az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

(1)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

(2)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

(3)

(4)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készítette: Ungvári Gábor

Szakmai felelős: Ungvári Gábor

2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

7. hét

Vízgyűjtő léptékű természeti tőke gazdálkodás 1/a

Vízkárelhárítás, területi vízgazdálkodás

Ungvári Gábor

(6)

Vázlat

• A felszíni vízkészletekkel való gazdálkodás vetületei

• Intézményi dobozok:

– vízkárelhárítás,

– területi vízgazdálkodás, – mezőgazdaság

• Megjelenési formák:

– Belvízvédelem (víztöbblet), – Árvízvédelem(víztöbblet), – Öntözés (vízhiány),

– halgazdasági vízbiztosítás,

– természetvédelmi vízbiztosítás (vízhiány),

• Közvetett hatások

(7)

A problémák és így az ágazatok is összekapcsolódnak!

Somlyódy L.: A hazai vízgazdálkodás srtatégiai pillérei 2. ábra.

Vízügyi közlemények 2000 3-4 379.oldal

(8)

Felszíni készletek – területhasználat

• Hatékony-e a területhasználat jelenlegi allokációja a fő használati módok között?

• Indokolt lehet-e egy nem egyensúlyi pályán kívüli állapot fenntartása?

• Ha a nyerhető hasznok meghaladják a költségeket.

• Hasznok: mezőgazdasági (hatékony intenzív termelési struktúra lehetősége); infrastruktúra fejlesztési; település rendezési

• Költségek: nem hatékony természetvédelmi

tevékenység; a ki sem alakuló ökológiai-rendszer szolgáltatások haszon lehetőség költsége (beleértve a kulturális és esztétikai megfontolásokat);

• Az előállított értéktöbblet fedezi-e a termelési feltételek stabilizálásának költségét?

• A problémákra az intenzitás növelésével választ adó

megoldások közgazdaságilag racionális tere kimerült

– ha volt egyáltalán.

(9)

A tájfenntartás jelenlegi rendszere

Vízelvezetés céljából kiépült rendszerek

• Síkvidék

– A víztöbblet elvezetése: Belvíz védekezés érintett terület 44 ezer km2, ebből a művelt terület 27 ezer km2, az összes művelt terület 41%-a.

– 42 ezer km belvíz csatorna – 1940 még csak kb 16 ezer km – Szivattyú kapacitás: 1940 200 m3/s; 1995 950 m3/s

• Dombvidék

– Kisvízfolyások 53000 km – ebből belterületi 6000km (1500 települést, 1800 patak szel át), 17000 km „rendezett”

– A patakok árterülete 4300 km2

– Erózióval veszélyeztetett 23 ezer km2

Vízpótlási céllal kiépült rendszerek

• Öntözés

– 1995-ben 3170 km2 öntözésre berendezett terület, 200-500 millió m3

– 73% Alföldön, 24% Dunántúl, maradék elaprózva a többi dombvidéken

(10)

Területi vízgazdálkodás infrastruktúrájának fenntartása

• Vízügyi igazgatóságok, vízitársulatok

• Az üzemeltetés a kapacitások karbantartását jelenti, amit nem tudnak megvalósítani

• A belvíz jelenségek egy része a kapacitás fenntarthatatlanságából származik

Táblázat A vízfolyás és csatornahálózat hossza, kilométer

Megnevezés Síkvidéki területek csatornahálózata Dombvidéki területek vízfolyáshálózata

1999 2003 2004 2006 2003

Állami tulajdonú, KÖVIZIG

kezelésű 8 178 8 460 8 100 8 100 4 115

Állami tulajdonú, FVM hivatali

kezelésű 3 478 3 100

Társulati 16 140 19 754 16 100 15 527

FVM felügyelete alá tartozó

forgalomképes állami 19 600

Önkormányzati 5 166 1 800 3 866

Magán (üzemi) 12 777 12 900 28 201

Önkormányzati és magán 14 802 17 943 14 700 14 300

Összesen 42 598 46 157 42 600 42 000 51 833

Eltérés az összegzett értéktől 0 0 600 0

Forrás: A Tisza-völgy síkvidéki belvízvédelmi koncepciója, tanulmány (1999), Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (2003), Kolossváry-Udvari (2004), Csongrád megyei Földművelésügyi Hivatal tájékoztatója (2006)

Tulajdonviszonyok:

• Önkormányzati és magán tulajdon: 34–39%

• Forgalomképes állami tulajdon (FVM, vízitárulat kezelés): 43–47%

• Állami tulajdonú főművek

18–19%

(11)

A területi vízgazdálkodás kereteit befolyásoló földhasználati döntések

• Hogyan kell többfunkciós rendszerek esetében a használókra terhelni az infrastruktúra fenntartás és a működtetés költségeit?

• Közösségi és magán igénybevételek

• Korábban kizárólag állami források, majd hozzájárulások

• A jelenlegi költség keretekből nem tartható fenn a tervezett kapacitás szint – DE magasabb költségeket a használók jelenlegi tevékenysége mellett nem lehet érvényesíteni.

• Finanszírozási csapdahelyzet

– Elégtelen források

– részben működő infrastruktúra

– Nagyobb kitettség - a véletlenszerű problémák nagyobb valószínű jelentkezése – Magas arányú kárelhárítás – magas működési költség

– Csökkenő infrastruktúra fenntartási költések

• Megváltozott igények:

– A mezőgazdaság átalakulása a közvetlen földhasználók igényeit változtatta meg

– A társadalom átalakulása a mezőgazdasággal / földhasználattal szembeni igényeket változtatta meg

• A használók adaptációjának azaz a szolgáltatás iránti kereslet megváltoztathatóságának feltételezéséhez a használóknak ismerniük kell a szolgáltatás költségét.

• A területhasználat hatékony allokációjához szükség van

– a vízrendszer fenntartás tényleges költségeinek és

– a közösségi haszonként jelentkező ökológiai szolgáltatások értékének (a területhasználó számára jelentkező bevételként) ismeretére – VKI elvek: költségfedezés

– Állami kereslet intézményrendszerének kialakítása – az ökológiai szolgáltatások piacai

(12)

A mezőgazdasági vízszolgáltatás – öntözés

• Csökkenő felhasználás – a víz biztosításának költségeit nem fedező díjak ellenére

• Szociálpolitikai megfontolások készletgazdálkodás helyett

• VKJ aszálykor 0 Ft, majd teljes mértékben eltörölték

• Management anomáliák – az fizeti, aki utólérhető – fix költségek koncentrálódása

a csökkenő fogyasztói kör miatt

• Bőség és hiány együttes jelenléte:

• Az egész évi mezőgazdasági vízigény harmada a legkisebb ellátottságú időszakban (július-

augusztus) jelentkezik Ugyanakkor a VKI 42 tervezési alegysége közül

33 esetében a szűk keresztmetszeti vízhozam nem éri el ezt az arányt. Szükséges tehát az időszakok közötti vízmegőrzés szempontjának érvényesítése.

• Az sem jut hozzá, aki meg tudná fizetni.

• (A halastavak működtetésének konfliktusai – ökológiai szolgáltatások meg nem fizetése) Mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása

1970-2004

0 200 400 600 800 1000 1200

1970. 1975. 1980. 1985. 1990. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása, millió m3

Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Megoszlás 2004

Halastó ellátására 505,5 502,4 463,2 456,3 385,9 64%

Öntözés 178 180,2 186 184,5 182,2 30%

Állattenyésztés 28,7 29,3 28,9 29,2 27,9 5%

Egyéb 8,5 4,4 1,5 0,0 6,4 1%

Mezőgazdasági saját víztermelés összesen 720,7 716,3 679,6 670,0 602,4 99%

Viziközműtől vásárolt víz 4,8 4,1 4,7 3,8 3,4 1%

Mindösszesen 725,5 720,4 684,3 673,8 605,8 100%

(13)

A területi vízgazdálkodás ellentmondásai

Forrás: Simonffy, Vízügyi közlemények 2000/3–4

Öntözhető területek nagyságának alakulása km2 a kisvízkor rendelkezésre álló készletek alapján

FORGATÓKÖNYVEK ÉGHAJLAT VÁLTOZÁS NÉLKÜL

FELSZÍ- NI VÍZBŐL

FELSZÍN ALATTI VÍZBŐL

ÖSSZE- SEN

1 Jelenlegi viszonyok 3 800 950 4 750

2 1 + A mederben hagyandó hozam 50%-kal nő 3 550 950 4 500

3 2 +Külföldön lefolyás csökken, vízhasználat nő,

tervezett tározók megépülnek 3 100 950 4 050

4 3 + Technológiaváltás (víztakarékos öntözés,

kedvezőbb vízigényű növények) 3 900 1 200 5 100

5 4 + Gazdaságosnak ítélt átvezetések 4 450 1 200 5 650

FORGATÓKÖNYVEK ÉGHAJLAT VÁLTOZÁS ESETÉN

FELSZÍ- NI VÍZBŐL

FELSZÍN ALATTI VÍZBŐL

ÖSSZE- SEN

6 (3) + enyhe éghajlat változás, 0,3 C 2 050 850 3 100

7 (3) + közepes éghajlat változás 0,7 C 1 600 800 2 400

8 (3)+ közepes éghajlat változás, szárazabb hazai

változat 1 050 700 1 750

9 (7) + technológiaváltás (víztakarékos öntözés,

kedvezőbb vízigényű növények) 2 000 1 000 3 000

10 4 + Gazdaságosnak ítélt átvezetések, további hazai és

külföldi tározási lehetőségek 2 850 1 000 3 850

km

²

km

²

• Az öntözés nem jelent megoldást a regionális léptékű vízhiányokra. Nincs annyi nyári felszíni készlet, hogy

nagyságrendjében

elegendő legyen

(14)

A földhasználat és a vízminőség összefüggése

• Millennium Ecosystem Assessment – az ökoszisztéma degradáció vezető hajtóerői között azonosítja a tápanyagtúlterhelést-

• Víz Keretirányelv állapotértékelés:

– Vízfolyások 33%-a, állóvizek 26%-a – A természetes vízfolyások 50%-át érinti – Terhelés számszerűsítve

• pontszerű szennyezőforrások 2,9 kt/év,

• diffúz szennyezőforrások 2 kt/év, ennek 85%-a mezőgazdasági

– Ok, szántó közelsége, puffer terület hiánya

• Diffúz terhelés és erózió = Tápanyag körforgás sérülése és talajvesztés

• A síkvidéken a diffúz terhelés a belvíz bevezetésből származik

(15)

A diffúz tápanyagterhelés és az erózió

összefüggése – területi megoszlása

(16)

(17)

A Tisza árvízi szabályozása Költség – haszon elemzés,

eredmények

NKFP – 3/A 0039/2002

(18)

Növekvő árvízi kockázat – egy meg nem nyerhető verseny

• A védekezési rendszer maga

generálja a kockázat növekedését – feltöltődés a gátak között

• A területhasználat átalakítása szintén csökkenti a rendszer védelmi

képességét – a gyorsabb lefutás okán összetorlódó árvizek

• Az éghajlat változás kedvezőtlen hatása – egyenetlenebb éven belüli csapadék eloszlás – télre

koncentrálódás és egy-egy alkalom mennyiségének növekedése

Szlávik Lajos: A Tisza-völgy árvízvédelme és fejlesztése, Földrajzi Konferencia, Szeged 2001

http://geography.hu/mfk2001/cikkek/Szlavik.pdf

(19)

Dr. Kovács, Váriné: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését megalapozó hidrológiai és hullámtér hidraulikai vizsgálatok eredményei a Közép-Tiszán

http://www.vizugy.hu/vir/vizugy.nsf/0/361e6f4e45d0f1fbc1256e5b004d64a8?OpenDocument#2%C3%81

(20)

(21)

Módszertan

• Összehasonlított lefolyás verziók

– Klímaváltozás hatásának feltételezése, feltöltődés folyamata a hullámtérben

• Költség-hasznon elemzés

– A ráfordítások és károk együttes minimumának keresése

– A különböző időpontokban felmerült költségek jelenértéken való összegzése

• Adatok

– Károk: lakossági ingó, ingatlan; közintézmények; kitelepítés;

ipari, mezőgazdasági és út károk

– Beruházás; fenntartás; védekezés

(22)

NKFP – 3/A

0039/2002

(23)

A katasztrófa pontok összegzett kárai kártípusonként

0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000 90000 100000

24 20 22 10 30 16 7 19 18 5 1 11 4 21 3 15 6 12 17 23 2 27 28 14 29 9 13 8 26 25

mezőgazdasági kár átlaga

ipari kar kat.pont szamitas alapjan [mill.ft]:

utkar[mill.ft]:

kitelepitesi ktsg[millio]:

ingosagok kara[millio]:

elarasztott teglalakas 2 kar[millio]:

(24)

• Katasztrófa pontok kitettsége

– Települési 22% – Kitelepítés 12%

– Ipari károk 40%

– Mezőgazdasági 3%

– Út károk 22%

– Erőteljes koncentráció: a felső 20% a károk

47%-a az alsó 40% a károk 20%

(25)

-0,2 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1

0 20000 40000 60000 80000 100000 120000

Millió Ft

p

alap helyzet mélyártér vtt6 vtt11

Gátemelés

nélküli (MÁSZ+0) forgatókönyvek

-0,2 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000

Millió Ft

p

töltés mélyártér vtt6 vtt11

Fél méteres gátemelés (MÁSZ+0,5) forgatókönyvek

-0,1 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000

Millio Ft

p

töltés mélyártér vtt6 vtt11

1 méteres gátemelés (MÁSZ+1)

forgatókönyvek

Várható kárérték és csökkenése, 3% diszkont ráta mellett Sorrend Az összesített

várható árvízi kár jelenértéken

Mrd Ft

Kár csökkentés különbsége MÁSZ+0-hoz képest*, jelenértéken, Mrd Ft

Szcenáriók

1 14 1610 VTT11 MÁSZ+1

2 25 1600 VTT11 MÁSZ+0,5

3 32 1593 VTT6 MÁSZ+1

4 32 1593 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+1

5 56 1569 MÁSZ+1

6 82 1542 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0,5

7 90 1535 VTT11 MÁSZ+0

8 97 1528 VTT6 MÁSZ+0,5

9 282 1342 MÁSZ+0,5

10 319 1306 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0

11 538 1087 VTT6 MÁSZ+0

* a MÁSZ 0 scenárió várható kárértéke 1614 Mrd Ft.

(26)

Eredmények

Összes költség

Mrd Ft

Sorrend Várható kár Mrd Ft

Ráfordítás Mrd Ft

MÁSZ+0 – alaphelyzet 1747 1624 122

VTT6 MÁSZ+0 692 11 538 155

MÁSZ+0,5 454 10 282 172

VTT11 MÁSZ+1 405 9 14 390

Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0 397 8 319 78

VTT6 MÁSZ+1 360 7 32 329

VTT6 MÁSZ+0,5 327 6 97 230

MÁSZ+1 311 5 56 255

VTT11 MÁSZ+0,5 309 4 25 284

Mélyártéri árapasztás MÁSZ+1 295 3 32 264

VTT11 MÁSZ+0 284 2 90 194

Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0,5 242 1 82 159

3% leszámítolás mellett

(27)

Az árvízi védekezési rendszerek várható ráfordításai a Tisza magyarországi szakaszán, MrdFt, 3% diszkontláb mellett, a vizsgált 100 éves időszakra

0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000

Mélyártéri árapasztás és 0,5 méter gát emelés 11 Tározó gát emelés nélkül Mélyártéri árapasztás és 1 méter gát emelés 11 tározó és 0,5 méter gát emelés 1 méter gát emelés 6 tározó és 0,5 méter gát emelés 6 tározó és 1 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás gát emelés nélkül 11 tározó és 1 méter gát emelés 0,5 méter gát emelés 6 tározó gát emelés nélkül

Alaphelyzet Beruházási költség

Védekezési költség Árvízi elöntés kár értéke

Árvízvédelmi stratégiák összehasonlítása a Tiszán, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében NKFP – 3/A 0039/2002 BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

Mélyárterek elárasztása Mélyárterek elárasztása A hatályos VTT törvény

célozta elmozdulás

25 év alatt

(28)

Árvízvédelmi stratégiák összehasonlítása a Tiszán, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében

A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében NKFP – 3/A 0039/2002 BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

Az árvízi védekezési rendszerek várható kárértékei a Tisza magyarországi szakaszán,

MrdFt, 3% diszkontláb mellett, a vizsgált 100 éves időszakra

0 100 200 300 400 500 600 700 800

Mélyártéri árapasztás és 0,5 méter gát emelés 11 Tározó gát emelés nélkül

Mélyártéri árapasztás és 1 méter gát emelés 11 tározó és 0,5 méter gát

emelés

1 méter gát emelés 6 tározó és 0,5 méter gát

emelés

6 tározó és 1 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás gát

emelés nélkül 11 tározó és 1 méter gát

emelés

0,5 méter gát emelés

6 tározó gát emelés nélkül Beruházási költség

Védekezési költség Árvízi elöntés kár értéke

Indokolt az integrált, vízvisszatartáson és

földhasználati alkalmazkodáson

alapuló stratégiák felé fordulás

(29)

Az árterek ökológiai rendszerszolgáltatásai – csillapító funkció – 1

Összes költség Mrd Ft

Csökkenés a töltés emelés szcenárióhoz

képest Mrd Ft

Változás az igénybevett terület 1 ha-ra vetítve

millFt/ha

MÁSZ+0 – alaphelyzet 1747

Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0 397 1350 10,4

MÁSZ+0,5 454 1293

Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0,5 242 212 1,6

MÁSZ+1 311 1436

Mélyártéri árapasztás MÁSZ+1 295 15 0,1

(30)

A VTT koncepciójának változásai – a be nem teljesülő lehetőség

• Mire ad választ a jelenlegi terv és mire nem?:

– Csak árvíz csúcs csökkentés vízpótlás nélkül vagy

– Földhasználati alkalmazkodás, táji vízpótlás árvízvédelmi funkciókkal

• Tarpa 2001 – Első célkitűzés: A legritkábban előforduló nagy árvizek vízszint csúcsainak a levágására. Minimális területigény – nagy vízmélység – magas fajlagos beruházási költség – az árvíz elmúltával a víz visszaengedése a folyóba.

• Tervezési küzdelmek árvízi, mezőgazdasági, természetvédelmi szempontok összehangolására, eredménye a VTT törvény 2004/LXVII

• A terv visszafejlődése – a szükséges együttműködések elbukása a kormányzati koordináció hiánya és lobbi érdekek mentén – VTT 1003/2007 Kormányhatározat

– továbbra is a gátak között elvezetendő víztöbbletek, – 25 évre elnyújtott megvalósítás

– a majd rendelkezésre álló pénzügyi források biztosította ütemben

(31)

A VTT-hez kapcsolódó területfejlesztés

tervezési területe

(32)

(33)