KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó
közreműködésével.
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
Készítette: Ungvári Gábor
Szakmai felelős: Ungvári Gábor
2011. január
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
5. hét
A vízkörforgás változásának hatása a táj szintjén
A Bodrogköz
Ungvári Gábor
I. táblázat. Területhasználat a 12 településen
Típus Terület
nagysága (ha)
Rész- arány
Belterület 736 3%
Nagytáblás szántóföld 15.049 57%
Kistáblás szántóföldek 3.708 14%
Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 1.254 5%
Vegyes mezőgazdaság területek, komplex művelési szerkezet, épületek nélkül 545 2%
Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 409 2%
Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 382 1%
Lombos erdő ültetvények 1.091 4%
Természetes gyep fák és cserjék nélkül 2.236 9%
Láp, mocsár 845 3%
Összes terület 26.254
A népesség alakulása
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 3600 3800 4000
1784 1830
1869 1900
1910 1920
1930 1936
1938 1941
1949 1960
1970 1980
1990 Évek
Lakosság száma (fő)
F.Berecki A.Berecki Karos Karcsa Pácin K.rozvágy Semjén T.karád T.csermely B.halom Vajdácska
• Lesüllyedés – Feltöltődés, hordalék lerakódás és talajképződés időszakok váltakozása
• Közepes termőhelyi adottságok (savanyodás, rossz mechanikai összetétel, belvízveszély), közepes talajdegradáció degradáció
• Vízáteresztő képesség (agyagossági fok) rossz
• Jelentős tájátalakítás, növekvő jövedelmek, de országos viszonylatban a pozíció nem javult
I. táblázat. A művelési ágak aránya községenként (1855-1913)
Név év Termőterület Beltelek tó- ér-
folyó Terméketlen terület
Alsóberecki 1855 75,2 0 0 24,8
Alsóberecki 1913 88,0 0 0 12,0
Felsőberecki 1855 84,1 0 0 15,9
Felsőberecki 1913 86,8 0 0 13,2
Karcsa 1855 36,1 0 0 63,9
Karcsa 1913 94,7 0 0 5,3
Karos 1855 44,3 0 0 55,7
Karos 1913 95,0 0 0 5,0
Bodroghalom (Luka) 1855 49,7 0 0 50,3
Bodroghalom (Luka) 1913 97,5 0 0 2,5
Pácin 1855 89,6 1,6 8 0,8
Pácin 1913 95,4 0 0 4,6
Kisrozvágy 1855 56,8 0 0 43,2
Kisrozvágy 1913 96,2 0 0 3,8
Nagyrozvágy 1855 50,1 0 0 49,9
Nagyrozvágy 1913 96,4 0 0 3,6
Semjén 1855 51,6 0 0 48,4
Semjén 1913 95,8 0 0 4,2
Karád 1885 23,9 0 0 76,1
Karád 1863 90,7 0,7 7,6 1,0
Vajdácska 1855 52,8 0 0 47,2
Vajdácska 1913 95,8 0 0 4,2
Bodrogközi járás 1855 67,2 0 0 32,8
Bodrogközi járás 1897 91,6 0 0 8,4
Királyhelmeci becslőjárás
I.osztálya 1913 92,8 0 0 7,2
Magyarország 1855 92,9 0 0 7,1
Magyarország+Erdély 1913 94,9 0 0 5,1
Forrás: Borsos 2000
I. táblázat. Jövedelmek kataszteri holdra vetítve
Név Év Szántó Rét Legelő Kert Szőlő Erdő Nádas Teljes
határ Növekedés / Előző
Bodrogközi járás 1855 153
Királyhelmeci becslő járás
1883 268 200 107 590 577 115 370 218 1,42
Királyhelmec b.j. 1.
Osztálya
1913 844 457 306 1065 1138 195 740 683 3,13
Szabolcs vármegye 1855 160
Szabolcs vármegye 1883 320 194 106 679 423 151 176 276 1,73 Szabolcs vármegye 1913 702 460 268 1350 1076 264 413 643 2,33
Zemplén vármegye 1855 148
Zemplén vármegye 1883 319 252 78 488 908 24 290 198 1,34
Zemplén vármegye 1913 719 537 171 965 1916 46 521 442 2,23
Magyarország 1855 277
Magyarország 1883 533 366 134 793 1055 86 416 351 1,27
Magyarország, Erdély Horvátország
1883 462 359 123 778 982 77 345 302
Magyarország, Erdély Horvátország
1913 823 692 226 1517 1870 175 724 623 2,06
Borsos (2000) 15. Táblázata alapján, a jövedelem mértékegysége feltehetőleg – konkrét utalás hiányában – korona. 1913-ra Magyarországra vonatkozó adatokat a szerző nem közöl, az 1883. évi adatok alapján feltételezhető, hogy az értékek magasabbak mint, a teljes vizsgálatba vont területekre.
A táj átalakulásának hajtóerői – driverei
• Az intenzív tájhasználat kialakulását a művelés lehetőségét kiterjesztő technológia (vízelvezetés) és a birtokstruktúra irányította.
• Nagybirtokok létrejötte – az országos átlagot meghaladó mértékű birtok koncentráció 1895 57%, a lakosság 60%-át foglalkoztatva
• A tájátalakító folyamattal a lecsapolást szolgáló infrastruktúra vált a térség mezőgazdasági
termelésének alapjává. A gazdálkodás eredményességét korlátozó feltételek javulását a továbbiakban rendszer hatásfokának növelésétől várták.
• A tiszalöki duzzasztás megvalósítása a térségre a Tisza kisvízi vízszintjének megemelkedésén keresztül hatott, amely megváltoztatta a talajvíz átlagos szintjét és megszűntette a felszíni vizek gravitációs kivezetésének lehetőségét.
• A nagytáblás művelés parcella méretei növekedtek (hatékonysági és méretgazdasági várakozások) Azonban a mellékhatások rontottak a terület vízháztartásának állapotán, összességében a fejleszteni kívánt szántóföldi termesztés feltételein is
• Mindezen beavatkozások abba az irányba hatottak, hogy a víz elvezetésének hatásossága csökkent, a talaj vízzáró rétegeinek tömörsége megnőtt. Az elszivárogni nem képes víz nagyobb mennyiségekben egy-egy helyre összpontosult, ami megnehezítette a táblás művelés hatékonyságának alapját jelentő homogén gépesített művelést.
A terület továbbfejlesztése
• Melioráció a VI. és VII. öt éves terv
keretében 1977- től, de 1994-ig folytatódott az országos
program
2.1. táblázat A meliorációs beruházások hatása a termelési költségekre és a hozamokra és a jövedelmezőségre Ft, 1988
Termelési költség Termelési érték Tiszta jövedelem Országosan
Melioráció előtt (millió Ft/ha) 11,11 13,79 2,68
Melioráció után (millió Ft/ha) 15,23 19,07 3,84
Melioráció utáni % 137 138 143
Bodrogközben
Melioráció előtt (millió Ft/ha) 9,23 8,8 -0,43
Melioráció után (millió Ft/ha) 15,47 13,33 -2,14
Melioráció utáni % 168 151 498
Bodrogközi eredmények az országos átlag %-ában
Melioráció előtt 83,1 63,8
Melioráció után 101,6 69,9
(Forrás: Fehér, 1988)
I. táblázat. A főbb növények költségei az országos termelőszövetkezeti átlaghoz viszonyítva
%-os értékben (1984)
Búza Kukorica Napraforgó Lucerna
Költségek
Sárosp. Cigánd Sárosp. Cigánd Sárosp. Cigánd Sárosp. Cigánd Anyagköltség 91,6 70,4 26,4 42,1 75,7 39,4 197,9 96,7
- Műtrágya 67,3 56,4 18,4 1,8 16,1 229,1 211,1
Munkabér 79,8 57,1 49,1 47,4 44,1 41,4 63,7 404,7
Segédüzemi költség 121,9 86,4 137,2 119,7 147,3 107,5 165,5 101,4 - Traktor 120,2 96,7 177,3 94,5 153,1 139,9 170,7 158,1 Egyéb költség 102,4 78,4 230,7 48,4 73,9 96,8 25,1 163,6 Közvetlen költség 119,7 79,6 110,8 78,6 115,9 80,4 163,8 133,4 Főágazati általános
költség
163,1 36,6 130,8 202,1 164,1 187,7 226,3 263,9 Főtermék szűk. 120,4 84,6 112,5 87,1 119,6 88,2 169,9 145,4 Gazdasági általános
költség
77,4 97,8 54,6 127,3 79,4 123,5 100,9 177,6 Termelési költség 110,6 84,2 101,9 90 111,9 91,1 152,2 145,5 Termésátlag 72,3 61,2 38,1 77,7 46,2 38,3 125 102 Főtermék szűkített
önköltség
167,8 136,9 290,3 112,1 258,7 229,6 135,8 141,3 Főtermék teljes
önköltség
154,1 136,4 262,9 116,9 241,9 237,1 121,6 141,6 Főtermék
jövedelme
75,2 10,1 -40,4 -413,2 -491,7 -188,9
A tájátalakulás következményei
• A (mező)gazdálkodási gyakorlat változásai egyszerre reagáltak ökológiai és társadalmi kényszerekre. A környezeti feltételek megváltoztatására irányuló
beavatkozások hatására a térség lakossága által felhasznált természeti erőforrások halmaza leszűkült és átalakult. A gazdálkodás egysíkúbbá vált, összességében a természeti erőforrásokat kevésbé összetetten kezdték el használni, miközben a termelés alapjául szolgáló erőforrások kihasználásának intenzitása növekedett.
• Az erőforrások szerkezetének átalakulásával párhuzamosan, az új gazdálkodási rendszerben felhasznált erőforrások felett rendelkezők összetétele is megváltozott.
A települések lakossága visszaszorult a térség erőforrás felhasználói között a kialakuló nagybirtokok térnyerése miatt.
A korábbi közösségi haszonvételek, vagy közösen birtokolt erőforrásokon alapuló egyéni haszonvételek lehetősége fokozatosan megszűnt.
A gazdálkodást már nem szolgáló erőforrások (ökológiai rendszer-szolgáltatások)
leértékelődtek, majd áldozatául estek az új területhasználatnak (az őket biztosító
ökológiai rendszerekkel együtt)
Következmények
• A veszteséges, vagy relatíve alacsonyabb jövedelmezőségű termelés okán folyamatos leszakadás – elvándorlás
• a nagyüzemi gazdálkodás csökkentette a mezőgazdaság munkaerőigényét – gépesítés
• növekedett a szaktudás igénye – eltávolodás a helyi munkaerőkínálattól – szaktudáshiány és munkanélküliség egyidejű jelentkezése
• Beruházások a termelési szerkezet fenntartására és sem fejlesztésére, sem a jóléti infrastruktúra javítására + az ipari alapú fejlesztések kötelező helyi társfinanszírozása miatt állami kiszorító hatás (a jövedelmek kiszipkázása)
• A központosított termelésből és ezzel a tájból is kiszoruló egyre nagyobb
népesség – az egyén és a közösség számára veszteséggel járó, leépülő
folyamatok – alkoholizmus, elvándorlás
Lehetőségek
• Az ökológiai és a társadalmi készletek, tartalékok – tőkék (újra) generálása
• Ökológiai: vízvisszatartás – a kis vízkörök zárása, volumenének, kiterjedésének növelése
• Társadalmi: tájegységi belső kapcsolatok növelése, összetettség - a
meglévő jövedelmek helyben tartása – multiplikátor hatásának növelése, a jövedelemtermelő képesség növelése
• Meglévő lehetőségekre építeni, a településeken élők munkaerő-kínálatát felvevő kereslet kialakítása
• Az agrárgazdaság szerepének újraértelmezése – Agenda 2000 – KAP I.
és II pillér, NAKP, ÚMVP
• Az öko-szociális szolgáltatások – az ökológiai szolgáltatások iránti
közösségi kereslet szervezeti kereteinek / piacainak kialakítása
3.4. táblázat : Az NVT ártéri tájgazdálkodás számára fontos intézkedéseinek összefoglalása
Emberi beavatkozás jellege Igénybe vehető programcsomag a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben 2004-ben gazdálkodás Alapcsomag* Kiegészítő csomag* Kiegészítő
csomag*
Egyéb kiegészítő
csomag*
Ártéri szint
Élőhely
tájrehabilitáció
Haszonállat Hasznosítás
Hínárnövényzet Hal
halászat, biomassza energetikai célú felhasználása
Állandó extenzív halastó: E.1.; vagy a más vizes élőhely- csomagok, ld. alább
N), O), P)
Nádasok Bivaly
legeltetés, nád és gyékény feldolgozás, biomassza energetikai célú felhasználása
E.4. M), N), O), P)
Mélyártér
Vízparti-mocsári növényzet
Könnyen regenerálódó területek, különös kezelést nem igényelnek, célszerű a biomassza rendszeres kitermelése,
bivaly, mangalica, szürkemarha
legeltetés, biomassza energetikai célú felhasználása
Kialakítás: E.2.1; E.2.2.
Fenntartás: E.3.
D.3.1.; D.3.2.; D.2.1;
D.2.2.
M), N), O), P)
Magassásosok bivaly,
mangalica, szürkemarha
legeltetés, biomassza energetikai célú felhasználása
Kialakítás: E.2.1; E.2.2.
Fenntartás: E.3. Ld. fent M), N), O), P)
Mocsárrétek
Könnyen regenerálódó területek, rendszeres
kaszálást igényelnek szürkemarha, magyar tarka, húsmarha
legeltetés, kaszálás, biomassza energetikai célú felhasználása
E.3.; A.9.11., B.3.12.;
B.1 (gyep fenntartása), (gyepesítés); B.2.
Csak ökológiai gazdálkodásnál (B.2.): D.3.1.; D.3.2.
M), N), O), P)
Nedves cserjések Tájidegen fajok kezelése Attól függ, hogy minek a
szegélye D.2.
Alacsonyártér
Fás növényzet, ligeterdők Ligeterdők kialakítása komoly és hosszú távú emberi tevékenységet igényel
fa felhasználás, fűzvessző feldolgozás
Erdőtelepítési támogatás puhafás erdőre**
Erdőfenntartási támogatás puhafás erdőre***
Jövedelemkiesés pótlása****
A), B), C), D), E), F), G), H), I), J), K), L), M), N), O), P)
A tájhasználatváltás lehetséges agrár forgatókönyvei
• “0” verzió - Az összehasonlítás viszonyítása a nulla verzió, az az eset, amikor nem történik semmiféle váltás a tájhasználatban. Ebben az esetben a gazdálkodás feltételeinek változását – az alapadatokhoz képest - a KAP I. pilléres támogatások bevezetése jelenti. Ez a nulla verzió folytatható a száraz tározó-hasznosítás keretein belül is.
• Tájhasználat váltás 1. - A töredék vízvisszatartás során lehetősége jelenik meg a Tájhasználat váltás 1. verziójában, amely nem számol azzal, hogy a víz nagy területeket járna be, de a jelenlegihez hasonlóan, dominánsan szántóföldi gazdálkodás során kihasználja azokat a
lehetőségeket, amelyek minimális változtatások mellett lehetővé teszik a gazdálkodó számára, hogy az AVOP alapprogramjaiban való részvételt. Ebben a verzióban a földhasználat jellege nem változik (pl. a szántó szántó marad, de egy II. pilléres gazdálkodó csomag részeként)
• Tájhasználat váltás 2. - Ez a forgatókönyv az optimálisnak tekintett tájhasználat feltételeit megteremtő évenként rendszeresen jelentkező, ideiglenes vízborításhoz alkalmazkodó
gazdálkodási módszerekre történő átállás pénzügyi hatásait mutatja be. Az egyes térszintek a már korábban meghatározott, legjobban illeszkedő természetes társuláson alapuló gazdálkodás lehetőségét biztosítják, az NVT-ben megfogalmazott gazdálkodási rendszereknek megfelelően (egyben kvalifikálva azokra a kifizetésekre).
A gazdálkodók
• Vizsgált gazdaságtípusok – Észak-Alföld régió
• Társas gazdasági szervezetek – közepes méret
• Átlagosnál jobb eredményességű egyéni gazdaságok
• Átlagosnál rosszabb eredményességű egyéni gazdaságok
Észak Alföld
Tásas gazdálkodó szervezet országos
átlag 2. negyed 4. negyed
Országos egyéni
gazdálkodói átlag 20-80 mFt
Mezőgazdasági terület hektár 16,68 76,29 22,2 523,9
Szántó hektár 15,13 68,84 18,54 483,9
Gyep hektár 0,96 6,3 2,76 31,96
Gyümölcsös hektár 0,58 1,15 0,89 8,37
Parlag a szántóból hektár 2,31 1,89 1,25 3,64
Állatállomány / 100 ha MT 23,4 19,8 28,3 24,0
Állatállomány 3,9 15,1 6,3 125,9
Bruttó mezőgazdasági termelési
érték 1000 Ft/ha MT 185 269 273 375
Adózás előtti eredmény 1000
Ft/ha MT -1,17 68,11 22,8 5,73
Munka fajlagos
jövedelmezősége 1000 Ft/ÉME 289 3497 943 1149
Munkavégzők létszáma / 100 ha
MT 3,65 2,29 4,46 3,59
Forrás Keszthelyi, Kovács (2003)
• Az eredeti állapot az EU csatlakozás előtti támogatási rendszer által biztosított helyzet.
• A gazdálkodási csomagok az átállás költségét finanszírozzák meg, egy egységes ösztönző elem beépítésével
• Nem tükrözik ténylegesen a közvetett módon jelentkező ökológiai hasznok mértékét – területek egyedileg jelennek meg, nem mint egy tájhasználati rendszer része
3.5 Tánlázat : Az átlag társas gazdálkodószervezet pénzügyi mutatóinak változása (ezer Ft )
Gazdasági szervezetek Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió Bruttó mezőgazdasági termelési
érték 196310 208856 205463 191231
Adózás előtti eredmény 3001 19696 3897 4626
Munka fajlagos jövedelmezősége 41 73 43 44
Munkavégzők össz jövedelmezősége 21616 38310 22511 23240
Kifizetés aránya / brut.mezg.term.
érték 0,02 0,09 0,08 0,16
3.6 Táblázat: Az átlag jó eredményességű egyéni gazdálkodó pénzügyi mutatóinak változása (ezer Ft)
Észak Alföld 4. Negyed Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió
Bruttó mezőgazdasági termelési érték 20512 22291 23445 19231
Adózás előtti eredmény 5196 7553 8233 6871
Munka fajlagos jövedelmezősége 80 110 129 117
Munkavégzők össz jövedelmezősége 6110 8467 9894 8979
Kifizetés aránya / brut.mezg.term. érték 0,04 0,13 0,23 0,22
3.7. Táblázat A rosszabb gazdálkodási helyzetben lévő átlag gazdaság pénzügyi mutatóinak változása ( ezer Ft)
Észak Alföld 2. negyed Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió 2. becsült verzió
Bruttó mezőgazdasági termelési érték 3093 3459 3756 2738 2949
Adózás előtti eredmény -19 457 560 454 534
Munka fajlagos jövedelmezősége 10 39 54 55 60
Munkavégzők össz jövedelmezősége 175 652 911 921 1001
Kifizetés aránya / brut.mezg.term. érték 0,06 0,16 0,31 0,33 0,33
• Méret, eredményesség szerint differenciált érdekeltség
• A tájfenntartási költségek visszacsatolása hiányzik!
Ez befolyásolná az egyenleget – VKI
• A saját munka szerepe meghatározó a
jövedelmezőség
tényleges alakulásában
A finanszírozás tájegységi szintű hatása
• A közösségi források nagysága nincs összhangban a támogatott tevékenységek ökológiai szolgáltatásokon keresztül előállítható hasznaival.
• A költségviselők és haszonélvezők közötti transzferek sem a tájegység szintjén, sem a tájegység és a kormányzat között nem megfelelőek.
• Eredmény: A területhasználat allokációja nem hatékony és a támogatási rendszer eredője sem mutat az optimális használat irányába
