Ritka kivételek a magyar demografiában

w

TERÚLET ÉS NÉPESSÉG

Ill-llls-l

Ritka kivételek a magyar demografíában.

Baros exceptions dans la démographie hongro'ise.

Résume'. Dans Ia Hongrie d'auant—guerre, Oil l'on contptait 15 sortes de races et 8 confessions, la diversite des races et des religious était particulié- rement irappante dans les villes, sur les frontier-cs de Iangues et surtoul dans les régions-sad report—

plées d,étrangers ala fin du XVIIIB siecle. Les été- ments ethnioues particulíers dont nous partons ici peuvent étre divisés en 3 catégories. La premiere comprend ceux gui ont ímmigré pendant les 2 der- niers síécles en Hongrie, comme les Allemands et Tchégues coluinistes. La deuxiéme catégorie, duc () une longue assimilation naturelle accomplie sur- fout dans les régions peuplées de races Je religion dítTérente, corn—prend la plupart des Hongrois ap—

partenant á la religion gréco—orientale, les Alle- mands, Slooagues el Croates gréco-orientaux, les Roumains, Ruthénes et Serbes catholigues romains, les Allemands et Serbesgréco—catholígues et les Rou—

moins caluinisíes, Iuthe'riens et' unitaíres. Dans Ia iroisiéme catégorie, entrent les Croates gréco-cgatho—r Iigues, les Ruthénes gréco-orientaum et les Slova- gues calvinistes; parmi ces derniers, il y a proba—

blement nombre de Hongrois devenus peu d peu slovagues. En étudiant I'origine et la position geo—

graphigue de ces fragments de peuples, on trouve de curieux et instructífs exemples de liassimilar

tion de races. [

*

Fényes Eleknek, a magyar statisztika megala—

pozójának úttörő munkásságát nagy értéke mellett még érdekessé is teszi az, hogy az egyházi sema—

tizmusok révén ő nemcsak az általánosan ismert dolgokról, hanem a ritka kivételekről is tudott. így tudta azt, hogy hazánkban a római katolikusok kö- zött nemcsak magyarok, németek, tótok és horvá- tok, hanem oláhok is vannak, a reformátusok pedig nem mind magyarok, hanem vannak közöttük né—

metek, tótok, sőt oláhok és horvátok is.

'Megkisérlem, hogy ezeket a néprajzi szempont- bóljkülönös érdekességgel bíró§ ritka kivételeket itt

sorjában röviden ismertessem.

( *A, békekötés elötti Magyarbirodalom lakossága úgy fajilag, mint vallásfelekezeti megoszlás szerint is, a legtarkább mozaik képét mutatta. Több mint 15—féle népfaj s vagy 8- féle vallásfelekezet között"

'ószlott meg a népesség és ezt a sokféleséget még "

[jobban szaporította az a körülmény, hogy az egyes vailásfelekezetekhez nemcsak egyféle fajheliek tar-4 iíoztak. ÉA fajoknak _és hitfelekezeteknek ez a tarka egyvelege érthető okokból legjobban színeződött,

_ tolikusok,

kuszálódott a nyelvhatárokon és az országnak a;

XVlIl. század végén újratelepített részein, a dél- vidéken.

;

Erről a színes mozaikról csak úgy tudunk iga-;

zán hű képet adni, ha a legkisebb részecskéit is tanul- * mány tárgyává tesszük s azokat külön—külön is be- mutatjuk. A domináló főszínek mellett így a külön—.

ben alig észrevehető legapróbb részletek is megvilá-;

gításba kerülnek és előtűnnek. Nem lehet azt állí—

tani, hogy ,itt tulajdonképen (csak egészen elhanya—É golható mennyiségekről lesz szó, mert az alább is—.

mertetendő népelemek csak az országos összegek-.

hez viszonyítva látszanak kicsinyeknek; a megyei és járási de különösen a községenkinti részletezé- seknél az adatokat egyes vidékeken jelentősen bővíf tik és érdekesen módosítják.

Nem lenne teljes és alapos a statisztika tudo-*

mánya, ha ilyen szétszórtan található, de néprajzi;

szempontból különös érdekességgel biró ritkasága—_

kat részletesebben íís nem ismertetné.

az e téren búvárkodónak ma már nem kell Fényes Elek fáradságos adatszerző módszereihez folyamod- Szerencsére ;

nia, mert az egyes felekezetek híveinek nemzetiség!

szerint való megoszlását és nyelvismeretét is i'öltün—i tető adatokat az 1910. évi népszámláláskor össze—' gyűjtötték, de ezekből eddig csak az országrészen-*

kint, illetve törvényhatóságonkint csoportosított ada-' tok közöltettek, a részletesebb adatközlés már elma-r radt.

Az anyanyelvnek a hitfélekezettel és a nyelv-)

; "

ismerettel való összevetésére az elózo népszámlálá- sok közül csak az 1880. évi alkalmával voltak figye- lemmel, tehát csak ennek az adatait tudjuk az 1910.

évi adatokkal párhuzamba állítani és összehasonlí- tás tárgyává tenni. E két népszámlálás között há—

rom évtized telt el, a faji életnek és a felekezeti vi—

szonyoknak ilyenformán majdnem egy emberöltő alatt való változásait és együttes alakulását figyel—

hetjük meg. ;

Az alábbiakban a ritka kivételnek tekinthető egyes népelemek ismertetése abban a sorrendben következik, amelyet az anyanyelvre vonatkozó ada-

toknál a statisztikai hivatal is követ. ígyrtehát, mint

ritka kivételek,,a magyarok közül a görögkeletiek,

a németek közül a görög katolikusok, a reformá-

ltusok és görögkeletiek, 'a" tótok" közül a reformátu—

sok és görögkeletiek, az (oláhok közül a római ka—

reformátusok, ág. ,h. evangélikusok *és;

unitáriusok, a rutének közül a római katolikusok és görögkeletiek a horvátok közül a görög katalin kusok', a reformátusok és görögkeletiek a szerbek

37

6. szám. ——478—-——

1930

közül a római katolikusok és görög katolikusok, végül az egyéb nyelvűek közül a cseh reformátusok ismertetése fog sorra kerülni.

I. A görögkeleti vallású magyarok.

Az 1910. évi népszámlálás a szorosan vett Ma—

gyarországon 40.584, a Magyarhirodalomban 40.851 ortodox keleti egyházhoz tartozó magyart talált.

Országrészenkint legtöbbet a Tisza balpartján lévő megyékben, azután a Királyhágón túli részeken, a Tisza—Maros szögén és a Duna-Tisza közén. Érthető okokból azért ezeken a vidékeken, mert a görög—

keletiek zömét alkotó oláhok és szerbek szintén itt laknak.

Ha görögkeleti magyarokról beszélünk, akkor bátran állíthatjuk, hogy többnyire elmagyarosodott oláhokról és szerbekről van szó, akik elszakítva faj—

rokonaik tömegétől, magyar környezetben élve, faji öntudatukat már teljesen elvesztették. A különben legnehezebben magyarosodó e két népfaj kisebb rajai a magyar nyelvhatáron átszivárogva, a magyar többségű községekben nem tudták magukat az el—

magyarosodás hatása alól kivonni s az ott született generációk már nem az oláhot vagy a szerbet, hanem az állandóan és legszívesebben használt ma- gyar nyelvet vallották anyanyelvüknek.

Pár száz évvel ezelőtt az ország több városában, mint pl. Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, to—

vábbá Szentesen és Hódmezővásárhelyen voltak macedón, helyesebben görög eredetű települések is, azonban ezek görögkeleti vallású utódainak számát csak igen nehezen, a statisztikai adatgyüjtés kere- teit túlhaladó név—vegyelemzés vagy régi egyházi anyakönyvek alapján lehetne megállapítani.

Azoknak a magyaroknak, akik az első Árpád—

házi királyok idejében bizánci hatás alatt a görög egyház híveié lettek, már alig vannak utódaik. Val- lást cseréltek vagy beolvadtak épp úgy, mint az ugyanabban a korban szereplő izmaeliták vagy. ma- gyarosan mondva böszörmények is, akik kereske—

déssel foglalkozó mohamedán vallású bolgárok voltak.

Némi alapja lehet annak a feltevésnek is,1) hogy Háromszék vármegye 1-2 községében -— különösen a Mikóújfaluban és Sepsibükszádon —- élő görög- keleti magyarok még az Árpád-kori görög rítusú magyar ősök maradékai és talán a szabolcsmegyei gör. kat. magyarság egy részét is a régi gör.—kel.

magyarság leszármazottjainak lehet tekinteni.

1) Ferenczy Géza dr.: A gör.-keleti vallás és székelység.

1. Azok a vármegyék, melyekben a görögkeleti magyarok száma 1910-ben a 100—at meghaladta.

.. E b b 6 1

V á, I, m e e Osszesen csak magyarul [[ oláhul is H szerbül is

g y b e s z é ]

1880 1910 szám l 0/0 H szám ! OIo H szám 1 %

—Baranya.. .. .. .. .. .. .. .. .. 105 342!§ 70 205 93 272 151 442

BácsBodrog 155 422 193 457 23 5 4 213 505

_ Csongrád .. . .. .. .. .. 335 336 306 911 26 77 20 6-0

Pest-Pilis Solt- Kis Kun .. .. .. .. 240 877 429 489 141 162 231 263

Zemplén .. . 33 121 55 455 36 298 5 41

Békés 1.228 2.186 1.156 52' 9 928 424 19 09

Bihar 2.232 8.562 4.699 54 9 3.831 M'? 16 02

'Hajdu . .. .. .. .. .. .. .. 41 131 104 794 18 137 7 53

Máramaros.. .. .. .. .. .. .. .. 15 177 65 36'7 47 266 5 28

Szabolcs 277 111 86 775 9 81 3 27

'Arad .. .. .. .. .. .. .. 838 1.068 409 383 619 580 27 25

Csanád. . 531 1.008 626 621 347 344 40 40

Krassó- Szörény 103 599 165 275 351 586 85 1512

Temes .. .. . 135 1.070 384 350 532 497 182 170

Torontál .. .. .. .. .. .. .. .. 529 1.178 541 45'9 388 28'7 422 358

Alsó-Fehér,. .. .. .. .. .. .. .. 81 247 58 235 173 700 1 04

, Brassó .. .. .. .. .. .. .. .. .. 252 527 325 M'? 181 344 6 11

Fogai-a.s.. .. .. .. .. .. .. .. .. 43 108 47 43'5 40 370 3 28

Háromszék.. .. .. .. .. .. . 5.508 5.660 4.867 860 711 126 1 00

Hunyad.. .. .. .. .. .. 175 1.468 336 229 1.087 741 35 24

Kiskiikiillő .. .. .. .. .. .. .. . 19 103 36 350 56 544 —— —-—-

Kolozs .. .. .. .. .. .. .. .. .. 32 337 90 267 241 71'5 2 06

Maros-Torda .. .. .. .. .. .. .. 286 1.187 666 561 498 420 16 133

Nagykükiillő 385 898 532 592 267 29'? 1 01

Szeben .. .. .. .. .. .. .. .. 319 172 54 314 98 570 3 1"?

Szolnok—Doboka .. .. .. .. .. .. 65 188 37 268 92 667 4 29

Torda-Aranyos.. .. .. .. .. .. .. 105 209 59 282 146 699 — ——

Udvarhely .. .. .. .. .. .. .. .. 993 867 733 8415 128 148 8 03

Szerém.. ., .. .. .. .. .. .. . 164I 113

6. szám.

—479— 1930

Magyar anyanyelvű görögkeleti volt országré- szenkint:

Tisza balpartján lévő megyékben .. 13.632 Királyhágón túli megyékben 12.727

Tisza-Maros szögén . 7.105

Duna—Tisza közén 5.344

Duna jobbpartján.. .. .. .. .. .. 953 Tisza jobbpartján.. .. .. .. .. .. 551 Duna balpartián .. .. .. .. .. 226 Fiume és kerülete .. ., .. .. .. 46

A Duna jobbpartján csak egy vármegyében, Baranyában és két tj. városban, ú. m. Pécsett és Székesfehérvárott találunk nagyobb számú görög—

keleti magyart. Nagyobb szám alatt ez esetben azt értem, hogy a létszámuk az 50—et meghaladta. Ez a .szám körülbelül 10 család lélekszámának felel meg.

Baranyában és székvárosában Pécsett szerb anya- nyelvű görögkeletiek is vannak, azonban a Székes- fehérvárott élö görögkeletieknek ma már mindössze (csak 1be tud szerbül is beszélni.

Fejér megyében a Duna mellékén is volt vala—

mikor töhb népes szerb telep, azonban Százhalom—

batta község kivételével ezek a telepek részben el—

vándorlás folytán elnéptelenedtek, részben pedig ,a magyarokkal való folytonos összeházasodás kö—

vetkeztében sorra megszűntek. Erre a sorsra jutot- Ltak a Duna felső folyása mentén lévő rác telepek is.

így Komárom városában is már csak egy régi temp- lom meg egy temető ' és több családnak szerbes .hangzású neve emlékeztet rájuk.

A görög-keleti magyarok nagy részének szerb, illetve oláh eredetét valószínűsíti az a körülmény, hogy jelentősebb számmal csakis az oláh-magyar -és a szerb-magyar nyelvhatár mentén vagy az ahhoz .közelfekvő községekben és városokban találjuk löket. Az oláh nyelvterületen belül levő városokban a görögkeleti magyarok majdnem mindenütt na- gyobb számmal szerepelnek s ezt a városi élet faji ellentéteket !tompító hatásának tulajdoníthatjuk.

Olyan község és város, amelyben a görögkeleti magyarok száma az 50-et elérte vagy meghaladta, .az egész országban 129 volt. Ebből 54 az oláh—

'magyar nyelvhatárnak Nagyváradtól Makóig hú- zódó szakaszára, 27 pedig a székelyföldi magyar nyelvmedencének nyugati oldalára esett. A közölt 'térképek a Nagyvárad és Gyula városok közötti te- rrületen, illetve Brassó és Sepsiszentgyörgy városok vidékén fekvő községek görögkeleti vallású lakos- v—ságának anyanyelvi viszonyait mutatják be s rajtuk úgy a magyarok oláltul tudása, mint az oláhok

*magyar nyelvi ismerete szemlélhető.

Országos átlagban a görögkeleti magyarok kö- zül csak anyanyelvén 53%, oláhul is 36'59'1'1,

fszerbül is 7'6% tudott. Ezek az adatok az egyes

*törvényhatóságokban aszerint változnak, amint az

—oláh vagy a szerb nyelvterülethez közelebb vagy tá—

volabb eső vidékek arányszámait vizsgáljuk. (1. és

:2. tábla.)

2. Azok a városi törvényhatóságok, melyekben a görögkeleti magyarok száma 1910—ben

az 50—et meghaladta.

Gör.—kell;I E b b ől hm

Város 133123 635139 oláhul is SZÉN

1880 1910 __ b %

szám! W,, Hszáml % Hazám! 0],

!

Pécs. . . 12 69 21 304 9 130 34 49'3

Székesfehér- §

var .. .. [118 118 87 73'7 5] 432]! 16136 Baja,. .. .. 34 94 26 277 5 53 63 670 Szabadka . . 41 114 32 281 8 70 61 535

Újvidék .. .. 22 61 15 24- 3 4-9 29 47-5

Zombor . . . . 8 78 22 2822 8 102 46 590 Hódmező—

vásárhely 360 404 342 84'7 26 64 20 4'9 Szeged . . . . 176 336 141 420 60 179 125 372 Budapest . . 640 2.353 852 3632 537 228 638 27'1 Kecskemét .. 71 53 27 509 11 208 4 75 Miskolc.. .. . 115 77 669 14122 4 35 Nagyvárad .. 656 2.145 1.170 5515 919 428 13 06 Debrecen . 194 130 72 554 38 292 11 85 Arad . . . . 277 1.642 512 312 1.042 63'5 169 103 Temesvár . . 63 451 95 21'1 231 51'; 108 24'0 Kolozsvár .. 62 296 11137'5 175 591 9 3'1 Marosvásár-

hely .. .. 41 407

keleti magyarok egy részének eredetére vonatkozó feltevést méginkább igazolják. Az oláhoknak és szerbeknek ez az elmagyarosodása azonban semmi-:

esetre sem valami erőszakos és tervszerű magyaroí sító politika, hanem egy hosszú fronton végbement

természetes asszimilálódás, kis csoportokban, el;

szórtan élő néptöredékeknek lassú, talán évszázaa dokon át történt _fölszívódása következményeként állott elő. .

A magyarnyelvű ortodox görögkeleti vallásúak—

nak a magyar uralom idejében sohasem sikerült ön—

álló magyar egyházzá szervezkedniök, mindvégig meg kellett maradniok az oláh és a szerb nemzeti egyház kötelékében.

A görögkeleti magyarok abszolut többségben voltak két községben. Egyik község Bihar, a másik Háromszék megyében volt. Azok a községek és váro—

sok, ahol a görögkeleti vallású magyarság számot- tevő kisebbségben volt, a lakossághoz viszonyított arányszámuk szerint a következőképen csoporto—

síthatók:

A görögkeleti magyarok száma:

30—40 % között volt 6 községben.

20—30 0/0 ,, , 5

10—20 0/0 ,, ,, 15 ,

1—100/0 ,, ,, 63 * ,*

It'/ron alul, de

50-nél több volt 38 ,,

.

37*

A NAGYVARAD ÉS GYULA VÁROSDK KÖZÖTT! MAGYAR DLÁH NYELVHATÁR MENTEN FEKVÖ KÖZSÉGEK GÖRÖG KELETI LAKDSSÁGÁNAK ANYANYELVE ÉS NYELVISMERETE.

[anyu? mely/7509 ef tonna/353059 de /angues df? /a popu/ah'a/i gm'm-múmia/9 des communes sül/9195 en/re /es I/l//E'S de Nagyvárad ef de [EMI/ű, sur la fra/mém a'es Amway hang/"mbe ef foz/mama

M (: BEre/G/a'é/Y'a/v

O ' OVB/75501

Eerel/yaszpn/m árra/1

mo Nagykereki Mila" Herzl %Eda"

W m

( lsóa'úa G

, 0 Fur/s Bíbarlteroasz/Es GO

-/' Dam/as ó

!. o

;. a u, _,

,/

_/

// W ,. ,4 .,

(]. Bereábaszaemem/ -

; ; P , Mm

X [sik/mr"

('

W ? ' "

l o Mayyüőlwmarag """—95133! ersgya/l

zaka/ ; 0 "i ) Karosnagy/iar

o a, ű/áhfyn/m/h/tís

Mam/gy :) Vársz/piss __

í Ez fel.;vbarakwy/ O 6

[

./' [sali/yt ,: a mlm _ w

/_/ 0 03 i ira/vu

4 a [se'/"fa

' 011377

" ' ' '

, J,

Memó/kam

/ O mind 0 %arszej

] % Mazda/an V

l o ) § ?

: Jé,/108?

il

$ a:

mm rám— mm

13; O §

Méhkefek

?; ' 4 X 5

mingyán l/(ye Am" ** p'

0 o O$_ '

! 6 D " :: "" W:

) : , [rdagyarak . merem?!" fáma/em? m A

a ;

A

0

§

H u Mzoűaj ; j E row ?

*- A- ggkr. . ' ' Ta/ 175

x 1177! "I!" IA] Y § ;) __ E

5 f ) 0 / r ' h zi m/l ! x

5 ül.; 'u/ava'ri ' —— x' "755 ' a * 'de, /

'yo Jop / X__,Á ). ? ? //— _Ko

/ AV 25". 1 ?

! u, X

A ";

L /

(* v /

? /_/ [sak magyar:/Imagólt [fel magyarakA Hangraísgreca amen/sux "asse/751" gye le hangra/s Magyar ala/7 r_rye/vha/a'f Lm, f/"UfI/IÉI'E' des Langues hangra/se U/a/w/ls " ' " SSE/73", IE Pal/mim

e! reuma/ne rsak o/a'h / , /' k É ' '

, _ a a aim Fauna/ns ,, ne SBE/75", gye le malna/n

Megyehafár _, ... _l/m/re' de tam/far — M . Amin)

_ ,! , , ; M SP s; agJ/EFU/AS " sar/ran! le hangra/ls

! 1930

BRASSÓ ÉS SEPSISZENTGYÖRGY KÖRNYEKE GÖRÖG KELETI LAKOSSÁGÁNAK ANYANYELVE ÉS NYELVISMERETE.

Zangz/e maig/melle el mmm/538059 de /angues de /a popu/a/mn gráca for/en/a/e

de la rég/Un de Brassó el de SepS/sZen/gyá'fgy. -

k § §

§ /— _

Meyya/j/ze/v- ; N

Szá/(e/y- many ) K.

— szála/Max I' k

Varyyas 0 'f— X. ,,—

J 7. ._k /'

/ § _f'W—f—J" x_j'w'

khm/emg] ' .J'N-f

./

)) ./

. / . 4. .

fe/sarakasca /_- Nagybacan gepS/bu/(szsd

N* T o/Milm'zí 'fa/u

, . . , m Ó , ,

Alsora/foas Ágoslan/"a/va ostrszg/a

n

: , ; o Má/e'fa/t/a " '

' § rmáso

' , Daflf — ' ' ,Kőlepaj/a

od /,'—v/'x.*_ . O

N . (3.1

K—x / Apaca §

§ / %

'x_ [ 7

*. K

LK, ) Szászmsgyams

X_ /

X. ) Maksa

er'

o,

). m , SfPS/szfn/mrő/wv

— E/őpa/ak

( . % % //'

' Szasz Presmar/ . amo :)

) 0 Bɧ OKI/Vén O'

X § . - . , WM SZBÓ/lVá/IT'YV

' ' * mm földvár ' ohaj?"314 065 170",e"W

.,. 0 C _4 § § //(yefa/va Of/

. 'X ' 09 Uzon Sep;magyaros

'X. u. :? 0 GM

X Herceg/falu §§§§ ? M ul frásd A/a'o Dl' - -

5 k 0 M ! § Áfa/(ál? , [lsz/7 o'

A Oínyogsze ) ki U 53§§ ) 050/59/1/ ? ; ;; 0 H'" 0 "V

/_/ v ,, xf/ , _ OHá/ló'ye/jy * N _ , § u, Eik/"alva

/Á ; % ,) ' A" ' J * xm %

/' n ***/K 1 * ? 37 00170la'

(' ."'*x_ a ! ; . 1, 37?*—0 ; :

X j/ X, * ; É Pázsmar §M9%f . §

,. ' xxx—x FEkE/eha/om * 7 m Góze'szherma'ny H §; ; § ; ME

_L ' .

/' D' u ; § "a Barraszen/pe'ler OKÉ '%ÉÚVW '

( § htm

IL; *A wa; ;. v

(" !_{.) ,, ao}l/f'o'amba'k _{* :"}

_, " BRASSÖ "

§ _ § ne. 5 * "1

R, ' . *

,) _/

("x

k.../"; .

x ' § !M N hit—"x.

X /.

x/ *

L.

x ?

1) ; ÉJ Csa/( magyarul fuz/o' yá'n [fe/. magya/vá

; u .§ ' , Hunya/'s gráf,-0 -0rien/aux ne sechan/ 709 Ig hany/'mi;

!) Lil EU ' ii Dle'fm/ is lua'n' gú): la,/. mayyarak

(' ._._. — ' Hany nmi? yre'ca when/aux sarban/ le roz/manh

XA , """-"K ., §, Usa/f a/a'hu/luo'o' gá'f'. m. o/a'fmk

§ ( ') x Rauma/ns gráca-omvn/aux ne suhan/' gue /e raz/mem

(

,

gy

. , 57

M. sr Sz 1531 im— "_ ! K Raw-nam: yfeca-ar/M/awf sec/law le hang/WAY

6. szám.

Az 50-nél több görögkeleti magyar lakossal bíró községek (városok) számadatainak törvény- hatóságonkínt való csoportosítását a 8. számú tábla mutatja.

3. A görögkeleti magyarok községenkinti tömö—

rülése.

A községek száma, melyekben 1910-ben

§.

§

Törvényhatóság

1000—2000;

.§

IIT

§

Összesen

*görögkeleti magyar

Baranya vm.

Pécs tjv. .. .. .. .. ..

Székesfehérvár tjv. . . . . Bács-Bodrog vm. . . . Baja tjv. .. .. .. .. ..

Szabadka tjv. .. .. .. ..

Újvidék tjv.

Zombor tjv. . . .

Csongrád vm. .. .. .. ..

Hódmezővásárhely tjv. ..

Szeged tjv. .. .. .. ..

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.

Budapest szfv.

Kecskemét tjv.

Miskolc tjv.

Békés vm. .. . Bihar vm. . . Nagyvárad tjv.

Debrecen tjv. ..

Máramaros vm.

Aradvm. .. .. ..

Arad tjv.

Csanád vm. .. .. .. ..

Krassó—Szörény vm.

Temes vm. . . . . Temesvár tjv. . .

Torontál vm. .. .. .. ..

Alsófehér vm. .. .. .. ..

Brassó vm. .. .. ..

Háromszék vm.

Hunyad vm.

Kolozs vm. ..

Kolozsvár tjv. .. .. . . Maros—Torda vm. .. ..

Marosvásárhely tjv.

Nagyküküllö vm. ..

Szeben vm. . .. ..

Torda-Aranyos vm. ..

Udvarhely vm.

Összesen . . . .

i i l x ' J i t - A H H I C D w t — i i ! ] l l ! l l ! !

HiIiwinleHinleiiiÉNIIt-dicbiliHHit—lmiHi

l m i !

l i l i H H i i H E H i i i i I D — l i o o i i l r — n i l i i i w l i i i i i i l l l l i w l — l l l i i l l l i i i i i i l !

% w i u i ' s — n i i w w i

O! 0!tú

1213 l 2

§

Az ország feldarabolása következtében görög—

keleti magyarjaink legnagyobb része oláh, illetve szerb uralom alá került s ennélfogva a könyörtelen és telhetetlen balkáni sovinizmus legelső áldozatává vált. Egészen bizonyos, hogy már az első oláh, il- letve jugoszláv népszámlálás eltüntette, helyeseb- ben mondva elsikkasztotta őket és számukkal mind a két országban az uralkodó faj számát szaporí—

tolták.

—— 482 —— 1930 *

Az említett két utódállam adatgyüjtése sem _a fajoknak hitfelekezetenkint való megosztására, sem a nyelvismeretre nem volt figyelemmel és így most jóformán semmit sem tudhatunk az elszakított te- rületeken élő görögkeleti magyarok sorsáról, szám—

szerinti elhelyezkedéséről.

A Székelyföldön és Erdély magyar városaiban élö görögkeleti magyaroknak akaratuk ellenére előbb-utóbb oláhokká kell lenniök, mert az oláh politikai felfogás szerint visszaoláhosításuk csak egy régi igazságtalan helyzet megszüntetését jelenti, hiszen vallásuk révén—úgyis az oláh fajhoz voltak eddig is láncolva.

Il. Görög katolikus németek.

1910. évi népszámláláskor Magyarországon a görög katolikusok közül 1734 vallotta magát német anyanyelvűnek. Ez a szétszórva található népelem szintén az asszimiláció eredményének tekinthető, mert mint a 4. számú táblázatból láthatjuk, Buda—

pesten kívül csakisa rutének által lakott észak—

4. Azok a vármegyék, melyekben a gör. kat.

németek száma 1910—ben az 50-et meghaladta.

Gör. kat. E b b Ö 1_______

nemetek csak magyarul

Vármegye Osszesen németül is ,

b LEJWLF—

1880 1910 szam! % Hszám! "l,,

Bereg .. .. .. 45 138 46 É33'3 66 47'8

Szepes .. .. .. 84 100 15 §15'0 35 350

Zemplén .. .. 84 67 32 l47'8 13 194 Máramaros .. .. 114 266 93 350 60 22'6 Krassó—Szörény 120 104 24 231 52 500 BeszterceANaszód 26 51 18 353 22 431 Szeben .. .. .. 39 63 30 476 23 36'5

' !

keleti megyékben, ú. m. Beregben, Szepesben, Zemplénben, Máramaroshan, továbbá Beszterce Naszód, Szeben és Krassó-Szörény megyéknek a görög katolikus oláhok által tömegesebben lakott vidékein fordul elő.

Nagyobb csoportban, —— 50-et meghaladó lét- számmal, —— mindössze csak két városban, 11. m.

Budapesten és Temesvárott találhatjuk őket. Bu- dapest mint az ország fővárosa óriási fölszívó ere—

jével a legtávolabbi perifériák lakosságából is vonz magához apróbb rajokat és ennek az ország min—

den részéből feléje irányuló belső vándorlásnak következtében fajilag és vallásilag is a legkevertebb városaink közé tartozik. Nem csoda tehát, hogy a szünetlenül ható asszimiláció folytán lakói között a ritka kivételeknek majdnem mindegyik változa—

tát fel lehet fedezni.

A görög katolikus németek legnagyobb része a

fentemlített megyék községeiben jóformán csak

6. szám.

—483—- 1930

egyesével-kettesével teljesen szétszóródva él. A faji idegenkedés és a vallási különbözőségből eredő el- lenszenv poliglott községekben az együttélés folyo—

mányaképen a legtöbbször eltompul, sőt az ü. n.

kétnyelvűség stádiumában lévő községekben meg is szűnik és az összeházasodás is gyakrabban fordul elő. Ily körülmények között ha németek görög katolikus ruténnel, tóttal, magyarral, esetleg oláh- hal házasodnak össze, utódaiknak egy bizonyos szá- zaléka görög katolikus lesz ugyan, de már német anyanyelvűnek vallja magát.

A görög katolikus németek közül csak németül 24'8%, azaz % részük, magyarul is 47'2%, tehát közel fele tudott beszélni.

III. Református németek.

A református vallású németek száma 1910-ben a Magyarbirodalom területén 26.964, a szorosan vett Magyarországon 22.566 volt. Ezek jóformán kivétel nélkül a XVIII. század második felében végrehajtott és Bécsből császári szóra irányított tömeges sváb telepítés révén kerültek hazánknak a törökök által leginkább pusztított déli megyéibe. A protestáns vallású svábok legnagyobb része s köztük a bácskai református németek is,1) csak II. József emlékeze- tes türelmi rendeletének kiadása után telepedett le mostani helyére. Legtöbbjét Báden fejedelemségből, továbbá Württembergböl és Hessenből toborozták össze. A tolnamegyeiek betelepedése már jóval előbb az 1710—1720-as években, közvetlenül a törökök kitakarodása után megtörtént. Ezeket egyes nagy- birtokosok és kincstári tisztek telepítették le Tolná—

nak akkor még lakatlan vidékeire. Volt olyan re- formátus egyházközség is, mint a simontornyai já—

rásban lévő Nagyszékely, mely még a papját is ma- gával hozta régi hazájából.

A református németek most majdnem min- denhol ág. h. ev. vallású németekkel vagy refor- mátus magyarokkal, Szlavoniában és Bácskában pedig szerbekkel is keverődötten, illetve azok szom' szédságában élnek. Főbb telepeiket az anyaország- ban a Duna—Tisza közén, Bács—Bodrog megyében és Dunántúlon Tolna megyében találjuk; Bácskában különösen a Ferenc és a Ferenc József csatornák mellékén, a zombori, kulai és újvidéki járásokban, Tolnában a simontornyai és völgységi járásokban.

'l'ekintélyesebb létszámmal szerepelnek még Pest- Pilis—Solt-Kiskun, Baranya, Somogy, Arad, Temes és Hajdu megyék egy-két községében s ezenkívül néhány nagyobb városban is. A pestmegyei Solt- vadkert község református németjei a legutóbbi év—

tizedek folyamán magyarosodtak el. A Hajdu megyé—

ben Balmazújvároson lévő református németség nagyobbrészben már szintén elmagyarosodott.

1) Bács—Bodrog megye monográfiája.

A református németek kisebb csoportokban el—

szórtan találhatók a trianoni békekötés előtt még hoz- zánk tartozó Szlavoniában, Szerém, Verőce és Pozsega megyékben is. Ezek többnyire mind az elmult három évtizedben Bácskából telepedtek ide át. A volt társországokban élő különböző népfajoknak vallás szerint való megoszlására vonatkozó közsé- genkinti adatok rendelkezésre nem állnak, miért is az ott élő német reformátusságnak falunkinti számát az alábbi táblázaton csak hozzávetőlegesen, a németek és reformátusok adatainak egybevetése révén tudtam megállapítani.

A vármegyénkinti adatok az 5. sz. tábla szerint alakulnak.

5. Azok a vármegyék, melyekben a református

E b b 6 l _

Összesen csak magyarul;

Vármegye németül * is

b e s z é 1

1880 1910 , , ,

szam ! 0/0 Uszam ) '*'/o:

!

Baranya 600 328160'1 209 383

Somogy . 425 54 164 274 830.

Tolna ._ § . . . . ' 5.367 2.798 539 2.394 46'1 Bács-Bodrog . . 9.888 6.176 583 3.813 360!

Pest-Pilís-Solt- *

Kiskun 752 205 293 482 69'

Hajdu . . . 1.656 3 I'? 170 95'

Arad . . . 456 132 302 292 668

Krassó-Szörény 189 34 174 135 69'2 Temes . . . 250 98 332 162 549 Torontál . . . . 75 61 436 58 41'4 Brassó . . . 89 15 136 79 718

Hunyad 125 63 326 111 57'5

Szeben . . 644 73 289 148 58'5

Pozsega . . . . 43 166 387 129 301 Szerém . . . 1.122 919 34'6 350 13'2 Verőce. . . l 96 871 472 139 17'1

l

A református németek abszolut többségben voltak Bács-Bodrog megye 1 és Tolna megye 2 községében. Azok a községek és városok, ahol a református németség számottevő kisebbséget képe- zett, a lakossághoz viszonyított arányszám szerint a következöképen csoportosíthatók:

A református németek száma: §

40—500/0 között volt 1 községben 30—400/0 ,, ,, 4 ,, 20—300/0 ,, ,, 3 ,,

10—200/0 ,. ,, 6 ,, 1—100/0 ,, ,, 17 ,,

lo/o-on alul abszolútszámban 50-nél több volt 13 községben. ,.

A református németeknek községenkint való tömörülését a 6. számú tábla mutatja;

6]. szám.

——484——— 1930

_ 6. A református németek községenkínti tömörülése.

' Törvényhatóság !

2000—3000

református német volt

u : 1'1'

,Összesen

Baranya vm. ..

—' Pécs tjv. .. .

*Somogy vm. ..

Tolna vm. . . Pozsony tjv. ..

Bács—Bodrog vm. . . Újvidék tjv. .. ..

Pest-Pilis—Solt-Kis- kunvm... .. ..

Budapest szfv. ..

Hajdu vm. ..

Arad vm. .. .. ..

Temes vm.

Temesvár. tjv.

Panesova— tjv. . . Brassó vm.

Szeben vm.

Pozsega vm. ..

Szerém vm.

Zimony tjv.

Verőce vm. .. ..

Eszéktjv. .. ..

Zágráb tjv. , Fiume város .. ..

Összesen . . . .

l m l l e l l l — l l — ő l - d l l l m e l l — l ; — ! i t a l t . — I l l [ H l l

lHP—ll—kllHlHHHll—ill

! ! l I l l [ l l l l !

l — l i l m u m — l l l l l l l

...A H u.n [%t-* _] e: Cl) !— us. ;]

IV. Görögkeleti németek,

1910-ben Magyarországon 2204, a Magyarbiro—

dalomban 2494 görögkeleti vallású németet írtak össze. A népszámlálás a megyei törvényhatóságok közűl legtöbbet a Tisza-Maros szögében lévö Arad!

han, Krassó—Szörényben, Temesben'és Torontálban, a Duna-Tisza közén Bács—Bodrogban, a Királyhágön túl Szebenben és Brassóban, a szlavón megyék kö- zül pedig Szerémben talált, amint ezt a 7. tábla mutatja. Ezekben a megyékben a németség tekinté—

7. Azok a vármegyék, melyekben a görög- keleti németek száma 1910-ben az 50—et

meghaladta. ,

Gör, kel. ——_—ÉL13- till—WW - _

pémetek csak magyarul

Vármegye osszesen németül is

1880 1910 ———b—e§-Le—L———

szám! % Hszámf %

Bács—Bodrog .. .. 59 72 23I31'9 29 40'3

Arad .. .. .. .. 27 54 12 22'2 35 648 Krassó'Szörény .. 224 478 116 248 166 34"?

Temes .. .. .. .. 112 255 66 259 99 388 (, Torontál .. .. .. 368 299 148 495 46 154 Brassó .. .. .. .. 22 67 6 09 26 388 Szeben .. .. .. .. ? 80 27 337 19 238 Szerém . . . . . . . . 86 158 16 101 30119'0

lyes számban él, tehát a németekkel kevert falvak—

ban és városokban bizonyos mértékű germanizá- ciónak is kellett érvényesülnie. Az asszimilációnak ez a folyamata természetesen akkor lett volna tel- jessé és véglegessé, ha a beolvasztott elemek nem- csak a nyelvüket, de a vallásukat is felcserélték volna.

A görögkeleti németség eredetét éppúgy, mint azt a görög katolikusoknál is említettem, a leg- több esetben németeknek görögkeleti vallású szer- bekkel vagy oláhokkal való házasságában kell ke—

resni.

A görögkeleti németek nagyobb számban (egyik vármegye községében sem élnek s 50—én. felüli lét—

számban csak 8 városban és pedig Budapesten, Pancsován, Temesváron, Versecen, Lugoson, Karán- sebesen, Brassóban és Zimonyhan voltak. Ezek a városok. mind olyan helyek, ahol a németek mel- lett tekintélyes számú görögkeleti oláh és szerb elem is él.

A görögkeleti vallású németek közül csak anyanyelvén tudott 24'3%, magyarul is beszélt 41'7 %. Arra nézve, hogy közülük mennyi tudott szerbül vagy oláhul, adatok, sajnos, nincsenek, pe- dig ezek feltétlenül igazolnák a származásra vonat—

kozó fenti állításomat.

V. A református tótok.

Az 1910-i népszámláláskor Magyarországon l0.085, a Magyarbirodalomban 10.645 református tót volt. Kevés kivétellel majdnem mind az ország három északkeleti vármegyéjében, az egymás mel- lett fekvö Abaúj—Torna, Zemplén és Ung megyék- ben laknak, körülbelül ama háromszögbe foglalt területen, amely Kassa, Sátoraljaújhely és Ungvár városok között fekszik. Ez a terület nagyjában Abaúj-Torna megyének kassai és füzéri, Zemplén- nek gálszécsi, nagymihályi és sátoraljaújhelyi és Ung megyének nagykaposi, szobránci és ungvári járásait foglalja magában s a tót-magyar nyeli—

határnak Kassától Ungvárig terjedö szakasz—a men—

tén húzódik

Az előbb említett három megyében levők helyzetének ismertetését azért tartom különös fon—

tosságúnak és érdekesnek, mert ez a közel 10.000 lelket számláló népelem a nyelvhatárnak itt ép pen azon a vonalán lakik, ahol a csehek a Szlo- venszkónak nevezett országrész és Ruszinszkónak nevezett ruténföld között a határvonalat erőszakos módon megvonták.

A református tótság sorsát figyelemmel kell ki- sérnünk, mert ha a Ruténföld késöbbi hovatarto- zandóságát majd valóban egy népszavazás fogja eldönteni, az önrendelkezés joga talán a tót felvi- dék határos részei számára is megérlelődik; és ha egyszer népszavazás lesz, a magyar ügynek biztos sikerére számíthatunk azokban a járásokban! ahol

; A ZEMPLÉN-_ES UNGMEGYÉKEN KERESZTÚLHÚZODÓ MAGYAR- TÓT NYELVHATÁR MENTEN FEKVő KÖZSÉGEK REFDRMÁTUS LAKOSSÁGÁNAK ANYANYELVE ÉS NYELVISMERETE

[any/Je mafemeűe ef tonna/"558059 de kanyi/es de /a popu/af/an ca/vm/s/e des cammunes sífue'es sur /a from/"ére des /angues hangra/Se ef s/ovague fraz/ersan/ /es com/fafs de Zemp/e'n e/ d'l/ng.

X '*'—X

J

r' ?.

(A K

_f'X./") K

_! ?

S—x. x r'J

K./— ! . k .

_ (? VNV

' x

K— ')

( .,-

W.

) ,;

. 'a.

f - ? l/a'm lás/00816

'x. 4 OFU as

). e(:)/Jam , Nagy/721775/ 0 J'20Za/acska % n y " " § .

§ OMO/va _ HÉ ggg238f—y § ágú/summa o zebran:

.) Ági/358 % " ) Csá/"035039 O.Szobfa'nckomara'

űá/SZÉCS ""- fussaűj/b/ux ( ?

o % %O Ha' A; V' , /7 / , ! ?OJ'árasremefe

ása/' e ,

8 %o "V 0 _ ; "" 500," os OPamsz/n'

' ; oBa'no'c § - FÉSÁGOOREÚMJDJ 5.5"05'7792 ' o—Yzen/eske

WM § X. 3 105 *kE'ESZf.F

olazany % ? __

03009 §

,, omm OJi

Bem/lo őgzőwu ; ,me

" ayasrg'v

/. _ a *91/ yp/n/m'c

";, ' ' . ' " ' ?! %Bo/Fa/vs

j 0 ' ' * oZ/ng/ama'c

[aal/36

*.

.) _ o

Ér'i F.a/ág;

._. Szir/Way f 'OUngnyárádE oPa/ágy/mmom'

_. gar-

) Mmg csá/00

kisszemenc

Ofe/só'reymec

.v _ O/Vagy/oranya

*!

_—/

(

) , ,

)— mayyar—fo/ nye/mater

. ffan/r'e're des

.fJ lenyues hongmxse e/ s/UVéN/l/C

Mmmm/: ÚJHHY (9

[aa/( magyafu/ fuda' fefarmá/us magyar A l/angm/s ta/w'n/s/es ne sar/van! gue le hangra/s

Ta'/ul is fu dó " " A " " sachan/ le s/a va gye )

/0va(7ues ca/yim'sfes ne se Mani (y:/e /e s/auague É Mayyaru/ is tudo" ' " " ... Ám)! " " sec/yezni le hany/vis _,

' MJ? 52 7930. , §

!

l

1

l

!

§

! [sak la'/ul Iwo'zi református la'f ...

6. szám.

——-486—-— 1930 '

a magyarokon kívül ez az elég tekintélyes számú és feltehetőleg még mindig a magyarsághoz szitó tót reformátusság él.

A cseh kormánykörök a helyzetet fölismerve, minden eszközt felhasználnak, hogy céljaiknak, a cseh-szlovák állameszmének a református tótokat is megnyerjék. Ezek közül az eszközök közül elég—

nek tartom csak azt az egyet megemlíteni, hogy a cseh kormány a tót református egyházközségeket jóformán teljesen kivonta a felvidéki illetékes ma—

gyar református egyházkormányzat hatásköre alól, számukra hatalmi szóval, mondhatni oktrojszerűleg önálló esperességet szerveztetett és a tisztán tót- nyelvii istentiszteletet minden templomban bevezet-

tette. A

A lelkészek és tanítók a magyar éra alatt, mint ez a tiszáninneni református egyházkerület régebbi népkönyveiből megállapítható, kivétel nélkül mind magyar nevű és feltehetőleg kifogástalan magyar érzésű emberek is voltak. Ebben az időben a tót egyházközségek mindegyikében legalább is min- den harmadik vasárnapon még magyarul folyt az istentisztelet.

A Protestáns Szemlének 1913. évi egyik számá- ban jelent meg egy a tót reformátusságot ismertető cikk, melyben Péter Mihály gálszécsi ref. lelkészl) hitelesnek minősíthető adatok alapján az eddigi fel—

fogással szemben azt vitatja, hogy az Abaújban, Zemplénben és Ungban élö református tót elem már a reformáció idejében a vele szomszédságban élő magyar reformátussággal egyidőben vette fel az új vallást. Az a tétel tehát, hogy a mai tót reformátu—

sok valamikor magyarok voltak?) de az idők fo—

lyamán váltak volna tótokká, nevezett cikkíró sze- rint nem állhat meg.

Véleményem szerint, ha részben elfogadjuk is ezt a megállapítást, mégis sok okunk van feltéte—

lezni, hogy a református tótságnak igen tekintélyes hányada lehetett magyar eredetű s azon a területen, ahol most a református tótság él, a magyarság ro- vására nem csekély eltolódásnak kellett bekövet- keznie?) Másképen teljesen érthetetlen volna, hogy 1715. és 1720. években végrehajtott jobbágyössze- íráskor ' ezen a vidéken a jobbágyak neveinek túl—

nyomó része miért volt magyar. Abaújban a füzéri járásnak még a legészakibb falvaiban, a Sáros me- gyével határos részeken is alig találtak akkor szlá—

vos nevű jobbágyat, Zemplén és Ung megyének most református tótok által lakott községeiben pe—

dig majdnem mindenhol legalább is feles számban voltak magyar nevű s valószínűleg magyar nyelvű jobbágyok. Nem hagyhatók egészen figyelmen kívül 1) Péter Mihály: A hazai tót ref. énekeskönyv

története. Protestáns Szemle, 1913. évi 1. füzet.

2) Balogh Pál: Népfajok Magyarországon,

a) Magyarország népessége a Pragmatika Szank—

ció korában.

Fényes Elek adatai sem)) melyek éppen a ma leg—

inkább tótnak mondható ungmegyei református községeket, mint pl. az Ungvár melletti Bezőt, Jen- két, Szenteskét, Sárosmezőt, Tasolyát és Zahart is tisztán magyarnak vagy orosszal kevert magyar községnek jelzik, ugyanakkor pedig Abaújban és Zemplénben több református lakosságú községnek nemzetiségi jellegét tótnak vagy orosszal elegyes

tótnak tüntették fel. ,

A világháború előtti években kiadott refor—

mátus egyházi névtárakból azt is megállapíthatjuk, hogy a tót református községekben az egyházi tiszt—

séget viselő ú. n. világi gondnokok legnagyobb ré- szének teljesen magyar hangzású vezetékneve volt.!) Ezen a területen a, községek nevei is többnyire ma- gyarok voltak, sőt mint a zemplénmegyei Magyar- izsép és Magyarsas községek neve is mutatja, né- melyiknek magyar volta és eredete a nevéből is ki-

tűnik. ,

A fajkeverődés, tekintve az egyazon valláshoz való tartozást, mint kétféle népfaj érintkezési vo—

nalán máshol, a nyelvhatár eme részén is elég erős lehetett, hiszen amint ezt a mellékelt térképen is szemlélhetjük, a tót többségű református falvakban majdnem mindenhol találunk magyar reformátu—

sokat, éppúgy a magyar többségű református fa!—

vakban a legtöbb helyen szerepel tót anyanyelvű reformátusság is. Erre mutat az a körülmény is, hogy ezen a területen a reformátusságnak a két faj közötti megoszlásirarányszáma évtizedr'o'l-évtizedre a legtöbb községben nagy ingadozásokat mutat.

Egyes községekben a magyarul tudó református tó—

tok 1910-ben már tótul tudó református magyarnak vallották magukat s viszont több helyen a tótnl tudó magyarok magyarul tudó tóttá változtak át.

8. Azok a vármegyék, melyekben a református tótok száma a IDO-at meghaladta.

!Református E b b 6 l

tótok ""—"""",— """—,—

Vármegye J összesen csak totul Zimagyarut IS b e s z e l

1880 1910 EZÉRT/onam

l %%

Abaúj—Torna .. *1.139 840 338 40-23; 502 59-8

Sáros .. .. .. 81 101 68 67'3 31 30"?

Ung . . . , . . .. 4.666 5.086 3.598 70' 1.480 29'1 Zemplén . . 3.876 2.842 1.899) 66' 4 935 3229 Békés . .. 66 106 1817" 88 83'0' Szerém . . . . . l 76 450 66] 14 491 109

l

1) Fényes Elek: Magyarország Statisztikai és Geografiai Szótára.

2) Pályinban Balogh, Nagyszeretván Bartóll'y és

Iskey, Jenke'n Nagykokos, Keresztesen Dudás, Felső- rőcsén Olcsváry, Sárosmezőn Szabados, Zahomn Ba-

lázs, Tarcavajkócon Juhász és Csorba, Alsóhutkán Sipos, Morván Lehotay, Málcán Matyi, Vécsén Bod—

nár,Tussán Nemes, és Gazda, Bezőn Szabados, Kis—

szeretván Szabó, Míglészen Sanyó és Bodnár, Lasz—

toméren Gergely, Eszkámson Bartók, Bánócon Pap- Gun.