az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készítette: Ungvári Gábor

Szakmai felelős: Ungvári Gábor

2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

9. hét

Erdőgazdálkodás

Ungvári Gábor

Miről lesz szó?

• Erdőgazdálkodás

• Méretek, folyamatok, megközelítések

• A kitermelési döntés standard modellje

• Az erdő értékei – haszonvételek

• A fa termelés – és rész piacai

• A szálaló gazdálkodás modellje

• Mennyi az annyi Magyarországon

Az összes fa-termék világkereskedelme: 120 mrd usd/év

Az összes fa-termék világkereskedelme: 120 mrd usd/év

A kitermelési döntés standard modellje

• A biológiai és a közgazdasági megközelítés különböző

• Átlagos éves növekedés és a maximális jelenérték pont

• Közgazdasági megközelítés – telepítés költségének és a növekvő famennyiség jelenértékének kiegyenlítődése

• Magasabb diszkontláb – rövidebb kitermelési ciklust eredményez – a növekedés üteme és a diszkontláb viszonya változik a ciklus során

• Több ciklus figyelembevétele – független-e a két ciklus egymástól? Nem. A több ciklusú esetben, a további ciklusok haszna a hosszabb ciklus esetén leértékelődik.

A következő ciklus késleltetett kezdésének haszonlehetőség költsége van. Ebben

a keretben rövidebb termelési ciklus az optimális. A telepítési és véghasználati költségek változása viszont befolyásolja a periódus hosszát. Adók kivetése hatással tud lenni a periódus hosszára. (Ilyen adó létezett Mo.-n, de eltörlésre került, más okból volt kontraproduktív)

• A faárak változása – a várakozás a növekedés lenne, de ezt az idősorok nem igazolják – a jövőbeni magasabb árak, hosszabb ciklust eredményeznek.

• Egyéb hasznok, amelyek az erdő korával nőnek hosszíthatják a periódust - mennyivel?

Milyen pénzügyi mechanizmus köti össze az érintetteket?

A nem hatékony megoldások forrásai 1.

Figyelmen kívül hagyott értékek

• Tüzelő

• Nem fa erdei termékek

• A természet sokszínűségének romlása – biodiverzitás – génkészlet megőrzés – jövőbeni alkalmazkodóképesség minősége

• Vízgyűjtő védelem

• Éghajlat változás – szén-dioxid elnyelő képesség figyelmen kívül hagyása

• Turizmus és felüdülés

• Kellemesség és jóérzés

• Létezési érték

• Konverziós érték (?)

Értékelési technikák erdei haszonvételekre

• Milyen pénzügyi mechanizmusaink vannak az érintett haszonélvezők és költségviselők közötti transzferek lebonyolítására, a tevékenység ellenőrzésére?

• REDD – Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries

Transzfer mechanizmusok

A nem hatékony megoldások forrásai 2.

Az erdőirtás hajtóerői

• A pusztulás hajtóerői VFE 6. fejezet – a származtatott hasznok piacának hiánya

• Az alternatív területhasználatok sok esetben jövedelmezőbbek.

• Szegénység – az egyéb jövedelemforrások hiányában a természetiek túlhasználata.

• Adósság nemzeti szinten – a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezi;

• Ellentétes ösztönzők – perverse incentives – rossz kormányzati politikák

• A tulajdonjogok és a hozzáférési jogok rendezetlensége

– a jelenlegi haszonélvezők jogfosztottsága

– Informálatlanság és tranzakciós költségek a közös tulajdonú készletek fenntartására – Elinor Ostrom

– de akár a tulajdonos „őslakók” saját preferenciái

Az erdőgazdálkodás gazdálkodási stratégiái, a jelenlegi gyakorlat kialakulása

• A fakitermelés erdőfelújulás egyensúlya fokozatosan borult fel a történelem folyamán, különböző hajtóerők nyomán

– Területnyerés szántóföldi termelés számára (soltészség) – lassú, de folyamatos – sík és dombvidék

– Bányafa szükséglet – XVII–XVIII század, lokális fahiányok a felhasználási központok körül - hegyvidék – Mária Terézia, Selmecbánya, bányatisztképző 1735, 1808 Erdőmérnök képzés, Erdő rendtartás 1770

– XIX század második fele az ipari méretű fakitermelés megindulása a technikai fejlődés új lehetőségei mentén, piaci kereslet gyors ütemű kiszolgálása – az erdő felújítások elmaradása

– 25–27%-ra csökkent az erdősültség a történelmi Magyarországon – A jelenlegi határokon belül a ez az arány 10% környékére csökkent

• Szükségessé vált a tervszerű telepítések megkezdése

• Az erdészeti gazdálkodás egységét megszabó birtokméretek, jellemzően a nagybirtokokhoz igazodtak, amit az állami tulajdonlás váltott fel.

• Az egy gazdálkodási egységhez tartozó területek nagysága lehetővé tette, hogy a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges kormegoszlást önmagukban már

hatékonyan művelhető méretű, homogén korú állományokkal lehessen biztosítani – Vágásos üzemmód, következménye a tarvágott területek jelentkezése

A vágásos gazdálkodási mód jellemzői / racionalitása

• Támogatott telepítés és gondozás

• Hatékony eszköz használat

• A vágás érettségi kor előtt kb. félidőtől már pozitív szaldójú beavatkozások

• Egy időpontban koncentráltan jelentkező nagy bevétel

• A gazdaság mennyiségi szemléletű koncentráltan jelentkező igényének kielégítése

• Problémák:

• A XX. század közepének nagyléptékű telepítései nem folytatódtak hasonló léptékben – egyenlőtelen koreloszlások – kieső időszakok.

• A fafaj összetétel változása – rövidülő ciklusok

• A homogén állományok sérülékenységéből fakadó károk és többletköltségek

• Az erdő ökológiai / jóléti szolgáltatásainak felértékelődése, amelynek biztosítását a tarvágásos gyakorlat időről időre megszűnteti.

• Az erdőben megtestesülő természeti tőke nem tud növekedni, de akár csökkenhet is a vágást követő erózió miatt.

A változás hajtóerői

• Átalakult tulajdonosi viszonyok

– Magántulajdonosok megjelenése – Kisebb birtokméretek

• Átalakult támogatási rendszer

– EU Agrárpolitika forrásai vették át a magyar költségvetés szerepét – más típusú prioritások

– Megszűnt a tarvágás utáni telepítés támogatása

• Felértékelődő

– Helyi ökológiai funkciók – közjóléti funkciók – rekreáció – Globális funkciók

• Mindezekhez szükség van a gazdálkodás mellett az erdő integritásának

a megőrzésére, igény: a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás

megvalósítása – szálaló gazdálkodás

A folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás

Évek 1954 1992 2002

Kor (év) 100 138 148

Átlagfa térfogata (m³) 1,8 5,1 5,5

Élőfakészlet 1 ha-on (m³) 365 367 322

1954. óta kitermelt összes fatérfogat (m³) 225 320

• Az erdő önreprodukciós képességére alapozott gazdálkodás

• A faanyag koncentrálása a legértékesebb egyedekbe

• Folyamatos koreloszlás elérése az

erdő teljes területén

Tarvágásos és folyamatos borítás összehasonlítása telepítés esetén

• Kumulált cash-flow alakulás 1 és 5 minőségi osztályú területen, tölgy

A fa piac Magyarországon