Ziemer, W.: A fogyasztási mérleg összeállításának problémái

100

egyik megoldás sem jó, mert a kereslet

struktúrája változik, ezért változó keres—

leti struktúrájú index számítását java-

solja. Ez lehetővé teszi, hogy például fi- gyelembe vegyük az index számításában a tartós fogyasztási eszközök iránti ke-

reslet megnövekedését az elmúlt tíz

évben.

Tovább lehet a létfenntartási költség- index számítását finomítani a kereslet—

elemzéssel való összekapcsolás útján.

Ebben az esetben az index képletében a különböző időszakokra vonatkozó 9 kül—

ső súlyok helyett keresleti függvények

szerepelnek, mint:

9]! : (P(Flpipjt: Pu ' ' ' PM)

ahol:

;: —- a családi jövedelem, 10 — az árak.

Ha ezt a keresleti függvényt behelyette—

s'ítjük a fenti képletben a a] — helyére,

akkor a kettős súlyozású és változó ke-

resleti struktúrájú költségfüggvény a következő három fajta tényezőtől függ:

1. az árucsoportok átlagos árainak válto—

zásai, 2. a családi jövedelmek változásai, 3. a keresleti függvények alakja.

Az ökonometriában eddig a létfenntar- tási/költségindexet használták fel a ke-

resleti függvényben szereplő jövedelmek és árak reálisabbá tételére. Pawlowski

fejtegetései megmutatják, hogy megfor—

dítva a létfenntartási költségindex is

függ a keresleti függvényektől.

(Ism.: Andorka Rudolf)

ZUEMER, W.:

A FOGYASZTÁSI MÉRLEG ÖSSZEÁLLITÁSÁNAK PROBLÉMA!

(Probleme der Aufstellung einer Konsum—

tionsbilanz.) —- Stattstische Praxis. 1964. 3. sz.

77—79. p.

Szerző vitacikkében javaslatot tesz a népgazdasági mérlegszámítás keretében fo—

gyasztási mérleg összeállítására. Véle—

ménye szeri—nt a tervező szervek csak ak-

kor tudják maradéktalanul teljesíteni a

perspektivikus tervek és ezek alapján az

éves tervek elkészítésével kapcsolatos

feladataikat, ha rendelkezésükre állnak

mindazok a statisztikai adatok, amelyek lehetővé teszik az életszínvonal emelé—

sére és a szükségletkielégítési formákra Vonatkozó perspektivikus koncepció ki—

dolgozását. Ez azt jelenti, hogy fel kell tárni, meg kell vizsgálni azokat az össze-

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

függéseket, törvényszerű kapcsolatokat, amelyek a jövedelmek képzése, felosz—

tása, újrafelosztása, valamint felhaszná—

lása között fennállnak. Ezt a célkitűzést

a fogyasztási mérleg alapján lehet meg—

valósítani.

A fogyasztási mérleg tulajdonképpeni értelemben nem mérleg, azaz nem egy—

szerű szembeállítása a keletkezési és fel—

használási oldalnak, hanem az egyes

mérlegeknek, az egész népesség, vala- mint az egyes osztályok és rétegek jöve- delmi és kiadási struktúrájának önmagá—

ban zárt rendszeréből tevődik össze.

A népesség jövedelmi és fogyasztási viszonyainak vizsgálata terén bár van- nak már értékw' részeredmények, a fő hiányosság abból adódik, hogy a statisz—

tikai feldolgozások és elemzések vonat—

kozásában nincs általánosan kötelező alapelv és egységes rendszer. Nem vált eddig tudatossá, hogy e területen minden

vizsgálatnak közös célkitűzése van: a

népesség életszinvonalának elemzése, melynek egységes véghezvitele nemcsak lehetséges, hanem egyenesen szükség—

szerű az egész munka hatékonysága szempontjából. Ennek megfelelően a fo-

gyasztási mérlegnek az a feladata, hogy

központi célja legyen mindazon statisz—

tikai vizsgálatnak, amely a népesség jö-

vedelmével és fogyasztásával bármilyen formában kapcsolatos.

A fogyasztási mérleg további feladata a nemzetijövedelem—mérleg felhasználási oldalával függ össze. Csak a fogyasztási

mérleg teszi lehetÖVé a személyes fo—

gyasztás társadalmi—gazdasági csoporto—

sítását. A nemzetijövedelem—mér leg eddig csupán a pénzbevételi és —kiadási mér- legből vett tárgy szerinti csoportképző ismérveket tudta figyelembe venni, Arra

a kérdésre, hogy a megnövekedett szol- gáltatások és ezzel együtt a dolgozók megemelkedett jövedelme milyen mér- tékben járult a dolgozók fogyasztási szín—

vonalának növekedéséhez, a fogyasztási

mérleg egyértelmű választ ad. Minthogy

a fogyasztási mérleg más népgazdasági mérleggel is kapcsolatban van, a mérleg összeállításánál tekintetbe kell venni a

népgazdasági pénzügyi mérleggel való

összefüggéseit is.

Az egész fogyasztási mérlegnek empi—

rikus modell jellege van. A modellnek teljesnek kell lennie, azaz az összeállított

számanyagban semmilyen tekintetben

nem lehet hézag. A mérlegnek nem lehet egyenlege, tehát például minden jöve—

delemcsoporthoz a kiadások valamennyi

tételét felölelő csoportrendszert kell ké—

pezni.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

101

A fogyasztási mérleg kiindulási anyaga a társadalmi—gazdasági csoportok szerint tagolt népesség—mérleg. A munkások, al—

kalmazottak, termelőszövetkezeti tagok, az értelmiség és az egyéb csoportba tar—

tozók száma mellett a mérlegnek tartal—

maznia kell a jövedelemmel rendelkezők, a háztartások, a háztartások tagjainak

számát is, továbbá minden népességcso—

port vonatkozásában a munkaképes—, a gyermek és a nyugdíjaskorúak számát is.

A lakosság pénzjövedelme osztályok és rétegek szerinti eloszlásának vizsgálatá—

hoz a lakosság pénzbevételi és kiadási

mérlege nyújt alapot. A személyes és a háztartási jövedelmek rétegeződésére vo—

natkozó felvételek, valamint a jövede—

lemkombinációk és jövedelemhalmozódá- sok egyidejű figyelembevétele az egész népesség jövedelmére, összetételére és a megfelelő jövedelemrétegekre vonat-ko- zóan részletes képet ad.

E két mérleg birtokában a legfonto—

sabb lépe's ezután minden egyes jövede—

lemcsoporthoz megfelelő kiadási szerke- zetet hozzárendelni. Ehhez mindenek—

előtt a háztartásstatisztikai adatok mély-

reható elemzése szükséges. Ha a háztar-

tásstatisztikai megfigyelés a népesség vala-mennyi társadalmi-gazdasági cso-

portjára kiterjedne, akkor az így kapott

anyagot elméletileg fogyasztási mérleg—

nek lehetne tekinteni. A háztartásstatisz-

tika keretében a megfigyelés ilyen szé-

leskörű kiterjesztése gyakorlatilag meg—

oldhatatlan. A hiányok áthidalására ma- tematikai—statisztikai módszereken ala- puló —- elsősorban a nyugdíjasokra és

az egyéb népességcsoportokra vonatkozó

—— reprezentatív felveteleket célszerű végrehajtani. Lényegében tehát a háztar—

tásstatisztika nyújtana közvetlenül alapot a mérleg összeállításához.

A fogyasztási mérleg összeállításával és

elemzésével kapcsolatos problémákat a keresletkutatással szoros összhangban

kell megoldani. Ez az egyedüli módja

annak, hogy tudományosan megalapozott terveket lehessen készíteni az életszín- vonal, a fogyasztási javak termelése,

valamint a kereskedelem együttes pers—

pektívikus fejlesztésére.

(Ism.: Láng Györgyné)

KÚLKERESKEDELEM

LASKI, K.:

A KÚLKERESKEDELEM HATÁSA A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS RÁTÁJÁRA

zagranicznego na stone

(Wplyw handlu

wzrostu gospodarczego.) — Ekonomista.

im.

]. sz. 3—64, 1).

Zárt gazdaságban a gazdasági növeke—

dés rátájának megnöveléséhez nem elég a nemzeti jövedelem nagyobb részét megtakarítani és beruházni, vagyis a beruházási hányadot növelni, mert a ter—

melő apparátus egy részét is megfelelően

át kell állítani a fogyasztási javak ter-

meléséről a beruházási javak termelé- sére. Ez az átállítás bizonyos akadályok- ba ütközik, az akadályok nyilván erő—

sebbek a késztermékek gyártásában, mint a nyersanyagok, segédanyagok ésaz energia termelésében. Zárt gazdaságban tehát a beruházási hányad csak bizonyos,

a termelőberendezéseknek a fogyasztási

és beruházási javak termelése közötti

átcsoportosíthatósága által megszabott

határok között változhat, rövid távon,

Hosszabb távon ezek a határok tágabbak,

mert a beruházási javak termelését köny—

nyebb átcsoportosítani a beruházási java—

kat termelő ágazatban és a fogyasztási

javakat termelő ágazatban felhasznált berendezések között.

A gazdasági növekedési ráta növelését

korlátozó következő tényező a szűk ke—

resztmetszetek jelentkezése a termelés növelésekor. A valóságban ugyanis nem általában beruházási és fogyasztási java- kat, hanem konkrét javakat termelnek,

és ezek közül egyiknek vagy másiknak

nagyobb termelése útjában akadályok merülhetnek fel. Ezek a szűk keresztmet—

szetek legtöbbször nem abszolút jellegűek,

helyettesíthető javak gyártásával, taka—

rékosabb termelési módszerekkel, na-

gyobbfokú gépesítéssel (munkaerőhiány esetén) le lehet őket küzdeni. Ezek a

megoldások azonban általában kevésbé

hatékonyak, ezért csökkentik a nemzeti jövedelem növekedési rátáját.

Nyílt külkereskedelmet folytató gazda—

ságban a növekedési ráta növelésének ilyen akadályai kisebbek, mert az export fejében elvben tetszőleges javakat im—

portálhatunk, vagyis az importot korlát—

lanul át lehet csoportosítani a különböző fajta beruházási és fogyasztási javak

között.

Az importon belül megkülönböztetné-

tünk olyan javakat, amelyeket az ország-

ban nem, vag nem kellő mennyiségben