Rudolph, Johannes: A népgazdasági termelési terv optimalizálása a népgazdasági mérleg segítségével

i1 140 STATISZTIKAI IRODALMI maraton

tételi fizetések, külföldi zsidó közösségek átutalási és külföldi kölcsönök hidaltak át.) Az előrejelzések elemzésénél Bruno egy 1959—ben készült becslést vizsgáLami 1958 és 1964 között várható fejleménye-

ket ölel fel egy 20X20 szektoros 1958.

évi input—output tábla alapján.

Bruno megítélése szerint az izraeli vál- tozások elemzése bizonyos tanulságokkal szolgálhat az iparilag most fejlődő or- szágok helyzetének vizsgálatához. Az el-

maradott országokban ilyen vizsgálatok

elvégzése sokszor nehézségbe ütközik a megfelelő statisztikai adatok hiánya mi- att. E téren az izraeli lehetőségek ked- vezőbbek, különös tekintettel az ország kis méretére is.

Érdekes Buno azon hipotézise is, hogy a technológiai fejlődés azonos mértékét feltételezve Izraelben és más tőkés orszá- gokban a termelés gyors izraeli növe—

kedése (ami Gaathon számítása szerint elsősorban a beruházások magas színvo—

nalából következik) bizonyos értelemben 2 év' alatt annyi változást hoz, mint más tőkés ' országokban 5 esztendő leforgása alatt. A koefficiensek stabilitását felté—

telezve tehát 2—3 év elemzése felérhet más tőkés országokban 5—6 év elemzé—

sével.

Bruno könyvéhez mintaszerű jegyzet—

apparátus és függelékrendszer kapcsoló-

dik (a táblázatok jelentős része is 3 függelékben kapott helyet). A függelékek egyrészt a követett matematikai eljárá- sokról adnak képet, másrészt a felhasz—

nált statisztikai osztályozásokról tájékoz—

tatnak. Az adatforrások és a tábla össze-

állításának statisztikai módszerei is itt

kerültek részletes leírásra

(Ism.. Kenessey Zoltán)

RUDOLPH, JOHANNES:

A NÉPGAZDASÁGI TERMELÉSI TERV OPTI MALIZÁLÁSA

A NÉPGAZDASÁGI MÉRLEG SEGITSÉGÉVEL'

(Die Optimierung des volkswirtschattlichen Produktionsplanes mi: Hilfe der Volkswirt—

schattsbilanz.) Berlin, 1962. Die Wirtschaft.

00 p.—

A tanulmány célja annak megvilágí—

tása, hogy milyen szerepet játszik a nép—

gazdasági mérleg az optimális népgazda—

sági tervek kidolgozásában.

r' Várszerző ,,Az ágazati kapcsolatok mér- lege és a népgazdaság optimális termelési terve'lcimű,az 1961. évi budapesti Statisztikai Tudományos Konferencián elhangzott előadá- sával. ,(Az ágazati kapcsolati mérlegek össze—

állításának és felhasználásának kérdései. Bu—

dapest. 1962. Akadémiai Kiadó. 127-136. old.)

A szocializmus fejlődésével a népgazda—

sági terv készítésével szemben is nőnek a követelmények, előtérbe lép az opti—

mális tervezés problémája. Ennek okai az egész népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése, a munka termelékenységének fokozódása, a bővített újratermelés me—

netének törvényszerűsége, az idő ökeine—

miájának, a gazdaságosságnak kihasznáé lása. Ez utóbbival kapcsolatban a szemű javasolja a termelvények értékének az előállításukhoz szükséges idő nagyságú——

val történő mérését. Ez az értékmérő könnyen felhasználható például két vagy több tervév adatainak összehasonlitásánál és nagyfontosságú a gazdaságossági szá—v mításoknál.

Az optimális termelési tervezés ki—

indulópontjai:

a) a termelésben toglalkoztatandó munka,—

erók száma;

b) a fogyasztási javak tömege, melyek a különböző minősítésű munkaerők újraterme—

lési költségeinek felelnek meg;

e) a bázlsévben érvényben volt bérek;

d) a külkereskedelem útján befolyt vagy fizetendő összegek (a külföldi valuták mér—

tékegységében),

e) a külföldi fizetési eszközök törvenyes aranytartalma;

1), egyes mutatószámok, melyek a bázisév'w ben elért gazdasági szinvonalat jellemzik.

Bár a termékek értékét a termelésükre—

fordított társadalmilag szükséges munka.

mennyisége adja meg, az értékek és a

pénzben kifejezett árak között különbség.

van. Az értékmérő az egyszerű mun-—

kában eltöltött óra.

A szocialista árrendszer felépítéséhez szükség van az egyszerű munka jellem—- zőinek, valamint a kvalifikált munka bonyolultsági fokának megállapítására, egyszerű munkára átszámítására. _

A fejlődő termelési technika mellett az egyszerű münka színvonala is maga;——

sabb lesz. Ez az oktatási rendszer fej—r

lesztését teszi szükségessé, továbbá maga, után vonja a munkaerő újratermelési költségeinek megváltozását is. A mun—

kaerő újratermelési költségének nagy--

sága a dolgozó által megvásárolt fo—

gyasztáSi javak értékéhez igazodik, ez

pedig a növekvő termelékenység mellett alacsonyabb lesz, tehát a munkaerő újra—

termelésének költségei is csökkenni fog——

nak.

Az optimális tervezéshez szükséges

népgazdasági mérlegegyenletekkel szem-4 ben fennálló követelmények:

A mérlegeket az év végével kell zárni.

Ez vonatkozik az ágazati kapcsolatok- mérlegére, a fizetési mérlegre, a munka—*—

erőmérlegre és a nemzeti jövedelem mérlegére egyaránt. Ezeken felül szük—w—

ség van a belföldön előállított társadalmi

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

termékek értékét kifejező egyenletrend—

szerre, valamint a belföldön rendelke-

zésre álló termékek értékét meghatározó

egyenletrendszerre, amely figyelembe veszi azt a munkamennyiséget is, amely az export—import lebonyolításához szük—

séges.

Mindezek figyelembevételével termelő—

ágazatok szerint úgy kell elkészíteni az optimális tervet, hogy az összes költség—

elemeket a termelvények egy tömegegy-

ségére vonatkoztatjuk, vagyis a bruttó termelés függvényének tekintjük. Szerző

az egyenletrendszert részletesen ismer—

teti.

A munkaerőmérleg elkészítésénél az összes munkaerő volumenének megálla—

pításához ismerni kell az iskolákból és a

hadseregből kilépő személyek számát

(akik a munkaerő mennyiségét adott idő- pontban növelik), továbbá az iskolába

lépő és a hadseregben szolgáló szemé—

lyek, valamint a nyugdíjba menők szá—

mát is.

Az állóalapok tervmérlege a beruházá—

sok elosztásának segédeszköze, más szó- val: termelőágazatonként úgy kell meg—

határozni az állóalapok nagyságát, hogy ez is az ágazatonkénti optimális tervtel-

jesítést tegye lehetővé. Fontos az új be—

ruházások üzembehelyezési időpontjának betartása.

Hasonló jelentőségű a forgóalapok terv- mérlegének egyenletrendszere.

A fogyasztási tervme'rleg azt dönti el, hogy a nemzeti jövedelem milyen arány—

ban oszoljék meg a népesség (egyéni

fogyasztók) anyagi és kulturális szükség—

letei, valamint az összes társadalmi szük-

ségl'etek (közületi fogyasztás) között.

Az egyszerűség kedvéért az egyenlet—

ben csak a termelésben foglalkoztatott

fogyasztók szerepelnek. Figyelembe kell venni, hogy a termelés fokozása mellett több tanult munkaerőre van szükség, ami a bérek emelkedésével jár együtt,

ez pedig további következményekkel jár

az egyéni fogyasztás és a fogyasztási ja—

vak termelésének területén.

A külkereskedelmi mérleg egyenlet—

rendszerének az a feladata, hogy a kül- kereskedelmet a belföldi újratermelés

arányaival koordinálja úgy, hogy az ex-

portált javak aranyban, illetőleg devizá- ban kifejezett értéke fedezze az import

hasonlóképpen kifejezett értékét. Az

export volumene tehát függvénye az import volumenének, valamint _az export struktúrájának, a világpiaci áraknak és a külföldi fizetési eszközök aranytartal—

mának.

A tervezett ágazati mérleg egyenlet—

rendszere a munkaeszközök, a gyártott

1141

termékek, a fogyasztási cikkek és az arany komplikált összefüggéseit foglalja magában.

A nemzeti jövedelem eloszlásának mér—- legét gazdaságpolitikai célkitűzések és a mindenkori feladatok irányítják. Ezek

döntik el, hogy a nemzeti jövedelmet mi—

lyen arányban fordítják felhalmozásra

és fogyasztásra, külön részletezve a fel——

halmozás keretén belül az állóalapokra, forgóalapokra, valamint devizatartalék céljára történő felhalmozást, figyelembe véve az amortizációt és azt, hogy a ter-—

melékenység emelkedésével a dolgozók életszínvonalának is" emelkednie kell.

Az optimális termelési terv megalko—

tásához szükséges egyenletek sorát a belföldi fogyasztású termékek tömegegy—

ségenkénti értéknagyságának, valamint a tervezett hasznossagi foknak az egyenle-

tei zárják le.

Az ajánlott egyenletrendszer a jelen——

legi gyakorlattól a következőkben tér el:

1. lehetővé teszi a termeléssel és áru-- cserével összefüggő összes gazdasági in—

tézkedés hasznossági fokának összeha—

sonlítását és mérését az értékben valór

számolás bevezetése útján;

2. az egyenletrendszer komplex mate—

matikai megfogalmazása következtében az egész tervezés nagyteljesítményű mo—

dern számolóberendezések segítségével

történik.

Az egyes termelői ágak termelési rész-

letterveinek készítésekor célszerű többi olyan alkalmasnak látszó vázlatot kidol—

gozni, melyek az optimumot megközelítik és melyek közül aztán a legalkalmasabb-

kiválasztható. Az optimális Változat ma—

tematikai úton való megkeresése terje—

delmes számolási munkával jár, melyek—v nek elvégzése gépi úton nem ütközik nehézségekbe.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

*

EJDELMAN, M.:

AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGÉNEK MÓDSZERTANI PROBLÉMA!

(Metodologlcseszkie problemü otcsetnogo—

mezsotraszlevogo balansza.) — Vesztnik Szta—

tisztiki. 1963. 5. sz. 15—26. p.

Ahhoz, hogy az 1959. évi ágazati kap—

csolatok mérlegének összeállításával és,

felhasználásával kapcsolatos tapasztala—

tokat összegezni lehessen, legalább két év—

nek kellett eltelnie. Hogyan használták

fel a mérleg adatait, milyen problémákat

kell megoldani a mérleg módszertani

tökéletesítése érdekében ——- vetődhet fel az

kérdés.