Kreczkowska, E. – Szybisz, B. – Zienkowski, L.: Lengyel kísérlet a kölcsönös gazdasági összefüggések táblázatos ábrázolására

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIÁÖI

375

tal távolról sem tudott lépést tartani az egyéni jövedelem, illetve a fogyasztás;

utóbbi hányada a bruttó nemzeti termék—

hez képest jelentősen visszaesett. A vizs—

gált időszakban igen magas kiviteli több—

lettel zárt a nyugat—német kereskedelmi

mérleg. A Német Demokratikus Köztár-

sasággal és Nyugat—Berlinnel lebonyolított forgalmat nem számítva, 1955—ben 2,9 milliárd, 1956—ban pedig 5,4 milliárd

márka volt a külkereskedelmi forgalom aktívuma.

A Német Szövetségi Köztársaság nem—

zeti vagyona a jelzett időszak alatt bruttó alapon számítva 255 milliárd márkával, nettó alapon (az értékcsökkenési leírások figyelembevételével) számítva pedig 161 milliárd márkával nőtt.

1957 első félévében a bruttó nemzeti termék 7,4 százalékkal volt nagyobb,'mint 1956 első félévében. Az ipari termelésben éreztette hatását az 1956 közepe táján

megkezdődött lanyhulás. A beruházási

javak termelése 1957 első felében mind—

össze 1,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. 1957 első íélévében az egyéni fogyasztás 6,5 száza—

lékkal, a közületi fogyasztás pedig 19 szá—

zalékkal nőtt 1956 első félévéhez képest.

Az egyéni fogyasztás növekedésének le—

maradása a lakosság takarékoskodásával, a közületi fogyasztás növekedése a meg—

növekedett hadikiadásokkal magyaráz—

ható.

A tanulmány befejező részében részle—

tes táblaanyag található.

(Ism.: Fáy József)

A társadalmi össztermék és a. nemzeti jövedelem keletkezésének és felhaszná—

lásának kiszámítása az NDK második

ötéves tervében

Hentschel, Martin: Die Berechmme (les Auf- kom'mens und der Verwendung des eesellschaftiiclwen Gesamlprodukls und des Natimmleinkommens im zweílen Fünl'iahrplan. — Statislische Pramís. 1957.

No, 8. 151—155. p., No. 9. ITS—182. p.

Az ilyen természetű számítások végzé—

sénél a korábbi gyakorlathoz képest né—

hány újabb számítási módszert, újabb

csoportképzést vezettek be, ami által le—

hetővé válik az újratermelési folyamat

jobb és átfogóbb elemzése.

A számítások abból az elvből indulnak

ki, hogy a társadalmi összterméket el—

adási árakon kell értékelni, minek foly—

tán az így nyert érték egyben az összes

árak összegével egyenlő. Ez a módszer lehetővé tesz egy bizonyos mérlegelést a termelés, valamint annak elosztása és fel- használása tekintetében, emellett mód nyílik különféle összefüggések kifejtésére

is, amelyek az újratermelési folyamatban jelentkeznek.

A társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem szerkezete általában csak az árstruktúrát tükrözi, anélkül, hogy a ter—

melés valódi összetevőit kifejezésre jut- tatná. Viszont az ár nem minden esetben kifejezője az egyes termék értékének, mivel a különféle árak nem fejezik ki szükségképpen a különféle társadalmilag szükséges munkaráfordításokat. Ennek ellenére a társadalmi össztermék értéke—

abszolút nagyságában —— másképpen nem fejezhető ki, mint az összes árak összegé—

ben.

Maga a probléma úgy nem oldható meg, hogy például az adókat stb. külön mutat—

juk ki, vagy esetleg az értékelést önkölt—

ségi áron eszközöljük. Az önköltségét ép—

pen a ráfordításokon keresztül határoz—

zuk meg, amelyek viszont a rendelkezésre álló árstruktúra alapján jönnek létre. Az ilyen kísérletek oda vezetnek, hogy fontos főarányok nem állapíthatók meg, tehát előbb megfelelő módszereket kell kidol—

gozni, hogy az árstruktúra hatása kikap—

csolható legyen. Természetesen az újab—

ban tervbevett számítási eljárások nem fogják feleslegessé tenni az újratermele'si folyamatnak a termelés árviszonyok alap—

ján végzendő elemzéseit.

Az első ötéves terv folyamán a társa—

dalmi össztermék megállapítása az egyes népgazdasági területeken például a kö—

vetkezőképpen történt: az össz ipari bruttó termelés értékét, mint az ipar (népgazdasági ág) bruttó termelésének eredményét mutatták ki,függetlenül attól, hogy milyen üzemek eredményezték a ter- melést. Az eddig követett számítási mód—

szer nem volt tekintettel arra, hogy ipari

üzemek gyakran építkezési tevékenysé—

get, vagy mezőgazdasági üzemek ipari tevékenységet is folytatnak stb., már—

pedig az újratermelési folyamat mélyebb elemzése szempontjából nagy fontossága van az össztermelésnek a nettótermék s a terméktelhasználás értékformái szerint való tagolásának is.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

Nyilvánvaló, hogy az eddigiekben vázolt hiányosságok eltüntetésére inkább az üzemi módszer (Betriebs—Methode), mint a késztermék—módszer (Erzeugnis—Me—

thode) alkalmazása hivatott. Éppen ezért a második ötéves terv folyamán a számí-

tásokat a Központi Statisztikai Hivatal ál—

tal kiadott üzemi rendszer szerint végzik

el, amely a következő átfogó tagolásokat

írja elő:

!. alapanyagipar, 2 kohászat.

3 könnyű— és ólcmiszeripar, 4 építőipar,

5. mező. és erdőgazdaság,

6. közlekedés, posizi- (ts távirószolaála'at.

7 kereskedelem.

8 művelődés, egészségügyi és kenység,

9 a népgazdaság egyéb ágai.

szociális tevé

_A szerző a továbbiakban részletesen is- merteti a második ötéves terv folyamán alkalmazandó módosított számítási eljá- rásokat. Külön fejezetben közli a bruttó

termelés értékének kiszámítását a fenti

tagolás szerint. Különösen sokat foglal—

kozik a mezőgazdasági hozam kimunká—

lásával, figyelemmel egyrészt a saját fel—

használás, másrészt az ártényezők gyakor—

lati jelentőségére. Külön fejtegeti, hogy a népgazdaság fő területei szerinti tagolás

mellett nagy jelentősége van a termelési eszközök s a fogyasztási cikkek szerint történő s az előbbiekben vázolt termelési főágazatokkal összhangban végzett tago—

lásnak.

Részletesen taglalja —— ugyancsak nép—

gazdasági ágazatok szerint — azokat a számítási módozatokat, amelyek a bruttó termelés értékét összehasonlítható ára—

kon vannak hivatva kimutatni. Hasonló eszmefuttatással ismerteti a nemzeti jö—

vedelem kiszámítását összehasonlítható árakon. Kitér annak ismertetésére, hogy miként óhajtják megtisztítaniajövőben a társadalmi össztermék végértékét a struk—

túrális változásokból eredő hibaforrások—

tól, tekintettel arra, hogy eddig nem állott rendelkezésre olyan módszer, amely lehetővé tette volna a számításoknak a

bázisév struktúrája szerint történő elvég—

zését. A külkereskedelmi forgalomnak a társadalmi össztermék, illetve a nemzeti jövedelem kiszámításánál történő figye—

lembevételével kapcsolatos kalkulációs módszerek ismertetése után a tanulmány a nemzeti jövedelem felhasználásának fejtegetésével végződik,

Megállapítható, hogy a folytatólagosan közzétett tanulmány egészen újszerű, mélyen szántó elemzését adja a tervbe—

vett számítási eljárásoknak, amelyek arra vannak hivatva, hogy a társadalmi össz—

termék és a nemzeti jövedelem értékének kiszámítását —— új alapokra helyezettel)

—- közelebb Vigyék a valósághoz, reáli- sabban tárják fel a termelés szerkezeti összetételét

(Ism.: Gidófalvi Elemér)

Lengyel kísérlet a kölcsönös gazdasági

összefüggések táblázatos ábrázolására

Krrecrkowska ff.—Szubisr, IL—Zienkowski, L:

Próba tabelarycznego ujecia wsipól-zalcznoáci gos—- puozlarczych w prakiyce polskiej. —— Wiadomosci Slalusiucznc. 1957. N.). 3. 9——16.. p,

A gazdasági viszonyok elméleti elem-

zése és a gyakorlati gazdasági tevékeny—

ség egyaránt megkövetelik, hogy számos

különböző részletvizsgálat mellett makro—

ökonomiai kutatást is folytassunk. Ennek a vizsgálatnak alapvető feladata, hogy a makroökonomiai alapfolyamatokat szin—

tétikusan, a népgazdasági mérlegrendszer keretében ábrázolja.

A szintétikus népgazdasági mérleg -—

elméletileg — egyetlen összesítő táblából

állhatna, mely a társadalmi újratermelés

folyamatának összefüggéseit mutatná meg. Az ilyen mérleg szükségszerűen

sakktáblaszerű lenne, mely a nem—

zeti vagyon, a termelési folyamat ál—

lapotát és változásait, valamint a társa- dalmi össztermék és nemzeti jövedelem elsődleges, másodlagos és végleges felosz- tását ábrázolná.

Gyakorlatilag csak korlátolt lehetősé—

gek vannak ilyen táblázat kidolgozására.

A. statisztikai beszámolási rendszer nem felel meg az ilyen kutatások követelmé—

nyeinek. Főként olyan adatok nincsenek, amelyek alapján úgy lennének megálla—

píthatók a kölcsönös összefüggések és kapcsolatok, hogy ebböl a szocialista újra- termelés folyamatát jellemző alapará—

nyok egységes rendszer keretében világo- san kitűnjenek.

Mégis mód van arra, hogy -—— korlátolt mértékben ugyan —— de megkezdjék az ilyen irányú kutatásokat, bár a számítá—

sok tökéletesítésére később kerülhet sor.

A mérleg egyes elemei —— a nemzeti jö—

vedelem és annak megoszlása, valamint több anyag— és pénzügyi mérleg —— már most is rendelkezésre állnak. Ezek az