TERÚLET És NÉPESSÉG o
. ...Ill-lnllllllllllncnlllnl'lllIll-nlnulnnl-lll-nlull..-...-ll!-IIl!Ill!llllIll-llllnnllllllol-nlll
Az öregek gyarapodása és megoszlása népességünkben, halálokaik s az öregedő szervezet sajátságai!)
Accroissement du nombre des víeillards et leur répartition en Hongrie; leurs causes de déces et caractérzstigues de llorgantsme meillissantf)
Re'sumé. ()n ne peut déterminer avec exacti—
tude dans guelle uannée d'áge commence la vieillesse.
En général, les premiers symptómes s'en manifes- tent aprés la soixantaine. La statistigue considére comme vieux les índiuidus ayant au moins 60 ans.
Nous nous conformerons ici a cette définition, guoi- gue la période productive de la vie ne iinisse pas toujours a liáge de 60 ans. Diaprés les recensements hongrois, 10 ou 12% de la population active sont des gens de plus de 60 ans.
Aujourdthui, la Hongrie compte 847 mille habitants de plus de 60 ans, soit 9'8% de la popu—
lation totale, contre seulement 5'1% en 1869. Pen-
dant les soixante derniéres années, cette proportion—
lo't accusait á chague recensement un accroissement sensible. Liaugmentation était due.- 10 au dévelop—
pement de thgiéne publigue, ayant pour résultat de sauver de plus en plus d'enfants et jeunes gens malades et de dimínuer la mortalité (celle des víeilles gens a peu décru); 2" a la baisse de la pro- portion des naissances, en raison de Iaguelle aug—
mentait la proportion des vieux; 30 a Itémigration, par suite dc guoi le nombre des personnes diáge productif diminuait, surtout avant la guerre. La longévité probable des Hongrois stétant, d'aprés la table de mortalité de 1930, e'leve'e a 63 ans, on peut prévoir gue la moitié des enfants nés de nos jours atteindront l'áge de 60 ans, de sorte guien 2000, la Hongrie comptera environ 20% de víeilles , gens. Les vieux nés avant 1870 en Hongrie appar—
tiennent a une génération oü la durée probable de la vie nlétait gue de 30 ans.
Parmi les pays européens, la proportion des víeilles gens est la plus considérable en France (M%) gui a par contre une natalité peu élevée;
viennent ensuite le Nord et FEurope occidentale.
La proportion est basse dans ltEurope orientale et méridionale (populations arriérées; dans le Midi climat développant et vieillissant vite le corps).
Ouant á la Hongrie, des trois grandes régions de ce pays, la Transdanubie est celle az) le pour—
centage des vieux est le plus considérable; parmi les comitats, il est le plus haut (13%) dans le Ba- ranya, pays á ltenfant unigue. La proportion est plus basse dans les villes gue dans les campagnes:
1) A Magyar Statisztikai Társaságban 1932 no- vember 29-én tartott előadás. —— Communication lue, le 29 novembre 1932, a la Société Hongroise de Statistigue.
Findustrialisation, les possibilités offertes par les villes, y attirent beaucoup de gens dláge productii;
par contre, beaucoup de retraités se retirent a la campagne, La Hongrie compte plus de víeilles femmes gue de vieíllards. ce gui slexpligue par les dangers de certains métiers masculíns et par le fail guc la criminalité, l'alcoolismc, les autres excés, sont plus grands parmi les hommes. On voit, par la répartition de la population suiuant la religion, gu*en Hongrie la proportion des víeilles gens est la plus haute chez les protestants. Parmi les vieux, la proportion des illettrés est considérable; cette situ—
ation changera aprés la disparition des víeilles gens d*aujourd*hui, les générations plus jeunes compre—
nant bien moins dyíllettre's.
Parmi les défauts physigues et intellectuels, la cécité et la folie sont plus fréguentes cliez les vieux gue chez les moins de 60 ans. La morbidité et la mortalité ont une haute proportíon ehez les gens vieillissants; cette proportion augmente paraboli- guement chez eux avec ltáge. Parmi les víeilles per- sonnes, la mortalité des gens mariés est inférieure á celle des célibataires. En classant les causes de décés suivant la nouvelle nomenclature internatio—
nale, revisée pour la guatriéme fois, on constate gu,en 1930—31, la cause de décés la plus fréguem- ment enregistrée en Hongrie pour les víeilles gens a été la sénilite' (37% des décés de vieux officiel—
Iement déclarés). Venaíent ensuite les maladies du coeur, ltartériosclérose et les autres maladies de Pappareil circulatoire (20%), le Cancer et les tumeurs malignes (10%), lihémorragie cére'brale et liapoplercie (10%), Ia pneumonie (7%), Parmi Ies causes de décés de víeilles gens, Ie suicide figure en Hongrie toutes les années pour 1'5%; Ie plus souvent, iI () pour cause chez les víeillards une maladie incurable.
Les moyens actuels de la médecine offrent peu diespoir de pouvoir ralentir, dans les masses, Ie développement physiologigue de la vieillesse. Mais, comme la mortalité des adultes peut étre essentiel- lement diminuée, le pourcentage des gens ayant survécu a Fáge productif, donc celui des vieillards, augmentera de plus en plus .
*
Az öregekről s az öregségről, az emberi élet utolsó korsziakáról, 'az élet alkonyának statisztikáiról kívánok szólani. Arról, hogy
73
12. szám.
mekkora népességünkben az Öregek aránya ma, s mennyire erősödött a régebbi népszám—
lálások megfelelő adataihoz képest, arról, hogy demográfiai szempontok (nem, kor, vallás, foglalkozás stb.) szerint való részle—
tezésben, valamint területi elhelyezkedésben hol és miért kisebb és hol magasabb az öre- gek aránya, arról, hogy a népmozgalom egyes tényezőinek a születések, a halandó- ság s a vándormozgalom alakulásának minő hatása van az öregek számának és arányá-
nak alakulására, valamint végül arról, hogy
melyek az öregek speciális halálokai és me- lyek az öregedő szervezet egyéb sajátságai.
Az öregedés kezdetét nem lehet ponto—
san évhez kötni. Általában az életének hete-
dik évtizedében, rendszerint annak már második felében lévő emberen észleljük az öregség, a senectus első jeleit. Sokszor ta- lálkozunk azonban ennél előrehaladottabb korban lévő emberrel, akinek szervein még alig lehet aggkori elváltozást kimutatni. Vi- szont előfordul az is, hogy az ötvenedik életévét még alig meghaladott egyén máris az agg benyomását kelti: ami a senilitas praecox. Az orvostudomány nem is éppen csak életkora, hanem szerveinek állapota és működése szerint itéli meg az öreg em- bert: non annis. sed viribus aestimatur aetas. Az egyes embereknél tehát nem egy—
és ugyanazon életévben kezdődik az öreg—
ség. És már régóta ismeretes is az, hogy több olv körülmény van, mely késleltetni tudja a megvénülés élettani, fiziológiai fo- lyamatát. Ilyenek pl. szerencsés külső kő- rülmények, nyugodt, beletörődni, alkal- mazkodni tudó vérmérséklet, kedvező belső
szekrécio, egészséges ivarmirigyek, hosszú- életre való öröklött családi hajlandóság, mely lényegében nem egyéb, mint a megörege- dést siettető el—változásoknak, elsősorban az érelmeszesedésre való hajlandóságnak el—
kerülése. Még számosabbak azonban az öregedést siettetni képes és gyakran elő- forduló köriilmények. Ilyenek pl. a bánat, a nyomor, fertőző betegségek, különösen a szifilisz s a következményes endoarteritis,
aztán méreglxatások, elsősorban alkohol.
nikotin és az ólom is. A statisztikában a 60. életévnek betöltése után szólunk öreg—
ségről, a másik két főéletkorszakkal, a 15 59 évig terjedő produktív korúak—
kal s a 15 éven aluli—akukal. a gyer- mekréteggel szemben. Az öregek elhatáro- lása a produklív korral szemben azonban oly értelemben sem pontos, hogy feltétlen.
csak az 59. évig terjedne a produktivitás
— 1024 — 1932
határa. Népszámlálásaink szerint a keresők
10—12%-a 60 éven felüli. Mégis ezen el-
térések ismeretében is, jelen dolgozatunk- ban is azt az elhatárolást alkalmazzuk§
hogy a 60 éven felüliek tartoznak a szenex- hez. Az így fix életévvel elhatárolt öregek tömegében tehát nem lesz minden idesorolt szenex szenilis, mert hisz lehetséges, hogy ,,az öreg ember nem vén ember". sőt eset—
leg még kereső. csak éppen már meg- haladta a 60. életévet. Látjuk tehát, hogy egyesek méltán az öregekhez sorolhatók, volnának már a 60. év elérése előtt is. má- sok pedig ismét évekig produktivok ma- radnak azután is. Mindennek tudatában is statisztikát csak fix életkorra támasz- kodva lehet készíteni, s ezért alkalmaz—
kodunk mi is a statisztikában régebben szokásos elhatároláshoz s a 60. életévtől számítjuk az Öregeket.
Első feladatunk megállapítani mai szá—
mukat. A legutolsó. az 1930. évi népszám- lálás szerint hazánk mai területén 847 ezer (pontosan 847054) legalább 60 éves egyén, vagyis ezentúl használandó terminológiánk szerint, ,,öreg ember" él.
Ez az ország mai népességének ——
8,688.319 a végleges adat —— 9'8%—a. A kö- vetkező lépés lesz ennek az adatnak ré—
gebbi l'tépszz'imlz'ilásaink eredményével való egybevetése. És ebből az egybevetésből azt
látjuk, hogy népszámlálásaink az öregek—
nek népességünkben igen impozáns gyara—
podását mutatjak. Az öregek aránya ma már közel kétszer akkora, mint amekkora volt félszázaddal ezelőtt, a mult század hat—
vanas és hetvenes éveiben. Az öregek 1930.
évi 9'8% -os magyarországi aránya közel két-
szer akkora, mint amekkorának az öregek
kontingensét hazánk történeti területén az 1869. évi népszámlálás találta, t. i. akkor az
öregek a népességnek 5'1%—át tették ki. Azt. _ hogy l869-től 1930-ig az öregek száma és t aránya népességiinkben miképen gyarapo- ; dott, az 1. táblázat tárja elénk, Ugyanezt szemlélteti az l. grafikon is.
Amíg tehát 1869-ben népességünknek csak l/2()-ad része érte el legalább a 60.
életévet. addig ma már közel l/lO-ed része beöregedik e legmagasabb öregkori kor- csoportba. És év!izedről-évtizedre, nép- számlalásrólnépszámlálásra követhető az arány gyarapodása. Az eddig tartott hét népszámlálásunk szerint ugyanis az öregek aránya rendre: ó'l, 6'6, 7-0, 7-6, 80, 91) és 98. Egyre nagyobb lesz tehát a produktív korúak vállára nehezedő. nem dolgozó :;
12. szám. — 1025 — 1932 ]. Az öregek gyarapodása Magyarországon.
Accroissement du nombre des vieilles gens en Hongrie.
A legalább 60 éves öregek Vieíl/zs gens ayant au moins óo uns
jaz egész népesség—
' ámlál ' ,
A nepsz as hez viszonyított sza—
időpontja 1 szam zalékos arányban
leurnombre leurproportion á la
Date du t 1 M § , populationtotale,"/.,
ncensemen % E az oldalt megnevezett népszám—
; § lálás időpontjában —— aux recen—
i— ís- semmis indigués plus bas
_ be § w (
1869 XII ai. __gg ; 681650 5-1
1880 ,, 5 É'E § 911731 6'6
" C o ; br ,/
1890 ,, ,, 11: ;,gsÉ 1,067 603 7'0 1900 ,, ,, ; $$$ § 1,285.563 7'6 1910 ,, ,, 25; 1,499.842 8'2
1910 ,, ,, gen 607005 80
s. a M
1920 ,, ., s §§§ 715990 90
1980 ,, ,, ÉV) 3; s 847054 98
a __
így a dolgozók által eltartandó öregek tö—
mege, ami a kultúra fejlődésével egyébként is gyarapodó szociális terheket növeli.
Ennek közgazdasági, politikai és szociá- lis tekintetben igy számos következményei vannak. Az öregek fogyasztása más irányú, politikájuk konzervativabb, legalább is in- káb hajlik a konzrwvativizmus felé, mint a fiataloké, a termelésnek ellenben terhei, abban már nem vesznek részt.
A történeti idősorbtan csak látszólagos az 1910. évi visszaesés. A történeti terüle- ten az 1910-ben számbavett 8*2% ugyanis magasabb kissé az ugyanazon időpontban a mai területre vonatkozó százaléknál (8'0%), mert a városi népesség nagyobb arányt képvisel a mai területen, mint a tőr—
ténetin. Már pedig a városokban az öregek aránya mindig alacsonyabb, mint a vidé- ken, mert a városokba az indusztrializáló—
dás és az urbanizálódás folyamata révén a produktív korú munkások és házics'elédek vándorolnak be, a keresőképes korban le- vők, mig Viszont a városokból az öregek késő öregségiikre nyugalomba, pihenni vi—
dékre szeretnek távozni.
Az öregek országos arányának történeti idősorában ilyenképen 1869—től 1930-ig egyre tartó evolúciót látva, méltán kérdezzük, hogy mi az oka az öregek e gyarapodásá- nak. Elsősorban az, hogy a műveltség ter- jedésével és az orvostudomány fejlődésével egyre gyarapodik a korai sirtól megmen—
1) L. Szél T.: "Magyarország halandósági tábláiM (Budapest, 1930). 17. 1. Az 1930. évi táblák azonban még szedés alatt vannak.
tett életek száma és aránya. Az emberi élet és egészség egyre hathatósabb védelemben részesülvén, egyre többen és többen érnek '*el az élet legvégső határáig, beöregedve a leg—
magasabb korosztályokba. Népességünkben így a közegészségügy javulásával nő a né- pesség átlagos és valószínű életkorra, mind erősebb lesz a halandóság kor szerint való alakulásának számsorában normál kornak nevezett oldalmodusz. Az 1900. évi nép—
számláláson s a környező évek népmoz- galmi adatain alapuló első magyarországi halandósági tábla szerint népességünk valószinű életkora még csak 405 év volt, 1920-ban már 49'5 év és Végül a legújabb 1930. évi halandósági tábla szerint már 62'8 évf) Elsősorban tehát -a közegészség- ügy javulása, vagyis a halandóság, főleg pedig a fiatalabb korcsoportok halandósá—
gának csökkenése miatt nő jelenleg ha- zánkban az öregek száma és aránya, miért is társadalmunk korösszetétele mind szeni—
lisebbé' válik.
Viszonylag a születési arány csökkenése is arra vezet, hogy az öregek aránya job—
ban kidomborodik. Az öregek aránya te—
hát napjainkban nemcsak azért emelkedik, mert a kultúra terjedése, az orvostudo- mány fejlődése és az orvosellátottság javu- lása réve'n ma sokkal több a csecsemő— és
gyermekkori korai sirtól megmentettek aránya, mint egykoron, nagyapáink rég—
TG mil/lií—lm'l/lbns ' . % 10
ia
———————————————————— 37— —v——-—-l—(———-—— s
115 !! ,.
_1 ." '
"H. "u. AAAAA .- _ (..a—f.? __:_A__ _ _-e
1 2 ,, ix
, ,,,,, ,/ _____ __", ________________ 7
,!
1-0 " **
—————4r— ———s
%] X
X
oe—— , ', 5
*.* ?
_ —————————————————————._.l— ——————————
Oa , lt
_____ .. : ___—_ 3
O h i. AZ OREGEK GYABAPODASA
7 _ _ _ MAGYARORSZÁGON. '
! Acmnssemenrdu nombre les n'eű/esgens " ———— : Err/Yangf'l'e.
0'2 _____ __ was—1930. __ _____ 1
i i i l l 0
1859 1590 ' 1590 ' 1900 ' 1910 1910 ' 1920 1930 *
Tár/éne/I Magyararsza'g, - Mai feri/el'.
Hang/vb deny/gyerm fernfa/re—scfuel/e.
M.Sr.Sz 1932. u.n.usmsu.
73*
12. szám.
mult, romantikus korszakában és egyre töb- ben és többen érnek fel az emberi élet leg-
"végső, legutolsó koresoportjaiba, hanem azért is, mert a gyermekáldás is egyre gyérül s ezért a népesség Változatlan halandósága mellett is, viszonylag egyre több és több
volna az öreg.
A születési arány csökkenése Nyugat- európában, legújabban nálunk is oly mér—
tékű már, hogy az abszolút számok is csök-
kennek. így a mai öregek régi, nemcsak
nagyobb születési aránnyal, hanem nagyobb születési abszolút számmal is bíró népesség—
ből maradtak vissza Nyugaton helyenként, főleg F raneiaországban.
Maguknak az öregeknek, a 60. életévet már meghaladt egyéneknek országos ha—
landósága sokkal kevésbbé javult a mult században mutatkozott kialakuláshoz ké- pest napjainkig, mint a fiatalabb korcso- portoké. Az öregek arányának népszámlá- lásról-népszámlálásra mutatkozó erősödé- sében éppen ezért sokkal kisebb szerepe van annak, hogy az öregkorig elért öregek napjainkban sokkal tovább élnének, ha- nem sokkal jelentősebb az, hogy —— mint említettük ———- egyre többen érik el a szenexet a fiatalabbak s a produktív korúak közül.
Egyre többen élnek el a legvégső korosz—
tályokig, az élet alkonyáig, az öregségig.
Az öregek halandósága a mult századbeli népszámlálásokat környező években há-
rom évtizeden át 73%0 volt változatlanul s
csak 1920-ban esett 69'7%0-re, 1930-ban 61%o—re. A 80 éven felüliek halandósága meg egyáltalán nem javult. Ha egybevetjük az öregek halandóságának javulását az egész népességével, látjuk, hogy enyhülése azénál sokkal kisebb mérvű.
Esett ugyanis hazánkban ezer lélekre el- halt egyén évente átlag:
a 60 éven a 80 éven az egész felüli öregeknél népességben
1910———11-hen . 73'2 226 24"!
1920—21 ,, 697 25! 21'3
1930—31 ,, 61'1 212 161
Ha pedig az egyes korcsoportok 1910——
1911. évi halandóságát lOO-zal vesszük egyenlőnek, úgy a következő indexekhez jutunk:
60 éven 80 éven az egész felüli öregeknél népességben
1910—11 1000 1001) 1001)
1920—21 95'0 111'3 88'5
1930—31 80'7 93'8 66'9
Látható tehát, hogy az orvostudomány fejlődése és a közegészségügy javulása sok—
kal inkább képes az életerősebb, fiatalabb
— 1026 -——
W
korcsoportok halandóságának enyhítését semmint az elkoptatott, elgyengült öreg szer vezetekéire. Az élet meghosszabbítására val törekvések eddig még nem hozták meg;
várva-várt eredményt, bár a belső szekréció tan haladása, Voronoff kísérletei feljogos tani látszottak e reményre is. A termész törvényei, az elmúlás hatalma ellen, ha szenex már szenilissé válik, hiába küzd a orvostudomány. A 80. éven felül meg éppen séggel csökkent a szövetek turgora, ha op ráció szükséges az élet megmentéséhez, a elöregedett agg szervezete azt már nem bírj ki, az nem hajtható végre. Innen a fére nyúlványlob, sérv, bélelzáródás stb.—nek 80. életév után hirtelen magasra szökő hal lozási aránya. A 80 éven felüliekre vona kozó halandóság országos aránya ped' éppenséggel egyáltalán nem javult a világ- háború előtt mutatkozott színvonalhoz k"
pest.
A kivándorlás alakulásának is jelentős szerepe lehet az öregek arányának változá—
sában. Az 1907—ig egyre erősödő tengeren—1 túli vándorlás miatt az akkor produktív korcsoportok erősen megfogyva érnek el a szenexbe. Ezzel szemben a mai kötött, kon- tingentált külső vándormozgalom idején, ha a kivándorlástól nem sujtott produktív korúak érnek el majd a 60. év felé, az őre-s gek gyarapodása újabb lendületet fog venni. Ezzel szemben Észak-Amerikában kb. lgöO-ig, míg a világháború kitöréséig intenzív bevándorlási mozgalomban egy—*
koron szerepelt egyének korcsoportjai fel—
érnek az öregkorig, az öregek aránya erős—
bödni fog. A mai viszonyokhoz kb. 40 évre pedig, amikor a háború után bevándorlással már nem gyarapított amerikai korcsoportok megöregednek, 1960—1970-re, az öregek?
arányának Észak-Amerikában stagnálása,
sőt esetleg kisebb visszafejlődése is várhatóf Látható tehát, hogy az öregek arányának, gyarapodására s általában a népesség kori szerint való tagozódására számos körülmény, van hatással, bár az elsősorban a halálozá- soktól s azután születésektől függ, de körül—L .zárt területen a vándorlásoktól is. Mind-
azok a tényezők azonban, melyek a népese- dési mozgalom most említett három ténye—;
zőjére hatással vannak, így pl. a faj, klíma, talaj, nemzeti vagyonosság, foglalkozás, a közegészségügy állapota stb., közvetve a népesség kor szerint való megosztására is éreztetik hatásukat. Mindezek eredőjét össze-g foglalóan mutatja a főéletkorszakok átala—
kulásának folyamata,. melyet hazánk mai
12. szám. —— 1027 -— 1932
teruletere vonatkoz? le'g— ".A NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA Konévsnxmr MAGYARORSZÁGON
utolsó népszámlálá51 ada— 7 Fogy/ahun de le Ha l'fé' par SDHÉES 046ng
tok alapján a 2. táblázat 5 !
korév-enkint a II. grafikon '
' i
.
tar elenk. :"—
, , , ., - 1—1:
A nepesseget harom fo— ; ; ' 1920 !
életkorszakra, gyermekek- *
re, produktív korúakra és
Öregekre osztva (2. táblá- ! ;
zatban látható) e három (FERFI csoport átalakulásának irá- "gyám",
nya: a gyermekkorúak kon- tingensének visszafejlődése, a produktív korúak kisebb 5 az öregeknek emezeknél is nagyobb arányú gyara- podás—a. A gyermekkor 1910—ben még a népesség—
nek 34'8%-át képviselte, 1920-ban annak már csak 306 és végül 1930. évi nép- számlálás szerint csak 276
%át. tehát fogyóban van—
nak a gyerekek. A produk—
tív korúak gyarapodása ! pedig 111, illetve 114—es in-
dexszel fejezhető ki, ha a megelőző népszámlálás al—
kalmával mutatkozott szá-
17'*'*l.§
100 90 80
Ess-, um
inuk 100—zal egyenlő. Ezzel szemben az öregek gyaropo-
dásának n. e. indexe 1910—től 1930—ig nép- számlálásról népszámlálásra mindig 118. Az öregek gyarapodása tehát intenzívebb, mint a másik két főéletkorszaké.
Ha a főéletkorszakok e fejlődését a II.
grafikonon, ahol egyes életévekhez tartozók száma nemenként és korévenkint részle—
tezve tárul elénk, az 1920. és az 1930. évi népszámlálások alapján felrajzolt kordia- grammokon tovább követjük, úgy a ma ren- delkezésünkre álló adatok alapján az 1990.
évre vagy kereken a Kr. u. 2000. évre népes- ségünk kormegoszlását a következőnek álla—
píthatjuk meg.
' 1. Az 1930. évi halandósági tábla alap—
ján a mai újszülöttek fele eléri már a 62——
03. életévet. Ez azt jelenti, hogy 60—70 év mulva ——— amikor napjaink újszülöttei és a környező korcsoportok érik el a szenexet ——
a 63 éveseknél a korpiramis fele olyan szé- les lesz, mint ma az újszülötteknél.
Az a körülmény tehát, hogy a legújabb (1930. évi) halandósági táblák szerint a né-
aoeoáowaozb 10 ab_s'o 40 60 ab 9'0 so
.mi/le haái/anfs
100 u.,m 951 ezer/elek -—
pesség valószínű életkora ma már a szenexbe ér, vagyis a 60 éven felüliek körében jelent—
kezik, igen nagyjelentőségű az öregek ará- nyának jövő fejlődése szempontjából. Az 1930. évi valószínű élettartam ugyanis az az életkor, amelyet a mai (pontosan 1930—31.
évi) halandósági és közegészségügyi viszo—
nyok mellett a népesség fele ér el. Ez azt je- lenti, hogy 60 év mulva, azaz 1990—ben az öregek aránya 20 % fölé kerülhetne, hacsak a mai halandósági viszonyok legalább is ál- landók maradnak, s ha népességünket addig előre nem látott járványok, kivándorlás és háborúk meg nem tizedelik. Ha pedig a ha- landósági viszonyok addig tovább javulnak, úgy békés fejlődés esetén még előbb is, talán már egy félszázad mulva 20% lehetne az öreg a mai 10% (pontosan 9'8%) helyett.
Miért olyan alacsony a mai senex még?
Azért, mert abban csak 1870 előtt született egyén lehet. Akkor :a valószínű élettartam még az 1900—ban észlelt 40% évnél is alacso- nyabb volt. Külföldi halandósági táblák sze-
12. szám.
2. A népesség főéletkorszakok szerint való megoszlása.
Répartitíon de la population suivant les principauw áges de la vie.
—— 1028 -——— 1952
[ Lélekszám a mai Magyarországon Nombre de la population sur le fer- rítoirz actual de la Hongrie, d'aprés K 0 l' 0 S 0 p 0 l' t —— GTONPES d'áge '_—— le recensgmenl de __
1910 ] 192l, ! 1930 évi népszámlálás szerint
a) abszolut számokb an —— nombres absolus
0—14 éves gyermekek — enfants de moins de 15 ans . . §? 2,643.745 2,443.555 2393270'0 15— 59 ,, produktív korúak -— áge productif, de 15 a 59 uns ; 4,355.778 4,816.754 5,446.498 60— 79 ,, öregek -— viez'lles gens de 60 d 79 uns ... Áj 571632 675259 792051 80 éven felüli öregek— ,, de plus de SO ans ...i 35.373 40.731 55.003 ,
Ismeretlen korú — hab—ztants dáge incownu . . . . . . . * 443] 3844 1.497 ; 3
Összesen. —— Total . . .t; 7,606.971 7,980.14318,688.319;L
b)százalékban——0d
0— 14 éves gyermekek — enfants de moins de 15 arra ... 34'8 306 275 15—59 ,, produktív korúak —— áge productif. de 15 a 59 ans . . . . . 572 604 627
60—79 ,, öregek —— vieilles gens de 60 ü 79 (ms ... 75 85 91
80 éven felüli öregek— ,, ,, de plus de 80 ans . . ... 0'5 ] 05 O'? ,
Összesen: —— Total M 1000 1000 ; 1000
c) g y a r a p 0 d á s -— accroissement
(az előző népszámlálás megfelelő adata : 100 — sz' 10 chi/fra correspondant du prérédent recenscment est égal á 100)
0—14 éves gyermekek — enfants de moms de 15 ms . ... '! —- ' 93 ( 94 15 —59 ,, produktív korúak —— áge productíf, de 15 0, 59 (ms . . . . ; —— ; 111 ; 114 60—79 ,, öregek — vieílles gens de 60 a 79 aus . . . . . . . . . .íi —— í 118 117 80 éven felüli összesen- ,, ,, de plus de 80 aus . . ... . —— ; 117 § 135 60 éven felüli összesen — vieilles gens de plus de 60 (ms . . . . . . .1; —— ; 118 [ 118 Átlag: — Moyennes . . . ! — 1 105 I 109
; ;
1 L
rint 30, vagy éppen csak 25 év volt s innen aztán a szxenexbe ma erőknek hazánkban alig 10%-os aránya. Azokat az 1870 előtt szüle—
tett s a szenexbe ma beért generációkat hábo- rúk (az 1870—71. évi, a világháború, stb.), valamint a mult századvégi s századunk ele- jén 1907-ben kulmináló kivándorlás tizedel—
ték. A járványok közül pedig az 1872—73.
évi kolerajárvány, amely egymaga több mint 600 ezer embert vitt a sírba. A mikrószkópot és a baktériumokat nem is- merő, egykoron évi BE)—40960, sőt olyik év- ben még ennél is magasabb országos halan- dóságot felmutatott időkből visszamaradt egyének ezek a mai öregek. De ha majd a szeniexbe, a 60 év fölé benyúló valószínű élet—
tartamot mutató mai halandósági viszo—
nyok mellett született egyének érnek be, ak- kor, amint látható, ez azt jelenti, hogy kb.
% század alatt. előre nem látott járványok, háborúk és kivándorlás elmaradása esetén az újszülötteknek több mint fele is elérheti majd az öregkort. Legalább is kétségtelen, hogy a közeljövőben. az elkövetkezendő év—
tizedekben az öregek számának és arányá- nak a történelemben eddig példátlan arányú erősbödésével kell számolnunk, ami tehát;
felolvasásul választott tárgyunkat, az öre—
gek gyarapodásának jelenségét, valamint általában az öregség statisztikájának tanul—
mányozását igen nagyfontosságú kérdésnek mutatja.
2. Minthogy a 60 év felett legfeljebb még 30 év az emberi élettartam. mert hi—
szen a 90. életév után s a 100. életév felé már csak igen gyérszámú aggok élnek s az orvostudomány jelen állása szerint a nagy tömegek életének 90 vagy 100 éven túl való meghosszabbítását valószínűtlen utópiának tartja, 3375-on felül az öregek
aránya népszámlálások alkalmával nem—
emelkedhet, valószínűtlen igyancsak az ílyirányú külső vándormozgalom is, mely az öregek arányát ezen arány fölé emelné.
0—59-ig ugyanis kétszerannyi év' van, mint 60—90v-ig, így tehát az újszülöttek minden halandósága nélkül is, ha az újszü—
löttek Változatlan terjedelemben érnék el a
12. szám.
szenexet, a népszámlálásoknál 33% -nál több öreget nem találhatnánk.
3. A születési arány azonban csökkenő és a XX. század hátralévő részében további csökkenést is 'árhatunk időközi stagná—
lásokkal. Valószínű, hogy a 2000. évig le
fog esni már mai színvonalának 2/3-ad ré-
szére, l/í-re, vagy még kisebb töredékére.4. A korpiramis harangalakú lesz, olyan; mint a legrégebben csökkenő szü- letési aránnyal bíró Franciaország népes—
ségének e grafikonja. A produktív kor—
csoportoknál e piramis ugyanis szélesebbé válhat a születési arány csökkenése révén is, nemcsak bevándorlás következtében.
5. Kiszámítható, hogy a XX. század vé- gére ilyképpen kifejlődő korpiramis 60 éven felüli része kb. még négyszer foglal- tatik majd a 60 éven aluli részben, vagyis, hogy akkor majd a népszámlálások kb.
20% öreget fognak népességiinkben ta- lálni. L. a II. sz. grafikont.
Nyugat-Európa államaiban a népmozga- lom fejlődése mindig egy lépéssel előbbre van, mint Közép-európában vagy hazánkban.
Születési és halálozási arányuk alacso- nyabb, népességük szenilisebb, mint a mienk. az öregek aránya náluk máris ma—
gasabb. Éppen ezért a már említett stacio- nár népességű Franciaország és több igen alacsony születési aránnyal bíró észak—
nyugateurópai kis állam, különösen az is—
merten szenilis korösszetételű Svédország már ma olyan harangalakú kordiagrammot mutatnak, amelyet hazánk statisztikája csak évtizedek mulva ér majd el, de még ezek sem olyant ma, mint amilyen a 2000.
évre jósolható. Stacioníir vagy éppen fogyó népesség kordiagrammja keske—
nyebb alap mellett a középső meg az idő- sebb korosztályok szélesebb kidudorodá- sát mutatja a születési arány csökkenése miatt, a halandóság javulása miatt meg az öregek gyarapodását s végsőképpen ha- ranglormájú kordiagrammot s ez a jövő, az .,Untergang des Abendlandes". A nyu- gateurópai népesség propagatív erejének megtorpanása erre fog vezetni.
Már Középeurópában pl. Németország a maga eléggé széles alsó korosztályai fe- lett egyenletesen fogyó népességű korcso—
portjaival a kedvező szaporodású, kedvező közegészségügyi viszonyok példáját mu- tatja s inkább hasonlít kordiagrammja hazánk mai viszonyaihoz, mint a nyugat- európai államokéi. Ezzel szemben a nagy- szaporaságú Balkán—államok a legfiatalabb korosztályok igen erős arányát, kedvezőt—
— 1029 —— 1932
len közegészségügyük miatt pedig a kor- osztályok gyors megcsappanását, igen szé—
les alapú háromszöget mutatnak. Az Észak——
amerikai Egyesült-Államok kordiagrammja
meg hagymaalakú, mer-t különösen 30 éven felüli korosztályait még egy évtizeddel ezelőtt is az európai bevándorlás duzzasz—
totta. Ennek ellentéte ugyan e korcsopor—
tokban az orsóforma olaszországi kordia- gramm, melyet kivándorlás ritkított a há—
ború előtt. Orsóforma beszűrődések a há—
ború nyomai is. Hazánkban kettő is (1. a II. grafikont). 1. Mindkét nemnél a hábo—
rús születési hiánynak megfelelő beszűrő- dés és 2. a vérveszteség a férfiak oldalán 1920—ban a 22——50. évig, de ugyan e helyen 1930-ban erős a produktív korúak gyara—
podása, a kivándorlás elmaradása s a vér-- veszteséget nem szenvedett fiatalabb kor- osztályokból való 10 éves utánpótlás révén.
Az öregek aránya a stacionár harang- diagrammoknál a legerősebb s a régebben bevándorlással erősbbödött hagymadia—
grammoknál is kedvezőbb, mint a rend—
szerint extenzív szaporodási típusú, széles—
bázisú, vagy stacionár, egykoron kivándor- lással sujtott államokban. A rendelkezé- sünkre álló legújabb népszámlálásbeli ada—
tok alapján az öregek arányának nemzet- közi összehasonlítását a 3. táblázat tárja elénk.
A legmagasabb arányt az öregek a ren—
delkezésünkre álló adatok szerint Francia- országban képviselik, ahol az 1926. évi francia népszámlálás szerint a népesség- nek l3'8%-a volt legalább 60 éves. Nem újkeletű a francia arány e szélsőségesen magas volta. Már a XIX. század végén is ők állottak e tekintetben az első helyen.
Az 1900. évi népszámlálás szerint 1900-ban
126, 1910—ben 12'6% őrevgel szintén Fran- ciaországé volt az elsőség. A legöregebb kor- csoportok ezen franciaországi túltömött—
sége persze részben csak relatív. A hírhed- ten alacsony francia születési arány révén a gyermekréteg itt Európaszerte példát—
lanul alacsony s ezért Franciaországban a népesség korcsoportjai közül az öregekéi viszonylag is jobban kidomborodnak, mint más országokban. Ha Franciaországban a produktív és az öregkorúak változatlan száma mellett a gyermekréteg olyan erős volna, mint pl. jelenleg hazánkban, úgy az öregek aránya Franciaországban csak
13'1% lenne?)
1) Franciaország 40228361 lélekszámot muta- tott 1926-ban. Ebből 9,024.165 volt 15 éven aluli.
Hazánkban a 15 éven aluliak aránya 1930-ban
12. szám. — 1030 — 1932 3. Az öregek arányának nemzetközi összehasonlítása.
Comparmson internationale de la proportion des vieilles gens.
, , Az 1 n e e le alább v ore e
Földrész, ország A !;ÉFÉÉÉSÉÉMS Pogíiszlíojptoshszlg Víeílilxes gin atyai? Éueríoinsgőgans
Partzcs du monde et pays du még;—ment száma __ nombres 35833105560757155
_ la population totale
!
Európa — Europe §
Iranciaország — Irance . . . . . . 1921. III. 6 38,797.540 5,383.010 13'87 Franciaország — France . . 1926. III. 7 40,228.481 5.540248 1377
Ir Szabad Állam —— Etat Iíbre (l Irlande 1926. IV. 18/19 2,971.992 H 376326 1268
Lettország —— Lettonie . . . 1930. II. 11 1,900.045 * 239.715 1261
Svédország —— Suéde . . . . . . . 1920. XII. 31 5,904.489 720338 ' 12'20
EsztorSZág —— Estonie . . . . . 1922. XII. 28 ; 1,107.059 130540 11 79 Észak Imrszág —— Irlande du Nord . . 1926. IV. 18 § 1,256.561 ! 145305 1156
Norvégia _ Norvége . . . . . . . 1920. XII. 1 2,649.775 291660 11'01 Ausztria — Auttiche . . . . . . . . 1927. XII. 31 ! 6,678.527 , 718496 10'76 Skótország —— Ecosse . . . . . . . 1921. VI. 19/20 4,882.497 523295 10'72 Belgium —— Belgigue . . . . . . . 1920. X. 31 7,406.299 751.763 10'15 Litvánia — Lituaníe . . . . . . . . 1923.IX.23—19254L2 2,170.616 § 226370 10'45 Olaszország —— ItaIie . . . . . . . 1921. XII. 1 § 38,710.576 4,024.460 10'39
Dánia _— Danematk _ _ _ . , _ . 1921. II. 1 i 3,267.831 335094 10'25
Luxemburg _ Luxembourg. . . . . 1927. XII. 1 ,, 285524 _ 284139 9'85 Magyarország — Hongrie . . . . . 1930. X". 81. , 8,688.319 § 847054 9-75 Angolnrszág — Angleterm . . . . . 1921. VI. 19/20 ' 37,886.699 : 3,573.108 9'43 Portugália — Portugal . . . . . . 1920, XII. 1 ; 6,032.991 564665 9'35
Svájc — Suisse . . . . 1920. XII. 1 3,880.320 ; 360666 929
Cseh- Sllovákia — Tchéco— Slovmluie. . 1921. II. 15 § 13,613.712 ; 1262 083 x 9'27 Németonszág _— Allemagne . . . . . 1925. VI. 16 62,410.619 § 5,759.569 i 9'22
Finnország —— Finlande . . . . . . 1920. XII. 31 § 336480? § 307577 : 9'14 Görögország —— Gréce . . . , . . . 1928. V. 15/16 § 6,204.684 ! 553535 8'92 Németalföld — Pays- Bas . . . . . . 1920. XII. 31 § 6,865.314 1 603.569 8'79 Bulgária —— Bulgarie. . . . . . . . 1926. XII. 31 ; 5,478.741 ; 444 579 8'11 Spanyolország —— Espagne . . 1920. XII. 3 % 21,389.842 1,707.498 7'98 Európai Oroszország — Russie dJEurope 1920. VIII. 28 82,827.834 ' 6,448.944 ) 7'78 Lengyelország — Pologne. . . . . . 1921. IX. 30 25,694.700 _ 1,846.035 ; 7'18 Sam—vidék —— Sarre . . . . . . 1927. VII. 19 § 770030 ; 48148 6'25 Ukrajna ——-- Ukraine . . . . . . . . 1924. VII. 1 i 27,140.000 ; 1,694.201 6324
Amerika — Amérigue ? ,
Kanada — Canada . . . 1921. VI. 1 8,788.483 ! 658392 74!)
Am. Egyesült Államok —— Etnis- Unisn . 1920. I. 1 105,710.620 * 7,825,763 7'40 Kolumbia —— Colombie . . . . . . 1918. X. 14 ?! 5,696.649 § 310317 5'44 Kuba — Cuba . . . . . . . . . . 1919. IX. 15 i 2,889.004 ! 137515 4'76 Brazilia — Brésíl . . . . , . . . . 1920. IX. 1 § 30,635.605 ; 1,234.176 4'03
Grönland — Greenland . . . . . . 1921. X. 1 14.081 ' 402 2'85
Más világrészbeli államok § ; !
Etats d*autres parties du monde
Japán —— Japan . . . . . . . _. . 1918. XII. 31 ! 56,667.711 ; 5,002.040 8'85' Ausztrália —— Australíe . . . . . . 1921. IV. 4 ; 5,435.734 f 408.100 751 ÚjZéland —— Nouvelle— Zélande . . . 1921. IV. 17 , 1,218.913 ! 91.117 7'48 Egyiptom —— Egypte . . . . . 1927. II. 19 14,177.864 , 929092 ! 6'55 Ázsiai Oroszország _— Russie d;Asie . . 1926. XII. 17 ;; 30,969 301 i 1,999.026 6'45 Délafrikai Egy. Áll. — Union Sud- Afr. 1926. V. 4 :; 1,676.660 ? 102.133 60!) Brit-India _— Empire de I'Indie . . . 1921. ! 318,942.480 16,745.288 5'25 Sziam — Siam. . . . , . . . . . 1929. VII. 15 II 11,506.207 § 539704 4'69
Franciaország után az öregek arányá- államok, Irország, Lett-, Svéd— és Eszter—
nak magassága tekintetében képezett rang- szág, azután Norvégia következik. Hazánk
sorban más északi és északnyugateurópai aránya az angol aránnyal egy színvonalon 27-78% volt. Ez a francia népességből 11,173.ooo lel— áll. Legalacsonyabb Ukrajna, Lengyelor-
ket jelentene. Ezt advít a'francia produktív- és öreg- szág és az európai Oroszország aránya;
kornak 31,204,316 szamahoz 42,377.316—ra Jutunk. *.*—776. Ha az öregek arányát a közegész—
Ebben 0'7%-kal kevesebb az öreg, mint az eredeti , __ , ' , , ," , francia kormegoszlásnál. segugy szmvonalanak fokmertekeul valasz—
