Ötvenéves a Szovjetunió

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

OTVENÉVES; A SZOVJETUNIÓ*

L. M. VOLODARSZKIJ

Országunk készül megünnepelni a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet-

sége megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Soknemzetiségű népünknek e nagy ünnepét velünk együtt fogja üdvözölni valamennyi jóakaratú ember, akinek drága a béke és a haladás ügye. Politikai jelentősége és társadalmi—gazdasági következ- ményei miatt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása a proletár intern—acionalizmus eszméinek győzelmét, a Szovjetunió Kommunista Pártja lenini nemzetiségi politikájának gyakorlati megvalósulását jelenti.

A Szovjetunió Kommunista Pártja az új társadalom létrehozásának minden sza—

kaszában hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdés a szocialista társadalom épité—

sének egyik fő kérdése.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét azon határozatok alapján hoz- ták létre, amelyeket a volt Orosz Birodalom területén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után megalakult négy köztársaság szovjetjeinek kongresz- szusain fogadtak el. Ez a négy köztársaság: az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság. az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és a Kaukázusontúli Szo-

cialista Szövetségi Szovjet Köztársaság volt. 1922. december 30-án az l. Össz—szö-

vetségi Szovjetkongresszus egyhangúlag elfogadta a Szovjet Szocialista Köztár—

saságok Szövetségének megalakulásáról szóló nyilatkozatot.

A szocializmus építése közben fokozatosan egyre kedvezőbbé váltak a társa- dalmi—gazdasági feltételek ahhoz, hogy folytassák és tökéletesítsék a Szovjetunió nemzeti—állami építését.

1924-ben megalakult a Türkmén és az Uzbég SZSZK, 1929—ben pedig a Tadzsik

SZSZK. 1936—ban a Kazah és a Kirgiz autonóm köztársaságok szövetségi köztár-

saságokká alakultak át. Ugyancsak 1936-ban alakult meg a volt Kaukázusontúii Szocialista Föderativ Szovjet Köztársaság helyén az Azerbajdzsán, az 'O'rmény és a Grúz SZSZK. melyek így közvetlenül a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet- ségének alkotórészeivé váltak. 1939—1945—ben lezajlott az ukrán nép újraegyesítése.

1939-ben pedig a belorusz népé. 1949—ben visszaállították a szovjethatalmat Litvá-

niában. Lettországban és Észtországban, és a népek szabad akaratnyilvánítás—a

alapján ezek a köztársaságok is csatlakoztak a Szovjetunióhoz. Ugyanebben az évben a moldvai nép újraegyesítése következtében a moldvai autonóm köztársaság szövetségi köztársasággá alakult át.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége fennállásának éveiben hatal— *

mas sikereket ért el az ország gazdasági fejlesztésében. Az SZKP Központi Bizott-—

' SZSZSZR — 50 let. Vesztnik Sztatisztikil 1972. évi 7. sz. 3—11. old.

1-

1092 L. M. VOLoDARszKiJ

sága határozatában. amelyet a Szovjetunió 50 éves évfordulójának előkészítéséről

adtak ki, rámutat. hogy: ., . . . a hosszú élettapasztalat során az ország népei meg—

győződtek arról. hogy milyen gyümölcsöző eredményekkel jór tömörülésük a Szov—

jet Szocialista Köztársaságok Szövetségében, milyen korlátlan lehetőségeket jelent ez a jövőben."

A gazdasági építés sikerei lehetővé tették hazánknak nemcsak, hogy megvédje függetlenségét. hanem hogy megmentse a világ népeit is a fasiszta rabság veszé—

lyétől, felépítse a szocializmust, létrehozza a kommunizmus anyagi—műszaki bázisát,

A párt és az állam intézkedései, amelyek a világ élenjáró népgazdaságának meg-

teremtésére irányulnak, megfelelnek nemcsak a kommunizmus szovjetunióbeli épí-

tésének, hanem az egész forradalmi és felszabadító mozgalom érdekeinek is.

A társadalmi termelés szocialista rendszerének jellemző vonása és fontos sa—

játsága a népgazdaság fejlődésének gyors üteme. A szocialista társadalomban.

ahol az emberek az egész nép és a saját jólétük érdekében dolgoznak. a gazdaság olyan ütemű fejlődésének lehetőségei rejlenek, amelyeket a kapitalista rendszer nem ismert és jelenleg sem ismer.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása óta eltelt 50

év alatt gyökeres változások történtek mind a társadalmi termelés méreteiben. mind szerkezetében és területi elhelyezkedésében. 1971-ben a Szovjetunió létrejöttének évével összehasonlítva az ország megtermelt nemzeti jövedelme több mint 100-

szorosára emelkedett. 1922-ben az országban O,8 milliárd kilowattóra villamos ener-

giát termeltek, míg 1972-ben 850 milliárd kilowattórát fognak termelni. A Szovjet- unió megalakulásának első évében 4.7 millió tonna kőolajat bányásztak, 300000 tonna acélt olvasztották. 1972-ben kb. 400 millió tonna kőolajat fognak termelni

és 126 millió tonna acélt olvasztani. Hogy hangsúlyozzuk ennek az óriási ütemnek

a jelentőségét, hozzátesszük, hogy 1972. első negyedévében a múlt év azonos idő—

szakához képest a villamos energia termelésének csak a növekménye 20 milliárd kilowattóra, a kőolaj—'bányászaténak 5.6 millió tonna és az acél termelésének 1.5

millió tonna volt. *

Úgyszintén jelentősen nőtt a különböző közszükségleti cikkek termelése is. 1922- ben több mint 400 millió méter pamutszövetet és 210000 tonna cukrot termeltek.

1972-ben 7.8 milliárd méter pamutszövetet és 10 millió tonna cukrot fognak elő- állítani.

Az elmúlt ötven év alatt teremtették meg a korszerű tartós fogyasztási cikkeket előállító és a kulturális, illetve háztartási szükségletekre termelő ipart.

Kiemelkedő sikereket értünk el a népgazdaság többi ágazatában is. Elegendő megemlíteni. hogy amíg 1922—ben 6.9 millió tonna gabonát vásároltak fel, 1971-ben * az állami felvásárlás 64 millió tonnát tett ki. Az összes közlekedési eszközök áru- _ szállítása 1922-ben 28 milliárd tonnakilométer volt. 1972-re több mint 4 trillió tonna-

kilométer várható. 1922-ben a népgazdaság beruházásaira mindössze 0.2 milliárd

rubelt fordítottak, az 1972-es esztendőre előirányzott összeg több mint 92 milliárd rubel. '

A népgazdaság fejlődésének és a népjólét emelkedésének hatalmas lendületét

le lehet mérni azon a tényen is, hogy míg 1922—ben az egész népgazdas-ágban alig

több mint 6 millió munkás és alkalmazott dolgozott, addig 1972-ben számuk 95

millióra emelkedett. Fél évszázaddal ezelőtt az országban jelentős volt a munka- nélküliek száma. Az első ötéves terv előtt. 1928—ban a munkaerő—nyilvántartásban 1.6 millió munkanélküli szerepelt. 1930 végére a munkanélküliség teljesen meg- szűnt. Az országban már hosszú ideje biztosítva van a teljes foglalkoztatottság, némely ágazatban és körzetben pedig munkaerőhiány is van.

D'i'VENÉVES A SZOVJETUNIÓ 1093

Az elmúlt 50 év alatt gyökeresen megváltozott a népgazdaság ágazati szer- kezete. Az ipar a szovjet népgazdaság alapvető és vezető ágazata lett, átalakult a mezőgazdaság, megvalósult a népgazdaság minden ágazatának müszaki re-

konstrukciója.

Gyökeres változások történtek a Szovjetunió lakosságának osztályösszetételében.

Az októberi forradalom győzelme következtében megsemmisültek a kizsákmányoló osztályok. Országunk szocialista/társadalma baráti osztályokból áll: a munkásokból és a kolhozparasztságból. A Szovjetunió lakosságának jelentős részét teszi ki az értelmiség. 1926—ban a Szovjetunióban 3 millió alatt volt a szellemi munkát főfoglal—

kozásként végzők száma. jelenleg pedig több mint 30 millió.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megteremtése óriási jelen- tőségű volt a nemzetiségek kultúrájának emelkedése szempontjából. Az egyenjogú népek baráti szövetsége elősegítette valamennyi szövetségi köztársaság számára, hogy népgazdasági ágazataikat fejlesszék.

A termelőerőknek a lenini elvek alapján megvalósított területi elhelyezése az ország összes szövetségi köztársasága és gazdasági körzete számára biztosította a gyors gazdasági fejlődést. A régebben elmaradott peremkerületek a szovjet állam iparilag fejlett gazdasági egységei lettek. Korszerű iparágakat létesítettek vala- mennyi szövetségi és autonóm köztársaságban. Elég megemlítenünk, hogy az ipari termelés volumenének növekedése 1913—hoz képest 1971—ben a Kirgiz és az Örmény SZSZK-ban több mint ZOO—szoros, a Moldvai SZSZK—ban lóó-szoros, a Kazah SZSZK- ban majdnem 160—szoros. a Belorusz SZSZK-ban 113—szoros, a Tadzsik SZSZK—loan 95—szörös, a Litván és a Grúz SZSZK-ban majdnem 90—szeres, az Ukrán SZSZK-ban óS-szörös, a Türkmén SZSZK-ban 50—szeres (a gyapottiszító üzemek nélkül 156-szo- ros), az Uzbég SZSZK-ban 45-szörös (a gyapottisztító üzemek nélkül 89-szeres), az Azerbajdzsán és az Észt SZSZK—ban több mint 35-szörös. a Lett SZSZK—ban 28-szoros volt. Óriási sikereket ért el az Oroszországi SZSZSZK és az Ukrán SZSZK a nép—

gazdaság és a kultúra fejlesztésében.

A cári Oroszország elmaradt vidékei a szovjethatalom évei alatt az ország iparilag fejlett területeivé váltak.

A Belorusz SZSZK—ban lényegében új ipart teremtettek. A kézműves jellegű kisüzemek helyén élenjáró technikával felszerelt nagyüzemek alakultak. A'köztár- saságban megteremtették a különböző gépeket és berendezéseket, mechanizmu—

sokat és műszereket gyártó, valamint a vegyi. petrokémiai, kőolajipari és más ipari ágazatokat. Minden hatodik szovjet traktort, minden hetedik fémmegmunkáló szer—

számgépet, minden tizedik méter lenszövetet és a káliműtrágya 48 százalékát je—

lenleg Belorussziában termelik. Az elektronikus számítógépek. rádiókészülékek, tele- víziók, a vegyi szálak gyártása össz—szövetségi jelentőségű.

Györkeresen megváltozott a közép—ázsiai köztársaságok és Kazahsztán gazda- sági élete. Az Uzbég SZSZK—ban hatalmas tüzelőanyag-energetikai bázist. vas— és színesfémkohászatot, vegyi és petrokémiai ipart, nagyüzemi gépipart, traktorgyár- tást, mezőgazdasági gépgyártást, ezen belül a gyapot termesztésére és betakarí- tására szolgáló majdnem valamennyi gépfajta gyártását, a gyapottisztító üzemek és fonodásk felszereléséhez szükséges gépeket, Diesel—motorokat, exkavátorokat, vegy-

ipari, emelő-szállító berendezéseket stb. gyártó ipart teremtettek.

Több ágazatú nagyiparr—al rendelkező köztársasággá vált a Kirgiz SZSZK is.

Kőolajat, földgázt, szenet bányásznak, színesfémeket, villamos motorokat, fémmeg—

munkáló szerszámgépeket, mezőgazdasági gépeket, műszereket, cementet. vas—

beton készítményeket termelnek. Jelentős mértékben fejlődött a könnyűipar és az

élelmiszeripar, valamint az öntözőberendezések építése.

1094 L. M. VaLoDARszKu

A hatalmas energetikai forrásokkal rendelkező Tadzsikisztánnak (a vizienergia-

tartalékok tekintetében csak az OSZSZSZK előzi meg) a forradalomig nem volt egyet!

len villcmos erőműve sem. 1971-ben itt több villamos energiát termeltek, mint ameny-

nyit 1913-ban egész Oroszország területén. Most épül a'köztársaság területén a

Szovjetunió egyik legnagyobb vízierőműve. a nureki vizierőmű. amely 2,7 millió kilowattórára van tervezve, ami négyszerese a Dnyeprogesz kapacitásának. Jelentős fejlődésen ment át egyes gépek és berendezések, a cement, a pala, a gyapotszál.

a különféle szövetek. a lábbelik és az élelmiszerek gyártása.

A Türkmén SZSZK- ban újonnan hozták létre a kőolaj-feldolgozó ipart, a vegy—

ipart, a petrokémiai ipart, a gáz—. a cement-. az üveg-. a textil-['a konzerv- és

élelmiszeripart. Össz-szövetségi jelentőségű a kőolaj, a földgáz. a kén, a nátrium- szulfát kitermelése és a gyapotszál—termelés. A kőolajtermelésben a Türkmén SZSZK

a harmadik helyen áll a szövetségi köztársaságok között. Nagy földgáztartalékai vannak. a termelés gyorsan nő. Jelentősen fejlődtek azok az iparágak is. melyek—

nek vállalatai voltak már a forradalom előtt is a köztársaság területén (a gyapot-

;tisztitás, a növényolajipar és a borípar).

A Kazah SZSZK-ban a gazdag természeti kincsek bázisán —- melyeket javarészt a szovjeth-atalom évei alatt tártak fel — nagyjelentős-égű, korszerű nagyipart terem—

—tettek. Kazahsztán jelenleg az ország szih—esfém-koháSzatának egyik alapvető bá- zisa. Ugyanakkor gyorsan fejlődik a vaskohászat. az energetikai, a szén— és a kő- olaj-, a vegyi- és a petrokémiaiipar. a gépgyártás. a könnyűipar és az élelmiszer-

ipar. Aforradalom előtta köztársaság bányáiban összesen 90000 tonna szenet bá-

nyásztak, napjainkban pedig a Kazah SZSZK a donyeci és a 'kuznyecki szénlelő- helyek után a Szovjetunió harmadik legfontosabb széntermelője. intenzíven növek- szik a kőolaj kitermelése. A Mangislak- félszigeten új kőolaj- és földgázkitermelő terüietet nyitottak. Nagy fejlődésen ment keresztül az építőanyagipar: a' cement és azbeszt termelése. valamint az azbesztcement és egyéb készítmények gyártása.

Nagy sikereket értek el a 'kaukázusontúli köztársaságok gazdasági életük fel—

lendítésében; Sokágazatú. korszerű ipari köztársasággá vált Grúzia. Vaskohászatot.

a gépgyártás különféle ágazata—it, vegyipart, petrokémiai ipart. cementipart és textil—

ipart teremtettek itt. Nagy fejlődésen ment át a könnyű- és élelmiszeripar sok

ágazata. ,

Az Azerbajdzsán SZSZK napjainkban már nemcsak a kőolaj köztársaság'a. ha- nem a gázé, a vas— és színesfémkohászaté is. Jelentős a vegyipar, a petroké—miai ipar, az olajbányászati gépek gyártása. az elektrotechnika-i és a műszeripar. vala- mint a könnyű- és 'az—élelmiszeripar.

Örményországban létrejöttek és gyorsan fejlődnek a gépipar következő ágazatai:

a műszeripar. a villamosgépipar, az elektronika, a gép—kocsiigyártás. a szerszám- és

szerszámgép—gyártás, újonnan alapították a vegyipart, a pe'trokémiai ipart, nagy fejiődésen ment át a könnyű— és az élelmiszeripar. Újraszervezték a gyapot-. a gyapjú— és a selyemszövetek, a kötöttáruk és más hasonló ipari készítmények gyár—

tását.

Fejlett iparral rendelkező köztársasággá vált Moldva, Különös jelentőségre tett szert az élelmiszeripar. azon belül is a szőlőtermelés. a zöldség— és a gyümölcs-

feldolgozás. A bor—, konzerv- és cukortermelésben Moldva a harmadik, a növényi

olaj termelésében a negyedik helyen áll a szövetségi köztársaságok között. A Moldvai SZSZK-ban újonnan teremtették meg az elektronikai. a cement- és a könnyűipart. és még több más ágazatot.

A Szovjetunió népeinek összetartó családjában nagy sikereket ért el a gazdaság fejlesztésében Lettország. Litvánia és Észtország.

ÓTVENEVES A SZOVJETUNIÓ 1095

— Országunkban a kommunista párt politikája megvalósításának eredményeként az összes szövetségi és autonóm köztársaság, autonóm terület és nemzetiségi vidék

sokoldalú fejlődést ért el. A Szovjetunióban a nemzetiségek és nemzetek közötti

közeledés és egységesülés megy végbe. ,.Ez a közeledés — mondotta L. l. Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában a párt XXIV. kongresszusán — olyan formában megy végbe, hogy figyelembe vesszük a nemzeti sajátosságokat, a szocialista nemzeti kultúrák fejlődését. Pártunk politikájának lényege ebben a kérdésben: állandóan figyelembe venni mind az egész Szovjetunió közös érdekeit,

mind pedig külön—külön minden köztársaság érdekeit."1

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megteremtése óta eltelt időben hatalmas eredményeket értünk el a tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra fejlődésében. A forradalomig a népek és nemzetiségek abszolút többsége írástudatlan volt, némelyek rközülük még saját írással sem rendelkeztek.

Ezt a súlyos örökséget teljes egészében felszámoltuk. Az 1970. évi népszámlálás adatai mutatják, hogy országunk 9—49 éves korú népességének 99,7 százaléka tud írni—olvasni. Nagy fejlődésen ment át minden köztársaságban a közép- és felső—

fokú oktatás is.

Az SZKP XXIV. kongresszusának határozata rámutat arra: ,,Továbbra is ingado-

zás nélkül folytatni kell a lenini irányvonalat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének erősítésére. Itt a szovjet állam közös érdekeiből kell kiindulni, és számításba kell venni a szövetséget alkotó minden egyes köztársaság fejlődési

feltételeit. Következetesen törekedni kell valamennyi szocialista nemzet további fej-

lesztésére és fokozatos közeledésére."2

Minden köztársaságban van anyanyelvi oktatás, fejlődik saját művészetük, iro- dalmu'k. Mindez a szovjet állam minden egyes népe és nemzetisége kultúrájának gyors emelkedéséhez vezet. Ugyanakkor a különböző népekhez és nemzetiségek- hez tartozó emberek milliói az orosz kultúrát saját kultúrájuknak. az orosz nyelvet anyanyelvüknek tekintik. Ez azt jelenti, hogy a szocialista nemzeti kultúra szabad fejlődése és a szovjet népek nemzetiségi közeledése a soknemzetiségű szovjet szocialista állam fejlődésének egységes foyamata.

A Szovjetunió sikerei a nemzetiségi kérdés megoldásában közvetlen össze- függésben vannak a gazdasági életben elért eredményekkel.

A Nagy Október győzelme után a fiatal szovjet állam előtt teljes— nagy- ságu'kban merültek fel a gazdasági fejlődés kérdései. A népgazdaság minden ágazatának olyan növekedést kellett biztositani, amely lehetővé teszi államunknak felszámolni a függőséget és gazdasági elmaradást a kapitalista országoktól. és biztosítja országunk haladását a szocializmushoz vezető úton. 1922 októberében Lenin azt mondta, hogy az új társadalmi rend lehetővé teszi országunknak azt, hogy olyan gyorsasággal érje utol a kapitalista országokat, amelyről azok még

csak nem is álmodnak.

A kommunista párt és a szovjet nép megvalósították a népgazdaság szocialista átszervezésének lenini tervét. Gazdasági fejlődésünk gyors ütemű, jelentősen gyor—

sabb. mint a kapitalista országok gazdaságának fejlődési üteme.

A Szovjetunió szocialista építésének minden szakaszában döntő tényező a szovjet gazdaság fejlődésének gyors és egyenletes üteme. Ahhoz. hogy a nemzeti jövedelmet megkétszerezze, és a jelenlegi szintre hozza, a Szovjetuniónak 10 évre volt szüksége, az ipari termelés mennyiségének meg'kétszerezésé'hez 8 évre. a ter-

melő állóeszközökéhez 8 évre. Ne feledjük, hogy az emlitett növekedés akkor ment

;Az SZKP XXIV. kongresszusa. 1971. március 30—óprilis 9. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1971. 91. old.

!. m. 336. old.

1096 L. M. VOLODARSZKU végbe. amikor országunk gazdasági szinvonala már hatalmas abszolút méreteket ért el.

Más a helyzet a kapitalista országokban. Az Egyesült Államoknak a nemzeti jövedelem megkétszerezéséhez 20 évre. az ipari termelés esetében 18 évre. a ter—

melő állóeszközöknél majdnem 22 évre volt szüksége. Anglia adatai: 31, 22

és 19 év. Ily módon az Egyesült Államokban -— a legfejlettebb kapitalista országban

— a gazdasági fejlődés alapvető mutatóinak megkétszereződése 2—2,5-szer, Ang—

liában pedig 2.5—3—szor lassabban ment végbe, mint a Szovjetunióban. Ennek

eredménye. hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari termelésének szintje közötti különbség egyre csökken. Az Orosz Birodalom ipari termelése 1913—ban mindössze 125 százaléka volt az Egyesült Államokénak, jelenleg már több mint 75 százaléka. Mindez a lehető legjobban bizonyítja a szocialista gaz—dálkodás ha—

talmas előnyeit. _

A béke és haladás hivei a Szovjetunió sikereit örömmel és reménységgel fo—

gadják, mert ebben látják az utat az emberiség boldogabb jövője felé. Az ellenség viszont fél ezektől a sikerektől. igyekszik lekicsinyelni és elferdíteni azokat.

Országunk szociális és politikai eredményei, a soknemzetiségű szocialista kul- túra virágzása óriási forradalmasító hatással voltak és vannak az egész világ ,dolgozóira. Nem véletlen, hogy ellenségeink a legjobban éppen a gazdaság terü- letén félnek a Szovjetunió győzelmeitől. Ezt a félelmet beszédesen fejezte ki Walter Joyce, az amerikai reklám-business kiemelkedő egyénisége. Könyvében. melyet a két rendszer ideológiai harcának szentelt, a következőket írja: ,,A kommunisták si-

keresen mozdították előre a gazdaságra alapozott ideológiát, bár saját gazdasági

pozícióik viszonylag gyengék voltak. De mi lesz. ha az ideológiát gazdasági erővel támasztják alá? A válasz a kérdésre nem fog váratni magára. Sok kutató elképzelve,

mit tudnak majd elérni a kommunisták a gazdasági erő pozíciójából, elborzad . ..

Ez vezet ehhez a félelemhez, mivela kommunisták oly sokat tudtak latbavetni, mikor még viszonylag gyengék voltak gazdasági, szempontból." _

A kommunizmus épitése anyagi—műszaki bázisának új távlatait szabták meg az SZKP XXlV. kongresszusának határozatai.

Az SZKP XXlV. kongresszusának irányelvei pártunk ngdaságpolítikájáról tudo—

mányos indokolást adnak. A népjólét további jelentős növelése a kilencedik ötéves

terv központi feladata. Ennek a növekedésnek a biztasitása a párt politikáján—ak legfőbb célja, és ez meghatározza egész tevékenységét az elkövetkezendő ötéves terv időszakára, továbbá a gazdasági fejlődés irányvonalát is hosszabb távon.

A kilencedik ötéves terv fő feladatának sikeres végrehajtása a társadalmi ter—

melés hatékonyságának további gyors fokozását, a munka_termelékenységének a tudományos—technikai haladás alapján való növelését és a népgazdaságban rejlő tartalékok tökéletesebb kihasználását követeli meg. A népgazdaság minden ágazata továbbra is gyors ütemben fog fejlődni. Az ország gazdasági erejének és a szovjet nép anyagi és kulturális jóléte további növelésének alapja a nehézipar marad.

A szocialista mezőgazdaság színvonalának emelésére vonatkozóan az országnak komplex programja van. A közszükségleti cikkek termelése sokoldalúan fog növe—

kedni. a kereskedelem és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások egyaránt javulnak.

A XXIV. kongresszuson hozott irányelvekben megszabott hatalmas feladatok megvalósítása megköveteli a népgazdasági tervezés és irányítás további tökélete- sítését. a vezetés lenini elveinek következetes v—alóra váltását. az anyagi és erkölcsi érdekeltség szerepének növelését. a dolgozók szélesebb körű bevonását a termelés

irányításába.

Az SZKP XXlV. kongresszusán-ak irányelvei —- az össznépi érdekekből kiindulva

és figyelembe véve minden egyes szövetségi köztársaság fejlődésének feltételeit .,,

ÖTVENEVES A SZOViETUNiÓ 1097

a soknemzetiségű szovjet szocialista állam minden köztársaságának további gyors fejlődését tűzték ki célul. Ahhoz. hogy a lenini párt útmutatása megvalósuljon, ál- lamunk gazdasági ereje növekedjék, egyik legfontosabb feladat a társadalmi élet

minden területén a fegyelem és a szervezettség színvonalának további emelése.

Az SZKP XXlV. kongresszusa feladatul tűzte ki, hogy erősítsék az államfegyelmet minden lehetséges eszközzel a népgazdaság minden pontján, fokozni kell minden gazdasági vezető felelősségét a tervek és feladatok határidőre való teljesítéséért, a termékek jó minőségéért, a rendelkezésre álló eszközök és anyagi források takaa rékos és ésszerű kihasználásáért. a felszerelés és a nyersanyag helyes felhaszná—

lásáért. a kooperációs kötelezettségek határidőre való teljesítéséért, a technológiai fegyelem betartásáért. A kongresszus által megvizsgált gazdasági problémák kö—

_zött jelentős helyet foglal el a külső gazdasági kapcsolatok fejlődésének kérdése. A kongresszus rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok közötti kapcsolatokat sokoldalúan tovább kell fejleszteni az együttműködés további meg- erősítése és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai gazdasági intega rácíójának következetes fejlődése irányában. Úgyszintén feladatként áll előttünk Ázsia, Afrika, Latin-Amerika fejlődő országaival a tartós külgazdasági és tudo—

,mányOS—technikai kapcsolatok fejlesztésének folytatása a kölcsönös előnyök alap- ján, ezen országok gazdasági függetlenségének erősítése érdekében. A Szovjetunió—

val a megfelelő területeken együttműködésre kész, iparilag fejlett (kapitalista or—

szágokkal szélesíteni fogjuk a gazdaságilag indokolt külkereskedelmi és tudomá- nyos—technikai kapcsolatokat.

A most kezdődött kilencedik ötéves tervben a soknemzetiségű szovjet" állam minden köztársaságában a gazdaság és a kultúra további gyors fejlődését fogjuk biztosítani. A szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsai által elfogadott ötéves- terv-törvényekben konkrét feladatok vannak a nemzeti jövedelem és a lakosság reáljövedelmének növelésére, a népgazdaság minden ágazatának fejlesztésére és a szovjet állam valamennyi népe anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelésére vonatkozóan.

Az SZKP XXlV. kongresszusának határozatai a párt és az egész nép cselek—

vésének harci programját jelen—tik. Az ötéves terv, melyet országunk megkezdett, újból meggyőző bizonyítéka lesz a szocializmus fölényének, 5 fontos lépés lesz a kommunizmus felé vivő úton. ',,A (kilencedik ötéves terv végrehajtásának — hang—

súlyozta az SZKP XXIV. kongresszusa —— nagy nemzetközi jelentősége lesz. A szovjet gazdaság növekedése a szocialista világközösség erőinek további gyarapodását

fogja szolgálni."3 *

A szovjet embereknek nagy tapasztalataik vannak a távlati tervek megvalósítá- sában. Nem kételkednek abbanu'hogy az SZKP XXlV. kongresszusán meghatározott feladatokat sikeresen vég—re fogják hajtani. Ezzel nemcsak nemzeti, hanem inter—

nacionalista kötelességüknek is eleget tesznek, aminek nagy jelentősége lesz a szocialista világrendszer további tökéletesedése szempontjából.

A párt XXlV. kongresszusa ismételten hangsúlyozta a lenini nemzetiségi poli—

tika helyességét és életrevalóságát. Határozataiban a kongresszus rámutatott. hogy a párt továbbra is a szovjet hazafiság, a szocialista hazára való büszkeség, az inter—

nácionalizmus szellemében fogja nevelni az ország dolgozóit. mely nem tűri a nacio-

nalizmus, a sovinizmus és a nemzeti szűklátókörűség megnyilvánulása'it, minden

nép és nemzetiség iránti tiszteletre fog tanítani.

" I. m. 432—423. old.

1098 - — L. M,- vo'LooARsan A szovjet néppel együtt köszöntik a Szovjet'Szocialista Köztársaságok Szövetsé-

gének megalakulását az állami statisztika dolgozói is. —

A szovjet állami statisztikát 1918 júliusában hivta létre egy lenini dekrétum.

Ez volt a világ első szocialista államának első statisztikai hivatala. Azóta több mint 50 év telt el, de az első állami statisztikai szerv létrejöttekor lefektetett irányelvek

mindmáig változatlanok.

Az állami statisztika a Szovjetunió gazdaságának erősödésével és— fejlődésével együtt nőtt és tökéletesedett. Bonyolultabbá váltak feladatai, de kiszélesedtek lehe-

tőségei is. Az állami statisztika rendszerének fejlődése tükrözi azt a világtörténelmi

haladást, melyet az egész ország elért. -

A statisztikának, a társadalmi terület e fontos részének Lenin nagy jelentő-

séget tulajdonított, s ragyogó statisztikus lévén, nagyra becsülte minta társadalrni

megismerés egyik legerőteljesebb fegyverét.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakításáról szóló egyez-

ményben. melyet 1922—ben az első össz- szövetségi szovjetkongresszuson fogadtak el.

rögzítették, hogy a Szovjetunió legfelsőbb szervei útján megvalósuló irányításának

feladata az össz- szövetségi statisztika megszervezése is. Ennek megfelelően a szö—

vetségi köztársaságok állami statisztikai szerveivel együtt megalakúlt az össz- szövetségi statisztikai szerv. a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala is

Minden szövetségi köztársaságban van központi statisztikai hivatal, mely a szövetségi köztársaság minisztertanácsa és a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatal-a alá tartozik. Ez lehetőséget ad arra, hogy a statisztikai munkát egySéges terv és egységes program szerint végezzék, és egyszersmind lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék azokat a követelményeket amelyeket a szövetségi köztársaságok vezető szervei támasztanak a statisztikai rendszer iránt.

Az állami statisztikában több mint 130000 különböző nemzetiségű ember dol- gozik. Többségüknek statisztikai szakképesítése van Minden évben közép— és felső- fokú iskolát végzett új szakemberek jönnek. Elmélyült tudással, a korszerű számítás—

technika ismeretében aktívan részt vesznek a statisztika továbbfejlesztésébem

Az adatok feldolgozását a Szovjetunió legtöbb igazgatási körzetében, minden kerüietben, területen. autonóm és szövetségi köztársaságban statisztikai—számitás- technikai központok és számitógép-állomások végzik.

A gépesített számviteli és statisztikai központok lehetővé teszik a statisztikai adatok gyors feldolgozását és ezzel együtt a jelenségek és folyamatok kellő idő-

ben történő elemzését.

Napjaink kérdése az állami statisztika automatizált rendszerének (ASZGSZ) létrehozása. A számítógép——központokat korszerű elektronikus számítógépekkel lát- ják el Az ASZGSZ létrehozásával még inkább lerövidíthetjük majd az adatgyűjtést és -feldolgozást lehetővé válik a közgazdasági kutatások elmélyítése. az egész statisztikai munka továbbfejlesztése.

A szovjet statisztikusok előtt nagy és bonyolult feladatok állnak. E feladatok az SZKP XXIV. kongresszusán a népgazdaság fejlesztésének kilencedik ötéves tervére vonatkozóan elfogadott irányelvekből. a sorrendben nyolcadik Legfelsőbb Tanács harmadik ülésszakának határozataiból adódnak, amelyek a kilencedik

ötéves tervnek a minisztériumokra és főhatóságokra, szövetségi köztársaságokra.

valamint az ötéves tervidőszak egyes éveire való felbontását tartalmazzák. Ha álta- lánosságban akarjuk jellemezni a; statisztikai szervek előtt álló feladatokat, azt mondhatjuk, hogy azok lényege az egész állami statisztikai rendszer továbbfejlesz- tése annak érdekében, hogy teljes egészében megfeleljen az állami vezetésrés a népgazdaság tervszerű irányítása által támasztott. állandóan fokozódó követel- ményeknek.

UTVENÉVES A SZOVJETUNIÓ 1 099

, W. _,P_E3lOME

Hacronuxan crarbn őbma onyőnuKOBaHa s HOMepe 7 mypHana BGCTHMK ctamcmuu aa 1972 rop. (crp. 3—11) nog sarnaBMeM ,,CCCP -— 50 ne'r".

SUMMARY

The article is a Hungarian Version of the study, entitled ,.Fifty 'Years of the Soviet Union", published in Vestnik Statistiki, 1972. No. 7. (pp. 3—11.).

FUGGELÉK

AH SZOVJETUNIÓ NÉPGAZDASÁGÁNAK FEJLÖDÉSÉT JELLEMZÖ FÖBB ADATOK' A népgazdaság fejlődésének főbb mutatószámai 1913 és 1971 között

(ladex: 1913. év : 1)

1940. 1950. 1960. 1970. 1971.

Mutatószóm —————

evben

Bruttó tarsadalmi termék . 5.1 8.2 21 41 44

Nemzeti jövedelem . 5.3 8,8 23 46 49

Termelő óllóalapok . 2.6 3.3 8.3 20 21

Ipari termelés . . . . 7.7 13 40 92 99

Mezőgazdasági termelé 1.4 1,4 2.2 3.1 3,1

Áruszóllítós . 3.9 5.7 15 30 32

Beruházások . . . 5.7 11 37 72 77

Munkások és alkalmazottak száma . 2.6 3.1 4,8 7 7,2

Ipari termelékenység . . 3,8 5.5 11,1 18,5 19.6

Mezőgazdasági termelékenység 19 2.1 3.5 5.3 5.3

Az ipari termelés növekedése

Ebből

maszok 551539" M—n——————————7

termelo- fogyasztas;

eszközök cikkek

Index: 1913. év : 1

1928 . 1,3 1.6 1.2

1937 . 59 10.1 3.7

1940 . 7.7 13.4 4,6

1950 . 13.13 275 5.7

1960 - 40.3 89,4 15.0

1970 ' 91,ó 213,6 30.4

1971 98,7 230,o 32.23

Évl átlagos növekedési ütem (százalék)

1918—1928 . 548 ó,1 5,4

1929—1937 . 18.0 232 13.5

1938—1945 . . 2.3 5.0 —3.8

1946—1950 . _. 13.6 129 15,6

1951—1960 . 11.8 12.5 10.2

1961—1970 .

8.6 9.1 7.4

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

' Usszoúilítoua -- szovjet források alapján —— a Központi Statisztikai Hivatal 'Tójékoztatóisi főosztálya.

1100 OTVENEVES A szovn—zrumo

Folytatás.)

' Ebből

Időszak össígsren """—ZMMWTT termelo- fogyasztas;

eszközök cikkek

'lndex : előző év : 100 1960 . . . . . . 109.5 110,8 § 107,1 1961 . . ' . . . 109,1 110.3 § 106,8

1962 . . . . . . 109.7 110,8 107,4

1963 . . . . . . 108,1 109,4 105,1

1964 . . . . . . 107.3 108,8 1039

1965 . . . . . . 1087 1089 108,3

1966 . . . . . . 108.7 109,2 107.4

1967 . . . ., . . 110.0 110.1 1099

1968 . . . . . . 108.3 108,3 1085

1969 . . . . . . 107,1 107,0 107.3

1970 . . . . . . 108.5 ' 108,3 1089

1971 . . . . . . 107,8 107,7 107,9

Egyes iparágak termelésének növekedése

(százalék)

1940. 1 1950. ! 1960. 1 1970. ) 1971. 1940. 1 1950. ) 1960. 1 1970. ) 1971.

Ág. ágazat

évben (lndex: 1913. éva 1) évben (lndex: 1950. év :: 100)

1

I 7 '56100 § 303 689l 743

1 6.4 9.3 22,7 412 43,6 69 100

Voskohószat . . .! 5.8 10.2 27.5 53.13 560!

l

1

1

1

lpar összesen . ,7 13,3 40,3 91.5 98.7

Fűtőanyagipar 244 443 469

57 100 270 ., 5231 550

Vegyipar 17.5 34.3 134.0 468.0 519,6 51 100 391 , 1364: 1514

Gépipar és fémfel ,

dolgozóIpar. 29.6 6345 268. 0 839 0 933 0 47 100 421 1319 1467

Könnyűipar 4.7 5.2 13.1 22 .3 24, 0 90 ] 100 252 429 461

Élelmiszeripar 3,8 3.7 1 8, 6 16. 2 17.1 103 ; 100 232 438 463

! ! §

Fontosabb ipari termékek termelésének alakulása 1922 és 1972 között

1922. 1940. 1960. 1970. 1971 . 1972.'

Termék —— *

évben

Villamos energia (milliárd

kllowattóm) . . . . 0.8 48,3 292 741.0 800.0 850.0

Kőolaj (millió tonna) . . 4.7 31.1 148 353,0 377,0 _ 4049

Szén (millió tonna). . . . 11 .3 166.0 510 624,0 641,0 650,0

Acél (millió tonna). . 03 18.21 65.3 116,0 121.0 126,0

Kénsav (monohidrótban, míl- '

116 tonna). . . 0,03 1.6 5.4 12,1 12,8 14.0

Műtrógya (100 százalékos

hatóanyagban, millió tonna) 0.0 0.7 3, 3 13,1 14,7 15,9

* Gépkocsí (ezer darab) . . . —- 145 523,6 916 1 143 1 376

Traktor (ezer darab) . . . - 31 ,6 239 459 472 478

Gabonokombójn (ezer

darab). . — 12.8 59,0 992 102 103

Pamutszövet (millió méter). 434 3 954 6 387 7 482 7 717 7 839

Kristólycukor (ezer tonna) . 210 2 165

6 363 10 221 9 025 9 366 ' A "terv előírásai szerint.

UTVENÉVES A SZOVJETUNIÓ

1101

A mezőgazdasági termelés növekedése

Ebből:

Időszak Összesen __,m—m—m

növény— diletta—

termelés nyésztés

Index: 1940. év : 100

1945 . 60 57 64

1950 . 99 97 104

1955 . 121 1 13 140

1960 . 160 147 193

1965 . 180 161 223

1970 . 221 204 265

Évi átlagos növekedési ütem

(szózaiék)

1941—1950 ——-0.1 —-0.3 0.4

1951 ——1 960 5,0 4.3 6,4

1961—1971 3.0 2,8 3.2

Ötéves átlag az előző öt év átlagának százalékában

1956—1960 1422 141 ,2 144.0

1961—1965 112.4 111.3 113.8

1966—1970 121,4 1229 120.4

Főbb mezőgazdasági termékek termelése

1909— 1924— 1936— 1966— _

. 1913.' 1928. 1940." 1970. § 1971.

Termek evben

évek átlaga , '

Gabona (millió tonna) . . 72.5 69.3 77,4 167,6 1 181,0

Nyersgyapot (millió tonna) 0,68 0.58 2.50 6.10 1 7.10

Cukorrépa (ipari. millió tonna).10,1 7.9 17.1 81,1 a 72,1

Burgonya (millió tonna) 30.6 41.1 49.11 94.8 92.3

Hús (vógósúlyban, millió tonna) 4.8 ' 4.2 4.0 11,ó 13.1

Tej (millió tonna). . 28,8 29,3 26,5 80,6 83,3

Tojás (milliárd darab). 112 9.2 9.6 35,8 45,0

Gyapjú (ezer tonna). 192 157 129 398 424

' A Szovjetunió jelenlegi területén.

" Az 1939. szeptember 17-ig érvényes határokon belül.

Az év eleji állatállomány alakulása

a sm. 5232;

millió darab

1916 . 58.4 28.8 23.0 1 89,7

1941 . 54,8 28,0 27.6 80.0

1951 . 57,1 24.3 24.4 82,ó

1961 . . 75.8 34.8 58.7 133.0

1971 . . 99,2 41,0 67.5 138.0

1972 . . 1 102,4 71.4 1399

I

41 ,2 ,

1 102

ÖT'IENEVES A SZOVJETUNIO

A mezőgazdaság gépállományánák alakulása

(ezer darab)

1960. I 1971.

1928. 1940.

Gép

év végén

Traktor (15 lóerős) . . 18 684 1985 4496

Kombájn . . . . . * 182 497 640

Tehergépkocsi . . . 0.7 228 778 1262

' Osszesen 2 darab.

Az üzembe helyezett állóalapok értéke

(1969. Január 14 árakon)

Ebből álldml Összesen és szövet-

ldőszak , ' keleti

milliárd rubel

1918—1971 . . . . . . . 988.4 853.1

1929—1932* . . . . . . . 9.4 8.6

1933—1937 . . . . . . . 1'7,4 15.7

1938—1941** . . . . . . . 18.6 16.0

1941—1945 . . . . . . . 19,1 15.8

1946—1950 . . . . . . . 42,8 35,3

1951—1955 . . . . . . . 81,1 68.3

1956—1960 . . . . . . . 1580 130.8

1961—1965 . . . . . . . 2319 2032

1966—1970 . . . . . . . 324.4 285.4

1971 . . . . . . . . . t 81 ,8 72,5

' Az 1928. IV. negyedévi üzembe helyezésekkel együtt.

" 1941—ből csak az első félév üzembe helyezései.

A beruházások alakulása

(összehasonlíthutó árakon)

Ebből : Usszesen '

Időszak sgáLCIelelefzti kolhozok (láiggáéfgggs)

milliárd rubel

1918—1971 . . . . . 1073,3 930,7 95.6 47,0

1918—1928,ll . . . . ' 4.4 2.0 0.03 2.4

1929—1932 . . . . . 8.8 8,0 0.4 0.4 '

1933—1937 . . . . . ! 19,9 18.1 12 0.6

1938—1941 " . . . . 20,6 ; 17.8 1.6 1.2

1941—1945 . . . . . 20,8 - 17,3 1,8 1.7

1946—1950 . . . . . 48.1 40,5 3.7 3.9

1951—1955 . . . . . 91.1 77.8 8,0 5.3

1956—1960 . . . . . 170.5 1422 16.3 12.0

1961—1965 . . . . . 247,6 2172 _! ! 20,8 9.6

1966—1970 . . . . . 353.8 312.0 33.6 82

1971 . . . . . . . 87,7 77,8 . 8.2 1.7

' 1928. IV. negyedévi beruházások nélkül.

" 1941496! csak az első félév beruházásai.

D'NENEVES A SZOVJETUNIÓ 1103

A lakásépítkezések alakulása

(hasznos terület)

Ebbőí: ,...

Össz se . - - -

maszek ** " glam; 335512; komm

[millió négyzetméter 1

1918—1971 . . . . . 25442 131 1.2 É, 470,3 762,7

1918—1928 . . . . . 203.0 23.7 ; 275 151 .8

1929—1932 . . . . 56.9 3261 ; 7.6 1ó,7

1933—1937 . — . . . . ó7,3 372 § 7.1 23.0

1938—1 941' . . . . 81, 6 34.11 ; 10,8 * 36,4

1941—1945 . . . . . 102, 5 41.3 l 13,6 47, 6 '

1946—1950 . . . . . 200. 9 724 44,7 83. 8

1951—1955 . . . . . 2405 113.0 65.1 62, 4

1956—1960 . . . . . 474,1 224,0 113.8 136, 3

1961 --1 965 . . . . . 490.6 300.4 94.0 96, 2

1966—1970 . . . . _. 5185 352'5 72,8 932

1971 . . . ; . . . 4 108.3 " 179,7 13.3 15.3

' 1941-ben csak az első félév lakásépitései.

A külkereskedelmi forgalom alakulása

(folyó áron)

Export 1 Import I Összesen Év

miilió devizarubel

1913* . . . . . . . . . L 1 192 1 078 2 270

1917 . . . . . . . . . . 382 1 901 2 283

1928 . . . . . . . . . . 630 747 1 377

1937 . . . . . . . . . . "295 229 524

1940 . . . . . . . . . . 240 245 485

1950 . . . . . . . . . . 1615 1310 2925

1960. . . . . . . . . . * 5007 § 5066 10073

1970 . . . . . . . i 11 520 ! 10 565 22 085

' 'A cári Oroszország területére vonatkozó adat.

A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete

Havi ótlag- Havi jöve—

kereset delem*

Ev '

rubel

* 1940 : 33.1 40.6

"1946 . . . . ? 48,1 62,4

1950 . ' . . . E' 642 82,4

1955 . . . . ; 71.8 9118

1960 . _. 1. ., § 80.6 107,7

1965 . . . . ! 96,5 — 1292

1970 . . . . í 122,0 1645.

' Áiiugkereset természetbeni és pénzbeni társadalmi juttatásokkal! együtt

1104 _ mvemaves A szowerume

Az egy lakosra jutó élelmiszer—fogyasztás alakulása

(kllogmmm)

1913. 1950. 1960. 1970.

Élelmiszer

évben

Hús és szalonna . 29 26 40 48

Tej és tejtermékek (tejre átszámítva) 154 172 240 307

Tojás* . . . 48 60 118 158

Hal- és haltermékek. . . 6.7 7.0 9,9* 15,4

Cukor . . . . . . . 8.1 11.6 28.0 38.8,

Növényi eredetű oláj. . . 2.7 5,3 6.8

Burgonya . . . 114 241 143 130

Zöldség (tök- és dinnyefélékkel). . 40 51 70 ; 83

Kenyér és lisztfélék . . . 200 172 164 149

' Dumb.

Az időszak folyamán felső- és középfokú végzettséget szerzett szakemberek száma

(ezer fő)

Ebből

Időszak Összesen középfokú felsőfokú végzettségű

?

1914 . . . ., . . 19 7 12

1918—1928 . . . 538 198 340

1 933—1937 . . . 993 623 370

1941 ——1 945 . . . 842 540 302

1951—1955 . . . 2681 1560 1121

—1 961—1965 . . . 4304 2572 1732

1966—1970 . . . 7064 4446 2618

I

M Az orvos- és a kórháziágy-ellátottsóg alaku/ása

1913. 1940. 1950. [ 1970. 1971.

Megnevezés

év végén

Orvos összesen (ezer fő) . . . . . 28,1 155.3 431,7 668,4 699

Tízezer lakosra jutó orvos . . . 1,8 7.9 — 20,0 27,4 28

Kórházi ágyak száma (ezer) . . . . 208 791 1739 ; 2663 2728

Tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 13 40 80 l 109 111

A szövetségi köztársaságok területe és népessége

Terület Népesség (ezer fő)

Terület (231373!- 1913 1940. 1972.

méter) végén január 1—én január 1—én

Szovjetunió . . . . . . . . . 22 4022' 159153 194 077 246 259 Ebből:

Oroszországi SZSZSZK . . . 17 075.4 89 902 110098 131394 Ukrán SZSZK . . . 603.7 35 210 41 340 47 910

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

ÚTVENÉVCS A SZOVJETUNIÓ 1105

(folytatás.)

Terület Népesség (ezer fő)

.. ezer ne - w—

Temet ( le'kilíy 1913 1940. 1972.

méter végén január 1—én január 1—én

Belorusz SZSZK. 207.6 6 899 9 046 9 152

Uzbég SZSZK . 447.4 4 334 6 551 12 500

Kazah SZSZK 2 7173 5 597 6 148 13 467

Grúz SZSZK . . . 69,7 2601 3612 4785

Azerbajdzsán SZSZK . 86,6 2 339 3 274 5 323

Litván SZSZK . 652 2 828 2 925 3 200

Moidvai SZSZK 33,7 2 056 2 468 3 669

Lett SZSZK . 63.7 2 493 1 886 2 412

Kirgiz SZSZK . . 198,5 864 1 528 3 080

Tadzsik SZSZK . 143.1 1 034 1 525 3 080

Örmény SZSZK . 29,8 1 000 1 320 2 608

Türkmén SZSZK 488,1 1 042 1 302 2 288

Észt SZSZK . 45,1 954 1054 1391

' A Fehér- és az Azovi—tenger területével együtt.

A szövetségi köztársaságok ipari termelésének növekedése

__, (Index: 1913. év ,: 1)

1940. 1950. 1960. 1970. 1971.

Terület

évben

Szovjetunió 7.7 13 40 92 99

Ebből:

Oroszerszágí SZSZSZK 87 15 43 92 99

Ukrán SZSZK . 7,3 8,4 27 61 65

Belorusz SZSZK . . . 8.1 9,3 34 101 113

Uzbég SZSZK . . . 4,7 8.7 20 40 45

Kazah SZSZK 7.8 18 57 146 158

Grúz SZSZK . . . . 10 16 40 85 89

Azerbajdzsán SZSZK . 5.9 8,3 17 33 35

Litván SZSZK . 2.6 4,9 27 80 87

Moidvai SZSZK . 5.8 12 52 146 166

Lett SZSZK . 0.9 2,8 10 26 28

Kirgiz SZSZK . 9.9 21 61 188 211

Tadzsik SZSZK . 8.8 13 38 87 95

Örmény SZSZK . 8.7 22 68 184 ' 201

Türkmén SZSZK . . 6.7 9.6 22 45 50

Észt SZSZK . . . 1.3 43 15 35 38

A kiskereskedelmi forgalom* alakulása szövetségi köztársaságok szerint

(Index: 1940. év : 100)

1950. [ 1960. ! 1965. l 1970.

Terület —W—

évben

Szovjetunió . . . e 110 326 435 646

Ebből:

Oroszországi SZSZSZK . . . 109 303 391 568

Ukrán SZSZK 97 302 424 629

2 Statisztika! Szemle

(A tábla folyiatása a következő oldalon.)