Folyóiratszemle

1926

m

00 mm er ce R ep or t s (1926.39.sz.,Washington, (mg.). -—— A délafrikai kereskedelem növekvő jelentö- sége. —— A francia textilipar és kereskedelem. —- (1926. 40. sz.). — A kínai himzőipar helyzete. — Franciaorszag, mint a kondenzált tej piaca. —— India gyapotfonál- és gyapotszövettermelése. —-— A kanadai vegyiipar fejlődése. — (1926. 41. sz'. — Az Egyesült—

Államokban elhelyezett külföldi kölcsönök 1926.I—IX.

hónapokban. —— Angol és amerikai gyapotfonalkívi- tel. — (1926. 42. sz.). —— Lengyelország közgazdasági helyzete. — Az angol szénsztrájk hatasa a tengeri fuvardijtételekre. —— India agyagárúbevitele. — Finn- ország papirosipara. — Az amerikai motorkerékpárok elterjedése a külföldön. — A Fülöp-szigetek, mint

az Egyesult-Államok textilarúinak piacai. _ (1926.

43. sz) — A chilei nitrát—vidék és kikötői. —— Az indiai gépipar piacai. — (1926. 44. sz.). —— Az Egyesült- Államok külkereskedelme. — Ausztralia, mint az amerikai Villamossági ipar piaca. —— Az Egyesült- Államok textiliparanak legjobb latinamerikai piaca:

Kuba. ,

Deutsches Statistisches Zentral- blatt (1926. július-augusztus, Lipcse, ném.). ——

Mra'z J. : Földrajzi módszer a statisztikában. — Weinberg W.: A nemek szerinti megoszlás ábrázo- lásáról.

Földrajzi Közlemények (1926. 7—8. f., Budapest, wz.-ném.). —— Cholnoky J.: Elnöki meg- nyitó. —— Gombos A. : Várki Sándor emlékezete. — 'l' Márki S. : Római itinerariumok Magyarorszagon. — Miháltz I.: Adatok Kalotaszeg morfológiajahoz.

Jahrbücher für Nationaló'konomie u n el S t a t i s t i k (1926. szeptember, Jéna, ném.). — Scheffler: A német birodalmi bank újjáalakulása. ——

Goetz L. K.: A közgazdaságtanhallgatók a porosz egyetemeken. —— Kramer C.: A Harvard—bizottság gazdasagi vizsgálódásai. —— Feld W. : A magán jótékonyság teljesítményei Svajcban. —— Barfels F.:

A választásokon való résztvétel megallapitasa. — (1926.

október). —— Eucken W.: A megnövekedett pénzfor—

galomnak az amivóra gyakorolt hatványozott hatása és annak okai. —— Bó'hler E,: Amerikai finanszíro—

zási módszerek. — Granitza W.: Az egyes föld- részek és országcsoportak helyzete a világpiacon. ——

Wernekke: A délafrikai államszövetség gazdasagi élete.

Journal de la Société de statistigue a' e P a ra' s (1926. október, Párizs, fr.).—— Gheorghin A.:

Tanulmany Románia háború utáni pénzügyi viszo—

nyairól, különös tekintettel az európai közgazdasági mozgalmakra. — (1926. november). —— Gheorghin S. : Tanulmany Románia háború utáni pénzügyeiről, kü- lönös tekintettel az európai gazdasági mozgalmakra. — Bernard A. : Észrevételek a társadalmi biztosítási törvénytervezetéröl. —— Bunle H. : Demográfiai kró- nika. — Richard: Bankkérdések és pénzpiac. — Horn E.: Németország népessége 1925 júniusában.

Revue de l'Institnt de Sociologt'e

(6. évf., 2. köt. 2. sz., Brüsszel, 1926. fr.). — v. Gennep A.: A húsvéti ciklus a szavojaí nép—

szokásban. —— Descamps P. : A házasság különböző alakjai a vadembereknel. — Warnotte D. : A szerződési kötelem szociológiai eredetei.

Revue internationale du travail (1926. október, Genf, fr.). — Morellet J. : A nemzet- közi munkaügyi szervezet illetékessége. — Pribram K. : A munkaügyi statisztika feladatai. —— Cederblad N.:

Az 1923, évi svéd ankét a háztartási statisztikáról. — A nemzetközi munkaügyi konferencia kilencedik ülésszaka. —— A magánalkalmazottak helyzete Svéd- országban. — Norvégia munkaügyi felügyelete 1924-ben.

Schmollers Jahrbuch, (50. évf. 5. f:, München e's Lipcse, ném.). — Summer A.: List Frigyes egy eddig ismeretlen művéről. —, Beckmann Fr. : A német paraszt a kapitalizmus korában. — Kaysenbrecht R.: Az agrárkérdés fejlödése Szovjet- oroszországban. — Wittschieben O.: Az államok dénzíigyi jogi helyzete az osztrak alkotmány szerint.

— Brann W. H.: Rousseau befolyása a Hegel-féle allambölcseletre. — Hintze O.: A hatalom törvénye.

Társadalomludomány (6. évf. 4. sz., Budapest 1926., m.une'met). —— Hornyánszky Gy.:

A demokrácia és a parlamentarizmus válsága. ——

Kovács A.: Értelmiségünk nemzeti jellegének bizto- sitasa, — Dékány J. : Tanulmányok a tarsadalmi morfológia köréből. —— Trócsángi Gy. : Időszerű tár- sadalomtudományi problémák a "Deutscher Soziolo- gentag" ülésein. — Szombatfalvy Gy.: A magyar szociálpolitika bibliája. —— A nemzetközi büntető—

bíráskodás kérdéséhez. —— Protestánskurzus — svab- kurzus.

The Economist (103. köt., 4.338. sz., Lon—

don 1926, arra.). — Nagybritannia és Kína. —— Nagy- britannía ipari vállalatainak osztalékai 1925—26—

ban. — Az angol automobilipar tengerentúli piacai. ——

Anglia jsöripari vállalatainak osztalékai 1923—26.

— A gyapotipar helyzete. — A német acélipar hely—

zete. — Anglia 1926. I—IX. havi külforgalma. ——

Az angol terméseredmények. —— Ausztrália pénzügyi helyzete. —— Az uruguayi vasutak üzleti eredményei 1913—1926. — (4.339. sz.). — Gazdasági fellendülés és mótoripar. —— Nagybritaunia és Kína. —— Argen.

tina vasutainak üzleti eredményei. — A német acél- ipar és fogyasztói. —— (4.340. sz.) — Belgium pénz- ügyi újjáépítése. — Nagybritannia és Kína. — A brit vegyiipar. — Az fangol—perzsa kőolajtársaság üzleti eredményei 1914—1926. — (4.341. sz.). —— Japan gazdasági fejlődése. — A világ villamoráram terme- lésének fejlödése. —— Görögország pénzügyi hely- zete. —— Az 1927. évi török költségvetés. — (4 342. sz.).—

Széntargyalások Angliaban. — A kínai közgazdaság fejlődése. — Az amerikai gyapotipar. —— Az arany—

termelés ellenőrzése. — (4.343. sz.). — Egyipton köz-

gazdasági helyzete. —— A nemzetközi tengerentúli

*

— 714. —

11. szám. 1926

külkereskedelem irányzata. — Kina pénzügyei. —— Mehnert W.: Müselyem világtermelés és fogyasz—

Az aranytermelés ellenőrzése.

Viertelsjahrhefte zur St atistik des Deutschen Reichs (1926. 3. f., Berlin, ném.) — A német bányaüzemek 1925. évi termelése. — Sörfőzés és söradóztatás a német söradóterületen 1924-ben. — 1925. évi játékkártyaadóstatisztika. —

Árstatisztika. —— Az egyetemi és egyéb főiskolai

hallgatók statisztikája az 1924—25. nyári félévben.

Weltwirtschaftliches Archiv (24.lcőt., 2. f., Kiel 1926., ném.). — Ló'we A.: Hogyan lehet- ségeskonjunktúraelme'letegyáltalában? — Birck L. V.:

Modern scholastika. —— Wilbrandt R.:A történelem- etikai iskola vége.—— Tsehajanow A. : A mezőgazdasági szövetkezetek közgazdasági jelentösége. — Plefnge J.:

'Tőke és pénz. — Harms B.: A német közgazdaság alkatának megváltozása. (Német gazdasági ankét.). — Let/it H. A. L.: Az Amerikai Egyesült-Államok világ- gazdasági kapcsolatai. —-— Freund R : A lengyel mezőgazdasági reform. —— Dncas G. B.: A görög tengeri hajózás. ——- Haslinger F.: A világ kereske—

delmi hajóállománya. —— Mühlmann C.: A német vasuti vállalkozások ázsiai Törökországban 1888——

1914. _ Bente H.: Az Egyesült—Államok 1925. évi

üzetési mérlege. ——Josephy B.: A svéd bányászat. _ Busteed J.: Nagybritannia külkereskedelmi forgalma és termelése (angol). — Liz/ft H. A. L.: Küzdelem nemzetközi rézmonopólíum körül. — Weinberger O.:

Wieksell K. (1851,—1926.).

Wirtschaitsdienst (1926. 41. sz., Harn- bnry, ném.). —— Monibert P. : Közgazdaság és munka—

piac. _ Mezger F. L.: A német barnaszénbányászat helyzete. —— (1926. 42. sz.). — Keynes M. J.: Az angol valuta és a külföldi kölcsönök. —— Buchmann E.: A kontinentális nyersaeélegyezmény. —— Anglia és az acélkartell. _ Klinghardt K. Gazdaság és politika Angórában. — (1926. 43. sz.). — Meyer B.: Az auto- mobil-fogyasztás megadóztatása. — Mezger F. L.:

A részvényjog reformja. —— Krámer C.: A német munkapiac 1926. ill. negyedében. —- (1926. 44. sz.). ——

III-II II.-ll Un.-ulllllulinullnl Ill-l Ill-.ll-Il-l-noll-lll' III-Ill.III-IIIIIII-IIIIIII.-Illll' . .. u.n-..c-u-lu-n-l-no ml.-lo

tás. —— Pamntvalorizáció? — Lőwe A. és Singer K.:

További megjegyzések a konjunktúrakutatáshoz. ——

(1926. 45. sz.). —— Keynes M. J.: A lancashire-i pamut- ipar helyzete. _ Buchmann E.: A nemzetközi vas-v egyezmény. — Gret'lino W.: A hamburgi hajózási fúzió. — Gazdasági barométer 1926. 3. negyedére. — Grotlmpp W.: A skandináv érmeúnió újjáalkotása

Wirtseliaftnnd Statistik(6.évf. 19. sz., Berlin 1926., ne'-m.). —— Az 1925. évi foglalkozási számlálás további eredményei. -—— Az 1925. évi mező- gazdasági üzemi számlálás újabb eredményei. — A német dohányipar az 1924/25. pénzügyi évben. ——

A nemzetközi külkereskedelmi forgalom alakulása 1926. I. felében. —— A gépjárművek a Németbiroda- lomban 1926 folyamán. — Az Egyesült-Államok tőke- piaea 1925-ben és 1926 I. felében. — A Németbiro—

dalom 1924. évi halandósága kor, nemek és halál- okok szerint. — A mozgóképszinházak száma Né- metországban. —— (6. évf. 20. sz.). —— Az 1925 évi ipari üzemi számlálás további eredményei. — A né- met birodalmi vasút az 1925. évi üzemi számlálás eredményei szerint. — A német bányászat 1925- ben. —— A német külkereskedelmi forgalom 1926 első kilenc havában. — A német külkereskedelmi forga- lom származási és rendeltetési országai 1926 első felében. —— A vasutak árúforgalma 1925-ben. -— A népmozgalom befolyása a munkapiaora a Német- birodalomban. — Az építkezési mozgalom a Német- birodalomban 1925-ben.

Zeitschrift für die gesamte Staats—

w is s e n s ok a ft (81. két. 3. f., Tübingen 1926. n.).

— Simons W.. Birodalmi alkotmány és jogszolgál- tatás. —— Salin E.: Az izolált állam 1826—1926. — Schams E.: V. Wieser Frigyes és munkássága. .—

Santer J.: v. Baader Ferenc romantikus társadalom- böleselete. — Moll B.: A teljesítmény és jövedelem közti viszony a modern gazdasági életben. —— Reichel H.: Törvényhézagok. —— Lotz W.. Az államgazdaság

elmélete. *

A Magyar Statisztikai Társaság müködése.

Activité de la Société Hongroise de Statistigue.

Rendkívüli közgyűlés.

Assemblée générale extraordinaire.

Résume'. En raison, June part, (lit rat- taehement a la Société Hongroise (le Statistigue tte Fliistitut des Scien- c e s Po li t i g a e s, cre'e' naguere, et, tt'antre part, de l'agrandissement (lit Champ d'acti

vite' de la Société, leguel a rendu nécessaire l'auomentatíon du nombre des fonctionnaires.

Zlasseniblée générale extraordinaire, tenue le 19 novembre, a modifié et eomplété les statute.

An lieu des postes de secrétaire et de

(teuxiéme secrétaire, il a été créé un paste de

secrétaire général; 2 de secrétaire; 1 de tré-

__1926

sorier, 1 de contróleur, et le nombre des membres titulaires du comité a été porté de 4 a 10.

Ont été élus: Secrétaire général : M.

Alexandre de D 0 b r o vi ts ; secrétaire : M.

Désiré d' El e ke s; trésorier: M. Louis Thir ring; contróleur: M. Eugene de D ál n o ky- Ko v á ts; membres titulaires du comité: MM Jules A ltenburger, Charles de Balás, Wolfgang Heller J. Louis d*1l tyefalv i, Jules de Konkoly Thege, Tibor de Pa—

t a ky membres suppléants: MzV. Arthur Be nis ch, Béla d'] m ré d y; membre de la commission de la vérification des comptes : M. André A n do r; president de la commission de lllnstitut des Sciences Politigues : M. le comte Paul de Teleki ; membres de cette commission : MM. Gustave T h i r ri ng,w Dé- siré de Laky, Alexandre de *Dobrovits;

membres titulaires : MM. Joseph A s e t a l o s, conseiller de section ministériel; Béla dllvá—

n y i, professeur d, Université; Rodolphe K á- roly, conseiller ministe'riel; Albin de Márffy, conseiller ministériel en retraite; Etienne Saj 6 h e lyi, secrétaire ministériel; Theodore S u r á n yi 0 n g e r, agrégé ü l* Université Polytechnigue ; Louis T h ir r i ng, rédacteur ministériel.

A Magyar Statisztikai Társaság 1926.

november hó 19-én tartotta meg rendkivüli közgyűlését. A közgyűlés módosította és kiegé- szítette a Társaság alapszabályait. Az alap—

szabályváltoztatás egyrészt az Államtudo—

mányi Intézet megalakulása és a Társaság szervezetébe való bekapcsolása miatt vált

Hírek.

— '7'15 ——

szükségessé, másrészt azért mert a Társaság munkakörének megnövekedése folytán a funk—

cionáriusok számát szaporítani kellett.

Az Államtudományi Intézetet a Társaság az államélet problémáinak tanulmányozása céljából létesítette. A Társaság e szerve többek között tudományos alapon fog foglal- kozni a nemzeti kisebbségi kérdéssel s a békeszerződések következményeinek kérdé- sével. Az Intézet ügyeit négytagú intézőbizott—

ság intézi.

A közgyűlés az eddigi titkári és másod- titkári állás helyett 1 főtitkári és 2 titkári állást létesített, a tisztikart pénztárossal és ellenőrrel egészítette kis Végül a választmányi rendes tagok számát 4-ről lO—re emelte fel.

Az új funkcionáriusok a következők: Főtit—

kár: Dobrovits Sándor, titkár: Elekes Dezső, pénztáros: Thirring Lajos, ellenőr: Dálnoky- Kováts Jenő; választmányi rendes tagok:

Altenburger Gyula, Balás Károly, Heller Farkas Illyefalvi I. Lajos, Konkoly Thege Gyula Pataky Tibor, póttagok: Benisch Ar- thur, Imrédy Béla,számvizsgáló bizottsági tag:

Andor Endre; az Államtudományi Intézet intézőbizottságának elnöke: Teleki Pál gróf, tagjai: Thirring Gusztáv, Laky Dezső, Dob- rovits Sándor.

A Társaság új rendes tagjaivá választat- tak: Asztalos József, min. oszlálytanácsos, Iványi Béla, egyetemi ny. r. tanár, Károly Rezső, min. tanácsos, Már/Ty Albin, ny. min.

tanácsos, Sajóhelyi István, min. titkár, Surányi Unger Tivadar, műegyetemi magántanár és Thirring Lajos, min. fogalmazó.

Vouvelles.

Budapest szfőv. statisztikai hivatalának új igazgatója.

Le nouveau (lirecteur du Bureau statistigue de la ville de Budapest.

Le 27 octobre dernier, M. J. Louis (l'Illyefalvi,

gui depuis la retraite de M. Gustave Thirring, e'tait chargé de diriger provisoirement lc Bureau municipal de statistioue de Budapest, fut e'lu direc—

teur de ce Bureau. Ne' en 1881 a Eperjes, M d'Illye/alvi, aprés avoir e'te' promu docteur es lettrcs, entra en 1908 au service de la ville de Budapest Fonetionnaire du Bureau municipal de statistigue, il prit en 1913 une part active dans le premier recensement des sans-travail budapestois, et, pendant la guerrc, dans la direction de l'Office cen- tral des farincs. En récompense des mérites dont il fit prcuve, apr-es la guerre, dans la réorganisation du Bureau de statistigue, il y a été élu sous—directcur en novembre 1924. Depuis le 31 mai 1926, il était chargé de diriger le Bureau, cn—gualite'v de directeur adjoint.

A székesfővárosi statisztikai hivatal igazgató- jává 1926. október 27.-én ]llyefalvi I. Lajos dr., a hivatal — Thirring Gusztáv dr. nyugalomba—

vonulása óta igazgatói teendőkkel megbizott ——

eddigi aligazgatója választatott meg. Illyefalvi 1881-ben Eperjesen született; a bölcsészettudorí oklevél megszerzése után 1908—ban lépett a főváros szolgálatába és mint a statisztikai hivatal tisztvise- lője tevékeny re'szt vett az 1913. évi első budapesti munkanélküli összeírásban, valamint a háború alatt a központi liszthivatal vezetésében is. A statisztikai hivatal háború utáni újjászervezése körül szerzett érdemei elismeréséül 1924. novemberbena megürese- dett aligazgatói széket lllyefalvival töltötték be;

1926. május 31. óta h. igazgatói hatáskörrel _felru- házott vezetője volt a hivatalnak. _, " ,