MAKROSTATISZTIKA
MAKROSTATISZTIKA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó
közreműködésével.
MAKROSTATISZTIKA
Készítette: Oblath Gábor
Szakmai felelős: Oblath Gábor
2011. január
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MAKROSTATISZTIKA 7. hét
A vásárlóerő-paritás mint a nemzetközi összehasonlítások statisztikai eszköze
Mi a VEP, mire jó és mire nem?
Készítette: Oblath Gábor
Szakmai felelős: Oblath Gábor
Miről lesz szó?
• Mi a VEP (=PPP)?
– Az időbeli és a területi árindex analógiája
– Két ország (térség) nominális fejlettségi szintkülönbségének felbontása ár- és volumenszint különbségre
• Milyen VEP-ek vannak, hogyan számítják őket?
– Populárisak, félig és egészen hivatalosak – Források
• Mire jó(k) a VEP (-ok)? nk-i összehasonlítások:
– ár- és volumen, – szint és szerkezet
• Alkalmazások, illusztrációk
A VEP: területi árindex
(Az időbeli és a területi árindex analógiája)
Időbeli:
Értékindex árindex volumenindex
V
t/V
t-1= (P
t/P
t-1)*(Q
t/Q
t-1)
De: van egy lényeges
különbség: időbelinél a skála [= ármérce = „numeraire”]
azonos t és t-1-ben (pl. HUF, EUR stb.)
EU HU
PPP EU EUR HU HUF EU
EUR HU HUF
Qgdp Qgdp Pgdp
Pgdp GDP
GDP
Térbeli (pl.: GDP)
Területi árindex eltérő skálával (1 EUR vás. ereje
= PPP HUF)
„Igazi” területi vol. index Nem „igazi” értékindex
(Mert: folyó áron, de eltérő ármércék)
Ha csak a volumenkülönbség az érdekes, a fenti formula elegendő. Ha viszont…
Hogyan jutunk azonos skálájú érték, illetve árindexhez?
EU HU
E PPP
EU EUR PPP
HU HUF EU
EUR HU EUR EU
EUR HU HUF
Qgdp Qgdp Pgdp
Pgdp E
GDP GDP GDP
E GDP
/
1 /
A nominális árfolyammal
EUR-ban kifejezett értékindex
Relatív árszint:
(EUR-ban kifejezve ? %-a a hazai árszint a külföldinek?)
A fenti formula szerint az azonos valutában kifejezett területi értékindex ár- és volumen- összetevőre bontható.
A relatív árszint = VEP/árfolyam
2009: az EUR-ban kifejezett nominális GDP/fő arány (értékindex) felbontása ár- és volumenindexre
HU-EU(27)
278 HUF/EUR 9300 EUR
39%
176/278 9300/14800 63%
14800/23600 63%
POP Qgdp
POP Qgdp
Pgdp Pgdp E
POP GDP
POP GDP
POP GDP
E POP GDP
EU HU
E PPP
EU EUR PPP
HU HUF EU
EUR HU EUR EU
EUR HU HUF
/ / 1
/ / /
/ ) /
(
/
Relatív nominális szint
Relatív árszint
Relatív volumen GDP-HU(EUR)/
GDP-HU(PPP)
nama_gdp_c-GDP and main components - Current prices
Last update 27-10-2010
Extracted on 28-10-2010 20:08:20
Source of data Eurostat
National currency per inhabitant Gross domestic product at market prices
GEO/TIME 2002 2008 2009
1 European Union (27 countries) 20 500 25 100 23 600 2 Hungary (HUF) 1 696 200 2 665 200 2 599 500
Exchange rate (E)
3 European Union (27 countries) 1 1 1
4 Hungary (HUF/EUR) 242,3 251,4 279,5
Euro per inhabitant
Gross domestic product at market prices
GEO/TIME 2002 2008 2009
5=1/3 European Union (27 countries) 20500 25100 23600
6=2/4 Hungary 7000 10600 9300
7=6/5 HU rel nom szint(EUR) (EU=100%) 34,1% 42,2% 39,4%
PPS _Vásárlóerő-paritás
8 E u r o p e a n U n i o n ( 2 7 co u n t r i e s) 1 1 1
9 H u n g a r y ( H U F / P P S ) 1 3 4 , 6 1 6 3 , 5 1 7 5 , 6
Purchasing Power Standard per inhabitant Gross domestic product at market prices
GEO/TIME 2002 2008 2009
10=1/8 European Union (27 countries) 20 500 25 100 23 600
11=2/9 Hungary (PPS) 12 600 16 300 14 800
12=11/10 HU rel. reálszint(EUR) (EU=100%) 61,5% 64,9% 62,7%
13=9/4=7/12 PPS/E (relatív árszint) HU 55,6% 65,0% 62,8%
HU rel nom szint(EUR) (EU=100%)=
14=12*13 Rel. reálszint*relatív árszint 34,1% 42,2% 39,4%
VOL ÁR NOM
Levezetés:
Volumen és ár EU27=100
20 40 60 80 100 120 140
BG CZ DE EE IE EL ES FR LV LT HU AU PL PT RO SI SK 2000vol
2000price 2009vol 2009price
A VEP-ek fajtái
• Terjedelem
– A gazdaság egészére (GDP PPP) – Egyes felhasználási tételekre
• Azonos árukosár vs. területi árindex
– Árukosár (Pl. Big Mac index, UBS-index)
– Területi árindex: PWT, OECD-Eurostat (O-E)
• Felhasználási (keresleti) vs. termelési oldal (az utóbbi: kísérleti)
• Szintek vs. szerkezetek
– Szintek: EKS-módszer – Szerkezet: G-K-módszer
• „Populárisak” (Big Mac), félhivatalos (PWT) hivatalosak (O-E), Világbank
Egy populáris index
The Big Mac index An indigestible problem
Why China needs more expensive burgers
Oct 14th 2010
Burgernomics : When the chips are down
The latest Big Mac index suggests the euro is still
overvalued Jul 22nd 2010
Hogyan jön ki a 11%-os „undervaluation”?
Aggregált
Egyes termékekre
Értelmezhetetlen
A számunkra (Európában) fontos VEP:
a PPS (Purchasing Power Standard)
• PPS: az Eurostat által alkalmazott sajátos (és igen praktikus) vásárlóerő-paritás. Definíciója: 1 PPS =1 EUR vásárlóereje az EU egészére (korábban EU-15-re, most EU-27-re),
minden termékcsoportra, felhasználási tételre, illetve a GDP egészére nézve
• Tehát a relatív árszint (PPS/árfolyam) az EU egészére =100
• Az egyes országok esetében a relatív árszint azt mutatja,
hogy egyes termékcsoportok, ill. felhasználási tételek (és
végül: a GDP egészének) árszintje hány %-át teszi ki az EU
átlagának (DE: majd EU-15-hez is viszonyítunk)
PPS (folyt.) 2002:
Pl.: a GDP egészére 2002-ben: PPS_HU_GDP: 127,5;
(árfolyam: 243 HUF/EUR; tehát relatív árszint: a GDP-re kb. 53 (=127,5/243)
Pl.: a teljes végső fogyasztási kiadásra 2002-ben:
PPS_HU_ fogy./árfolyam(EUR/HUF)= kb. 48 (=116/243) Ez azt jelenti, hogy
1. a hazai fogyasztás relatív (EU-15-höz viszonyított) árszintje jobban le volt maradva, mint a GDP árszintje;
2. a végső fogyasztás árszintje nálunk kb. 9%-kal VOLT alacsonyabb
a GDP-énél (valamely tételeké tehát magasabb)
PPS (folyt.) 2008 (EU27=100):
Pl.: a GDP egészére relatív árszint (PPS/E) 65 Pl.: a teljes végső fogyasztási kiadásra 60,5
Ez azt jelenti, hogy
1. a hazai fogyasztás relatív (EU27-hez viszonyított)
árszintje jobban le volt maradva, mint a GDP árszintje;
2. a végső fogyasztási kiadás árszintje nálunk kb. 7%-kal
alacsonyabb a GDP-énél (valamely tételeké – nyilván a
beruházásoké magasabb)
A PPS (folyt.)
• Az előbbiek lényege: a PPS (vásárlóerő-paritás) NEM CSAK a GDP-re vonatkozó PPS, hanem:
• a GDP PPS 283 db egyedi PPS-ből épül fel
• ezekből adódnak a GDP egyes felhasználási aggregátumaira vonatkozó PPS-ek
• (Az egyik legfőbb hiba, amit nemzetközi szint-összehasonlításokban elkövethető: a GDP különböző komponenseinek (fajlagos) szintjét nem a komponensek saját vásárlóerő-paritásán (PPSi-n), hanem a GDP vásárlóerő-paritásán ( (PPSGDP-n) hasonlítják össze.)
• Ezt a hibát pl. az Eurostat „National Accounts database”-ben, ill. AMECO-ban folyamatosan elkövetik
– http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/national_accounts/data/database nem jó (lásd később a példákat)
– http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/data/database
jó
• A továbbiakban PPS helyett PPP-ről, ill. VEP-ről (vagyis nem az EU-specifikus PPP- ről, hanem általában a vásárlóerő-paritásról) lesz szó
• A VEP-ek túlnyomó többsége felhasználás (kereslet-) oldali, de már van termelés- oldali is
Hol találunk PPP-ket, ill. PPP-n alapuló összehasonlításokat?
• EUROSTAT
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/introduction
• PWT
Általában:
http://pwt.econ.upenn.edu/
Friss adatbázis:
http://pwt.econ.upenn.edu/php_site/pwt_index.php
• VEP-en átszámított termelékenységi szintek (termelés oldali) http://www.ggdc.net/
• OECD-Eurostat kiadvány: (PPP OECD-Eurostat)
Purchasing Power Parities and Real Expenditures – 2005 Benchmark Year Coospace OECD: Purchasing Power Parities - Frequently Asked Questions (FAQs)
http://www.oecd.org/document/5/0,3343,en_2649_34357_45854149_1_1_1_1,00.html Történelmi összehasonlítások:
http://www.ggdc.net/databases/hna.htm
Eurostat PPP database
• http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/introduction
• Purchasing power parities (PPPs) are indicators of price level differences across countries.
• They indicate how many currency units a particular quantity of goods and services costs in different countries.
• PPPs can be used as currency conversion rates to convert expenditures expressed in national currencies into an artificial common currency (the Purchasing Power Standard, PPS), thus eliminating the effect of price level differences across countries.
• Uses
– Convert national accounts aggregates into comparable volume aggregates. In particular, PPPs can be used to compare the Gross Domestic Product (GDP) of different countries without the figures being distorted by differing price levels in those countries.
Analyse relative price levels across countries. For this purpose, the PPPs are divided by the current nominal exchange rate to obtain a price level index (PLI) which expresses the price level of a given country relative to others.
• Available Data
• Data are available for 37 countries: the 27 EU Member States, three candidate countries, three member states of the European Free Trade Association (EFTA) and four Western Balkan
countries
Példák (OECD-Eurostat 2005-re)
Nominális
Relatív árszintek
Relatív volumenek
Mire jók (illetve nem jók) a VEP-ek?
• Reál (volumen-) szintek és szerkezetek
• Árszintek és árszerkezetek,
• Óvatosan: reáljövedelmek, jövedelem-arányok nk-i összehasonlítására
• Mire nem jók?
– Növekedési indexek számítására
– Pl. termelési oldalra felhasználás oldali VEP-et
használni; (illusztráció termelés oldaliról)
Nagyon jók: (a) Nemzetközi volumen szint és reál-szerkezeti összehasonlításokra
• A GDP-k „reál-terjedeleme” (a gazdaságok „mérete”)
• A fejlettség (GDP/fő) és az általános munkatermelékenység (GDP/munka; 2 féle)
• Szerkezet:
– Külső: a GDP, ill. egyes felhasználási komponenseinek (fogy.
felh. stb.) fajlagos szintje más országokhoz viszonyítva (EKS*) – Belső: (GK**)
a) pl. az egyes felhasználási komponensek GDP-n belüli súlya más országokhoz viszonyítva – azonos árakon számítva (aggregált) b) pl. vásárolt fogyasztás/összes fogyasztás (szekorális)
* Éltető–Köves–Szultc (nem additív) – ugyanaz a probléma mint a láncindexeknél
** Geary–Khamis (additív, de másik probléma )
Módszertani magyarázat: a végén – kiegészítő információk
Kitérő
„Gerschenkron effect” (a GK- PPP-t érinti) – ennek elkerülése miatt használja az Eurostat és az OECD az EKS-módszert a volumen-összehasonlításokhoz
• The Gerschenkron effect applies to aggregation methods that use either a reference price structure or a reference volume structure to compare countries.
• For methods employing a reference price structure, a country’s share of total GDP (that is the total for the group of countries being compared) will rise as the reference price structure becomes less characteristic of its own price structure
• For methods employing a reference volume structure, a country’s share of total GDP will fall as the reference volume structure becomes less characteristic of its own
volume structure
• The Gerschenkron effect arises because of the negative correlation between prices and volumes.
• In other words, expenditure patterns change in response to changes in relative prices because consumers switch their expenditure towards relatively cheap products.
• The EKS method does not use either a reference price structure or a reference volume structure when estimating real expenditures.
Nagyon jók: b) nemzetközi árszint és árszerkezeti összehasonlításokra
• RPLI (Relatív price level index) = külső relatív ár(szint) index
(EKS-PPP) :
– Külső relatív ár(szint): PPP
gdp/E; PPP
con/E; PPP
inv/E stb. (EU27=100) – vagy: [(PPP
gdp/E)
HU]/[(PPP
gdp/E)
CZ], vagy [(PPP
con/E)
HU]/[(PPP
con/E)
CZ]
• Árszerkezeti összehasonlás (belső relatív árak) – (elvben GK-PPP)
• Pl:
EU I
HU I EU
C HU C
P P P
P
EU GDP
EU C HU
GDP HU C
P P P
vagy P
Részletesen a végén – kiegészítő információk
Nem nagyon jók, de proxy-ként használhatók:
jövedelmi összehasonlításokra
• Nemzeti jövedelmi aggregátumok reálértéke (pl. GNI, GNDI stb.)
• Munkajövedelmek reálértéke (alkalmas VEP
megválasztása – melyek lehetnek az alkalmas VEP-ek?)
• Tőkejövedelmek reálértéke (alkalmas VEP
megválasztása – melyik lehet az alkalmas VEP?)
• Reál-ráták: pl. vásárolt fogyasztás/háztartási jövedelem
VEP-ek és nemzetközi összehasonlítások – néhány gyakori hiba/probléma
• Olyankor használjuk a VEP-et, amikor nem kellene
• Olyankor nem használjuk a VEP-et, amikor kellene
• Olyasmire használjuk, amire nem való
• Nem a megfelelő VEP-et használjuk – két fokozat
– Nem kifogástalan, de értelmes használat (proxy)
– Kifejezetten értelmetlen használat
TILOS ilyen nemzetközi
összehasonlításokat készíteni
GDP/fő ( PPP ) - országok Oktatási,
egészségügyi, kutatási stb. kiad
EUR )/fő,
Vagy: nominális arány a GDP-ben
Nem szerencsés:
Helyes eljárás: két lehetőség:
1. X-tengely: GDP/fő EUR-ban
2. Vagy (eredeti X-tengely estén): Y-tengelyen
VEP-en mért (reál) szintek, ill. arányok
Félrevezető ilyen nemzetközi összehasonlításokat készíteni
Idő Oktatási,
egészségügyi, kutatási stb. kiad nominális arány a GDP-ben
erősen eltérő fejlettségű országokra
(Pl HU vs. EU-15)
Helyes eljárás: reál (VEP-en számított) arányokat
összehasonlítani
VEP: egy teljesen értelmetlen
és egy nem értelmetlen használat példája
A.) Országok növekedési ütemének számítására: alkalmatlan, félrevezető
B.) Relatív szintek változásának mérésére: elfogadható
Teljesen értelmetlen és tilos
Nem pontos, kissé aggályos, de pl.
a reálgazdasági felzárkózást így lehet vizsgálni
Purchasing Power Standard per inhabitant
Gross domestic product at market prices
GEO/TIME 2002 2008 2009 2009/2002 2009/2008
European Union (27 countries) 20 500 25 100 23 600 115,1 94,0
Hungary (PPS) 12 600 16 300 14 800 117,5 90,8
HU rel. reál szint(EUR) (EU=100%) 61,5% 64,9% 62,7% 102,0 96,6
Általános elv
• A VEP-ek alapértelmezésben csak
keresztmetszeti összehasonlításra alkalmasak
• Lehet idősort is készíteni, de csak az egyes éveken belül helyes összehasonlítani
• Évek között: konstans VEP-en korrekt az összehasonlítás
(Általában nem nagy a különbség: bocsánatos
hiba a folyó VEP-en való időbeni összehasonlítás)
A VEP használatának nem tökéletes, de elfogadható példája
• Az előbbi B.): Az elfogadható eset
• Az ideális eljárás: konstans VEP használata
• De vannak olyan felhasználási aggregátumok, amelyekre csak VEP-ek vannak, de nincsenek belföldi ár/volumenindexek (például: goods vs.
services)
• Ilyenkor konstans VEP-ek sincsenek
• Egy példa: vannak folyó és konstans VEP-en
számított idősorok is: (GDP/cap)
OECD: folyó és konstans VEP-en számított GDP/fő (OECD=100)
Indicator
Comparative Price Levels Per capita volume indices
Current PPPs Constant 2005 PPPs
Time 2006 2007 2008 2009 2006 2007 2008 2009 2006 2007 2008 2009
Country
Austria 108 115 118 115 115 114 117 117 114 115 118 117
Belgium 111 117 121 118 108 108 108 110 108 109 109 110
Czech Republic 62 66 76 70 71 74 76 77 72 74 75 75
Denmark 140 146 149 146 114 114 116 114 113 112 111 109
Estonia 65 73 76 71 61 64 64 60 61 64 61 54
Finland 119 124 127 124 105 109 111 107 105 108 109 104
France 113 118 123 120 100 101 101 102 100 99 99 100
Germany 105 110 112 110 107 108 109 110 107 108 110 109
Greece 88 95 97 97 85 85 88 88 84 86 87 88
Hungary 61 69 71 62 58 58 61 61 58 57 58 57
Iceland 153 170 127 102 114 112 115 111 118 119 118 115
Ireland 124 127 131 123 134 137 125 120 131 133 126 121
Italy 105 108 109 106 96 96 98 98 94 93 92 90
Netherlands 109 113 117 116 121 123 126 123 120 122 124 123
Poland 60 64 73 59 48 51 53 57 48 51 53 57
Portugal 83 87 90 86 73 73 73 76 71 71 71 72
Slovak Republic 56 64 71 70 58 63 68 69 58 63 66 66
Slovenia 76 83 87 86 81 82 86 83 82 85 89 84
Spain 92 96 99 97 96 97 98 98 93 92 92 92
Sweden 123 127 126 115 113 116 116 112 112 112 111 108
Switzerland 132 129 135 138 124 129 134 136 121 122 123 124
United Kingdom 115 125 111 98 111 108 108 106 111 111 110 108
United States 100 97 94 98 142 140 138 138 143 141 140 141
Euro area 104 109 112 109 101 101 103 103 100 100 100 100
OECD - Total 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
data extracted on 14 Jan 2011 19:49 UTC (GMT) from OECD.Stat
http://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=PPPGDP
A VEP közgazdaságilag értelmetlen használatának példái
TILOS lenne azt tenni, amit pl. az Eurostat tesz
példa per capta gov consumption, ill. investment összehasonlítása a GDP PPP-jén
Xls: ppp rossz módszer vagy
Áruk vs. szolgáltatások/fő szintje a GDP PPP-jén
Az ilyen összehasonlításoknak nincs semmiféle statisztikai/közgazdasági értelmük
Illusztrációk
Példák a VEP közgazdaságilag értelmetlen, félrevezető (végül: helyes) használatára
• Ha egy felhasználási tételnek van saját VEP-je, TILOS ezt a tételt a GDP-VEP-en más
országokkal összehasonlítani
– per capta gov, ill. investment összehasonlítása a GDP PPP-jén (Xls: ppp rossz módszer)
– Áruk vs. szolgáltatások/fő szintje a GDP PPP-jén
• Ha vannak termelési oldali VEP-ek, tilos
felhasználási (pl. „szolgáltatási”) VEP-et használni
(pozitív példa)
A rossz használat példája
kormányzati fogyasztás/fő; EU27=100
(x tengely: nominális relatív szint; y tengely: GDP-PPP-n, ill. saját PPP-n mért relatív szint)
UK
SE
FI
SK
SI
RO
PT PL
AU
NL
MT HU LT
LV CY
IT
FR
ES EL
IE
EE
DE
DK
CZ
BU
BE
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180
0 50 100 150 200 250
2007rosszppp 2007jóppp
EUR
A rossz használat példája (folyt.) beruházás/fő; EU27=100
(x tengely: nominális relatív szint; y tengely: GDP-PPP-n, ill. saját PPP-n mért relatív szint)
UK
SE FI
SK
SI
RO
PT
PL
AU NL
MT HULT LV
CY
IT FR ES
EL
IE
EE DE
DK
CZ
BU
BE
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220
0 50 100 150 200 250
2007rosszppp 2007jóppp
EUR
A rossz használat példája (folyt.)
0 20 40 60 80 100 120
BU CZ EE LV LT HU PL RO SI SK
Goods/cap (nom) Goods/cap (quasi_vol) Goods/cap (vol)
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
BU CZ EE LV LT HU PL RO SI SK
Services/cap (nom) Services/cap (quasi_vol) Services/cap (vol)
Per capita nominal, quasi-real and real level of expenditures on goods (left pane) ands services (right pane) in the CEE-NMS in 2008 (EU-15=100)
Jó összehasonlítás a „vol” (mindegyik a saját PPP-jén)
Nem eleve értelmetlen a „nom” (árfolyamon) – összehasonlítási alap a „vol”-hoz
Kvázi-vol (minden a GDP-PPP-n átszámítva): teljesen értelmetlen
Jó használat: termelési oldali VEP-en összehasonlítás (2005)
Gross value added per hour worked (double deflated)
0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70
TOT MARKT ELECOM GOODS MexElec OtherG
HU CZ PL SK
ELECTRICAL MACHINERY, POST AND COMMUNICATION SERVICES ELECOM TOTAL MANUFACTURING, EXCLUDING ELECTRICAL MexElec
Source: Appendix tables to Robert Inklaar and Marcel P. Timmer (2008), GGDC Productivity Level Database: International Comparisons Of Output, Inputs And Productivity At The Industry Level, GGDC Research Memorandum GD-104, Groningen: University of Groningen
Termelési oldali VEP-en összehasonlítás (2005) (folyt.)
Gross value added per hour worked (double deflated)
0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6
HU CZ PL SK
TOT MARKT ELECOM GOODS MexElec OtherG MSERV DISTR FINBU PERS NONMAR
Összefoglalva
Alkalmazások, illusztrációk
• Nemzetközi
– GDP árszint vs. fejlettség vs. termelékenység (erre használható a GDP-PPP)
– illusztrációk: külső és belső relatív árak
• Hazai
– A hazai GDP felhasználási tételeinek egy főre jutó szintje (volumene) nk.-i összehasonlításban
– A hazai GDP felhasználási szerkezete – A nem piaci fogyasztás szerepe
• (Előtte: egy technikai és egy tartalmi kérdés)
A bruttó hazai termék felhasználása 2008–2009.
Áttekintendő relatív nemzetközi árszintek
• GDP relatív árszint vs. fejlettségi/termelékenységi szint
• Szolgáltatások/áruk külső, ill. belső relatív árszintje
• A fogyasztás és beruházás külső, ill. belső relatív árszintje
• A háztartási fogyasztás, azon belül vásárolt fogyasztás és TTJ* külső, ill. belső relatív árszintje
• Országok 26 EU (– LU)
• Időszak: változó (néha a legfrissebb, de olykor 2002- 2003)
* TTJ= természetbeni társadalmi juttatások a kormányzattól
A GDP/fő PPS-en és a GDP relatív árszintje, 2008 (EU27=100)
UK SE FI
SK
SI
RO
PT
PL
AU NL
MT LT HU
LV
CY IT
FR
EL ES
IE
EE
DE DK
CZ
BU
y = 0,8245x + 15,602 BE R2 = 0,8205
0 20 40 60 80 100 120 140 160
0 20 40 60 80 100 120 140
2009_price
GDP/cap
A fenti szoros összefüggés egy lehetséges magyarázata a Balassa–Samuelson hatás Magát a jelenséget Samuelson (1994) Penn-hatásnak nevezte (miért?)
Relatív fejlettség és relatív árszint – 26 EU-ország, 1999–2008 (EU15=100)
20 40 60 80 100 120 140
20 40 60 80 100 120 140 V_GDP
P_GDP
P_GDP vs. V_GDP
Bár az elmélet (pl. B-S) szerint a GDP relatív árszintje a relatív termelékenységtől függ,
• Az összefüggés a 30 országra együtt szorosabb a
GDP/fő, mint a GDP/fog. tekintetében (de vannak fontos kivételek)
• Lehetséges magyarázatok:
– A munkatermelékenységnek nem jó mutatója a GDP/fogl.
(lehet: jobb mutató a GDP/óra)
– Az összefüggés valójában nem a termelékenység vs. relatív árszint, hanem a fejlettség (GDP/fő) vs. relatív árszint között áll fenn (erre még nincs elmélet)
– A termelékenységnek nem a munkatermelékenység, hanem a teljes tényező-termelékenység a jó mutatója
• A munkatermelékenységnek is két mutatója van
A GDP/fő (x tengely) és a GDP/foglalk. ill.
GDP/ledolgozott órák (y tengely), 2003
EU-15=100
Becslés 40
50 60 70 80 90 100 110 120
40 50 60 70 80 90 100 110 120
GDP/fő_PPS GDP/fog.ill./óra
HU
CZ SK
PL
PT GR
SL
ES
Relatív termelékenység (2 mutató) és fejlettség, 2008
2008; EU15=100
GDP H GDP EMP GDP
H EMP EMP POP POP
BE 118 0,97 115 0,91 104
BU 35 1,02 35 1,10 39
CZ 54 1,21 66 1,11 73
DK 97 0,95 93 1,18 109
DE 110 0,88 97 1,07 104
EE 48 1,22 58 1,05 61
IE 104 1,14 117 1,03 121
EL 69 1,31 90 0,93 84
ES 93 1,02 94 0,98 93
FR 115 0,96 111 0,88 97
IT 89 1,12 100 0,92 92
CY 70 1,14 80 1,09 87
LV 38 1,24 47 1,09 52
LT 48 1,18 57 0,99 56
HU 53 1,23 65 0,90 59
MT 69 1,17 80 0,87 70
NL 123 0,85 104 1,16 121
AU 101 1,03 104 1,08 112
PL 44 1,28 57 0,90 51
PT 56 1,19 67 1,06 71
RO 39 1,16 46 0,95 43
SI 74 1,04 77 1,07 83
SK 66 1,09 72 0,91 65
FI 97 1,05 102 1,04 106
SE 102 1,01 102 1,08 111
UK 98 1,02 100 1,05 105
* = * =
Forrás: Eurostat, saját számítás
Relatív termelékenység és fejlettség, 2008 (EU15=100)
SK
SI
RO
PT
PL
MT
HU
LT
LV
CY
EE
CZ
BU
CZ EE
EL CY
LV LT
HU
MT
PL
PT
RO
SI
SK
30 40 50 60 70 80 90
30 40 50 60 70 80 90
2008_GDP/emp 2008_GDP/h GDP/emp, ill. GDP/h
GDP/cap
Külső relatív árak: áruk és szolgáltatások (EU15=100)
Bár nincs árkiegyenlítődés az áruknál, a BS-hatás (viszonylagosan) működni látszik
Áruk Szolgáltatások
0 20 40 60 80 100 120 140 160
20 40 60 80 100 120 140
GDP/főPPS Rel. külső ár
HU CZ
0 20 40 60 80 100 120 140 160
20 40 60 80 100 120 140
GDF/főPPS Rel. Külső ár
HU CZ
Belső relatív árak: P_szolgáltatás/P_áruk a GDP/fővel, ill. a GDP relatív árszintjével (EU15=100) összehasonlítva
R 2 = 0,8849
20 40 60 80 100 120 140
20 40 60 80 100 120 140
GDP/fő_PPS P-szolg/P-áruk
HU CZ
R 2 = 0,9178
40 50 60 70 80 90 100 110 120 130
40 60 80 100 120 140
GDP rel. árszint P-szolg/P-áruk
CZ HU
0.94 0.95 0.96 0.97 0.98 0.99 1.00
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 a t
1.00 1.02 1.04 1.06 1.08 1.10 1.12
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 b e
.38 .39 .40 .41 .42 .43 .44
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 b g
.82 .84 .86 .88 .90 .92
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 c y
.50 .52 .54 .56 .58 .60 .62
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 c z
0.88 0.92 0.96 1.00 1.04 1.08
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 d e
0.92 0.96 1.00 1.04 1.08 1.12
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 d k
.45 .50 .55 .60 .65 .70 .75
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 e e
0.88 0.90 0.92 0.94 0.96 0.98 1.00
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 e s
1.00 1.02 1.04 1.06 1.08 1.10
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 f i
0.98 1.00 1.02 1.04 1.06 1.08 1.10
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 f r
.80 .82 .84 .86 .88 .90 .92 .94
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 g r
.44 .48 .52 .56 .60 .64
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 h u
0.96 1.00 1.04 1.08 1.12 1.16
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 i e
0.96 0.98 1.00 1.02 1.04 1.06 1.08
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 i t
.40 .44 .48 .52 .56 .60
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 l t
.40 .44 .48 .52 .56 .60 .64
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 l v
.64 .65 .66 .67 .68 .69 .70
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 m t
.90 .91 .92 .93 .94 .95 .96 .97 .98
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 n l
.52 .54 .56 .58 .60 .62 .64
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 p l
.85 .86 .87 .88 .89 .90 .91 .92 .93 .94
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 p t
.46 .48 .50 .52 .54 .56 .58 .60
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 r o
0.96 0.98 1.00 1.02 1.04 1.06 1.08
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 s e
.77 .78 .79 .80 .81 .82 .83
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 s i
.44 .46 .48 .50 .52 .54
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 s k
0.95 0.96 0.97 0.98 0.99 1.00 1.01
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 u k
R P I _ S E R _ G O O D
A szolgáltatás/áru relatív áralakulása az EU-ban:
Nincs igazán világos minta
Pgdp, Pserv, Pgood a reálfejlettség (GDP/fő) függvényében – új tagországok
10 20 30 40 50 60 70
20 24 28 32 36 40 b g
20 30 40 50 60 70 80 90
56 60 64 68 72 76 c z
30 40 50 60 70 80 90
35 40 45 50 55 60 65 e e
20 30 40 50 60 70 80
46 48 50 52 54 56 58 60 h u
20 30 40 50 60 70 80
32 36 40 44 48 52 56 60 l t
20 30 40 50 60 70 80 90
28 32 36 40 44 48 52 l v
30 40 50 60 70 80 90
40 42 44 46 48 50 52 p l
20 30 40 50 60 70 80
20 24 28 32 36 40 44 r o
55 60 65 70 75 80 85 90
68 70 72 74 76 78 80 82 84 s i
20 30 40 50 60 70 80 90
40 44 48 52 56 60 64 68 V _ G D P
P _ G D P P _ G O O D P _ S E R V s k
Fogyasztás és beruházás: külső relatív árszintek (EU=100)
0 20 40 60 80 100 120 140
0 20 40 60 80 100 120 140
BÁF külső relatív ár
Végső fogy külső rel ár
HU CZ PL
GDP/fő PPS 65% felett: ugrás
Fogyasztás és beruházás: belső relatív árszintek (GDP árszint =100)
60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160
0 20 40 60 80 100 120 140
BÁF belső relatív ár Végső fogy. belső rel. ár
HU
CZ PL
SK
GDP/FŐ PPS
Relatív árszint
Háztartási fogyasztás
A vásárolt, illetve állami TTJ (természetbeni társ juttatások) külső relatív árszintje 2002-ben (EU-15=100) (A bal oldalon látható, egymást keresztező vonalak később visszatérnek)
Nagyítás
0 20 40 60 80 100 120 140 160
0 20 40 60 80 100 120 140
Vásárolt fogy. külső rel.
árszint
TTJ külső rel árszint
Expon. (TTJ külső rel árszint)
Expon. (Vásárolt fogy.
külső rel. árszint)
GDP/főPPS
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
20 30 40 50 60 70 80 90
Vásárolt fogy. külső rel.
árszint
TTJ külső rel árszint PT ES
GR SL
CZ
PL HU
GDP/főPPS
Háztartási fogyasztás (folyt.)
40 50 60 70 80 90 100 110 120 130
0 20 40 60 80 100 120 140
Vásárolt fogy. belső rel.
árszint
TTJ belső rel árszint
PL
CZ HU GR
A vásárolt, illetve állami TTJ belső relatív árszintje 2002-ben (GDP árszint=100)
A TTJ/fő és a GDP/fő PPP-n 2002-ben (EU_15=100) – nagyítás
30 40 50 60 70 80 90 100
20 30 40 50 60 70 80 90 100
GDP/fő (PPS)
TTJ/fő_PPS
GR
HU CZ
PL
DE IT ES
PT SL
SK
Az állami TTJ aránya
* „Reálérték-arány”: a nominális munkavállalói jöv. háztartási fogy. PPP-vel deflálva.
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
de at uk es pt gr be nl it no fr fi pl sk dk se cz ee hu lt
-5 0 5 10 15 20 25 30 TTJ arány munkavállalói 35
jöv.-hez folyó áron TTJ arány munkavállalói jöv.-hez reálértéken kül
HU
A munkavállalói jövedelemhez folyó áron és „reálértéken”* (bal tengely) és a kettő különbsége (jobb tengely); „reálérték-arány” szerint sorba rendezve
Az állami TTJ aránya (folyt.)
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
gr de it at es uk pt pl be sk fr no nl fi cz ee hu lt dk se
-4 -2 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 TTJ arány rendelkezésre 20
álló jövedelemhez folyó áron
TTJ arány rendelkezésre álló jövhez reálértéken kül
