STATISZTIIiAI IRODALMI FIGYELÖ
661
SHISHIDO, S.—KOHNO. A.—NAGAYA, S.—
TANA KA, S,:
A NÉPGAZDASÁGI ELSZÁMCPLÁSOK FELHASZ- NÁLÁSA EGY RÖVlD TÁVU ÖKONOMETRIAI
MODELLBEN
(Use ofnalional accounts for a short—term econometric model: 1954—1966.) — The Review of Income ami
Weallh. 1968. 3. sz. 277—309. 1).
;n
Ez az újabb ,,középnagyságu japán ökono- metriai modell az 1954 — 1966. évi költségvetési időszak negyedéves adatokból álló idősoraira épült. A szerzők célja szerint voltaképpen rövid távú gazdasági előrejelzések céljára, va- lamint pénzpolitikai döntések hozatalának könnyebbítésére szolgál, de hosszabb időn át ható, illetve vizsgálható tényezőket (munka—
erő-mobilitás, technikai fejlődés) is figyelembe vesz.
Az egyenletrendszer sztochasztikus egyen- leteinek száma 23, tovább-á. szerepel 30 iden—
titás. Ennek megfelelően alakul a rendszer endogén változóinak száma (53), ehhez járul az exogén hatásokat szátnszerűsítő további 32 exogén, illetve predeterminált változó. Ezek többnyire a gazdaságpolitikai intézkedések ha- tását fejezik ki: kormányzati kiadások, adók, kamatláb stb. Az összes változók száma tehát 85. Bánez elég tekintélyes szám, a szerzők eztamodellt úttörő modellnek (,,pilot model") szánják egy további, mintegy 100 egyenletből álló ,,master model" kidolgozása előtt. A
modellhez a nemzeti jövedelemmel kapcsolatos idősorok legújabban átdolgozott, legpontosabb adatsorait használták fel (erre utal a modell
címe is); a tervezett ,,master model" ennél lényegesen dezaggregáltabh lesz (így például a beruházás, a fogyasztás, a bérek stb. vonat- kozásában). Azoknak a változóknak az eseté—
ben, melyeknek idősorai bázisindexekből áll—
nak, a bázísév :: 1960. Az idősorokban mu-
tatkozó ídényszerűséget kiküszöbölték.
A lakosság fogyasztását a bérjellegű jöve- delmektől, a nem bérjellegű lakossági jövedel- mektől, valamint az előző évi fogyasztástól tették függővé és viszonylag magas paramé- terértékeket kaptak eredményül. A vállalati beruházások egyenletén kívül külön egyenlet a lakásépítési beruházások egyenlete. Ennek
magyarázó változói a személyes rendelkezésű jövedelem, a relatív árindex és az előző negyed- évben történt lakásépítési beruházások voltak.
Külön egyenletekben speeifikálták a szerzők a külkereskedelmet: az export a világkereske- delmi export volumenének, az exportárindexnek és a leltári készleteknek a függvénye; ugyan- ekkor az importot a készletek, az alapanyag- íparok termelési indexe, az importárindex és a vámtarifa nagysága befolyásolja. A modell termelési függvénye loglineárissá alakított Cobb— Douglas—típusú függvény, melynek Vál—
tozói az egy lakosra eső tőkeállomány és az időtrend. A madell több egyenlete foglalkozik a foglalkoztatottsággal és a bérekkel is; a fog- lalkoztatottságot lényegében a termelés és a bérek függvényének tekintik. A modell nagy- számú egyenlete az áralakulással foglalkozik:
külön-külön egyenletek magyarázzák a fo- gyasztói árindex, a lakásépítések, a beruhá- zások, az export és import árindexének alaku- lását; további egyenletek a járadékszerű jöve- delmek, az értékpapírhozam és a vállalati nyereség alakulását. Éppen az adja meg a modell eredeti jellegét, hogy a sztochasztikus összefüggéseknek mintegy fele a pénzügyi szféra összefüggéseit számszerűsíti.
A dinamikus jelleg kidomborítására az egyenletrendszer bőven alkalmaz késleltetett
változókat. A paraméterbeeslés részben a maxi- mális esélyesség korlátozott információn ala- puló módszerével, részben a legkisebb négyze—
rek kétfokozatú módszerével történt; a ma- gyarázó változóul csupán exogén változókat tartalmazó egyenletek esetében a legkisebb négyzetek klasszikus módszerét alkalmazták.
Nem lineáris összefüggéseket a termelési és az export egyenlet tartalmaz. Az egyenletrend—
szer ún. blokkrekurzív szerkezetű; az egyenle—
tek három blokkba sorolhatók, mégpedig ]. a fogyasztói kiadások és munkaerő, 2. az árak és bérek, valamint 3. a jövedelemeloszlás hármas blokkjá'oa. Ehh' z képest a paraméte- rek szimultán beeslése blokk szerint történt.
A modellell966-raés l967-re ,,utólagos előre-
becslést" is végeztek.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
TERÚLETI STATISZTIKA
VOLOBOJ, P. ——POPOVKIN, V.:
A KÖRZETEK És TERULETEK GAZDASÁGI- SZlNVDNAL-MUTATÓIRÓL
(O pokazately'al) hozjajsztvennogn urovnja rajonov i oblasztej.) — Ekonomz'ku Szavetszkoj Ukrainil. 1968.
10. sz. 55—61. p.
A szerzők Ukrajna körzetei gazdasági színvonalának emelése, egymáshoz való köze—
lítése problémáját elemzik. E probléma meg-
oldásának legfőbb eszköze a termelőerők terü- leti elhelyezkedésének megjavítása. Ennek során a gazdasági növekedés gyorsítása érde—
kében hatékonyabban kell kihasználni Ukrajna előnyös földrajzi helyzetét, munkaerőforrásait és" természeti kincseit, különösen a kevésbé fejlett, délnyugati körzetben.
A gazdasági fejlettség szinvonalának méré- sére, meghatározására alkalmas lego bjektívebb mutató az egy főre jutó nemzeti jövedelem
662
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖnagysága. E mutató alkalmazását azonban gátolja a megfelelő statisztikai adatok hiánya, ezért más mutató alkalmazását javasolják.
Az ez irányban folyó kutatás eredményei szerint az ágazati mutatók összehasonlítása erre nem alkalmas. Ezért merült fel a szinte- tikus mutatók kidolgozásának gondolata.
Palamarcauk és Bazsan kidolgoztak egy olyan szintetikus mutatót, amely különböző variá—
ciókat biztosító részmutatók kiválasztásából tevődik össze. E mutató hibája azonban, hogy valamennyi részmutató azonos súllyal szere—
pel benne, holott aligha játszhat egyenlő sze- repet az ipari és mezőgazdasági bruttó termelés mutatója és a villamosenergia-fogyasztás mu- tatója.
A gazdasági fejlődés színvonalmutatóinak kidolgozása során sokszor az ipari termelés elsődlegességének feltétel nélküli elismerésével találkozunk. A cikk szerint a jelenlegi fejlődési szakaszban a mezőgazdaságot kell olyan egyenrangú népgazdasági ágként kezelni, amely lehetővé teszi a gazdaság harmonikus fejlődését, a nemzeti jövedelem növelését.
A cikk szerzői a következő formulát java- solják a színvonalszámításhoz:
Gambiai-6934— . . . 4-"9"
o-loo
i:
ahol:
z' — a szintetikus mérőszám,
a, b, 0 stb. —— részmutatók (valamely átlag- színvonalhoz való viszonyt mutatják).
g,, g,, 73 stb. —— együtthatók, O — az együtthatók összege.
Legfontosabb részmntatónak az egy főre jutó ipari és mezőgazdasági bruttó termelési értékét és a munkaerő foglalkoztatottságának mutatóját tekintik, bár megjegyzik, hogy jelenleg Ukrajna területén e két mutató között nincs összefüggés. A nemzeti jövedelem két alapvető tényező, a társadalmi munka terme- lékenysége és a foglalkoztatottság mértékének hatása alatt alakul ki.
Azonos munkatermelékenység esetén azon a területen fognak nagyobb nemzeti jövedelmet termelni, ahol magasabb a munkaerő foglal- koztatottsági szintje.
További részmutatóként 'az egy főre jutó ipari és mezőgazdasági állóeszközök értékét alkalmazzák, és hasonló jelentőséget tulajdo- nítanak az ezer lakosra jutó ipari foglalkozta- tottak számának is. Bizonyos mértékben az egy lakosra jutó villamosenergia-fogyasztás is mutathatja a gazdaság fejlettségi színvonalát.
A fejlettebb gazdasági viszonyokkal rendelkező körzetekben ez a mutató nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban magas, hanem a kommu- nális ellátásban és a lakosság fogyasztásában is, mivel e körzetekben nagyobb a lakosság pénzbeli jövedelme is. Az egy lakosra jutó pénzbeli jövedelem mértéke az ipar ágazati struktúrájától is függ. A nehéziparban maga—
sabb a munkabér, mint a könnyű- és élelmi—
szeriparban.
Szerzők számításai szerint a Donyec—
Dnyeper melléki körzet színvonala l,6-szer magasabb, mint a délnyugati körzeté. Ukrajna területeit gazdasági szintjük szerint öt eso- portra osztják fel:
a) magas szinten fejlett gazdaságú körzetek, b) az átlagosnál magasabb színvonalú,
a) átlagos gazdasági színvonalú,
d) az áilágosnál alacsonyabb színvonalú,
e) viszonylag alacsony gazdasági szinvonalú körzetek.
Jellemző, hogy a két utolsó csoport a (lél- nyugati gazdasági körzetet foglalja magába, így e terület gyorsított gazdasági fejlesztése a legfontosabb probléma.
Néhány kutató a kevésbé fejlett körzetek gazdasági fellendítésének egyetlen módjaként az ipar, főleg a nehézipar fejlesztését javasolja.
A délnyugati gazdasági körzet azonban nem rendelkezik néhány nehézipari ágazathoz (kohászat, gépgyártás, energiatermelő ágaza- tok) szükséges feltételekkel, mivel a körzetben nincsenek megfelelő nyersanyagok. Ellenben jelentős a munkaerőforrás, és a mezőgazdasági termeléshez előnyös adottságokkal, sűrű út.
hálózattal és jó földrajzi helyzettel rendelkezik.
Szerzők véleménye szerint különösen a könnyű- és élelmiszeripari ágazatok, a gépgyártás, vala- mint a nem termelő szféra gyorsított fejlesztése útján érhető el az aránytalanságok kiküszöbö—
lése.
(Ism.: Berzétey Attiláné)
DEMOGRÁFIA —— KULTÚRSTATISZTI KA
FREUND, E.:
A TUDOMÁNYOS FÖISKOLÁKRA FORDlTOTT KIADÁSOK MEGÁLLAPlTÁSÁNAK És
ELEMZÉSÉNEK PROBLÉMA!
(Zur Problemmik der Erfassung und Darstellung der Ausgaben für wissenschaflliche Hochschulen.) — Wirt- schaft und Statistik. 1968. 11. sz. 535—538. p.
A szerző tanulmányában az oktatási ki—
adások vizsgálatának jelentőségével, továbbá.
főként azokkal a nehézségekkel foglalkozik, amelyekbe a kiadások költségnemek és tudo- mányágak közötti felosztásának megállapítása ütközik a Német Szövetségi Köztársaságban.
Ilyen nehézségek a statisztikai adatok hiányos- sága, a hivatalos pénzügyi statisztika globális jellege, továbbá. az oktatás és a kutatás ráfor—
dításainak keveredése, valamint az egyes szövetségi országok eltérő szóhasználata, fo- galomértelmezése miatt állnak elő.
