 70/0, azonban a magasabb műveltségi fokozatokban a magyar- ság fölénybe kerül. A legkevésbbé művelt elem az oláh és a ruthén. Mind e két anyanyelvet
beszélőknek majdnem a fele analfabéta.
A tótok között van —— a magyarok után — aránylag a legtöbb írni-olvasni tudó. A tótok a legnagyobb tömegben Békés Vármegyében, továbbá Pest-Pilis vármegyében és a székes- fővárosban laknak. Mindezeken a területeken . az iskoláztatási viszonyok igen kedvezőek.
Nemekszerintkülön-különvizsgálvaazegyes anyanyelveket beszélők műveltségi viszonyait, legfeltűnőbb, hogy úgy az oláh, minta rutén anya- nyelvű nőknek jóval többmint a fele analfabéta.
Az egyes felekezetekhez tartozóknak a mű- veltségi fokozatok szerint való megoszlása nagy- jában megegyezik az anyanyelvi megoszlással.
Az anyanyelvnél a műveltségre vonat- kozó legrosszabb arányok az oláhok, ruthének és szerbeknél mutatkoznak, kiknek legnagyobb tömege a két görög egyház kötelékébe tar- tozik s íme a görögkeleti és görögkatholikus felekezetűek között van a legtöbb analfabéta.
Legműveltebbek viszont az izraelita és pro- testáns felekezetekhez tartozók, kiknek sorai pedig leginkább a magyar és német továbbá még a tét anyanyelvűekből kerülnek ki. Leg—
kevesebb írástudatlan s legtöbb elemi és négy középiskolai osztályt végzett egyén az izraeliták között van. A kis lélekszámú unitárius fele—
kezeti alap és elemi műveltség tekintetében
erősen a sarkában jár az izraeliták arányainak, sőt a hat és nyolc középiskolát és a főiskolát végzettek közöttük még az izraelitákét is tete- mesen meghaladó arányban vannak. E szin—
tiszta magyar felekezetnek Erdély volt az otthona s a román megszállás óta soraikból számosan, különösen az intelligens vezetö elemből valók, menekülni kényszerültek az ország szabadon maradt területére, legkivált a fővárosba, azért találjuk közöttük a műveltség legfelsőbb fokán állóknaka többi felekezetüekét messze tűlszárnyaló arányokait. Az unitáriusok és izraeliták után az ágostai h. evangélikusok következnek a műveltség sorrendjében; mind e három felekezethez tartozók között az analfa- béták egy tizedet sem tesznek ki.Areformátus vallásúak között az írni—olvasni tudók aránya még mindig fölül áll az országos átlagon.
Legnagyobb tömegű a római katholikus vallás- felekezet, melynek arányszáma esak alig van valamivel a műveltségi fokozatokban arefor- mátusoké mögött, sőt közöttük a középiskolát végzettek aránylag is többen vannak, minta reformátusok között.
A nők hátramaradottsága legnagyobb a két görög felekezetnél A görögkatholikus férfiak
25 80/0--a, a nők 34 SO/O—a, a görögkeleti férfiak
30 lo/o-a, a nők 44 00/0——a írástudatlan. Általá—ban akár anyanyelv, akár vallásfelekezetek szerint mérjük össze a néprétegek műveltségi viszonyait, a nők mindenütt kisebb arányban részesednek a műveltségi fokozatokban.
lilozolovszey Sándor dr.
Az európai államok népmozgalma a háború után.
Zlíouvement de la population des pays européens apres la guerre mondiale.
(III. közlemény —— IIIe publication.)
Résmne'. Dans la statistigue des décés il est a remarguer gulapres le de'sarmement le nombre des déee'de's et son tauoe rapporte' a la population ont (liminue' dans toute lEurope tant relatizement aux années (le yuerre gue relativement aim, dernieres années de paix ayant préee'dé la guerre, sans lame'lioration proportionnelle de la santé publigue. En effet llabaissement de la mortalite' est amene'e dans toute tlEurope apres le désarmement en premier lieu par la diminution pendant la guerre desryroupes d (Ige les plus jeunes, ac- compaynée par la elimination successiie des naissances virantes pendant la guer re. Si llon
met en regard les pays européens suivant lintensite' de la elimination, on remargue gue méme par rapport aua' dernieres anne'es de paid non seulement le nombre des déeédés mais aussi la mortalité se sontabaisse's de
beaucoup plus sensiblement ehez les anciens Etats belliye'rents gue ehez ceux gui sont reste's neutres au temps de la grande incendie mondiale. Ce fait est (l imputer cette fois aussi au ehangement survenu dans la re'partition (lapres l áye de la population surtout ehez les anciens bellige'rants.
On peut établir dans nombre de pays européens méme pendant guelgue temps apres le desarmement gue llauymentation du nombre proportionnel brut de la mortalité a été plus forte pour la population urbaine gue pour la population rurale. La répartition des déees par mois ressemble de nouveau apres le de'sar- mement a la formation habituelle pendant les années de paix ayant préeéde' la yuerre Pour ee gui concerne la répartition des déees d aprés láge, le sexe et létat matrimonial, on releve des ehangements tels gui laissent conclure au
