STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
. , 439
A hivatalos csehszlovák statisztika a
vizsgált időszakra vonatkozólag a munka társadalmi termelékenységének 106 szá-
zalékos emelkedését állapítja meg. Ez azeltérés abból származik, hogy a munkás—
létszám és a ledolgozott munkaidő közötti
eltéréseket a számításoknál nem veszik figyelembe. Szerző megállapítja, hogy ez az eljárás nincs összehangban a nemzeti—jövedelem-számítás publikált eredményei—
vel, és rámutat az ellentmondás követ—
kezményeire.
(Ism.: Hajpál Gyula) Forsell, Asmo —-— Grönland, Paavo:
Finnország 1956. évi ágazati kapcsolati
mérlege
(Input—output study for Finland in 1956.) ——
Tilastokatsauksia. 1960. 10. sz. 40—51. p.
Forsell és Grönlund cikke az 1956. évre vonatkozóan elkészített első finn ágazati
kapcsolati mérleg összeállításáról számol
be. Szerzők hangsúlyozzák, hogy a mun—kát a Finn Központi Statisztikai Hivata—
lon kívül végezték el, s a rendelkezésre álló korlátozott erőforrások miatt csak korábban kialakult statisztikai anyagok—
ból meríthettek. Más a helyzet az 1958.
évről készülő táblánál, amelyet már a
Központi Statisztikai Hivatalban kezdtek el kidolgozni.A cikk —— amelyhez szerzők mellékel- ték Finnország 1956. évi ágazati kapcso—
lati mérlegét, a technológia koefficiensek, továbbá az inverz koefficiensek matrixát is —— bevezetőben beszámol az input—out—
put munkák elterjedéséről a különböző országokban. Ebben a bevezető részben
táblázatos összefoglaló is található a leg—
több országban összeállított ágazati kap-
csolati mérlegről. Az egyébként hasznos összeállítás azonban nem tekinthető tel—jesnek, így például nem tartalmazza az 1957. évi lengyel és magyar ágazati kap—
csolati mérlegek fő adatait.
Az input—output rendszer elterjedésé—
nek bemutatása után szerzők az ágazati kapcsolati mérlegek általános jellemzőit írják le az ismert lineáris egyenletrend- szerekkel és részletezik a finn mérleg összeállításánál felmerült statisztikai for—
rás—problémákat.
Az 1956. évi finn ágazati kapcsolati mérleg 39 termelő szektort tartalmaz a tábla belső matrixában levő szektorok számát tekintve, amelyek között néhány olyan ,,termelő" szektor is szerepel, mint a bankok és biztosításügy szektora, a köz—
ponti kormányzat szektora, a helyi kor- mányzat szektora stb. A termelő szek—
torokon kívül mind a ráfordítások,
mind az elosztás tekintetében a szokásostovábbi tételek szerepelnek (munkabér.
profit, amortizáció, import, illetve tőke—
képződés, fogyasztás, export stb.).
A szektorbontás a Finnországban hasz—
nálatos ágazati klasszifikációból indul ki, amely az ENSZ által kidolgozott ,,lnter- national Standard Industrial Classifica—
tion of all Economic Activities" alapján
készült, attól csak kevéssé tér el. A mun—
ka első fázisában szerzők mintegy 80 szektoros részletességben kísérelték meg
az ágazati kapcsolatok bemutatását, a ké- sőbbiekben azonban a kiinduló adatok bizonytalansága miatt szükségesnek bi—zonyult a szektorok aggregálása az előző—
ekben emlitett fokig. Úgyszintén a statisz—
tikai adatok korlátai miatt a készletvál—
tozást nem tudták külön kimutatni és azt
a fel nem osztott részben szereplő egyéb tételekkel együtt voltak kénytelenek ke—
zelni és kimutatni.
A tábla összeállításánál az 1956. évi ter—
melői átlagárakat használták fel. Szerzők
megállapítása szerint ,,az ágazati kapcso—lati mérleg összeállítása során értékes in- formáció gyűlt össze a meglevő statiszti—
kák egyes következetlenségeire, halmo—
zott számbavételeire, hiányaira és gyen—
geségeire."
Forsell és Grönlund tájékoztatása sze
rint az ágazati kapcsolati mérleg első fel—használására 1959 őszén került sor, ami—x kor a kormány Gazdasági Programozási Bizottsága a finn gazdaságnak az 1960—as
években várható fejlődésével és a közvet—lenül a háború után született nagyobb lét—
számú évjáratok munkábaállításának kér—
déseivel foglalkozott. E Bizottság számí-
tásaihoz a mérleg egy összevontabb, 16 termelő szektort tartalmazó változatát
használták fel.Megemlithető még a cikknek azon köz——
lése, hogy Finnországban -—— az iparsta—
tisztika tervezett megváltoztatása után —-
kb. 20 termelő szektort felölelő ágazati kapcsolati mérlegek évenkénti összeállí—tásának a gondolatával foglalkoznak.
(Ism.: Kenessey Zoltán) Oberhauser, Alois:
Az input—output részmodell-tanulmányok
gyakorlati problémái
(Praktische Probleme sektoraler Input-Output Studien.) -— Zeitschrift für die Gesamte Staats—
wissenschaft. 1960. 3. sz. 518—539. p.
Szerző az input—output részmodell-ta—
nulmányokon olyan vizsgálatokat ért, amelyek egy-egy népgazdasági ág vagy iparág vonatkozásában vizsgálják a ráfor—
dítások és kibocsátások mértékét. Ezek a vizsgálatok korlátozottak: egy—egy terü—
letre vonatkoznak, anélkül, hogy figye—