M. A. Kuznecova – T. V. Rjabuskin – I. I. Sulgin: Gyakorlati feladatok és elméleti vezérfonal az általános statisztikai szemináriumok számára

lRODALOM

KÖNYVISMERTETES

M. A. Kuznemfva—T. V. Rjabus/em—I. [. Sulgin:

Gyakorlati feladatok és elméleti vezérfonal

az általános statiszrikai szemináriumok számára""—

Statisztikai Kiadónállalat, Budapest, 1953, 284 old.

A napokban jelent meg Kuznecova és szerzőtárs-ai fenti könyvének magyar for- dítása. A könyv megjelenését nagy érdek- lődés előzte meg, minthogy az általános startisztika oktatására (a szemináriumok és gyakorlatok tárgyára és levezetésének módjára, stb.) kÖZVetlen útmutatást adó könyv a magyar statisztikai szakirodalom- ban eddig még nem látott napvilágot. Fo- kozta az érdeklődést az a bírálat is, amely N. Vorobjev tollából a Vesztnik Sztatlisztílki 1952. évi 4. számában jelent meg.

N. Vorobjev kétségtelenül ljogosan (bírálja a könyv elgyes meghatározásait és a közölt példák egy részének megválasztását, de már most előljáróban leszögezhetjük. hogy a könyv e fogyatékosságok ellenére is mind tartalmilag, mind rend—szervénél fogva igen hasznos segítséget jelent a statisztika o'k- iuatóinaik és tanitóinvaik.

Kuzneoova és ezorzőtársai könyve az általános statisztika alapelveinek és mód—

szerelnek vizsgálatára vonatkozó kérdések széles körét öleli fel.

A könyv egyes fejezetei 'az alábbi kiér désekkel foglalkoznak: az I, (,,Bcvczelés"

e.) fejezet a statisztikának és a számvitel- nek a szocialista társadalomban elfoglalt szerepét, jelentőségét ismerteti, továbbá .a statisztikai vizsgálat kérdését. a statisztikai vizsgálat szakaszait tárgyalja.

' M. A. Kuznecova—T. V. Riabnskin—l. !. Sul- gln: Szbornik zadacs ! uprazsnenii dlja praktlcse- szkth zanjatlj l szemlnamv po torii sztatiszliki.

(Csaszi !. Obscsle principü i metodü sztatisztlki.) Goszsztatlzdat. Moszkva. l95l. 320 old.

A II. ( ,,A statisztikai megfigyelés" a.) fejezet részletesen ismerteti a statisztikai megfigyelés alapvető fogalmait, igy a meg- figyelés fajtáit, a statisztikai megfigyelés terv-ét, objektumát, célját, programmját, a statisztikai kérdőívet, utasítást. az össze—

irási nyomtatványokat, a sokaság (a szám- bavétel) és a megfigyelés egységének pro- blémáját, a megfigyelés ee—zmei időpontja és napja meghatározásának kérdését, a megfigyelés lebonyolitásánlak határidőit, a statisztikai adatgyűjtés módszereit, a meg- figyelés előkészítő munkálatait, a beszámo—

lási rendszer megszervezőeéneik elveit és

a beezámolójelentés pirogramrnját, a be- iszáimolójelentés szabályozásának és jóvá-

hagyásának rendjét, az összeírások meg- szervezésének alapelveit, a nem teljes—

körű statisztikai megfigyelés fajtáit, a sta- tisztikai megfigyelés hibáit, és e hibákat ki.

kűszöbölésének módszereit,

A fogalmak és meghatározások fenti fell—

sorolása csak részben érzékelteti az itt tár- gyalt anyag bőséget. A fogalmak és meg- 'haitározások sorrendje ellen azonban lehet némi kifogást tenni. V—orobjev elvtárs is azt kifogásolja bírálatában, hogy például a: statisztikai megfigyelés célja, amelyből kiindulva kell történnie a statisztikai meg—

figyeléssel kapcsolatos leglényegesebb kér.

dések eldöntésének, az ötödik helyre ke- rült. Ez .a tény azonban, természetesen, nem érinti a tárgyalt fogalmaik és meghatá—

rrozások helyességét.

A III. (,,A statisztikai anyag összesítése és csoportosítása" a.) fejezet : csoportosí-

XROBALGM

tás fogalmának meghatározása után, a csoportosítások módszerével megoldandó feladatokat, a csoportképző ismérv kiválasz- tását, a csoportosítások fajtáit. az osztály- köz megválasztásának problémáját, stb.

tárgyalja. Részletesen foglalkozik továbbá a lenini másodlagos esoportoeítávs módszeré- vei, majd áttér a csoportosítások rendeze- néneik, .a statisztikai soroknak ismertetésére.

A IV. (.,A statiSZtikai táblák" c. ) fejezet

a statisztikai tábla elemeinek, tartalmának, fajtáinak ismertetésével, a tábla—szerkesz—

tés—sel, a táblák ellenőrzésének és elem—

zésének (olvasásának) problémájával fog- lalkozik.

Az V. (,,A síatísztíkai adatok ábrázolá- sának grafikus módszere" e.) fejezet igen behatóan tárgyalja a statisztikai kifejezés e fontos módszerét. Részletesen ismerteti a különböző grafikonokat és diagrammokat.

A VI. (,,Viszonyszámok" a:) fejeZet a-

v'iszonyszámokna'k a statisztikában elfog- .lalt szerepével. a viszonyszámok egyes faj- táival és jelentésével, kiszámításuk módjá- va—l foglalkozik, s — hozzá kell tennünk ——

igen világos és közérthető formában. Az elméleti fejtegetéseket —- mint a többi fe- jezetekben — itt is megfelelő példák és számítások- kísérik, amii nagy mértékben elősegíti a tárgyalt anyag elsajátítását.

A VII. (,,Az átlagszámok" c.) és az ezután következő VIII. (,,A szóródás mutatószá- mai" a.) fejezet az eddig megjelent álta—

lános statisztikai tankönyve-kkel szemben sok újat is hoz. Igy a VII. fejezet az átlagok lényegének és- a társadaimi jelen- ségek vizsgálatánáíl való alkalmazásuk ki- fejtése után a számtani átl—aigot, a számtani

* átlag alapvető sajátosságait, .a momentumok módszerét, a harmonikus átlagot, az átlag megválasztásának kérdését, .a VIII. feje- zet pedig a szóródás mértékét, az átiagos eltérést, a diszperziót, az átlagos négyze—

tes elténéet, ai szóródáisi együtthatót, a dí—

szperzió all—arpveitő eaj'átoseágaitmmomentu-

mok módszorének alkalmazását a diszper—

z'ió kiszámításánál, a diezperzió fajtáit, .a divszrperziők östszekapcsoláisának szabályait, az alternatív ismérv ezóró—dátsának mérését, a modu—snak és a mediánna'k osztályközös gyakorisági sorban vaaló kiszámítását tár—

gyalja,, .

E fejezetek a vonatkozó kérdések szé- iesebbkörű tárgyalásával jelentősen hozzá- járulhatnak a tanulók eddigi ismereteinek kibővítéséhez és elmélyítéséhez.

- , 961

A IX. (.A: indexek" e.) feieZet az egyéni, egyedi és ősszesíw indexeket, a bázis- és liáncindexeket, az indexe-zerkesz- tés problémáit, az index atgregát formáját, a számtani és : harmónikus átlagindexe—ket, az állandó és változó súlyú indexeket, az önköltségi, a munk-atenmel-ékenyeégi in- dexet, .a termelés és az értékesítés fizikai terjedelmének (volumenének) indexét, a változatlan és változó állományú indexe—

ket, az indexek kölcsönös összefüggéseit ismerteti.

A X. ( ,,A dinamikus-idő-sorok" e.) fejezet behatóan tárgyalja az idősorok fogalmát és fajtáit, az idősorok alapvető analitikus mu-

tatószámiait, az idősorok elemzését, az idő——

iSOfOk kiegyenlítését (a moz-góátvlagot, ai ilegkieebb négyzetek módszerét).

A X]. (,.A reprezentativ módszer" 0.) fejeZet ismét olyan anyag, amely ilyen részlevteisoégben az ezidőszerínt rendelke—r zésre álló tankönyvekben nem került tár- gyalásra. Ez a fejezet a ireprezenta'tiv meg- figyelés problémáját igen nagy alaposság—

gai vizsgálja és részletesen megismertet a reprezentatív megfigyelés különböző faj- tával, megszervezésíjik és lebonyolításuk_

módjával. Az ide tartozó feladatok és gya—

korlatok között a kolhozparrasztok háztartás—i

*költoégvetéseinek statisztikai megfigyelésé- niél alkalmazott módszert is ismerteti.

A XII. (,,A statisztikai adatok elemzése"

a.) fejezet az elemzés megszervezésének alapvető tudományos elveit, az adatok kri—

tikai értékelését, az összehnasoniithatóság problémáját, .az elemzési tervet, az elemzés p'rognammját, az elemzés feladatainak meg.

iogaimazását, a tények megállapítását és a következtetések megfogalmazását, az elemzéa eredményeinek kifejtését tárgya—lja.

A könyv egyes fejezetei-nek felépítése a következő: minden egyes fejezet két alap—

vető részre oszlik. Az első rész az adott

fejezetbe-n tárgyalt kérdés elmeleti alap- jainak kifejtésével foglalkozik. Ezen a ré- szen belül először egy bevezető parag—

rafus ismerteti az adott fejezetnek a többi fejezettel való kapcsolatát és közöttük el—

foglalt helyét, ismerteti a témakör kereté- ben vizsgálandó kérdéseiket, felhívja az ok- tató figyelmét a különösen részletes meg—

világítást és magyarázatot kivánó problé—

mákra, majd pedig a második paragrafus az alapvető fogalmakat és meghatározáso—

ke; xmrta—inmzzna. A második rész ismerteti

962 _— ^ac

x

a gyakorlati munkák tartalmát, a gyakor- lati feladatok kitűzésénél követendő elve—

ket, a feladatok megoldásának módját (eso- * pontosan, egyenileg, stb.), s utána meg—

adja .a típus-feladatokat és gyakorlatokat.

A könyv fenti rendszere nagy mérték- ben megkönnyíti mind az előadás előké- szítését, az előadásra való lilellkiéaszüllésct, mind pedig az anyag tárgyalását, (illetve a hallgatók részéről az anyag elea-jatítáeát.

Az előadó nemcsak jó vázlatot kap 812 e'lő- adás megtartásához (illetve .a. szeminá- rium, vagy foglalkozás levezetés—éhez), ha- nem világos— áttekintést is a tángyaliásma

kerülő anyagrol, megkapgca az egyes fogad-

mak pontos meghatározását, s .az anyag el- sajátításához, begyakorlláisához szükséges

példákat és feladatokat.

Itt kell megemlíteni a könyv XIII! feje-

zetét, amely az egyik legértékesebb feje- .zelt. Ez ,,A szemináriumok és gyakorlati fog—

lalkozások tartalma" cimen azoknak .a téma- köröknek anyagát tartalmazza, melyeknek szeminárium vagy gyakorlati foglalkozás formájában való támgyalásárt és közös meg—, vitatását a szerzők fett—etlenül ezükelélgeenerk , tart-ják. [ilyen anyag például ,,A statisztika tárgya, módszere és tel-adatai" c. témakörön . belül a ,,L—enin és Sztálin a statisztikai és a számvitel lényegéről, ezek gyakorlati és ismeretszerző társadalmi jelentőségéről és feladatairól" c. téma, vagy ,,A statisztikai anyag összesítése és csoportosítása" c.

témakörön belül ,,A statisztin ai csoportosi—

tásoik lenini módszertana", ,,Az átlag—

számo " c. téma-körön belül, ,,Az átlagok 'ma'rxista—leniniistal elméletének alapvető té-

telei" c. téma, stb. Ez a fejezet .a szeminá-

aniu-mok és gyakorlati foglalkozások anyagán 'kifvül megadja az odatartozó irodalmat és tipnis—ieiladatokat is tartalmaz.

A könyv ismertetése során fellté'tlleniit lfog'aűlloozní ékelt! Vombjev elvtárs emlitett bírálatával is. A bírálat igen nézszietles vizs—

gálat alla veszi a könyvben között meghatá—

rozásokat, igyakonlatii feladatokat és példá- kat. Vombjev elvtárs nem ért egyet egyes meghaltároásokkal (például a statisztikai megfigyelés meghatározásával), egyes. fiel—

adalok megfogalmazását pedig hibásnak tartja.

Kifogásolta például a II. fejezet 33. ez.

feladatát. Itt a hallgatóknak az anyagot logikai szempontból kell "ellenőrizniük és

ná kell mutat—ulok arra, hogy az alábbi

valaszok közül hibát: %

,,a) Coarlváidn utó- és atyai név: "—-— Iva-'

nov Szergej Ivanovics.

b) Születése óta hány év telt el? —-— *8.

c) Házasságban él-e? —— Igen.

d) Foglalkozása —— Mérnök."

,,A feladat rendkívül primitív —— mondja Voradbjeveiivtá'rs. Sokkal több értelme lett

volna, ha a szerzők közlik a' ,,8 éves"

mérnök családjának összes tagjaira vonat— '

kozó összeírást adatokat is.

Önmagában véve az .a tény ugyan-its,

hogy hiányzik a clogkiai összefüggés pét- dául, az élet—korra és a; családi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok "kö—

zött, éppúgy, tanúsíthatja azt, hogy az

első kérdésre adott válaszban van a hiba,

mint azt, hogy sainiársodilk kérdésre adott vat-asz a hibás. Annak megállapítása— Vé-

gett, hogy mégis hol követték el a hibát, lel—tétlenül ismernünk kell a család többi tagjainak összeírási adatait is. Ha rendell—

kezésme állanak, például, legalább a fele- ség-re és a gyermekekre vonatkozó össze- írási adatok, akkor biztosan állíthatjuk, , hogy a hai—baj az életkor kérdésére adott

válaszban van. Ha pedig Ivanov seüleinek öss'rzeiraási adatait ismerniük e's hiányzanak

a feleségre és a gyermekre vonatkozó ada-

tok, akkor azt állíthatjuk, hogy .a hiba a házasság kérdésére adott válaszban van.

A hallgatók ilyen módon világos fogaim—ant nyerhettek volna a logikai ellenőrzés 'l—é'nyeg'cérő'l, amely az egyes" mutatószámok

egymáskőzötti összeiügigtéeén alapszik."jL (Egyes példákat (93. old.) r-azért kifogá—

sol, mert ezekben- a tanulóknak ki kell számttanioik a sz—ómódás mértékét., a közép- elltérwést, a diszperziót, a négyzetes átl—augus eltérést és a szóródási együtthatót, (másutt ezen felül még a modust és a modtam is), de nincs sehol magyarázat arra vonat- kozóan, hogy milyen célból van szükség

ezekvríe ia számításokba. mi e számítások

gyakorlatai érteime. Pedig éppen .az lett * volna a leglényegesebb, hogy a tanulók a példákon lkoreiszvtül tanulták meg, hogy e számítáeollona mikor, milyen célból van, szükség, e a nyert eredmények milyen

következtetések levonását teszi-k szükség-

,slze'rűvé. Ezek a példák ilyen iomá'jukban

csupán matematikai gyakorlatok;

melyikben ' köttettek el

1 Vesztnik Sztatisztiki, 1952. 4. sz. 91, alá.

lRODALOM

963

Kétségtelen, hogy .a könyvnek vannak ilyen fogyatékosságai, feltétlenül hang- súlyozni kell'l azonban, hogy nem e fogya- tékosságok jellemzik e könyvet, hanem Sokkal inkább daól átgondolt és felépített

rendszere,,amj nagy mértékben meg fogja

könnyíteni .az általános statisztika ok—

tatását. Az említett hibák és hiányosságok, a gyakorlati Olklllaltláls során, megfelelő javí- tásokkal különben is kiküszöbölhetők, vagy pótolhatók, amire a közölt tipus—feladatok minden lehetőséget mega álnak.

Meg kell még említeni, hogy a könyv használ-hatóságát nagy mértékben fokozzák a közölt összeireási minták, az 1939. évi össz-szőve tsági népszámlálás öasszeiróivének kitöltési utasítása, valamint a- 2—4. számú ' mellékletekben közölt számadatok.

Kuzneoova és s'zenrzőtársai könyve hlézatg- pótló mű, amely újabb nagy segitséget jelent az általános statisztika: elmélyült tanulmtányozaáisához és, oktatásához.

Dr. Gyulay Ferenc

FOLYÓIRATSZEMLE

BOHPOCH BKOHOMMKM

1953. ÉVI 10. SZÁM

A Szovjetunió mezőgazdasága fellendí- tésénvelk hata—lmas progma-mmjva.

D. Trifonov: A szocializmus néhány gazdasági (kategóriája ftonmájlának és tar- talmának kérdéséhez.

A. Scserbakov: Az állattenyésztés tej- lesztrés—ének feladatairól.

A. Hankovszkíj: A villam—millás a mező- A—

_ gazdaság anyagi-technikai bázisa további megerősítésének toutes eszköze.

V. Maszlenníkov: Az agná—rrewtórrm és

annak jelentősége a Kínai Népköztársaság temmelőerőinelk fejlődése szempontjából.

M. Gutcajt: Krónikus munkanélküliség a kapitalizmus" álltalános válts—ágának idő—

szakában.

SZEMLÉK '

V. Tihomirav: Harc a mezőgazdaság

további fellendité—Séért az európai népi demoknaltilkus országokban.

Sz, Mhitarjan: Vietnam nép—ének han-ca a nemzeti függetlenségért és a demokrá-

ciáért. *

ELÖADÁSOK ES VITÁK

Az orosz közgazdasági gondolat történe- tének kérdései, (,,Az orosz közgazdasági gondol—at tömtémet'e" c. mű I. kötete kefe- -levon.autá—n.alk megvitatása a Szovjet-unió Tudományos A*laadémlásjának Közgazdasági

Intézetében.)

KRITIKA ES BIBLIOGRÁFIA

N. Narovljanszkíj, A. Rotsíejn: Az élen- járó termelési tapasztalat közzétételének kérdései (irodalmi szemle). _

L. Sztepanov: A polgári statisztika a mo— ' nop'ólíumok szolgálatában.

V. Grigorovics: Az Egyesült Alxlvamuk ma.

HAAHOBOE xoaaacrao

1953. ÉVIe 5. SZÁM

A szocialista termelés és a népjólét újabb hatalmas fellendülése.

A mező—gazdaság további fellendítéséne'k * nagyszerű plrrogrvatmmijav.

E. Ruszakovszkij: A népgazdaság villa—

mosenergia bázisának [fejlődése.

L. Seviakov: Komplex gépesí'txás a szén- és érc-bányaiptazrban.

J. SZuprunenko: Az csökkentésének tartalékai.

V. Lavrov: A ruvbelelrlenőrz-és a nép—

gaz dasá gban .

], Csadaev: A gazdasági munka] meg- javítása a helyi tervbízo-ttságwolkban.

építési költség

KONZULTAÖIÓK

V. Susztgu:

_Az egészségvédelem tetr-

ve zése . —

KRITlKA ÉS KÖNYVlSMER'FETÉS

L. Boriszov: Az USA dolgozóinak élet—

színvonalára vonatkozó adatok burzsoa meghamisítása.