A népgazdasági terv anyagmérlegei (befejező közlemény)

A. KURSZKI]:

A NÉPGAZDASÁGI TERV ANYAGMÉRLEGEF

VII. A MÉRLEGKÉSZÉTÉS MUNKÁJÁNAK SZERVEZÉSI?)

Az anyag-mérlegeket és az elosztási terveket a Szovjetunió Miniszter- tanácsa mellett működő Állami Tervgazdasági Bizo-ttság állítja össze.

A népgazdaság fejlesztésére vonatkozó negyedévi, évi és perspektivikus tervek összeállításánál az anyag—mérlegek kidolgozása az Állami Terv—

gazda'sági Bizottsá—g munkájának szerves részét képezi. Tekintettel az anyag-mérlegek rendszeres összeállítás-tára, az Állami Tervgtazdasáxgí Bizottság szervezetében az anyag-mérlegek (;fém és építkezési anyagok) és a felszerelés-mérlegek összeállítására külö-n osztályokat, az ipari és mezőgazdasági termékek anyag-mérlegeinek kidolgozására pedig az adott termelési ágon belül csoportokat állítottak fel. Az Állami Tervgazdasági Bizottság a népgazdasági terv kidolgozásával együtt állítja össze az anyag-mérlegeket a terv termelési és építkezési programmjának alá—

támasztására. A Teri/gazdasági Bizottság a legfőbb ipari termékek elosztási, valamint a legfőbb iparcikkek és élelmiszerek felhasználási tervét a népgazdasági tervvel együtt terjeszti jóváhagyás végett a kormány elé.

A vállalatok .tenmelési és építkezési terveinek összeállításával együtt az ipari főigazgatóságok és minisztériumok megállapítják saját anyagi és technikai szükségleteiket. Az anyag—mérlegek és az anyagellátási tervek összeállítási munkálatainak irányítása céljából a Tervgazdasági Bizottság minden évben ,,utasitásokat és mintákat" ad ki, amelyeket a kormány hagy jóvá és amelyek meghatározzák a mérlegek, valamint a nyers—, alap—, tüzelőanyagok és felszerelések anyagellátási tervei kidolgozásának rendjét.

Az ,,Utasítás" megállapítja az anyaggazdálkodásba vont termékek nomenklaturáját, amelyeknek mérlegét és ellátási tervét a termelési programmal egyidejűleg hagyja jóvá a kormány. Az anyaggazdálkodásba vont és a központosított elosztási vendszer'be tartozó termékek jegyzékét először az adott termékeknek a szocialista újratermelésloen való jelentő- sége határozza meg, s felöleli a legfontosabb felszereléseket, nyers- és alapanyagokat, a legfontosabb ipari cikkeket és élelmiszereket. Másod- szor 'az anyaggazdálkodásba vont termék—ek jegyzékén—ek (biztosítania kell a vezető iparágak felszerelésekkel, nyers- és alapanyagokkal való teljes és kifogástalan (komplex) ellátását. Ennek megfelelően az anyaggazdál- , kodásba vont termékek közé számos olyan felszerelés, fém és egyéb

* Folytatás. A cikk előző részei a Statisztikai szemle 1950 augusztusi és szeptemberi számaiban jelentek meg.

3 Statisztikai Szemle

646 Kunszxm

anyag tartozik, amely a népgazdaság vezető ágainak és részlegeinek.

teljes ellátásához nélkülözhetetlen. Harmadszor az anyaggazdálkodásba vont termékek jegyzékének megállapításánál figyelembe veszik a fogyasz—

tók körét is. Ha valamely terméket csak egy vagy csak néhány fogyasztó használ, akkor nincs szükség arra, hogy azt az anywaggazdálkodásba ,,vont termékek közé felvegyék. Igy pl. a hengerelt vasáruk közül nem tartozik a kormány jóváhagyása alá az olyan hengerelt áruk elosztási terve, ame- lyeket további feldolgozás végett a vasiparba irányítanak (minőségi és, lemezvasak, tengely— és csőgyártáshoz való vas, stb.) s azok sem, amelye——

ket pl. a közlekedési gépipar használ fel (kerékabroncsotk, gördülőkerekek, tengelyek, stb.). A hengerelt áruk általános mérlegének összeállításánál azonban meg kell állapítani a népgazdaság szükségleteit az e fajta hen—

gerelt árokban is.

A Szovjetunió népgazd-aságának és iparának növekedése és a minisz—

tériumok számának ezzel kapcsolatos szaporodása maga után vonta a kormány által jóváhagyott, a központosított tervbe bevont nyers— és alapanyagok, valamint felszerelések kibővítését. Ugyanakkor azonban a termelés növekedése és a hiányok megszüntetése lehetővé teszi egyes árucikkekn—él a központosított elosztás mellőzését.

A fent mondottak bizonyítják az anyagelosztásba vont termékek jegyzéke rendszeres felülvizsgálásának és módosításának szükségességét.

így például 1939 óta jelentékenyen kibővült azon minőségi hengerelt áruk jegyzéke, [amelyekre vonatkozóan jóváhagyott elosztási tervet készítenek, ami a minőségi hengereltáruk népgazdaságban [elfoglalt szerepének és termelésének növekedésével, valamint azon szervezetek szá-mának emelkedésével van kapcsolatban, amelyek minőségi hengerelt- árut termelnek és fogyasztanak.

A készletek tervezése és azok elosztása közötti összhang biztosítása megköveteli a központi anyaggazdálkodásba vont termékek jegyzékének és a termelési tervbe felvett cikkek jegyzékének össze—egyeztetését. Ebből következik annak a szükségessége, hogy a központi anyaggazdálkodásbe vont összes termékeket fel kell venni a termelési programmba.

A mérlegek és elosztási tervek összeállításánál fontos szervezési kér—

dés a központosított anyag-mérlegek fogyasztói körének meghatáro—

zása — azoknak a minisztériumoknak és szerveknek megnevezése, ame- lyek számára a nyers—, alap-, tüzelőanyagokat és felszereléseket kormány-—

határozat alapján a központi :anyaggazdálkodás utalja ki.

A kormány által jóváhagyott elosztási tervek névre szóló okmányok, amelyekben pontosan meghatározzák, hogy mit kap az egyes miniszté—

rium vagy szervezet a rá kiszabott termelési és beruházási feladat telje—

sítésének biztosítására. Az önálló anyaggaz-dálkodásra jogosult szervek jegyzékét a népgazdaság szervezeti felépítése, valamint a népgazdaság vezető iparágai és ágai termelési szükségleteinek biztosítása határokza meg.

Az önálló alapokkal rendelkező minisztériumok és szervezetek köré—

nek kijelölésénél a termelési és építkezési terveknek az anyagi és tech- nikai ellátás terveivel való összhangját kell biztositani. Éppen ezért a főbb minisztériumokat és szervezeteket, amelyek a kormánytól termelési és építkezési feladatokat kapnak, be kell venni a központi alapokkal ren-—

delkezők jegyzékébe.

, ANYAGMÉRLEGEK

647

A Gazdasági Tanács által az anyag—mérlegek összeállítására vonat—

kozóan kiadott ,,utasítások és mintákW-ban a fogyasztók jóváhagyott jegyzéke felöleli az össz—szövetségi és szövetséges köztársaságok minisz- térium—ait, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsait, az úgynevezett központi szerveket és a Szovjetunió legfőbb városait. Az össz-szövetségi és a szövetséges köztársaságok minisztériumai és szervezetei, amelyek az alájuk rendelt vállalatok termelési és építkezési terveit összeállítják és felelősek e tervek teljesítéséért, kötelesek megtervezni és megszer- vezni azok anyagellátását. Éppen ezért azoknak a minisztériumoknvak és szervezeteknek, amelyeknek önálló anyaggazdálkodási alapokat utalnak ki, számításba kell venniök az illetékességük alá tartozó összes vállalatok szükségleteit. Az ,,anyag—mérlegek és anyagellátási tervek összeállítására vonatkozó utasításoknak" megfelelően az össz—szövetségi minisztériumok megállapítják az illetékességük alá tartozó összes Vállalatok és szervek szükségleteit és összeállítják anyagellátási terveiket. Az össz—szövetségi és köztársasági minisztériumok mint például a faipari, könnyűipari, élelmiszeripari, fföldművelésügyi, szovhozügyi minisztériumok meghatá- rozzák a közvetlenül alájuk rendelt össz—szövetségi jelentőségű válla—

latok szükségleteit, valamint a rendszerükhöz tartozó és azonos ügykörű köztársasági minisztériumok illetékessége alá tartozó vállalatok és szer—2 vezetek szükségleteit, az egyes köztársasági minisztériumok szükségle—

teinek külön—külön való kimutatásávafl.

Azoknak a köztársasági jelentőségű vállalatoknak és intézmények-_- nek anyagokkal, felszereléssel és tüzelőanyaggal való ellátását, amelyek a Szovjetunió Egészségügyi, Kereskedelemügyi, Pénzügyi minisztériu—

mának, a Fogyasztási Szövetkezetek Központjának, a Szovjetunió Minisz- tertanácsa mellett működő Művészetügyi Bizottságnak és a Filmügyi Bizott- ságnak vannak alárendelve, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsai és a Városok a számukra kiutalt önálló anyaggazdálkodási alapokból biz- tositják.

Az aránylag nem nagy fogyasztókat jelentő központi szervezetek részére .az anyagi alapokat egy összegben hagyják jóvá, s azokat az egyes intézmények között a termelői minisztériumok értékesítő szervei osztják el.

Az anyaggazdálkodási alapok elosztási tervében külön jelölik ki a fogyasztó—piac szálnára kiutalt alapokat, amelyeknek az áruforgalom tervezése szempontjából igen nagy jelentőségük van.

Figyelembevéve az állami tartalékok biztosításának a népgazdasági tervben elfoglalt hatalmas jelentőségét, az elosztási terv külön alapokat jelöl ki az Állami rIlartalékok Igazgatósága, valamint a Gazdasági Tanács

tartalékai számára. i

A minisztériumok, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsai és más fogyasztási szervezetek az évi tüzelő—, egyéb anyag és felszerelés- igényüket a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Gazdasági Tanácsnak, az Állami Tervgazdasági Bizottságnak és az illetékes szállító minisztériumnak nyujtják be.

Ezzel egyidejűleg a szállító minisztériumok és szervezetek, amelyek tüzelőanyagot, egyéb anyagokat és felszereléseket termelne-k, a terme- lésre és a készletekre vonatkozó adataikat az adott termékek eladási tervének összeállítását végző Gazdasági Tanácshoz nyujtják be.

33!

Főigazgatóságmegnevezése Mértékegység

Anyers-ésegyébanyagokmegnevezése Összfogyasztás1938-ban

Mértékegység Készletáthozat1939.I.l-én

':Ténylegeskészletek1939.I.1-én atermelőüzemeknélésazértékesítő szervekbázisait)ésraktáraiban Ténylegesfogyasztás1939.év 9hónapjaalatt

Termelés

A minisztérium megnev

Várhatófogyasztás1939—ben

: 97.638

:!Azértékesítőszervekbelső tartalékainakmozgósítása Várhatókészletátvitel1940.I.l-e'n Termelésitervszerint Ebbőltömegfogyasztásicikkek gyártására

10 Afelszerelésgenerál- javítására

11 Afelszereléskarbantartásáraés üzemiszükségletekre

12 Szükséglet IMO—re

Készletátvitel1940.I.l—re

13

Összesen

Atermelőüzemekben Azértékesítőszervek bázisainésraktárai- ban 1939. I. hó l—én

Tényleges készletek

!

Atermelőüzemekben Azértékesítőszervek bázisainésraktáraiban Előreláthato

készlet 1940 I l'ó 1-en

A minisztérium megzlevezése , . . . .

Várható eredmények 1939-re

Készletkimutatás

A Szovjetunió Tervgaedasági Bizottságának

14

Sajáttermelés

15 Afennmaradtkészletekfel- használása forrásai

Egyébforrásokésabelső tartalékokmozgósítása

16l17

A szükséglet fedezetének

%Igényeltmennyiség

Anyagigénylés folyó termelési célokra 1940. évre

10 ll

Termelés Értékesítőszervekbelső tale'kainakmozgósítása

tar—

ürlap-mimta szerint állítják össze. ( l., Z., 3. sz. tábla.)

A Szovjetunió Tervgazdasági Bizottságának

Az anyag megnevezése

12

Összesen

1940. évi terv

13

Atermelőüzemekben

2. sz. tábla,

14 Azértékesítőszervekbázisán ésraktáraiban Készletátvitel 1941. I. l—én

1. sz. tábla

Vk

zsé

, "

bb október 15-

gletekre

(

éb szervezetek évi

A készketeikrő'l és ép1

A minisztériumok és a közt

én,

szóló kimutatásokat é

ae %

%

?

r

é

a negyedévi kimutatásokat és igényléseket, leg-—

a készletekről szóló adatokat leg- '* enyl

,

,

ket arsasá

és

vnegyed előtt nyujtják tbe.

likezésekre vonatkozó lanyargiiagényléseket a mellékelt gok mirúszterhanácsai, valamint az

s a termelő—kihasználási szük—

K UBSEKIJ

ANYAGMÉRLEGEK , 649

;

3. az. tábla A Szovjetunió Tervgazdasági Bizottságának

Anyagigénylés beruházási célokra 1940: évben A minisztérium megnevezése ...

B e r u h á z á s o k i' a Az anyag megnevezése mértékegységre számítva

.!

2 A beruházási munkák Ebből tiszta építkezés Beérkezett

"§, volumene rubelben szerelés nélkül 3 1939—ben

.,, _

(0 H ...—__ ..

§ 1939-ben 1939-ben §

?, N DE

a ?, ,, ; "§ e ? a 5

ig ?, § W ;: m p-e W . :: ,,

wa " ... , "O ), §, ! . u "9 *U ;.

.: a m ; G a H G? " . ' '

E u :! -o .A, *N —- M .. m Tax " "' §

: m s; :: s a E a E' ' ?? % ; '"... 3 - a:

4—4 az m ;; 1; . a: '*' tu ** " ... H

es : %" e 2 se m 3 3 a e? % e; .,

553 3 m? § _. C ..5 gu .; .; v— 3.3 §, 3—0 átl-u 3

Ez % 83? s "5 s %% s; *" 'v a es 3 És; so' :?

§" m' 333 " ; ,; 'iw "N c' (x? 8 3€ " eg 33 32

E 05 333 § :; %S S 'E— sm ao 5 ;: § .g—t _3—4 ?,

e: a le"? ; a e s s a s a es , l— s m

§ ' ! ! l

l ; § , ;

ell i l §

1." Főigazgatóságoknak Ebből:

a) átmenő építkezések,

b) újonnan kezdett építkezések, c) generáljavitás.

2. Minisztériumok szerint összesen Ebből:

a) átmenő építkezések,

b) újonnan kezdett építkezések, c) generáljavítás.

3. A szükségletek fedezésének forrásai a) saját termelés,

b) belső tartalékok mozgósítása, c) készletcsökkentés,

d) a szállítótól igénylendö.

'A minisztériumoknak, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsai—

nak és egyéb fogyasztószerveknelk ígényléseit szigorúan a termelési és építkezési terveknek megfelelően kell összeállítandok és a termék-- egységre kiszámított anyagfelhasználási normákkal és ' felszerelésekre vonatkozó megfelelő technikai-gazdasagi számításokkal kell. alátámasz—

tanidk.

A Tervgazdaságí Bizottságnak, amely, az anyag-mérlegeket és az elosztási terveket jóváhagyás végett a kormány elé terjeszti, legfonto—

sabb feladata, hogy a minisztériumok és a szervezetek igényléseít pon—

tosan ellenőrizze s a tüzelőanyag-, egyéb anyag és felszerelésszükségle—

teket a termelési és építkezési terveknek megtlellelően állapítsa meg.

Különösen nagy jelentősége van e mellett az igénylések indokolásánál a minisztériumok által alkalmazott felhasználási normák ellenőrzésének.

A népgazdasági terv feladatait biztosító elosztási tervek összeállítása és azoknak jóváhagyás végett a kormány elé terjesztése céljából, a Terv—

gazdasági Bizottság a minisztériumok helyesbített igénylései alapján a meglévő készleteket a népgazdaság legfontosabb ágainak elsősorban való biztosítása céljából újra elosztja, feltárja a különösképpen ritka termékek

050 KUBSZKIJ

készletei növelésének összes lehetséges tartalékait. A Tervgazdaságí Bizottság az évi mérlegeket és ellátási terveket november 15—én terjeszti a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Gazdasági Tanács elé, míg az évnegyedre vonatkozó mérlegeket és ellátási terveket a terv—

negyed előtt legkésőbb 30 nappal terjeszti be.

A népgazdaság termelési ellátását a kormány által jóváhagyott évi és negyedévi mérlegek, a nyers-, alap-, tüzelőanyagok, és felszerelések elosztási terveinek alapján oldják meg. Az egyes minisztériumok és intézmények részére kiutalt alapokat eljuttatják a vállalatokhoz. Az anyag—ellátási terveknek megfelelően a fogyasztó vállalatok az ellátó minisztériumok értékesítő szerveivel vagy közvetlenül az ellátó vállala—

tokkal szerződéseket kötnek az egyes nyers—, alap, tüzelőanyagok, fel—

szerelések szállítására. A szerződésekben előre meghatározzák a szállítás volumenét, határidejét, komplettségét, az árát, az elszámolás módozatait és a szerződés nem teljesítése esetére szóló pénzbírságot és kötbért.

Egyes nyers—, alapanyagok és felszerelések szállításánál a fogyasztóknak be kell nyuj'taniok az úgynevezett technikai feltételeket és részletezé- seket is.Ez olyan gépekre vonatkozik, mint például gőzkazánok, transz—

formátorok, emledődarúk, stb., amelyekkel szemben a vevőnek különleges

kívánságai vannak. '

A szerződéses kapcsolatok rendszere az iparágakon belüli és az ipar—

ágak közötti tervszerű kapcsolatok sokoldalúságát tükrözi vissza. A szer—

ződéses kapcsolatokon keresztül valósítják meg a pénzügyi ellenőrzést a népgazdaság anyagi és műszaki ellátása terén. Ez stabil állami árakon biztosítja a megfelelő mennyiségű, választékú és minőségű nyers- és egyéb anyagok, felszerelések határidőben történő szállítását.

Jelenleg az anyagi és technikai ellátást a termelő minisztériumok gazdaságos számvetés elve alapján működő speciális főigazgatóságai bonyolítják le.

A gazdasági minisztériumok ellátási rendszerének legnagyobb hiá—

nyossága a nehézkesség, ami nagyon sok esetben felesleges kiadásokat okozott és megnehezítette a népgazdaság anyagellátását. 1940-ben csak a 26 össz—szövetségi minisztérium kebelében 3550 ellátó szervezet műkö—

dött, amelyek az anyagellátási főigazgatóságok alá tartoztak s ezzel pár—' huzamosan ugyanezen minisztériumok iparügyi főigazgatóságai 1370 saját ellátási szervvel rendelkeztek. Ugyanabban a városban az anyag—

ellátási főigazgatóságok és az egyes iparágak főigazgatóságai saját iro—

dákat és kirendeltségeket tartottak fenn. A kormányrendeletnek meg—

felelően az anyagellátási szervek száma jelentékeny mértékben csökkent:

mint feleslegeseket felszámolták a gazdasági minisztériumok össz—szövet—

ségi anyagellátási igazgatóságait és az iparági főigazgatóságok összes helyi értékesítő szerveit, azok irodáit, kirendeltségeit, ügynökségeit és képviseleteit.

A népgazdaság anyagi és technikai ellátásának tervezésénél igen nagy jelentősége van a nyers—, alap—, tüzelőanyagok, felszerelések elosztására vonatkozó terv teljesítése ellenőrzésének a szállítóvállalatok anyaggazdálkodási beszámolójelentései alapján. Az anyagellátási terv teljesitésének legfőbb feladata, hogy biztositsa a termelésben, mindenek—

előtt a népgazdasági terv teljesítésében döntő jelentőségű főbb nép—

gazdasági ágak és üzemek idejében történő, hiánytalan anyagellátását.

A YVA GMÉRLY'ÉPFYT * 651

Az anyagi és műszaki ellátási tervek teljesítésének ellenőrzésében nagy jelentősége van még a nyersanyagok, a villamosenergia és a fel- szerelések kihasználása ellenőrzésének. Ezt az ellenőrzést a Tervgazda—

sági Bizottság és annak megbízottai a fogyasztó minisztériumok és válla—

latok beszámolói alapján a helyszínen kötelesek elvégezni.

A népgU—azdaság termelési anyagellátásának megsZervezésében nagy feladata van a fogyasztás területenkint való elosztásának az észszerűtlen és rendkívül távoli szállítások megszüntetése céljából. Az észszerűtlen és távoli vasúti szállítások legnagyobbrészt az anyagellátási szervek hibájából történnek. Számos minisztérium szükségesnek tartja, hogy ,,saját" nyersanyagbázissal, ,,saját" a-nyagíbreszerzési forrásokkal rendel—

kezzék, nem számolva a szállítási távolságokkal. A nehezen szállítható nyersanyagok és tüzelőanyagok helyi termelésének fejlesztésére irányuló rendszabályok végrehajtásával párhuzamosan az anyagellátás tervezését kerül—etek szerint kell helyesen öszeállítani, a kerület főbb üzemeit a közelben fekvő ellátási bázisokhoz kell csatolni, az anyagellátási és értékesítő szerv-ek lerakatait és raktárait megfelelőbben kell elosztani.

A népgazdasági terv teljesítésének folyamán változnak a gazdasági körülmények, új feladatok merülnek fel, új termelési források, újabb nyers—, alap—, tüzelőanyag—, felszerelés—szüksé—gletek keletkeznek. Ennél—

fogva igen nagy jelentőségű az anyagellátásnak a tervteljesítés folyamán való szabályozása. Ezt a szabályozást a kormány, külön határozatok útján valósítja meg, amelyek a legfontosabb fogyasztók elsősorban való ellátá—

sára vonatkoznak. Ilyenek például a Szovjetunió Minisztertanácsának és a SzK(b)P Központi Bizottságának határozatai a Domyec—medenceí szén—

termelés biztosításáról, a fémtermelési terv teljesítéséről, stb.

E mellett a terv teljesítése folyamán kiadott számos kormányhatá—

rozat az anyagi készletekkel való takarékosságra és .a népgazdaság hatalmas tartalékainak kihasználására vonatkozólag is megállapít rend—

szabályokat. Ilyenek pl. a Szovjetunió Minisztertanácsának és a SzK(b)P Központi Bizottságának 1940—ben kiadott határozatai — ,,A vashulladé—

kok gyűjtésének megjavítása, azok feldolgozása és kihasználása", ,,A réz—

zel való takarékosságról", a Gazdasági Tanács határozata ,,A rézfelhasz- nálásra vonatkozó pótintézldedések", stb Különösen nagy jelentősége van a Villamosenergia-fogyasztás szabályozásának a terv teljesítése folya—

mán. Ezt a feladatot a fő energiatermelő pontokon a Szovjetunió Terv—

gazdasági Bizottságának meghatalmazottaira bízták.'

A sztálini ötéves tervek eredményeként az ipar és a mezőgazdaság hatalmas növekedése, a gazdasági minisztériumok számának jelentékeny növekedése a mérlegmunkálatok további megjavításának feladatait külö—

nös élességgel helyezte előtégbe.

Meg kell javítani a tervösszeállítás megszervezését az Állami Terv- ,gazdasági Bizottságban, meg kell erősíteni az anyag-mérlegek szerepét ,a népgazdasági tervben,

Az anyag-mérlegek főleg az elosztás szerepét töltik be, ami a terv- , ben már előre megszabott nyers—, tüzelőanyag—, villamosenergia- és fel—

szereléskészletek elosztását jelenti. Nincs eléggé kihasználva az anyag- mérlegek szerepe a tervösszeállítás folyamán a termelési és építkezési programm indokolásánál. A politikai és gazdasági feladatok megállapí—

tása és a népgazdaság fejlesztésénél a következő időszakban legfontosabb

652 KURSZKIJ: 'Asyaouúnnmonx

ágak meghatározása után, a népgazdasági terv összeállítását, a legfőbb termékfajták szerinti anyag-mérlegek kidolgozásával kell megkezdeni.

A népgazdasági terv benyujtásával egyidejűleg jóváhagyás végett a kormány elé kell terjeszteni a nyers-, alap—, tüzelőanyagok és felSze—re—

lések elosztásának terveit.

E mellett ki kell dolgozni a népgazdaság vezető ágaiban az anyag-

ellátás teljes tervét is. _ '

A tervösszeállítás minőségének megjavításában és a valóban/egysé—

ges népgazdasági terv biztosításában különös jelentősége van a Miniszter- tanács mellett működő Gazdasági Tanács munkája újjászervezésének.

A Gazdasági Tanács újjászervezésé'ről és a Minisztertanács mellett működő, a népgazdaság főbb iparágai szerint felosztott gazdasági taná—

csok létesítéséről szóló kormányrendelet az Állami Tervgazdasági Bizott-—

ság tervezési munkálatainak megjavításával egyetemben komoly elő.—

feltétele a népgazdaság egyes ágai között megfelelő kapcsolatok biztosí- tásának, a tervezési munkálatok megjavításának, valamint a megállapí-' tott népgazdasági tervek teljesítésének és a további sikerek megvalósí—

tás—ának.

A szocialista társadalom gazdasági törvényeinek jellegéről

közöl igen értékes tanulmányt a

MAGYAR-SZOVJET KÖZGAZDASÁGI SZEMLE

most megjelent; legújabb Száma

A gazdag terjedelmű kettős számba Olt Károly elvtárs a békekölcsönről írt vezércikket, Erdei Ferenc, földművelésügyi mini-szter tanulmánya pedig a szovjet vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozik. Faith Tibor cikke átfogó ismertetést ad a helyi tanácsok népgazdasági jelentőségé- ről, Pogácsás György a magyar parasztküldöttség szovjetunióbeli tanul- mányútiáról számol be a lap hasábjain. A ,,Szemleu rovatba Szántó Rezső elvtárs irt cikket a szovjet kereskedelemi árairól, a lap ,,Tervgaz- dasági szemle" része pedig teljes terjedelmében közli Walter Ulbrichf elvtársnak a Német Demokratikus ngtársaság Ötéves Tervéről és a német népgazdaság távlatairól szóló 48 oldalas tanulmányát. Taiw—

szovjet közgazdász összefoglaló ismertetését találjuk még a lapban ul gazdaságos számvetés és a jövedelmezőség problémájáról. Ismerteü még a folyóirat Észak-Korea Kétéves Tervét és a Kínai Népköztársaság gaz- dasági fejlődését. Bő anyagot találunk a MAGYABoSZOVJET KÖZGAZ—

DASÁGI SZEMLE legújabb számában a sztálini korszak új, hatalmas építkezéseiről, az öntözéses gazdálkodás fejlődéséről. Részletesen log—

lalkozik a Szemle a főkönyvelők szerepével és jelentőségével is.