Berri L. – Jefimov A.: Az ágazati kapcsolati mérleg kidolgozásának módszerei

STATISZTIKAI IRODA-LM]: FIGYELÓ

A munkaügyi kérdéseket tárgyaló fe—

jezetek a munkaügy három nagyfontos- ságú aspektusával foglalkoznak: a) a munkaerő számbavételével, b) a munka termelékenységének a mérésével és c) a munka díjazásának (bérezésének) kérdé—- seivel. A munkaerő számbavételénél szer—

.ző foglalkozik a munkaerő összetételével, vándorlásával és a munkaidő kihaszná- lásával; a munka termelékenységének tárgyalásánál pedig az élőmunka terme—

lékenységének és a társadalmi munka termelékenységének a színvonalával kap- csolatos mutatókat írja le a szerző, majd ismerteti a munkatermelékenység dina- mikájának indexeit (az élőmunka terme—

lékenységének az indexelt, a munkater—

melékenységi terv teljesítésének az in—

dexeit és a társadalmi munkatermelé—

kenység indexeit). A munka bérezésének tárgyalásánál a béralap, az átlagbér és a vonatkozó tervteljesítési mutatószámok elemzését adja s kitér a munka díjazá- sára a mezőgazdasági termelőszövetkeze-

ztekben is. _

A termelés önköltségének a számbavé—

telével és az árak statisztikájával foglal- kozó fejezetben az önköltség színvonalát és dinamikáját a szerző a népgazdaság legfontosabb ágazatai — az ipar, a mező- gazdaság, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem — tekintetében külön-külön tárgyalja. Az áralakulás statisztikai vizs-—

gálatánál többek között a gazdaságsta—

tisztikában használatos különböző árin- dexek tárgyalását találhatjuk meg.

A- nemzeti jövedelem statisztikájának a tárgyalása során egyrészt a nemzeti jöve—

delem számításának és dinamikája mé—

résének a problémáira tér ki, másrészt a nemzeti jövedelem változásaira kiható

"tényezők elemzését adja, továbbá foglal—

kozik a nemzeti jövedelem elosztásának, újraelosztásának és végső felhasználásá—

nak a mérési problémáival.

A könyv végül foglalkozik a pénzügyi statisztika problémáival, a lakosság jöve—

delmének és fogyasztásának mérésével, s -—- a könyv terjedelméhez viszonyitva aránylag röviden — a népgazdasági mér—

legrendszer statisztikai problémáival.

Sztanev professzor műve a gazdaság- statisztika problémáinak tárgyalása során háttérként a bolgár gazdaságstatisztikai gyakorlatot is megrajzolja, ami által , érté—

kes betekintést nyújt a bolgár szocialista gazdaságstatisztika eredményeibe, mód—

szereibe, fejlettségébe.

A könyvet a felhasznált szovjet és bol- gár szakirodalom részletes jegyzéke egé- szítt ki.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

.

9 Statisztikai Szemle

1069

Ben—l L.—- Jetlmov A.:

Az ágazati kapcsolati mérleg kidolgozásának módszerei

(Metodü posztmenie mezsotraszlevogo balan- sza. )— Planouoe Hozjajsztvo, 1960. 5. sz. 24—39. p.

Az ágazatok tervezésének koordinálása a termelés struktúrájának szakadatlan változása és gazdagodása folytán egyre bonyolultabb feladatokat jelent és új, tökéletesebb módszerek alkalmazását kí—

vánja meg. Az összevont népgazdasági mérleg és a nagyszámú különálló anyag- mérleg nem adhatják e probléma teljes- értékű megoldását; olyan mérleg kidol—

gozására van szükség, mely a népgaz—

dasági mérleg meghatározott fejezeteit konkretizálja, s ugyanakkor a sokféle különálló anyagmérleget szintézisbe fog- lalja. Ezt a feladatot az ágazati kapcso- latok mérlegével oldhatjuk meg. A Szov—

jetunió Tervhivatalának Közgazdasági Kutató Intézete és a Központi Statisztikai Hivatal előkészítő munkája nyomán az 1959. év tényszámai alapján jelenleg két típusú ágazati kapcsolati mérleg össze- állítása is folyik.

Az ágazati kapcsolati mérlegek alapjául a bővített újratermelés marxi elmélete 'szolgál. Ennek megfelelően e mérlegek a társadalmi terméknek mind érték—elemek szerinti, mind tárgyi összetételét vissza kell, hogy türközzék. Ennek teljes meg- oldása egyetlen mérleg keretében igen nehézkes lenne, célszerű ezért külön ága—

zati kapcsolati mérleg összeállítása érték—

adatok alapján (mint a társadalmi ter—

mékmérleg konkretizálása) és külön mér- leg összeállítása természetes mértékegy—

ségű adatok alapján (mint az anyagmér—

legek szintézise).

Az értékbeni -— 1959—ről összeállításra kerülő —- ismertetett ágazati kapcsolati mérleg felépítése kb. uganaz, mint a Magyar Központi Statisztikai Hivatal által összeállított 1957. évi ágazati kap- csolati mérlegé. E mérleg négy részre tagolható. Az I. rész (,,belső négyzet") a termelési eszközök egyszerű újratermelé—

sét ábrázolja (itt szerepelnek a berende—

zések és az épületek értékcsökkenési le—

írásának sorai is). A II. rész (a ,,jobb szárny") a 'nemzeti jövedelem, továbbá a külkereskedelmi egyenleg anyagi össze—

tételét mutatja. A nemzeti jövedelem a felhalmozási és fogyasztási alap külön,—

böző elemeire bontva szerepel. A III. rész (az ,,alsó szárny") a nemzeti jövedelem érték-elemeit tartalmazza (bérek és egyéb elsődleges jövedelmek, nyereség, forgal—

mi adó, kolhozok és szövetkezetek tiszta jövedelme, a tiszta jövedelmek egyéb ele- mei), —— természetesen ágazatok szerinti

1070

bontásban. Végül a IV. (a magyar mérleg—

ben kitöltetlen) rész a nemzeti jövedelem újraelosztásának ábrázolására szolgál. A mérleg 65 ipari és 9 egyéb ágazatot fog—

lal magába.

A természetes mértékegységben össze—

állított ágazati kapcsolati mérleg eltérő felépítésű. A mérleg sorai a 180 terméket (termékcsoportot) tartalmazzák, oszlopai három részre tagolhatók. Az I. rész a for- rásokat (termelés, import stb.), a II. rész a termelői felhasználásokat (a 180 termék, illetőleg termékcsoport szerint), *a III.

rész pedig a felhalmozás, fogyasztás és export céljára történő felhasználásukat mutatja.

A mérleg felépítésének egyik fő prob- lémája az ágazatok kijelölése, a megfelelö agregálás; ennek vizsgálata jelenleg a mérleggel kapcsolatos kutatások egyik legfontosabb feladatának tekinthető. A mérleg összeállítható egy elmúlt időszakra a tényszámok alapján, továbbá megfelelő tervezési számítások alapján valamely tervidőszakra. A ténymérleg összeállítá- sához a statisztika jelenleg nem tudja szolgáltatni valamennyi igényelt adatot, ezért reprezentatív felvételekre, külön—

böző elemző és közelítő számításokra is szükség van; a cikk az utóbbiakra egy sor példát mutat be. A továbbiak a teljes ráfordítási mutatók kiszámításával és szerepével foglalkoznak, s e mutatókra az Intézetnek 24X24-es kisérleti mérlege alapján néhány példát is adnak.

Végül a cikk harmadik része azagazati kapcsolatok ímérlegének fő felhasználási lehetőségeit jelöli meg. Rámutat arra, hogy a ténymérleg adja az elemzések és a terv—mérleg összeállításának alapját. A tervezés során az ágazati kapcsolatok mérlege segíti a szükséges arányok meg- állapítását a népgazdaság különböző ele—

mei között, továbbá számítások végzését az anyagi termelés célszerű struktúrájára vonatkozóan. A teljes ráfordítási muta- tók lényegesen megkönnyítik a tervek összhangjának biztosítását, a variánsok összehasonlítását, az adott nagyságú és összetételű nemzeti jövedelemhez szüksé—

ges társadalmi termék megállapítását stb.

A termelés célszerű szerkezetének vizsgá—

lata az ágazati kapcsolatok mérlege alap- ján még alapos kutatásokat igényel, de

ezen a vonalon is feltétlenül értékes ered—

mények várhatók.

(Ism.: Román Zoltán)

STATISZTIKAI mamam": Raum

"P" D,

Nemcsinov, V.f,_.s.:——

A mérlegmódszer

néhány kérdése az iuteutepmdma dinamikus gazdasági rendszerek

statisztikájában — _,

(Some aspects of the balance sheet mailto:!

as applied in the statistics of int-eme dys"

namic economic models.) -— Bulletin de ,?me __

tut International de statistiaue.Bruxellea.1m, SV. küt.813——834.p.

A szerző abból indul ki, hogy egy—egy ország népgazdasága interdependens Igaz—

dasági rendszert alkot, melyben a társa—,- dalom és a gazdaság legkülönbözőbb—ele—

mei meghatározott kölcsönhatásban an—

nak egymással. A továbbiakban a szocia—

lista országok gazdaságát s ezel; egyikf' alapvető vonását, a tervezést jellemzi—. A tervezés lényegét abban foglalja üzenet hogy az meghatározott arányok tudatos, megfontolt biztosítása mind a társadalmi gazdasági struktúrában, mind a népga- dasag fejlődésében Ezek az arányok elő,—

re megállapított irányban változó mozgó arányok, vizsgálatuk a szocialista statisza- tika egyik legdöntőbb feladata

Szerző a következőkben a társMalmi haladás és gazdasági fejlődés alapratö feltételeit, valamint a bővített újratiarine—

lés főbb vonásait, azok között a tennelő—

eszközök és a fogyasztási cikkek terme-

lésének mozgó arányait elemzi. Rámutat

chasztikus összefüggésekkel írhatok le,,a- szocialista tervgazdaság működését kani—

zális összefüggések alapján kell, vizsgálg—

nunk. A népgazdasági mérlegek egy—ütt- hatói, 'a legfontosabb népgazdasági ara- nyok, a szükséges és a többlet— termék, a felhalmozás és a fogyasztás stb. között, kauzalitáson nyugszanak, ugyanakkor a szocialista gazdaság más jelenségeinél, mint például a lakosság keresletében, a kolhozpiaci árak alakulásában stochasztiw kus összefüggések is fontos (de nem domi—

náló) szerephez jutnak. A statisztikai vizsgálatok módszereinek alkalmazkodni kell a vizsgált gazdasági jelenségek ter-*

mészetéhez. A reprezentáció módszere, a korreláció—elemzés, a regressziós egyen- letek s más hasonló eljárások statikaila- tikus kapcsolatok vizsgálatára alkalma—

sak, a szocialista tervgazdaságban viszont más módszerekre van szükség; indenszá—

mitásokra, tényezők és források program

mozására, mérlegmódszerre. A' továb,—

biakban a szerző a mérlegmódszer kér-—

déseivel foglalkozik.

A szerző leszögezi, hogy a gazdaság fejlődésének elméleti modelljét legáltalá-