Ebben a r o v a t b a n f o l y a m a t o s a n közöljük a külföldi s z a k l a p o k műszaki könyvtárakat ér
deklő folyóiratcikkeit, továbbá a könyvtártu
dományi ás dokumentációval foglalkozó szak
könyvek ismertetését.
K Ö H I 7 S Z B M L E
016:621.9-52
DAIIASZ&niA. ü.I.: A v t o m a t i z a c i . l a v m a s i n o s z t r o e n i i . B i b l i o g r a f i - cseazkl.i 3 E T 3 r a v o c s n i k o t e c s e s z t v e n n o l i i n o s z t r a n n o . l literaturü za 1950-1959 gg. Moszkva. 1961. Mastríz. S?P p.
Iparfejlesztésünk e g y i k legdöntőbb problémája a gyépgyártás, a gépipari technológia fejlesztése, automatizálása. Magától értetődik, íiogy a gépipari technológia, a megmunkáló berendezések, eszközök f e j lesztését a s z a k i r o d a l o m feltárásával i s támogatnunk k e l l , E h h e z nyújt rendkívül nagy segítséget Damaszkina bibliográfiai összeállítása, a¬
mely a gépgyártás automatizálásának elméleti kérdéseiről, továbbá a megmunkálás és a megmunkáló berendezések automatizálásának g y a k o r l a táról ad.imponáló méretű, 10 352 tételből álló retrospektív b i b l i o gráfiát. Az összeállításhoz a K n i z s n a j a l e t o p i s z ' és a L e t o p i s z ' 2surnalnüh S z t a t e j 1950-1959. évfolyamait, a Eeferativnüj Zsúxnali ídasinosstroenie 1956-1959. évfolyamait, az Ékszpreszsz I n f o r m a c i j a : S z t a n k o s z t r o e n i e és H o l o d n a j a Obrabotka M e t a l l o v o. s o r o z a t a i n a k 195&-1959-es évfolyamalt, az Skszperimental'nüj Hauesno-iszssledova- t e l ' a z k l j l a s z t i t u t M i n i s z t e r s z t v a S z t a n k o s z t r o e n i j a /ÉNIMSZ/ szak
könyvtárának és más r o k o n profilú szakkönyvtáraknak katalógusait használta f e l a szerző. Az összeállításban h e l y e t k a p t a k a gyűjtemé
nyes kiadásokból v e t t c i k k e k i s ; minden c i k k e t külön-külön tüntet f e l a bibliográfia, az összeállítás rendszerezésének megfelelő szak
c s o p o r t b a n .
A bibliográfia 7 részre tagozódik:
1 . automatizálás a gépgyártásban, általános kérdések: az automa
tizálás lényege, tudományos a l a p j a i , fejlesztésének f e l a d a t a i , jövője; az automatizálás m i n t a t e c h n i k a i haladás fő iránya; j e l e n l e g i h e l y z e t e a Szovjetunióban, az USA-ban és más országokban; a technológiai f o l y a m a t o k automatizálása a gépgyártásoan, különös t e k i n t e t t e l a gépkocsi- ás t r a k t o r - alkatrészek automatizálásának megmunkálási problémáira;
2. automatizált ezerszámgépsoroki szerkesztés és üzemeltetés;
az a u t o m a t i k u s gépsorokra vonatkozó i r o d a l o m rendszerezésé
nek a l a p j a az az e l v , hogy egy konkrét munkadarab megmunká
lására szolgáló a u t o m a t i k u s gépsor után mindjárt a gépsort alkotó automaták és aggregátorok szakirodalmának áttekintése következik;
3. forgácsoló szerszámgépek automatizálása, a szerszámgépek cso
p o r t j a i s z e r i n t rendezve;
4. berendezések automatizálása: a követő r e n d s z e r e k általános kérdései, h i d r a u l i k u s , e l e k t r o m o s , pneumatikus ée kombinált követő r e n d s z e r e k ;
5. a forgácsoló szerszámgépek a u t o m a t i k u s vezérlése, különös t e k i n t e t t e l a programvezérlésre vonatkozó problémákra;
6. az ellenőrző, mérő munkárólyamatok automatizálása forgácsoló ezerszámgép eken;
7. automatizált forgácsoló szerszámok és automatákon való hasz
nálatuk.
A bibliográfia azakcsoportoaitáBa a konstruktőrök és technológu
sok igényeinek figyelembevételével készült. A csoportbeosztás i g e n könnyen áttekinthető,ás a betűrendes tárgymutató felhasználásával minden f o n t o s témakör gyorsan visszakereshető.
DAMASZEEHA retrospektív bibliográfiája cimblbllográfia, amely az i d e g e n nyelvű s z a k i r o d a l o m orosz nyelvű ciafordltását vagy bőví
t e t t clmforditását i s közli.
SY.P.
019.922 MűBzeki ismeretterjesztő I r o d a l o m MtliosráJiála 1955-1961.
Szerk.: SENEDEis. Jenő. /2,bőv.étd.kiad./ Bp. 1962. OKKEK, 320 p.
Éppen egy e s z t e n d e j e , hogy az általános műveltség műszaki e l e -
6 8
Figyelőszolgálat
oelnelc msgezenééire irányuló Igények kielégítésére az OMKDE megje
l e n t e t t e "Műszaki ismeretterjesztő könyvek Jegyzéke 1955-1960." c.
kiadványát." Hogy ez valóban ténylages szükségletet elégített k i , an
nak bizonyítéka, hogy az e l e i kiadás s z i n t e napok a l a t t e l f o g y o t t . E második, bővített kiadás célja azonban nem kizárólag a megfelelő pél
dányszám biztosítása, hanem elsősorban a hatásos műszaki propaganda számára kiván a legkorszerűbb, l e g f r i s s e b b irodalomról tájékoztatást a d n i . Ezért az a j kiadás az 196l-ben m e g j e l e n t , ismeretterjesztésre a l k a l m a s műszaki i r o d a l m a t i s t a r t a l m a z z a .
formájában, szerkezetében azonos az 1 . kiadással. Az anyagot most i s 9 s z a k c s o p o r t r a o e z t j s . Ez az osztályozás meglehetősen önké
n y e s , kétségtelen v i s z o n t , hogy a kiadvány s z a k o k r a bontásának kér
désénél a szerkesztő nehéz f e l a d a t előtt állt. Ismeretterjesztő a¬
nyagról lóvén sző, a z t szűk részterületekre l e b o n t a n i nem l e t t v o l n a célszerű, e z z e l a kompromisszummal azonban valóban sikerűit a-műszaki i s m e r e t e k minden jelmtős területének h e l y e t találni az elméleti ösz- Bzerüggések és a g y a k o r l a t s z e m p o n t j a i n a k egybevetése alapján, és i g y ez a beosztás a szerzők betűrendes mutatójával együtt komoly se
gítője l e s z a bibliográfia használóinak.
A kiadvány külön értékeként k e l l kiemelnünk a azakósöpörtök be
vezetőit, e z e k e t a szakemberek tollából kikerült, tudományos felké
szültséggel, közérthetően m e g i r t k i s tudománytörténeti értekezéseket.
Gondos átolvasásukra azért i s felhívjuk könyvtárosaink figyelmét, mert átfogó képet adnak a műszaki I s m e r e t e k e d d i g i fejlődéséről, mai állásáról és a l e g f e j l e t t e b b technológiai eljárásokról.
Az I . f e j e z e t T e r m é s z e t t u d o m á n y i a l a p o k elmen a z t vizsgálja, hogy a társadalom szükségletel hogyan ösztönöz
ték,és formálták a természettudományok fejlődését. Ezután következ
nek a matematika, f i z i k a , atom, csillagászat és űrhajózás tárgyköré
re b o n t o t t művek annotációi. Jó bevezetője ez a f e j e z e t a bibliográ
fiának, mart a műszaki Ismeretterjesztés an;-tgát nem l e h e t elhatárol
n i a természettudományok irodalmától. A f e l s o r o l t ismeretágak éa a¬
zok i p a r i felhasználása közötti s z e r v e s összefüggések i l y e n különvá
lasztást g y a k o r l a t i l a g egyéoként i s lehetetlenné tennének.
A G é p é s z e t f e j e z e t bevezető tanulmánya rávilágít a
f
épipar jelentőségére, tisztázza a gépgyártás f o g a l m a t , az elmélet s g y a k o r l a t , a tervezés és kivitelezés kettősségét, az általános géptan tudományát és a gépgyártástechnológia egyes c s o p o r t j a i t , dióhéjban kitérve a műszergyártás és az automatizálás kérdésére i s . En
nek megfelelően b o n t j a az i r o d a l m a t i s a gépgyártás, szerszámok - szerszámgépek - gépelemek, v a l a m i n t az egyes megmunkálási eljárások
nak megfelelő c s o p o r t o k r a .
A V e g y é s z e t f e j e z e t bevezetője a m i s z t i k u s a lk é m i á tól a V I I I . századi f l o g i s z t o n- e l m é l e t e n kereeztül v e z e t a mai vegy
i p a r l e g n j a D b irányzatáig. E z z e l a f e j e z e t t e l k a p c s o l a t b a n a beveze-
*»XT, 1 9 6 1 . 4..8Z. 91-92.p.
tés ráirányítja a f i g y e l m e t műszaki ismeretterjesztő i r o d a l m u n k elég
telenségére Í B. Annak ellenére ugyanié, hogy p l . a kémia ée v e g y i p a r a műszaki élet B z i n t e minden területén j e l e n van, ez az anyag a l e g szegényebb ez ismeretterjesztő1 i r o d a l o m b a n .
A B á n y á s z a t - m i n t a z t már K a r r l e megállapította - a termelés legelső ága, ée története párhuzamos az emberi művelődés történetével, termékei azonban csak a X V I I I . századtál kezdve váltak döntő fontosságúvá az élet minden vonatkozásában. A bányászattal párhuzamosan, egymásra v i s s z a h a t v a fejlődött k i annak testvér i p a r ága, a z i p a r i a n y a g o k a t másodfokon előállító tevékenység, a kohászat.
Az e z t fejtegető bevezető után a bányászati müvek m e l l e t t a kőolaj
földgáz, majd a kohászat-Öntéezet után a fémek-ásványok irodalmát s o r o l j a f e l .
Az E l e k t r o t e c h n i k a , e n e r g i a f e j e z e t e a villamosság g y a k o r l a t i felhasználásának különböző formált, Jelentő
ségét ée a r r a vonatkozó i a m e r e t e l n k kialakítását tárgyalja. A gaz
dag könyvanyagot erŐaáramu t e c h n i k a , e n e r g i a , biradástechnika, veze
tékes híradás, rádiótechnika, e l e k t r o n l k a ée hangátvitel címszavakra b o n t v a közli.
A V I . f e j e z e t a K ö z l e k e d é s sokrétű problémáját - autó, vasút, hajózás, repülés, u t - ée hidépités - tárja f e l , néhány szóval kitérve a városi közlekedés és a közlekedés helyetteeitéeének mai égető problémáira i s .
Az É p í t é s z e t , épltée, építőipar m i n t fogalmak e¬
gyüttesen J e l e n t i k a legkülönfélébb épületek megtervezését és k i v i telezését, a felhasznált anyagokat ée ezek előállítását, v a l a m i n t az i t t a l k a l m a z o t t különféle gépeket ée berendezéeeket, sőt a műemlék
védelmet l e . Ennek megfelelően o s z l i k f e l az anyag épitőipar-épület- gépészet, épitóanyagipsr és építőművészet címszavakra.
K ö z s z ü k s é g l e t i i p a r o k elmen f o g l a l j a Ö B Z - aze mindazoknak a c i k k e k n e k előállítási problémáit, melyekre az em
beriségnek a legősibb Időktől kezdve n a p j a i n k i g megélhetéséhez nélkü
lözhetetlen BZÜksége v a n , ée amelyek Iparágai együtt fejlődtek,éB fejlődnek ma i s az emberiség haladásával! élelmiszeripar, t e x t i l i p a r , bőr- és cipőipar, f a - és bútoripar, p a p i r - ée nyomdaipar.
- A T e c h n i k a á l t a l á b a n c, c s o p o r t o l y a n mü
v e k e t t a r t a l m a z , amelyek vagy a t e c h n i k a általános kérdéeelt tár
gyalják, vagy p e d i g o l y a n o k a t , amelyek egy kiadvány k e r e t e i n belül a Düezakl ée természettudományos fejlődés legkülönbözőbb ágaival f o g l a l k o z n a k . I d e t a r t o z i k a F é n y k é p e z é s i r o d a l m a i s , a¬
melynek v i s z o n y l a g nagy száma nem a szakterület jelentőségét, hanem inkább annak népazerűeégét dokumentálja.
A 2.kiadás anyagában minden esetben a könyvek u j kiadásai sze
r e p e l n e k . Örömmel tapasztalható, hogy az elmúlt évekkel ezemben nőtt az ismeretterjesztő vagy e r r e a célra felhasználható kiadványok szá
ma.
90
Figyeiőszolgálat
Előnye még az u j kiadásnak, hogy a f e j e z e t e k régén h e l y e t a d o t t az ismeretterjesztés céljait szolgáló magyar folyóirat-irodalomnak i s . Részletesen e l e m z i az egyes folyóiratok tartalmát, célkitűzéseit, és rövid értékelést i s ad.
A 2. kiadás - az 1 . kiadással ellentétben - könyváruei f o r g a lomban, az ÍKV Könyvtárellátójánál csekély áron hozzáférhető.
A bibliográfia - m i n t a z t bevezetőjében megjegyzi - elsősorban a közművelődési könyvtárakat és azok könyvtárosait kívánja s e g i t e n i . Eagy jelentősége v a n azonban az üzemi műszaki könyvtárosok számára i s , a k i k n e k ma elsőrendű f e l a d a t a a munkásokkal való foglalkozás.En
nek a felnövekvő műszaki olvasórétegnek a szakkönyvtárba szoktatásá
r a ez az i r o d a l o m a l e g a l k a l m a s a b b . Közművelődési és szakkönyvtá
r o s n a k , általános p o l i t e c h n i k a i műveltségre törekvő és a kedvenc
"hobby i r o d a l m a " iránt érdeklődő olvasónak tehát egyaránt hasznos ez a nagy gonddal s z e r k e s z t e t t bibliográfia, amelynek remélhetőleg a jövőben még további kiegészítő köteteivel i s találkozni fogunk.
DZ3.
659.2:65.012.3
ALBER5. H.H.: Orpanized e x e c u t i v e a c t i o n : d e c i s l o n making. com- m u n i c a t i o n and l e a d e r c h l p . H%T! York. London. 1 9 b l . Vfl.ley. 604 ö.
A s z e r v e z e t t végrehajtási tevékenység: döntés, közlés, vezetés problémáit tárgyaló könyvben négy külön f e j e z e t szól kb. 80 o l d a l o n az információs r e n d s z e r e k tervezéséről és ellenőrzéséről. Ez már egy
magában b i z o n y l t j a , hogy az információnak, i l l . a közlésnek m i l y e n nagy szerepe v a n a gazdasági vezetésben.
Hatékony szervezést nem l e h e t megvalósítani anélkül, hogy i n f o r mációkat ne szereznénk,a különböző megoldási lehetőségekről, amelye
k e t stratégiai vagy t a k t i k a i szempontból f i g y e l e m b e k e l l v e n n i . A tervezőnek szüksége v a n információra többek között a termékek és a nyersanyagok piacáról, az egyes országok iparpolitikájáról, 03 nem utolsósorban az u j gyártási eljárásokról. De rendkívül nagy f o n t o s sága v a n az információnak v a l a m e l y gazdasági s z e r v e z e t e n belül i s . Az organizáció dinamikájának e g y i k i g e n f o n t o s szempontja a közlés megszervezése, lüvel a tervezés f o l y a m a t a több s z e r v és részleg e- gyüttműkÖdéBÓt kívánja meg, közöttük feltétlenül szükséges a kölcsö
nös információ, de nélkülözhetetlen a közlés a vállalati program végrehajtása szempontjából i s . Az igazgatáshoz vagy más vállalati szervekhez tartozó b e o s z t o t t a k például nem d o l g o z h a t n a k megfelelően
*YAJűA E r i k : Béhány g y a k o r l a t i kérdés az üzemi műszaki könyvtáraknak a munkások között végzendő munkája kapcsán. MKT, l°62.?,sz. 37-43 p.
anélkül, hogy na értesülnének a vállalatvezetés döntéseiről. Szükség van továbbá információra abből a szempontból i e , hogy ellenőrizhető l e g y e n a t e r v e k b e n megállapított f e l a d a t o k teljesítése.
A könyv széles alapokon tárgyalja az információ és kommunikáció problémáját. Elindulásul a n y e l v i , s z e m a n t i k a i kérdéseket v e t i f e l , és vonatkozásba hozza ezeket a szervezési, 1 1 1 . vezetési problémák
k a l . Részletesen i s m e r t e t i azokat a hírközlő csatornákat, amelyeket egy gazdasági szervezetben létre k e l l h o z n i annak érdekében, hogy az információ áramlása elé ne gördüljenek akadályok. F o g l a l k o z i k az i n formációs központokkal, amelyeknek az a f e l a d a t u k , hogy az informá
ció szabad, i l l . f o l y a m a t o s be- és kiáramlását biztositeák, majd s o r r a v e s z i a közlési formákat és eszközöket: a szóbeli és Írásbeli tá
jékoztatást i l l . ezek kombinációit.
Az információról szőlő második fő f e j e z e t a z z a l f o g l a l k o z i k , hogy az információ torzulása mennyiben befolyásolja a közlée f o l y a matát; továbbá tárgyalja a szóbeli és Írásbeli közlés megkonstruálá
sának módját és az információ hatékony "felvételének" feltételeit /hallgatás, olvasás s t b , / ,
Az információra vonatkozó utolsó két f e j e z e t speciális kommuni
kációs r e n d s z e r e k megtervezésével ée müködéeével f o g l a l k o z i k . A máso
d i k részben tárgyalja az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó r e n d s z e r e k e t i e , különös t e k i n t e t t e l a számítógépek alkalmazására.
Mindegyik f e j e z e t e t válogatott s z a k i r o d a l m i jegyzék egészitl k i . GY.P.
92
