Magyarország külkereskedelmi forgalma az egyes országokkal: A magyar-német külkereskedelmi forgalom

oli-l'!-Ill-In-l-Ill-.n-un.-...llllllul-Innin-lln-lluoo-nil-Ill-Illul..un.-l[null-lil-lulonl-ll-nlv

KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS 9

Magyarország külkereskedelmi forgalma az egyes országokkal.

Le commerce de la Hongrie avec diűérents pays.

A magyar—német külkereskedelmi forgalom.

Le commerce de la Hongrie avec Z7Allemagnc.

el két ország Irlillcereslcedelmének területi szerkezete.

A két

szerkezete alapvetö különbségeket mutat.

ország külkereskedelmi forgalmának

Magyarn ország részesedése a nemet forgalomból eddig még

az 1%—ot sem érte el, míg Németország a magyar

forgalomban több mint 1.)%--nyi reszt vesz. littől, a minket legközelebbről érintő szemponttót elte,—

kintve, a legfeltűnőbb különbség az, hogy Némel—

ország forgalmának több mint egyharmada a len—

gerentúli államokkal bonyolódik le, míg Magyar—

ország csaknem egészélilen Európára szorítkozik s

itt is túlnyomóan a közvetlenül környező államok veszik fel, illetőleg adják le amikat. A környező államokról beszelni Németország esetében bajos.

mert tengeri kikötőinél fogva minden allammal hatarosnak tekinthető bizonyos fokig, amely szin—

tén tengerparttal bír Szárazföldi szomszédaim azonban így is na_;yobl) szazalek jut, mint n ten—

gerentúli államokra.

kiillmreskedelmi

Magyarország l'orgalnn'nmk

területi megoszlását az alábbi tábla szemlelteti:

, ,_ ; 1923 1929 * 1930

l' e r u 1 e t ,, ' __ '

Magyarországot környező § t

államok . . . . . . l 5941; 53-41; 51-10

Németország . . : 16'42 15'87 ; 15'35 Európa egyéb államai . . *; 2264 l 25 48 28 68 Európán kívüli államok ;7777 45787 , 5247? 4787

Összesen 1100 00 t i00 00 100- 00

t

A német forgalom ezzel szemben hasonló be—

osztás alapján a következőkepen tagozódik:

í 1928 1929 t 1930

Terület ; ,? e

,, %

Németországot környező . * ;

államok . . . . . . .' 349 l 34-96; 37-31

Magyarország 4 i 0'86 , ()'87 t 0'89 Europa egveb államai . 96 49 ! 2725 ; 29 57

Europan kivüli allamok7l37§7017$tt7927773 32—23

Összesen % 10000 § 100 00 5 100 00

,!A német [xiii/".t1es!.f*(relczii (: világpiacon.

Mielött rátérnénk azokra a szempontokra.

amelyek a két ország külkereskedelmi forgalmát.

eddig befolyásolták; bizonyos altalanos Világkerex—

kedelmi vonatkozásokat kell megismernünk. Itt a magyar kiilkereslwdelen'i általános helyzetére ki-—

az utóbbi évek folyamán annyira a közérdeklődés elr'iteróben allt, térni felesleges, hiszen ez a kerdes

hogy minden sajtt'yorgz'inuni foglalkozott vele Ela

kerülhetellen viszont a világpiacon fontos szerepet játszó nemet küllwreskedelem egyes vonatkozásait :ttt'ekinteni. A nemet kivitel közvetlenül a világhírű ború után igen erősen megérezte a vilagpiae meg—

('.siökkenl' i.elVCYÖk('*t)t'SSÓHÓl; hiszen Nagy—Britanniai Összbeviteleben a nemet

részt 1913-ban, titi/%;

nemet bevitel aranya Svajc bebozatalz'iban ugyan—

ezen idő alatt ít2'St'íá3—ról 17*tt%-rzs. Olaszország be—

S'ti%wra tüzek.

de igen elenken szemlelte—

zunk lt) 4/a erejeig vettek es 1925—ben rsak erejéig. A

lti'S'iíi—ról esett vissza.

rsak kiragadott, peldak liozata laba n

tik azt a liareoL amelyet a nemet kereskedelem az egyes piaeokert versenyt;]rsziivat folytatni keny—

szeriilt. tiz a most lezáruló evtized közepónek rsak latin-ban New—

mo atmeneti "elenseoe Hitt. 1926—ben és

. ?!

metország igyekezett a veszelyben piarokórt a tongerenlt'ilon kárpótlást

európai keresni, igy peldaul az akkoriban kedvező helyzetben tevő és.

nagy fogyasztókópessegii Latin—amerilmi allamok, 2§5%-kal

árucikkeket.

ertekben nemet

till it-ban.

lembe kell vennünk a drz'ignlúsi indexet

nagyobb fogyasztottak

mint Termeszetesen figye—

, ami akkor löO körül állott, azonban így ha haladíigrr'il nem isi de legalabb nagyon eros esesról sem lit)'xlt3lllt*llllll£.

liszakarmerika, kedvez zi

llogy vínnpolitikaja lem

nemet kivitelnek, az köztudomású. lfz egytol-man Államokra Á.

keletázslai es atri szót Kanadara es az i'ígyesiilt szinű ten, növekvő

kai területek

l'elvevökópessúgü tudtak

tőleg kúrpr'ntolni az europai VUSZlUSÓgUkÓl'l

idoben krlv Nemet—

kovetkezteben —— es

sem ebben az

orszagot. Éppen ennek talán.

más vilz'iggazdasz'iei okok kiizr-ejr'itszasa folytan kereskedelem l'ordnl újra Európa s fö—

utóbbi rvekben a nemet erdeklí'alesset

is —, az.

fokozódó

leg szárazföldi szomszédai felé. Ez az emelkedés

különösen 1930-ban vált, erezhetőve .." úgy a behov

zntatbam mint a kivitelben —— s ezzel parhuzamo—

3. szám. —-275—— 1931

san Amerika részesedésének erős csökkenése is beállott.

A keleteurópai államok részesedése a német

forgalomban a kövelkezőképen alakult a három

utolsó év folyamán:

Bevitel Kivitel

Ország

1928 1925) 1930 1928 1929 1930 Európa össz. . 5103 5255 5604 74'71 7360 7791 Bulgária. . 0'35 0 38 066 030 0'33 0'19

Danzig . 014 027 025 079 061 065

Lengyelország . ( 2'54 262 227 333 255 207 Észtország . . ( 0'24 0'24 0'31 033 030 0'25 ' Finnország 0110 086 081 178 139 114 Jugoszlávia. 047 0 45 072 0'97 113 143 Lettország. 0'47 0'52 0'56 0'64 0'70 0'59 Litvánia . 0'89 0'51 065 043 041 050 Románia . 134 1-5? 227 144 122 1'14 Magyarország . 0'5] 0156 078 128 109 098 Oroszország . 269 316 4'19 335) 262 3'57

Mielőlt lulajdonki'ppeini largyunkra. leriienk, szükséges még, hogy a nemet külkereskedelem vo- natkozásait azzal (( teriilellel szemben is ismerjük, amelybe lagabl) ertelemben hazánk is beletartozik:

értve itt Délkeletenrópal.

a. nemet kivitel egyölöde Keleleuuápíiba irányiill ennek a területnek a lontossága lehal 111511 ekkoi is

nagyobb volt, mint a

Elég figyelembe vennünk azt, hogy csak az Orosz—

Az infláció utáni években

tengerentúli világrészeh'n

országba irányuló kivilel értéke az utolsó három év alatt 32913 millióról 1306 millió márkára nőtt meg. A német külkereskedelmi politika számára a keleti és délkeleti utak kie/(űlése a legközelebbi

jövő feladata.

A német—magyar áruforgalom.

Mármost hogy áll a helyzet Mirryarois/(Ngal szemben? Tudjuk, hogy azt a gazdasagi (*g)iliilllll—

ködest, amelyet Magyarország és Németország kö.

zött a háborús kényszerűség lereinlell, az össze—

omlás es újraépítés ('*vei megsemmililetlók; szá—

mos lörekvés és kezdeményezés ellenere sem sike—

rült a mai napig sem szorosabb kooperációt lehe- Magának az áruforgalom-

a ket or—

[ővé tevő alapra jiilni.

nak nyers adatai szerint azt lz'iliuk, hogy

szag között költsónos efgyinz'israulallsz'ig (ill lenn lóleg a magyar kivitel szeinponljz'iból. Hiszen a nö—

met behozatalnak közel (%%—at teszik azok az áruk,

amelyek Magyarorszz'ig kivitelének törzsét alkot—

ják. a tény,

hogy a Magyarországról mennyiségek

az illetö áru német összbehozatalának L—ÉZ%-:'il

is alig erik el. Itt természetesen oly hatalmas ver—

senytársakkal állunk szemben, akik részben az ol—

esőbb termelés, reszben a nagy mennyiségben szál—

lított slandardáru s nem utolsó sorban az olcsó tengeri fuvardijtélelek előnyeivel felfeeyveikezve hallerhe szorithalják :( magyar terményeket.

Annál szomorúbb ezzel szemben az

iml'mrlált

A forgalom négy főcsoportja szerint a forga—

lom alakulása a következő képet mutatja:

Németország

Árucsoportok ÉEÉTÉÉÖ—É—JÉIÉJÉO—

Bevitel 0/" Kivitel 0/0

. l l (

Elő állatok . . ( 1-11 1-13 0-13( 0—57

Elelm cikkek és (

ila ok . . . . (28-43 28—56 5-20( 3-98

Nyeisanyagok és i (

lélgyaitm ( 53—59 53—00 21-70 20-35

Gyártmányok , ( 16 87 17 31( 72'94 7510

Összesen . §100-00(1()()-()0 100-00 ( 100—00

( Magxajflsz—É"

Árucsoportok (333?(1930 ( 194) ( 1930

,, BPV'FELÉfn KiYifeLfi/g,

Élő állatok 92'06

(

( I1

, . . . 008 013 ')'39i

Elelm. cikkek és ( (

l

(

italok . . . 7'60 723 5117 4374

Nyers anyagok és

felíryártm. . 43' 97 45" 23 13 "ilfi( 11 99

Gyártniányok 48 (33( 47 41 20 28( 2221 Összesen . mu 00 (100 ()0 100 00 ( 100 00

(

volt

1929—hez képest Csaknem

A nemet búzabeuilel közel 12 millió ([

a legutolsó naptári (ívben.

(%%—os visszaesés ez, amit az év folyamán több—

ször (')lell_)el(')plelelt egyre erősebb vámemekis hozott létre.

1. Magyarország részesedése a Németországba bevitt egyes leglontosabb áruk mennyiségében!) Participation de la Hmmm ame principales impor—

tations ('n Allemagne.

Németország: bevitele

Áru megnevezése (kban

,_ - — [i)/portaííons mi

Ben?/mim" des Allemmfnc (1

marchandises ( (W

(

1()2() ( ' 1931

(

2l,409.288 ll.971.873§

Árpa _ ()rgc . (165330315229271 ,,

Liszt — Farine . ( 395765 253200 ('

Burgonya. —— Pom— —

mes de fem 3,076_787 3,199.33(l

Friss főzelék ——

Búza. — Frmnem

Légumes frais 5,206.127 4,639.437 5'39 2'55

Friss gyümölcs ——

Frmls frais 4,560.368 4.8"O.667( 187 269

Vai —— Beurre 1,353.4(3( 1,331.5(;5( 039 088

Tojás —- Oeufs . 1 680.669 1,602.180_, 2'03 4'69

Gyapjú —— Laine . 2,046.32l 1,868.162§(1'08 0'98

Nyers dohány —— (

Tabac biut . 1.028.139( 1,055.625 0'15 0'11 1) A mennyiségi adatok a nemet, a százalekok a. magyar külkereskedelmi statisztika adatai szerint.

—— Pour les guamite's, chi/free de la slatistigue alle- mande; pour les pourcentages, statistigue Iwngroise du commewe emtérieur.

15)k

3. szanL

A magyar külkereskedelmi statisztikai adatai szerint ennek a 12 millió mázsának csak 0'3600—a szár-

mazott hazánkból. Versenytársaink itt főleg az

amerikai farmerek, akik csaknem tízmillió mázsát

szállítottak Németországba, Az európai államok közül Oroszország és Franciaország, ezenkivül pe—

dig Lengyelország és Románia adtak el nagyobb mennyiségű búzát Németországban. Ez az adat is

rávilágít arra, hogy a keleteurópai agrárállamok—

nak a nyugati piacokon közös érdekeik vannak, amelyeknek védelmére már össze kellett volna fog—

niok. Még jobban háttérbe szorulunk egy másik

fontos gabonafajtánál, az árpánal. Itt 15'5 millió

mázsából Oroszország együtt 117

millió mázsát szállítottak, mig a magyar részese- dés csak az egynegyed százalékot éri el. Hogy

Németországnak nagy burgonyabehozatalaban nem

tudunk résztvenni, az annál sajnálatosabb, mint—

hogy ez a cikk Németországban egyike a legfon—

tosabb élelmiszereknek, és a magyar kivitel az utolsó évben is a félmillió mázsa felett állott. A németek 3 millió mázsánál többet importáltak

1930-ban 5 ennek több mint a felét Hollandia, egy—

harmadát Belgium, egyharmadát pedig Olaszor-

szág fedezte. Látnivaló, hogy olyan államok a ver-

senytársaink itt, amelyek klimatikus előnyök-kell ren—

delkeznek s hetekkel előbb jelenhetnek meg a piacon terményeikkel, mint a magyar gazda. Mi- előtt tovább mennénk, szükséges, hogy a német

fogyasztásnak egynéhány adatával egészítsük ki az

eddig mondottakat. A német rozstermelés kellő—

képen ellátja az országot s az évi 80 millió mázsán felüli termés fejenkénti 100—120 kilós fogyasztást

tesz lehetővé. A búzatermelés, mely a 30—40 millió mázsa között ingadozik, mint láttuk, 10—20 millió mázsás import útján való kiegészítésre szorul. A fejenkénti fogyasztás így körülbelül 90 kg—ra emel- kedik. Ehhez járul azonban a burgonya nagymérvű

igénybevétele. Az évi termelés 400 millió mázsánal

is nagyobb, úgyhogy a behozatal csak a primör-

igények fedezésére szolgál. A német fejenkénti bur—

gonyat'ogyasztás is nagyobb, olykor több mint 500 kg.

Románia és

A zöldség— és gyümölcs/'élékből ugyanazok a

legnagyobb szállítók, akik a burgonyánal és ugyan- azokat az előnyöket használják ki. így káposzta— és kelkáposztal'élékben Hollandia és Olaszország vezet,

tehát mérsékelt, langyos esőjil és korán tavaszodo éghajlatú orszagok. A német piac primőrök iránti

felvevőképességét mutatja az is. hogy a paradicsom-

behozatalnak egynegyedrésze származott a Kanári- szígetekről, a hagymabehozatalnak pedig több mint

a fele egyiptomi volt. Ezen a téren világosan áll a

magyar mezőgazdaság előtt az a feladat, hogy ha versenyképes akar lenni, minőségi fokozast kell a termelésben, elérni. A gyümölcskíuitel különben a bizonyos lendületet mutatott,

mig a t'őzelékkivitel erősen visszaesett, Valóban, ha—

mult nyáron már

—— 276 —— _l93l

talmas tennivalókat és munkálkodásra érdemes teret kell sejtenünk a magyar gyümölcstermelés előtt akkor, ha meggondoljuk, hogy Németországnak

csak az alma behozatala 24 millió mázsát tett ki

a legutóbbi évben s hogy ennek alig lag—át fedezte

Magyarország; s hogyha a többi versenytársra nem

is gondolva, csak azt tartjuk szem előtt, hogy Auszt-

ria 386000, Jugoszlávia 283000, Románia pedig 48.000 mázsával járult hozzá a német piac ellátá—

sához, A többi gyümölcstételnél sem sokkal jobb a helyzet. Mindenesetre azonban az alma lévén a legjelentősebb gyümölcsbehozatali tétel,

volt erre részletesebben kitérni.

A német lisztbelwzatal aránylag csekély. Ennek

egy jelentős részét, csaknem felét az ország nyugati

szomszédai fedezték; körülbelül 70.000 mázsát az

északamerikai kontinensről importáltak. Magyar—

ország részesedése a legutóbbi évben körülbelül

őoo—ra tehető a német, és 9%-ra a magyar külke—

reskedelmi statisztikai adatok szerint. (Ez az el—

térés onnan származik, hogy a Passaun át expor-

tált mennyiségek egy része más országokba kerül s ezt a további utat a német behozatali statisztika nyomon követheti, mig a magyar nem. A többi tár—

gyalt cikknél nincs eltérés, a táblázat százalékos

adatait a magyar külkereskedelmi kimutatásokból számítottuk ki; de a német adatokkal egybevetve

sem mutatnak jelentős különbséget). Vajkivífelűnlc

is jelentéktelen szerepet játszik a német behozatali

ban. Jóllehet kivitelünk ebből a cikkből az utolsó

néhány év alatt erősen emelkedett s túlnyomórészt

Németországba

célszerű

iranyult. még mindig messze va—

gyunk attól, hogy a nagy tejgazdasági kultúrával bíró államokkal, elsősorban Dániával és Hollandiá—

val, azonkívül a Skandináv és Balti államokkal ver- senyezhessiink. Tojásexportunk mutatja aránylag a legbiztatobb képet. llt is elmaradunk ugyan szom—

szédaink mögött, viszont növekvő-

ben van. Miután az elhelyezési lehetőség igen nagy, remélhetjük a további fejlődést. Gyapjúkivítelünk bár szerény. de aránylag a legnagyobb arányszámot

a mennyiség

a zsírban nyírt gyapjú tételénél éri el. míg a háton

vagy kézzel mosott forgalomban alig van térünk. A nagy textiliparral rendelkező nyugati államokkal,

továbbá a délafrikai és ausztráliai termelőhelyekkel szemben versenyképtelenek vagyunk.

Tekintsük át ezek után a kérdés másik vonat—

kozását: milyen érdekek fűzik a német külkereske—

delmet a magyar piachoz. A legfontosabb kérdés itt a textilipari gyártmányoké. A Németországot érdeklő tételekből Magyarország összbehozatala ke—

reken 120 millió pengő értékre tehető. A német ipar

részesedése legnagyobb a selyem és selyemfonálhól, kisebb a gyapjúszövetből s legkisebb a pamutfonal—

hol és pamutszövetből. Tudjuk. hogy Magyar—

ország legnagyobb szállítója az olcsóbb textiláruk—

ból eddig Cseh—Szlovákia volt. Németországnak tehat

3. szám.

2. Németország részesedése a Magyarországba behozott egyes legfontosabb áruk értékében.

Participation de FAllemagne aux principales impor- tations en Hongrie.

Magyarország Németország

Arumegnevezés gcggíafdilwpgoro Ééstzesedásg

' LIV101 a 10

De'signation 311602; 321522 de t'AtáfmagZe

des marchandises de Pengős ") _ 1929 1 1930 1929 1 1930

Pamutszövet — Tis

sus de coton. . 57.113 44.167 601 544 Papiros és papirosáru

Papiers et artzcles

en papier . . . . . 43.98138.514 14322 14'49 Gépek és készülékek —

Machinesetappareils 43.010 33.638 51'81 53'96 Gyapjúszövet — Zis—

sus de lame. . . 32.953 29.346 17'94 16'61 Selyem és selyemfo-

nál —— Soie et űls

de soie . . . . . 21.468 25.462 22'61 22'67 Ásványolaj —— Huile

minérale . . . . 30.194 33.092 6'45 4'32 Pamutfonál és cérna —

Fils de coton et lils

de coton (; coudre 24.959 16.086 745 9'44 Kikészitett bőr —

Peaux prepare'es . 17.527 15.930 36'59 26'46 Vasáruk —— Ouvrages

en fer . . . . . . 18.221 13.408 43'94 45'51 Vili. gépek és készü—

lékek —- Machines et

appareils électrz'gues 26.219 13.808 4384 51'70 (Az adatok a magyar külkereskedelmi statisztika alapján. —— D*aprés les statistigues hongroises du commerce exte'rieur.)

egyrészt meg kell birkóznia az crősbödő és vám- Védelmet élvező magyar ipar termelésével, másrészt azonban az olcsóbb áruk piacán kiélvezheti azt a

helyzetet, amelyet ideiglenesen a cseh szerződéses

——277—— 1931

viszony megszakadása teremtett, Részben hasonló a helyzet a papirosipar terén. itt is erösbödő hazai ipar áll az egyik oldalon, míg a másik oldalon versenytársként ott áll a már bevezetett osztrák

papírtermelés. Legnagyobb szerepet a német nehéz—

ipar játssza. Gép- és készülékbehozatalunknak több mint a felét Németország termeli. Ezzel szemben az erősen visszaeső amerikai vagy ugyancsak csök—

kenést mutató nagy—britanniai

társként alig említhető. Ugyanilyen fontossággal bírnak a német vasáruk, továbbá a villamosgépek és készülékek is.

forgalom verseny-

A mondottakból nem szabad azt a következte-

tést levonni, mintha egy szerződéssel biztosított

gazdasági együttműködés egyoldalúan magyar ér—

dek volna. Igaz ugyan, hogy a magyar kivitelnek

még igen nagy piaca nyílna adott esetben Német- országban, de éppen a munkanélküliség súlyos nyo- mását sinylő német iparnak volna igen jelentős azg

ha fokozottabb mértékben helyezkedhetnek el, egy

olyan piacon, mint amilyen Magyarország. Hogy piacot ma csak kölcsönösség kilátásba helyezésé- vel lehet biztosítani, az bizonyos, 5 így a jövő kül—

kereskedelmi forgalmának a facio ut facias elve

alapján kell kialakulni. Másrészt magyar részről elengedhetetlen előfeltétele a helyzet megjavításának

az, hogy igyekezzünk megszabadulni attól a bizal—

matlanságtól, amelynek Németország eddig külön—

böző egészségügyi és vámtechnikai, a forgalmat

megnehezítő intézkedésekben adott kifejezést. Ezt a termelés minőségi feljavítása, egyes áruk stan—

dardizálása és a különleges fogyasztó igényekre

való berendezkedés által érhetjük el. Ha a német—

osztrák tervezett vámunió létrejön, akkor mindezek a kérdések —— bár más megvilágításba kerülnek, __

nemcsak nyernek jelentőségben, hanem életbevágó fontosságúak is lesznek.

Sibelka—Perleberg Artúr dr.

Magyarország légiforgalma 1930—ban.

Le trafic aérien en Hongrie en 1.930.

Résume'. Les avions effectuant le service régu—

lier ont fait en 1930 881494 kilometres, soit 206842 km de plus gtüen 1929. Le nombre des passagers

a également augmente': il a été de 7.962 contre 4.099

Pannée pre'ce'dente. Le poids total des mandats- paste, journaux, bagages á main et autres marv chandises a été de 476115 Icilos contre 325308 kilos en 1929.

*

A magyar légi közlekedés az utolsó három esz- tendőben semmi fejlödést sem mutatott, sőt az

1929. évben mind az utasforgalomban, mind pe—

dig az áruforgalomban némi visszaesés volt ta-

pasztalható. Ezek után egészen természetes. hogy

légiforgalmunknak a többi államokéval szemben

fennálló elmaradottságát még kirivóbhá tette az a

körülmény, hogy ez alatt az idő alatt az aviatika

ügyétalegtöbb országban minden év nagy lépések- kel vitte előbbre. Ezért örömmel kell látnunk azt a már évek óta szokatlan arányú fejlődést, mely légiforgalmunkban az 1930. év folyamán mutatko- zik.