az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

MAKROSTATISZTIKA

MAKROSTATISZTIKA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

MAKROSTATISZTIKA

Készítette: Oblath Gábor

Szakmai felelős: Oblath Gábor

2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MAKROSTATISZTIKA 4. hét

Mérési problémák

és operacionális kategóriák

Informális/rejtett gazdaság, árindex-ügyek, infláció-szűrt mutatók

Készítette: Oblath Gábor

Szakmai felelős: Oblath Gábor

Felépítés

• Új GDP számok; GDP-GNI (visszaforgatott jöv.); szektoronkénti NL vs. S-I; HF-hez tartozó xls. fájl

• Kiindulópont: egyszerű elemzési technikák 1. Ezekben kulcsszerepet játszanak:

a hivatalos statisztikákban szereplő nominális makro-aggregátumok, főként a GDP nominális nagysága, a változatlan áron mért aggregátumok (–> nominális nagyságok + árindexek).

2. Ezért: merül fel 3 kérdés:

Jó mutató-e a GDP?

Az informális (rejtett, statisztikailag lefedetlen) gazdaság problémája Az árindex- (és ezért: a volumen-) mérés körüli problémák

Cél: ismerjük meg a mérési-értelmezési problémákat 3. Operacionális kategóriák

jelentés mérés

Pü számlák (általában) + operacionális mutatók a pü. számlákban

4. A „reál” makro-jelentéseinek összefoglalása (eddig tisztázott; mi van még hátra) 5. Aktuális téma:

változások a GDP statisztikában***

visszamenőleges változások a kormányzati deficitben

6. A PWT és a Groningen Growth and Development Centre adatbázisának bemutatása

Nemzeti számlák

MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI 1995–2007

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/ido

szaki/monsz/monsz9507.pdf

GDP és GNI

GDP növ

GNI és a visszaforgatott jövedelmekkel (kétféle módon) korrigált GNI (a GDP %-ában)

GDP

kapott munkajöv

fizetett munkajöv

nettó

munkajöv

kapott összes fizetett

összes

nettó

Visszafogatot

t kölföldre itthonra

nettó

Eunak fizetett adó

EU-tól kapott tám GNI

1995

5 755 359 77 625 37 957 39 668 107 263 333 722 -226 459 1 647 -25 371 27 018 5 568 568

1996

7 112 341 85 561 44 549 41 012 149 531 455 793 -306 262 -306 77 881 -78 187 6 847 091

1997

8 812 934 109 566 54 798 54 768 172 745 684 237 -511 492 1 340 246 530 -245 190 8 356 210

1998

10 451 208 146 599 67 106 79 493 187 377 817 566 -630 189 -1 372 251 117 -252 489 9 900 512

1999

11 650 643 179 996 72 830 107 166 183 386 920 054 -736 668 -5 023 268 365 -273 388 11 021 141

2000

13 345 301 216 775 79 462 137 313 282 876 1 030 650 -747 774 16 538 297 325 -280 787 12 734 840

2001

15 288 748 243 760 92 972 150 788 275 969 1 154 399 -878 430 -12 926 372 695 -385 621 14 561 106

2002

17 219 439 232 519 117 074 115 445 256 387 1 242 887 -986 500 6 796 462 941 -456 145 16 348 384

2003

18 814 994 292 399 137 102 155 297 253 036 1 261 388 -1 008 352 19 714 463 998 -444 284 17 961 939

2004

20 803 797 334 099 146 895 187 204 331 190 1 628 974 -1 297 784 99 751 556 192 -456 441 38 298 80 532 19 735 451

2005

21 988 587 370 354 162 681 207 673 351 845 1 835 631 -1 483 786 23 480 471 787 -448 307 64 298 141 302 20 789 478

2006

23 755 487 423 744 183 247 240 497 1 286 749 3 021 138 -1 734 389 275 183 669 123 -393 940 66 901 185 199 22 379 893

2007

25 408 080 407 510 216 950 190 560 1 888 734 3 997 512 -2 108 778 692 751 1 246 359 -553 608 87 336 198 408 23 600 934

A GDP%ában csak Mao-on

EBBŐL nettó RI Hazai RI

GDP

kapott munkajöv

fizetett munkajöv

nettó munkajöv

kapott tökejövössze s

fizetett

összes

nettó

Visszafogatot

t kölföldre itthonra

nettó

Eunak fizetett adó

EU-tól

kapott tám GNI GNI_korr1 GNI_korr2

1995 100% 1,3% 0,7% 0,7% 1,9% 5,8% -3,9% 0,0% -0,4% 0,5% 0,0% 0,0% 96,8% 96,3% 96,3%

1996 100% 1,2% 0,6% 0,6% 2,1% 6,4% -4,3% 0,0% 1,1% -1,1% 0,0% 0,0% 96,3% 97,4% 97,4%

1997 100% 1,2% 0,6% 0,6% 2,0% 7,8% -5,8% 0,0% 2,8% -2,8% 0,0% 0,0% 94,8% 97,6% 97,6%

1998 100% 1,4% 0,6% 0,8% 1,8% 7,8% -6,0% 0,0% 2,4% -2,4% 0,0% 0,0% 94,7% 97,1% 97,1%

1999 100% 1,5% 0,6% 0,9% 1,6% 7,9% -6,3% 0,0% 2,3% -2,3% 0,0% 0,0% 94,6% 96,9% 96,9%

2000 100% 1,6% 0,6% 1,0% 2,1% 7,7% -5,6% 0,1% 2,2% -2,1% 0,0% 0,0% 95,4% 97,5% 97,7%

2001 100% 1,6% 0,6% 1,0% 1,8% 7,6% -5,7% -0,1% 2,4% -2,5% 0,0% 0,0% 95,2% 97,8% 97,7%

2002 100% 1,4% 0,7% 0,7% 1,5% 7,2% -5,7% 0,0% 2,7% -2,6% 0,0% 0,0% 94,9% 97,6% 97,6%

2003 100% 1,6% 0,7% 0,8% 1,3% 6,7% -5,4% 0,1% 2,5% -2,4% 0,0% 0,0% 95,5% 97,8% 97,9%

2004 100% 1,6% 0,7% 0,9% 1,6% 7,8% -6,2% 0,5% 2,7% -2,2% 0,2% 0,4% 94,9% 97,1% 97,5%

2005 100% 1,7% 0,7% 0,9% 1,6% 8,3% -6,7% 0,1% 2,1% -2,0% 0,3% 0,6% 94,5% 96,6% 96,7%

2006 100% 1,8% 0,8% 1,0% 5,4% 12,7% -7,3% 1,2% 2,8% -1,7% 0,3% 0,8% 94,2% 95,9% 97,0%

2007 100% 1,6% 0,9% 0,7% 7,4% 15,7% -8,3% 2,7% 4,9% -2,2% 0,3% 0,8% 92,9% 95,1% 97,8%

GNI és a visszaforgatott jövedelmekkel (kétféle módon) korrigált GNI (a GDP %-ában)

92%

93%

94%

95%

96%

97%

98%

99%

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 GNI

GNI_korr1 GNI_korr2

GNI_korr1: nettó visszaforgatott jövedelemmel korrigálva (külf+belf)

GNI_korr2: csak Magyarországra visszaforgatott jövedelemmel korrigálva (= GDP-hez hozzáadjuk a hazai befektetések külföldi jövedelmét,

de nem vonjuk le a külföldiek nálunk újra befektetett jövedelmét)

A GDP, a GNI és a korrigált GNI volumenindexei

100 110 120 130 140 150 160 170

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 GNI növ

GDP növ GNI_korr növ GNI_korr(2) növ

3,0%

3,2%

3,4%

3,6%

3,8%

4,0%

4,2%

4,4%

1996-2007 2001-2007

GDP GNI GNI_korr(1) GNI_korr(2)

1995 = 100 Éves növ. ütemek

GNI lassabban nő, de korr. GNI gyorsabban nő,

mint a GDP

…de közben megjelent a 2009. évi (előzetes) GDP

Magyarország nemzeti számlái, 2009 (előzetes adatok)

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/ido

szaki/gdpev/gdpevelo09.pdf

…és ezzel a múlt megváltozott

Jelentős statisztikai revíziók esetén át kell gondolni: korábbi

értelmezéseink/magyarázataink érvényesek-e?

GDP növekedés most és korábban

GNI – új és régi

+ a GNI-ban a jövedelmek a SCV- vállalatokkal együtt vannak elszámolva (scv – korábban off-shore)

SCV-vel

1995 1 1,4% 0,7% 0,7% 1,9% 5,8% -4,0% 0,0% -0,4% 0,5% 0 0 96,7%

1996 1 1,2% 0,6% 0,6% 2,1% 6,4% -4,3% 0,0% 1,1% -1,1% 0 0 96,3% 100,2

1997 1 1,2% 0,6% 0,6% 2,0% 7,9% -5,9% 0,0% 2,8% -2,8% 0 0 94,8% 102,2

1998 1 1,4% 0,6% 0,8% 1,8% 8,0% -6,2% 0,0% 2,4% -2,4% 0 0 94,6% 104,6

1999 1 1,5% 0,6% 0,9% 1,6% 8,1% -6,5% 0,0% 2,3% -2,3% 0 0 94,4% 104,0

2000 1 1,6% 0,6% 1,0% 2,1% 8,0% -5,9% 0,1% 2,2% -2,1% 0 0 95,1% 105,7

2001 1 1,6% 0,6% 1,0% 1,8% 7,8% -5,9% -0,1% 2,4% -2,5% 0 0 95,0% 103,7

2002 1 1,3% 0,7% 0,7% 1,5% 7,3% -5,8% 0,0% 2,7% -2,6% 0 0 94,8% 103,9

2003 1 1,6% 0,7% 0,8% 1,3% 6,8% -5,4% 0,1% 2,5% -2,4% 0 0 95,4% 104,6

2004 1 1,6% 0,7% 0,9% 1,6% 7,9% -6,3% 0,5% 2,7% -2,2% 0,2% 0,4% 94,8% 103,9

2005 1 1,7% 0,7% 0,9% 1,6% 8,4% -6,8% 0,1% 2,1% -2,0% 0,3% 0,7% 94,6% 102,9

2006 1 1,8% 0,8% 1,0% 5,7% 12,7% -7,0% 1,2% 2,8% -1,7% 0,3% 0,9% 94,6% 103,7

2007 1 1,6% 0,9% 0,7% 7,8% 15,9% -8,1% 2,7% 4,9% -2,2% 0,3% 0,9% 93,1% 99,2

2008 1 1,6% 0,9% 0,7% 8,9% 16,5% -7,6% 3,4% 4,0% -0,6% 0,4% 0,9% 93,6% 101,3

2009 1 1,6% 0,9% 0,8% 11,0% 17,8% -6,8% 6,4% 3,2% 3,3% 0,3% 1,3% 95,0% 94,7

visszaforgatott jövedelem

külföldről járó

külföldnek

fizetendő egyenleg külföldről

kapott

külföldnek

fizetendő egyenleg külföldről kapott

külföldnek

fizetendő egyenleg

ebből:

EU-nak fizetett adó

EU-tól kapott támogatás

Bruttó nemzeti jövedelem

GNI növekedési

üteme, volumen-

index, előző év

=100,0 folyó áron, millió Ft

Év

Bruttó hazai termék

Munkajövedelmek Tulajdonosi jövedelem

Az SCV vállalatok figyelmevétele a GNI-hoz (2005 után) megtévesztő!

A normális adatok a fizetési mérleg „scv vállalatok nélküli” verziójában találhatók meg

Új növekedési indexek

100 110 120 130 140 150 160

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 GDP növ

GNI növ

Jav GNI növ

Jav GNI növ korr2

Jav GNI növ korr_netó

Kumulatív eltérés a GDP növ.-től (%-pont)

-6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 GNI növ

Jav GNI növ

Jav GNI növ korr2

Jav GNI növ korr_netó

Tulajdonosi jöv. a GDP%-ában

scv-vel scv nélkül

1995 1,9% 5,8% -4,0% 0,0% -0,4% 0,5% 1,9% 5,6% -3,7% 0,0% -0,4% 0,5%

1996 2,1% 6,4% -4,3% 0,0% 1,1% -1,1% 2,5% 6,9% -4,4% 0,0% 1,1% -1,1%

1997 2,0% 7,9% -5,9% 0,0% 2,8% -2,8% 2,8% 8,8% -6,0% 0,0% 2,8% -2,8%

1998 1,8% 8,0% -6,2% 0,0% 2,4% -2,4% 2,2% 8,5% -6,3% 0,0% 2,4% -2,4%

1999 1,6% 8,1% -6,5% 0,0% 2,3% -2,3% 1,5% 7,6% -6,1% 0,0% 2,3% -2,3%

2000 2,1% 8,0% -5,9% 0,1% 2,2% -2,1% 2,0% 7,7% -5,8% 0,1% 2,2% -2,1%

2001 1,8% 7,8% -5,9% -0,1% 2,4% -2,5% 2,0% 7,6% -5,6% -0,1% 2,4% -2,5%

2002 1,5% 7,3% -5,8% 0,0% 2,7% -2,6% 1,5% 7,1% -5,6% 0,0% 2,7% -2,6%

2003 1,3% 6,8% -5,4% 0,1% 2,5% -2,4% 1,3% 6,5% -5,1% 0,1% 2,5% -2,4%

2004 1,6% 7,9% -6,3% 0,5% 2,7% -2,2% 1,6% 7,7% -6,1% 0,5% 2,7% -2,2%

2005 1,6% 8,4% -6,8% 0,1% 2,1% -2,0% 1,5% 8,1% -6,6% 0,1% 2,1% -2,0%

2006 5,7% 12,7% -7,0% 1,2% 2,8% -1,7% 2,5% 9,4% -6,9% 0,8% 1,6% -0,8%

2007 7,8% 15,9% -8,1% 2,7% 4,9% -2,2% 2,7% 10,7% -8,0% 0,6% 2,3% -1,7%

2008 8,9% 16,5% -7,6% 3,4% 4,0% -0,6% 3,0% 10,7% -7,8% -0,5% 1,3% -1,8%

2009 11,0% 17,8% -6,8% 6,4% 3,2% 3,3% 3,3% 10,0% -6,7% 0,2% 0,7% -0,5%

külföldről kapott

külföldnek

fizetendő egyenleg

ebből:

visszaforgatott jövedelem külföldről

járó

külföldnek

fizetendő egyenleg külföldről

kapott

külföldnek

fizetendő egyenleg

ebből:

visszaforgatott jövedelem külföldről

járó

külföldnek

fizetendő egyenleg

A GDP %-ában

92%

93%

94%

95%

96%

97%

98%

99%

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 GNI

Jav GNI Jav GNI korr2

Jav GNI növ korr_netó

A GDP-adatok revíziójáról

(próbáljuk meg együtt megérteni):

A korábbi és a revideált éves volumenindexek

80 90 100 110 120 130 140 150 160 170

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 0,0%

0,5%

1,0%

1,5%

2,0%

2,5%

3,0%

3,5%

4,0%

Régi (bal tengely) Új (bal tengely) (Régi/új-1)

1995-08 régi átl.növ 1995-09 régi átl.növ

2008-ig a korábbi módszer szerint évi átlagban 3,6%-kal, az új módszer alapján 3,3%-kal nőtt a GDP volumene.

A korábbi módszer szerint 2009-ig 2,8%, az új módszer szerint 2,6% volt az átlagos évi növekedés.

Az új módszer az eddig közölt adatokhoz képest hozzávetőleg egy évnyi átlagos GDP-reálnövekményét vet ki az 1995 és a 2008/2009 közötti időszakból.

(bal tengely), a kettő közötti kumulatív eltérés, valamint a korábbi adatok szerinti átlagos évi növekedési ütemek

(jobb tengely)

Az évenkénti korrekciók nominális és reálhatása

99,0%

99,5%

100,0%

100,5%

101,0%

101,5%

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 nom (új/régi)

deflátor (új/régi)

reál (új/régi)

A kumulatív hatások (1995–2009)

0,96 0,97 0,98 0,99 1 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Új/régi deflátor

Új/régi volumen

Új/régi érték

Feladat az előző óráról

• Szektoronkénti S-I vs. NL új adatok alapján

• Az S-I és az NL két oldalról 2007-ben a GDP %-ában

C H G sum

S-I -3,1 0,7 -3,9 -6,3

NL felülről

^{- 1 , 7 1 , 3 - 5 , 0 - 5 , 4}

N L a l u l r ó l - 4 , 4 1 , 6 - 4 , 9 - 7 , 7

Egyszerű elemzési technikák

(Rövid áttekintés; később visszatérünk)

• Mutatók/nominális GDP (időbeli és térbeli összehasonlításhoz)

• Volumenek” (időbeli összehasonlításhoz)

• Hozzájárulások (ismert komponensek %-os

hozzájárulása az eredőhöz) – nominálisan, illetve változatlan áron

• Dekompozíció: valamely aggregátum változását olyan

tényezőkre bontjuk, amelyek kapcsolata közvetlenül

(intuitív módon) nem nyilvánvaló

Ami az elemzési módszerekben közös

• Támaszkodnak a következők valamelyikére vagy mindegyikére:

a hivatalos statisztikákban szereplő nominális makro- aggregátumokra, főként a GDP nominális

nagyságára,

a változatlan áron mért aggregátumokra (–> nominális nagyságok + árindexekre)

• Éppen ezért: 3 kérdést át kell gondolnunk

Három kérdés, három prezentáció

Jól mérjük-e a gazdaság összteljesítményét (jó-e a GDP)

Az informális – rejtett, szürke, statisztikailag lefedetlen(?) – gazdaság

Az árindex- (és ezért: volumen-) mérési problémák

Cél: ismerjük meg a mérési-értelmezési problémákat;

tudjunk róluk, amikor adatokat értelmezünk; legyünk

tisztában a kérdésekkel, vitákkal, bizonytalanságokkal

A három prezentáció tanulságai

• Jó-e a GDP (távolról sem tökéletes)

• Informális gazdaság statisztikai kezelése (nincs megoldva)

• Milyenek az árindexek (nem tökéletesek, de sok korábbi problémát igyekeztek kezelni)

• De: ezek vannak, ezekkel kell számolnunk

(és tudnunk kell: a múlt bármikor megváltozhat

– lásd a hazai revíziót)

Operacionális mutatók

• Jelentés,

• Jelentőség (+ tekintélyelvű hivatkozás)

• Közgazdasági interpretáció

• Számítás

• Operacionális mutatók a Pü számlákban

Op. mutatók: jelentés

• Olyan nominális jövedelemi/kiadási

aggregátumok, illetve (főként) egyenlegek

„reálértéke” (de nem „volumene”) amelyek kamatjövedelmet/kiadásokat tartalmaznak

• Példák:

– a háztartások jövedelme, kiadása, megtakarítása (NL-je)

– a kormányzat kiadásai, egyenlege

– a nemzetgazdaság kiadásai, egyenlege (NL)

Op. mutatók: jelentőség

Miért érdekes?

• Általában: mert kamat két eltérő természetű részből áll;

• Gyakorlati: magas infláció mellett a nominális kamat „felfúvódik”

(a GDP-hez viszonyított aránya torzít),

• (Infláció ingadozása mellett az ÁHT egyenleg változása is torzíthat)

• Gazdaságpolitikai: az adósságráta alakulását befolyásoló

tényezők szempontjából nem a nominális, hanem az operacionális egyenlegek számítanak

• Mikro- ( aggregált makro) viselkedés: a racionális szereplők az operac. jövedelem alapján döntenek pl. fogyasztásról, ill.

megtakarításról

Jelentőség: „tekintélyelvű”

hivatkozás:

• Obstfeld–Rogoff: Foundations of Internatonal Macroeconomics (1996)

• Nomial vs. real current accounts 

O-R: Foundations…18 old.: doboz a folyó mérlegről

O-R: Foundations…18 old.: doboz a folyó

mérlegről (folyt.)

O-R: Foundations…18 old.: doboz a folyó

mérlegről (folyt.)

Közgazdasági interpretáció

• Az infláció implicit reál vagyon- (tőke-) transzferrel jár:

a követelések/tartozások reálértéke az infláció ütemének megfelelően csökken, azaz:

a hitelező pénzügyi nettó reálvagyona csökken, (ill. csökkenne)

az adós nettó reálvagyona nő (-ne)

• Csakhogy (általában) nincs reálvagyon-csökkenés/

emelkedés, mert a nominális kamatok egy része az

inflációs eróziót kompenzálja…

Interpretáció (folyt.)

Jelölések: i: nominális kamatráta, π: infláció üteme, D: adósság összege az előző időszak végén (i=r+ π), ill. (i+1)=(r+1)(π+1)

ha i> π >0

• A nominális kamatfizetésnek (iD-nek) két része van:

πD, amely a hitelező reál vagyonveszteségét kompenzálja (az adós reál tőkenyereségét megszünteti); –>

ez közgazdasági értelemben a hitelezőnek nem folyó jövedelme (és az adósnak nem folyó kiadása), hanem: tőkeveszteség- kompenzáció, illetve az adós szempontjából: reál-törlesztés

iD – πD rD (ahol r a reálkamat), amely a kamatfizetésből közgazdasági

értelemben a folyó kiadás (a hitelező szempontjából a voltaképpeni jövedelem)

• A πD levonása mögötti intuíció: ahogyan a nominális törlesztés „vonal alatti tétel”, a reál-törlesztésnek is „vonal alatt” van a közgazdasági helye ( az adósság inflációs eróziója is „vonal alatt” zajlik)

• (Hogyan gondolkodik a racionális befektető?)

Az operacionális mutatók

statisztikai/közgazdasági funkciója

• Képet adni arról, hogy

– a folyó nominális tranzakciókból mennyi a közgazdasági értelemben is folyó tranzakció, de még fontosabb:

– a nominális egyenlegeket [az egyes szektorok nettó

hitelnyújtását/hitelfelvételét (NL-t) = nettó finanszírozási képességét]

megtisztítsa az inflációs kompenzációtól.

• A nominális egyenlegeknek a nominális GDP-hez mért aránya ugyanis nem szűri ki az infláció hatását:

minél nagyobb a nettó kamatozó követelések/kötelezettségek állománya, illetve

minél gyorsabb az infláció, annál nagyobbra nőnek az egyenlegek

• Részletesebben a fiskális problémák kapcsán, de előzetes példa:

A fiskális deficit az infláció növekvő függvénye

A deficitráta tehát a kezdeti adósságrátától, a reálkamattól és az infláció ütemét ^ő l függ.

1 1

0

1 1

1

0 0 0

1 0 1

1 r

GDP B GDP

r B

GDP iB GDP

D

i

Egyszerűsítő feltevések: a GDP reálértéke változatlan, az elsődleges egyenleg nulla (=az adósság csak a kamattal nő) (

D:deficit; B: adósság, i: nominális kamat, inflációs ráta, r: reálkamat) A deficit: D1=B1– B0 =iB

A deficit/GDP ráta:

Az infláció és a költségvetési deficit összefüggése (számpéldák)

Legyen t ₀ -ban:

Az adósság/GDP (b ₀ ): 60%

A reálkamat (r): 5%

a nominális GDP ₀ =100 (egység)

az elsődleges (kamatfiz. nélküli) ÁHT egyenleg: 0

Vizsgáljuk: infláció ( ) hatását, ha: a) 0%; b) 3%, c) 10%; d) 20%

Egyszerűsítő feltevések: t ₁ -ben

1) a GDP reálnövekedése: 0; 2) elsődleges egyenleg: 0

Számpéldák (folyt.)

(a helyzet t ₁ -ben, attól függően, hogy =?%)

a) =0%

A deficit (D ₁ ): 0,05*60=3 Az adósság (B ₁ ):60+3=63

A deficit/GDP (d ₁ ): 3/100=3%

Az adósság/GDP (b ₁ ): 63%

b) =3%

A deficit (D ₁ ): [(0,05+1)(0,03+1)–1]*60=0,0815*60=4,89 Az adósság (B ₁ ):60+4,89=64,89

A deficit/GDP (d ₁ ): 4,89/103=4,75%

Az adósság/GDP (b ₁ ): 64,89/103=63%

Számpéldák (folyt.)

c ) =10%

A deficit (D ₁ ): [(0,05+1)(0,1+1)–1]*60=9,3 Az adósság (B ₁ ):60+9,3=69,3

A deficit/GDP (d ₁ ): 9,3/110=8,45%

Az adósság/GDP (b ₁ ): 69,3/110=63%

d) =20%

A deficit (D ₁ ): [(0,05+1)(0,2+1)–1]*60=15,6 Az adósság (B ₁ ):60+15,6=75,6

A deficit/GDP (d ₁ ): 15,6/120=13%

Az adósság/GDP (b ₁ ): 76,6/120=63%

Irodalom az operacionális egyenlegekről

Hogyan kezeli az SNA?

http://unstats.un.org/unsd/sna1993/tocLev8.asp?L1=1 9&L2=11

Az operacionális fiskális mutatókról két alapvető írás:

Tanzi–Blejer–Teijeiro: Inflation and the Measurement of Fiscal Deficits.

IMF Staff Papers, 1987/4.

Blejer–Cheasty: The measurement of Fiscal Deficits: Analytical and

Methodological Issues. JEL 1991/4.

Sematikus illusztráció: a jövedelem és a felhasználás felbontása

Jövedelem – Jövedelem felhasználása + tőketranszfer = NL

Nettó kamatjövedelem + (egyéb jövedelem – jöv felh. + tőketranszfer) =NL (=Fin. képesség) Kamategyenleg (iA–iD) + elsődleges egyenleg (P) = NL

[NL: net lending (nettó finanszírozási képesség) P: elsődleges egyenleg

A: kamatozó követelések (hitelek, kötvények, illetve betétek) D: adósság]

Az operacionális egyenleg [NL(op)] =

Vagy: elsődleges egyenleg + reálkamat

vagy: NL(nom) – inflációs erózió

Az operacionális NL [–> NL(op)]

kiszámítása (2 lehetőség)

a) (Kamategyenleg – inflációs kompenzáció) + elsődleges egyenleg = NL(op) = (Operac. fin kép) reál- (=operacionális-)kamategyenleg

Azaz:

NL(op) = P + (r A A – r D D)

Ahol

(r A A – r D D) = (i A A –r D D) – π(A – D)

a jobb oldal második tagja az inflációs kompenzáció.

A másik módszer:

b) NL(op) = NL – π(A – D)

Az operacionális egyenlegek meghatározása a hazai pénzügyi számlákban (természetesen) a b) módszerrel történik:

[a) elsődleges+ reálkamat; b) nominális egyenleg mínusz inflációs komp]

Hogyan számolja az MNB az operacionális tranzakciót?

„A pénzügyi számlák elkészítésének legvégső fázisában állnak elő az állományváltozás speciális összetevői, az operacionális mutatók. Ezek kiszámításához kamatozó és nem kamatozó instrumentumokra vannak felosztva a pénzügyi számlák elemi instrumentumai, a kamatozókon belül pedig elkülönülnek az infláció felett, illetve az alatt kamatozó (reálkamatot nem hozó) eszközök. Valamennyi eszköztípushoz kamatlábakat

gyűjtenek a statisztikusok, továbbá különféle inflációs idősorokat is vezetnek. Az infláció felett kamatozó instrumentumok negyedéves tranzakcióiból inflációs kompenzációként az inflációs kamat

(átlagállomány és infláció szorzata), az infláció alatt kamatozókéból pedig a negyedévi névleges kamat (átlagállomány és kamatláb szorzata) kerül kiemelésre. A maradék összeg az inflációszűrt, vagy más néven

operacionális tranzakció.”

(MNB: Magyarország pénzügyi számlái, 2005, 31.)

Próbáljuk együtt megérteni

• A pénzügyi számlák elkészítésének legvégső fázisában állnak elő az állományváltozás speciális összetevői, az operacionális mutatók

Ezek kiszámításához

kamatozó és [(A, ill. D] [[a kamat összege: i _A A, ill i _D D]]

nem kamatozó (ND)

instrumentumokra vannak felosztva a pénzügyi számlák elemi instrumentumai

A kamatozókon belül elkülönülnek az

infláció felett (i>π) , illetve

az alatt kamatozó (i<π) (reálkamatot nem hozó) eszközök

(Valamennyi eszköztípushoz kamatlábakat gyűjtenek a statisztikusok, továbbá különféle inflációs idősorokat is vezetnek. )

• Az infláció felett kamatozó instrumentumok negyedéves

tranzakcióiból [[i _A A+ egyéb tranzakciókból, illetve i _D D+egyéb tranzakciókból]]

inflációs kompenzációként

az inflációs kamat (átlagállomány és infláció szorzata) [πD], az infláció alatt kamatozókéból pedig

a névleges kamat (átlagállomány és kamatláb szorzata) [iD] kerül kiemelésre [= levonásra]

A maradék összeg az inflációszűrt, vagy más néven operacionális tranzakció.

Magyarul:

Ha i> π, akkor az operacionális kamatösszeg: (i–π)D = rD Ha i ≤ π, akkor az operacionális kamatösszeg: (i–i)D = 0 (negatív reálkamatot nem számítanak)

Próbáljuk együtt megérteni (folyt.)

A pénzügyi számlák

• Általában

– Állományok – Tranzakciók

• Nominális és operacionális tranzakciók

Magyarország pénzügyi számlái alapján

PSZ: Állományok

• Állományok

http://www.mnb.hu/Resource.aspx?

ResourceID=mnbfile&resourcename

=pszisalko_hu

• A követelések és kötelezettségek

devizabontása: hogyan hat az árfolyamváltozás

az ország nettó vagyonára?  külső egyensúly

PSZ: Tranzakciók

http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai- adatok-informaciok/adatok-idosorok/xi-

puszamlak/mnbhu_nemz_modsz_idosorok0

90107

A PSZ kategóriáinak összevonása, átcsoportosítása elemzési célból

• Váll.-i szektor: pü+nem pü váll.

• Házt.-i szektor: háztart. + non-profit intézmények

• ÁHT kormányzati szektor, de:

bizonyos elemzésekhez a jegybank és a kormányzat konszolidálása szükséges

Jegybank pü. vállalati szektorból ki;

kormányzatba be

A PSZ-ban az MNB a pü. szektorban van;

makro-elemzéshez a széles ÁHT-ban; ennek hatása

(ÁHT GDP-arányos nettó fin. képesség)

-14%

-12%

-10%

-8%

-6%

-4%

-2%

0%

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

-1%

-1%

0%

1%

1%

2%

2% NFK_ÁHT

_eredeti

NFK_ÁHT _korr

kül

Kül. (jobb tengely)

A szektorok nominális (bal) és operacionális (jobb) GDP- arányos finanszírozási képessége

-15%

-10%

-5%

0%

5%

10%

15%

20%

Házt Váll ÁHT Nemzetgazd

operacionális

-15%

-10%

-5%

0%

5%

10%

15%

20%

O_Házt O_Váll.

O_ÁHT

O_Nemzetgazd

Nom. – op. pozíciók: Inflációs kompenzációk (ha >0: kapja)

-8,0%

-6,0%

-4,0%

-2,0%

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

19 91

19 93

19 95

19 97

19 99

20 01

20 03

Házt Váll ÁHT

Nemzetgazd

ÁHT (friss)

-25 -20 -15 -10 -5 0 5 10

19 90 . I . 19 91 . I .

19 92 . I . 19 93 . I .

19 94 . I . 19 95 . I .

19 96 . I . 19 97 . I .

19 98 . I . 19 99 . I .

20 00 . I . 20 01 . I .

20 02 . I . 20 03 . I .

20 04 . I . 20 05 . I .

20 06 . I . 20 07 . I .

20 08 . I . 20 09 . I .

20 10 . I . NL_Államháztartás

NL(op)_Államháztartás NL(op)_ÁHT -NL_ÁHT

%

Háztartások

-10 -5 0 5 10 15 20 25 30

1990. I. IV. III. II. 1993. I. IV. III. II. 1996. I. IV. III. II. 1999. I. IV. III. II. 2002. I. IV. III. II. 2005. I. IV. III. II. 2008. I. IV. III.

NL_háztartások

NL(op)_háztartások

NL(op) házt-NL_házt

Vállalatok

összesen vs. nem pü. vállalatok

-20,0 -15,0 -10,0 -5,0 0,0 5,0 10,0 15,0

1 5 9 13 17 21 25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 81 NL_váll

NL(op)_váll NL(op)váll-NL_váll

-15 -10 -5 0 5 10 15

1990. I. IV. III. II. 1993. I. IV. III. II. 1996. I. IV. III. II. 1999. I. IV. III. II. 2002. I. IV. III. II. 2005. I. IV. III. II. 2008. I. IV. III.

Nem pénzügyi vállalatok

NL(op)_nem pü váll NL(op)nempüváll- NL_nempüváll

Külföld

-10 -5 0 5 10 15 20

1 9 9 0 . I. IV . III. II. 1 9 9 3 . I. IV . III. II. 1 9 9 6 . I. IV . III. II. 1 9 9 9 . I. IV . III. II. 2 0 0 2 . I. IV . III. II. 2 0 0 5 . I. IV . III. II. 2 0 0 8 . I. IV . III.

NL_Külföld NL(op)Külföld

NL(op) külföld-NL_külföld

A külföld és a nemzetgazdaság – a rendszer (nagyjából) zár

-10,0 -5,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0

1990. I. 1991. I.

1992. I. 1993. I.

1994. I. 1995. I.

1996. I. 1997. I.

1998. I. 1999. I.

2000. I. 2001. I.

2002. I. 2003. I.

2004. I. 2005. I.

2006. I. 2007. I.

2008. I. 2009. I.

2010. I. NL_Külföld

-1*(NL_gazd)

-10,0 -5,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0

1990. I. 1991. I.

1992. I. 1993. I.

1994. I. 1995. I.

1996. I. 1997. I.

1998. I. 1999. I.

2000. I. 2001. I.

2002. I. 2003. I.

2004. I. 2005. I.

2006. I. 2007. I.

2008. I. 2009. I.

2010. I. NL(op)Külföld

-1*(opNL_gazd)

A nominális és operacionális nettó pozíciók értelmezése – néhány kérdés

• Mért tér el egymástól a nemzetgazdaság és külföld?

(ugyanannak kellene lennie, ellenkező előjellel)

• Mit jelent a nemezgazdaság operacionális fin.

képessége/igénye?

(O-R: Foundations…18 old.: doboz a folyó mérlegről)

• Hogyan kell helyesen mérni

– a háztartási S/Y-t?

– és az ÁHT-deficit/GDP-t?

Operacionális jövedelmem, megtakarítás szektoronként

• A szektoronkénti operacionális jövedelmek

(+tőketranszfer) becslése pénzügyi számlákból

NL(op)i = DI(op)i – Ci – Ii + NTKi DI(op)i + NTKi = NL(op)i + Ci + Ii (i = g, h, c; h+c–>p)

• Operacionális háztartási megtakarítási ráta:

(NTK _h : nemzeti számlákban!)

S/Y(op) _h = (DI(op) _h – C _h )/DI(op) _h

NL 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

NL Házt 9,5% 10,2% 8,7% 9,8% 7,0% 5,9% 5,4% 2,8% 0,1% 1,8%

Váll -3,3% -8,7% -8,2% -8,9% -9,3% -11,0% -6,2% 0,2% -1,4% -3,8%

ÁHT -9,5% -4,7% -5,7% -8,3% -6,6% -3,2% -4,6% -9,7% -7,1% -6,5%

Nemzetgazd -3,2% -3,2% -5,2% -7,5% -8,9% -8,4% -5,4% -6,7% -8,5% -8,5%

Operacionális NL

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

O_Házt 5,9% 5,9% 4,7% 6,4% 4,1% 3,3% 3,0% 1,4% -1,1% 0,2%

O_Váll. -3,7% -9,5% -8,8% -9,5% -9,4% -11,2% -6,3% 0,2% -1,6% -4,0%

O_ÁHT -4,1% 1,4% -0,4% -3,6% -3,1% 0,5% -1,2% -7,5% -5,0% -3,5%

O_Nemzetgazd -1,9% -2,3% -4,5% -6,8% -8,3% -7,4% -4,4% -5,9% -7,6% -7,4%

Fogyasztás 77,4% 74,0% 72,4% 72,6% 74,0% 72,9% 74,7% 77,1% 79,5% 78,8%

-ÁHT 11,0% 10,2% 10,5% 10,2% 10,2% 9,7% 10,2% 10,9% 11,1% 10,7%

-Magánszektor 66,4% 63,8% 61,9% 62,4% 63,8% 63,3% 64,5% 66,2% 68,4% 68,1%

Bruttó felhalmozás 22,6% 25,5% 26,6% 28,9% 28,7% 30,9% 26,8% 25,2% 25,0% 24,2%

-ÁHT állóeszk felh 0,4% 1,7% 2,7% 3,4% 2,9% 3,3% 3,8% 4,9% 3,5% 3,7%

-Magánszektor állóeszk felh 20,5% 20,0% 19,3% 19,7% 20,2% 20,2% 19,8% 18,5% 19,0% 18,9%

--Háztartás állóeszk felh 7,7% 6,7% 5,9% 4,7% 4,4% 5,1% 5,8% 5,9% 6,1% 6,2%

--Vállalat állóeszk felh 12,9% 13,3% 13,4% 15,0% 15,8% 15,2% 14,0% 12,6% 12,9% 12,7%

Összes állóeszk felh 20,9% 21,8% 22,0% 23,1% 23,2% 23,5% 23,5% 23,4% 22,5% 22,6%

Késztelt+hiba 1,7% 3,7% 4,6% 5,8% 5,6% 7,4% 3,3% 1,8% 2,5% 1,6%

Házt

DI+NTK 83,7% 80,7% 76,5% 76,9% 75,2% 74,2% 75,7% 75,0% 74,6% 76,2%

opDI+NTK 80,0% 76,5% 72,5% 73,5% 72,3% 71,6% 73,3% 73,5% 73,4% 74,5%

Bruttó

S/Y 20,6% 20,9% 19,2% 18,8% 15,1% 14,7% 14,8% 11,7% 8,3% 10,6%

S/Y(op) 16,9% 16,5% 14,7% 15,0% 11,7% 11,7% 12,0% 10,0% 6,9% 8,6%

Nettó

NL/Y 11,4% 12,6% 11,4% 12,7% 9,3% 7,9% 7,1% 3,8% 0,1% 2,4%

NL/Y(op) 7,3% 7,7% 6,5% 8,7% 5,7% 4,6% 4,1% 1,9% -1,5% 0,3%

Nominális és operacionális háztartási megtakarítási, ill. NL-ráta

NL=S-I+NTK = DI – C – I +NTK; DI+NTK = NL+C+I; S= NL+I–NTK