az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

(1)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

(2)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

(3)

(4)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készítette: Ungvári Gábor

Szakmai felelős: Ungvári Gábor

2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

8. hét

Vízkészlet-gazdálkodás

Ungvári Gábor

(6)

Mit mond a tankönyv?

• A megújulás sebessége

• Felszíni – felszín alatti

• Időszakok közötti allokáció és időszakon belüli elosztás kérdése a változékonyság miatt.

• Szűkösségi járadék – ár addig nincs, amíg az igény nem haladja meg a rendelkezésre álló mennyiséget

• Az eltérő keresleti görbék miatt, időszaki korlát esetén a fogyasztók között arányaiban nagy különbségek

alakulhatnak ki, hogy ki mennyi vízhez jut hozzá

(hatékony felosztás esetén)

(7)

A vízkészleteink

Különbség mennyiség és mennyiség megítélésében:

1000 Ft munkajövedelemből,

tőkejövedelemből, hitelből?

(8)

Vízfogyasztás fő gazdasági ágak szerint

• A vízigények térben és készlet típus alapján jelentősen differenciáltak – lakossági felhasználáson túl, gazdasági ágak szerint

• A víz nem homogén termék – minőség, tér, idő, megújulóképesség

• Nem úgy és nem olyan mértékben igaz a kiszolgáltatottság 95% külföldről Magyarország vízfelhasználása

Forrás:VKI, 2009, Gazdaságszabályozási eszközök, VKJ javaslat

milló m3

/év Felszíni

Termál

karszt Karszt

Parti-

szűrésű Réteg Talaj

2001 20 044 162 321 516 49

2002 19 983 160 320 522 48

2003 16 275 121 315 473 39

2004 18 837 4 107 292 442 37

2005 18 200 16 93 287 421 36

2006 17 160 26 82 272 397 36

2007 19 714 28 82 271 413 36

Magyarország vízmérlege

Forrás: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése.

Vituki 2002

(9)

A felhasználás megoszlása készletek szerint

• Csökkenő vízfelhasználás a rendszerváltástól az évezred fordulóig

• A lakossági és az ipari

felhasználás is a felszín alatti vizekre összpontosul,

növekszik a mezőgazdaság felszín alatti víz felhasználása is.

• Ipari és lakossági felhasználás esetén is jelentős a

legnehezebben megújuló készletek használata

Az ipari célú vízkitermelés 1997–2001 között

1997 1998 1999 2000 2001

(MILLIÓM3) (MILLIÓM3) (MILLIÓM3) (MILLIÓM3) (MILLIÓM3)

Felszíni víz 4 509 4 418,60 4 116,50 4 170 4 403,50

Felszín alatti víz 89,1 90,9 96,1 79 82,7

Partiszűrésű víz 10,6 10,9 9,9 8,9 9,4

Talajvíz 7,5 6,7 7,6 4,3 4,9

Karsztvíz 10,7 10,8 11,2 14,3 14,7

Rétegvíz 55,3 57,3 61,5 46,9 48,7

Termálvíz 5 5,2 5,9 4,6 5

Bányavíz 62,4 60,8 54,5 30,2 66

Összes víztermelés 4 660,50 4 570,30 4 267,10 4 279,20 4 552,20

Forrás Vízgazdálkodási Adatok OVF 2000, 2001

Víz eredete

A lakossági célú vízkitermelés

1997 1998 1999 2000 2001

(MILLIÓM3) (MILLIÓM3) (MILLIÓM3) (MILLIÓM3) (MILLIÓM3)

Felszíni víz 45,2 41,9 42 44,1 41,6

Felszín alatti víz 729,2 704,1 687,9 706,2 675,5

Ebből: parti szűrésű 317,2 308,3 296 301,2 285,8

Talajvíz 20,6 19 19,9 19,4 18,4

Karsztvíz 67 78,4 88,5 83,9 84

Rétegvíz 318,9 292,6 276,9 295,7 281,9

Termál- és gyógyvíz 5,5 5,8 6,6 6 5,4

Mindösszesen 774,4 746 729,9 750,3 717,1

Forrás Vízgazdálkodási Adatok OVF 2000, 2001

Megnevezés

(10)

(11)

eustatkod 2003

2003

megoszlása 2007

2007 megoszlása

A Mező-erdőgazdaság 385 292 280 0,173 330 204 317 0,069

B Halászat 324 417 540 0,146 277 466 943 0,058

CA Energiahordozó bányászat 3 837 023 0,002 299 231 0,000

CB Fém és egyéb bányászat 10 753 576 0,005 5 285 289 0,001

DA Élelmiszer-dohányipar 75 994 886 0,034 55 442 485 0,012

DB Textilipar 4 408 609 0,002 3 049 102 0,001

DC Ruházat-bőripar 769 398 0,000 483 005 0,000

DD Fafeldolgozóipar 723 367 0,000 536 506 0,000

DE Papíripar 9 645 544 0,004 6 970 112 0,001

DF Koksz-kőolajfeldolgozás 8 081 725 0,004 6 163 678 0,001

DG Vegyipar 34 136 345 0,015 24 531 100 0,005

DH Gumi-műanyagipar 1 147 454 0,001 1 535 945 0,000

DI Nemfém ásvány-feldolgozás 6 878 267 0,003 4 813 482 0,001

DJ Fémfeldolgozás 5 226 963 0,002 5 233 389 0,001

DK Gép- berendezés gyártás 2 086 253 0,001 1 435 121 0,000

DL Elektromos gépgyártás 3 784 435 0,002 3 123 966 0,001

DM Járműgyártás (száll. eszk.) 1 682 693 0,001 1 836 824 0,000

DN Bútor és egyéb feldolgozóipar 139 518 0,000 98 643 0,000

D Feldolgozóipar (DA-DN) 154 705 457 0,069 115 253 358 0,024

EA Vill.energia gáz gőzellátás 17 084 550 476 16 639 094 903

EB Vízellátás 878 518 100 0,394 3 666 012 052 0,764

F Építőipar (F) 299 081 375 0,134 231 661 353 0,048

G Kereskedelem 11 232 767 0,005 8 229 659 0,002

H Vendéglátás 3 729 920 0,002 4 311 817 0,001

I Szállítás-hírközlés 4 561 463 0,002 3 429 184 0,001

J Pénzügyi tevékenység 8 688 0,000 2 032 0,000

K Üzleti szolgáltatás 10 745 719 0,005 12 560 422 0,003

L Közigazgazás 25 343 176 0,011 21 621 662 0,005

M Oktatás 2 453 816 0,001 2 706 382 0,001

N Egészségügy 50 292 097 0,023 63 676 883 0,013

OA Szennyvíz-hulladékkezelés 3 251 186 0,001 3 524 724 0,001

OB Érdekképviselet 21 745 768 0,010 18 232 590 0,004

OC Sport és egyéb 37 631 777 0,017 30 958 461 0,006

P Magánháztartás 1 040 457 0,000 1 025 269 0,000

Q Egyéb szervezet 526 572 0,000 547 942 0,000

T Szolgáltató szektorok (G-Q) 172 563 406 0,077 170 827 027 0,036

Összes 19 313 719 233 21 436 104 473

Összes - EA 2 229 168 757 4 797 009 570

(12)

Kérdések

• A szabályozórendszer ösztönöz-e a takarékosságra?

• Érvényesíti-e a készletek fenntarthatóságának szempontjait?

• Mennyire eredményes abban, hogy a készletek társadalmi és ezen belül gazdasági

szempontból a legnagyobb hasznot hajtó

tevékenységek számára legyenek biztosítottak?

(13)

Alapszorzó és differenciálás

• VKJ = „V” (m3) x „A” (Ft/m3) x „m” x „g”

– a) A „V” az igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.

– b) Az „A” alapjárulék

– c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke: nem mért

vízhasználat esetén: 2,0, mért vízhasználat esetén: 1,0.

– d) A használat és a készlet jellegétől, függően módosító „g” szorzószám

MAKK

(14)

Differenciálás

gazdasági célú Gyógyá-

szati célú

Köz-

célú ivóvíz öntözés Halgazd.és rizstermelés

Állattartó telepek

Energe- tika

vízerőmű

fürdő

egyéb

Felszín alatti víz

Gyógy víz Minősített 1 5 5 5 10

Termálvíz

> vagy = 30 °C

1 1 3 3 7,5

I. oszt. 1,2 3 4 3 6

II. oszt. 1 2 3 2 5

Karszt- és

Hasadék- víz

III. oszt. 0,5 1 2 1 4

I. oszt. 1 3 4 3,5 3 5

II. oszt. 0,8 2 3 2 2 4

Rétegvíz

III. oszt. 0,5 1 2 1 1 2

I. oszt. 1 3 3,5 3,5 3 4

II. oszt. 0,8 2 2 2 2 3

Parti- szűrésű

Víz III. oszt. 0,5 1 1 1 1 1

I. oszt. 1 1,5 2 1,5 1,5 3

II. oszt. 0,7 1,1 1,5 1,1 1,1 2

Talajvíz

III. oszt. 0,5 1 1 1 1 1,5

Felszíni víz

I. kat. 0,6 1 0,1 0,02 0,4 0,001 1 1

II. kat. 0,7 1,1 0,1 0,02 0,4 0,001 1,1 2

III. kat. 0,8 1,2 0,2 0,04 0,4 0,001 1,2 2,5

IV. kat. 0,8 1,2 0,3 0,06 0,5 0,001 1,2 3

MAKK

(15)

A felosztás rendszerének problémái

• Nem biztosítja az allokáció

hatékonyságának alap kritériumát – a felhasználók közötti azonos hasznosság kritériumát – a mátrix

„gazdaság és szociál politikai megfontolásai”, kivételek

• Nem tükrözi a készletek közötti szűkösség viszonyát – a legritkább a legolcsóbb

• Elhanyagolható az értéke a víz biztosításának értékéhez képest

• Nem biztosítja a zártságot

Az ágazatok szerinti be nem vallási arány, a lekötött mennyiség %-ában

2003 2004 2005 2006 2007

Mező-erdőgazdaság 9% 23% 20% 30% 14%

Halászat 7% 9% 9% 15% 30%

Energiahordozó bányászat 3% 4% 7% 14% 17%

Fém és egyéb bányászat 2% 2% 7% 3% 7%

Feldolgozóipar 7% 5% 9% 6% 6%

Vill.energia gáz gőzellátás 3% 2% 2% 1% 1%

Vízellátás 0% 0% 0% 1% 1%

Építőipar 7% 7% 0% 0% 1%

Összesen 4% 2% 2% 2% 2%

Az összes ágazat be nem vallási arány, a lekötött mennyiség %-ában

viztipus 2003 2004 2005 2006 2007

Felszíni 7% 12% 3% 4% 4%

Hévíz 33% 29% 14% 11% 13%

Karszt 2% 1% 2% 1% 2%

Parti szűrésű 0% 0% 0% 6% 7%

Réteg 3% 4% 4% 9% 6%

Talaj 8% 9% 11% 12% 14%

A teljes sokaság 5% 7% 3% 5% 4%

Vízkészlet típus Ft/m3

Hévíz 0,65

Karszt 1,47

Réteg 1,50

Parti szűrésű 1,67

Talaj 1,62

Felszíni 1,44

A készlet járulék befizetésekből visszaszámolt fajlagos érték,

típusonként

(16)

A víz közgazdasági költségeinek fő összetevői a VKI értelmezésében

Pénzügyi költségek: a vízhasználat

megvalósításához szükséges infrastruktúra költsége - működés, fenntartás, pótlás, megújítás

Környezeti költségek: a vízhasználat (vagy a víz terhelése) miatt a víz jó ökológia állapotában bekövetkező romlás költsége

Készlet költségek: a készletek szűkössége esetén a jelenlegi használatnál jövedelmezőbb

vízfelhasználás meghiúsulásából fakadó veszteség.

A működés, fenntartás, pótlás, megújítás érvényesítése az árakban

Környezetterhelési díjak

alkalmazása, víz- talaj terhelési díj, szennyvíz bírság

– VKJ ?? – Az elosztási

módszereink nincsenek felkészülve

a szűkösség kezelésére

(17)