8. szám. 9—790 — 1931
Az autóbusz- és teherautóvállalatok 1930. évi forgalma.
Les entreprises hongroz'ses dlautobus et de camions automobiles en 1930.
Résumé. En 1930, () cause de la situation éco—
nomigue (le/avombie, [e nombre (les
(l'autobns a diminué (1 179 (buissanl de 5 par rap- entreprises
port [( I'unnée précédente) et celui (les entreprises de mznions automobiles () 1/16 (baissant de 6). Le transport des personnes et des marchandises n'o pas présenté de changemcnt essential eomparatívement á 1925). Les relevés cí—dessons o/frent [es renseigne—
ments (létaillés,
*
A géperejű járművekkel lebonyolított személy-
szállítás és árufuvarozás 1930-ban is nagyjában az előző évi keretek között mozgott. A jelenlegi gaz-
dasági viszonyok nem igen serkentettek új vállala- tok létesítésére s azoknak a vállalkozóknak jó- része, kik a tárgyalt év folyamán mégis újonnan folyamodtak engedélyért, a kedvezőtlen helyzetkövetkeztében tizemüket meg sem kezdték. A sze- mélyszállítáüá kiadott 45 engedély közül 17-et, az árufuvarozásra kiváltott 51 engedély közül pedig
lS-at tulajdonosaik nem vettek igénybe. lla még ehhez hozzávesszük azt, hogy az elmult év folya- mán 33 személy- és 39 áruszállító vállalat az üze- mét beszüntette, végeredményben a tárgyalt év- ben az előző évinél Öttel kevesebb, összesen 179 személyszállító és hattal kevesebb, összesen 146árufuvarozó vállalat bonyolított le forgalmat.
A vállalatok számának ez a csökkenése a for—
galmi eredményekben nem jut kifejezésre—, sőt az idevonatkozó adatok némi fejlődésről tanuskodnak.
A forgalmi teljesítmények fejlődése mellett meg kell még említenünk, hogy a vállalatok járművei-
nek használhatósága ellen is jóval kevesebb kifogás
emelhető, mint az előző években. Végül a márévekkel ezelőtt alakult s gyökeret vert vállalatoknál
a menetrendszerű közlekedés is biztosítottnak lát—szik.
lsmertetésiinknél az eddigi évekhez hasonlóan,
a vállalatokat három csoportban fogjuk bemutatni.
A városok, illetőleg községek belterületén közle—
kedő vállalatok adják a helyi járatokat, az egyes városok és községek közötti összeköttetést létesítő
vállalatok pedig a helyközi járatokat. A nem me-
netrendszerűen közlekedett áruszállító vállalatok alkotják a harmadik csoportot.1. Helyi személyszállító autóbuszjáratok.
A városok és községek belterületén való sze—
mélyszállításra a tárgyalt év folyamán tizenegyen
nyertek engedélyt, kik közül azonban hatan nem éltek ezzel a jogosítványukkal A megszűnt vállala- tok száma 14 volt, úgyhogy végeredményben 1930—1. Az autóbuszvállalatok útvonalainak hossza.
Longueur des lignes des entreprises dlautobus.
t 'I.
ll Az egyes vállalatok út-
vonalainak hossza Longuum' des lignes
? des mtwpn's s
Megnevezés [$ ;",— "V'Miúw—l """"W
; § : ! * v—k
Désignation 3 935: r: .o % § % ÉÉ
:: _13 t i ;! ;! ;! ;s
935!" ;; Ev:
.; § kilométer xs :.e * Itt/omébes % ;;
Helyi járat ; 1929 26 22 2 1——— — 1 Services loeaum 1930 23 21 1— —— — —— 1
Helyközi járat; , 1929 158 11 421619 16 14 408671). mterurb. i 1930 156 19 86 19; 9 16 9 48 1929 184! 33441? 191614 41
E ,— ; ;
alu" FWWW 1939 [79 4037119 916 9 49
ban az előző évinél hárommal kevesebb, összesen
szállítással. A csökkenés ismét jórészt onnan ered, hogy egyes vállalkozók inkább a távolsági közlekedésre tértek át s így ezeknek adatai átkerültek a helyközi já—
23 vállalat foglalkozott helyi személy
ratok csoportjába. lízzel a 23 üzemben levő vállalat között már mindössze kettő volt, ahol az útvonalak hossza az 5 km—t meghaladta.
Az üzemi időszak tartamát tekintve a tárgyalt évben több vállalattal találkozunk, melyek
csak bizonyos idényben, az évnek egyik szakában
olyan
járatták gépeiket. A félévnél rövidel')b időn át köz-—
lekedő járatok száma ugyanis 2-ről tí—ra nőtt, vi—
szont az év felének nagyobb részében közlekedőké
24-1'ől 17—re csökkent.A járművek állománya csaknem változatlan, amennyiben számuk mindössze héttel szaporodott s összesen 174—re rúgott A gépjárművek gyártmá-
nya szempontjából is az előző évivel csaknem tel—
jesen megegyező a helyzet. A hazai ipar termékei
tt'ilsúlyukat továbbra is megőrizték s az egész állo—74'7%-át tették. A
autóbuszok között a ..Mavag" gépek maradtak ;:
vezetőhelyen, míg a külföldi eredetű gépkocsiknál
leggyakrabban még mindig a Ford gyín'tmányaival
találkozunk.mánynak magyar gyártmányú
A bel'ogadóképességet tekintve a már eddig is leghasználatosabb 24-nél több utas szállítására be—
rendezett gépek száma emelkedett s az
ennél kisebb típusú autóbuszok az ország alloma-nyában mindössze 19'500-kal (1929—ben 19'2%l sze- repeltek. A nagy teljesítőképességii gépek szamat
a fővárosi vállalat emeli ilyen magasra, melyneknémileg
8. szám. —— 791 — 1931
2. Az autóbuszválla—latok gépjárművei gyártmányok és befogadóképesség szerint.
Véhicules a moteur des entreprises d'autobus, suivant Forigine et la contenance.
_. . Nombrc das ve'hicules a ! A gépkocsik közül
ii; %; 'WlOtL'lM' d'origine áContmance des véhic. amit;
a 9 ;" . WD 3 '
; § § : .. ? § e § Ét. D
Megnevezés teli.—§ SS egét §, § ?: , §?!
VEÉ 233 31173 N'ÉLÉL § xx'E §": ' l SN Désignatz'on "33" :: 3'3 "936 umM$§ s_§*8.31531_2 "0 193 2 E'; 733
' .s .a: avasi: §: 33 5: 2: 3: " a ' 1 t t
ɧ3 4514§osiásazeoxo§$iites "fü 2313.
(3123 !, g,!)w. ' 4—
14, :; gyártmányú gépkocsik száma képesszígkllt)?f£(?rf;;;;kízeí
l l i ' : * "
— l
,. -, _ , -) 1929 .. 167 18 —— —— 10 127 10 1 1 —— —— — 3 15 14135 116131 garat Service,? locaua: % 1930 .. 174 19 2 __ 8 130 8 4 3 __ __ __ 9 10 15 140
___íw. __ 1929_.-f 357 73— — 2719012 37 17 1 3 839 27160120
Helikon—tarat Ö"D'('G)'"te'"'b'1193o ., 335 59 _ 1 17 188 18 33 18 1 — 3124 29 143136
.. 1929 .. 521- 91 —— — 37 317 22 38 18 1; 3 8142 42 174 255
Egyutt — Ensemwe 11930 .. 509 78 2 1 25 318 26 37 21 1! — 3133 39 158 276
' É
egész állománya a nagyarányú forgalom kívánal—
mainak megfelelően mind a legnagyobb befogadó—
képessegű autóbuszok csoportjába tartozott.
A forgalmi eredmények ismertetésénél a hely—
zet kellő megítélése szempontjából célszerűnek lát-
szik Budapest főbb adatait a többiektől elválasztva
ez alkalommal is külön bemutatni, Az idevonatkozóadatok a következő képet mutatják:
Napi já— Évi összes Szállított
- , o" . —
ratok menetek 33323 1113? utasok
száma száma " ' száma
Budapest 1929 1.568 1,097.854 4,691.829 17,177.514 1930 1.720 1,225.532 6,246.922 23354444 Vidék 1929 428 285620 861506 1,526.805 1930 400 268772 755910 922234 A fentiekből láthatjuk, hogy a helyi járatoknál
a fővárosnak mennyire kiemelkedő a szerepe. Bu-dapestre esett az ország területén levő helyi autóbuszjáratok által teljesített járatok 81'1"o-a, a menetek 82'0%—a, a megtett utak 80'2'70—3 s a szál- lított személyek 94'7"o—a.
A főváros autóbuszközlekedóse a tárgyalt év—
ben is igen szép fejlődést mutat, A napi járatok számát növelték s ennek megfelelően az évi mene—
tek száma több, mint 100.000—rel haladta meg az
előző évit 5 összesen 12 millióra, a megtett utakhossza pedig 47 millió km—ről 6'2 millió kin-re
"lőtt. Erősen fellendült a személyforgalom is, amennyiben az előző évinél kereken 6 millióval több, összesen 234 millió utas használta a társa—
ság gépeit.
Egészen más a helyzet az ország egyéb váro
saiban és községeiben üzemben volt vállalatoknál,
ahol az elmult évben tapasztalható jelentős fejlő—3. Az autóbuszvállalatok forgalma.
Services d'entreprises d'autobus.
A közlekedett járatok
A forgalmi A Vállalat gépjármű— Az év folyamán-Anconrsdel'mmée Services '; időszak veinek — Véhimlc's [1 —H——————————"
tartama motmrdus entreprises közlekedett osszes 1 3 § ; : § § Durée du __ — —————- menetek —— services
,— _ e _ . , . , _
;; 5 1 g§ § service befogado effet-izles, §7'11111011
c Ha o.;. , __1____,___ , , _W_____,_________ : .:
' ,, : : .; —4 kepesseo'c t, k
Mewnevezes " eg , :... es e _ 7 _ m ) u 1150
*) %A 1 ?5 §; d _a_ap. (fííüíí'ta által mea. szama
, _ _ ; ; § E ;,3 m § E 1 1 ', tett úth' nombre des
Deszgnatwn ;; : : ; m ** l ! ! —cs __ ,, , , sz./une % nos-sm royagcurs
; og' ' _ [_ ?, § uloliely allohely k bú transportés
§ '? ,, * § § pluues places nombre m" en
§ g ggg hónap ;; ; asstses debout ! km jezís
* : *; mois '3 § ;
1 Helyi járat 1929 1.996 1849 ——
Services loccmx 1 1980 2.120 1423. ——
Helyközi járat 1 1929 1.187 4.475'5 731
1 3 9 Sem. interurb. 1930 1.033 3.729" 589 4
()
7
Együtt 1929 3.1834.6904 731 1
Ensemble 1930 3.1533865'8 589
Ebb öl Bpest Dont Budapest
17132 357 6.367 1.531 597650 7,998.371 5,425.902 18156 524 10.861 3.219 1,981.02413.549.70624,130.221 12 160 509 10.881 3.305 2.104828 15,420.784 29,755,312 1929 1568 83'0; —— s— — 1 121 3.726 1.4441,097.854 4,691.82917,177.514 1930 1.720 742 — §——— —— 1 128 3866 1.5451,22ö.532 6,246.922 23354444 1 24 167 4.494 1.688 1,383.474 5,553.33518,704.319 3 17 174 4.623 1.731 1,494.304 7,002.832-24,669.730 9143 335 6.258 1.574 610524 8,417.952 5,085.582
8. szánL —— 792 —— 1931
A SZÁLLITOTT UTASOK SZÁMA .
franspnrleis'.
4929
A MEGTETT
2 3
déssel szemben némi visszaesés jelentkezik. A napi járatok kisebb mértékű csökkentésével ugyanis az
utasforgalom l'ö millióról 1'3 millióra szállott alá.A csökkenés —— mint említettük ——-— jórészt arra ve-
zethető vissza, hogy a helyi fuvarozás mellett más városok és községek között is közlekedett vállalatuk
:; helyi járatok közül a helyközi járatok (isopnrt—jába kerültek át.
A menetenkinti forgalmat tekintve Budapesten
egy-egy menetre átlag 19 (1929-ben 16) utas jutott, vidéki városokban és községekben pedig () (1929—hen 6) személy használta a vállalatok gépeit.
Az ország területén működő vállalatok hen—
zinl'ogyasztz'xm az elöző évinek többw mint kétszere—
sét tette, s az év folyamán elhasznált mennyiség 3'2
millió kg-rzi rúgott. A fogyasztásnak ez a nagy-
arányú növekedése, mely csak részben magyaráz-AUTDBUSZFDRGALOM
Circu/a/lbn d'au/abus.
IVa/nbr'e des voyagew's % Budapes/- Marchand/Sashansporféagy.
Pig/%m
UT—Fámowwen%mw53
nnWüáÁwz —,mnanszü'km.
A szÁtumn ÁRUK g— BAN .
9 10 '11
M 5? 5: 7931
ható a forgalmit emelkcdém'ivol leginkább arra vev
zethető vissza, hogy a fűvárm a villamos hajtó—crőrc berendezett autóbuszokat kivnnta a forga—
lomból s azok helyét benzinerőre berendezett gé—
pekkel pótolta. A kilmnélerenkinti átlagos benzin—
fogynszlús (l'—15 kg;-et tett. A guminialaroncsfogyasz—
tás némileg felülmúlta az előző évit s az alironcsun—
kinti átlagos kiadás 404 pengöi'e rúgott (1929-ben
489 Pl.
A megnövekedett forgalmu folytán a vállala- tok az előző évinél jóval nagyobb bevételt értek el, Az évi nyers bevétel összege ugyanis csaknem két millió P-vel volt nagyobb 5 Összesen 6'9 millió P-l tett. A kiloxnótcrenkinti tehát 99 fillérre lltl'ZEl—bcn 91 fillért rúgott, minden egyes utas pe-
bevétel
dig átlagban 21 fillér (27) bevételt eredményezett.
'8. szám. — 793 —— 1931
4. Az autóbuszvállalatok üzemanyagfogyasztása és évi nyers bevétele.
Consommation de matériel et recette brute des entreprises d'autobus.
__— A vállalatok —— Entreprises
által az év folyamán- A e'le' utilt'z'suu cours dzlganne'z: évi nyers
Menevezésg — Désianation a § _m aaa
E S sége tig—bulit! ,, '- 'k tt b ;
ürítzga'rfí'zzz díífíáíía 5335 I §
. .. __ - 1929 26 1,564.236 1.057 517091 5,082.779
Háy] Jarawk Sermces mmm ' ' l1930 23 3,167.829 1.480 597906 6,903.172
.. . .. _ v ,— - 1929 158 1,938.221 2.167 726766 464498?
Helykom Jammk óemces *"temb' l 1930 156 1,912.571 1.890 608168 4:520.965
.. 1929 184 3 502.457 3.224 124385? 9,7 27.7 66
Egyutt _ Ememwe" l1930 179 51079300 3.370 1,206.674 11,424.137
20 Helyközi személyszállító autóbuszjáratok.
A városok és községek közötti forgalom lebo—
nyolítására a helyközi autóbuszjáratok szolgáltak.
Az ilynemt'i vállalatoknak az évek óta tartó ——
néha igen jelentős —— szaporodásával szemben eb-
ben az évben szintén némi csökkenés jelentkezik.Az 1930. év folyamán kiadott 34 engedély közül
ll-et a tulajdonosuk nem vette igénybe. Ezenkívül 36 vállalkozó üzemét beszüntette, úgyhogy ezzel a helyközi vállalatok száma lött-ról lött-ra szállott
alá.700 km-rel szűkült s a naponkint közlekedett járatok száma is némileg
csökkent. A végpontokon kívül 589 volt azoknak a
lakott helyeknek a száma, melyeket a vállalatokA vonalhálózat kereken
útjokban érintettek.
Az egyes vállalatoknak az útvonalhosszát tev kintve a 30 kin—nél nagyobb távolságra közlekedett
járatok száma kissé emelkedett, úgyhogy ezzel avállalatoknak már csaknem egyharmada (30'8%, 1029—ben 25'3%) tartozott ebbe a csoportba. A má-
sik, legnagyobb szammal képviselt
5'1—10 kin—es csoportban szamuk viszont csökkent s ezzel arányuk 26'6%—ról 23'1%-ra szállott le. Leg- alaposabb fogyás a 51.400 kin—es kategóriába
sorozottaknál volt. A nagy távolságokra közlekedő vállalatokéhoz hasonló növekedést láthatunk mégelőző évben
a legrövidebb, 5 km—en aluli vonalhosszal bíró val—
lalatoknál is. A forgalmi időszak határai elég jelen- tősen kitolódtak, amennyiben az előző évi 26—tal
szemben csak 13 vállalat volt olyan, mely t'élévnél rövidebb ideig járatta gépeit.A forgalom lebonyolításához szükséges gépjár-
művek száma, 22 darabbal csökkenve, 335 darab—ból állott. A g'ártmányok szempontjából alig van
Az 56'1%—át (53290)
hazai gépeké ez alkalommal is a vezető
Mellettükamerikai gyártmányok voltak a legnagyobb szám-
változás. állomány kitevő
szerep.
némi téi'vesztés ellenére továbbra is az
mal, 17'6%—kal (20'4%) képviselve. A kicsi típusok
tekintetében is az előző évivel megegyező a hely-zet. A magyar gyártmányok között a ,,Mavag", az amerikai eredetű gépek között pedig a Ford-készít—
mények voltak a legelterjedtebbek. A gépkocsik befogadóképességét nézve, az au—tóbuszforgalom cél- jaira nem igen alkalmas kis gépek némileg ismét;
háttérbe szorultak. Az autóbusznak egyáltalán nem nevezhető 6 és ennél kevesebb személy szállítására szolgáló gépek száma csökkent, a legtöbb utas szál-
lítására berendezett 24-nél több személyt befogadóautóbuszok száma viszont a legjobban szaporodott.
Ezzel az eddig leginkább használatos 17—24 sze- mélyes gépekkel már csaknem egyforma számmal
volt képviselveA vállalatok üzleti eredményei a forgalom
némi csökkenéséről tanuskodnak. Az év folyamán naponkint közlekedett járatok száma némileg visz- szaesett. Tekintve azonban, hogy a vállalatok az előző évinél hosszabb időn át járatták gépeiket, a megtett menetek száma viszont emelkedett, s így a befutott távolság is meghaladta az előző évit. A sűrűbb közlekedés
némi apadás tapasztalható, amennyiben a tárgyalt
ellenére az utasforgalomban év folyamán az előző évinél kevesebb, az Öt milliót alig meghaladó utas kereste fel a vállalatok gépeit.
Az egyes menetek által az év folyamán befutott út átlagos hossza 138 km (1929-ben 13'4 km), míg az
útankinti átlagos utasszám 8 (1929-ben 9 utas) volt.
A legfontosabb üzemi anyagból, a benzinből a fogyasztás kisebb volt, mint az előző évben 5 az
egész mennyiség 1'9 millió kg-ra rúgott. A kilomé-
terenkinti tehát 23 tett
(1929—ben. 24). A kerekek abi'oncsolásához szükséges
benzintogyasztas kg-ot
gummíabroncsokból is kevesebbet használtak el,
melyek darabonkinti átlagos ára 322 pengőre (335
'pengő) tehető. A vállalatok évi nyers bevétele ke- reken 120000 pengővel maradt alatta az előző évi- nek 5 összesen 4':') millio pengőre rúgott.8. szám. —794— 31
m
19
5. A géperejű árufuvarozási vállalatok gépjárművei gyártmányok és teherbíróképesség szerint.
Véhicules a moteur des entreprises de transport par cam'ions aatomobtles, saivant l'orz'girte des ooitures et leur capacité de charge.
, _ , . x , — - A gépkocsik közül
i 3 v : Nombre des tehzcales a moteur d ortgme Capaméde chargedes véhicules
53 $ § l ' ; "ki
? § .9 i [ x . 0 s ?: § § i
, 'oss s aa a s: § es
E v ..a-ása ..t'g m ÉS § c Éj e ?: 35 n': o A*
370" § §; 'É ÉÉ tag 33 §; § x% az ezt 51 4" %%
Anne'e Hg latva;
l—ÉE'gs] 'S "sz
4.3%%
(C"lm'hes %a saga :;s
Dusg '535
kaE':áásaás fh:
zuiO'*gO§ÉS [ ámss tai—3 ÉS
mm1552 :s _.5
__(3"
H__. i so
Niáa! ._._sa as
* íze—5 *a 3
l N a : , , , . . ' , ' ' ' "
legmsss gyartmanyu gepkocsrk szama tonnatehetüfgíepessegu
" ; l ; a ; l !
1929 1 218 " 68 1 2 [ 2 10 ! 102 1 I 8 3 ' 1 1 16 104 68 29
1930 ! 212 62 — —— l 1 22 1 101 12 7 7 [ —— 4 11 96 69 32
' ! a i i l l i
6. A géperejű árufuvarozási vállalatok forgalma.
Moavemertt des entreprises de transport par camions aatomobiles.
%% A forg. időszak tartama i A járművek Az év folyamán
É §! Dm'ée du service Véhículcs Au cours de l'année
V at _ t
* E _ _, * telierbíróképes- § U , ; szállított áruk súlya
Armee H 1—3 ' 4—6 7—1! il 322133; i sege tonnakiban ! mentegnngegossza Pgiids fas manga/cm-
! ——w—_————————————————————— ' , capacz e e ZSUS ranspor ees
ii h (5 n a p
)
—— m 0 i s nombre charge, tonnes i!
lam. faits,
g_—
_, l H H
1929 isi 11 8 183 f 218 683'5 2,607.833 1,115.338
1980 § 9 6 131 212 6817 2,269.082 2,317.613
t i l l
3. Árufuvarozási vállalatok.
A személyszállító vállalatokkal ellentétben az
áruszállítással foglalkozó vállalkozók között ebben
az évben is csak néhány volt olyan, mely menet—rendszerűen járatta gépeit. A vállalatok zöme azon- ban alkalomszerűen, előre meghatározott menet- rend nélkül a szükséghez képest végzett árufuva—
rozást.
A tárgyalt év folyamán, mint már elől is em—
lítettük, az előző évinél hattal kevesebb, összesen
146 vállalat bonyolított le forgalmat. A vállalatok nagy része félévne'l hosszabb időn át tartotta üzem-
ben gépeit s csak lö—nél (1929-ben 19) terjedt aforgalmi időszak ennél rövidebb időre.
A járművek állománya a vállalatok számának csökkenésével 218-rol 212—re apadt. A gépek gyárt—
mányok szerinti megoszlása nagyjában változatlan.
A magyar gyarakból kikerült gépek az állománynak ez alkalommal is csaknem felét (47'6%, 1929-ben
46'8%) tették s a második helyet 29'200-05 (31'2%t
arányukkal továbbra is az amerikai gyártmányokerősen tartják. Érdekes, hogy a német ipar ter—
mékei csaknem felényi számmal voltak képviselve,
mint az előző évben;— viszont a franciaországi ere—deltl aut—omobilok száma kétszeresére nőtt. A többi országok gyártmányai az géperejű
fuvarozásában csak alárendelt jelentőséggel bír—
ország áru—
nak. A gépek típusait tekintve a magyar gyárt-
mányok közt továbbra is a Mavag kocsik, az ame-
rikaiak között pedig Ford készítményei dominál—
nak. Télierbíróképesség szempontjából tekintve a középszerű 1'1—2'5 tonnás gépek állománya né—
mileg csökkent s az egészen kis teljesítőképességű,
! tonnán aluli kocsik, valaminta nagyobb, 26 tonnánál nagyobb teher szállítására alkalmas
autók száma néhány darabbal emelkedett. A vál' tozasok ellenére a közepes teljesítményű l'l——2'5 tonnás gépek még mindig számottevő túlsúlyban voltak s az egész állományhoz viszonyított ará—nyuk 45'30'0—ot tett (1929—ben 47700). A vállalatok állott gépkocsipark teher—bíróké- pességepedig 633'5 tonnáról 631'7 tonnára csökkent.
A forgalmi teljesítmények több, mint kétsze- rendelkezésére
7. A géperejű árufuvarozási vállalatok üzem—
anyagfogyasztása és nyers bevétele.
Consommation de matériel et recette brute des entre—
prises de transport par camions automobiles.
A vállalatok —— Entreprz'ses
által elhasznált —— A été utilisé zi
;, ,", nyers
LV "; § ; gumiabroncsok i bevétele
_a _ . í,
§ :" *JÚÉÉ'ÉÉÉÉW reeette
(! "" ' J
, darab— ' értéke brute
szama valeur P
§1 N *jmnmbre P ;)
M
979 366696iiL652BOO 839 310890 L768397 1929 i152i
1930 51463
695304
630041
i'l i l l
8. szam. —— 795 — 1931
reset tették az előző évi eredményeknek s a szál— átlagos benzinfogyasztás pedig az előző évivel lított áruk összes súlya 2'3 millió (j-ra rúgott. A
gépkocsik által megtett út hossza viszont némileg
kevesebb volt. Szóval a tárgyalt év folyamán a közönség az autóbuszvállalatokat inkább a rövi—
debb távolságoknál vette igénybe s minden me'—
termázsa áru által megtett átlagos út 2'3 km-ről
1'0 kin-re szállott alá.
A kilométerteljesítmények csökkenése révén
a legfontosabb üzemi anyagból, a benzinből is ki- sebb mennyiségre volt szükség. A kilométerenkinti
" .
Magyarország folyami kikötomek
március
Le traűe des marchandises dans les ports
csaknem teljesen megegyezően 0'28 kg—nak felelt meg. A gummiabroncsoknál a vállalatoknak te- kintélyes megtakarítást sikerült elérniök. A darav bonkinti átlagos áruk 371 pengőt tett. A vállala—
toknak az áruszállítási üzlet az év folyamán ösz—
szesen 18 millió pengő nyers bevételt juttatott,
ami kereken 116000 pengővel múlta felül az előző
évit. A métermázsánkinti átlagos bevétel 0'76 pen—gőre rúgott (1929-ben 1'48).
Várszeghy János dr.
árúforgalma az 1931. év január-—
havában.
fluviaux de Hongrie en janvier, féwiez el mars 1931 .
Résume'. En Hongrie, la statistigue de la na—
vigation a été réorganísée nag/izére et étendue, d partiz- de janvier 1931, au tra/ic des marchandises dans les ports fluuiaux. Les chíffres recueíllís () ce sujet, et gue nous donnons dans le tableau ci-
dessous, íournz'ssent des renseiyncments sur 4 entre—
prises (]ui assureut environ 80 ou 90% du tra/ic des ports hongrois.
*
Az újjászervezett hajózási statisztika keretei
között indult meg 1931. év január hóban egy új
adatgyüjtés, mely a folyami kikötőink áruforgal—mának méreteiről kíván megfelelő tájékoztatást nyujtani. Az ebből a célból beszerzett adatok négy vállalat forgalmi teljesítményeit reprezentálják;
ezek a következők: M. kir. Folyam- és Tenger- hajózási r.-t., Bajor Lloyd Hajózási r.—t., Első Dunagőzhajózási Társaság, Délnémet Dunagőzhajó-
zási Társaság. Ezek az adatok kikötőinknek csak—
nem egész áruforgalmat magukban foglalják, mert
az előbb említett vállalatok bonyolítják le vízi—
utaink forgalmának körülbelül 80-—90%—át. Az
adatszolgáltatást valamennyi vállalat részéről egye—dül a M. kir. Folyam— és 'I'engerhajózási r.-t. telje-
síti, mely jelenleg e társaságok magyarországi ügy—
vitelét is intézi.
Előre kell bocsátannnk, hogy a Dunán 50 kikötő áll az áruszállító hajóknak a rendelke—
zésére, melyek közül az év első negyedében (tál—nek
volt: forgalma. A tiszai kikötőhelyek száma össze-
sen 15 volt; ezek közül az év első három hónap—
jában áruforgalom mindössze két kikötőn át bo-
nyolódott le.Az áruknak 45'3%-a a belforgalomban került
szállításra, míg többi részük különféle külföldi
államok területéről érkezett, illetőleg külföldi álla—
mokba volt irányítva. Az áruforgalomnak zöme a meg
Dunán bonyolódott le s a feladásnál mindössze
4'6%, a leadásnál pedig 1'1"o volt az a mennyiség, mely a Tiszán át tette meg útját.
A dunai forgalomban az egyes kikötők közül a legtöbb árut adtak fel Esztergomban és Mohá—
esen, ahol mennyiségük mindkét helyen a 200.000
(I-t meghaladta. Ez a két kikötő, tehát a dunai fel—
adási forgalomnak cca felét (47'3%) adta. Le—
adásra viszont a legtöbb áru a főváros egyik ki—
kötőjében, Budapest balparton került, ami a dunai kikötőkbe érkezett áruknak csaknem 3ít—ét, ponto- san 71'4%—át tette. A Tiszán át lebonyolódó áru—
lorgalom zöme a két üzemben levő kikötő közül
Szeged rakodópontjait érintette, amennyiben ittadták fel, illetőleg le a Tiszán szállított áruk
89'1%-át,
A vízi úton ltn'ábbíti'tsra került árul." nemét
tekintve mind a feladásnál, mind pedig a leadás—
nál szénből volt a legjelentősebb forgalom. A kü—
lönféle fajtájú szenek ugyanis a feladott áruk
között 43*8"o-kal, az érkezett áruk között pedig 53'6%—kal voltak képviselve. Ezenkívül még na—
gyobb mennyiséggel a gabonaneműek szerepeltek, melyek a feladásnál az összes forgalom 31'3%-át,
a leádásnál pedig 13'6%—át tették. A külföldre irá-
nyított küldemények legnagyobb hányada gabo—nából (40'6%) és szénből (22'5%) állott; a külföld-
ről érkezett szállítmányokmellett (45'2"o) legnagyobb
lönféle gyári termékeket (16'()%l találjuk.
között pedig a szén
mennyiségben a kii-Az áruk származási és rendeltetési hely szem- pontjából a hazánkból feladott áruknak több, mint
fele (58600) Ausztriába volt irányítva. A hozzánk
külföldről viszont Cseh—
Szlovákiából származott (44'2%l. E mellett a be-
hozatalt illetőleg Németországgal volt még intenAérkező áruk javarésze
rívebb kapcsolatunk, mely a feladó gyanánt a Magyarországba küldött áruk 26'2%—ánál sze—
repelt.