Az 1930. évi első országos háztulajdonstatisztika főbb eredményei

uno-.una-con...-nnna-utlnonlnuuo...-Inn...n-ooma...-ll-nnna-noua-n-n-vn..na-n-u-nnn-uu....o-u-unn-

"IIIII'

e TERÚLET És NÉPESSÉG .!

liílíill

onnan!-...llilllon-nnol. _ n.o-oo..-

Az 1930. évi első országos háztulajdonstatísztika főbb eredményei.

Les principatus résultats dlune enguéte exécutée pour la premiere fois en 19570, sur les mazsons d'habitatzon de Hongrie.

Résume'. Le Bureau de statistiaue de la vitte de Budapest ayant exec-ate (lepuis 1906 plusieurs enguétes sur la propriéte britie, l'O/fice central liongrois de statistiaue a fait (( ce sujet en 1930 pour la premiere fois en

générale.

Hongrie une enauete Les feuilles de maison, remplies lors du recensement de la population, eomprenaient aussi auelaues guestions relatives au propriétaire. Bien aue les chiffres recueillis aient été (lépouillés dans

un cadre peu large, I'élabomtion en a [ourni de préeieux renseignements. Au point de vue (les unités administratives territoriales, le dépouillement a én:

tres detaillé: on a dressé un tableau special pour elmaue commune et pour chaaue auartier de ville.

Les données indiauent les personnes civiles suivant leur earactére. Les personnes physiaues sont groupées suivant la nationalite', la langue mater—

nelle, la confession et les grandes categories pro-

iessionnelles, avec indication (les personnes aetioes (re'parties en trois groupes: indépendants, employm- et personnel auxiliaire) et (les personnes passives pour lesguelles on ;] trouve (les chi/fres globamr.

Il est () remarauer aue les données

o/frent une statistitjue non (les propriétaires de maison, mais des maisons possérlées par eux. Elles indiauent rfune part le nombre (les maisons (l'habiu tation, suiuant la spécification mentionnée relative aus: proprie'taires, et d'autre part, suivant la merne specification, le (les logements. pieces.

elzambres de domestigue et (les occupants présents, mettant en lumiere les (li/ferences (lui

pour leur grandeur, entre les maisons. Les pro- portions de fréauence, calculées pour 1.000 habitants.

pour les diffe'rentes catégories de population, ne sont pas tout a fait e.tactes. '

élaborees

nombre

existent,

Parmi les 1,467.926 maisons recensées en 1930, il y aoait 1,464.93/r maisons d'habitation, y compris les bátiments assimílés a cette catégorie, ou viuvaient 98'0% des habitants (l'enauéte ne portaít pas sur les maisons possédées par (les établissements).Dans

notre tableau 1, les maisons dthabitation, ainsi aue les logements, pieces, chambres de domestiíjue et les occupants présents, sont indiaués en detail suioant

les propriétaires, répartis pour les personnes phy—

sigues d"aprés la profession et pour les personnes civiles, dlaprés le caractére de celles-ci. Parmi les proprie'taires, le nombre des personnes eioiles a augmenté, on le suit, ces derniers temps, surtout dans les uilles, Én 1930, elles avaient 4'5% des

maisons (l'halutation, 8'6% (les logjements et 10'2%

des pieces. Sur 100 personnes cioiles proprietaires de maisons d'habitation, ayant en général de grandes maisons urbaines, il y avait en moyenne 1.138 oecupants; pour les personnes physiaues, ayant pour la plupart (le petites maisons de village, la proportion n'e'tait aue de 554. Parmi les personnes physiaues (tableau 3), les propriétaires appartenant a la catégorie de la production (ltl sol possédaient pour la plupart des maisons de petite a'ímension, et aoaient une proportion ilépassant celle ()ue les habitants rentrant dans cette categorie avaient a la population totale. Venaient ensuile, parmi les personnes physigues, groupées par profession, les ,.pl'opriétaires de maison" et les retraites et les per—

sonnes e.tergant une profession libérale, aui auaíent des maisons relativement grandes: Les autres ca-V

tégories professionnelles, gui ont toutes un carac- tere urbain, avuíent une place relativement peu ím—

portante parmi les propriétaires de maison. Les proportions de IrérIuence relatives aux ili/i'érentes professions et calculées pour 1.000 habitants, mon—

trent (les differences bien marguées (tableau li).

Panni les propriétaires elassés suirrant leur situation professionnelle, ce sont les inrlépendants de la popu—

lation active (lui tiennent la place la plus importante;

cela ressort d'une part de presaue toutes les pro- portions du tableau 5 et (llaulre part, de ce fait (]ue les propriétaires appartenant a cette eatégorie (out représente 30'7% (le Ia population totale) possédent 65'6% des maisons d'habitation et 732300 (les pieces. Les étrangers ont relatíuement peu de propriété (tableau 6).

En classant les propriétaires de maisou suiuant la lanyue maternelle, on voit gue les citoyens de langue non hongroise sont, a cet égard, dans une situation un peu plus favorable (]LIC les Magyars.

Dlapres le classement par confession (tableau 8), la proportion des propriétaires catholigues romains est infe'rieure a celle (le cette confessíon á la popu- lation totale. Par contre, les calvinistes et les lu—

thériens, gui en beaucoup de communes forment la population autochtone, ont, parmi les pro—

prie'taires de maison, proportion dépassant legéremerlt celle de ces eon/essions a la population totale. La proportion des israe'lites, habitant en général dans les oilles et ayant relatioement peu de maisons de village, est all—(lessons de leur rapport a la population totale; on constate, dans

14

une

une

%

3. szám. —190——

1936

mesure notable, le contrairc pour les logements, piéces etc. de leurs maisons dthabitatíon; ceci se voit également par le tableau 9, indiauant, suivant (a confession, la fréauence et Pimportance de la pro—

prie'te' bátíe.

Le tableau 10, o/I'rant principalement des nombres proportionnels, indiguc les données d'aprés les unite's territoriales suivantes: ]0 Budapest, 20 [es 10 autres uilles autonomes, 30 les villes dépar- tementales, etest—d-díre, suiuant 3 catégories ur—

baines, et 4" la campagne. On y est renseígné () part sur le Grand Budapest, comprenant la capitale et 21 localités (communes et villes départemen- tales) voisines, Iesfluelles figurent aussi sous les ru-

briaues 3 et 4 du tableau.

*

1. Bevezető.

A háztulajdon alakulásának számszerű megfigyelése az épület- és lakóházstatisz- tika egyik nagyon fontos, de még fiatal haj—

tás—ú, vékony ágát alkotja. A házak tulaj—

doni viszonyainak kíkutatására ugyan az elméleti statisztikai irodalomban Engel ki—

Váló német statisztikus részéről már több mint hetven évvel ezelőtt, 1863-ban hang—

zott el az első javaslat, a lakóházszámlálá- sok ily irányú kibővítése azonban tudtunk- kal a külföldön is csak a századforduló kö- rül, de akkor is csupán egészen elvétve, trö- redékesen és sohasem országosan, hanem mindössze egy-két nagyvárosra korlátozva történt meg. Tekintettel arra, hogy az em—

beri társadalom szinte minden életmegnyil—

vánulása a legszoro—sahlmn összeforrott a lakóház fogalmával, a háztulajdonstatisz- tika mostoha kezelésén valóban csak cso—

dálkozni lehet. Nyilvánvaló, sőt szinte hangsúlyozni is felesleges, hogy nemcsak tudományos érdek kívánja meg annak megállapítását és rendszeres nyilvántartá—

sát, hogy a polgári gondolkodást leginkább képviselő Izáztulajdonos-réteg mekkora, demográfiai és foglalkozási tekintetben mi- lyen csoportokra oszlik és mily nagy az egyes kategóriák házvagyonának terje—

delme. Nem kevésbbé figyelemreméltó a háztulajdon tárgyát alkotó objektumoknak számszerű megoszlása a lakosság egyes gazdaságtársadalmi rétegei, demográfiai elemei közt. A kutatás e kétféle irányá—

nak tudományos értéke mellett gyakorlati, közgazdasági, kormányzati és közigazga—

tási jelentősége is lényegesen emelkedik, ha a foglalkozási és egyéb kategóriák háztu- lajdonának nemcsak abszolút nagyságára, hanem viszonylagos gyakoriságára, inten-

zitására, értékére és lakbérjövedelmére vi- lágot vető adatokra is kiterjeszkedik. A háztulajdonstatisztika jogosultságát igazoló

—— itt kimerítőbben fel sem sorolható

—— szempontok közül a háztulajdon fel- halmozódásának vagy szétosztódásának kérdése, a saját házban otthonnal bírók ill.

a bérkaszárnyába szoruló néptömegek szám—

beli nagyságának és összetételének feltá- rása, valamint az időbeli eltolódásoknak az egész vonalon való nyomon kísérése is a fontosabbak között lel helyet.

Az elmondottak ellenére későn megkez- dődő háztnlajdonstatisztika nemzetközi és külföldi elmaradottsága mellett a magyar

* budapesti —— adatgyűjtések gazdagsága és rendszeressége különösen szembeszökő.

Budapest székesfőváros Statisztikai Hiva- tala a jelen század első évtizedében — az 1906. évi népösszeírás alkalmával —— kap—

csolódott be Thirríng Gusztáv dr. kezdemé- nyezése nyomán az ezen a téren akkoriban Világszerte is csak egészen szórványosan meginduló munkába; r'észletvességvénél fogva már ez az első adatfeldolgozási) nemzetközi téren is úttörésszámba ment; méginkább annak számít a háztulajdonstatisztika pro—

blémáinak elméleti összefoglalása és ál—

landó napirend—en tartása2), a székesfővá—

rosban többször (1920-ban a M. kir. Köz—

ponti Statisztikai Hivatal támogatásával) megismételt adatgyűjtések terjedelmének fokozatos _ 1925 után Illyefalvi I. Lajos dr. irányításával történt — kiépítéseB) és Laky Dezső dr. nevéhez fűződő részletes elemzésef) Minthogy a Szemle oldalain a

1) L. Thirring Gusztáv dr.: ,.A budapesti ház- tulajdon" (Különlenyomat a Városi Szemle 1909.

márciusi számából) és ,,Az 1906. évi népszámlálás eredményei" (Budapest székesfőváros Statisztikai Közleményei 43, sz. Budapest, 1914).

2) V. 6. Tliírring Gusztáv dr.: ,,La statistigne de la propriété de maison de Budapest" (Revue _", Journal ——- de la Société Hongroise de Statistigue.

1923, I. évf. 1'. sz.), ,,Statistik des Hausbesitzes'"

(Allgemeines Statistisches Archiv, 1923/1924, 14.

kötet, 1—3. sz.) és ,,Réflexions sur la sociogra—

phie des maisons et logements" (Bulletin de llln—

stitut International de Statisticpie, Tome XXVIII, 2eme Livraison, La Haye, 1935).

3) L, pl. Budapest épület. és lakásviszonyai az 1920. és 1926, években (Statisztikai Közlemé—

nyek, 54. kötet. Két részben. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala, igazgató: Illye—

falvi I. Lajos dr., Budapest, 1927).

4) L. Laky Dezső dr.: ,,Budapest épületviszo- nyar" és .,A háztulajdon alakulása Budapesten"

(Statisztikai Közlemények, szerkeszti: Illyefalvi ].

Lajos dr., 58. kötet ll sz.. Budapest, 1929, és 66.

kötet 1. sz., Budapest, 1982).

3. szám.

továbbiakban mindössze az 1930—as nép—

számlálás által rajzolt adatkrép néhány ki—

emelkedőbb részletén szánthatunk végig, az általános szempontokat illetőleg az idevágó irodalmat és részlet—adatgyűjtéseket csak részben kimerítő forrásidézetekre utalunk.

Mindezek az adatgyűjtések és közlemé—

:nyek' —— mint említettük — csupán Buda- pestre vonatkoznak. A háztulajdon országos, vagy akárcsak vidéki városainkban való ala—

kulását 1930—ig statisztikai adatgyüjtés nem rögzítette meg, holott pl. az 1910. évi házi- gyüjtőíven (talán éppen az 1906-05 buda- pesti minta hatása alatt) már szerepelt a tulajdonos foglalkozására vonatkozó kér- dés. Régebbi nrépszámlálásaink során mind—

Ös-sze az egyik lakóházstatisztikai részlet- t'eldolgozás tért ki néhány gyűjtőcsoport szerinti tagolásban a jogi személyek birto- kában lévő házak, valamint egy tételben a magántulajdont alkotó lakóházak számá-

nak kimutatására; ezenkívül az egyéni

számlálólapok egyik személyi vonatkozású kérdése alapján készült néhány értékes de- mografiai, ill. foglalkozási kombinációt is felölelő feldolgozási tábla a házzal, ház—

résszel bíró lakosság számárólf) A szara—

.sabban vett és nem csupán a magánkézben lévő házakra kiterjeszkedő országos ház- tulajdonstatisztika azonban mindmáig hiányzott. Minthogy az 1930-as népszámlá—

lás házigy'üjtőí'vére Thirring Gusztáv dr.

javaslata alapján a tulajdonosra vonatkozó legfőbb kérdések is felvetettek, a budapesti publikációk pedig kétségbevonhatatlanul be- igazolták az idevágó adatok becsét, ,a M.

kir, Központi Statisztikai Hivatal az 1930.

évi —— legutóbbi _ népszámlálás alkalmá- val végre a részletesebb Iiáztulajdo'nstatisz- tika alapjainak lefektetésére is módot talált.

Mindjárt itt kell leszögezni azonban, hogy a még az 1931. év derekán megkezdett, de más sürgősebb munkálatok miatt teljesen csupán a közelmultban befejezett feldolgo—

zás a gondos felvételi és revíziós utasítások ellenére félig—meddig kisérletsza'mba ment;

feldolgozási táblatervezetünk éppen ezért aránylag szerény keretek között mozgott?)

Mielőtt ennek az első országos háztu—

1) Ez a népességi feldolgozás l930-ról is el- készült. Néhány előzetes adatát ]. Maz'olouszky Sándor dr.: A magánkézben lévő ház. és föld—

birtok megoszlása a tulajdonosok vallása és anyanyelve szerint. M. Stat. Szemle 1933. évf. 2. sz.

2) A már folyamatban lévő feldolgozás indo- koltságát, egyben kereteinek korlátozását utóbb Laky Dezső dr. véleménye is igazolta, aki ,,A ház-

-———191-—-— 1936

lajdonstatisztikai feldolgozásnak legfőbb eredményeit felsorakoztatnók, elkerülhetet- len, hogy néhány szóval a feldolgozás mód—

járól és tartalmi értékéről is meg ne emlé- kezzünk.

Eddigi népszámlálá'sa'ink alkalmával a ház— és lakásösszeírások a lakosság számba—

vétele mellett általában a mellékfelv'ételek másodrendűbb szerepét töltötték be. Az Ösz—

szeírási utasítások ugyan a házigyüjtőívek kitöltésének módozatait is mindig gondosan körülírták s a Központi Statisztikai Hivatal a beérkezett anyag elég részletes felülvizs- gálása után fogott csak a ház— és lakássta—

tisztikai adatok feldolgozásához; elhárítha- tatlan pénzügyi és időbeli nehézségek miatt azonban ezek a munkálatok a népesség re- gisztrálása mellett mégis csak a háttérbe szorultak. Erre a körülményre, valamint arra, hogy a háztulajdonviszonyokat nyo- mozó feldolgozás országosan elsőízben ké—

szült el, tehát az előző népszámlálás ada- taival való egybevetésen nyugvó ellenőrzés nem volt lehetséges, a főbb eredmények alábbi interpretálása során is ügyelni kell.

A feldolgozás egyébként a teljességet csak területi szempontból érte el, miután közsé—

genkint, sőt a városrészek (kerületek) sze- rint tagolt nagyobb helyeken kerületek szerint is elkészült; minthogy a továbbiak—

ban csupán az országos Végeredmrényeknek és néhány fontosabb települési kategória adatainak vázolására lesz teriink, a helyi viszonyok iránt érdeklődők figyelmét már itt is felhívhatjuk a községi és községrészek szerinti tabellák igen gazdag — bár az el- mondottakra való tekintettel mindig gon- dos krit'ikával kiaknázandó __ adattöme- gére. Figyelembe kell venni azután azt is, hogy első onszágos háztulajdonstatisztikánk nem illeszkedett be teljes épületstatiszti—

kába. Az 1930—as népszámlálás ugyanis ál- talában csak a lakóházakat és lakóház jel—

legű épületeket s intézeteket irta össze; a

háztulajdonstatisztika ezek közül is kire—

kesztette a teljesen intézet-i jellegű épülete- ketf) tehát csupán a szorosabban vett ma—

tulajdon alakulása Budapesten" c, könyvében or—

szágos viszonylatban is szükségesnek mondta ,,a háztulajdonstatisztika szerény, de mégis komoly kezdőlépéseinek" megt—ételét.

1) U. m.: Szálloda (vendégfogadó), nevelőinté—

zet (internátussal), árvaház, szeretetház, szegény- ház, menedékház, rokkantak háza, férfi és női zárda, szeminárium és egyéb egyházi intézet, kórház és egyéb gyógyintézet, letartóztatási és javítóintézet, kaszárnya és egyéb katonai intézet, egyéb intézeti jellegű lakóház.

14*

3, szám.

gánlakóházakat, valamint még a lakóház—

jellegű, de nem intézeti tipust képviselő épületeket % másszóval a tulajdonképeni lakóházakat —— ölelte fel. A háztulajdon szempontjából elsősorban számbajövő objek- tumokat így is hiánytalanul kimutatja.

Fontos körülmény még, hogy a feldolgozás során a házvagyon tárgyát alkotó lakóhá—

zak esoportosíttattak tulajdonosuk foglal- kozási és demográfiai ism—érvei szerint; táb- l—ázatunk tehát nem nyujtja a háztulajdono—

sok statisztikáját — ezeknek a házigyüjtő- ívek alapján való statisztikai osztályozása a több helyen házzal bírók miatt országos viszonylatban hihetetlen nehézségekkel járt volna —, hanem kifejezetten a háztulajdon statisztikáját. Ennek értelmében a mai Ma—

gyarország területén összeírt valamennyi lakóházra kiterjeszkedett, még pedig tekin- tet nélkül arra, hogy tulajdonosuk belföldi vagy külföldi állampolgár, fizikai vagy jogi személy volt—e, míg a háztulajdonosok sze—

mélyi jellegű statisztikájának tulajdonkép- pen a jelenlévő, vagy a rendes lakó népesség külföldi háztulajd—onára, sőt átfogóbb értel- mezésben a hazai jogi személyeknek idegen államokban fekvő lakóházaira is ki kellett volna terjeszkednie.

Említettük, hogy az 1930. évi országos háztulajdonstatisztika csupán próbálkozás—

nak indult és éppen ezért tartalmi kerete is meglehetősen szerény volt. A lakóházak kö- zül mindenekelőtt a jogi személyek tulaj- donában lévőket választotta külön s ezeket az intézmények jellege szerint foglalta na—

gyobb gyüjtxőcsoportokbn. A magánkézben (fizikai személyek tulajdonában) lévő lakó- házakat viszont foglalkozási főosztályon—

kínt, azokon belül pedig az 'o'nállók, tiszt- viselők és segédszemélyzet megkülönbözte—

tésével keresők, valamint —— egy tételben eltartottak szerint csoportosította, végül tu—

lajdonosuk állampolgárságának, múlásának és anyanyelvének megfelelően osztályozta.

Minthogy a lakóház önmagában véve igen labilis mérőegység, mely a tanyai kunyhó—

tól a bérkaszárnyamonstrumig a lehető leg- változatosabb tépülettipusokat egyenlően ke- zeli, a háztulajdon terjedelmének, intenzi—

tásának és jellegének megítélése céljából az 1930-as feldolgozás nemcsak a lakóházak számát rögzítette meg az egyes tulajdonos—

kategóriák szerint, hanem a fizikai vagy jogi személyek különféle csoportjainak kezén lévő házakban talált lakások (és intézeti

——192—— 1936

háztartásokf), szobák s hálófíilkék (alká—

vo'k), cselédszobák és jelenlévő népesség számát is kutatta. Nagyban egészben te- hát az első ismeretszerzésre szükséges ada- tokat mind megállapította, a jegyzetekben idézett források teoretikus fejtegetéseiből és adatközléseiből kitűnőleg' ezen felül meg—

figyelésre méltó részlete—k és kombinációk feltárásával azonban természetesen adós ma—

radt. E statisztikai ág további kiépítése, fő—

leg a háztulajdonstatisztika síkján is külön megfigyelést érdemlőt' városias települések idevágó viszonyainak behatóbb kipuhato- lása e szerint már a következő népszámlá—

lás öröksége.

Bevezető fejtegetéseink során említhet—

jük meg meg, hogy az 1930-as népszámlá—

lás alkalmával a házigyiijtőív—minta a tu- lajdonos vezeték- és keresztnevén kívül fog—

lalkozásának tüzetes megjelölését s á val—

lás, anyanyelv, lakóhely és állampolgárság bejegyzés—ét is megkívánta. A feldolgozáse kérdések közül egyedül a lakóhelyet m— és az egyes kérdések kombinációit, valamint a lakóházakra vonatkozólag a házigyiijtőív egyéb részein szereplő kérdések tömegét (lakóházak falazata, tetőzete, felszerelése stb.) —— hanyagolta el a költségvetési aka- dályok és a feldolgozás újszerűsége okozta nehézségek miatt. Az utasítások értelmében

nemcsak családtagok, hanem idegenek

(több társtulajdonos) közös tulajdonát al- kotó lakóházak esetében is a feldolgozás—"

technikai zavarok kikerülése céljából csak egy ii. n. főtulajdonosnak (családfő, a ház—

ban lakó vagy a házat kezelő tulajdonos- társ stb.) adatait kellett bevezetni, ami miután nem a tulajdonosok, hanem a házak tulajdon szerinti statisztikájáról volt szó, csak az esetek elhanyagolhatóan kisebb szá—

mában, akkor lehetett zavaró, ha valamely ház nem azonos foglalkozású, vaillású,

anyanyelvű, állampolgárságú egyéneknek képezte közös tulajdonát. Az öröklakásos, társas házak a fizikai személyek tulajdonát alkotó lakóépületektől természetesen külön- választattak és a jogi személyek kezén lévő házak megfelelő kategóriáiba soroztattak be. Megjegyzendő, hogy az új feldolgozá—

soknál rendszerint is nehezebben elkerül—

hető hibaforrások nézetünk szerint éppen e kivételesebb kategóriák adatainak értékét befolyásolhatják viszonylag a legerősebben.

háztartásokra vonatkozó adat éppen ezértáltalában elhanya—

1) Az intézeti hiányosnak látszik.

golhato.

3. szám -—- 193 — t936

2. Országos végeredmények.

a) Általános adatok. Az 1930. évi nép-

számlálás háztulajdonstatisztikai feldolgo- zásából nyert országos vlégeruedmények tag- lalása előtt célszerű a nép- (és lakóházszám- , lálás többi adatai segítségével a feldolgozás

terjedelméről tájékozódni.

Magyarország mai területén az 1930. évi nep—

számlálás 1,467.926 lakóházat és intézeti épületet írt össze; a háztulajdon szerint haladó feldolgozás viszont _ mint említettük —— az intézetekre nem terjeszkedett ki es 136433 tulajdonképeni lakó- házat ill, lakóház jellegű épületet, tehát a számba- vett Összes épületek 99'8%-át tagolta. Az ugyan—

akkor összeállított lakásstatisztika a magán- lakások számát országos végösszegben 2,183.215l7—ben s az intézeti háziartásokét 3332—ben állapította meg; azokban a házakban, amelyeknek tulajdon szerinti részletezése elkészült, 1156651 lakás __

az összes lakások 98'8%—a —— es 442 intézeti ház—

tartás (13'300) iratott A magánlakásokban lévö szobák (és háláfüllcélc) kétféle számában sincs nagyobb különbség, miután a háztulajdonstatisz—

tikai feldolgozásból kihagyott intézeti épületekben aránylag nem nagy a magánlakások száma; a lakó—

szobáknak a teljes lakásszámlálás szerint kimuta—

tott létszáma ugyanis 1930 ban 3209. 221- et tettl) amiből 3182.868, azaz 999170 jutott a liáztulajdon- statisztikában szereplö lakóházakia. Valamivel na—

_gy0bb a különbség a cselédszobák számát illetőleg (összes számuk 98.110 volt, a háztulajdonstatisztika viszont csak 92.957-et, tehát 94'8%-ukat mutatja ki), ami csak részben magyarázható az

épületekben lévő magánlakásokhoz stb.

cselédszobák valószínűleg magasabb számával, ra'-sz—

ben azonban arra mutat, hogy" ebből a szempont—

össze.

intézeti tartozó

ból a sok összesítést igénylő háztulajdonfeldolgozás hiányos maradt. Az idevonatkozó adatok ennek elle—

nére alkalmasak a tájékoztatásra, hiszen az eltérés a valóságtól nem lehet lényegbevágó. Ami végül a lélekszámot illeti, ismeretes hogy az 1930-as szám-

lálás az ország csonka területén 8,688.319 lakost talált, Közülük azonban 64.063 lélek az épület—

statisztikai feldolgozásokból általában is kihagyott lakalkalmatosságokban iratott össze, a lakóházakban es intézetekben tehát mindössze 8.624266 lakos élt. A háztulajdonfeldolgozás elvi okokból az intézeti épületek még további 112159 bennlakóját rekesztette ki, tehát 8,512.097 lakost.

az épületstatisztikai feldolgozásban szereplő lélek- különféle

1) Ebből 3,187.636 volt szoba és csak 21.585 hálótülke, alkóv. (A liáztulajdonstatisztikai feldol—

gozás a konyhákra, előszobákra, éléskamrákra és t'ürdőszobákra nem terjedt ki, tehát csak a tulajdon—

képení lakószobákat ölelte fel).

számnak 987 (és az egész lakosságnak 98'0) %-át részletezte a háztulajdonos foglalkozása stb, szerint.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a tel—

dolgozás elvi körülhatárolása miatt egészen sze- rény kategória esett csupán ki az első országos háztalajdonstatisztikából, hibaforrással pedig csak a cselédszobákat,

háztartásokat illetőleg kell számolnunk. A cseléd- szobákra vonatkozó feldolgozási hiányosság azon—

ban nem látszik súlyosabbnak, míg az intézeti ház—

tartások rovata amúgyis csak tájékoztatás céljából került kimutatásra (a rájuk vonatkozó adatokat a továbbiak folyamán éppen csak hogy érinteni fogjuk).

valamint talán még az intézeti

b) A háztulajdon alakulása foglalkozás (jelleg) szerint. Az országos főeredmények közülaz első helyen azokkal az adatokkal érdemes foglalkozni, amelyek problémánkra a gazdasági és társadalmi szemszögből leg- fontosabb oldalról vetnek fényt: a házakat tulajdonosaik foglalkozása ill. a jogi sze—

mélyek jellege szerint részletezik. Az 1. sz.

tábla teljes tagolásban mutatja be az ide- vonatkozó abszolút számokat.

Mindenekelőtt a fizikai és jogi személyek háztulajdona közé kell itt választóvonalat húzni; az ,,egye'b" magántulajdon) ugyan komoly szerepet nem játszik az l. táblából merített alábbi adataink teljesség okából azonban erre a kategóriára is kiterjeszked—

nek, másrészt az intézeti háztartások egyéb- ként elhanyagolható számsor-át szintén tar- talmazzák:

;: %

"%SDÉÉ

A m 300 A

E E E? jorvi , , fizikai _a ma " , __

Reszletezes személyek 555334 szeme— Osszesen

0135 lyek

;: 5 33

háztulajdonának terjedelme

a) Szám szerint:

Lakóházak . . 1,398.816 864 65.7544,464—.934 Lakások. 1,968.092 2.742185.7172,156.551

Intézeti háztartások 217 3 222 442

Szobák . . . 2,851.970 4.716 326182 3,182.868 Cselédszobák. 71.396 408 21.153 92.957 Jelenlévő lakosok . 7,752.464 11.613 748020 8,512.097

b) Százalékban:

Lakóházak . 954 01 4'5 100'0

Lakások. 913 01 86 1000

Intézeti háztartások 491 07 502 1000

Szobák . . . 89'6 02 102 1000

Cselédszobák . 768 04 22 8 1000

Jelenlévö lakosok . 911 01 88 1000

1) Hitbizomány stb.

1. Háztulajdon a tulajdonosok foglalkozása (a jogi személyek jellege) szerint 1930—ban.

Maisons deabitation en 1930. suivant la profession du propriétaire (et le caractére des personnes civiles).

, A lakóházakban összeírt A lakóházakban összeírt

Lako— Nombre des Lakó; Nombre des

házak **"M'_.*"—W'7r;—M— háza *— *Tx _,

! Nm ** 1 %a $ *

Fog:lalkozás Aomme,v . , *:'n ? *_. __ % vs §51311: 103:::3742 Foglalkozás. A01lb1€' , , 32m *AA § WEB193: *Oxgi':33 '

(...

^.

33 l 993

^{* _ :: .}

(...

— . *

l 39

,

333 32939

" a .

Profession matsons § §. § § Eg 3 Bá § § Professíon mazsmxs § % § § Egg Bá § § (caractere) 117741"; ÉT?— 7? 0 u'! 'aíji (caraclere) d'habi- ,.ɧ_§.,..,_m..í'__g_. '%— e a taííon recensésie'es—f Éügimaísons ialion recensés(áes) dans les maÉús

d'habitalion

f*habitalion

s z á m a s z á m a

A) Fizikai személyek: —— Pcrsonnes physigues : A Véderő: —— Defense nahonale :

()stermelés: —— Production du sol : § - ,- v3 __ 1 ():: 1 "_ _

:— önálló?) .. .. .. 019467 7795021 1,108.928 12.197 3 224.354 % t'szíá'selőkal) 14 M; 33321 333 233, ,???

§2^., tísztviselőkS) ..segédszeméxyzew^_ ._—w_.2799402.666___- __..____ ___? .————_3150033053 37130351731 193 1,261.248113 ' 15.933 %utanottak 6) ..§ segí síma yze ) ————'É—— ——£'—— ———')——%u" ) -— -- .. 3358309 0-919109 84881.408 329100——_—'-——199???2.567

! együtm ... 902073 1,093.703 1,430.912 12.508 4,501.535 -— ,. 3-.- - . ., ,,

Eltartottakó) .. .. .. 38.458 45.511 59.203! 337 171.684 , Psszesen- )! '43' 27281 9399! 329) 70-51—

Összesen?) 940531 1,144.274[LE)/15.120!12.84514573219 Kgggaíoowíekéáo n. : -— Journalters sans aulre indication : Bán ásza! és kohászat" —— Mines 01 hauts j'ournmux : szenlél);ze)t;) g_ __ .. 31.179 38.296! 43.982 35 147245

:? önáll 2) — -- -- 569 7941 1-023. 9 3-134 mano—119146) .. .. 1.943 25571 2.990 3 9.961

;§ tisztviselők 3)segédszemélyzevi).. 9.152145 10.496442 13.275;9735 13411 45.9311.575 1 Osszesen- ).. _ ,, ,,0391——99 40-8031.. 40 972; ! 3Sl 157206

; —— 5 __ ;, _ . — **: , 13/14gd1'jas, tökepénzes magánzó élelja'r. : —— etraite's el rentiers :

Eltgfg'íg'ggtklü) _ 1: 'j " 9222 11335 13531) 10; 73223 Keresőkl): önálló 2; 90.135 ) 141774 232000 6720 481342

6 '_ 7" 10 "29 10.889 1 "68 61 ___ _ 88 Eltartottak 5) .. .. 2.385 5.063 9.0151 (556 17.700

sszege" * [paff _! 111077312'6 _ ** "! 1 ' OM Összesen.7)l 32.520] 140337; 241621; 7370; 499042 : önálló 2) -- .. .. 100031 105204 253153 7.053 643223 . , .Haílula—íflo'm -' " PNWEWÉY" 45 310002: . _—

rá_§ tisztviselőksjsegédszemélyzeü). 50.0101.591 67.927,5.034 84.08010.729. 1.453132 259.19419.319 heresők - §). (WHOAMano"? ) _ " 16-94?11", 96372;..WW., 161-183316—143'.1—443*- .. . 131. 355'8'0—3-816.

3. együtt s) .. .. .. .. 151038 233215; 350902 9.293 921730 OSSZÉSG" — 7) 17609 99930! 103390107531 399691

Eltartottak 5) .. .. .._-- 11.665 17.803 24.462 336 66.458 yyugbdlíjdasok, hzíztulajdonosok stb. együtt:

.7 . , . ., . . ., .., msem e es rcíraílús remiers 0! propriííaíres de maison :

Díszesen' )Kereskedelem es363903hztel: ——750018!Commerce375420el Cdelf!%%?" 983189 Keresőkzl)Fltartottako)önálló?)_ 97079r; 100 2380426 130 399759 23.40110 458 668 337.21721 516

: ön./11102) .. 35.263 74.130 131750! 7.004 230951 ! -- —— ' " ' * * ' ', ! "

§ tisztviselők 3) __ 3101 7617 155051 1573 27922 Osszesen : 7)! 100.179I 244.772J 4102171 24.120] 858.733

§ segédszemélyzet—i) 3.718 5.534 7.519 101 20.145 A _ __ Egyéb és isnmrctlen lbglalkozásújgk :

.. 5 _ "' gúó mm— —7" % L?— " res ca egoríes pro essionn.etpersomzvsdepro essioníncomme:

313332. %) ' :: *t:

__

42831; 8323; 153933 833? 381331? § 319319 9131 . ,, -- 72-17; 13.139 13333 ggg 33-31;

: 1sz v1se (' . :) .. 12 .n. .. ..:

Osszesen: 7) 44.318! 91.829: 162-7621 9349! 351-863 § segédszemélg'zet'í 3.990 4.1761 5154 33, 17.007 Közlekedés : — Transports et 007'05 de communication : § együtt 5) __ _. __ ÉÖÉÉ "716735? 793176 f§43*654057

:: 'önálló") -- —- 4- 3216 6.454' 8-760 133 25060 Eltarwttake) .. 3.071 5.729'1 7.900 308 19.904

?2 tisztviselők 3)segédszemélyzeü, 26.2408.068 33.0975.098 46.2369.705 491129 135.11517.936 OSSzesen-M—- _ _. 14—"44,- 7, o., .2-339. 30.3011011, _. , , 84-45!( .

§ együtt 5) .. .. .. 32.524 43.249 04.701 753 173171 , , ., .Ha'ff CSUWM " * Dfll'1'f3fffIW-9 "

Enartottake) ., .. .. 2.038 3.260, 4.755 61 12.188 Égióéfy-thge'n'ed' 4 512 ,) 711 6 976 15 18.113

összesen:?) 44.612! 48.509) 694561 8141 190299 Élmrtottakü) .. " ,1 "995 *":161 "2122 — 113572

Bányászat és ipar-fo rgalv m együtt : Összesenz7n 4.909! 00721 7.393; 151 19.495

Ensemble des catégories minus el 11. forint., industrie_el circulation" . A) [1..ztkaz. . szemelyek_ . 03 —— Persomzes_ physngues. au lotal : : .. , ,2 "— ( . ' :. (7— _ . - :" önálló 2) .. .. ST M.? 1 306.579 ] 983146 57.790'5 177836

% ggggísglőüj * :: 133852 233933 Ogg—Ég; 'É'éÉÉ 933325; ; tisztviselői—23) .. .. 30.007 , 10.751 321337 0.300 222370

§ segédszemélyzeü) 89.126 1171654 151I110* '423 400335 § 598541526'11015'28")327331 50542235107 m5í3,0..3'_0£1;§?7

") .. T'"; **7": ***—77 —— ————-:—.— M e üitíf') . .. ! 330461 1 '1' f 22 2 711 45 07.926 740164!)

:: , s 2. — .52171 —f %Y ,. fd— . - ,-

Euggggkzn __ __ fgggg 333551 ogágég 13333 lvággjgj Eltartottzikő) .. .. 07.355 94.270 134.523 3.470 350015

Összesenz7)l 252962! 4091331 624432211915311.533039 Osszesen: ?) ],303310 1003092 2,3.51.970 71.390 7.752404

Polgári és egyházi közszolgálat: 13!ng ggg.g'a§áríg

: Services publies civils et fcclészastígues : 70 'íe'l' 11153 81'4 .) ,.42 4 710. 408 11 613

;_;;; tísztvíselők3) ,. "'segédszemélyzeü).. 5 mp;—18.11916.631 ———-—;_33.05221.390í 03.49097.940!_,——.—————;—4.37091 ——__—r—;—x11905483.546 1:17.gyh,1"az És 37 ""_1smay ..;?) Jggi szegglgák: "is?3'50'1133153'19;%..) n.. ' . _.571 ( ).' K. ,-. 117 29'. ,7

;. -- -- - --

^' Osszesen : 7)!^{., " "} " " 37.131!

33-49

* _ 58.866!

51-19

' 1050691' 5067;

99

218435'*'

19) --

All. és kat. kincstár "]jármegye .. ..

16—29

11.385. . 36.777947 63.1092.1 7

99

1.950L 153896.?27 Szabadfoglalkozások .' —— Profcssíons libára/es: Ipari féÉZVénylf/lfs-m) 7953 34703 52320 2317 132021

:: önálló 2) .. .. .. 9.312 31.034 63.673 7.156. 118080 Kef'esdeclml resz— , _ , _ ,

:?^_a_;₀ tisztviselők a) .. ..segédszemélyzeH) 474734 1.403(313 2.830771' 235'51 2.4664.930 i'enzl e; tálztosuólntu)Yenxlafsasagok ***) 1.450151 (304?9.865 13.2413494 "13931.854 22.06015374

.. __2. - f (62 e %: ési rész—

tá egyuttő) .. .. .. .. 10.521. 33.760 67.274 7.396, 126.132, Vén ,* ytarsasagok 10)' r . r .,2.497;— 7.230 12.239. 873 29.831

Eltamttíkől -- " " 77? ?—189 4826 073 8—1-34 Egyéb részv. társ. 16) 1.304 9063 19582 3.175 35.302

Osszesen17)l 11.291] 30.954) 72.100! 7.969] 184266 Szövetkezetek 17) .. .. 1.397 2.243 3.648 188 7.686

Közszolgálat és szabadfoglalkozások együtt: Ipartestulétekfs) -- 164 387 699 83 1-417 Ensemble des services publ. et des professions libára/es : BetegS-ycmmfak 19) 35 118 309 36 491

:? önálló 2) __ _, 9313 81.684 63.673 7.156 118686 'Iestul. es egyletek 20) 2.144 7.134 14.361 1.810 29.468

§ tisztviselők 8) .. 18.853 34.520 71.320 4.605 124034 Alap, alapitvanynlu 69? 3953 6.162 844 11905 2 segédszemüyzev) 17.105 22.003 28.711 90 90.012 Egyeb 2—1-- — -- S—M 0049 10405 566 30-05!

.. _—__- __ __... __ ___ __,. __ , ,

m "115 .. .. . 45.271 88.207 163.704 11.357 329732 C) 3031 szemelyek

Eltírgggak %) .. .. .. 3.163 6.613 13465 1.176 231967 összesen 23) . .. .. (75.754 185717 320.182 21.153 748.020

Összesenz7)l 48.434] 94.820] 1771091130301 352699 Mindössze 24) .. .. .. l1,464.9a4l2,155.551;318280849295718512097

*) A hálófülkékkel (alkóvokkal) együtt. — Y compris les alcóves. —— **) Hitbízomány, stb. —— Fidűz'cmmnís, etc. — 1) Personnes actives. — 2) Paírons. —— 3) Employc's. —— 4) Persmmel auxilím're. -— 51 Enumble. -— 6) Personnes ;rassiws. —— 7) Total. —— e) Eglises et évoles. —— 9) Communes et m'lles. — 10) Comitats. —— 11) Elat. — 12) Sociéiés mmnynus industrielles. —— 13) Sociéif's anonvmcs com—

morciules.. . — 14 Etablíssemems de, , . crét.it el (l'assurance. — 16) Sociélés annnJ'mcs 1mar le Irons mrl] ('n mmmzm, — 15) Áutres soci—

m$ anonymes. — 17) Cooperatives. -—— 19) Associations profcssimmellcs dc metitrs. — 19) ('uísses de src'ours aux malades. —— 20) Asso—

cmtions professionn. (corporal/10719 e! snrz'élr's. —— 2') Fonds et_/'o11dalions.— ??) Ahh—23. —— "231 Perfmmes (ifi/fs cm 101171. —— 24) Tolal général.