az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

(1)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

(2)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

(3)

(4)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készítette: Ungvári Gábor

Szakmai felelős: Ungvári Gábor

2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

10. hét

Energia

Ungvári Gábor

(6)

• Energiaforrások

• A források közötti átmenetek

• A kormányzati politikák hatása a felhasználásra

• Szabályozási

kudarcok

(7)

Peak oil? – mennyi idő van az alkalmazkodásra?

• Készlet változás, kimerülés – átstruktúrálódás?

• Maximális kitermelés és a kimerülés nem ugyan

• Kereslet növekedési üteme nőtt

1,76%/év 1994–2006 között. 3,4%/év 2003–2004; átlag 2,6%/év 2006–-2030;

2015? Túlkereslet?

• Közlekedési 55%, lakossági, kereskedelmi, ipari.

• Olajtermelés/fő az 1970-es években

tetőzött

(8)

Átmenetek zökkenőmentessége?

• Energy returned on energy invested – csökkenő ráták

• Mezőgazdasági termelés energia igénye – műtrágya a magas

hozamok fenntartásához – csökkenő fajlagos terület

• Jevons paradoxon

• Kormányzati politikák

– Az árak torzítása – maximálása ellátási problémákat okozhat – Az árak torzítása – technológiák

szelektív támogatása mentén –

váltás gyorsítása?

(9)

Várakozások

(10)

Átmeneti? energiahordozók

• Nukleáris, szén

• Nem valószínű, hogy lenne újra egyetlen domináns energiahordozó.

• Az igények differenciálódása, az energia pályák összemosódása – elektromos áram egyre több féle módon termelhető hatékonyan és a felhasználási korlátok is leépülnek

• Technológia fejlődése: Intelligens hálózatok elterjedése – hálózati betáplálások – kapacitás kezelés

• Szervezési megoldásokban rejlő niche piacok

• Keresleti oldali szabályozásban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok –

magasabb színvonalú szabályozás

(11)

Költség összehasonlítás

Különböző technológiák áramtermelési

költségének megoszlása EUR(2005)/MWh

(12)

Energia használat környezeti oldala

• Fosszilis alapúak

• Kitermelés környezeti hatásai

– Bányászat, csővezetékek

• Energia termelés környezeti hatásai

– Légszennyezés

– Éghajlatra gyakorolt hatás

• Nukleáris (elhelyezés, meghibásodás)

(13)

• Megújulók (biomassza, szél, napenergia, vízenergia, thermál)

• Szél

– Összeszerelés, hozzáférés, zaj, látvány

• Napenergia

– ? Látvány, élőhely

• Földhő

– Elfolyó kihűlt víz ásványi anyag koncentrációja – Alternatív használatok haszonlehetőség költsége – Felszín alatti vízkészletekre gyakorolt hatás

• Vízienergia

– A folyóra és a folyó völgyi ökoszisztémára,

– Talajvíz szintre, parti szűrésű készletekre gyakorolt hatás

• Biomassza

– A területhasználat haszonlehetőség költsége

– Sokszínűségre és összetettségre gyakorolt hatás

(14)

Szél

• Az 1970-es évek olajválsága után indult be a fejlesztés – felfutás a 90-es évek második felében

• Növekvő méretek – 50-100 kW-ról 1,5-2 MW

• A szélből adódó kockázat

– 21%–41% kihasználtság szárazföldön.

– 34%–43% tengeren

• A hálózatnak alkalmasnak kell lennie a változékony betáplálás fogadására és kezelnie kell tudni a szélcsendes periódusokat is.

• Puffer kapacitások? Kereslet oldali szabályozás?

• Előrejelzés bizonytalansága

(15)

Napenergia

• PV napenergia kapacitások megoszlása GW 2009 (REN21, 2010)

• A megújuló technológiák aránya az megújuló alapú áramtermelésben az EU27 országaiban 2008,

• Az összeállításban nincs benne a

napkollektoros hőhasználat (pl. melegvíz)

(16)

Napenergia (folyt.)

• Megújuló energiaforrásokból

származó áramtermelés,

EU27, 2008, GWh

(17)

Földhő

• Közel 900 db kút 340em3/nap kapacitás

• 40°C alatti a kutak fele

• 40°C–60°C kutak negyede

• 90°C feletti 4%

• Harmada fürdő-gyógyvíz, fele kombinált mezőgazdasági, ipari, lakossági hasznosítás

• A termál víztestek harmadának VKI szerinti minősítése nem jó.

• Típus szerinti mennyiségi problémák – víztest szintű, vagy lokális süllyedés

• Hogyan allokáljuk? Vízemennyiség és hőérték szerint is gazdálkodni kell vele.

– Pl. Hévíz esetében, DK Magyarország

– Visszasajtolás – szabályozási probléma – komplexitás nem teszi lehetővé

(18)

Vízerő hasznosítás

• Egy szempontok nélküli permanens konfliktus.

• Nincs felvállalt jövőkép és szándék sincs a tisztázásra

• A duzzasztás egy eszköz, de még jó ideig nem leszünk abban a helyzetben, hogy ki tudjunk tűzni célokat.

• A kérdéskör máshol sem

probléma mentes, de legalább próbálkoznak

Hydropower dams

Altered flow regime in downstream river

Altered water level fluctuation

in reservoir Structural barrier to

the movement of aquatic fauna

Altered structure and condition of bed, banks & riparian zone

in downstream river

Altered physico- chemical conditions in

reservoir Altered physico-

chemical conditions in downstream river

Risk of fish entrainment in turbine intakes

Altered structure of reservoir shore zone

habitats

(19)

(20)

Biomassza

• Ethanol – kukorica, szója árak (földterület)

• Tüzelőárak, Magyarország

• Fából, lágyszárúakból

• Biodízel feldolgozás, túlkapacitások az olajosmagvak

termelési mennyiségéhez képest, + az egyéb felhasználásaik és exportjuk – kihasználatlan kapacitások hatása

a takarmány termesztésre

• Bioetanol – nagy vonzereje, hogy a jelenlegi szántóföldi termékekre épül

• Az élelmiszer igénnyel együtt nem lehet kielégíteni a bioüzemanyag igényt (Gy.I. 49. oldal)

• Biogáz – hulladéklerakó és szennyvíztisztítók

• Véges területek – élelmiszer ipari és természetes ökoszisztémák vetélkedése az energia igénnyel – EU-n kívüli átterhelődés

• Véges vízkészletek – versengő használatok