RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.
MDCCCXCL
L I ( í I I ' '
i > . M i
** . I
MÁSODIK FELEV.
t
1 »I
KIADÓ-TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ:
B R E Z N A Y B É L A ,
t
Hm v
t
í
^ S Z T E R G O M - F Ő M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , K . M . T U D . E G Y E T E M I N Y . R . T A N Á R ,
P A P A O S Z E N T S E G E T . K A M A R A S A . « ..
k r ij Í
" f
L
I >>* ! í
B U D A P E S T ,
R U D N Y Á N S Z K Y A. K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L .
• * j
1891.
T A R T A L O M - J E G Y Z É K
a „Religio" 1891. IL félévi folyamához.
Vezéreszmék és Tanulmányok.
Tűnődés az u j primás működése által betöltendő u j kor- szak fölött. Szerit. 1.
Zsidó tanúbizonyság Jézus Krisztus mellett. 1.
f Dr Haynald Lajos bibornok, 1816—1819. 2.
A katholikus kongresszusokról. 2.
Haynald-gyász Magyarországon. 3.
Lessus in funere Em. ac Rssmi D. D. Dris Ludovici Haynald. A. M. D. G. Colomanns Bosty s. J . 3.
Az erdélyi róm. kath. Státus autonomiája. Szerk. 4.
A lelki tehetségek összhangzó, vallásos kiképzése nélkül nincs, nem is lehetséges valódi műveltség. Dr Csősz I.
4. 6, 7, 9, 10, 25, 26, 29, 30, 31, 32, 33.
A vallás és a bűnügyi statisztika, Csippék F., 5, 6, 7, 8, 9, 10.
A jövő konkláve. 8.
A vallás szerepe a társadalmi kérdés megoldásában.
Szerk 11.
A római kérdés. 11.
,.Isten és ember." Kemenes költői müvének méltatása.
Szeri. 12.
Keresztény politika. 12.
Szent István napjának országos föltámadására. Csippék F . 13.
Katholikus tanitók országos értekezlete. 13.
Sanctissimi D. N. Leonis d. p. P P . XIII. epistola ad archiepiscopos et episcopos regni Lusitani. 14, 15.
Dr Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök beszéde a mun- káskérdésről. 14, 15, 16, 17, 18, 19.
Katholikus ifjúság. Csippék F. 14.
Az iskolai év küszöbén. Csippék F . 16.
Egyházi beszéd sz. István király napján Budavárában mondotta Krassy Félix. 16, 17.
A primási szék helye s betöltése. Csippék F. 17.
Ecce Sacerdos Magnus. Csippék F. 18.
Nemzeti zsinat. 18.
Szövetkezzünk a vasár- és ünnepnap megszentelésére.
Csippék F. 19.
Valami a katholikus sajtóról. Szerk. 20.
A német katholikus sajtóról a párisi „Correspondant"
vezérczikke. 20, 21.
f Apostol Alajos. Kovács Gyárfástól. 20.
XIII. Leo pápa utasításai a kath. sajtó számára. Szerk.
21, 22, 23.
A kath. Írókról, mint olykor a kath. egyházban való vi- szályok okairól és szitóiról. 23.
A magatartás rendje a katholikus akcziókban. 23.
Az utolsó argumentum. Szerk. 24.
Mélt. és fot. Bende Imre beszterczebányai püspök ur beszéde az egyházmegyei tanitók közgyűlésén. 25.
Sanctissimi D. N. Leonis d. p. P P . XIII. epistola Be prava duellorum consvetudine. 26.
Sanctissimi D. N. Leonis d. p P P . XIII. epistola ency- clica De Mariae Virginis Rosario. 27, 28.
Jászóvár ünnepe. 27.
A pápa helyzete Rómában. Szerk. 29.
Az október 2 iki római lázongás eredetéről. 30.
Mit akar az olasz forradalom a pápával? 31.
Az egész katholikus világnak szól. 32.
Sok, a mi sok ! 33.
S. Joannes a Cruce I. II. Hahnekamp Gy. 34, 35.
A socializmus és elterjedése. Winterer beszéde a malinesi kongresszuson. 34, 35.
Magyarországnak uj herczeg-primása van. 35.
Vaszary Kolos kinevezése. 36.
Császka György kinevezése. 36.
Mária Terézia boldogult királynőnk a vallásról és a val- lástalanságról. 36.
A művészet és az erkölcsiség. Dr Piszter I. 36, 38, 39, 41, 42. 43, 44, 45.
MDCCCXCI. VASZARY KOLOS FERENCZ FÖAPÁTVR HERCZEG-PRIMÁSSÁ K I N E V E Z É S É N E K V N N E P É - R E A '„RELIGIO" DÍSZT ÖLTE, KIVANVA I S T E N E R Ó S I T u K E G Y E I T SÍRIG. (Diszszám). 37.
Simor visiója. (Legenda.) Dr Breznay B. 37.
A békesség uralma. Szerk. 38.
Merre van az ut a békére ? Szerk. 39.
Herczeg Kopácsy József primás nyilatkozata a vegyeshá- zasságokból született gyermekeknek vallásos nevelése ügyében. 39.
A pápa mint az olasz király udvari káplánja és czimze- tes fejedelem Rómában. Szerk. 40.
Mélt. és ft. Meszlényi Gy. megnyitó beszéde a szatmár- megyei róm. kath. néptanító-egyesület közgyűlésén. 40.
Herczeg Vaszary Kolos primás válasza az esztergomi főkáptalan küldöttségének üdvözletére. 40.
Az uj primás program m ja. Szerk. 41.
H g Vaszary Kolos primás beszéde a budapesti Katholi- kus Kör küldöttségéhez. 41.
Császka György kalocsai érsek két ünnepélyes nyilatko- zata. 41.
Prímásunk programmjának negyedik pontja. Szerk. 42.
H g Vaszary Kolos prímás bucsu-beszéde Győrmegye ha- tóságához és közönségéhez. 42.
Roskoványi Ágoston 40 éves püspök. Maróthi dr. 43.
A keresztény családi élet visszaállításáról. Szerk. 44, 45, 46. 48.
Szmrecsányi Pál szepesi püspök kinevezése. 45.
A feszület mint családi szentély. 45, 46.
A budapesti esperesi kerület papságának tisztelgése az ország hg-primása előtt. 45.
Drohobeczky Gyula körösi g. kath. püspök kinevezése. 46.
A két u j püspökről. 46.
Sanctissimi D. N. Leonis d. p. P P . XIII. litterae aposto- licae, quibus Collegium Clericis maroniticis instituendis in Urbe constituitur. 47.
A közös családi ima. 48.
Oroszország és a valláskérdés keleten. 48.
BubicS Zsigmond kassai püspök fejedelmi alapítványa. 48.
Sanctissimi D. N. Leonis d. p. P P . XIII. Allocutio ha- bita die 14. Dec. 49.
A kisded Jézus nevében Magyarország összes növendék- papságához . . . a Bél. szerk. 50.
Szükséges volt-e, s mi okból, az Isten Fiának megteste- sülése? Páder R, 50, 51.
Az atyai és az anyai áldás. 51.
Egyházi Okmánytár
Decretum S. Congreg. Episcopor. et; Regularium quoad regimen monialium et societatum religiosarum. 7.
A lourdesi Officium. 20.
Nekrológok.
f Juhász Mihály prém. kanonok. 2. — f Dr Kopsz Já- nos szombathelyi nagyprépost. 4. — f Babies János egri kanonok. 4. — f Sárkány Miklós bakonybéli apát.
6. — f Apostol Alajos esperes-plebános. 12. f Id. J ó - sika Lajos báró az erdélyi kath. Status világi elnöke.
40. — f Dr Wenczel Gusztáv, ny. egyet, tanár, főr.
házi tag, a Sz.-István-Társ. tud. és irod. oszt. tagja. 42.
— f Niamessny Antal Károly gyertyámosi pleb. 42. — f Bánóczi Epperjessy Sándor cz. kanonok, esperes-pleb.
az egri főmegyében. 49. — f Nemespani dr Barta Béla, kir. táblai tanácselnök, a Szent-István-Társ. tud.
és irod. oszt. tagja. 50.
Egyházi Tudósítások.
a) Belföld.
Beszterczebánya. Bende Imre püspök bérmautja. 19.
Budapest. Tisza K. füstfelhői és azoknak igazi protestáns magyarázata. 1. — A fotografia mint „csalhatatlan módszer" az egyetemen. 20. — Segithet-e a fotogra- fia ? 21. — Márkus Gyula vál. püspök s pápai praela- tus ur beszéde. 22. — A magyar ev. ref. protestantiz- mus legújabb manifesztácziója. 23. — A római Decre- tumok ügyében. 26. — Az elkeresztelések és a pápai decretumok ügye egy budapesti u j napilap itélő széke előtt. 30. — Két hir. 31. — Magyarország „fátuma*
Apponyi és Szilágyi legújabb, hevességre nézve minden eddigit felülmúló összecsapásában. 32. — Magyarország miniszterelnöke. 33. — Türr Pista politikája, theolo- giája és — puskája. 34. — Egy fekete pont a magyar nemzet fényes „jogászi" hírnevén. 36. — A bpesti tu- domány-egyetem ifjúsága és az ország hgprimása. 40.
— H g Yaszary Kolos primás békeszózatának vissz- hangja a sajtóban. 41. — A jezsuitákról. 42. - A magyar delegáczió külügyi tárgyalásai Bécsben. 43. — A delegácziókból és a delegácziókról. 44. — Nagy eszmeáramlatok összeütközése Magyarország egén. 45.
— Mit mulasztott el a magyar delegáczió ? 45. — A római kérdés tehát mégis létezik. 46. — A millennium világkiállítással legyen-e, vagy országossal? — Mire tanít Magyarország legutolsó népszámlálásának a sta- tisztikája ? 48. — Leleplezése az okt. 2-iki római ese- mények előzményeinek. 49. — A magyarországi kul- turharcz megszüntetésének a programmja. 50. — De- rengő reménysugarak kath. közéletünk kietlen homá- lyában. 51.
Budapest. A vasár- és ünnepnap megszentelése. 2. — Középiskoláink 1890/1-ben. 5. — A kormány és a há- három érseki szék üresedése. 6. — A „Rerum nova- rum" kezdetű pápai encyklika. 7. — Protestáns forra- dalmi önkényuralom Magyarországon. 8. — Az egyház helyzete Magyarországon. 9. — A megismert igazság elleni tusakodás. 12. — A nemzeti ünnep. 15. — A Vatikán és a hár/nas szövetség. 16. — A vasárnapi munkaszünet. 17. — Egyházpolitikai áttekintés Magyar- országon. 19.
Budapest. Tisztelgések Magyarország hg-primásánál. 46.
— Budapest főváros törvényhatóságának tisztelgése az ország hg-primásanál. 48.
Csanádi egyházmegye. Aranymise Buziáson. 25.
Eger. Samassa érsek nyilatkozata. 22. — Az egri polgári leányiskola fölszeutelése és ünnepélyes megnyitása. 34.
— Györgyényi Ignácz apátkanonok arczképének ünne- pélyes leleplezése. 36. — Az egri érsek üdvözlő levele az u j hg prímáshoz. 38. — Hevesmegye és a szepesi püspök. 46.
Egri fömegye. Püspököket és akadémikusokat nevelő plébánián. 1.
Erdélyi egyházmegye. Lönhart Ferencz püspök beszéde, meljlyel a Státusgyülést megnyitotta. 27.
i Esztergom A legújabb főpásztori körlevélből. 36. — Majer István v. püspök, káptalani helynök szózata a főmegye papságához az uj főpásztor kinevezéséről. 38.
— Vaszary K. hg-primás válasza az esztergomi tanító- képezde üdvözlő feliratára. 47.
FelSŐ-Lendva. Szent Alajos ünnepe. 1.
Gyöngyös-Solymos. Vavrik János cz. kanonok és soly- mosi plébános emléke. 21.
Győr. Szentgyakorlatok áldozópapok számára. 21. — Tem- plomszentelés Uj-Szőnyben ; triduum keresztes sz. J á - nos tiszteletére Győrött. 43.
KalOCSa. Haynald L. biboros érsek utolsó perczeiről, végrendeletéről, temetéséről. 2- — Haynald L. biboros érsek temetése. 4. — Császka György, az u j kalocsai érsek. 38.
Kalocsai főmegye. Az anyakönyvek magyar nyelven való vezetéséről. 28.
Komárom vm. Az uj-szőnyi templomszentelés még egy- szer. 45.
Nagyvárad. A nagyváradi püspöki r. kath. kisdedóvónő- képzőintézet megnyitása. 27.
Nyitra. Roskoványi Ágoston püspök jubileuma. 44.
Onnan, a honnan. Választási visszaélés. 11. — Res pro- testanticae. 16. — Syrén hangok. 28.
S z é k e s f e h é r v á r . Az augusztus végén tartott lelki gya- korlatok alkalmából. 24.
Szombathelyi egyházmegye. Testvéri figyelmeztetés. 4.
— Dr Kopsz János emléke. 7.
Veszprém. Lévay Imre kegyestanitó-rendi tart. főnök búcsúja. 20.
Veszprémi egyházmegye. Nagy átalakulás a tanügy ki- vevése által az esperesi teendők köréből. 39, 40. — Főpásztori körlevél Magyarország hgprimásának kine- zése alkamából. 42.
b) Külföld.
Baltimore. Levél az Egyesült-Államokból a katholicziz- mus ottani állapotáról. 43.
BéCS. Az udvar és a hivatalos Olaszország. 13. — Mi minden nem lehetséges itt ebben az Ausztriában! 26. —- A kath. papság és az „egyesült kereszténvek," 38, 39.
China. Jelenet a keresztények üldözéséből Chinában. 46.
Egyesült-Államok. A hitvallástalan, állami iskolák ered- ménye. 49.
Francziaország. Lavigerie biboros érsek a „Rerum no- varum" kezdetű encyklikáról. 9. — Itt nagy baj van!
33, 34. — Gouthe-Soulard aixi érsek elitéltetése. 44.
GráCZ. Éljen a t e t t ! 1. — Régi tartozás lerovása. 20.
Japán. Egy japáni hittérítő levele a katholiczizmus hely- zetéről Japánban. 47.
London. Catholic Truth Society. 6. — Az u j iskola-tör- vény. 14. — Az angol római katholikusok, vagyis az igazi és az ál-katholikusok. 48.
Nápoly. XIII. Leo pápa levele San Felice bibornokhoz a nápolyi eucharistikus kongresszus alkalmából. 47.
Németország. A trieri „nagy ereklye". 8. — A Görres- társulat közgyűlése. 31. — Protestáns politika. 41, 42.
— A német socziál-demokraczia uj programmja. 44.
Olaszország. A szabadkőművesség mocskos kezei. 10.
Páris. A „Rerum uovarum" kezdetű encyklica. 11, 12. — Lélekölő politikai egyenetlenség dul a franczia katho- likusok táborában. 28. — Gouthe-Soulard érsek pöre.
35. — Nagv vita a franczia képviselőházban. 49. — Az egész világ figyelme Francziaországra fordult. 50.
-— Freppel püspök utolsó beszéde. 51.
Portugál. A pápai encyklika a portugáli püspökökhöz. 19.
Posen. A porosz-lengyel katholikusok első kongresszusa Thornban. 30.
Svájcz. Valami a sűrű kongresszusozás és beszédezés ellen és a kath. kongresszusok akcziója mellett. .29.
*
tös ezidei kitétele alkalmából. 17, 18. — Urunk var- ratlan köntöse. 19.
Róma. Junius ünnepei az örök városban. 2. — A magyar ifjúság zarándoklata sz. Alajos sirjához. 10. — Vegyes hirek az örök városból. 13. — A hármas szövetség. 15.
— A hármas szövetség és a zsidók. 18. — A mit csak Rómában lehet látni ! 27. — A katholikus ifjúság nem- zetközi zarándoklata a pápa előtt audienczián. 29. A tüntetések hosszú sora készülődik Rómában a Vatikán ellen. 35. — A nyilvános konzisztoriumból. 50.
A „Religio" Tárczája.
A soproni sz. Orsolya-rendü apáczák érdemeiről a neve- lés- és kézműipar terén. Dr Hahnekamp S.-tól 5.
Egy lengyel hitvalló. (Krasinski A. Szaniszló püspök.) 13.
Lourdes tudományos látopontról. 14.
Vallásos jelvények és ereklyék. 15.
A türelmesség kérdése vallás dolgában. 31, 32.
Krix-krax. Erről is arról is, innen is onnan is. Szerk. 46, 47.
Szépirodalmunk ijesztő szegénységéről Mikszáth tárcza- czikke. 50.
Katholikus Köztevékenység.
A bpesti Szent-Imre-egylet felhívása a magyar kath. ifjú- sághoz római zarándoklatra sz. Alajos centennariuma alkalmából. 5.
A kath. tanitói segély-alap és árvaház-alap állapotáról a kezelő egri főkáptalan számadásának kivonata. 12.
A kath. tanitók országos értekezlete. 13.
A kath, tanitók országos értekezletének határozatai. 16.
A kath. tanitók segélyalapja központi bizottságának évi ülése. 17.
Goossens malinesi biboros érsek megnyitó beszéde a ma- linesi nemzetközi kongresszuson. 23, 24.
Zoványi J . Mihály Nyilatkozata visszatéréséről. 25.
A bpesti Kath. Kör nov. 12-iki választm. ülésében szent László király szenttéavatása 700 éves jubileumának megünneplését meginditja. 39.
Nrn. és ft dr Schopper György rozsnyói püspök ur le- vele Pintér Kálmánhoz, a bpesti Kath. Kör alelnöké- hez. 45.
Sz. László király jubileumát illetőleg további lépések. 50.
Nevelés és Tanügy.
Iskolai értesítők. 22.
Az álló írás ügyében a bpest-ferenczvárosi I. sz. iskola- szék felirata a főváros tanácsához. 42.
Katholikus Egyleti Élet.
A budapesti Kath. Kör elnök-választása. 29.
A Szent-István-Társulat vál. ülése. 35, 43.
A budapesti Kath. Kör IX. felolvasó estélye. 38.
A Szent-László-Társulat vál. ülése. 39, 48.
A Szent-István-Társulat tud. és irod. osztályának őszi üléséről. 39, 41.
Irodalom.
Kanyaró F., Unitáriusok Magyarországon. Szerit. 1.
Gabler L., A kereszt, mint a nők éke. 1.
Soótliy Gy., Szent Alajos dicsősége. Színműi jelenet. 1.
XIII. Leo pápa ő szentségének körlevele a munkások helyzetéről. Az eszt. főegyházm. hatóság által jóváha- gyott hiteles fordítás. 1.
Montefeltroi A., Hit és szeretet. (Beszéd. IV. köt.) 1.
Récsey Victor, A kassai püspökségi könyvtár codexeinek és incunabulumainak jegyzéke. Dr —t-től. 4.
Duilhé de St Projet, A ker. hit természettudományos vé- delme a legújabb kutatások nyomán. Ford. a csanádi növ. papság m. e. isk. 5.
Pokorny E., Ajtatossági gyakorlatok. 5. Ism. Nóvák Lajos. 9.
Kemenes F., Isten és az ember. 5.
Emléksorok szent Alajos boldog halálának háromszázados évfordulójára. A szeplőt. sz. Máriának sz. Alajos párt- fogása alatt álló gyülekezete. 5.
Vajay I. A nép igaz barátja. 5, 22.
Dulánszky N. pécsi püspök körlevele egyházmegyéje hívei- hez a pécsi székesegyház fölszenteltetése alkalmából. 8.
Az újjáalakított pécsi székesegyház. Képekkel ellátott ka- lauz. Kiad. a „Szent Család" szerkesztői. 8, 47.
Rudnay A., Vasárnapi hitelemzések. 8.
Kontúr B., A jóegészség könyve a magyar nép számára. 11.
Adalék a városi kegyuraság jogi természetéhez. Temesvár szab. kir. város tanácsához intézett felebbezvény. 13.
Csippék F. A legfőbb társadalmi kérdés. 16.
P. István karm. r. áld., Karmelhegyi rózsabimbók. 18.
Kempis-Nogáll, Krisztus követéséről. 19, 24.
Rada I. dr, XIII. Leo pápa ő szentségének körlevele a munkások helyzetéről. A veszprémi egyházmegyei ha- tóság által jóváhagyott fordítás. 21.
Hérics M.. Egyházi beszéd, sz. István napján, Bécsben, 22.
Palásthy P., A Palásthiak. 3. köt, 22.
Babik J., Pater Hiláriusz. 22.
Hahnekamp G., Passionsbilder. 22.
Az erdélyi róm. kath. Státus igazgató-tanácsának évi jelen- tése. 24.
Békefi R., A zirczi, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cisz- terczi apátságok története. 26.
Mikita S. dr, Liturgika (gör. szert.) 26.
Lassú L. dr, Liturgika. 26.
Melles E., Liturgika (gör. szert.) 26.
A Szent Család képes naptára. 27.
Székely I. dr, A szentírás apologiája. 28.
Szent Alajos a tanuló ifjúság védszentje. Ima és énekes- könyv. 28.
Munkálatok, kiadta a budapesti növ. papság m. e. i. isko- lája. 28.
(Szakszó R.), Emlékirat a debreczeni róm. kath. egyház kegyúri viszonyairól. 29.
Egy nagyérdekü mű. (Wieser Fr. J . t. atya műve a Má- ria-társulatokról Magyarországban 1581—1699-ig.) 29.
Dr Hahnekamp Alex., Trauungs-Anrede. 30.
Schematismus (historicus) canon, reg. s. cand. et ex. ord.
Praemonstr. r. praep. s. Joan. bapt. de Castro Jászó, 31.
Emlékfüzér nt. m. Remigia fogadalmi jubileumára, Esz- tergomban. 34.
Sz. 1st. társ. Naptár 1892-re. 34.
Sz. 1st. társ. Népiratkák. 34.
Duhr-Rózsa, Jezsuita-mesék. 36.
Lepsényi M., Alkalmi szent beszédek. 36.
Forster J . Antonia vagyis a lyoni vértanuk. 36.
Schöberl-Tóthfalussy B., A kath. hitoktatás kézikönyve. 38.
Surányi J . dr, A magyar kath. szentszékek rendtartása. 39,44.
Köhalmi-Klimstein J., István bácsi Naptára 1892-re, 39.
Ségur-Farkas Sz., A hit a modern tudománynyal szemben. 40.
Haás A. karm. r. áld., Keresztes szent János. 40.
Jézus szent gyermeksége müvének évkönyve. 40.
Pâmer L. J . t., A Jézus-társasági szentek és boldogok tisztelete. 46.
Babik J.. Fráter Jukundián. 47.
Hübner A. b. t., Jézus szentséges szive. Oktató imádsá- gos könyv. 47.
Gryiirky Ö., Üdvözlő dal gr. Esterházy Miklós M. úrhoz. 47.
Dr Nogáll János magyar Kempisének legújabb, két rend- beli kiadása, Paszlavszky Sándortól. 49.
Lukács A. dr, Házassági felmentvények a róm. kath. egy- házban. 60.
Vegyesek, Hivatalos, Nyilt tér, Szerkesztőségi teleion.
Pályázati hirdetés a Horváth-féle alapból. 40.
Jelentés a Horváth-féle alapból 1890. jun. 11 én kitűzött pályazatnak sikeréről III. Ince pápa életére vonatko- zólag. 50.
Megjelenik e lap heten- ként kétszer : szerdán és szombaton.
Előfizetési dij : félévre helyben s posta-
küldéssel 5 írt.
Szerkesztő lakása .-Buda- pest, VI., Bajza-utcza 14., hova a lap szellemi részét illető minden kül-
demény czimzendő.
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT.
ÖTVENEDIK ÉVFOLYAM.
Előfizethetni I minden j kir. postahivatalnál ; I Budapesten a szerkesz- I tőnél, és Rudnyánszky ï A. könyvnyomdájában, E IV., Papnövelde-utcza
§ 8. sz. alatt, hova a ne- I taláni reclamatiók is, Ê bérmentes nyitott levél-
ben, intézendők.
Budapesten, j u l i u s 4.
1.II. F é l é v . 1891.
TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok: Tűnődés az u j primás működése által betöldendő u j korszak fölött. — Zsidó tanúbizonyság Jézus Krisztus mellett. — Egyházi Tudósítások: B u d a p e s t : Tisza Kálmán „füstfelhői" és azoknak igazi protestáns magyarázata. — E g r i f ő m e g y e : Püspököket és a k a d é m i k u s o k a t nevelő plébánián ! — F e l s ő - L e n d v a : Szent Alajos ünnepe. — G r á c z : Éljen
a t e t t ! — Irodalom : Unitáriusok Magyarországon. — A kereszt, mint a nők éke. Stb. — Vegyesek.
T ű n ő d é s
az uj primás működése által betöldendő nj korszak fölött.
Ha n e m csalnak az e m b e r i Í g é r e t e k : ebben a félévben, m e l y e t l a p u n k j e l e n s z á m á v a l I s t e n nevében m e g n y i t u n k , ki lesz az ország u j p r í m á s a nevezve. A b o l d o g u l t h g - p r i m á s u t á n a h a g y a t é k m á r össze van i r v a ; az ezidei t e r m é s a n a g y o n i g é n y b e v e t t f u n d u s religionis h i á n y a i n a k b e t ö - mésére, — no m e g a k o r m á n y e g y h á z j a v a d a l o m - kezelési h a t a l m á n a k b e b i z o n y í t á s á r a , — l e lesz a r a t v a : t e h á t n e m lesz a f é l h i v a t a l o s szócsö- veknek m i r e h i v a t k o z n i o k a kinevezés késésének plausibilis okkal való t á m o g a t h a t á s a v é g e t t . Azu- t á n Simor J á n o s b i b o r n o k is egy félévi g y á s z t csak m e g é r d e m e l t ; a k a t h o l i k u s vallásnak Simor h a l á l á v a l b o n y o l u l t ziláltságban h a g y o t t ügyei pedig a h g - p r i m á s i szék egy év a l a t t való b e t ö l - t é s é t t e l j e s e n i n d o k o l t t á teszik. Érezzük, — h o g y ne éreznők ? ! — n a g y o n érezzük ezt mi k a t h o - l i k u s o k ; érzi az ország k o r m á n y a m a g a is, m e l y a k a t h . egyháznak u j a b b időben oly f u r c s a hely- z e t e t t e r e m t e t t , a n n y i k e l l e m e t l e n s é g e t o k o z o t t s n e m egy, igen komoly, főben j á r ó k o n f l i k t u s t v a r r t a n y a k á b a .
TJgyan mi lesz e z u t á n ? Mit íog hozni az u j p r i m á s m ű k ö d é s e , vezetése, k o r m á n y z á s a ? Ez a kérdés f o g l a l k o z t a t M a g y a r o r s z á g b a n igen sok e m b e r t , akik közül igen s o k n a k gondolkozását, a közügyek / o l y á s á r a v o n a t k o z ó Í t é l e t é t és m é g i n k á b b u g y a n e r r e v o n a t k o z ó m a g a t a r t á s á t , visel-
kedését számba kell ám venni m i n d e n k i n e k , a ki Magyarország sorsa fejlődésének igaz ismere- t é r e törekszik. N e m m o n d u n k sokat, midőn azt
á l l í t j u k , hogy M a g y a r o r s z á g h g - p r i m á s i székének b e t ö l t é s e i r á n t v a l ó b a n óriás érdeklődés nyilvá- nul. É r d e k l ő d n e k ez i r á n t n e m c s a k a k a t h o l i k u s hivek é r t e l m e s e s e b b j e i n e k százezrei, h a n e m érdek- lődnek m a g u k a f e l e k e z e t e k is, é r d e k l ő d n e k a k ü l ö n f é l e p o l i t i k a i p á r t o k , érdeklődik m i n d e n e k f ö l ö t t m a g a a k o r m á n y és az a p o s t o l i k i r á l y , sőt é r d e k l ő d n e k m é g a k ü l f ö l d ö n is, az ország j ó a k a r ó i és ellenségei — e g y a r á n t . M e r t M a g y a r -
ország p r í m á s a — egy ős m a g y a r , m i n d e n i d ő k v i h a r a i v a l daczoló n a g y h a t a l m a s s á g e h a z á b a n : r o n t h a t és t e r e m t h e t b a r á t vagy ellenség v á r a - k o z á s a s z e r i n t — egészen u j világot, s M a g y a r - o r s z á g b a n az idők f o l y á s á r a m e g m á s i t h a t a t l a n u l r á ü t h e t i e g y é n i s é g é n e k j e l l e m v o n á s a i t . E z é r t oly
n a g y az é r d e k l ő d é s az ország h g - p r i m á s i széké- nek b e t ö l t é s e i r á n t i t t h o n és az i r á n t u n k é r d e k - lődő k ü l f ö l d ö n ; i n n e n a sok kombináczió, a sokféle b e f o l y á s o l á s m e g m o z d u l á s a , s az idő- s z a k o n k i n t m u t a t k o z ó lázas i z g a t o t t s á g , m e l y e t a n a p i s a j t ó n e m m é r s é k e l n i i g y e k e z e t t , h a n e m egyre s z í t o t t , s a m e l y a z t á n U g r ó n esetlen i n t e r p e l l á c z i ó j á b a n e l é r t e a t e t ő p o n t j á t .
N e m a k a r u n k i t t m o s t M a g y a r o r s z á g á l l a m - p o l i t i k a i és n e m z e t i érdekeivel foglalkozni, m e l y e k n a g y j o g o k k a l levén az ország h g - p r i m á s á n a k m ű k ö d é s é h e z k ö t v e , t e r m é s z e t e s következetesség s z e r i n t n a g y igényekkel, nagy r e m é n y e k k e l te- k i n t e n e k az u j h g - p r i m á s m a g a s személyiségének n i m b u s a felé. Azt sem a k a r j u k i t t f e j t e g e t n i , hogy m i t v á r n a k a m a g u k szája izei szerint a k ü l ö n f é l e p o l i t i k a i p á r t o k és h i t f e l e k e z e t e k és a Magyarország n a g y r a t ö r e k v é s é t k a n c s a l szemmel t e k i n t ő álhazafiak és külföldi esküdt ellenségek a h g - p r i m á s i szék b e t ö l t é s e révén. Mi i t t t i s z t á n
l
k a t h . vallási és egyházi t é r e n a k a r u n k m a r a d n i s kissé m e g l e b b e n t e m ó h a j t j u k azt a f á t y o l t , m e l y k a t h o l i k u s a k c z i ó i n k n a k az u j p r i m á s h a t á s a a l a t t a l a k u l a n d ó j ö v ő j é t fedi. Ki l e n n e azonban
oly v a k m e r ő , hogy t e l j e s világos l á t á s t , m a g u k - n a k a j ö v e n d ő t é n y e k n e k sorba á l l í t á s á t kisé- relné m e g a k k o r , midőn közönséges h a l a n d ó lelkének csakis t ö b b é - k e v e s e b b é t a l á l ó k ö v e t - keztetések, j o b b á r a csakis s e j t e l m e k , h o m á l y o s a g g o d a l m a k és r e m é n y e k á l l n a k r e n d e l k e z é s é r e ? ! É p p ázért, k o r á n s e m j ö v ő l á t á s , h a n e m csak sze- ' r é n y t ű n ő d é s a k a r e n é h á n y sor l e n n i az egyház helyzetének, a k a t h o l i k u s vallás s o r s á n a k , a k - cziójának, m i n d e n valószinüség s z e r i n t m i k é n t
való a l a k u l á s a i f ö l ö t t .
Egy dolog k é t s é g t e l e n , a z é r t n e m is képez- heti t ű n ő d é s t á r g y á t az, hogy M a g y a r o r s z á g jövendő h g - p r i m á s a , b á r k i és b á r m i l y e n legyen is t e h e t s é g és szellem szerint, a m e g t ö r t é n t t é n y e k e t m e g n e m t ö r t é n t e k k é n e m t e h e t i t ö b b é s a k a t h . vallás és egyház h e l y z e t é t az eddig n a g y r a n ő t t dekatholizáczió t e l j e s i n v e n t á r i u m á - val veszi át. A j ö v ő p r i m á s a mult f ö l ö t t n e m i n t é z k e d h e t i k ; ő csak az ô jelenével rendelkezik s a
jövőért felelős, csak a jelen és j ö v ő a l a k í t á s á r av e t h e t i l a t b a i n i c z i a t i v á j á n a k m i n d e n t a l á l é k o n y - ságát, k a t h o l i k u s h i t é n e k , főpapi szellemének egész f á r a d h a t a t l a n s á g á t s m a g y a r hazafias lel- k é n e k egész b á t o r s á g á t , e l s z á n t s á g á t . Mert a jövő p r í m á s n a k , v a l a m e l y i k n e k , v a l ó b a n nagy, k i m e r í t h e t e t l e n találékonyságu i n i t i á t o r n a k , r e t - t e n t h e t e t l e n ü l b á t o r n a k vagyis I s t e n b e n b í z ó n a k , és oly t e r e m t ő k a t h o l i k u s hivő és t u d ó s szel- l e m n e k kell lennie, a milyen volt P á z m á n y P é t e r , a ki a k a t h o l i k u s szellem f e n s ő b b s é g é n e k észszel és erővel századokra szóló u j fölényt t u d o t t kivívni és b i z t o s í t a n i a f e l l é p t e k o r elpro- t e s t á u s o d v a t a l á l t m a g y a r haza t e r ü l e t é n .
Mert m i a k a t h . vallás és a k a t h . egyház m a i helyzete Magyarországban? Egy teljesen fel- f o r d u l t világ, egy összebonyolított gordiusi csomó, a m e g o l d a t l a n , összekuszált ügyeknek fejbóditó útvesztője. Fel van v e t v e m i n d e n m e g o l d h a t ó és m e g o l d a n d ó k é r d é s ; megoldva, tisztázva egy sincs. Magyarországban a k a t h . vallás és egyház sorsa az azelőtt volt u r a l k o d ó helyzethez k é p e s t h o m l o k e g y e n e s t ellenkezőleg alakult. U r a l k o d ó - ból szolgaivá f á j u l t el k a t h o l i k u s vallásunk és egyházunk sorsa. Szolgája, b á b j á t é k a l e t t k a t h . v a l l á s u n k és egyházunk érdeke az á l l a m és h i t - felekezetek szeszélyeinek. Nagy t ö r t é n e t i hazug-
ságnak bizonyult a t é n y e k l o g i k á j a e l ő t t az 1848-iki vallásügyi t ö r v é n y n e k az az elve, h o g y a k a t h . vallás, a t ö b b i h i t v a l l á s o k élén, az o r s z á g t ö r v é n y e i n e k és h a t ó s á g a i n a k oltal- m á b a „bevett" vallás. H i t ü n k , egyházi v a g y o n u n k és k a t h . i s k o l á i n k biztos országos oltalom nél- k ü l ki v a n n a k t é v e az á l l a m h a t a l o m , a t ö r v é n y - hozás, a k o r m á n y , a felekezetek f o l y t o n o s t á m a d á - s á n a k és á s k á l ó d á s a i n a k . A legfőbb p a t r o n a t u s t ó l k e z d v e a legutolsó falusi t e m p l o m o t gondozni k ö t e l e s p a t r o n á t u s i g — m i n d e n t ö r t é n e t i k a t h . vallás- és e g y h á z t á m o g a t á s a l a t t m e g i n g o t t az alap. Uj á l l a m , u j t á r s a d a l o m , a megélésnek u j m ó d j a k e l e t k e z e t t . M a g y a r o r s z á g k i r á l y a ősi h a - g y o m á n y szerint apostola, vagyis nemcsak védője de t e r j e s z t ő j e is k ö t e l e s l e n n i a k a t h . h i t n e k . H o g y a n t e l j e s í t s e e kötelességet most, midőn a t ö r v é n y „ t ö k é l e t e s e g y e n l ő s é g g e l és „viszonos- ság " - g a l bevett á l l a m v a l l á s u l a k a t h o l i k u s vallás m e l l é m é g n é g y e t , u. m. a görög keletit, az ág.
ev., az ev. ref. és a h á z a s s á g b o n t á s o k r é v é n leg- ú j a b b a n f a m ó z u s gazdagodásnak induló u n i t á r i u s v a l l á s t ? É s ha m e g d ő l t e k az egyház és állam k ö z t i v i s z o n y n a k régi a l a p j a i s összeomlának az egyház és á l l a m összeépültségének m á r c s a k n e m összes f a l a i : h á t h o g y a n kell az u j viszonyok k ö z ö t t az egyház a u t o n ó m é l e t é n e k uj é p ü l e t é t k i é p í t e n i ? És ha a f e l m o n d o t t á l l a m i p r o t e k c z i ó és előjogok o l t a l m a h e l y e t t a k a t h . e g y h á z n a k ezentúl kiválóan, sőt c s a k n e m kizárólag s a j á t hivei élő hitében, lelkes t á m o g a t á s á b a n és rendsze- res v é d e l m é b e n kell keresni a f e n m a r a d á s és bol- dogulás e m b e r i g a r a n c z i á i t : nos, hogyan keresse, i z m o s í t s a és é r v é n y e s í t s e az egyház h í v e i n e k e m a i n a p s á g n é l k ü l ö z h e t e t l e n t á m o g a t á s á t a h i t - élet emelése s az egyház érdekei t á r s a d a l m i és á l l a m i k é p v i s e l e t é n e k és védelmének m i n d e n t e r é n ? Mindezek oly kérdések, m e l y e k r e nézve a jövő p r i m á s lelkében n e m c s a k hozzávetőleges
g o n d o l a t o k n a k kell lenni, h a n e m kész akczió- p r o g r a m m n a k is, az idők, e m b e r e k és körülmé- nyek szeszélyein kifogni képes t a l á l é k o n y szel- lem és az i s t e n s a l e l k e k ü g y e i n e k j a v á é r t élni-halni kész b á t o r s á g szolgálatában.
A viszonyok s a j á t s á g o s alakulásainál fogva t ö r t é n e t i tény, hogy M a g y a r o r s z á g b a n a k a t h o - likus v a l l á s n a k és egyháznak a sorsa az ország p r í m á s a i n a k iniciativájához, vezetéséhez van kötve.
A m i t a p r i m á s m e g a k a s z t , az meg van a k a s z t v a ;
a m i t a p r i m á s inicziál, h a jól inicziálja és ve-
zeti, — az országos sikerre számíthat. Különösen
ÍS;
RELIGIO. 7
nz egyházi és államközti viszonynak, a z e g y h á zvele született a u t o n ó m i á j á n a k szellemében, a t ö r - t é n e t i j o g o k b ó l é r t é k e s í t h e t ő dolgok f e n t a r t á s á - val és az u j viszonyoknak megfelelő a j a l k o t á s o k inicziálása m e l l e t t , uj berendezése ; a k o n g r u a - iigynek a p a t r o n á t u s i kérdéssel k a p c s o l a t o s elin-
t é z é s e s a katholikus alapoknak és iskoláknakm i n d e n f o k o n fel egész az e g y e t e m i g a k a t h .
egyház autonóm kezelésébe, vagy legalább is a u t o -n ó m h e l y z e t é n e k megfelelő h a t h a t ó s ellenőrzésébe v a l ó országos átvétele ; a k a t h o l i k u s vallás j o g a i n a k és é r d e k e i n e k a k é p v i s e l ő h á z b a n való országos t e k i n t é l y t k i f e j t ő v é d e l m é r ő l való gondoskodás ; országos k a t h . n a g y g y ű l é s e k vagyis kongresz- szusok t a r t h a t á s á n a k eldöntése, t a r t á s á n a k inspi- rácziója, kezdeményezése, t a r t a l o m m a l és szellem- mel való m e g t e r m é k e n y í t é s e : szóval a k a t h o l i k u s vallás v é d e l m é n e k és i z m o s i t á s á n a k egész óriás feladata, szemben h a kell e l h i b á z o t t t ö r v é n y e k - kel és b u j á s k o d ó r e n d e l e t e k k e l is, — m i n t egy nagy é g b o l t o z a t oly sulylyal n e h e z e d i k a leg- közelebbi j ö v e n d ő t szemlélő k a t h o l i k u s e m b e r lelke e l ő t t az u j p r i m á s vállaira, ki Atlasz legyen á m , hogy vállai a n a g y é g b o l t o z a t o t h o r d o z n i
elbirják.
A k á r k i lesz, legyen előre h ó d o l a t t a l üdvö- zölve. Meglehet r ó l a győződve, hogy az egyház p a p s á g á n a k és hiveinek j a v a részénél m á r m o s t is n a g y o b b a meddő és hiu kíváncsiságnál az a hő kivánság, hogy legyen k i t elsőnek k ö v e t n ü n k , elsőnek t á m o g a t n u n k , i m á i n k és g y e n g e e r ő i n k - t ő l k i t e l ő m u n k á l k o d á s s a l , a k a t h o l i k u s vallás gondviselés exaltácziójának M a g y a r o r s z á g b a n ál- t a l a inicziált u t j á n . „Nos pugiles s e q u e m u r ! "
* * *
£sidó tanúbizonyság Jézus Krisztus mellett.
Ilyesmire korunkban nem igen van az ember elké- szülve. Sőt ellenkezőleg ! Hisz épp az u. n. reform-zsidók- tól, a szabadelvű zsidóságtól, hova a zsidó lapszerkesztők, irók, művészek, tudósok nagy része tartozik, származik a legtöbb támadás a keresztény világnézet, a ker. életrend- szer, a ker. dogmák elvek ellen. Hogyha napjainkban az antiszemitizmus, minden csititó törekvések daczára, oly magas hullámokat ver a ker. népek lelkének a tengerén, annak ezek a „talmi-zsidók" nagyobb okai, -mert főleg ők szítják a hitetlenség harczát a ker. hit ellen, mint az u. n. orthodox zsidók, a kik sympathiát ugyan nem kel- .tenek maguk iránt, de a közélet terén: sem igen szere- pelnek a ker. vallás elveinek szentségtörő tiprásában.
.Vallásuk tanaihoz való ragaszkodásuk azonban figyelmet, .és természetesen a ; mennyiben tanuk igazán a szentírás-
ból van véve, tiszteletet is érdemel. Ók még mindig vár- ják az ő megváltójukat, holott a világ megváltója már
régen itt volt, régen itt van. E nagy tévedésnek megfe- lelően, tekintetök Jeruzsálem felé van irányozva; lelkök egy u j zsidóország felé sovárog. Ok magukat még min- d i g Isten kiválasztott népének t a r t j á k és előttük minden
más ember „gój,* azaz tisztátalan. Ezek az orthodox zsidók csökönyösen ragaszkodnak vallásukhoz, megkeresz- teltetni csak igazi meggyőződésből kereszteltetik magu- kat, mig a reform-zsidók, a szabadelvüség képviselői, a zsidóság köréből gyakran megteszik nekünk azt a kétes becsű szolgálatot, hogy megkeresztelkednek. Számuk azon- ban j o b b á r a csak a névleges keresztények számat szspo-
ritja.
A barcz és küzdelem a zsidóság e két árnyalata között magában a zsidó vallás keretében sokkal hevesebb, mintsem némely keresztények gondolnák. Részint azért, m e r t a keresztények nem igen törődnek a zsidóság bel- ügyeivel, részint azért, mert a zsidók, nem ugy mint a keresztények, házi bajaikat nem igen szeretik dobra ütni és nyilvánosan szellőztetni. Orthodox zsidó — vallási the- máról beszélni se szeret kereszténynyel.
A reform-zsidók közt a villongás leghevesebbé talán az Egyesült Államok területéu fejlődött ki. Sporger r a b - binus Brooklynban, a ki a legféktelenebb szabadelvüség zászlótartója ott, nem r é g egy könyvet irt, első sorban orthodox hitsorsosait támadva benne. De kapunk oldalvá- gásokat müvében mi is, keresztények. Hitsursosainak messiás-várása alkalmul szolgált neki, hogy a mi isteni megváltónk ellen is gyalázó támadást intézzen. Arra a vakmerő állításra vetemedett a többi között, hogy sze- rinte soha sem is élt oly férfiú, oly tulajdonságokkal, a ki oly tetteket h a j t o t t volna végre és oly beszédeket mondott volna. í g y tehát ez a zsidó még a névleges ke- resztények u. n. kritikai iskoláján is túltesz, a mely, mint t u d j u k , elismeri Krisztus történeti személyiségét, de
csak filozófnak t a r t j a őt, nem egyébnek.
Krisztus U r u n k történeti személyiségének védelmére a hetvenkedő reform-zsidó leczkét kapott nem sokára könyve megjelenése után arról a részről, a honnan talán nem is várta ; orthodox hitsorsosai köréből. Sikra száll- tak ellene Rodefelt Meyer, Posner Israel és Levy Miksa orthodox rabbinusok. Vita-iratukból hadd álljon itt a következő részlet:
„Vájjon csalás, illusio képes volna-e megmagyarázni azt a tényt, hogy a kereszténység nemcsak diadalmasan
ellenállt a legkülönfélébb támadásoknak, melyek őt közel 1900 év óta érték, hanem azalatt annyira el is terjedt, hogy most már a világ minden népe alkalmazkodik hozzá, m i g más^ vallások csak többé-kevesebbé korlátolt érvényt
tudtak maguknak szerezni? Ezt azok is kénytelenek beis- merni, kik mint mi, a keresztény tanokkal nincsenek egyetértésben. Mi lett volna az emberiségből a keresz- ténység nélkül ? Mi izraeliták számra nézve igen jelenték- telen nép valánk, szigorú elkülönzöttségben éltünk, és megvetéssel, tekintettünk másokra ; mig a keresztények a pogányokat megtéríteni és megjavítani igyekeztek. Hogyha mi némely országokban a legteljesebb egyenjogúságot élvezzük, akkor mi ebben ott részesülünk csupán, a
hol a keresztény vallás alapitójának tanai érvényre emel- kedtek. A zsidóságnak dicsőséges kezdete van, de mi még mindig az atyáink által vert nyomokon járunk. Ok az isteni jövendőlések beteljesülését várták. Mi is. Egyetlen egy próféta sem támadt azonban körünkből ő ellene (Krisztus ellen), senki róla csalást be nem bizonyított.
Senki az ilyen férfiút megtámadni nem jogosult, még egy görög filozóf sem, a mint legújabban a dolgot magyarázni szokták."
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, jun. 3. Tisza Kálmán „füstfelhői* és azoknak igazi protestáns magyarázata. —
Tisza Kálmán, a dunántuli ev. ref. egyházkerület
„érdemekben gazdag" főgondnoka, a mint őt a bpesti
„Prot, egyházi és iskolai Lap" titulázza, a legközelebb tartott egyházkerületi gyűlés alkalmával tudvalevőleg mysteriosus szavakat hangoztatott bizonyos füstfelhőkről.
Ezeket a mysteriosus szavakat jó lesz mindenek előtt szórói-szóra idézni. „Tényleg igaz, úgymond, hogy ujabb időben egyes füstfelhők emelkedtek, melyek a szabad világosságot elhomályosítani akarják, anélkül, hogy tüzet táplálnának. Visszatorlásául e íüstnek a magunk részéről, a szabadelvű (füstöt, pardon !) felfogás tüzét fogjuk ter- jeszteni, mely hivatva lesz ama füstöt elkergetni." Ennyit Tisza K. füstös szavaiból.
Most halljuk a budapesti „Prot. egyh. és isk. Lap"
értelmezését. „Kétségtelen, úgymond jun. 14. sz.-ban, hogy az igen tisztelt főgondnok ur a füstfelhő alatt azon bajokat értette, melyek egyházunkat (már t. i. az ő prot.
quot capita tot sensus értelmében vett egyházukat) a feletkezetközi ( ! ) viszonyok elmérgesülése folytán fenye- getik ; czélzás foglaltatik szavaibau talán (csak !) azon reakczionárius (szörnyű!) mozgalmakra is (is!), melyek az ultramontánok által titokban szitva (borzasztó !), a nemzeti fejlődést egészséges irányából kiterelni igyekez- nek. E magyarázatot, így folytatja, annyival inkább elfo- gadhatjuk, mert nagyjaink inkább csak politikai, nagv ritkán talán társadalmi szempontból szoktak foglalkozni az egyházak ügyeivel s működésével." Ennyi a „helyzet tisztázására" talán nekünk is elég lesz.
Vegyük sorban Tisza K. füstfelhős szavait és a bi- zonyára illetékes protestáns kommentárt. Mit tett Tisza K. az ő székesfehérvári protestáns proklamácziójával ? Annak igazolta magát, a minek 15 évig tartott minisz- terelnöki uralkodása alatt mi őt. némelyek ellenmondása daczára tartani meg nem szűntünk : a protestantizmus füstfelhőkben lakozó pápájának és a katholiczizmus vesz- tére törő pártvezérnek, a ki a kath. egyház elleni törek- véseinek és tetteinek jogosultságára a katholiczizmus és a protestantizmus nemismeréséből mérité és meriti az ő füstfelhős meggyőződését. A „Prot. egyh. és isk. Lap"- nak meglehetősen füstfelhős magyarázata szerint, az u. n.
elkeresztelések és elanyakönyvezések czimén támadt or- szágos vitában, mely a „felekezetközi viszonyt elmérge- sité," Tisza K. előtt a katholikus részről a vegyesházas- ságból származó gyermekek vallására vonatkozó kath.
hitágazatnak szabad, állami törvény által meg nem kötö-
zött követhetésére vonatkozólag támasztott mozgalom — füstfelhő, mely „a szabad világosságot elhomályosítani akarja," ellenben a szülők szabadakarata elhatározásának és hite követésének ebben az ügyben állami törvény által czélzott protestáns lekötése a „szabadelvű felfogás tüze."
A mi követelésünk, hogy szabad legyen hitünket követni,
„füstfelhő ;" az atyafiak követelése, hogy ez ne legyen szabad, hanem állami törvény és policzáj által legyen szabályozva, — az „szabad világosság" és a ,.szabadelvű felfogás tüze." Az atyafiak, Tiszától kezdve lefelé, igazán nem tudják, hogy mit beszélnek. Ki kényszeríti a pro- testáns vallású félt, hogy kath. féllel vegyesbázasságra lép- j e n ? Senki. Ki kényszeríti továbbá az ily vegyesházasságra lépni óhajtó prot. félt, hogy a kath. házasfél hitének követelését elfogadja ? Senki. Szabad akaratból lép vegyes házasságra, szabad akaratból fogadja el a vegyes házas- ságnak katholikus következményeit. Vagy, ha e követ- kezményeket nem akarja, — hát akkor ne lépjen vegyes házasságra. Ez, jegyezze meg magának a „Prot. egyh. és isk. Lap, nem reakczionárius mozgalom", „titokban" sincs a dolog „szitva", hanem világos munka az egész a kath.
vallású fél lelkiismereti szabadságának, kath. hitének kö- vethetésére. a nélkül, hogy a protestáns fél hitelvén, tehát lelkiismereti szabadságán a legkisebb csorba esnék. Miért ? Mert a prot. házasfelet először senki sem kényszeríti, hogy kath. féllel vegyes házasságra lépjen, és másodszor saját prot. fő hitelve nem tiltja neki, hogy a kath. féllel között vegyes házasság kath. következményeit elfogadja, lévén a főfő protestáns hitelv a szabad kutatás és termé- szetesen a szabad megállapodás elve, még ha az Krisztus istenségének megtagadására, vagy a kath. hitelv elfoga- dására vezetne is valakit. Vagy mondjon le tehát a pro- testántizmus főfő hitelvéről, a szabadságról ; vagy kövesse azt akkor is, ha az a kath. egyház malmára h a j t j a a vizet ! Tertium non datur. Vagy ha datur, az egész nem egyéb prot. füstfelhőnél, mely a „szabad világosságot"
nemcsak akarja elhomályosítani, hanem igazán el is ho- mályosítja, ut figura docet. ? ?
Egri ÍŐmegye. Püspököket és akadémikusokat nevelő plébánián ! — A nagy tudományos gonddal szerkesztett
egri „Egyházm. Közlöny "-ben olvassuk a következő ör- vendetes, mert a kath. hivek erős ragaszkodásáról tanús- kodó egyházi tudósítást :
Főtisztelendő Szerkesztő Ur ! Az Ipolyiak, Pánthyak és Balássvak püspök és academikusokat nevelő ősi plébá- niája, egyházmegyénk egyik gyöngye, a hitbuzgó Török- Sz.-Miklós junius hó 11-én a mily ritka, épp oly fényes ünnepségnek volt színhelye. Miről becses lapját — bár kissé késve, hívén avatottabb toll örökitendi azt meg — már csak azon szempontból is értesítem, mert ezen ün- nep ecclatáns bizonyítéka annak a vigasztaló tudatnak, hogy híla Istennek, sereg még azon buzgó hivek száma, kik a szerényen, csendben, javára működő lelkipásztorban keresik és találják fel önzetlen barátjokat s a kincsek legnemesbikével : a sziv őszinte szeretetével hódolnak neki.
Alig futott ugyanis hire, hogy kegyelmes főpászto- runk T.-Sz.-Miklós hírneves plébánosainak koronájába, szeretett alesperesünk, Tisza-Püspökinek 21 éven át volt
RELIGIO. 9 buzgó plébánosának dr Rétay Gyula ur becses személyé-
ben u j lelkipásztort emelt, midőn Török-Sz.-Miklós városa részéről egymást érik az örvendetes tüntetések s bizott-
ság alakult, feladatul tűzve ki magának, hogy az u j plé- bános bevonulását minél fényesebbé tegye, minél emlé- kezetesebbé varázsolja.
És e várva-várt nap, mikép emlitém, e hó 11-én tünt fel. T.-Sz.-Miklós T.-Püspökivel határos, és a határ- pontot a sirjában is áldva nyugvó Kovacsóczy István, hajdan tiszapüspöki plébános jótékony kezei által emelt díszes kőkereszt jelöli. Itt a megváltás jelvénye, a szent kereszt alatt volt a legilletékesebb hely, hol az ő hű szolgáját várták uj hívei; várták pedig oly impozáns mó- dion, minőt valóban ritkán lehet látni. Bandériummal élén százat meghaladó fogatok, elöljáróság, helybeli és szom- széd földbirtokosok, a ref. felekezet lelkészei s T.-Sz.- Miklós minden rendű, rangú s vallású, ezret meghaladó
sokasága.
Csakhamar porfelleg tűnik fel a püspöki határon ; mindinkább közeledik az ünnepelt, — de im nem jő egyedül; őt T.-Püspöki kiséri. Mi ellentét! Örömrivalgások, riadó éljenzések az u j hivek részéről, mély csend, fájda-
lom s halk zokogás a megérkezett táborban ; melynek részéről s nevében a község derék' ifjú jegyzője Kis Ist- ván, mond íorró köszönetet s hálát s utolsó Istenhozzá- dot 21 éven át volt hü plébánosuknak.
Majd T.-Sz.-Miklós szónoka Kuncze Imre, ki egy- szersmind az országos jegyzői egyesület érdemes elnöke, lép elő s lendületes beszédben tolmácsolja a város örö- mét, szeretetét s ragaszkodását. „Mi, úgymond többek között — nem előlegeztük főtisztelendőségednek e bizal- mat, régen ismerjük már, a szeretet, tisztelet e nyilvá- nulása tehát nem lehet előleg . . . érdemeinek, erényeinek szerény jutalma kivánt ez lenni." Mindkét üdvözletre maghatottan válaszolt az ünnepelt. Szivélyes bucsut mond még egyszer volt hiveinek ; majd u j hiveihez fordul: mint a béke apostola jövök, — úgymond — kőzzétek; mert isteni mesterem, Jézus, ki engem hozzátok küldött, ne- kem azt parancsolta; Szeresd felebarátodat. Nem taga- dom, folytatá — volt életemnek egy ambitiója s ez e nemes város plébánosa lehetni. S ma mégis, midőn az isteni gondviselés és főpásztorom kegyelme e vágyam eléré- séhez juttatott, reszketve állok meg e plébánia határánál s aggódva kérdezem magamtól, lesz-e nekem, kinek im- már ötven év terhe nyomja vállamat, elegendő erőm meg- felelni annak a nagy és sz. hivatásnak, mely itt reám vár.
Lelkes éljenzésektől többször megszakított beszéde után megindult az ünnepélyes menet. Bent a városban szép diadalkapu „Isten hozott" felírással várta; mig a templom tágas terén sorfalat képezett az ezret meghaladó iskolás- gyermekek száma: hol különösen megható volt, midőn a Paulai sz. Yincze leányainak áldott keze által vezérelt kis növendékek valóságos virágzáporral fogadták az érke- zőt. A templom főbejáratánál nt. Dávid János id. h. lel- kész ur még egyszer a hivek nevében üdvözlé az u j plé- bánost, ki szives válasza után, az időközben ünnepi szint öltött s zsúfolásig megtelt templomba lépett. Jegyesének szólt első látogatása. Itt ismét fehér ruhába öltözött kis lánykák, égő gyertyákkal kezeikben képeztek egész az
oltár lépcsőig sorfalat. Ünnepeltünk kitevén a Legszen- tebbet, hosszú mély ájtatos imába merült s végezetül első áldását adta u j hiveire. Mi pedig az ő szerető s tisztelő paptársai könyekig megindulva sz. örömmel szemléltük e magasztos jelenetet, az imádkozóval imádkozva, hogy a pásztorok pásztora : Jézus, tegye foganatossá ezen első áldást.
Ezzel ért véget az ünnepély egyházi oldala.
S nyomban jött a másik. A város u j plébánosa tiszteletére 150 terítékű díszebédet rendezett. Melyen valláskülönbség nélkül T.-Sz.-Miklós s vidékének szine-
java volt jelen. Ssajoli.
Felső-Lendva, junius végén. Szent Alajos ünnepe.
— Örömmel felhasználtuk XIII. Leo pápa, szentatyánknak a folyó év első napján nyilvánított óhajához képest sz.
Alajos halálának három százados évforduló jubileumát' arra, hogy falusi tanuló ifjúságunknak is szent Alajosban
pápailag rendelt fővédnökének életét mint gyönyörű, el- bájoló eszményképet állítsuk szeme elé, hogy azt tanulja tisztelni, utánozni és ezáltal menuyei pártfogására magát érdemesítse. Ezen czél elérésére, és hogy tanuló és más híveinknek a lelki kincsekben — a búcsúkban — is része legyen, junius 20, 21 és 22-én három napi ájtatosságot rendeztünk, mely rendes isteni tiszteletből, szentbeszédből, (sz. Alajos áhítatáról, élete tisztaságáról és a szegénység szeretetéről volt szó,) szentünket dicsőítő énekből és az oltári szentséggel adott áldásból állott. Mindezt 59 tanuló hódolati aláírása előzte meg, az utolsó napon történt gyónás, áldozás és szent Alajos képe kiosztása pedig betetőzte. Ezen ünnepély rendezését könnyűvé tette a breviárumi következő olvasmány-töredék kellő átérzése :
„Qui charitatem non habet, ille non debet suscipere curam animarum."
Ezen üdvös mozgalmat első sorban a „Religio"
érdemdús nagyságos szerkesztőjének, ki folyó évi 14. szá- mában első hozta köztudomásra a szent Alajos ünnepre vonatkozó pápai szózatot saját buzdító sorai kíséretében, és azóta sem szűnt meg folyvást buzdítani bennünket, második sorban főt. dr Robitsek urnák köszönhetjük, aki
— hogy népszólammal éljek — addig ütötte a vasat, mig meleg volt, és most is üti az ifjúság római zarándoklata érdekében, mig ebben is szép eredményt el nem ér. Isten
fizesse meg mindkettő buzgalmát és tegye fényessé a magyarokra is a szeptemberi zarándoklást!
Szünidőt élvező deákok beszélik, hogy Kőszegen az algymnázium tanulóival junius 19, 20. és 21. napjain tar- tatták meg a szent Alajos-ünnepélyt, mely mindnyájok szent áldozásával végződött. De itt nem hiában szent Benedek-re"ndü és szellemű tanár urak működnek, kik a reájok bizott ifjúságot nemcsak oktatják, hanem hagyo- mánykép átvett jószivü szokásuk szerint atyailag nevelni is igyekeznek. Zsemlics István,
plébános.
Grácz. (Ered. tudós.) Éljen a tett! —
A mit lelkünkben gondolunk, szivünkkel érzünk, ajkunkon szóval hirdetünk, az csak akkor teljes egész, ha tettben nyilatkozik. Erősíteni az igazi kath. szellemet
és az igazi ker. életet, erre van nekünk mainapság szűk- j ségünk. Akár a nyilvános, akár a magán életben nyilvá- j nuljon ez a törekvés, értelme, becse az egésznek csak akkor van, ha tettben éri el megtestesülését. így végzé, viharos tetszéstől kisérve, Napotnik marburgi hg-püspök hatalmas beszédét a stájerországi kath. nagygyűlésben a nemzetek békéjéről szólva. E szavakban ki van mondva a stájerországi kath. nagygyűlésnek vezér indító oka és fő czélja is egyúttal, mert csak a hol tettek kisérik a szavakat, ott van értelme és becse a fényes manifestatiók özönéuek. A stájer főváros liberálizmusától kancsal szem- mel nézve, a szabadelvű sajtó által gnnyosan fogadva; a város lakosságától csaknem ignorálva, az utczák köznapi közönyétől kisérve, ült össze és tanácskozott a stájer- országi kath. nagygyűlés. A látogatottság mégis jó volt, és a résztvevők száma jóval meghaladta az ezeret. Hanem a mi a gyűlést kitüntette és maradandó hatású jelentős nyilvánulássá emelte, az, kiváló püspökök, mint dr Zwerger, dr Missia és dr Napotnik megjelenésén kivül, a hallott hatalmas beszédek és mindenek fölött a világosan kifejtett k a t h . akczió-programm vala, mely mindenek fölött ural- kodék. A nyilvános életnek minden tere, a vallási, poli- tikai. társadalmi tér, minden irányban megvilágítást nyert e gyűlésben ; és meg kell vallani, hogy itt nem üres szalmát csépeltek az emberek, nem rég ismert dolgokat
melegítettek föl, hanem igen korszerűen, igen praktikusan és mindenek fölött igen szivrehatólag beszéltek és működtek az emberek. Egész világosan kitűnt itt, hogy a kath. párt Ausztria e vidékén mily jeles szónokokkal, mily kitűnő e r ő k k e l rendelkezik, és hogy, a mi különösen a társadalmi kérdést illeti, mennyire kiélesedett, mily mélyre és mesz- szire hatolt e párt férfiainak látása a k o r u n k a t izgató nagy kérdések üdvös megoldására nézve. Az ellenesek szócsövei nagyon csalódnak, midőn a világ előtt az „ultra- montán hátramadásról" mesélnek. Oh nem, a katholikusok nem hátra maradtak, hanem messze előre haladtak. A katholikusok a liberálisokat sok dologban messze túlszár- nyalták és ott, hol mások a sötétben dicstelenül tapoga- tóznak, a katholikusok világosan kifejtett programm sze- rint cselekszenek és élnek. A kath. szellem e vívmányaira
igazán büszkék lehetünk és biztosan elvárható, hogy a példa gyújtani, a siker hatvánvozódni fog, és ezután nem lesz Ausztriában kath. nagygyűlés, mely praktikus ered- ményekben a gráczi mögött fog maradni. Az egész világ láthatta, hogy az osztrák katholikusok szellemileg egészen
a mai kor magaslatán állanak. Csak egyet lehet most még mindig sajnálni ; azt, hogy az állami életben mind- ekkoráig tovább nem vihették és a politikában még
mindig kénytelenek a hamupipőke szerepével beérni.
Ennek a kath. nagygyűlésnek tulajdonképpeni ren- dezői talán nem tűztek ki maguk elé ily messzevágó czélokat, hanem előttük talán csak provincziális érdekek lebegének. Karion praelatus például, talán.csekély parla- menti sikerei által elhomályositott politikai tekintélyét óhajtotta teljes fényében ragyogtatni és sülyedt népsze- rűségét kivánta emelni. Talán csak Stájerország kissé petyhüdt katholikus politikai életébe akartak egy kis vil- lamos áramlatot bevezetni, csak a helyi buzgóságot óhaj- tották kissé élénkebbé tenni, csak szervezkedésüket akar-
ták kissé javítani, a német és szlovén elemek közt óhajtottak bensőségesebb viszonyt létesíteni. Meglehet,, hogy talán czél volt a kormánybarát Karion-féle irány- zatnak is mintegy sanctiót szerezni és igy a kath. párt elégedetlenségét is csendesebb mederbe vezetni. E r r e mu- tat az is, hogy a Karlon-féle irányzatnak kívülről is igye- keztek támogatókat megnyerni, ellenben, az u. n. „schär- fere Tonart" embereit igyekeztek távol tartani. Hanem a gráczi kath. nagygyűlés túlszárnyalta az intentiókat és többé lett, nagyobbá emelkedett egy provincziális mani- fesztácziónál. Nem az elposványosodás szolgálatába állt be, s nem a Taffeanizmus dicsőítésévé laposodott le, ha- nem a katholikus tetterő megnyilatkozásává izmosodott fel, a mely egész Ausztria k a t h . mozgalmaira éltetőleg,.
buzditólag fog hatni, mert az itt elmondott beszédek és kifejtett programm messze földön visszhangot keltenek.
Már az első nyilvános ülés két nagyhatású beszédet m u t a t o t t fel, és mind a kettő püspöki ajkakról hangzott el. Grácz főpásztora, Zwerger hg püspök igen komolyan és behatóan a katholikusok mai feladatait fejtette ki, az- után Napotnik m a r b u r g i hg püspök igazán fényes beszéd- ben a nemzetiségi kérdést világította meg. Szivreható intő szózat volt a nemzetiségi béke érdekében, melyet egy vegyesajku egyházmegye főpásztora a kath. tevé- kenység egységessége érdekében apostoli lelkesedéssel intézett jobbra-balra. Legyen az a lelkesedés, melylyel be- szédjét fogadták, bizonyság a mellett, hogy szavai gyö- keret vertek a szivekben, mert mi itt Ausztriában igazán magasabb fokú kath. tevékenység után szomjúhozunk. A második nap egy kitűnő, mélyen járó gondolkozással alkotott beszéddel örvendeztetett meg Trümmer nagy- prépost ajkairól a tudomány és vallásos liit összhangjáról, mert ez a kettő egymást nem zárja ki, egymásnak nem mondanak ellen. Utána dr Ebenhoch beszélt nagy tet- szést aratva az iskoláról, követelve a keresztény iskola visszaállítását. A sajtóról két beszédet hallottunk, és pedig egyet Rosier redemtorista atyától Bécsből és egyet m g r Zapletáltól, a „Graz. Volksblatt" szerkesztőjétől. Mind a kettő a körül forgott, hogy a kath. sajtót jobban kell támogatni — kivált a laikus elemnek. Erről a themáról még sokat lehetne mondani, kivált arról, hogy miért van a kath. sajtó Ausztriában *) oly gyéren elterjedve a vá- rosokban, és hogyan lehetne ezen a bajon segíteni. Talán jó lett volna lándzsát törni a mellett is, hogy a katho- likus világiak is kapjanak katholikus szellemű politikai lapokat, de ugy hogy azok függetlenek legyenek a vál- takozó kormányok efemér tetszésétől. Hanemhát ezt a kényes themát senki sem érintette, és igy mindig csak általános intelmek keretében maradtak, tehát a mi kath.
hírlapi miseriánk tulajdonképpen érintetlen maradt. Mind- ezek daczára szívesen és teljesen aláírjuk azt, a mit m^r Zapletal az egyleti szervezkedésről és annak elodázhatat- lan szükségességéről mondott, hogy a kath. konszervativ értelmesség a kath. polgársággal szorosabb összekötte- tésbe lépjen és a városokban is életrevalóbb politikai szervezkedésre törekedjék.
Igazán kitűnő és tanulságos beszédet mondott az- agrár-kérdésről Sylva-Tarouca gróf Csehországból. B e -
') H á t még Magyarországban!*
RELIGIO. 7
«zédje felhívás volt az iránt, hogy a kath. sociál-politi- kusok mindenütt a termelő osztályok testületekben! szer- vezés^, mellett foglaljanak állást. Stradner tanár, a gráczi ifjabb klérus e tehetséges tagja is a mellett szólalt fel, hogy a középosztályt fenn kell tartani és a legújabb encyklika kapcsán követelte, hogy az állam az egyház segítségét ne kerülgesse, ha a társadalmi kérdést az állampolitika terén megoldani akarja. Jeles beszédje szé- lesebb körök figyelmét megérdemli. Említésre méltó dr.
Neugebauer beszedje is a Ker. Charitasról,. valamint a gráczi egyetem „Norica" nevü kath. ifjúsági egylete seniorjának doctorandus Storiedlnek beszédje is. Ro^h timár Bécsből nagy figyelmet keltett a munkáskérdésről és a liberalizmusnak e tekintetben tanúsított egyoldalú eljárásáról szóló beszédjével. Morsay báró kath. képviselő nagy figyelemmel hallgatott beszédet mondott a leer, politikáról és a társadalmi reform elveiről. Nagy tetszés közt fejtegette Feldner dömés atya a liberalizmus türel- metlenségét és P. Angelotti a ker. művészet páratlan- ságát.
A háromnapi tanácskozások szónoki babérja kétség kivül dr Gutjahr, gráczi papnevelő intézeti tanárt illeti meg, a ki a „Styria" nevü kath. sajtó-egylet „Literarischer Anzeiger"-jének a szerkesztője. Ritka beszélő tehetséggel megáldva, dr Gutjahr ismét az iskola-kérdésről szólott és hallgatóságát viharos tetszés-nyilvánulásokra ragadta.
Ilyen beszédeket a parlamentekben kellene tartani. Itt, katholikus nagygyűlésekben, az ily beszédek csak akadé- mikus sikert arathatnak.
Az egész gyűlésen, a mint kezdetben is emlitém, üde és öntudatos hangulat uralkodott, a mely kétségkívül messze földön éreztetni fogja hatását. És igy történt meg az, hogy ez a gyűlés, mely eredetileg a Taffeanizmus
politikájának sanctiója akart lenni, végül mégis a legjo- gosultabb s legprovokáltabb kath. offensiva megnyilat- kozásává érlelődött. Mgr Karion, a ki záró beszédjében a. kath. iskola-törvényjavaslat gyenge: chance-ait tüntette fel a jelenlegi bécsi képviselőházban, és az akczió szüksé-
gességét a püspökökre igyekezett rábeszélni, kerülő uton mégis beismerte az u. n. „schärfere Tonart" igazságát és bevallá, hogy előbb kellett volna erélyesebben fellépni.
Tökéletesen igaza van. Előbb kellett volna erélyesebben fellépni. Ezt mondták a „schärfere Tonart" hívei mindig.
De a lassú inenés hivei és az optimisták nem akartak hinni nekik. Szabad legyen abban a boldog hitben élnünk legalább ezentúl, hogy az eddig olv sajnosan nélkülözött erély legalább ezentúl előtérbe fog lépni és szavak helyett ezentúl semmitől vissza nem riadó tettek fognak prog-
rammul szolgálni. A marburgi hg-püspökkel azt kiáltjuk, azt hirdetjük, möst és mindenkoron: „ É l j e n a tett!11
Ö. B.
IRODALOM.
*** Unitáriusok Magyarországon, tekintettel az unitárizmus általános történelmére, irta Kanyaró Ferencz.
Kolozsvár, 1891. 8-r. Servet arczképevelv 229 1.
Mint minden eretnekség, ugy az unitárizmus is, tet- :-szelgésen alapszik s valamely nagy alaptévedés dédelge-
téséből táplálkozik. Kikapnak egy-egy eszmét a sokak közöl, azt elferdítik s elferdítve rögeszmévé keményítik meg lelkökben, ugy hogy azt onnan még az Isten ma- lasztjának is nem mindig sikerül kiküszöbölni. Szájról- szájra kezd járni, azaz bocsánat, még szájon nem jár, hanem a modern közvélemény szócsövei, a lapok kezde- nek fecsegni arról, hogy az unitárius vallásnak Magyaror- szágban nagy jövője van, mert az legegyszerűbb legészsze- rübb és legelőrehaladottabb vallás. Ezt olvastuk nem
régen egy napi lapban, a mely minden vallásnak szolgá- latokat tevegetve valamennyit arczul ver. Nos, annyi igaz, hogy az unitarizmusban legkevesebb marad a keresztény vallásból. Még keresztségök sem igazi keresztség ; hogyan, lehetnének tehát ők igaz keresztények, mikor a kereszt- ség tesz mindenkit kereszténynyé ? ! Ha ez haladás a ke- reszténységben : akkor mentsen meg tőle Isten minden embert. Es az unitáriusok mégis büszkék erre a haladásra.
Ok magukat a szabadelvű protestantizmus úttörőinek és vezéreinek tartják. S ebben igazuk is van. Igaza van szerzőnek például abban is, mikor ezt m o n d j a : „Az uni- tárizmus mindenütt nyomon követi az orthodoxiát (a protestánst) és hogy az orthodoxia sehol vele szemben meg nem állhat s csak világi erővel tud rajta ideig-óráig diadalmaskodni . . . Es ha (az unitárizmus) az ellene emelt hatalmas gátakon át nem törhetett is, mint föld árja ter- jedt el észrevétlenül (!) mindenüvé a tiltott gondolkozás.
Es e tiltott szabadelvű tanok lassú, de biztos előhaladása oly meglepő, hogy bátran elmondhatjuk : ma már az egész ország vallásos gondolkozását áthatotta." Ez az utóbbi állítás csak annyiban áll, a mennyiben az unitárius észelviség által inficziált protestantizmus, természetesen az egész országban el levén terjedve, az unitárius gondol- kodásnak az egész országban elkészítette az útját. A kath. egyházból egyeseket téves tanokra csábítani lehet, de az egészet inficziálni nem. A kath. egyház mint egész, ábrándokat nem tür meg hivei lelkében. Tehát csak hadd tetszelegjenek az unitárius urak abban a hitben, hogy
„maga Jézus, éppen ugy mint később az apostolok^ az isten (sic) egységét — az unitarizmust tanította.* A kath.
egyház szikla: alapján össze fog törni ábrándjaik sajkája, bármint igyekezzenek is duzzasztani annak gyarló vitor- láit ilyen s a következő „nagy" mondások szelével: „A dévai meglánczolt rab a nemzet díszévé emelkedik."
(Toldy Ferencz levelében !) „Munkácsy siet lefesteni az ember Jézust, a történelem igaz (!) Krisztusát." (Munká- csy felfogása vallási elv tekintetében nem mértékadó !)
„Kossuth Lajos az unitárius hitvallásnak jósol legtartósb jövőt és legnagyobb elterjedést." (Kossuth L. levele.) Bocsánat, ugy tudjuk, hogy Kossuth Lajos — nem pró- féta ! Jó tesz evvel a mägyar unitarizmussal jobban törődni !
4 - A kereszt, mint a nők éke. Irta és felolvasta Gabler Lajos Pál a budapesti katholikus kör 1891. évi márczius 31-én tartott felolvasó estélyen. Különlenyomat a „Veszprémi Közlöny "-bői. Veszprém, 1891. 16-r. 20 1.
Dicsőségére válik szerzőnek, a ki világi férfiú, az a mély és értelmes vallásosság, mely ezt a kis irodalmi gyöngyöt termette. ' 1 ;
— Szent Alajos dicsősége. (Színműi jelenet.) Elő-
