A műszaki fordítások típusai, sajátosságai és követélményei megtekintése

A MŰSZAKI FORDÍTÁSOK TÍPUSAI, SAJÁTOSSÁGAI ÉS KÖVETELMÉNYEI*

P o l z o v i c s Iván

Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs KOzcon-

_ 1 . A kérdés tárgyi és személyi súlya

A műszaki fordítások a szakfordítások széles körének l e g t e r j e ­ delmesebb szektorát képviselik. Ez természetes egyrészt ama tény kö­

vetkeztében, hogy a s z a k i r o d a l o m maga i s legjelentékenyebb hányadá- ban**müszaki és természettudományi tárgyú közleményekbál a l a k u l , de f o l y i k másrészt abból a társadalmi igényből i s , hogy az idegen n y e l ­ vű s z a k i r o d a l o m közvetítésének igénye nemzeti n y e l v e n a t a p a s z t a l a ­ t o k s z e r i n t a legerősebb a m i s z a k i területeken dolgozó szakemberek­

nél. A műszaki fordítások iránti társadalmi igény mértékét p l , ha­

zánkban Jól mutatják az Országos ForditásnyilvántaiUás a d a t a i , ame­

l y e k s z e r i n t az évente végrehajtásra kerülő közcélú szakfordítások­

nak mintegy 7 5 í- a műszaki-természettudományi tárgyú. A könyvkiadás körében ez az arány a szakfordítások területén alacsonyabb ugyan, i t t azonban nem tízezres, hanem csak százas nagyságrendekről van ezó.

Mindebből következik azután az i s , hogy a szakfordítók körében i s a legnagyobb szakmai tömörülést a műszaki forditök képviselik.Szá­

muk ugyan még megközelitő pontossággal sem adható meg /minthogy az

* Az Országos Fordító és Forditáshitelesitő Iroda 1 9 7 5 . április 18-án t a r t o t t szakfordítói tanácskozásán szóban röviden ismertetett referátum t e l j e s szövege.

* Vizsgálataim szerint a szakkönyvekre nézve kb. <*-0% arányban. A szakfolyóira­

tok körében ez az arány lényegesen nagyobb: 50-60% körül mozoghat. Még át­

ütőbb a műszaki és természettudományi tárgykörű anyag hányada a kutatási j e ­ lentések, a szabadalmi leirások és szabványok körében, ahol i s megközelíthe­

t i a 80% - o t . A vállalati irodalomban /gépkönyvek, használati utasítások, pros­

pektusok, katalógusok/ pedig a dolog természetéből folyóan szinte minden k i ­ advány műszaki jellegűnek minősül.

Vö. d r . Polzovics Iván: Az elsődleges szakirodalom közreadási formáinak szer­

vezési problémái, = OHKDK Évkönyv - 1 9 6 0 . Bp. 1 9 6 1 . p. 1 3 6 - 2 2 9 - /Az arányok a vizsgálat óta a technikai és természettudományi kutatások fokozott k i t e r j e ­ dése folytán még erősebben eltolódhattak az ezeket közló szakirodalom javá­

ra./

477

POLZOVICS I . i A műszaki f o r d i t ^ o k un. országos fordítói k a t a s z t e r még nem valósult meg/, de mintegy 2 ezer főre becsülhető. Túlnyomó részükben műszaki és természettudomá­

n y i területeken tevékenykedő szakemberek /mérnökök, f i z i k u s o k , kémi­

kusok/, 1 1 1 . i l y e n képzettséggel rendelkező nyugdíjasok, és csak k i s részük szakmai képzettség nélküli szakfordító, a k i k közül még továb­

b i k i s e b b hányad /lűO-150 fő/ az állományi szakfordító.

Bizonyos mértékig a munka természete folytán érdekelteknek t e ­ kinthetők ezenfelül műszaki kiadványok és közlemények dokumentációs- informáciÓB feldolgozói. szerkesztői l a , minthogy tevékenységük i n ­ duló része szűkebb értelemben i s forditási jellegű /a közleménycímek forditása/, egyéb feldolgozó munkájuk p e d i g az idegen nyelvű közle­

gény üondanivalójának felismerését igényli, ami szakmai n y e l v i s m e r e ­ t e k e t feltételez. I l y e n munkaterületen főfoglalkozásban m i n t e g y

4- 5 0 0 fő, állományon kívüli foglalkoztatásban p e d i g 1000-1200 fő jö­

het számitásba /utóbbiak egy része ugyanakkor az ugyancsak ellátott szakfordítási munkája alapján már a f e n t e m i i t e t t 2000 fő állományon kivüll szakfordító körében i s számitásba került, úgyhogy helyesebb, ha i t t csak 700-800 főt veszünk számításba/.

A műszaki fordítások ekkora volumenére és a műszaki forditök j e ­ lentékeny szamára t e k i n t e t t e l i n d o k o l t a műszaki fordítások ügyét kö­

z e l e b b i vizsgálat tárgyává t e n n i , üleg k e l l mindenesetre j e g y e z n i , hogy a közreadás t e r j e d e l m i lehetőségeire t e k i n t e t t e l csak a p r o b l e ­ m a t i k a fő kérdéscsoportjainak és s z i n t e csak jelzésszerű bemutatásá­

ról l e h e t szó, s nem Í3 érinthetünk számos - egyébként bizonyára ér­

dekes és időszerű - részletkérdést, még kevésbé vehetjük át a szót o l y a n müvektől, i l l e t v e szerzőiktől, amelyek / a k i k / fordításelméleti és műszaki forditási oktatási kérdésekkel f o g l a l k o z n a k . *

2. A műszaki fordítások fogalma, t i p u a a i és sajátosságai

2.1 A fogalomkör

üllndjárt i l y e n n e k tekintendő a műszaki fordítás fogalma, amelyet korántsem l e h e t félreérthetetlen f o g a l m i j e g y e k t a x a t i v felsorolásá­

v a l meghatározni. Abből k i l e h e t n e ugyan i n d u l n i , hogy műszaki fordí­

tásnak minősül o l y a n közlemények más n y e l v r e átültetése, amelyek v a ­ l a m e l y természettudomány vagy műszaki tudomány körébe esnek. De szű­

kítésképpen mindjárt meg k e l l j e g y e z n i , hogy nem minden természettu-

TARHCCZI Lóránt: Fordítástechnika. /Műszaki-gazdasági fordítások idegen nyelv­

ből magyarra. / Bp, 1 9 7 2 . OMKDK, 228 p.; Vö. Forditókalaus. Bp. 1 9 6 2 . 5 2 9 p.;

LC::B Kató: így tanulok nyelveket. £;y tizenhat nyelvű tolnács feljegyzései.

Bp. Gondolat, 1 9 7 0 . 2 ? 9 p.

478

•

I M I 22.óvf. 7-8.s z á m 1 9 7 5 . j u l i u s - a u g u s z t u s

domány e s i k a műszaki tudomány o k k a l egy t e k i n t e t alá, hanem csak a¬

zok /bár ezeknek a köre szélesébe/, amelyek a miiszaki tudományok a¬

laptudományának tekinthetők. I l y e n e k mindenesetre a matematika, a f i z i k a , a geológia, a meteorológia, a kémia, bizonyos mértékig a bioló­

g i a , de nem vagy a l i g jöhetnek f i g y e l e m b e a b o t a n i k a , a zoológia, a paleontológia, az antropológia, amelyek - ha más a l k a l m a z o t t t u d o ­ mányszakokhoz kívánjuk őket k a p c s o l n i - a mezőgazdasági tudományok­

k a l és az orvostudománnyal mutatnak f e l szorosabb k a p c s o l a t o k a t . Más részről v i s z o n t a műszaki tudományok köre némileg bővebb, mint ahogyan a z t az e l t e r j e d t e b b kategorizálások meghatározzak /mint p l . az Egyetemes Tizedes Osztályozás "Mérnöki Tudomány, T e c h n i k a i , műszaki tudományok" elnevezésű 62 jelzetű osztálya/, mert ebbe b e l e ­ t a r t o z i k még természetesen a t e l j e s v e g y i p a r és kémiai technológia /a különféle kémiai i p a r o k k a l : élelmiszer-, üveg- és kerámiaipar, festőipar, a t e l j e s kohászat és m e t a l l u r g i a , azaz az ET0-66 jelzetű osztálya/, továbbá valamennyi iparág /az ETŰ 67, 68 és 69 jelzetű osztályai/. De i d e t a r t o z n a k még az épitészet tervezési és művészeti vonatkozásai /ETO 72-es osztály/, az iparművészet alkotásai és t e c h ­ nológiái /ETO 7 4 5 / 7 4 9 alosztályok/, a g r a f i k a i művészetek technoló­

giái /ETO 7 6 -os osztálya/, a fényképezés és a f o t o m e c h a n i k a i másolás eljárásai /üTO 77- e s osztály/. öőt természetesen műszaki jellegűnek k e l l t e k i n t e n i az o l y a n összeállításokat i s , amely a t e c h n i k a vagy bármely területének terminológiáját, tezauruszát t a r t a l m a z z a és i g y a tudományok kategorizálásában az általános i s m e r e t e k körébe t a r t o ­ z i k /ETO 00 jelzetű osztály/ vagy a műszaki szótárakat, amelyek egyébként a nyelvtudomány körében f o g l a l n a k h e l y e t , de jelentéstar­

talmuk s z e r i n t mégis műszakinak minősülnek /az ETO 4 1 3 jelzetű a l o s z ­ tálya/'.

V i s z o n t k i e s i k ebből a f o g a l m i körből az e r e d e t i szövegeknek, i l l e t v e a fordításoknak az a vegyes c s o p o r t j a , amelyet műszaki-gazda­

sági megjelöléssel s z o k t a k i l l e t n i , i l l e t v e a műszaki szövegek es fordítások köréből sajátos nevesített típusként k i e m e l n i . I l y e n v e ­ gyes, Összetett kategória a szakszövegekben kétségtelenül előttünk áll, éspedig ugy, hogy műszaki jellegű tárgykör tárgyalása során j e ­ l e n t k e z n e k a szövegben gazdaságtudományi vonatkozások, i l l . f e j t e g e ­ tések, vagy f o r d i t v a : gazdaságtudományi szöveg t a r t a l m a z aránylag bő ven műszaki tartalmú utalásokat, r e n d s z e r i n t műszaki fogalmak f e l s o ­ rolásait. Az i l y e n szendvics-közlemények - megítélésem s z e r i n t - nem j e l e n t i k a müszaiíi szövegek külön kategóriáját, hanem vagy műszaki jellegűnek minősülnek - ha a tárgykör műszaki - vagy gazdaságtudomá­

n y i n a k tekintendők, ha a tárgykör és tárgyalásmód gazdaságtudományi.

Mindkét esetben természetesen kiegészítő - és egészen más jellegű - i s m e r e t e k e t igényelnek a n y e l v i közvetítőtől, amelyekkel az gyakran nem r e n d e l k e z i k , s ezért a fordítás elkészítéséhez konzultáns igény­

bevételére van szükség, vagy éppen a fordítás minden t e k i n t e t b e n he­

l y e s szövegének kialakításához a másik szakmai c s o p o r t o t képviseli s z a k l e k t o r t k e l l kijelölni. Liég leginkább meg tudnak f e l e l n i a ké- tudománycsoport eltérő követelményeinek a kiegészítő közgazdasági képzésben részesült mérnökök, de megítélésem s z e r i n t megnyugtatóan akkor, ha az alapszöveg és tárgykör műszaki jellegű, nem p e d i g a gazdasági j e l l e g az uralkodó.

479

POLZOVICS I . i A műszaki fordítások

2.2 A műszaki fordítások típusai

2.21 Tartalmuk s z e r i n t

A 2.1 a l a t t előadottakbál már következik, hogy a műszaki szöve­

geknek, i l l . fordításoknak t a r t a l m u k /tárgyuk/ s z e r i n t számos fajtá­

j a különböztetendó meg, vagy más szóval n i n c s egységes és általános műszaki forditás.és i g y n i n c s és nem l e h e t általános műszaki fordító sem. A mérnöki tudományok n a p j a i n k r a a képzésben és képesítésben ma­

guk i s számba jövő mértékben differenciálódtak /a hagyományos képzés­

ben 4-8 c s o p o r t r a , az u n . szakositási irányzatot követó kialakítás­

ban több t u c a t n y i szakirányú képzésrendszerben/, de a d o l o g természe­

téből folyóan még erősebb a differenciálódás a szakirodalomban, a h o l túlnyomórészt speciális kérdések taglalásáról van szó, olyanokéról, amelyek többségének megértéséhez és n y e l v i átültetéséhez a szűkebb szakterületen s z e r z e t t g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k és i s m e r e t e k valósá­

gos tárházára v a n szükség. Ezért nem l e h e t meglepő, ha a t e c h n i k a t e l j e s területéről jelentkező forditási igények kielégítésére vállal­

kozó fordító intézmény /OHEDE Forditási osztály/ a technikát és az alapjául szolgáló természettudományokat k b . 150 részletezett szakmai területre bontva, a szakfordítókat képzettségük ós s z e r z e t t szakmai g y a k o r l a t u k , v a l a m i n t nyelvtudásuk s z e r i n t i s t a g o l t a n , ezek egyiké­

r e vagy néhányára jelöli k i . * Specializált információs intézmények­

ben természetesen a differenciálás az egyes csoportokon belül még t o ­ vább finomítható.

Szakterületi törzsfa az OMKDK-ban alífordulS lnforoáclóe munkákra!

01000 KATEMATIKA

01100 E: •. oateaatika

012CÍ- s. a a t e a a t l l t a 02000 FIZIKA

02100 Hacbanlka, tiómn, o p t i k a 02ZO0 Szllárdtest-f l s l k a 02300 Fémfizika 02400 A t o a r l z l k a OJOOO KÉMIA, BIOLÓGIA 03100 A n a l i t i k a 03200 spektroszkópia 0330O F i z i k a i 03400 Elaktrokéaia 03500 Kolloidkéaa 03600 Organikus kéala 03700 Anorganikus kéala 03&DC Blokéala

03900 Biológia 04000 FÖLDTAN 04100 Geológia 04200 G a o f l i i k a 04300 Geodézia 05000 BÁNYÁSZAT 0510O Szénbányászat 05210 Érc- és kSbányáasat

05220 ÁsránjelSkéezltéa 0^300 Olajbányászat 06000 KOBÁSZAT 06100 Metallográfia 06200 A n j a g v i z s g i l z t 06300 Vaskohászat 06310 Acélgyártás 06320 oeogerléa 06321 Csőgyártás 06330 Kovácsolás 06340 HSkszelés 06400 Fémkohászat O65OO A l u a l n l u a

06610 Fastás, f./j.nivín>=

06620 Galvaniráláa 06630 Korrózió 07000 VEGYIPAR

07100 V e g y i p a r i automatizálás 07200 SílHkátipar

O7210 Üvegtechnika,Uvsggjártáa 07300 Műtrágya

07400 Robbanóanyagok 07500 Gyógyszeripar 07600 O l a j i p a r 07700 GuaUpar

O7S00 Műanyagipar 07900 l o z n t l k a 08000 ENERGIA

08100 Energiagazdálkodás 08200 Eróauvek

08210 HSarSnUvak 08220 Viieroaüvek O83OO Atomtechnika 08400 Gázipar O85OO Tüzeléstechnika 08510 Porlerálasstái 08520 TUzrendéezat 08600 BUtéatechnika 09OOO ERŐSÁRAM 09100 E l e k t r o t e c h n i k a 09210 VlUanoa gépek 09220 Villamosanergia -

Átviteli hálózatok 09S3O V i l l a n o s készülékek 0924O Kábelgyártás 09250 Világitástsehnlka 09260 Láapagyártás 09270 Háztartási gépek 10000 GYENGEÁRAH 10100 Riredástachnlka

480

TMT 22.évf. 7-8.szám 1975.július-augusztus

A, fordítást kívánó közlemények e m e l l e t t nyilvánvalóan nem i g a ­ zodhatnak t a r t a l m i kategóriákhoz. Tárgyuk kifejtése a d o t t e s e t b e n több speciális szakterület anyagának i s m e r e t e i n a l a p s z i k , sőt nem ritkán - a tudományok u n . interdependenciáj a folytán - t e l j e s továb­

b i tudományszakok ismeretanyagát feltételezi. Utóbbi esetekben hason­

ló h e l y z e t áll elő, m i n t a műszaki-gazdasági szövegeknél, 1 1 1 . fordí­

tásoknál, a z z a l a különbséggel mégis, hogy i t t általában nem eltérő tudománycsoportokról, hanem csak más tudományszakokról van szó, ame­

l y e k j e l l e g e azonosan műszaki, csak ismeretanyaga éa terminológiája kUlönszerU. E m i a t t a fordítótól i s többletismereteket, utánjárást vagy együttműködő fordító, i l l . l e k t o r bevonását igényli.

A fordítandó szöveg tartalmának a fordítói munka igényeire Je­

lentős hatásai vannak. I t t elsősorban az egyes tudományszakok k i f e j ­ tési módja eltérő jellegének van jelentős szerepe. Sbből a szempont­

ból a legkevesebb igényt azok a tudományszakok támasztják, amelyek önmagukban zártak, autonómok, más tudományszakok i s m e r e t e i t nem igény­

l i k . I l y e n legelsősorban a matematika, minden más természettudomány alaptudománya. Porditásl igényessége e m e l l e t t azért i s csekély, mert jelentős részében nemzetközi n y e l v e n : a képletek, e g y e n l e t e k , l e v e z e ­ tések nyelvén fejeződik k i , ami szinEe nem i s igényel fordítást, né­

m i l e g hasonló hozzá az elméleti kémia, amely majdnem azonos mérték­

ben autonóm és hasonlóképpen jórészt v e g y i képletek közléséből,elem-

/A. 4 8 0 . o l d a l o n lévS láb;

10110 Telefénie, távírás 10120 Rádiótechnika 10130 Mikrohulláa 10140 Televízió 10210 Elektroncsövek 10220 Vákuumtechnika 10230 Féliezetík

10240 N y o a t a t o t t áramkörök 10230 Intagrált áraikor ok 10300 E l e k t r o a k u s z t i k a 11000 MŰSZER

111O0 Méréstechnika 11200 Automatika 11300 Adatfeldolgozás 11310 Szállítógépek 11400 Digitálli t a c h n l k a 11500 Orvoal műszerek 11510 Fényképezés 11600 Irodagépésxet 12000 GÉPESZET 12100 iraalástan 13110 Pneumatika 12200 K a l o r i k u s gépek 12300 Gépgyártántechnológia 12310 Fogaakerákgyártás 12320 FinoBaseball lka 12321 Ötvösművészet 13330 Hegesztés

124O0 Képlékeny Hidegalakítás 12500 Vasszerkezetek

12600 Kezógépéssat 12710 Emelőgépek

g y z e t folytatása/

12720 Aayagmozgatás,raktáros 12300 V e g y i p a r i gépek 12900 Haditechnika 13000 TEXTILIPAR 13100 Anyagrlasgálat 13200 SzÜvée 13300 Fonás 13400 Kikészítés 13500 Konfekcióipar 14000 BŐRIPAR 14100 Cipőipar

14200 Szórna- ás szUcsipar 15000 PAPÍRIPAR

16000 NYOMDAIPAR

16100 Sokszorosítás éa »«- aolástechnlka 17000 FAIPAR 17100 F a l p a r i gépek 17200 Bútoripar 17300 Ládagyártás 16000 ÉLELMISZERIPAR lSlOO HalOBlpar 18110 SUtóipar 18200 Konzervipar 18300 ErJesxtÓioar 184O0 Édesipar 18500 Cukoripar 18600 Húsipar 18700 Dohányipar 18800 Csomagolástechnika I9OOO MAGASÉPÍTÉS I9IOO Városrendezés,

- fejlesztés

19200 Környezettedéiea 19300 Tervezés 19400 S t a t i k a 19500 ÉpítSlpar 19610 Épületgépészet 19700 Épitósnyag-lparok I98OO Szakiparok A o a l l r e s ,

áca. faatés-sásoláa/

20000 MÉLYÉPÍTÉS 20100 Talajaachanika 20200 Mélyépítési anyagok

20300

2O4O0 F O l d a l a t t l léte- sitsények

20500

tltás

20630 SsennyTlskszeléi

210OO

21210 GSzaoxdoay 21220 Diesel aosdony

21230

21250

berendesések

21300

21400 RepUlás

21500

481

POLZOVICS I . : A műszaki fordítások

zenéből a l a k u l . I d e sorolható az elméleti f i z i k a i s , amely szintén sok képletes kifejtést a l k a l m a z . A tudományok u n . hierarchiájában he l y e t foglaló további tudományszakok összetettsége, egymásra épültBé­

gé következtében f o k o z a t o s a n egyre több követelményt támasztanak a fordítói munkában, egyre bővebb terminológiai i s m e r e t e k e t , sőt a szakmai s l a n g ismeretét i s igénylik, keveebedik a nemzetközi jelkép­

r e n d s z e r használata s t b .

Kár az e d d i g előadottakból i s kitűnhetett, hogy a t a r t a l o m mély­

sége és a kifejtés alapossága korántsem egyértelmű a fordítói munka iránt támasztott magasabb i g e n y e k k e l . R e n d s z e r i n t éppen ellenkezője az i g a z . Az alapos és módszeres kifejtés, a forditandó közlemény l e ­ írásainak következetesen végrehajtott, ugrásokat, hiányokat nem muta­

tó egymásra épUlése, ami a valódi tudományos müvek e g y i k alapkövetel­

ménye és jellemzője, mődszerességével b i z t o s l t j a a közlések értelmé­

nek megértését, nyomon követését, és Így könnyebbé válik a fordítói munka i s . Mindenesetre könnyebbé és megbízhatóbbá i s , m i n t h a nem mód­

szeresen k i d o l g o z o t t , hanem mondanivalójában felszínes, r e n d s z e r t e ­ l e n és csapongó közlésekről van szó.

2.22 A szöveg a l a k i megjelenése s z e r i n t

A fordításra kerülő műszaki szövegek különÖBen bő a l a k i kialakí­

tásban állnak előttünk. Ez az a l a k i választék valamennyi t a r t a l m i l a g elkülönülő tudománycsoportban kiválik f o r m a i bőségével. A forma emel­

l e t t i t t nagyon i s lényeges, mert minden f o r m a i kialakításnak megvan¬

nak a maga sajátos jellemzői, amelyek a n y e l v i közvetitős iránt i s eltérő követelményeket támasztanak.

2.22.1 Szakkönyvek

A nem kiadói célra készülő szakfordításokban a szakkönyvek té­

telszámban aránylag i g e n k i s hányadot képviselnek. A fordittató gaz­

dasági megfontolásból csak kivételes esetben vállalkozik a r r a , hogy egy idegen nyelvű szakkönyv magyar fordítását csak a saját céljára, saját költségére elkészíttesse. Ezért r e n d s z e r i n t a könyv e g y i k vagy néhány fejezetének forditásával k e l l beérnie, ami t e r j e d e l e m b e n i g y i s több, vagy t u c a t n y i folyóiratcikknek f e l e l meg. Minél bővebb a k i ­ fejtés /azaz t e r j e d '.mesebb a szöveg/, annál több támpontot ad a fél­

reérthetetlen megértéshez, a n y e l v i közvetitéBhez. Szakkönyvek vagy a könyvfejezetek forditása ezért általában kevesebb próba elé állít­

j a a fordítót, mint a rövidebb a l a k i műfajok, üyakorlagilag ez álta­

lában a z t j e l e n t i , hogy az átültetési problémák többsége az első husz o l d a l o n már megoldást k a p o t t , i g y a további szövegrészek f o r d i ­ tása már lényegesen kevesebb problémával jár. P r o b l e m a t i k u s a b b o l y a n f e j e z e t e k forditási munkája, amelyeknek a l a p i s m e r e t e i t előző - fordí­

tásra nem kerüló - f e j e z e t e k tartalmazzák. I l y e n k o r ezek áttanulmá­

nyozása e l e n g e d h e t e t l e n , és külön forditói terheléBt J e l e n t .

4 8 ?

I H I 22,ért. 7-8.szám 1975.július-augusztus

A könyvek nem képviselnek egységes kategóriát, számos műfajuk i s m e r e t e s . I l y e n e k - az általánosból a különszerli felé h a l a d v a - a kézikönyvek, tankönyvek, a szűkebb értelemben v e t t un. szakkönyvek /egy szakma vagy aránylag szálssebb területeinek összefoglaló müvei/

ós végül az u n . monográfiák / v a l a m e l y téma vagy szűkebb tárgykór elemző kifejtései/. Az előzőek többségében általában i s m e r t törvény­

szerűségek, jelenségek és tények leírásáról van szó, ezért a t a r t a ­ lom szempontjából másodlagos közléseknek tekinthetők, a monográfiák v i s z o n t többnyire u j kutatási, fejlesztési eredményekkel i s m e r t e t i k meg az olvasót, azaz t a r t a l m i l a g u j , un. elsődleges közléseket nyúj­

t a n a k . Természetes, hogy a t a r t a l m i l a g u j megértése és n y e l v i közve­

títése lényegesen nagyobb f e l a d a t o t ró a fordítóra, mint" i s m e r t - akárcsak a szakmában i s m e r t - tételek n y e l v i átültetése.

2.22.2 Kutatási jelentések

A szakkönyvek kiadása, t e c h n i k a i előállítása nem jelentéktelen időt /2-3 évet/ vesz igénybe; még a monográfiák formája i s sok e s e t ­ ben több t e c h n i k a i előállítási időt igényel, m i n t a m i t a publikálás kívánalma megengedhetne. Ez v e z e t e t t a kutatási eredmények közreadá­

sának sajátos műfajára: a kutatási jelentésekre. Ezek r e n d s z e r i n t nem könyvkiadó gondozásában, hanem a kutatóhely vagy v a l a m e l y állami s z e r v kiadásában j e l e n n e k meg, többnyire nem nyomdai előállításban, s i g y közreadásuk t e c h n i k a i l a g h e t e k a l a t t lebonyolítható. Ez a s i ­ etség többnyire negatíve érezhető a szöveg gondozottságán, az ábrák, g r a f i k o n o k kiállítási módján s t b , ; az értelmi ós sajtóhibák i s meg­

lehetős z a v a r t t e r e m t h e t n e k , úgyhogy ez a közreadási műfaj a fordí­

tói munka szempontjából különleges körültekintést, f i g y e l m e t érdemel.

A fordítói munka eredménye természetesen i g y sem tündökölhet erények­

ben,nem l e s z és nem i s l e h e t s o k k a l g o n d o z o t t a b b . m i n t az e r e d e t i szö­

veg. Le műszaki szövegek fordításában, főleg nem kiadói fordításában nem i s ez a cél, hanem az e r e d e t i közlések értelmének közvetítése.

2.22.3 Folyóiratcikkek

A folyóiratcikkek képviselik a fordításra kerülő műszaki szöve­

gek zömét / k b . 65-70^-ét/. Ennek i n d o k a és magyarázata, hogy a közre­

adásnak a tudományos és szakmai folyóiratok a legbővebb k e r e t e i . Mű­

s z a k i területeken és az ezek alapjául szolgáló természettudományok¬

ban 3zámuk a világon 25-30 ezer körül mozoghat és 70-80 n y e l v e n j e ­ lennek meg /a fejlődő országok bekapcsolódásával a civilizációba mind számuk, mind nyelvük a közeli évtizedekben erősen növekedni f o g / . Ezek a számok azonban még csak a közreadási k e r e t e k e t j e l z i k . Egy folyóirat évente többször, r e n d s z e r i n t 12-szer j e l e n i k meg és mindegyik számuk több /többnyire 8-10/ k i s e b b tanulmányt, ezenfelül gyakran i g e n sok rövid közleményt, h i r t s t b . t a r t a l m a z . így ezekben a műszaki és természettudományi folyóiratokban évente mintegy 3 - 3 1/2 millió tanulmány és tízmilliónyi rövid közlemény j e l e n i k meg.

483

POLZOVICS I . : A műszaki fordítások

A s z a k i r o d a l o m e g y e t l e n más közreadási formája sem ad megközelítőleg sem i l y e n mértékű közreadási lehetőségeket. A szakmai folyóiratok egyúttal a szakterületen való naprakész tájékozottságnak l e g j o b b f o r ­ rásai, minthogy néhány válogatott vezető szakmai folyóiratból a f e j ­ lődés irányzatai, főbb eredményei jól felismerhetők, söt a Jövő f e j ­ lődés útjára i s utalásokkal szolgálnak.

A szakfolyóiratok kiemelkedő szerepét és jelentőségét tanúsít­

ják az NSZk Szövetségi Kutatási és Technológiai Minisztériuma által nemrég a vállalatok széles körében a kommunikációs eszközök haszná­

latára és értékelésére f o l y t a t o t t vizsgálat eredményei. Ezek s z e r i n t 9 Írott és 15 s z e r v e z e t i és személyi kommunikációs forrás között a szakfolyóiratok a tájékozódásban a használat gyakoriságára nézve a 2., értékűk tekintetében a 3. h e l y e n állnak. De az őket megelőző tá­

jékozódási források e g y i k kategóriában sem Írottak, hanem személyek /a kollégák a gyakoriságban, továbbá a kollégák és főnökök az i n f o r ­ mációk súlyában/.'

Kommunikációs eszközök f e l használásának gyakorisága az NSZK vállalataiban és intézményeiben

Alkalmazási Gyakori­ Értéke­

Csatorna, i l l . eszköz gyakoriság sági lési százalékban sorrend sorrend

Megbeszélés kollégákkal 96 1 1

Szakfolyóiratok 9 2 2 3

Kutatási jelentések ^8G 3 4

Megbeszélés főnökökkel 85 4 ²

Saját vállalati-intézeti könyvtár 84 5 5

Szemináriumok, munkaköri értekezletek 68 6 8

Levelezés 64 ? ¹¹

Ülések, kongresszusok 63 8 13

Referáló lapok 62 9 12

Hiv. vállalati-intézeti közlemények 61 ¹⁰ 15

Tájékozódás alóállitóknál, eladóknál 59 11 7

Hivatalos tervleírások 5 ? 12 10

Saját nyilvántartás 5* U 9

Tájékozódás külső szakértőknél, tanács­

adóknál, specialistáknál 52 14 6

Az információkutatás delegálása munka­

társakra, beosztottakra * 3 15 14

Reprintek 41 16 16

Idegen könyvtár 3 9 17 17

Címjegyzékek ^{3 8} 18 ¹⁸

Vásárok, kiállítások 36 19 20

Napi sajtó 31 20

»

Szabadalmi le Írások 25 21 19

Saját házi továbbképző tanfolyamok 24 22 21

Információs központok 21 23 21

Adatbankból l e h i v o t t computeradatok 20 24 2 2

Vo. SHOSSKAMN, H.: Fachpresse-Lesjn im Betrieb i s t keine Zeltversehwendung.

= aatlonalisierung, lg?'*. 12.sz. p.282-2(&.

484

TAT 22.évf. 7-8.szám 1975.Július-augusztus

A folyóiratcikkek nem képviselnek egységes típust. A rövid köz­

lemények néhány sortól egy, másfél n y o m t a t o t t o l d a l i g terjedő szöve­

gek, a tartalomjegyzékben egyenként megnevezett közlemények p e d i g k i ­ sebb tanulmányok 10-60 ezer n t e r j e d e l e m b e n , átlaguk műszaki terüle­

t e k e n 20 ezer n - r e /10 nagy szabvány gépelt o l d a l r a / tehető. Túlnyo­

mórészt differenciált, speciális témákról, sőt tómarészletekról szól­

nak, bár vannak közöttük az éves fejlődést áttekintő, átfogó t e m a t i ­ kájú közlemények i s . Egy részük a legújabb eredményekről szól / k o ­ rántsem mindegyikük, m i n t sokan h i s z i k / , nagyobb részük már máshon­

nan i s m e r t eredményeket ismétel csak meg. Az u j eredményeket közlő tanulmányok aránya szakmánként és a folyóiratok tudományos j e l l e g e s z e r i n t változó. Az alaptudományokkal foglalkozó, tudományos testü­

l e t e k által k i a d o t t folyóiratokban p l . elérheti a 100;í-ot, a műsza­

k i területeken / i t t i s szakmához igazodóan/ és tudományos folyóira­

tokban 8 O - 9 O 9 6 körül i s mozoghat, egyébként általában 40-50% körül a l a k u l , tudományos és szakmai népszerűsítő folyóiratokban p e d i g l e ­ csökkenhet a O-ig.

A fordítói munka szempontjából i t t i s érvényes a már e m i i t e t t tétel, hogy nem a s z i n v o n a l a t e l nem érő, a módszeres feldolgozás h i ján szűkölködő c i k k e k forditása igényli a l e g k i s e b b munkaráfordí­

tást, különösen akkor nem, ha azok üzemi slangén iródtak, vagy ha e m e l l e t t még a n a p i érintkezés és az u t c a nyelvének állandóan válto­

zó f o r d u l a t a i t i s beleszövik a szakmai közlesek előadásába, amint a z t főleg a m e r i k a i középszintű és üzleti érdekű folyóiratok t e s z i k . I l y e n szövegezés a nem h a z a i olvasó, sőt a fordító t e l j e s eltájolá- sára l e h e t alkalmas, sőt gyakran értelmes megfejtésre sem ad mődot, akár konzultánsok bevonásával sem / i l y e n k o r a tanácsadók i s taná­

csot igényelnének/. Egyébként valamennyi rövidebb folyóiratcikk f o r ­ dításának i s v a n egy általános nehézsége, hogy m i r e a forditás - a téma megismerése és a terminológia birtokbavétele folytán - már köny nyebbé válna, a mű be i s fejeződött és kezdődhet - u j c i k k kapcsán - minden nehézség elölről.

A szakfolyóiratokkal k a p c s o l a t o s forditási munka sorában külön említendők a tartalomjegyzékek, v a l a m i n t a szakfolyóiratokban és r e ­ feráló folyóiratokban közölt referátumok fordításai. Mindkettő m i k r o szöveget képvisel, a tartalomjegyzékek e m e l l e t t elmek összefüggések nélküli halmazát. Ezek a forditási munkák lényegesen több munkaréfor ditást igényelnek a szakfordítótól, m i n t a t e l j e s folyóiratcikkek fordításai. A tartalomjegyzékeknél külön követelményként j e l e n t k e z i k un. értelmező cimek alkalmazása akkor, ha a cim t u l általános, nem u t a l a t a r t a l o m r a vagy éppen figyelemébresztŐ / B l i c k f a n g / c i m . Ez a teendő valójában folyóiratcikkek fordításával k a p c s o l a t b a n i s f e n n ­ áll, ekkor azonban a fordító a télies szöveg ismeretében a cimet szamba jövő külön időszükséglet nélkül képes értelmező cimmel kiegé­

szíteni. Tartalomjegyzékek forditáBa esetében azonban külön f e l k e l l l a p o z n i a a szóban lévő c i k k e t , ós vagy a szerzői összefoglaló / r e f e ­ rátum/, vagy i l y e n hiányában a t e l j e s szöveg átnézésével meg k e l l ál l a p i t a n i a a közlemény tárgyát és arról szakszerű cimet k e l l s z e r k e s z t e n i e .

A szerzői /szerkesztőségi/ összefoglalók, i l l e t v e referátumok forditása annyiban j e l e n t f o k o z o t t fordít ói igénybevét e l t , hogy szö¬

vegük maximálisan tömör, műszókban és szakkifejezésekben dus, és i g y

4 8 5

POLZOVICS I . i A műszaki fordítások

mind megértése, mind a célnyelvre áttétele messzemenően több időrá­

fordítást igényel, m i n t azonos terjedelmű szövegrésznek forditása, akár egy rövidebb folyóiratcikkből i s .

2 . 2 2. 4 Szabadalmi leírások

A szabadalmi leírások a műszaki információnak és tájékozódásnak sajátos forrásai. Többek között két fő célra hasznosíthatók: 1 . a l ­ k a l m a z o t t és fejlesztési differenciált kutatói témák konkrét forrá­

saiként és 2 . a műszaki fejlesztési ós kutatáspolitika irányzatainak megállapítására. Vállalati s z i n t e n az 1 . , kutatáspolitikai és műsza­

k i fejlesztéspolitikai országos, 1 1 1 , ágazati s z i n t e n a 2 . a l a t t i szerepüknek van nagyobb jelentősége. Évente termelődő mennyiségük t e temes: a világ ebből a szempontból f i g y e l e m b e jövő 50-60 országában évi 7-800 e z e r r e tehető. Minthogy azonban jó részük, s éppen a l e g j e ­ lentősebbek több vezető i p a r i országban i s bejelentésre került, egy­

szeresen számitott évi mennyiségük nem h a l a d h a t j a meg a 350- 4 0 0 ez­

r e t . A szabadalmi anyag f i g y e l e m m e l kisérésének nehézségei okozzák nyilvánvalóan, hogy felhasználásuk és értékelésük vállalati s z i n t e n eléggé háttérbe s z o r u l : a 4/ a l a t t i j e g y z e t b e n közölt összeállítás s z e r i n t a 2 4 kommunikációs forrás között az értékelésben a 19., a felhasználásban p e d i g csak a 2 1 . h e l y e n s z e r e p e l n e k .

A szakfordítói munka szempontjából az a sajátosságuk, hogy sok vonatkozásban /különösen az u n . igénypontjaikban/ vegyes: műszaki és J o g i szöveget t a r t a l m a z n a k , miként a már e m i i t e t t műszaki-gazdasági szövegekben kettős eredetű forrásszövegekkel találkozunk. A j o g i j e l ­ legű szövegrészek jogászi szövegezése e m e l l e t t különösen körültekin­

tő, gyakran szövevényes és a j o g i szaknyelv és stilizálás minden for­

télyában gazdag. Ezért megbízható fordításukra leginkább o l y a n szak­

emberek jönnek f i g y e l e m b e , a k i k e sajátos j o g i s z a k n y e l v t i t k a i b a be vannak a v a t v a , a m e l l e t t , hogy műszaki képzettséggel i s r e n d e l k e z n e k /szabadalmi ügyvivők/. O l y k o r az e r e d e t i szabadalmi leirás nehézsége i t f o k o z z a még egyes országok szabadalmi j o g r e n d s z e r e i n e k / p l . USA/

az a követelménye, amely - e l v b e n a szabadalmi jogvédelem i g e n szé­

l e s körű megvonásának elhárítása érdekében - az igénypontok szövegé­

r e k o r l a t o k a t szab / l - l mondatot t a r t a l m a z h a t n a k csak/. A g y a k o r l a t v i s z o n t e z z e l ugy él v i s s z a , hogy 20- s o r o s mondatokat költ az egyes igénypontokban, ami a fordítót gyakran nehezebb f e l a d a t elé állítja, m i n t h a Thomas MANK 20- s o r o s - sajátos varázsu - mondatait k e l l e n e ma gyárra átültetnie.

2.22.5 Szabványok

A szabványok nem u j kutatási és fejlesztési eredményeket p u b l i ­ kálnak, hanem ellenkezően, i s m e r t technológiai f o l y a m a t o k , berendezé sek, azaz a t e c h n i k a i s o f t - w a r e és hard-ware kapnak bennük szabatos és a g y a k o r l a t b a n általában e l f o g a d o t t leirást. Számuk szintén elég

4 8 6

TMT 22.évi. 7-8.szám 1975.július-augusztus

tekintélyes, a világ számba jövő 50-60 országába k i a d o t t tételszá­

muk évi 250 e z e r r e tehető. Nem csekély hányaduk t e r j e d e l m e s , nem né­

hány n y o m t a t o t t o l d a l r a t e r j e d - mint a szabadalmi leírások -, hanem tekintélyes füzetet, o l y k o r egész kötetet képvisel.

A szakfordítói munka szempontjából ezekben i s találhatók jogász igényű szövegrészek /a f o g a l m i meghatározásokban, a f o g a l m i jegyek tömör megfogalmazásában és felsorolásában s t b . / , fő sajátosságuk még­

i s a tárgykörben előforduló műszók / t e r m i n u s o k / bő szerepeltetése, amelyek m e l l e t t gyakran n i n c s i s t a r t a l m i közlés vagy f o g a l m i k i f e j ­ tés. Ezeknek nem k i s hányada műszaki szótárakban meg sem található, csak a megfelelő h a z a i t e c h n i k a i g y a k o r l a t szókészletéből állitható össze. Ezért hü interpretálásuk a fordítótól nemcsak a vonatkozó szakterületen, hanem a témakör gyakorlatában s z e r z e t t s z a k i s m e r e t e ­ k e t igényel.

2.22.6 nemzetközi kongresszusok, konferenciák, szimpóziumok anyagai Ezek anyagai mind az a l a p , mind az a l k a l m a z o t t , mind a f e j l e s z ­ tési kutatásban rendkívüli súllyal jöhetnek f i g y e l e m b e . Értékük és szerepük azonban csak akkor különösen f i g y e l e m r e méltó, h a a kong­

resszusokon, konferenciákon nyilvánosságra h o z o t t információk egy­

idejűleg állnak rendelkezésre, és ha azokat az érdekeltek azon mód magukévá i s t e h e t i k . A kongresszusokon előadott vagy b e m u t a t o t t r e f e ­ rátumok, v a l a m i n t a tárgyalási anyagok az esetek bizonyos részében később /1-5 év múlva/ könyvalakban i s meg s z o k t a k ugyan j e l e n n i . Ak­

k o r r a azonban információértékük az idővel arányosan csökken annak kö­

vetkeztében i s , hogy közben az előadók kutatási eredményeiket, f e l i s ­ meréseiket már más információcsatornákon i s r e n d s z e r i n t e l t e r j e s z t e t ­ ték /túlnyomórészt folyóirat-publikációk formájában/.

A kongresszusokon, konferenciákon bemutatásra kerülő referátu­

mok egyrészt már a konferenciák megtartása előtt, u n . r e p r i n t e k b e n sokszorosítva, zártkörű közreadásra kerülnek, azaz megküldik őket a k o n f e r e n c i a résztvevőinek. Más esetekben a k o n f e r e n c i a megnyitása előtt közvetlenül, vagy e s e t l e g röviddel utána publikálják, ugyan­

csak s o k s z o r o s i t o t t formában a k o n f e r e n c i a referátumait és tárgyalá- Bi a n y a g a i t .

Az évente rendezésre kerülő nemzetkőzi kongresszusok s t b . és közleményeik száma tekintélyes /a konferenciák s t b , nagyságrendje tízezres, a közleményeké több százezres/ és egyelőre erős növekvést mutat, bár ujabban - különösen a nagy résztvevői létszámú k o n g r e s s z u ­ sok, konferenciák gyakorlatának indokoltságával szemben - már lépten­

nyomon aggályok észlelhetők. A k o n g r e s s z u s i közlemények /az un. r e f e ­ rátumok/ t e r j e d e l m e általában 1/2-3 szerzői i v körül mozog, azaz a tudományos szaktanulmány k e r e t e i b e n marad. Az u n . tárgyalási anyag hozzászólásokból, vitákból és záró jegyzőkönyvi szövegekből áll.

A szakfordítói munka szempontjából sajátosságaik az utóbbiaknak, v a l a m i n t a preprintéknek vannak, maguk a referátumok szokásos tudomá-

487

POLZOVICS I . : A műszaki forditások

nyoa d o l g o z a t o k jellemzőit mutatják, szakterületek s z e r i n t i sajátos­

ságaikkal együtt. Az e m i i t e t t tárgyalási anyagok forditása a kötet­

l e n /szabad/ előadásmód m i a t t általában k i s e b b igényeket támaszt,bár gyakran t a r t a l m u k nem a n n y i r a egyértelmű, mint egy Írásban rögzített szövegé. A p r e p r i n t e k fordítása terén p e d i g sok eBetben külön nehéz­

séget okoznak a kiadásra r e n d s z e r i n t még elő nem készített szóvegek kisebb-nagyobb pontatlanságai, e s e t l e g e s belső ellentmondásai, a szemléltető anyagok /ábrák, g r a f i k o n o k s t b . / t e c h n i k a i szerkesztésé­

nek és közreadásának fogyatékosságai.

2.22.7 D o k t o r i értekezések

A doktori'értekezések gyüjtőelnevezéaii s z a k i r o d a l m i műfajban kü­

lönféle szintű tudományos kutató munkák eredményeivel l e h e t találkoz—

n i . Legnagyobb" részük az egyetemen folyó képzés lezárása után f o l y t a ­ t o t t első tudományos kutatás eredményét a d j a közre. Magasabb s z i n t e t képviselnek a n y u g a t i országokban az u n . habilitáciőe értekezések, amelyek az egyetemi d o k t o r i értekezés benyújtása után több éven át f o l y t a t o t t tudományos kutatás során készült e g y i k legjelentősebb t a ­ nulmányt képviselik, v a l a m i n t a s z o c i a l i s t a országokban az e z e k k e l kb. egy s z i n t e n álló kandidátusi értekezések. Még magasabb s z i n t e t j e l e n t e n e k a s z o c i a l i s t a országokban a tudományok d o k t o r a minősítő f o k o z a t elérésére e l f o g a d o t t d o k t o r i értekezések.

Valamikor valamennyi egyetemi d o k t o r i értekezést nyomtatásban k e l l e t t m e g j e l e n t e t n i , és i g y a d o k t o r i értekezések a tudományos köz¬

vélemény Ítélőszéke elé i s kerültek. Ennek következtében színvonaluk általában magasabb v o l t , mint amióta lehetővé tették a d o k t o r i érte­

kezéseknek néhány gépelt példányban való benyújtását.

A szakfordítási munka szempontjából a hosszabb lélegzetüek a könyvkiadás monográfiáival esnek egy t e k i n t e t alá, vagy a k o n f e r e n ­ ciák t e r j e d e l m e s e b b beszámolóihoz közelítenek. Közreadásuk /nyomdai előállításuk/ hiányában gyatrán azonos fogyatékosságokat ós fordítá­

s i nehézségeket mutatnak f e l , m i n t a k o n g r e s s z u s i p r e p r i n t e k .

2.22.8 nemzetközi s z e r v e z e t e k anyagai

A korunkban rendkívüli mórtékben megszaporodott nemzetközi / k o r ­ mányközi és nem kormányközi/ s z e r v e z e t e k egy részében, 1 1 1 . megbízá­

sából a vonatkozó s z e r v e z e t e k által kezdeményezett és f i n s n s z i r o z o t t tudományos kutató jellegű munka i s f o l y i k . A vonatkozó kutatások e¬

zen a területen nem a n n y i r a egy-egy részterület t e c h n i k a i fejleszté­

sére irányulnak, hanem inkább egyes szakterületek műszaki-gazdasági fejlődésének áttekintését, elemzését v e s z i k célba.

A nemzetközi s z e r v e z e t e k anyagai a legváltozatosabb formákat öl­

t i k magukra. Vannak szabályos szakmai folyóirataik /tanulmányokkal,

488

TMT 22.évf. 7-6.s z á m 1975.július-augusztus

beszámolókkal, jelentésekkel, tevékenységi naptárral s t b . / , s o r o z a t i és egyedi nyomdai u t o n előállitott kiadványaik /ezek a könyvkiadás monográfiáival mutatnak f e l hasonlóságot/, évkönyveik s t b .

Sajátosságaikat a sokszorosított munkaanyagok, i l l . azok túlnyo­

mó többsége képviseli / k i s e b b hányadukban ezekben i s találhatók a l a p o ­ sabb előkészitésü tanulmányok/, amelyek Jó részében kevés érdemi /a tárgyra vonatkozó/ információt, de annál több, a s z e r v e z e t s z e r v e i r e és működésére vonatkozó szakmegjelölést, utalást t a r t a l m a z n a k . Ezek­

nek un. p r o t o k o l l .jellegük van, ami a n n y i t j e l e n t , hogy tetszés sze­

r i n t nem fordíthatok, hanem az elnevezés fordításának h i t e l e s n e k k e l l l e n n i e /ha p l . a nemzetközi s z e r v e z e t n e k iliagyarország t a g j a , és a vo­

natkozó protokolláris n y e l v i egyenértékeket h a z a i h i v a t a l o s h e l y e n már kialakították/, vagy gondos utánjárással f e l k e l l k u t a t n i azokat a magyar kifejezésbeli egyenértékeket, amelyek a h a z a i s z a k i r o d a l o m ­ ban ezekre e l t e r j e d t e k / p l . EEC = EGK, ennek kormányzati főszerve a üliniszterek Tanácsa, nem p e d i g minisztertanács s t b . / .

2.22.9 Tanulmányuti jelentések, munkaanyagok

Az előbbiek /azaz az utijelentések/ általában gépirt kéziratok és a kiküldött/ek/ beszámolóját tartalmazzák külföldön s z e r z e t t kü­

lönféle jellegű tapasztalataikról /gyárlátogatás, egyéb t a p a s z t a l a t ­ c s e r e , részvétel konferenciákon, szimpóziumokon, k e r e s k e d e l m i , kül­

gazdasági tárgyalások s t b . , s t b . / , tehát i g e n változatos t a r t a l o m m a l . Az utóbbiak /a munkaanyagok/ általában sokszorosított szövegek v a l a ­ mely kérdésnek többnyire az állami gazdasági igazgatás s z e r v e i b e n v a ­ ló előkészítéséről.

mindkét típus jellemzően magyar szövegekből áll, s ezért o l y k o r l e g f e l j e b b idegen n y e l v r e való fordításukról l e h e t szó. A tanulmány- u t i jelentések mellékletei azonban r e n d s z e r i n t i d e g e n nyelvű szövegek, amelyek a legkülönfélébb típusokat képviselhetik /a különlenyomatban b e s z e r z e t t tudományos dolgozatoktól és kutatási jelentésektől külföl­

d i oégek prospektusáig/. A f o r d i t d i munka sajátosságai és követelmé­

n y e i tehát a m i n d e n k o r i e r e d e t i szövegtípusokhoz igazodnak.

2 . 2 2 . 1 0 Vállalati i r o d a l o m

A fordításra kerülő szövegeknek ez a c s o p o r t j a típusaiban a l e g ­ nagyobb változatosságot m u t a t j a . Vannak közöttük már az e d d i g i e k b e n b e m u t a t o t t típusok i s , p l . a vállalati szakfolyóiratok /amelyek o l y ­ k o r színvonalban a szakma u n . vezető folyóiratai közé számítanak/,

évkönyvek, kutatási jelentések s t b . , azaz a műszaki i r o d a l o m i s m e r t kategóriái. Jellemzőikhez i t t az az elem c s a t l a k o z i k , hogy általában nem szerezhetők be a könyvkereskedelmi f o r g a l o m b a n . A fordítói munka

szempontjából azonban sajátosságaik azonosak a tárgyalt típusokéi­

v a l .

489

POLZOVICS I . i A műszaki fordítások

Szorosabb értelemben ebbe a gyűjtőkategóriába tartozónak azokat a kiadvány-, i l l . müfajtipusokat tekinthetjük, amelyek csak vállala­

tokban jönnek létre, termelő és fejlesztő munkájuk írásos termékei­

ként. Fő kategóriáik a következőkben sorakoztathatók f e l :

2.22.10.1 A műszaki tervezés és temelés f o l y a m a t a i t és a d a t a i t t a r ­ talmazó és részletező leírások, az un. tervezési, i l l . gyártásdokumentációk. Ezek r e n d s z e r i n t t e r j e d e l m e s szöve­

gek, sokszorosított formában, is" minden tényt, a d a t o t , technológiai kialakítást közölnek, amelyek a szóban lévő f o l y a m a t reprodukálásá­

hoz szükségesek. Nagylétesítmények műszaki dokumentációi o l y k o r több ezer o l d a l r a terjedő műszaki leírások, amelyek a létesitmény létreho­

zásénak minden fázisét, lépésről-lépésre leirják, mindazokkal a rész­

l e t e s útmutatásokkal i s , amelyek a g y a k o r l a t i reprodukálásához szük­

ségesek /know-how/.

Fordításukhoz a tárgy és a terminológia részletes i s m e r e t e mel­

lőzhetetlen. Ennek birtokában azonban a fordítói munka különösen t e r ­ melékeny l e h e t , mert a f o l y a m a t o k és berendezések részletes leírása során az azonos elemekre épülő hasonló f o l y a m a t o k , i l l . berendezések leírásai kisebb-nagyobb eltérésekkel, i l l . kiegészülésekkel megismét­

lődnek, és i g y i l y e n esetekben az azonos szövegrészekről már elké­

szült fordítások a következőkbe nemcsak átvehetők, de szükségképpen átirandÓk. Az i g y jelentkező könnyebbségeket v i s z o n t ellensúlyozza az a követelmény, hogy minden műszaki jellegű közlésnek vagy akárcsak jelzőnek f o n t o B szerepe van, s i g y e s e t l e g e s "kifelejtésük" a fordí­

tásból nemcsak a fordítás minőségére h a t k i , hanem a d o t t esetben vég­

zetes következményekkel járhat a műszaki reprodukálás megvalósításá­

r a .

2.22.10.2 Gépkönyvek, gépleÍrások, kezelési utasítások

Jellegükben hasonlóak az 1 . a l a t t i szövegekhez, a z z a l az eltérés­

s e l , hogy nem összetett műszaki megvalósítások t e l j e s konstrukciójára és üzemére, hanem e g y e t l e n gép /vagy e s e t l e g gépcsalád/, i l l . berende­

zés szerkezetére és használatara adnak részletes útmutatásokat. Jó ré­

szük n y o m t a t o t t formában j e l e n i k meg, de érdekes módon ez nem j a v i t jelentősen a szöveg gondozottságán. Fő fogyatékosságuk azonosításuk s z i n t e lehetetlensége /a géptípus pontos megnevezése nem ad az azono­

sításra biztonságot, mert általában hiányzik a kiadás idejének megje­

lölése, s i g y nem l e h e t megnyugtatóan megállapítani, hogy a géptipus már lefordított leírása vagy kezelési utasítása azonos-e a z z a l , ame­

l y e t a gép beszerzésekor a rendelő megkapott; így az Országos F o r d i - tásnyilvántartás a gépkönyvekre vonatkozó forditási bejelentéseket a l i g képes a már elkészültekkel azonosítani, s ezért jóformán minden esetben kénytelen a fordításnak szabad folyást engedni, ami népgazda­

sági s z i n t e n fölösleges többletköltséget j e l e n t . E m i a t t azután az i ¬ l y e n jellegű anyagok tényleges forditási munkái általában két-, sőt többszörösen j e l e n t k e z n e k , mint az e r e d e t i szövegek beérkezése, s i g y

490

rül 22.évi. 7-3.szám 1 9 7 5 . j u l i u s - a u g u s z t u s

jelentős forditási volument képviselnek: /az QiEDK fordítási osztá­

lyán évente készülő mintegy 23 ezer tételből és 500 e z e r oldalból 1974-ben k o . 6G00 tétel, i l l . 1?0 ezer o l d a l v o l t a gépkönyv, keze­

lési utasitás, azaz mindegy 21, i l l . 42jí/.

A forditói munka sajátosságaira nézve a műfaj forditása hasor.ló igényeket támaszt a 10.1 a l a t t i a k h o z , azaz a szűkebb szakterület és a terminológia részletes ismeretét feltételezi, v a l a m i n t különleges gondosságot követel meg minden műszó, műszaki érdekű jelző kihagyás­

mentes közlésére. E s e t l e g e s elmaradásuknak o l y k o r következményei l e ­ hetnek a gép üzemében i s . iízekkel a többletigényekkel szemóen i t t ál­

talában nem állnak az 1 . a l a t t e m i i t e t t ismétlődésekből fakadó f o r d i ­ tási könnyebbségek.

2.22.10.3. Katalógusok. árjegyzékek

A 10.2 a l a t t e m i i t e t t vállalati nyomtatványokkal szemben a k a ­ talógusok nem egy-egy gép /gépcsalád/, hanem az iparvállalat t e l j e s /vagy részleges/ gyártási, i l l . a k e r e s k e d e l m i vállalat t e l j e s /vagy

részleges/ forgalmazási profilját képviselő termékek a d a t a i t / o l y k o r árait i s / tartalmazzák / r e n d s z e r i n t ábrákkal i s ellátva/, A széles választék m i a t t v i s z o n t nem adnak és nem adhatnak részletes leíráso­

k a t / e r r e h i v a t o t t a k az egyes termékek 10.2 a l a t t i leírásai/. Álta­

lában nyomdai - sőt igényes t e c h n i k a i kialakítású - termékeit és kö­

t e t formában /gyakran cserélhető l a p o k k a l ellátott un. gyürüskötet- formában/ j e l e n n e k meg. Az árjegyzékek nem i l y e n igényes kialakítású­

ak, gyakran csak sokszorosított füzetek /vagy szabadlapok/ formájá­

ban készülnek, és a termék megnevezése m e l l e t t r e n d s z e r i n t csak az árat közlik.

A forditói munka szempontjából neu egy szűkebb tárgykör, hanem egy szélesebb termelési p r o f i l ismeretét igénylik. Döntő követelmé­

nyük a magyar terminológia szabatos alkalmazása. Sajátos nehézségűk:

a változatos anyagra vonatkozó rövid, un. mikroszövegek értelmezés­

r e támpontot gyakran nem adó, összefüggéseket sem mutató f e l s o r a k o z ­ tatása m i a t t a forditási tevékenység sem l e h e t f o l y a m a t o s , hanem g o n d o l a t i hiátusokkal tűzdelt, össze nem függő részletforditásokbál áll össze.

2.22.10.4 Prospektusok

A 10.2 a l a t t i gépleirásokban részletesen i s m e r t e t e t t gyártmány­

r a /vagy gyártmánycsoportra/ hívják f e l a f i g y e l m e t néhány l a p o s - r e n d s z e r i n t tetszetősen, gyakran s z i n e s technikával előállított - kiadványok, néhány műszaki a d a t t a l és a gyártmány ábráival, a termék forgalmazási, terjesztési szándékával. Ezért a p r o s p e k t u s o k bőven t a r t a l m a z n a k propaganda célú szövegrészeket, amelyek jellegükben e l ­ térnek a műszaki szövegek sajátosságaitól, sőt forditási igényeitől

4 9 1

POLZOVICS I . i A műszaki fordítások i s . E m e l l e t t a fordítások iránti igény általában a külföldi cégtől i n d u l k i , és a cél az e r e d e t i szöveg magyar nyelvű n y o m t a t o t t megje­

lentetése, amikor a többszörözés munkáját vagy külföldön, vagy Ma­

gyarországon végzik e l .

Az i l y e n célú és jellegű fordítási munka eltér a csupán a műsza­

k i t a r t a l o m hü közvetítésére irányulő egyéb forditási tevékenységtől, nemcsak abban, hogy kiadói Jellegű fordítássá válik /más tarifával, ellenőrzéssel, szerkesztéssel s t b . / , hanem a nem műszaki szövegrészek sajátos Igényeiben. Ezeknek a szövegeknek sablonos forditása meghök­

kentő idegenszerűségeket mutat a magyar szövegben, amire özönével ad­

nak mintát azok a magyar nyelvű n y o m t a t o t t prospektusok, amelyeket az e r e d e t i prospektusok melléktermékeként szövegezési részükben i s külföldön állítottak elő. A hírverésben hatékony p r o s p e k t u s magyar szövegezését ezért különös gonddal k e l l elvégezni, a d o t t esetben a l e g h e l y e s e b b e n ugy, hogy a műszaki adatok és szövegrészek m e l l e t t a hírverő szövegrészek forditásába o l y a n szakembereket vonnak be, a k i k ­ nek készségük éB g y a x o r l a t u k van magyar nyelvű hirdetési és propagan­

da-anyagok szövegezésében.

Az előzőekben j e l z e t t sajátos fordítási követelmények még f o k o ­ z o t t a b b f i g y e l m e t igényelnek akkor, ha magyar termékek p r o s p e k t u s a i ­ nak i d e g e n n y e l v r e fordításáról van szó, minthogy i l y e n k o r minden f o r - öitá3i elégtelenség vagy éppen visszásság nemcsak a vállalat, hanem az ország hitelét i s r o n t j a . Ezért az elkészült i d e g e n szövegnek nem­

csak különösen gondos szakmai és n y e l v i lektorálására v a n szükség,ha­

nem a propaganda jellegű szövegrészeket kívánatos az idegen n y e l v e t a n y a n y e l v i s z i n t e n biró propaganda-szakemberrel stilizáltatni.

2 . 2 2. 1 0. 5 Műszaki tartalmú üzleti levelezéB

Ez az anyag valójában már kivül e s i k azon a körön, amelyet vál­

l a l a t i irodalomnak nevezünk. Nem közreadási célú, mégis műszaki t a r ­ talmú Írásos anyag, a i g y fordításra i s kerülhet. Mindegyik i l y e n szövegnek címzettje v a n és ahhoz igazodó t a r t a l o m m a l készül /bár elő­

f o r d u l egyes szövegeknél, hogy több címre i s kiküldésre kerülnek/.Az üzleti levelezés sokrétű anyagéban két t i p u s válik k i gyakoriságéval:

az üzleti ajánlatok és a szállítólevelek, - j e g y e k . Különösen utóbbi­

a k r a jellemző a szöveg felsoroló j e l l e g e , azaz az a megjelenése,hogy r e n d s z e r i n t tipus-szövegrészek nyomán áruk és mennyiségek /+ e s e t l e g árak/ felsorolása következik. Ez a forditó részére mikroszöveg-fordi- tást igényel /ami a t a r t a l m i kifejtés ós az összefüggések hiánya m i ­ a t t nehézség/, v i s z o n t r e n d s z e r i n t 1 vagy 2 szó képvisel egy s o r t , s i g y a fordítási munka i g e n termelékeny.

492

TMT 22.évi, 7-8.szám 1975.július-augusztus

3. A műszaki forditások és forditási munka követelményei

Az előző szakaszban e r e d e t i műszaki szövegek t i p u s a i és műfajai s z e r i n t differenciáltan szóltunk már a különféle műszaki szövegek forditási munkájának sajátosságairól. Most mindezeket kiegészítve, azt k e l l vizsgálat tárgyává t e n n i , hogy m i l y e n követelmények tapadnak általában a műszaki szövegek fordításához. A forditási tevékenység követelményei u i . korántsem azonosak a forditói tevékenység körében általában.

3.1 Legelőször i s teljességgel külön k e l l t a r t a n i a szépirodalmi forditói munkát, amelyben a szépirodalmi és művészeti szempon¬

t o k és követelmények állnak első h e l y e n , és csak ezek után kö­

v e t k e z n e k a forditás szakmabeli igényei / t a r t a l m i és f o r m a i hűség, n y e l v i kifejezések egyenértékűsége, stíluselemek azonossága s t b , / , Szért a legmagasabb művészi igényeket támasztó szépirodalmi forditás:

a versfordítás elképzelhető - akármennyire visszásnak i s tűnik íordi- tásmetodikai szempontból - abban az esetben és o l y a n módon i s , ha a v e r s fordítója nem i s i s m e r i a v e r s nyelvét, és a költői igényű f o r ­ dítást vagy nyersfordítás alapján, vagy mind a forrás-, mind a cél­

n y e l v e t ismerő szépirodalmi fordítóval való együttműködésben a l k o t ­ j a meg. I l y e n forditói módszer s e h o l másutt nem jöhet f i g y e l e m b e , már a szépirodalmi fordítások másik csoportjában, a széppróza fordí­

tásában sem, nem beszélve bármely szakszöveg fordításáról.

De eltérőek a forditói munka követelményei a s z a k i r o d a l o m két fő megnyilvánulási területén: egyrészt a műszaki és természettudomá- nyok /beleértve a mezőgazdasági és az orvostudományok területeit i s / , másrészt a társadalomtudományok és humán tudományok területén. Az u¬

tóbbiak - különösen egyes kiemelkedő műfajban, m i n t p l . az esszé­

irodalomban - m i n t e g y átmenetet képeznek a n y e l v i forma tekintetében a két pólus: a szépirodalom és a természettudományok között. A f o r ­ mának i t t azért van különös szerepe, mert maga a társadalomtudományi, i l l . humántudományi alkotás magában az írott formában jön létre,szem­

ben a természettudományi és műszaki alkotásokkal, amelyek valójában irásbafoglalásuk előtt már megszülettek, és az irásmü az e r e d e t i a l ­ kotásnak csak utólagos kifejezési formája.

&iás szóval a műszaki és természettudományok területén az u j t u ­ dományos eredmények az előzményekből k i i n d u l v a és a z o k r a a l a p i t v a a kísérletek, laboratóriumi vizsgálatok, számitások sorozatából a kö­

vetkeztető, kombináló elme irányításával szűrődnek l e , és érdemükben már az előtt készen állnak, hogy alkotójuk a vizsgálati f o l y a m a t o t , az a l k a l m a z o t t módszert, a f e l i s m e r t u j törvényszerűséget, hatást,a feltalált technológiai eljárást, m e g a l k o t o t t berendezést, létreho­

z o t t terméket Írásos tanulmányba f o g l a l t a v o l n a .

A társadalom- és humántudományok területén v i s z o n t v a l a m e l y t u ­ dományos felismerés önmagában, azaz Írásos elemzés és kifejtés nél­

kül l e g f e l j e b b ösztönző ötletként jöhet f i g y e l e m b e , s tudományos eredmény belőle csak a tárgy vagy probléma Írásos elemzésével és t u -

4 9 3

POLZOVICS I . t A műszaki forditások

dományos módszerű tanulmányi feldolgozásával válik /aminek sorén a felismerés a módszeres elemzés folytán u j e l e m e k k e l gazdagodik, f i ­ nomodik, összefüggései és k a p c s o l a t a i elevenednek meg más felismeré­

s e k k e l , sót az i s előfordulhat, hogy a tanulmányi feldolgozás során az e r e d e t i felismerés lényegesen módosul i s / . I g y ezeken a területe­

ken a kifejezés formája maga válik a mü alkotóelemévé, és végül a mü a t a r t a l o m n a k a forma meghatározta alakjában ölt t e s t e t , válik t u d o ­ mányos eredménnyé.* I g y válik élővé i t t a l a t i n közmondás: forma dat esse r e i .

Ebből az alapfelismerésből k e l l k i i n d u l n i , ha műszaki és termé­

szettudományi szövegek fordításának általános követelményeit vesszük számba.Minthogy I t t a közlési t a r t a l o m a szövegezési formától függet­

lenül a d o t t , * * a forditási tevékenység hangsúlya nem a szövegezés, hanem a szöveg érdemi tartalmának hü n y e l v i közvetítésén n y u g s z i k .

3.2 Ennek feltételei:

a/ A t a r t a l m i mondanivaló tökéletes megértése, minden folyamatá­

ban és a jelentéstartalmak összefüggéseiben i s . Ezért mellőzhetetlen minden egyes szöveghez o l y a n szakfordító kijelölése, a k i a vonatkozó tárgykört, tárgyat, kérdést nemcsak általános műszaki tájékozottsága és alapképzettsége folytán, hanem lehetőleg g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a i révén i s közelebbről i s m e r i . A t a r t a l m i megértés követelménye csak akkor marad e l , ha n i n c s i s m i t megérteni, mert a szöveg l o g i k a i Öez- szefüggést nem mutató felsorolásokból áll /árujegyzékek, árjegyzékek/

b / A szakmai terminológia i s m e r e t e éB h e l y e s alkalmazása. Ez más szóval a szűkebb szakterületenként differenciálódó s z a k n y e l v b i r ­ toklását igényli mind a forrás-, mind a célnyelven. A műszaki szak­

n y e l v , i l l . s z a k n y e l v e k fogalom- és kifejezéstárának bősége minden elképzelést meghalad, és f o l y a m a t o s a n bővül. Egy legutőbb Düsseldorf­

ban t a r t o t t VDI-szakmai értekezleten a t e c h n i k a t e l j e s területének műszó- és szakkifejezéstárát 6 millió / l / tételre becsülték. *** E r r e a szakkifejezés-készletre számba se jönnek a legbővebb általános mű­

s z a k i szótarak a maguk 200-300 ezer s z a v u k k a l és kifejezésükkel.

* Ezért bökkenek meg mindig, ha társadalomtudományi /rendszerint kevés tapasz­

t a l a t t a l rendelkező/ kutatótól azt hallom: felismeréseim készek, most már csak l e k e l l irnom /vagy pláne: l e k e l l diktálnom/ őket. Ez az ut csak a mű­

szaki és természettudományokban járható.

** Kivételek természetesen vannak, amelyekre a 2 fejezetben jórészt utaltunk i s . Ilyenek főleg a szabadalmi leírások és szabványok, de ekként jönnek figyelem­

be egyes vállalati irományok, p l . prospektusok i s .

***Vö. Dem Fachehinesisch geht as ao den Eragen. Ingenieure dlskutieren i n Düsseldorf Sprachprobleme. a Dia Veit, 1 9 7 5 . aárc.10. p. 1 3 .

4 9 4

fXl 22.ért. 7-8.s z á m 1975.július-augusztus

c/ S z e r t a forrásnyelv és azaknyelv ismeretének /és ebben a szakmai i s m e r e t e k / arányát i t t egeszén másképp k e l l értelmezni, mint általános érdekű szövegek / p l . újságcikkek/ forditása esetében. B i z o ­ nyos t e k i n t e t b e n hasonlóságot mutat a műszaki s z a k i r o d a l m i szövegek forditása a magasrendű i r o d a l m i igénnyel fellépő szövegek u n . műfor­

dításához, a h o l a fordítást ellátónak az idegen n y e l v ismeretén f e ­ lül a vonatkozó műfajban magában k e l l járatosnak l e n n i e , tehát p l . a regényt az i r o d a l o m nyelvén és igényével k e l l tolmácsolnia, a v e r s e * p e d i g a költészet eszközeivel k e l l h a z a i nyelvére átültetnie. A mű­

s z a k i szövegek fordítója sok t e k i n t e t b e n u g y a n i l y e n "műfordítói" sze­

r e p e t tölt be, mert a szöveg átültetését nem a mindennapi élet k i f e ­ jezéseivel valósítja meg, hanem a vonatkozó szakterület sajátos f o r - manyeIvén.

I g y válik érthetővé a műszaki szakszövegek fordításának az az alapkövetelménye, hogy a fordítónak a forrásnyelv ismeretén felül, i l l e t v e a z t megelőzően elsősorban a szakterűlet nyelvét k e l l t u d n i a . Ez g y a k o r l a t i l a g a n n y i t j e l e n t , hogy műszaki szövegek forditása t e ­ rén erős differenciáltsággal elsősorban szakmai képzettségi igények hatnak, és az általános n y e l v i s m e r e t e k csak ezekre a l a p o z o t t a n , s z i n ­ t e másodlagosan jönnek f i g y e l e m b e . Egy l e n g y e l bányászati szakszöveg fordításához például korántsem elegendő, ha a forditő jól t u d l e n ­ gyelül, vagy éppen l e n g y e l anyanyelvű /és természetesen magyarul i s kellő fogalmazási készséggel r e n d e l k e z i k / , hanem elsősorban a bányá­

s z a t nyelvét k e l l értenie, "bányászul" k e l l t u d n i a , hogy a közlemény­

ben l e i r t f o l y a m a t o k a t pontosan követni t u d j a , és azoknak magyar szakkifejezéseit t u d a t o s biztonsággal a l k a l m a z n i képes l e g y e n . Ezért szakmailag minden b i z o n n y a l helytálló és kifogástalan l e s z az a f o r ­ dítás, amelyet o l y a n forditó készitett, a k i mindössze 30 nyelvlecké­

v e l s z e r z e t t fogyatékos p a s s z i v l e n g y e l n y e l v i s m e r e t t e l r e n d e l k e z i k , de bányamérnök, v i s z o n t semmi remény s i n c s a szövegnek való helytál­

lásra, ha a forditó tökéletes a k t i v l e n g y e l n y e l v i s m e r e t t e l r e n d e l ­ k e z i k , de a bányászati ismeretágról csak halvány f o g a l m a i vannak. A n y e l v i és szakmai i s m e r e t e k arányát ezért műszaki szakterületeken ál­

talában 20^ : 80^ v i s z o n y b a n l e h e t irányadónak t e k i n t e n i .

•V A célnyelv ismeretére vonatkozóan már nem ugyanezek az ará­

nyok ás követelmények ezen a szakterületen sem. Minthogy a forditás szövege a célnyelven fogalmazódik meg, ezért i t t jó a k t i v , f o g a l m a ­ zási nyelvkészséggel k e l l a fordítónak r e n d e l k e z n i e a s z a k n y e l v előbb e m i i t e t t t e l j e s i s m e r e t e m e l l e t t . De a célnyelv a n y a n y e l v i szintű f o ­ galmazási készsége i t t nem e l e n g e d h e t e t l e n , m i n t p l . társadalomtudo­

mányi szövegek esetén. Egyrészt az e r e d e t i szöveg sem választékos és árnyalt, másrészt a célnyelvi szöveg sem igényli az értekező próza vértezetét. Ezért képzelhető e l műszaki szövegek - nem kiadói s z i n ­ tű - i d e g e n n y e l v r e forditása i s o l y a n szakemberek részvételével, a¬

k i k a s z a k n y e l v e t nyelvről és n y e l v r e egyaránt uralják, de a n y a n y e l ­ v i szintű általános n y e l v i s m e r e t e i k az idegen célnyelven n i n c s e n e k , csak n y e l v t a n i l a g i s megalapozott,fogalmazási szintű nyelvtudással r e n d e l k e z n e k . A követelmény a célnyelven a szabatos és értelemhü szakmai szöveg.

e/ Az előzőekből következik, hogy a műszaki n y e l v i közvetítés területén miért különül e l a g y a k o r l a t b a n a n n y i r a a kőt n y e l v i köz­

vetítő: a fordító" és a tolmács munkája és az iránta támasztott kö-

4 9 5