—— 105 —- 1932
e'. On voit, par les chifftes du recense- 30, gue dans le mouoement de migration,
dans le mouvement de migration interne,
* des femmes, dans la décade derniére, szuperieur á celui des hommes. Da fait uns, la population féminine a diminué de t la population masculine seulement de Ceci peut élre altribné pour une part a a plupart des immigrants venus des terri- tachés étaient des hommes, guí compen- partie la perte eause'e, dans la population 6, par l'émigration en Europe occidentale Ámerigue.
Du "fait de migrations, pendant la décade ére, la population des comitats diminua de l hommes et non moins de 112418 femmes bleau 1), et celle des vílles uutonomes augmenla 36.926 hommes et de 65.526 íemmes. La migra- ínterne de ienunes a done été bien supe'rieurea 'e— dihommes. Cela tenait diane part á la rentre'e,
"s les uilles, d'un grand nombre de bonnes ayant, dani et aprés la guetre, remplace' dans les vil—
s la main d*oeuvre masculine et d'autre part au eloppement de la grande industrie, employant de 5 en plus dtouvriéres dans ses établissements si—
s pour la plupart dans des oilles.
Le changement du caraetére des migrations in- mes ressort également de la comparaison des i/fres actuels avec ceux, incomplets, de la déeade
—901——-1910) ayant préce'dé la guerre. Aujourd'hui, s ces mígrations le nombre des femmes est bien _ 'éríeur () celui des hommes. Ceci peut étre pligué aussi par l'exee'dent notable de la popula' n féminine diaprés—guerre, par le fait gu'une le de femmes gai n'ont pu se matier sont obligées e guitter lear pays pour gagner ailleurs leur vie.
Az 1930. évi népszámlálás előzetes ered—
nyeiről kiadott jelentés már közölte a né- sségnek nemek szerint való megoszlását ) Eddigelé az előzetes eredmények publi- lásakor még nem álltak rendelkezésre az atok a népesség nemek szerint való meg- zlásáról. Az előzetes eredmények tudva—
őleg nem magából az anyagból, hanem a lyi hatóságok által beküldött Összesítő ki—
utatásokból készülnek. Az eddigi nép—
ámlálásoknál azonban ezek az összesítő mutatások nem tartalmazták a nemek sze-
! t való megkülönböztetést. Az 1930. évi pszámlálás volt az első, amely már az
1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1931. 2. sz.
_ormozgalom alakulása nemek szerint az utolsó évtizedben.
_mouvement de migration, par sexes, dans la déeade derniére en Hongrie.
előzetes eredményeknél is tudakolta és közzétette a két nem számára vonatkozó adatokat is. Az előzetes eredmények közlé—
sénél azonban csupán az országos végösz—
szegben hasonlítottuk össze a férfiak és nők természetes szaporodását a tényleges szapo—
rodással. A jelen tanulmányban törvény- hatóságontkint mutatjuk be ezeket az adato- kat, hogy kitűnjék az, hogy a belső és külső vándormozgalom az ország egyes vidékein milyen mértékben és milyen irányban moz- gatja meg a vándorlásra kész férIi- és nő- tömegeket. Az 1. sz. tábla mutatja a szóban—
forgó adatokat törvényhatóságok szerint.
Az országos eredményeket tekintve, a következő megállapításokat tehetjük: A fér—
fiak természetes szaporodása az elmult év- tizedben majdnem 30.000—rel nagyobb volt, mint a nőké. A tényleges szaporodásnál azonban a férfiak többlete már 46.000. A megtévesztésig hasonló számokat kapunk, ha azt nézzük, hogy mennyi volt a vándor- lási veszteség a férfiaknál és a nőknél. A férfiak vándorlási vesztesége országosan 30.275, a nőké pedig 46.892.
Ami a természetes szaporodást illeti, most is az a jelenség mutatkozott, ami a háború előtti békés évtizedekben, amikor még a ki- vándorlási mozgalom nem volt túlságosan nagy. Láttuk, hogy Magyarországon 1900—ig állandóan csökkent a nőtöbblet annak kö- vetkeztében, hogy a természetes szaporodás a férfiaknak kedvezett és ezt a folyamatot az akkor még sokkal kisebb arányú kiván—
dorlás, amely ellenkező irányban hat, nem volt képes ellensúlyozni. A folyó évszáZad első tizedében azonban a kivándorlási moz- galom oly nagy mértékben megnöveke—
dett, hogy a természetes szaporodásnak a férfiakra kedvező hatását megsemmisítette, úgyhogy végeredményben a nők nagy szapo- rodási többlete állt elő. Míg tehát 1900—ig a nőtöbblet fokozatosan csökkent, 1900 óta újra növekedett a nőtöbblet, a második év- tizedben pedig a háború óriási férfi-pusztí—
tása ismét nagymértékben emelte a nők többletét, úgyhogy a mai területen 1920—ban már 1.062 nő esett 1.000 férfire.
A most elmult évtizedben egy egészen szokatlan jelenségnek lehetünk szemtanui.
A természetes szaporodásban még most is a férfiak múlják felül a nőket, a tényleges szaporodásban azonban a férfiak túlsúlya még nagyobb és végeredményben a nők ván—
1. A vándormozgalom alakulása nemek szerint 1920-tól 1930—ig törvényhatóságonkint.
Mouvement de migration, de 1920 d 1930, par sewes, comitats et m'lles autonomes.
A férfiak A nők A férfiak A nők H A vándorlási különbözet
Populaí. Populat. Populat. Populat. Dijármce due á la
mase. fémin. mase. jémín. migration
T" .; , .a ) , " )
_ ON uxyhatosab természetes szaporodása!) tényleges szaporodása a áírjsalígal ÉnoskIÉel
Conutats " mllcs antonomes — accroíssemmt natura-?m accroíssemeut cffutif populatmzosc. popuáÉonín.
szám— 1 szám- 3 szám— szám— szám— szám-
"szerint 0/6 szerint ' 0/0 szerint 0/0 szerint 0.311 szerint 0/11 szerint % nombre; ! nmu' rex * nombre! nombre: nom/2175 unmhns
_" J
Dunántúli dombos vidék
Transdanubie 11 ; '
Baranya vármegyea) ,. . .. .. 17 7.942 6-8' 7.417 6— 5.702 4-9 4.116 3-3— 2240— 1-9— 3.301— 2-7
Pécs tjv.3) .. .. .. .. .. —- 133 —— 0'8 — 100 — 0'4 7.358 335 6.887 26'9 —f— 7.541 4- 34'3 11— 6.987 4— 273 Fejér vármegye .. .. .. .. .. 14.945 13'6 13.343 11"? 6.731 6"! 713 0' — 8'214 — 7'5 —12.630— II'I Székesfehérvár tjv. . .. .. * 376 I'!) 563 3"? 446 2'3 1.176 6' -f— 70 —l—- 0'4—1- 6134— K']
Győr. Moson és Pozsony vm. .. 11.416 16'0 10.282 141 7.572 100 2770 3-8 — 8.844 —- 5'4 —— 7.512 — 10-3
Győr tjv. .. .. .. .. .. . .. .. 1.063 4-3 853 3-4 _ 650 - 2-5 1.591 6-3 — 1.713 — 6'9 % 738 4— 2.9
Komárom és Esztergom vm. , .. 11.149 13'3 10.552 127 6.974 8'3 5.343 6'4— 4.175— 5'0 —— 5.209 —— 6'3 Somogy vármegye .. . .. 12.802 7'1 12.105 G'! 9.515 5'3 7.370 3'9 _— 3287 — 1'8' — 4.735 — 2'5 Sopron vármegye .. .. .. .. 9.522 1329 8.367 118 4731 69 — 497 — 0'7 —— 4.791 —— 7'0 — 8.864 —— 125 Sopron tjv. .. .. .. .. 870 49 935 53 — 281 — 1'6 920 51. — 1.151 —— 6'5 —— 15 —— 0'1 Tolna vármegye .. .. .. .. . .. 9.116 7'1 9.017 ő'ó' 2.391 I'!) 911 07 —— 6.725 — 5'2 —— 8.106 —- 5'9 Vas vármegye .. . .. .. . ,. 16.266 12'3 15.318 11'3 5.406 4'1 1.493 1"! —10.860 —— A"? —18.825 — 10'2 Veszprém vármegye . .. .. .. 13.148 11'4 11.996 103 7.164 6'2 3.719 3"- 4 5.984 — 5'2 — 8.277 —- 7'1 Zala vármegye .. .. .. .. .. 18.040 106 17.636 10' 10407 61 7.590 4' —— 7.633 —— 45 ——10.046,— 57
Összesen — Total .. .. 1 126.472 10-01 118284 mi! 73.466 581 44.102 $$$—53.006 — 4-21—74162 — 5-7
Alföld — Grande Plains.
Bács—Bodrog vármegye . .. . .. 4.743 101 4.885 9' 6.009 128 5.596 11'5 4— 1.266 —1— 2'7 4— 1.211 4— 2'5 Baja tjv. .. . .. .. .. .. .. .. — 144 — 1'4 — 56 —— 0'41 2.777 26'6 2.454 20'0—1— 2.921 %— 28'0-1— 2.510 —1— 204 Békés vármegye .. .. .. . . 14.534 9'6 13.326 83 11.766 7'8 7.367 4'6— 2.768— 1'8— 5.959 — 3'7 Bihar vármegye .. . .. . .. .. 11.084 13'9 10.153 12" 7.740 9'7 6.490 7'9— 3.344 — 4'2 —- 3.663 —— 4'5 Csanád, Arad és Torontál vm. 9.156 11'2 8.797 103 4.473 55 2.346 28 —- 4.683 — 5'7 — 6.451 — 7'5 Csongrád vármegye .. .. .. 7.901 114 7.696 10'5 3.994 58 2.131 2'9 — 3.907 —— 5'6 — 5.565 — 7'6 Hódmezővásárhely ljv. .. .. .. 868 2'9 930 3'0 —— 207 —— 0'7 — 539 — 1'7 —— 1.075 —— 3'6 —— 1'469 —— 47 Szeged tjv. .. .. .. .. .. .. 3.989 6'6 8.544 56 4.915 8'1 6.651 10'5—1— 926—1- 1'5-1- 3.107—f— 4'9 Hajdú vármegye .. .. . .. .. 11.816 14'4 10.586 12'3 6.314 T? 3755 44 — 5.502 — 0'7— 6.831 — 7'9'
Debrecen tjv. .. .. .. .. .. 3.792 76 3.406 64 6.436 12'9 7.788 14'6 4— 2.644 %— 5'3 4— 4.382—1— 8'2 Jász-Nagykun-Szolnok vm. .. .. 22.087 11"? 20.826 105 15.328 81 9.429 4'8'— 6.709 — 36 ——ll.397 — 5'7 Pest-Pilis—Solt-Kiskun vm. .. .. . 62.563 II'I 57.492 97 111806 190 101.490 IKIM—49.243 -1— 8'8 4—43998 4- 74 Budapest székesfőváros .. .. .. — 875 — 0'2 1.406 0'3 27.709 64 47.994 97 —!—28.584 4— 6'6 J146588 4- 94 Kecskemét tjv. .. .. .. . 4.064 11'2 4.018 109 2.803 7"? 3.593 9'8 — 1.261 —— 3'5 —- 425— l'!
Szabolcs és Ung vármegye .. .. 36.371 221 33.891 191 28.833 * 175 26.231 15.01— 7.538— 4'6— 7.160— 4'1 Szatmár, Ugocsa és Bereg vm. .. 13.0891 206 11.393 17' 10.350! 16'3 8.509 127 -— 2.739I— 4'3 — 2.884I— 4'3 Összesen —— Total .. 201988 9'7 191293 85 251046 11'9 24125; 107 4—460581—1— 2'2 —1—49.992 —i— 2'2
Északi dombos vidék — Nord
AbaújsToma vármegye .. .. .. .. 6.716 16'3 5.771 13'0 3.421 8'3 2.175 44 —— 3.295 —— 8'0 — 3.596 —— 8'1 Borsod, Gömör és Kishont vm. 19.700 15'3 17.334 125 16.582 12'9 18.158 9'5 — 3-118 — 24 —— 4.176 —— 30 Miskolc tjv. .. .. . .. .. . .. 1.262 45 1.271 4'4 702 2'5 3.781 131 — 560 —— 2'0 %- 2.510-1— 8'7 Heves vármegye .. .. .. .. .. 16.693 11'6 15.758 10'- 10.102 71) 8.776 5'7 —— 6.591 — 4'6 — 6.982 —— 4*5 Nógrád és Hont vármegy .. .. 13.582 13'5 11.926 11'.'. 9.016 9'0 7.034 ő'ő —- 4.566 — 4'5 — 4.892 —— 4'6 Zemplén Vármegye . .. . .. .. 11.103 171 9.685 13'61 5.906 9'1 4.119 58 — 5.197 —— 8*0 — 5.566 —— 7'8 Összesen — Total .. .. 69.056 136 61.745 11'4 45.729 .9'0 39.043 7'2 —23.327 — 4'6 ——22.702 —— 4'2
Ismétlés —— Récapítulatíon Dunántúli dombos vidék — Trans-
danubic .. .. .. .. .. .. .. .. 126472 100 118.284 9'1 73.466 5'8 44.102 34 ——53.006 —— 4"? —74.182 —— 5'7 Alföld —— Grande Plains. . .. .. 204988 97 191298 83 251046 11'9 241285 107 -]—46.058 %— 2'2 149992 —]- 2'2 Északi dombos vidék —— Nord .. 69.056 13'6' 61.745 11". 45.729 9'0 89.048 72 —23.327 — 4'0' —22.702 —— 4'2 .
Magy.össz.—Hongrie entiére 400516 10'3 371322 90; 370241 9'5 824430 7'9 —80.27ő — 0-8 ——46.892 —-— 11 Ebből ; vármegyék —— comitats .. 385.434 12'2 354552 10'75 318233 10] 242134 73 —67.201 — 2'1 —112.418 —— 3'4 Dont 1 tj. városok—vill.:zutonomes 15.082 21 16.770 2"! ? 52.008 7'] 82.296 10'2 4—36926 4- 50 %65526 4— 8"!
. ;1
1) A férfiak és nők itt közölt 1920—1930. évi együttes szaporodási száma 8.688-cal több a M. St. Sz. 1931. évi 2. számában közölt számnál, mert azóta az 1930. évi természetes szaporodás veglegesen megállapíttatott. — Daccmissement naturel lolal, entre 1920 et 1930, de la population maseuline et fémím'ne dcpassc de 3.688 le chzfrc publié dans vmire numáro 2 de 1.931, le chijre déűnitif ayant été élabli entre temps. — 2) Vármegye, vm. : Comiíal. — 3) ij. : Ville anionome.
——107—— 1932
.
_ zteSége jóval súlyosabb, mint a mint láttuk, a férfiak vándorlási csak 30.000 fő, a nőké pedig Minthogy a kivándorlásra vonat-
taink állandóan férfitöbbletet mu—
em lehet ezt a jelenséget másra ni, mint, hogy a bevándorlók kö- nek túlnyomó nagy része az el- tterületekről jött be, igen nagy túl- voltak a férfiak, akik az Európába erentúlra kivándorolt férfiak helyét ' gyobb mértékben pótolták, mint a _ _ó nők a kivándorló nőkét.
'az országos eredmények a teljes ki- ási veszteséget mutatják, addig a ási differenciának törvényhatóságon- özölt adatai nemcsak az ország terü- kívülre irányuló vándormozgalomról, ' a belső vándorlásokról is bizonyos _ nyujtanak. Feltűnhetik elsősorban, y a nők vándorlási mozgalma a legtöbb ényhatóságban nagyobb, mint a férfiaké, helyen kétszerese, sőt többszöröse a fér- vándormozgalmának. Különösen a du- túli megyékben mutatkozik ez a jelen—
Pl. Győr-Moson—Pozsony egyesitett vár—
yében a férfiak vándorlási vesztesége 4, a nőké ellenben 7.512; a szomszédos
pron vármegyében a férfiak 4.791 főnyi
dorlási veszteségével szemben a nőké 64, tehát mindkét esetben majdnem két- es a nők vesztesége. Az alföldi várme—
k közül Békés megyében ,találunk ha- nló jelenséget, ahol a nők vándorlási vesz—
Sége több mint kétszerese (2.768 —— 5.959)
férfiakénak; hasonló a helyzet Jász-Nagy-
im-Szolnok megyében is, ahol a férfiak 709 főnyi veszteségével szemben a nőké
!,397. Azokban az északkeleti vármegyék- n, ahonnan a tengerentúli kivándorlás ár a háború előtt is nagy volt és még ma
—— a korlátozott viszonyok között —— a gerősebb, a férfiak és nők vándorlási fferenciája között már nem találunk ilyen gy különbséget; sőt akad egy vármegye
zabolcs és Ung), ahol a férfiak vándor- si differenciája valamivel nagyobb (7.538), int a nőké (7.160), jeléül annak, hogy a
ngerentúli kivándorlás itt még ma is en erős s ezt még az elcsatolt területekről rténő férfi-bevándorlás sem tudja kellő—
pen ellensúlyozni.
A vándorlások általános irányát már a ndorlási differenciának nemre való tekin- t nélkül való vizsgálata is nagyjából meg—
lapitotta. Kitűnt már ezekből az adatokból , hogy a belső vándorlások ezúttal is túl-
U-
nyomóan a városok és főként a főváros és környéke felé irányultak. Láttuk már a népszámlálás előzetes eredményeinek köz- lésekor, hogy a vármegyék közül —— Pest megyét nem számítva —— csak az egyetlen Bács-Bodrogban volt bevándorlási többlet, ami lehet, hogy legalább részben megfelel a valóságnak, de valószínű, hogy jórészben a 10 év előtti rendkívüli időben tartott hiá—
nyos népszámlálás adja ennek a magyará—
zatát. A többi vármegye mind passzivitást mutat, ellenben a városok, Győr, Sopron, Hódmezővásárhely és Kecskemét kivételé- vel több—kevesebb bevándorlási többletet mu- tatnak fel. Abszolút számban a legnagyobb tömegek természetesen Budapestre és kör- nyékére húzódtak; ez Pest vármegye ada- taiban is kifejezésre jut, amely Bács-Bodro—
gon kívül a másik vármegye, amelynek Bu—
dapest révén bevándorlási többlete van:
több mint 93.000 fő, míg Budapes—té csak 75.000.
Ha már most nemek szerint megosztva vizsgáljuk a vándorlási differencia alakulá—
sát, azt látjuk, hogy a törvényhatósági jogú városokban .a bevándorlási többlet a férfiak—
nál 36.926, a nőknél pedig 65.526. A nők tehát sokkal nagyobb mértékben járultak hozzá a városi népesség növeléséhez, mint a férfiak. Ezzel szemben a vármegyékben a férfiak vándorlási vesztesége 67.201, a nőké pedig 112.418. A nők oldalán tehát mindkét csoportban a veszteség is nagyobb, de a nyereség is nagyobb, mint a férfiaknál, ami arra vall, hogy a nők belső vándormozgalma ebben az évtizedben jóval nagyobb volt, mint a férfiaké. Magában a fővárosban a férfiak bevándorlási többlete 28.584, a nőké ellen- ben 46688. Szegeden a férfiak 926 főnyi be—
vándorlási többletével szemben a nőké 3.107. Miskol-con még rosszabb az arány: a férfiaknak 560 főnyi elvándorlási többlete van, a nőknek pedig 2.510 főnyi bevándor- lási többlete. Ha a ki— és bevándorlási moz- galmat el tudnók választani a belső vándor- mozgalomtól, ezek a nagy különbségek min—
denesetre némileg enyhülnének, mégis meg lehet állapítanunk, hogy a nők vándorlási mozgalma határozottan nagyobb volt a há- ború utáni évtizedben, mint a férfiaké. Része lehet ebben annak, hogy 1920-ban a házi cse- lédek száma nagyon megfogyatkozott 1910—
hez képest, részint az akkori rendkívüli ked—
vezőtlen kereseti viszonyok következtében, részint annak folytán, hogy már a háború alatt megindult a hiányzó férfikezek pótlá- sára a női házi cselédek visszaáramlása a
2. A vándormozgalom alakulása nemek szerint l901—től 1910—íg és 1921-től 1930—ig a teljes egé- szükben megmaradt törvényhatóságokban.
Mouvement de migration par sexes, de 1901 27 1910 et de 1921 ci 1930, dans les comitats et villes autonoms laisse's entiérement á la Hongrie.
! A férfiak A nők A férfiak A nők § A vándorlási különbözet
.Populat.masc. Populaf.fe'mín. Populat.masc. Populaífémín. Différence due () la migmlion
Tőrvényhatóság " , , , , ,, ,
természetes szaporodasa tenyleges szaporodása afertiaknal—dans anoknel—dans la , Camilats . accroissement nature! accroisscmení ejfecíif la populat. mase. populat. fémin.
el mlles autonomes —————A ' __
számsz. ollo számsz. fb számsz. % számsz. % számsz. U/o számsz. %
nombres nombres nombres nombres nonzbms nombn's
Vármegyék.—Comit. A) 1901—1910
Fejér ... 14.358 13'9 13.669 1369 4.790 4'6 5.320 5'3'— 9.568 -— 915" ————— 8.349 — 8'3 Somogy 19.144 11' 16.531 96 9.230 5'3 11.145 65 — 9.914 — 5'7— 5.386— 31 Tolna 12.356 98. 10.867 85 6.250 50 7.827 6'] — 6.106 —— 4'8—— 3.040 — 2'4 Veszprém ... 12.947 M'? 11.235 101 3.672 3'3 4.080 3"? —— 9.275— 8'4 — 7.155 — 6'4 Heves ... . . 18.889 15'0 17.065 132 11.552 932 12.803 9'9 —— 7.337 — 5'8 -—— 4.262— 33 Jász-Nagyk.-Szolnok 23.112 132 20.675 118 12.177 70 11.517 66 —10'935 — 6'2 —— 9.158 —— 5'2 Pest—Pilis Solt—Kiskun 65.272 158 60.948 148 103'3181 25'01101923 24'7 138046 %— 9'2 440975 Jr 9'9 Borsod . . . . . . 15.754 15'0 14.117 129 11.609 110 12.356 11'3 — 4.145 —— 4'0 —— 1.761 — 1'6 Békés ... 16.715 120 14.762 106 10.334 74 9.645 (39 — 6.881 — 4'6 —— 5.117 — 3'7 Hajdu . . . 11.318 152 9.853 13'2 6.400 86 6.128 821— 4.918 —— 6'6 —— 3.725 —— 5'0'
Várm. össz.-Com.,tot. 209865 13'6189.722 12-21793321 11'6182.744 11-8l—30.533— 2-0 —— 6.978— 0-4
Tj. városok.— Váll. aut. ; l ;
Pécs . . . . . . . — 142 -0'6 162 08 2.837 13'0 3.003 13'6 1— 2.979 4—13'6—1— 2.841—1—12'8 Székesfehérvár . 1_174 7'2 1.578 90, 2.072 127 2.386 150 4— 898 4— 5'5 %— 808 %— 5'1 Győr 1.492 7'9 1.763 9'4É' 3.159 168 3.596 19"? 4— 1.667 %— 8'9 %- 1.835 %— 9'8 Sopron . . 1.315 75 1.427 8'91— 120 —0'7 574 3'6 —— 1.435 —— 8'2 —— 853 — 5'3
Baja . . . . . . . . 20 0-2 237 22 292 3-0 379 3'6 Jr 272 % 28 142 ju 1-4
Hódmezővásárhely . 1.943 6'3 1.835 61! 870 28 692 23 — 1.073 — 3'5 —— 1.143 — 38 Szeged . . 6.266 120 5.974 11'?) 7.697 148 7.820 1551 4— 1.4314— 28 4— 1.846-1— 3'6 Budapest . . . . 30.525 85 35.153 914 73.610 205! 74.439 200 443085 4— 120 -l—39.286 4—10'6 Kecskemét ... 3.931 135' 3.484 121 4.820 16'6! 4.202 14'6 %— 889—4— 3'1 4— 718—1— 25 Miskolc ... 1.401 6'4' 1.845 871 4.017[ 183 4.346 205 41— 2616 4— 110 4— 2.501 4—11'8 Debrecen 3.826 101 3.606 9'6 8.562. 22'7 9.161 245 4— 4.736 —1— 12'6—1— 5.555 4—14'9
'l'j. városokösszesen— ! l 1 , ?
Vill. autonom., total ! 51.751 84 57.064; 9'13107.816 17'5 110600 17'7 456065 4— 9 1 4-53.536—§— 8'6 Mindössze —— Tot. gén. 261616 121 246.786 114. 287.148 133 293.344 13'5 126532 -l—- 12 446658 4— 21
falvakba. A háború után, illetőleg csak jó- val 1920 után a női házi cselédek lassankint újra visszaszivárogtak a városokba, azon- kívül a gyáriparban, különösen a rohamosan fejlődő textiliparban mindig nagyobb és na—
gyobb számban találtak alkalmazást az 01- csóbb bérű női munkaerők. 1921—ben pl. a _gyáriparban még csak 38.993 nő volt fog—
lalkoztatva, 1930-ban már 68.509. Ezek a körülmények duzzaszthatták meg a kereső nők városokba irányuló vándormozgalmát.
Ha majd a népszámlálásnak a foglalkozási megoszlásra vonatkozó adatai is rendelke- zésre fognak állani. tisztább képet fogunk kapni ezekről a viszonyokról. Azonkívül az egyes törvényhatóságok egymásközti nép- cse—réje is, amelyet a születési hely adatai alapján lehet megállapítani, útmutatást fog adni a belső vándorlásoknak közelebbi irá- nyáról és annak nemek szerint való alaku- lásáról. De már az itt közölt adatok is eléggé mutatják, hogy a két nem vándorlási moz—
galma mennyire különböző irányt vett a háború után. Az 1910—től 1920—ig terjedő évtized nem alkalmas az összehasonlításra, mert a háború teljesen megzavarta a ván- dormozgalmat is.
Arra nézve, hogy a mai csonka ország- területen milyen lehetett ez a vándormoz- galom a háború előtti időkben (1900 és 1910 között), összehasonlítást teszünk a teljes egé—
szében megmaradt 21 törvényhatóságnak a háború előtti és háború utáni hasonló ada-
tai között. (L. a 2. sz. táblát.) _
A tábla második részében a 21 épen ma- radt törvényhatóság adatait újra közöljük, hogy közvetlenül is össze lehessen hasonlí—
tani a háború előtti évtized adatait a háború utánival. Az első, ami feltűnhetik, az, hogy a természetes szaporodás az egész vonalon a réginek kb. 2/3-ad részére zsugorodott össze, de míg a vármegyékben a szaporodási arányszám csökkenése nem túlságos nagy mértékű, addig a törvényhatósági jogú váro-
——109-—— 1932
dórmozgalom alakulása nemek szerint 190l-től 1910—ig és 192l-től 1930-ig a teljes egé—
szükben megmaradt törvényhatóságokban.
migration par semes, de 1901 d 1.910 et de 1921 d 1930, dans les oomitats et villes autonomes laisse's entiérement á la Hongrie.
A férliak A nők A férfiak A nők A vándorlási különbözet
6 A Populaí. mass. Populaífémin. Popular. masa. Populat.fémm. Diférence due á la migration yhat 5 g természetes szaporodása tényleges szaporodása afértiaknál—dans a nőknél—dansla ., , ítais accroissement nature! accroissement eíeclzf la populatmmsc. populat. fémin.
s autonomes á á zá ámsz s , ,
. msz. s msz. sz' . z ms . ' m .
361137; % ígmbres % nombres % nombres % uoíinbrzes % Élünk-773 %
ék.— Comit. B) 1921—1930
... 14.945 13'6 13.343 11'7' 6.731 61 718 06 —- 8.214 — 75 —12.630 ——11'1 . ... 12.802 7'1 12.105 6'4 9.515 5'3 7.370 3'9 —- 3.287 —— 1*8 — 4.735 —— .2'5 ... 9.116 7"! 9.017 ő'ó'l 2.391 1'9 911 G'? — 6.725— 5'2— 8.106 —— 5'9 13.148 11'4 11.996 10353 7.164 6'2 3.719 3'2 —— 5.984 — 5'2 —— 8.277 —- 7'1 . .— . . . 16.693 11'6 15.758 102 10.102 70 8.776 5"? — 6.591— 4'6— 6.982 —- 4'5
Szolnok 22.037 117 20.826 105 15.328 81 9.429 4'8 — 6.709 — 3'6 ——11.397 —— 5'7
-SOlt-Kiskun 62.563 11'1 57.492 9"? 111.806 19'9 101490 17'1 -l-—49.243 4;— 8'8 —l—43.998 —l— 7'4 ... 18.787 15'6 16.524 12"? 15.872 132 12.518 96 —— 2.915 — 2'4 — 4.006 — 3'1 ... 14.534 96 13.326 8.3 11.766 7'8 7.367 4'6 — 2.768 —— 1'8 — 5.959 —- 3'7
... 11.816 144 10.586 12'3 6.314 7'71 3.755 4'4 — 5.502 — 6'7 — 6.831— 7'9
—Com.,tot. 196441 11-0180.973 9-61196389 11'1156.048 8.3 4— 548 4- 01 —24.925— 1-3
sok.—Változat. 1 ' §
;... —— 183 ——0*8 — 1001—0'4 7.358 33'5 6.887 26'9 4!— 7.541 %— 34'3 4- 6.987 —l—27'3
fehérvar 376 I'!) 563 2'9 446 2'3 1.176 6'0 %— 70 %— 0'4 %— 613 %— 3'1
... 1.063 4'3 853 3'4 — 650 —-2'6 1.591 63 -— 1.713 — 6'9 %— 738 %— 2'9
... 870 4'9 935 58 — 281 —1'6 920 52 — 1.151 — 6'5 — 15 — 0'1 ... _. 144 ——1'4 —— 56 ——0'4 2.777 26'6 2.454 200 —l— 2.921 J;— 28'0 Jr 2.510 420'4 vasárhely 868 29 930 30 — 207 -—0'7 —— 539 —1'?J -— 1.075 —— 3'6 —— 1.469 —— 4'7 ... 3.989 66 3.544 5'6 4.915 81 6.651 105 —l— 926 4— 1'5 %— 3.107 J,— 4'9
... — 875 _o—z 1.406 0-3 27.709 6-4 47.994 9—7 148.584 Jr 66 446588 % 9-4
emét ... 4.064 11'2 4.018 109 2.803 7'7 3.593 9'8 —— 1.261— 3'5 —— 425 — 1'1 ... 1.262l 4'5 1.271 4'4 702 25 3.781 13'1 — 560 — 2'0—l— 2.510 —l— 87
... l 3.792l 7'6 3.406 6'41 6.436 12'9 7.788 14'ög—l- 2.644 %— 5'3— 4.3824— 8'2
rosok összesen —
§
* autonom., total 15.082 2'1 16.770 2'1 52.008 7'1 82.296 10'2'54—36926 4—— 5'0 465526 —j— 81
589243 — Tot. gén. 211523 8-41197143 7-4 248997 9-9 238344 sala-37.474 4— 1-5 440501 Jr 1-5
l
szinte katasztrofális. 1900—tól 1910-ig árosokban a férfiaknál még 84, a nők—
edig 9'1%-nyi szaporodást látunk. Ez ,ánylag elég kedvező két arányszám a , utáni évtizedben mind a két nemnél
—ra zsugorodott össze. A helyzet rom- egnagyobb a székesfővárosban
már többször rámutattun. —-—, ahol íad első évtizedében még a férfiak 01- 30.525, a nők részén pedig 35.153 természetes népnövekvés mutatko- z utóbbi szám a háború utáni évti- 1.406-ra esett le, a férfiak tekintélyes ése pedig 875 főnyi fogyásnak adott :Még legjobban tartja magát Kecske—
mely abszolút számban nagyobb sza- st tudott produkálni, bár az arány-
itt is csökkentek. Érdekes a két
5 város viselkedése. A háború előtti ben a katolikus Szeged jóval nagyobb tes szaporodást mutatott, mint a us Debrecen. Most a helyzet fordí—
tott; Debrecen növekszik erőteljesebben ter—
mészetes úton, mint Szeged. A vármegyék közül elég jól tartja még magát Fejér, Veszprém és Hajdu vármegye, sőt Borsod- nak némileg magasabb a természetes szapo—
rodási aránya most, mint a háború előtt.
Azt hisszük, itt az amerikai visszavándor- lásna—k és az ezzel járó gazdasági fellendü- lésnek, valamint a szénbányák erőteljesebb kiaknázása folytán bányamunkásság oda- özönlésének lehet tulajdonítani ezt a jelen—
séget. Veszprém megye természetes szapo- rodási arányszámának a régi nívón való megmaradását is az amerikai visszavándor—
lással magyarázhatjuk. A Dunántúlról Ame- rikába irányuló kivándorlásnak a háború előtt egyik főfészke Veszprém vármegye volt.
Mind a két időszakban a férfiak termé—
szetes szaporodása nagyobb volt, mint a nőké és abban is megegyeznek az adatok, hogy magukban a törvényhatósági jogú vá—
rosokban általában most is a nők szaporodo nak jobban természetes úton, amit valószí—
nűleg a városok főkép férfiakból álló kór- házi halottai magyaráznak meg;
A szóbanforgó területen, amely a meg- csonkított országnak is úgyszólván a szívét foglalja magában és amelyben a fővárosnak és közvetlen környékének vonzóereje termé- szetesen jóval nagyobb mértékben érvénye—
sül, mind a két időszakban bevándorlási többlet mutatkozik, úgy a férfiaknál, mint a nőknél. A 21 törvényhatóság Összefoglalt adatainál nincsenek túlnagy különbségek a két időszak között. Az 1900-tól l910—ig ter—
jedő évtizedben a férfiak bevándorlási több- lete ezen a területen 25.532, a nőké pedig 46.558. A háború utáni évtizedben e két szám 37.474, illetőleg 40.601. A végeredmény tehát az, hogy a férfiak vándorlási többlete növekedett, a nőké pedig csökkent. Ha azon—
ban a vármegyei és városi törvényhatóságo- kat külön vizsgáljuk, a helyzet lényegesen más. A vármegyék férfinépességéből a há- ború előtti évtizedben 30.533 főnyi tömeg folyt el, a női népességből ellenben csak 6.978. Ezzel szemben a most lefolyt évtized- ben a felsorolt tíz vármegyében (természe- tesen Pest vármegyét mindig ideszámítva) a férfiaknak 548 főnyi bevándorlási többle-
hatósági városok ada-tainál ismét fordított a
val nagyobbak, minthogy a közölt adatokban *
tük volt, a nők oldalán azonban ugyanezek ben a megyékben majdnem 25.000 főny vándorlási veszteséget látunk. A törvény helyzet, a háború előtti évtizedben a vám sokba a férfiak tódultak nagyobb számmal , a háború utáni évtizedben pedig a nők, még pedig lényegesen megnövekedett számban.
A felsorolt 11 városnak az utolsó' évtized-_
ben 36.926 férfi bevándorlója volt, ezzel szemben női bevándorló 65.526. A valóság- ban ezek a számok természetesen még jó- a vándorlásoknak csak végső mérlege feje— ;"
ződik ki. Ha az egész terület adatait nézzük, a vándorlási differencia nem nagy különb— § séget mutat a férfiaknál és a nőknél. Ha _—
azonban a vármegyéket állítjuk szembe a—
városokkal, a belső vándorlások iránya ha— * tározottan kifejezésre jut, amely abban fog- — lalható össze, hogy a háború utáni évtized : a nők közűl jóval nagyobb tömegeket moz— 1 gatott meg, mint a férfiak közül. Ezt a je- , lenséget a háború utáni nagy nőtöbble—ttel is _, lehet magyarázni; a férjhez menni nem tudó § nők nagy tömegei ugyanis lakóhelyükön ki— 1 vül kénytelenek foglalkozást, megélhetést í keresni.
Kovács Alajos dr.
Képzőintézeteink tanulói az 1930/31. tanévben. _ Lss éléves des e'coles normales malemelles et primaires de Hongrie dans l'année scolaire 1930—31. .
Résume'. En Hongrie, dans les écoles normales muternelles d'institutrices, l'enseignement dure lt ans et dans les écoles normales primaz'res, 5 (ms. Pen—
dant les 5 derniéres anne'es, les premiéres ont vu le nombre de leurs éléues augmenter de 137'6% et les secondes de 59'3% (de 31'1% pour les éléves
ínstituteurs et de 81'8% pour les éléves institutrices).
Le nombre des éléves diplomás s*accrut si considé- rublcment (]u'ils ne peuvent tons étre places,
*
Az 1930/31. tanévben a 20 tanítóképzőintézel-
nek 3.412 fiú-, a 34 tanítónőképzőnek 6.046 leány- és az 5 óvónőképzőintxézetnek 404 leánytanulója volt. Ebben a tanévben 3 új tanítónőképzőintézet és egy új óvónőképzőintézet kezdte meg működését és ennek megfelelően az előző évvel szemben a tanulók száma is ezekben a képzőiintézetekben gya- rapodott erőteljesen, míg a tanítóképzők tanulói- nak a számánál csak mérsékeltebb emelkedést ész- ,Iélhetünk;
.;elő'ző 4 tanév adatait is figyelembevéve, 5
év akik iratanítózképzők tanulóinak a száma 30'7%—
kal, a mhíteaökepzőké 81'8%-kal és az óvónőkép-
zőké l37'6%—kal növekedett, a népoktatásnak a háború utáni lendületes fejlődése következtében.
A tanulóknak évfolyamok szerint való meg—
osztását ismertető adatoknál feltűnik a magasabb osztályok viszonylag nagyszámú népessége.
vonatkozóan egyrészt magyarázatot ad az első év-hí folyamna beiratkozott tanulók száma, amely az;
utolsó 5 év alatt a következőképen alakult:
Erre _
1926/271927/28 1928/29 1929/30 1930/31
Tanitóképzők . 805 789 697 673 693 § Tanitónőképzök 995 1.190 1.164 1.301 1.123 ' Ovónöképzök . . 85 111 107 62 102 : másrészt viszont lényegesen szaporította a felsőbb ,, évfolyamok tanulóinak a számát azoknak az egyé—
neknek a bekapcsolódása, akik magasabb előkép- zettségük (fők—ép érettségi bizonyítvány) alapján a 1—
felsőbb évfolyamokban kezdték képzőintézeti ta—
nulmányaikat.
A tanító- és tanítórnőképzőintézetek tanulóinak i' kormegoszlását egybevetve, megállapíthatjuk, hogy a leánytanulók között viszonylag kevesebben vah—
nak a magasabb korcsoportokban, mint a fiúk kö—e zött. Sokkal nagyobb különbség mutatkozik azon-t
